Mérséklődött Lengyelországban az Ukrajna iránti támogatás, miután egyre magasabb a diszkrimináció és a gyűlölet az országban élő ukránokkal szemben – írja a Bloomberg.
Egy varsói székhelyű közvélemény-kutatás szerint a lengyelek 94 százaléka szívesen fogadott be ukrán menekülteket a háború kitörésekor, mostanra azonban ez az arány 48 százalékra esett vissza. A megkérdezettek fele úgy érzi, az ukrán menekültek túl bőkezű állami támogatást kapnak.
A felmérés alapján az Ukrajnából érkezők segítik a lengyel gazdaság működését, de nem gördítenek elé akadályt, ha más országokba költöznének. Arra is rávilágítanak, hogy lengyel területeken 2024-ben 651, míg idén szeptember végéig 477 bűncselekményt követtek el ukrán állampolgárok ellen – foglalta össze az Unian.
Jelentős védelmi erősítést kapott az Egyesült Államoktól a NATO keleti szárnya: Lengyelországban már működnek az amerikai Merops drónelhárító rendszerek – írja a Notes From Poland.
Az AP csütörtöki híre után pénteken a lengyel védelmi miniszter, Władysław Kosiniak-Kamysz megerősítette, hogy amerikai Merops drónelhárító rendszereket telepítettek Lengyelországban.
A NATO keleti szárnyán olyan rendszereket telepítenek, amelyek javítják a drónok felderítésére és leküzdésére irányuló képességeinket. Szövetségeseinkkel folytatott együttműködésünk további kézzelfogható eredményeket hoz. Köszönjük Amerikának és a NATO-nak ezt a döntést és a biztonság érdekében tett közös erőfeszítéseket – fogalmazott a miniszter.
Az Euractiv a szeptemberi, példátlan orosz drónbetörések után elsőként számolt be arról, hogy a NATO Merops rendszereket telepít Lengyelországba és Romániába. Az AP csütörtökön NATO-katonai forrásokra hivatkozva megerősítette: amerikai Meropsok kerülnek Lengyelországba és Romániába, és Dániában is használni fogják őket. A lengyel Polsat pénteken arról tudósított, hogy a rendszer Lengyelországban már működik; értesüléseik szerint nem lengyel beszerzésről van szó, hanem az amerikai hozzájárulás részeként németországi amerikai bázisokról érkezett megerősítésről.
Mark McLellan ezredes, a NATO Szárazföldi Parancsnokságának (Allied Land Command) műveleti helyettes vezérkari főnöke az AP-nek azt mondta, hogy a Merops nagyon pontos észlelést biztosít az ellenséges drónokkal szemben, lehetővé téve azok követését és szükség esetén semlegesítését.
Hangsúlyozta: a rendszer alacsony költségen képes célba venni és megsemmisíteni a drónokat, ami jóval olcsóbb megoldás, mint például egy F-35-öst a levegőbe emelni rakétás elfogásra.
Szeptember 9-éről 10-re virradó éjszakája mintegy húsz orosz drón sértette meg a lengyel légteret, ami miatt lengyel és más szövetséges repülőgépeket riasztottak. Néhány drónt megsemmisítettek, ugyanakkor szakértők szerint hosszú távon nem fenntartható drága vadászgépekkel és rakétákkal olcsó drónokat lelőni.
Románia védelmi minisztere, Ionuț Moșteanu a Digi24-nek elmondta, hogy országában már két hete tesztelik a Meropsot, amelyet az amerikaiak bocsátottak rendelkezésükre, és amelyet Ukrajnában is sikeresen kipróbáltak. Hozzátette, hogy a Romániában és Lengyelországban zajló próbák célja a rendszer integrálása a NATO vezetési és irányítási rendszereibe.
A drónbetörések nyomán a NATO Eastern Sentry néven új missziót indított a keleti szárny légvédelmének megerősítésére. Ezzel párhuzamosan az EU saját drónfal kialakításán dolgozik, és Lengyelország is további lépéseket tett légvédelmének megerősítésére.
A lengyel parlament meghatározta az ukrán állampolgárok Lengyelországban tartózkodásának szabályait, amelyek szigorításokat tartalmaznak – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál az RMF24 lengyel rádióra hivatkozva.
