Ismét Kárpátaljára látogatott Jakab István, a magyar Országgyűlés alelnöke és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke. Látogatásának első állomása a Kárpátaljai Református Egyház Diakóniai Központja volt, ahol a sajtó megjelent képviselőivel osztotta meg gondolatait Szólláth Tiborral, a Nemzeti Agrárkamara alelnökével és Nagyné Legény Ildikóval, a MAGOSZ gazdaasszony tagozatának elnökével egyetemben. “Mi anyaországiak megtanultuk a kárpátaljai gazdáktól, hogy nagyon nehéz körülmények között is fontos embernek maradni, nagyon nehéz körülmények között is fontos segíteni olyan embereknek, akiknek annyi se adatott meg, mint amennyi nekünk van” – mondta Jakab István, utalva arra, hogy idén a Magyarok Kenyerére rekordmennyiségű, 600 tonna búzát adományoztak a kárpátaljai gazdák. A delegáció ezt követően Verbőcre utazott, hogy részt vegyen a Kárpátaljai Református Egyház és a Máramaros Ugocsai Református Egyházmegye hálaadó istentiszteletén és aratási csendes napján.
A „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány munkatársai már hagyományosan a Fekete-Tisza forrásából viszik a vizet a Magyarok Kenyerének dagasztásához. Nemzetünk közös kenyeréhez a forrásvíz biztosítását ezúttal a Gazdaasszony Tagozata vállalta magára.
Szigeti-Séra Natália a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány Gazdaasszony Tagozatának egyik szervezője elmondta: „Augusztus 5-én, szombaton, hajnali öt órakor, egy busszal indultunk. Tiszaágtelektől egészen Rahóig voltak, akik csatlakoztak hozzánk, a Gazdaasszony Tagozatunk tagjai, valamint Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke, továbbá két férfi is velünk tartott, így összesen húszfős csapattal érkeztünk meg, dél körül Kőrösmezőre. Onnan egy GAZ–66-os teherautóval folytattuk az utat a Kőrösmezőtől 25 kilométerre lévő Tisza-forrásig, amely az Aklos-hágó közelében, az Okula-nyeregben, 1 265 m-es tengerszint feletti magasságban ered. Az utolsó 800 métert gyalog tettük meg, hogy meríteni tudjunk a forrásból. Mindenki hozott magával kisebb-nagyobb edényeket. Illetve megtöltöttük azt a salánki Paulin Elek által erre a célra készített díszes hordót, amellyel a Magyarok Kenyeréhez visszük a forrásvizet. Hazaindulás előtt a forráshoz közeli pihenőhelyen szalonnát sütöttünk, kellemesen eltöltöttünk a csodálatos környezetben két órát. Érdekes lehet, hogy míg itthon, az alföldi területeken szakadt az eső, ott 35 fokos meleg volt végig, kimondottan száraz volt az időjárás. A vizet szombaton mi visszük majd Nagydobronyba, a kárpátaljai búzaösszeöntő ünnepségre, ahová Aknaszlatináról hozzák majd a sót. Eljuttatjuk a forrásvizet a Kárpát-medencei búzaösszeöntő ünnepségre is, hogy Tisza-vízzel dagasszák a Magyarok Kenyerét” – tájékoztatta lapunkat Szigeti-Séra Natália.
Egyébként kilenc évvel ezelőtt csatlakoztak a kárpátaljai magyar gazdák a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány szervezésében az anyaországban akkor már negyedik éve meghirdetett Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem programhoz, hogy jótékony felajánlásaikkal segítsék a rászorulókat. Mint Szigeti-Séra Natália már említette, augusztus 12-én, szombaton, Nagydobronyban, az Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthon területén kerül sor a jelképes kárpátaljai búzaösszeöntésre.
