Lengyelország 2024-től valószínűleg megszünteti a befogadott egymillió ukrán menekült pénzügyi támogatását – jelentette be Piotr Müller, a lengyel miniszterelnöki hivatal államtitkára, számolt be az rbc.ua hírportál a Bloomberg amerikai hírügynökségre hivatkozva.
Az amerikai hírszolgálat azt írta, hogy az ukrán menekültek támogatásának a megszüntetése tovább ronthatja a lengyel–ukrán viszonyt, amit a gabonaimport miatti konfliktus egyébként is súlyosbított. „Miközben a varsói kormány Ukrajna egyik legmeghatározóbb támogatója, pénzügyi és katonai támogatással segítette megvédeni magát az orosz invázió ellen, a két ország viszonya az októberi lengyelországi választások előtt megromlott” – áll a Bloomberg cikkében.
Müller szerint jövőre nem hosszabbítják meg az ukrán menekültek támogatását, amely magában foglalja a tartózkodási és munkavállalási engedély követelményeinek megszüntetését, az ingyenes iskolalátogatást, az egészségügyi ellátást és a családtámogatást. „Az ukránok juttatásai nem tartanak örökké. A törvény rendelkezései ideiglenes jellegűek, és jelenleg nincs döntés a meghosszabbításukról” – hangoztatta Piotr Müller.
Vasárnaptól nem hajthatnak be Lengyelország területére az orosz rendszámú személygépkocsik. A döntést a lengyel belügyminiszter szombaton jelentette be, hozzátéve, hogy ez egy újabb szankció Oroszország és állampolgárai ellen az ukrajnai invázió miatt, amely egyben a nemzetközi biztonsági helyzetet is veszélyezteti.
Az orosz rendszámú teherautókat már korábban kitiltották Lengyelországból.
Lengyelországban csökken az ukrán menekültek száma, míg Németországban növekszik, mivel sok ukrán a jobb feltételeket biztosító országba költözik – közölte csütörtökön az rbc.ua hírportál az EWL platform és a Varsói Egyetem kutatásának adataira hivatkozva.
A jelentés szerint az ukrán menekültek új migrációs trendjét az EWL platform és a Varsói Egyetem Kelet-Európai Tanulmányok Központja vizsgálta 2023 augusztusában a lengyel miniszterelnöki hivatal megbízásából. A kutatás adatai szerint Lengyelországból 2022 augusztusa óta ideiglenes védelem alatt álló ukránok kiáramlása több mint 350 ezer főt tett ki, míg a Németországban élő ukrán menekültek száma több mint 410 ezerrel nőtt ugyanebben az időszakban. Jelenleg csaknem 975 000 ukrán menekült maradt Lengyelországban és 1,1 millió van Németországban.
A legtöbb ukrán menekült 2022 harmadik negyedévében települt át Lengyelországból Németországba. Ezt az időszakot a felmérésben részt vevők 41%-a jelölte meg. Az ukrajnai menekültek több mint fele (52%) úgy döntött, hogy Németországba költözik 3 hónapos lengyelországi tartózkodás után. Egyharmaduk 4-6 hónapig élt Lengyelországban.
A távozás melletti döntést leginkább a németországi barátok és ismerősök jelenléte befolyásolta (43%). Szintén a gyakoribb okok között szerepelnek: a magasabb szociális juttatások (42%); a több megtakarítás lehetősége (38%); állásajánlatok magasabb fizetéssel (27%); jobb kilátások a gyermekek számára (26%); a nyelvi és szakmai tanfolyamok nagyobb kínálata (18%); a szakképzettségnek jobban megfelelő állást találtak (17%). A válaszadók mindössze 13%-a gondolkodik azon, hogy visszatérjen Németországból Lengyelországba.
„2022. február 24-e után Németország az Ukrajnából érkező menekültáradatra a munkaerőpiacra való bejutás liberális szabályainak bevezetésével, az ukrán állampolgárok számára gyors és gyakran kötelező nyelvi és szakmai tanfolyamok bevezetésével válaszolt. Ugyanakkor az ország kihasználja az ukránok magas képzettségi szintjét. Ezek az intézkedések a német piacon tapasztalható akut munkaerőhiánnyal kombinálva a migrációs trend további erősödésének lehetőségét jelzik” – magyarázta Andrzej Korkus, az EWL igazgatótanácsának elnöke.
Eine Maß🍺kostet auf dem #Oktoberfest in diesem Jahr zwischen 12,60 und 14,90 Euro. 1970 wurde der Bierpreis von der Stadt #München festgelegt. Seit dem Jahr 2000 hat sich der Bierpreis mehr als verdoppelt.🍻🥨 pic.twitter.com/qSzJRQbi30
Újabb felmérést végeztek Lengyelországban, hogy megállapítsák, hány ukrán menekült tervez a lengyel városokban maradni. A kutatás azt mutatta, hogy sokan szeretnének visszatérni Ukrajnába.