A jelentés szerint pénteken a lengyel szejm nem támogatta Karol Nawrocki elnök alternatív törvényjavaslatát az ukrán menekültek támogatásáról. A hírek szerint 244 képviselő szavazott a kezdeményezés elutasítására, mivel a dokumentumot egy már elfogadott törvény ismétlésének tekintették. Korábban Nawrocki megvétózta a kormány változatát, és saját tervezetet javasolt, de a parlament érvényben hagyta a korábbi döntéseket.
A jelenlegi, 2025 szeptemberében elfogadott törvény 2026. március 4-ig meghosszabbítja az ukrán állampolgárok lengyelországi tartózkodásának jogszerűségét. A dokumentum azonban szigorúbb kritériumokat vezet be a pénztámogatás igénybevételéhez. Mostantól csak azok az ukránok kaphatnak támogatást, akik Lengyelországban hivatalosan dolgoznak, és akiknek a gyermekei helyi iskolákban tanulnak. Kivételt képeznek azok a családok, akik fogyatékkal élő gyermeket nevelnek.
Az új szabályozások értelmében a hivatalos munkaviszony nélküli ukránok elveszítik számos juttatás lehetőségét. Ezek közé tartozik elsősorban az ingyenes orvosi rehabilitáció, a függőségek kezelése, az állami egészségügyi programokban való részvétel és bizonyos fogászati szolgáltatások.
Lengyelországban már jövőre 400 ezer ember kaphatna védelmi és katonai ismereteket azokon az önkéntes tanfolyamokon, amelyeken kiskorúaktól a nyugdíjasokig minden lengyel állampolgár részt vehet – jelentették be csütörtöki sajtóértekezletükön a védelmi tárca vezetői.
„Meg kell tanulnunk (…) hogyan kell viselkednünk nehéz helyzetekben” – jelentette ki Wladyslaw Kosiniak-Kamysz védelmi miniszter. Azzal indokolta a kezdeményezést, hogy közel négy éve tart az ukrajnai háború, és „a legveszélyesebb időszakot éljük a második világháború befejezése óta.”
A Készenlétben nevű program próbáját november 22-én indítják el – közölte Kosiniak-Kamysz.
Hozzátette: a képzésben iskolás gyerekek és idősebb állampolgárok is részt vehetnek, az intézmények és cégek pedig csoportos formában is jelentkezhetnek a tanfolyamokra.
Cezary Tomczyk miniszterhelyettes kifejtette: már novemberben és decemberben mintegy 100 ezer ember vehet részt a kurzusokon, jövőre pedig mintegy 400 ezer állampolgárt képeznének a tervek szerint.
A program több modulból áll. Részint azoknak a civileknek szánják, akiknek eddig nem volt katonai tapasztalatuk, másrészt a tartalékosoknak. A civilek a hétvégeken tartandó, 8-8 órás tanfolyamokon megtanulhatják, hogyan kell reagálni az esetleges krízishelyzetekre: elsajátíthatják az elsősegélynyújtási ismereteket, az alapvető biztonsági és túlélési képességeket, és megismerkedhetnek a kibervédelmi szabályokkal is.
A 18 és 60 év közötti tartalékosok önkéntes katonai kiképzésben részesülhetnek, amely után továbbra sem kötelezik őket hivatásos katonai szolgálatra.
Wieslaw Kukula vezérkari főnök elmondta: a fegyveres erők szempontjából a tartalékosoknak szánt tanfolyamok lehetőséget adnak „bizonyos potenciál kiépítésére”, „rendelkezésre állásuk növelésére, valamint készenlétük biztosítására is.”
A lengyel rendőrség jelentős növekedést regisztrált az ukránok elleni gyűlölet alapján elkövetett bűncselekmények számát illetően, számolt be a TVP World. A lengyel bűnüldöző szervek adatai szerint 2025 januárja és júliusa között 543 gyűlölet alapján elkövetett bűncselekményt regisztráltak, ami 41%-kal több, mint 2024 azonos időszakában, amikor 384 ilyen esetet regisztráltak.
A leggyakoribb bűncselekmény továbbra is az erőszakkal való fenyegetés: 2024-ben 479 esetet regisztráltak, szemben a 2022-es 317-tel. Csak 2025 első nyolc hónapjában 322 incidenst jegyeztek fel, ami a rekord megdöntésének valószínűségét jelenti.