A búzaadományok gyűjtése július elején kezdődött, és tart egészen augusztus 20-ig; a Kárpát-medencében sok-sok gyűjtőponton még most is várják az adományokat. A búzafelajánlás mellett a szervezők elfogadják a Magyarok Kenyere Alapítványhoz érkező pénzadományokat is, hogy idén is biztosíthassák a több tízezer rászoruló magyar gyermek és család ellátását.
A Kárpát-medencei központi búzaösszeöntő ünnepségnek idén Szolnok ad otthont, augusztus 19-én. Az új kenyérhez a Fekete-Tisza forrásából származó víz mellett Délvidékről viszik a kovászt, a sót pedig az erdélyi Parajdról.
Míg 2011-ben tíz tonna búzaadománnyal indult a Magyarok Kenyere program, 2022-ben már 1000 tonna búza gyűlt össze – mondta el pénteken a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke Szomoron a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem jótékonysági kezdeményezés 2022. évi adományozó ünnepségén.
Győrffy Balázs hozzátette, hogy több mint 8000 felajánló adományozott és jelentősen nőtt a pénzbeli adományok száma is, valamint bővült a természetbeni adományok száma és a termékköre.
Az adományozottak egy részének az adománylevelet és a Magyarok Kenyere lisztes zsákot Novák Katalin köztársasági elnök, Győrffy Balázs, a NAK elnöke és Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) elnöke adta át.
Nagy István agrárminiszter köszöntőjében kiemelte, hogy folytatódhat a magyar mezőgazdaság, élelmiszeripar megújítása, mivel az Európai Bizottság jóváhagyta az uniós agrárforrásokra vonatkozó stratégiai tervet, így 2027-ig biztossá váltak a magyar gazdák agrártámogatásai.
„Nem túlzás azt állítani, hogy történelmiek a lehetőségeink. Ez olyan esély, ami generációk óta nem adatott meg a gazdálkodóknak” – jelentette ki a miniszter, majd hozzátette, hogy a gazdaságok fejlesztésére a 2027-ig tartó időszakban 5300 milliárd forintot meghaladó összeg áll rendelkezésre.
Nagy István kiemelte, hogy a MAGOSZ-nak köszönhetően a határon túli magyarság is képviselteti magát a Magyarok Kenyere programban. Az elmúlt 12 esztendőben sikerült közös erővel átlépnünk a nemzetrészeinket elválasztó határokat és újra tudtuk egyesíteni a magyarokat – fogalmazott.
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke szólt arról, hogy a gazdák nemcsak adventkor, hanem egész évben várakoznak és örömmel töltik el őket a terméshez és aratáshoz kapcsolódó ünnepek. A Kárpát-medence gazdái most is megmutatták, hogy egy nemzet vagyunk és összefogással tudjuk egymást segíteni – emelte ki.
Az ünnepségen oklevéllel ismerték el a program segítőt, malmok és fuvarozó cégek képviselőit, valamint a természetbeni adományozókat.
Kárpátalján a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program keretében felajánlott búza ünnepélyes összeöntését a hagyományokhoz híven a nagydobronyi Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthonban tartották meg. 1 317 helyi kárpátaljai gazda több mint 114 tonna búzát adományozott a nemes célra még úgy is, hogy az országban háború tombol és a rendkívüli az aszály mértéke.
A keresztény hitvallás szerint a bő termésért való könyörgés a búzatáblák megszentelésével veszi kezdetét és a megtermett búza megáldásával ér véget. A búzaösszeöntő ünnepségen azért gyűltek egybe a kárpátaljai magyarok, hogy megerősítsék összetartozásukat és hálát adjanak az idei termésért. A meghívott vendégek bemutatását követően Hidi László, a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány elnöke üdvözölte az egybegyűlteket.