Egy újabb felmérés kimutatta, hány ukrán menekült akar végleg Lengyelországban letelepedni.
Az ukrajnai menekültek körében végzett széleskörű felmérést a Varsói Egyetem és a lengyel fővárosi Közgazdasági és Bölcsészettudományi Egyetem munkatársai végezték el, akik úgy döntöttek, hogy kiderítik az ukránok hangulatát és jövőbeli terveit. Dr. Robert Stanishevsky, a felmérés kezdeményezője megjegyezte, csak azok az ukrán menekültek vettek részt a közvélemény kutatásban, akik egy teljes körű háború kitörése után hagyták el szülőhazájukat.
A felmérés kimutatta, hogy a válaszadók többsége a lengyel társadalomba való beilleszkedést tervezi. A válaszadók 20 százaléka pedig nem akarja ezt megtenni. Ezen eredmények ellenére a vizsgálatban résztvevők csaknem fele azt mondta, hogy vissza kíván térni Ukrajnába, és minden tizedik menekült szeretne Lengyelországban maradni.
A válaszadók 16,5 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a háború befejezése után egy ideig a fogadó országban marad, mielőtt hazatérne. Mások pedig még nem döntöttek a jövőre vonatkozó terveikről.
A felmérés azt is kimutatta, hogy az ukrán menekültek fele Lengyelországban talált munkát, 10 százalékuk tanul, további 10 százalékuk pedig saját vállalkozást indított.
Fokozatosan romlik a lengyelek hozzáállása az ukrán menekültekhez, bár a többség fenntartja jóindulatát az ukránokkal szemben, a negatív attitűddel rendelkezők aránya mégis nő – közölte hétfőn az rbc.ua hírportál a yavp.pl lengyel internetes kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint a lengyelek negyede az elmúlt év során rosszabbra változtatta az ukránokhoz való viszonyát. Ilyen tendenciát mutat a Personal Service cég kutatása, amelyet a lengyelországi Karpach városában tartott Gazdasági Fórumon hoztak nyilvánosságra.
„A lengyelek 56%-a nem változtatott hozzáállásán az ukránokhoz az elmúlt évben. Másrészt a válaszadók 26%-a elismerte, hogy az ukránokhoz való viszonyulása romlott” – számoltak be a felmérést végzők. A válaszadók többsége a 25–34 (33%), valamint a 18–24 és a 35–44 évesek (30%) körében nem támogatja a menekülteket.
A negatív hangulat fokozatos növekedése látható, ha az adatokat összevetjük a 2023 eleji vizsgálattal. Ekkor a válaszadók 14%-a nyilatkozott negatívan az ukránokról – 4%-kal több, mint 2022 végén. Az új felmérésben a résztvevők 17%-a jelezte negatív hozzáállását az ukránokhoz.
Az okok között, amelyek miatt a lengyelek elkezdtek rosszabbul bánni a háború elől menekültekkel, a következőket jegyezték fel: túlzott követeléseket támasztanak a lengyel támogatást illetően (67%); az ukrán állampolgároknak nyújtott szociális segély túl sokáig tart és túl sok (36%); attól tartanak, hogy Lengyelország konfliktusba keveredhet Oroszországgal az Ukrajnának nyújtott támogatás miatt (14%).
„A helyzetet súlyosbítja, hogy az ukrajnai háborúval kapcsolatos költségek olyan időszakban merülnek fel, amikor a lengyelek tomboló inflációval és növekvő hitelfizetéssel néznek szembe. Ez a frusztráció a segítségnyújtási hajlandóság csökkenésében nyilvánul meg. Ráadásul nem tudni, mikor ér véget a háború, és ezért meddig lesz szükség az ukránok támogatására” – magyarázták a kutató szakértők.
A lengyelek kiadják a 2022. február 24. óta Ukrajnát illegálisan elhagyó, hadköteles korú férfiakat az ukrán hatóságoknak.
Lengyelország megkezdte az Ukrajnát 2022. február 24. óta illegálisan elhagyó, hadköteles korú férfiak kiadatását az ukrán hatóságoknak – írja a Rzeczpospolita napilap.
A lap értesülései szerint emellett az Ukrajnával kötött megállapodás alapján Lengyelország már kiadta az ország azon állampolgárait, akik illegális migránsok Európába csempészésében vesznek részt.
A lengyel határőrség adatai szerint 2022. február 24. után mintegy 2,87 millió 18 és 60 év közötti ukrán lépett be az országba.
A Rzeczpospolita szerint a lengyel–ukrán határ átlépése után körülbelül 80 ezer ukrán nem szerepelhetett a regisztrációs listán.
A történtek kapcsán megszólalt David Arakhamia ukrán parlamenti képviselő is, aki szerint büntetőeljárás alá kell vonni azokat, akik megvesztegettek tisztviselőket vagy dokumentumokat hamisítottak, hogy elmeneküljenek az országból – közölte az Irishhun. Emellett Alekszej Danilov, az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (NSDC) vezetője elmondta, hogy Kijev új tervet dolgoz ki a további mozgósításra, és annyi embert hív be, amennyire szüksége lehet a harcok folytatásához.