Más bűncselekménytípusok esetében is jelentős a növekedés. A fizikai vagy pszichológiai erőszak eseteinek száma két év alatt közel 73%-kal nőtt, a 2022-es 160-ról 278-ra 2024-ben. Az egészségkárosodást okozó fizikai támadások száma több mint 43%-kal nőtt, az idegengyűlölő, rasszista vagy vallási alapú intoleráns támadások pedig csaknem megduplázódtak, a 2022-es 113-ról 2024-re 188-ra.
Az ukrán áldozatokat érintő rablások száma 57%-kal nőtt, akárcsak a zaklatás, a személyi adatok lopása, a kényszerítés és a zsarolás esetei.
„A gyűlölet-bűncselekmények a diszkrimináció egyik formája és az alapvető emberi jogok megsértése” – mondta Violetta Subszka rendőrségi szóvivő. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a nyomozás során dokumentálják, hogy az elkövető negatívan viszonyult-e egy adott csoporthoz, amelyhez az áldozat tartozik.
Bár a lengyel törvények hivatalosan nem definiálják a „gyűlölet-bűncselekmény” kifejezést, a bűnüldöző szervek az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) által megadott meghatározást használják. Przemysław Szadura, a Varsói Egyetem professzora az ukránokkal szembeni válságellenes hangulat növekedését a gazdasági bizonytalanság, a dezinformáció és a politikai kizsákmányolás kombinációjának tulajdonítja. Megjegyezte, hogy az orosz invázió 2022-es kezdetét követően a kezdeti szolidaritási hullám alábbhagyott, és egyre növekvő ellenségeskedés váltotta fel.
„Az emberek attól tartanak, hogy az ukránok elfoglalják a helyüket a sorban – az orvosnál, az óvodában vagy a munkaerőpiacon” – mondta Szadura a lengyel Onet kiadványnak. Elmondása szerint ezek a félelmek összefüggenek a lengyelországi társadalombiztosítás törékenységével és azzal a felfogással, hogy az ukrán munkavállalók csökkentik a béreket. A szociológus felhívta a figyelmet a közösségi hálózatok szerepére is az álhírek terjesztésében, amelyeket gyakran az orosz dezinformáció táplál.
„Olyan korban élünk, amikor a platformok digitális pletykaként működnek” – jegyezte meg, utalva a széles körben elterjedt – és kitalált – történetekre a „fellengzős” ukránokról, akik nem hajlandók fizetni a szolgáltatásokért.
Szadura arra figyelmeztetett, hogy Lengyelország veszélyes ponthoz közeledhet: „Már tanúi vagyunk az elszigetelt agressziós cselekményektől a szervezett ellenségeskedés felé való átmenetnek. Így kezdődnek a pogromok – az áldozat és az elkövető szerepei felcserélődnek, a célcsoportot pedig dehumanizálják.”
Azonnali fellépést sürgetett az idegengyűlölet ellen és a demokratikus értékek védelmére szólított fel: „Az államnak abba kell hagynia az extrém csoportoknak való engedést, és felelősséget kell vállalnia a nyilvános diskurzus biztonságáért.”
Lengyelország elutasíthatja két, a fehérorosz határon lévő ellenőrzőpont működésének újraindítását Litvániával való szolidaritásból, helyezte kilátásba Donald Tusk miniszterelnök néhány nappal ezelőtt, jelentette ki Czesław Mroczek, Lengyelország belügyminiszter-helyettese az RMF24 rádióban, írta az Ukrinform.
A miniszterhelyettes megjegyezte, Varsó figyelembe veszi Vilnius intézkedéseit, és Litvániával „összehangban és szolidaritásban fog cselekedni”.
„Készen álltunk két ellenőrzőpont megnyitására a múlt héten, de a litvániai események és a litván nyilatkozat (a fehérorosz határ lezárásáról – szerk.) miatt külön konzultációk nélkül úgy döntöttünk, hogy közösen fogunk fellépni ebben az ügyben…” – mondta Mroczek.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök a közelmúltban kijelentette, hogy a lengyel kormány novemberben tervezi két közúti ellenőrzőpont – a „Bobrovniki” és a „Kuznica Białystok” – újraindítását a fehérorosz határon Északkelet-Lengyelországban Podlaskie vajdaságban. Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy a biztonsági helyzet romlása esetén a határszakaszon a lengyel kormány habozást nélkül lezárja a határt.