– Nehéz időket élünk, amikor elsősorban az egész Európát sújtó aszály okoz gondot a gazdáknak, de nemcsak ez, hanem a háború is. 170 nappal ezelőtt megtámadott a „nagyszomszéd”. Ukrajna hősies háborút folytat területi integritásáért, szabadságáért, a demokráciáért. Háborús körülmények között élünk, őseink ismerték ezt a világot, s most sajnos, nekünk is meg kell tapasztalni. Minden nehézség ellenére, amikor meghirdettük a 15 millió búzaszem programot, a kárpátaljai gazdák aktívan hozzájárultak a nemes gyűjtéshez. A gazdaszolidaritás csodálatos dolgot produkált idén is, az ez évi gyűjtés eredménye: 1317 gazda 114 tonna 270 kilogramm búzát adományozott! Hála és köszönet a gazdáinknak, s azoknak a szervezeteknek, amelyek segítettek ezt a nemes akciót lebonyolítani, a KMKSZ-nek, az alapszervezeti elnököknek, a történelmi egyházaknak, a civil szervezeteknek és mindenkinek, aki részt vett az adományozásban! – zárta köszöntőjét Hidi László.
Nagy Ferenc, a kistérség polgármestere köszönetet mondott a program szervezőinek, hogy esélyt adtak az összejövetelre, hiszen mostanában az országban zajló háború miatt nem sok lehetőség van a személyes találkozásra.
– Nem elég a háború, idén még az aszály is sújtja a gazdákat. A búzakalász olyan, mint a kistérségünk: szép nagy, de kevés szemet tartalmaz. Bízom benne, hogy az országunkra is eljön a jó idő, mert amíg van benne kevés búzaszem, addig van remény, hogy rendbe jöjjenek a dolgok. S ahogy a kistérségünk megtelik majd emberekkel, úgy a búzatáblák is megint tele lesznek búzaszemekkel – fogalmazott.
– A kenyér évezredek óta mindennapi táplálékunk, az életünk fenntartója és megtartója. Örülünk, mert sok-sok ezer tonna gabonát sikerült betakarítani Ukrajnában, közte a kárpátaljai magyarság által művelt földekről – kezdte ünnepi beszédét Sin József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke. – A mai ünnepségünk azonban mégsem gondtalan, hiszen sok helyen a háborúskodás veszélyezteti a betakarítást. A gazda teszi dolgát, szánt, vet, azt sem tudja, ki fogja learatni fáradtságos munkája eredményét, a szárba szökkenő életet. Mindeközben sok helyen hiába várják a kenyérnek valót, mert a háborús viszonyok gátolják a gabona elszállítását. Milliók éheznek, mert nem jut el hozzájuk az ukrán gabona, ez pedig egy újabb migránsáradat elindulását jelentheti Európa békés tájai felé – jegyezte meg, és köszönetet mondott Magyarország kormányának, hogy befogad minden ukrán menekültet, beleértve a kárpátaljaiakat is, biztosítja számukra a megfelelő életkörülményeket.
– Sokan fordulunk a nehéz napokban Istenhez könyörgéssel: „… a mi mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma…” Isten segíteni fog, de nekünk is tenni kell a békéért, keresni kell a békéhez vezető utat. Hiszünk abban, hogy a harci cselekmények befejezése után is lesz magyar közélet Kárpátalján, tanintézeteinkben tanulni fognak diákjaink, templomainkban imádkozni fognak híveink és szántani, vetni, aratni fognak gazdáink – mondta Sin József, és végezetül azt kívánta, hogy legyen kenyér minden család asztalán.
Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke az anyaország, a Kárpát-medence és a diaszpórában élő összmagyarság, 15 millió magyar üdvözletét hozva kiemelte:
– Tudnotok, éreznetek kell, hogy nem vagytok egyedül! Ez a nagyon nehéz időszak, a szörnyű háború, az aszály igencsak próbára tesz bennünket, de mégis élnünk kell. A mai napot is meg kell élni emberként, és készülni kell a jövőre is – hangsúlyozta a gyermekotthon növendékeire pillantva.