A lap a BBC-t is szemlézi, mely megírta, hogy az ukránok közül sokan nem hajlandóak beállni a hadseregbe.
Számos közösségimédia-csoport alakult, amelyek közül több is elérte már a 100 000 tagot. Ezek a felületek azért jöttek létre Ukrajna különböző régióiban, hogy megosszák a sorozás elkerülésének módjait – közölte a brit műsorszolgáltató. Emellett csaknem 20 000 dezertőrt fogtak el, akik megpróbáltak elmenekülni az országból – jelentette a Financial Times hivatalos adatokra hivatkozva.
Lengyelország bezárta legnagyobb ukrán menekülteket befogadó központját, amely a Varsótól mintegy 30 km-re lévő Nadarzinában található – számolt be a The Financial Times a mazóviai régió sajtótitkárának nyilatkozatára hivatkozva.
A nyilatkozat szerint a központot ideiglenesnek tervezték, bezárását pedig az indokolta, hogy „nagyon csekély az Ukrajnából a térségbe érkező menekültek száma”.
A kiadvány szerint a központban közel 9000 ukrán menekültet helyeztek el. Az ott élő utolsó 300 embert más központokba helyezték át.
A menekültek egy része korábban állandó jelleggel ilyen központokban élt, míg egy részük egy idő után más európai országokba távozott.
Egy lengyel üzem 2024 végéig szervezi az F–16-os repülőgép szerkezetei gyártását, közölte Janusz Zakretskyi, a PZL Mielec gyár igazgatója a PAP ügynökséggel.
„Végül a PZL Mielec gyártja majd az F–16-os repülőgép hajótestének alkatrészei 70-80%-t” – mondta Zakretskyi.
A cég ezt a tervet a jövő év végéig kívánja megvalósítani.
„Az F–16 Block 70/72 szerkezetek (a vadászgép legújabb modellje) gyártása a PZL Mielec vállalatnál egy 14 ezer négyzetméter összterületű, átfogóan modernizált műhelyben folyik majd. Korábban is katonai repülőgépeket gyártottak itt” – jegyezte meg az igazgató.
„Örülök, hogy a Lockheed Martin értékeli alkalmazottaink hozzáértését és a helyszínen rejlő lehetőségeket, és úgy döntött, hogy ide telepíti az F–16-os szerkezetek gyártását. Ez is bizonyítja a Lockheed Martin elkötelezettségét a PZL Mielec fejlesztése és országunk ipari potenciálja iránt” – mondta.
Az Easy Busy Fest nevű zenei fesztivált Lengyelország fővárosában, Varsóban tartották volna augusztus 26-án. Ukrán művészeknek kellett fellépniük a rendezvényen. Az eseményt azonban az Oroszországi Föderációból származó áruk értékesítésére szakosodott kiskereskedelmi üzletlánc tulajdonosainak szponzorálása miatt törölték.
Erről a lengyel–ukrán közéleti személyiség, a lengyelországi ukrán diaszpóra vezetője, Natalija Pancsenko számolt be – írja a Koreszpondent.
„Érdekelt, hogy ki szervezi ezt a fesztivált, tovább lapoztam, és elcsodálkoztam. Ugyanis a fesztivál szervezőjéről egyáltalán nem találtam információt a weboldalon, ennek a rendezvénynek pedig a szponzorai a MixMerkt és a Monolith. Ez a két márka ugyanazon tulajdonoshoz tartozik” – mondta el, s hozzátette, hogy a vállalatok tulajdonosai orosz származásúak, s orosz üzlethálózatuk van Európában.
Az ukrán előadók, miután megismerték ezeket a részleteket, elkezdték lemondani a fesztiválon való részvételt, ami miatt a szervezők végül lemondták a rendezvényt.
Ukrajna és Lengyelország megkezdte annak a kezdeményezésnek a megvalósítását, amelynek értelmében egyesítik az ellenőrzőpontokat a közös határon – jelentette be kedden Denisz Smihal miniszterelnök a Telegram-csatornáján, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a miniszterelnök jelezte, hogy a kormánynak most az a feladata, hogy közös vám- és határellenőrzést vezessen be az Európai Unió országaival. „Vagyis az ellenőrzőpontok közösek lesznek, ahol mindkét állam képviselői együtt dolgoznak majd” – mutatott rá.
„Ezzel nagyobb integrációt érünk el az európai térben, felgyorsul a logisztika, minimalizáljuk a korrupciót. A modellkísérletet a lengyel-ukrán határon valósítjuk meg” – mondta el Denisz Smihal, aki tisztázta, hogy Ukrajna ilyen kezdeményezést kíván megvalósítani a román határon is, és a megfelelő javaslatot már elküldték a román félnek.