[type] => post
[excerpt] => Lengyelország elutasíthatja két, a fehérorosz határon lévő ellenőrzőpont működésének újraindítását Litvániával való szolidaritásból, helyezte kilátásba Donald Tusk miniszterelnök néhány nappal ezelőtt, jelentette ki Czesław Mroczek.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1761929340
[modified] => 1761900783
)
[title] => Lengyelország Litvániával való szolidaritásból esetleg nem indítja újra két, a fehérorosz határon lévő ellenőrzőpont működését
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=260012&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 260012
[uk] => 259931
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 259932
[image] => Array
(
[id] => 259932
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/630-360-1761818058-571.jpg
[original_lng] => 126146
[original_w] => 630
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/630-360-1761818058-571-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/630-360-1761818058-571-300x171.jpg
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/630-360-1761818058-571.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/630-360-1761818058-571.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/630-360-1761818058-571.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/630-360-1761818058-571.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/630-360-1761818058-571.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1761893585:12
[_thumbnail_id] => 259932
[_edit_last] => 12
[views_count] => 514
[_algolia_sync] => 486811945002
[_oembed_1a984805973fe0382dc9cd3a1c9629a8] =>
✈️ Belarusian balloons once again paralyze Vilnius Airport
Nearly 70 weather balloons launched from Belarus to smuggle cigarettes shut down Vilnius Airport overnight. It’s already the fifth forced closure of the airport this October. This time, the incident affected 95 flights… https://t.co/PlbM3Yqk1Npic.twitter.com/H8prAgni8u
Lengyelországban és Németországban fokozódik a feszültség az Ukrajnából érkező fiatal férfiak számának hirtelen megugrása miatt, miután az ország enyhítette a kilépési szabályokat, és mindkét ország politikusai már a jelenlétük esetleges korlátozásáról beszélnek – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Politico című brüsszeli-amerikai kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint Friedrich Merz kancellár konzervatív pártjának képviselői kijelentették, hogy csökkenhet Ukrajna támogatottsága a közvélemény részéről, ha megnő a katonai szolgálatot elkerülő férfiak száma az országban. „Nem érdekeltek abban, hogy fiatal ukrán férfiak Németországban töltsék az idejüket ahelyett, hogy megvédenék a hazájukat” – mondta Jürgen Hardt képviselő a Politicónak adott kommentárjában. Hangsúlyozta, hogy Berlin továbbra is támogatni fogja Ukrajnát, de a kivándorlási trendeket kordában kell tartani.
Lengyelországban a szélsőjobboldali Konföderáció Párt bírálta a helyzetet, kijelentve, hogy az állam „nem lehet menedékhely azoknak a férfiaknak, akiknek Ukrajnát kellene megvédeniük”. A politikusok hangsúlyozták, hogy az ilyen menekültek jelenléte pénzügyi terhet ró a lengyel adófizetőkre.
Az Ukrajna elhagyására vonatkozó szabályok enyhítése után ugrásszerűen megnőtt a szomszédos országokba távozó férfiak száma. A lengyel határőrség adatai szerint a jogszabályváltozást követő mindössze két hónapban 98,5 ezer 18-22 év közötti ukrán lépte át a lengyelországi határt – majdnem kétszer annyi, mint korábban.
Németországban hasonló a helyzet: az országba érkező fiatal férfiak száma augusztusban heti 19-ről októberre heti 1500 fölé nőtt.
Az elemzők arra számítanak, hogy a tél közeledtével és az ukrajnai esetleges energiaproblémákkal az EU-ban folytatott megbeszélések csak fokozódni fognak. Ennek fényében mindkét országban a szélsőjobboldali erők megpróbálják az ukrán menekültek témáját felhasználni befolyásuk megerősítésére.
Németország és Lengyelország ad otthont a legtöbb ukrán menekültnek az Európai Unióban. Körülbelül 1,2 millió ember él Németországban, akik az oroszok 2022. februári teljes körű inváziója után menekültek el Ukrajnából. Lengyelországban pedig közel egymillióan vannak.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Lengyelországban és Németországban fokozódik a feszültség az Ukrajnából érkező fiatal férfiak számának hirtelen megugrása miatt, miután az ország enyhítette a kilépési szabályokat, és mindkét ország politikusai már a jelenlétük esetleges korlátozá...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1761750000
[modified] => 1761746442
)
[title] => Egyre nagyobb az elégedetlenség Lengyelországban és Németországban az Ukrajnából érkező menekültek miatt – Politico
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=259813&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 259813
[uk] => 259816
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 253127
[image] => Array
(
[id] => 253127
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/ukran-menekultek.jpg
[original_lng] => 309000
[original_w] => 2560
[original_h] => 1438
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/ukran-menekultek-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/ukran-menekultek-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/ukran-menekultek-768x431.jpg
[width] => 768
[height] => 431
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/ukran-menekultek-1024x575.jpg
[width] => 1024
[height] => 575
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/ukran-menekultek-1536x863.jpg
[width] => 1536
[height] => 863
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/ukran-menekultek-2048x1150.jpg
[width] => 2048
[height] => 1150
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/ukran-menekultek.jpg
[width] => 2560
[height] => 1438
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1761739655:3
[_thumbnail_id] => 253127
[_edit_last] => 5
[views_count] => 770
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 476319810001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 83884
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Humanitárius segítségnyújtás menekülteknek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 12635
[1] => 723
[2] => 1585
[3] => 82890
)
[tags_name] => Array
(
[0] => elégedettlenség
[1] => Lengyelország
[2] => Németország
[3] => ukrán menekültek
)
)
[7] => Array
(
[id] => 258520
[content] =>
A lengyelek tömegesen vesznek részt katonai kiképzéseken és túlélési tanfolyamokon a lehetséges orosz invázióval kapcsolatos félelmek közepette – számolt be a The Telegraph. A folyamat lőtereket, katonai iskolákat és gerillahadviselési tréningeket is magában foglal.
Lengyelország a NATO keleti szárnyán helyezkedik el, és határos az orosz Kalinyingrádi enklávéval, valamint Belarusszal. Miután orosz drónokat lőttek le NATO-repülőgépek lengyel légtérben, a kormány tervezi az alkotmány módosítását, hogy a hadsereg a NATO vagy az EU engedélye nélkül is megvédhesse az ország légterét.
Tavaly 5359 házasságot regisztráltak ukrán állampolgárokkal Lengyelországban. Ezek közül 2556 frigy ukrán és lengyel között köttetett, számolt be a Lengyel Rádió az ország Statisztikai Hivatalának adataira hivatkozva.
Közölték, 2024-ben 2213 házasságot regisztráltak ukrán és lengyel között, míg például 2015-ben csak 715-öt. A Lengyel Állami Statisztikai Szolgálat adatai szerint a lengyel férfiak leggyakrabban ukrán nőkkel kötnek házasságot, és a házasságoknak csak egynegyede lengyel nő és ukrán férfi között köttetett.
Mint ismeretes, idén szeptemberben a lengyel Szejm új jogszabályt fogadott el, amelynek célja az orosz agresszió miatt Ukrajnát elhagyó ukrán menekültek megsegítésének szabályozása. A törvény meghatározza a kifizetések eljárását, és részletezi a lengyelországi legális tartózkodás feltételeit, többek között 2026. március 4-ig meghosszabbítja azt, az Európai Unió Tanácsának erre vonatkozó határozatával összhangban.
Október 5-én éjjel Lengyelország és a NATO-szövetségesek légierői a levegőbe emelkedtek Oroszország nagyszabású, Ukrajna elleni kombinált légitámadása miatt, számolt be a Lengyel Fegyveres Erők Műveleti Parancsnoksága X közösségi oldalán.
Megjegyezték, hogy 2025. október 4-ről 5-re virradó éjjel az Oroszországi Föderáció ismét csapást mért ukrajnai célpontokra.
A lengyel légtér biztonságának garantálása érdekében a Lengyel Köztársaság Fegyveres Erőinek Műveleti Parancsnoksága végrehajtotta az összes szükséges eljárást.
A bejegyzés szerint lengyel és szövetséges repülőgépek aktívan működnek a légtérben, a földi légvédelmi és radarmegfigyelő rendszerek pedig a legmagasabb harckészségi szinten vannak.
A parancsnokság hangsúlyozta, hogy ezek az intézkedések megelőző jellegűek, és a légtér biztonságának garantálására, valamint a polgárok védelmére irányulnak, különösen a potenciális fenyegetési zónával határos területeken.
A Lengyel Köztársaság Fegyveres Erőinek operatív parancsnoksága továbbra is figyelemmel kíséri a jelenlegi helyzetet, és az alárendelt erők és eszközök teljes mértékben felkészültek az azonnali reagálásra.