Elhangzott, hogy a programot 12 éve a magyar gazdák egy csoportja indította el azzal a céllal, hogy az összegyűlt gabonából készüljön el az ország kenyere. 12 év igazolta azt, hogy ez a program, amely egy láthatatlan kötelékkel kapcsol össze bennünket, magyarokat, éljünk a világ bármely tájékán, sikeres.
– Egy hete volt a Kárpát-medence és a diaszpóra búzaösszeöntése Magyarországon, s már elhoztam a nemzet kenyerét, amely az összeöntött búzából készült. Köszönetet mondok valamennyi kárpátaljai gazdának, hogy példát adtak az összetartozásból, az egymásért érzett felelősségvállalásból, mert az, hogy háborús körülmények között a tavalyinál lényegesen több búzát adtak össze, azt jelenti, hogy az itteni emberek élni akarnak – emelte ki Jakab István és kifejtette: hiszi, hogy az anyaország áldozatvállalása nagyon sok nehézségen átsegít bennünket.
– Magyarország a béke elkötelezett híve! A menekült embert segíteni kell és mi segítjük tiszta szívvel nemzetiségtől függetlenül! A legnehezebb helyzetben meg kell tudni fogni egymás kezét, és erősíteni egymást. Tovább viszem azt a példát, amit a kárpátaljai gazdáktól kaptunk. Fel kell rájuk nézni, mert komoly leckét kaptunk, hogyan lehet és kell bajban összefogni – hangsúlyozta és azt kívánta, hogy túl a nehézségeken maradjon meg ez az összetartozás, erő, kitartás, építkezzünk együtt és erősítsük egymást lélekben is!
Az ünnepi beszédeket követően a történelmi egyházak képviselői – Molnár János, a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye püspöki vikáriusa és Kolozsy András nagydobronyi református lelkész – megáldották a kenyérgabonát. A rendezvényt a gyermekotthon kórusának szolgálata és lakóinak műsora tette még hangulatosabbá.
Nagy Béla főgondnok, a Magyarok Kenyere Kárpátaljai Kuratóriuma képviseletében a gazdáknak írt köszönetét Molnár Zsolt, a verbőci református egyházközség lelkésze tolmácsolta.
Az együvé tartozás szimbólumaként összeöntötték a Kárpátalja különböző településeiről érkezett búzát. A vendégek egymás után a nemzeti színű szalaggal átkötött hordóhoz járultak, és jelképesen egy merítőkanálnyit szórtak a felajánlott gabonából. A hagyományokhoz híven idén is a helyszínre kerékpározott Takár Károly, Katyó, aknaszlatinai nyugalmazott sóbányász, és hozott egy kis zsáknyi aknaszlatinai sót a nemzet kenyeréhez.
Végezetül Katkó Andrea, a gyermekotthon igazgatója köszönetet mondott az adományozóknak és megjegyezte: ha bárki reményét veszti, gondoljon a gyermekotthon növendékeire.
A rendezvényt követően délben Jakab István részvételével gazdafórumot tartottak a Nagydobronyi Magyar Házban.
A nagydobronyi gyermekotthonban tartották a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program – kárpátaljai búzaösszeöntő ünnepségét, amelyet a KMKSZ és Pro Agricultura Carpatika Alapítvány szervezett.
A nagydobronyi gyermekotthonban tartották a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program – kárpátaljai búzaösszeöntő ünnepségét, amelyet a KMKSZ és Pro Agricultura Carpatika Alapítvány szervezett.
A magyar gazdákat tömörítő alapítvány vezetője elmondta: 2013-ban csatlakoztak a magyarok kenyere programhoz. Azóta töretlen a termelők lelkesedése, minden évben növekszik a felajánlott búza mennyisége. Őrhidi László hozzátette: tavaly több mint 100 tonna búzával járultak hozzá a programhoz. A búza túlnyomó részét az államilag nem támogatott gyermekotthonok kapják.
A Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program keretén belül Kárpátalján felajánlott búzát idén nyolcadik alkalommal öntötték össze ünnepélyesen augusztus 14-én, ezúttal is a nagydobronyi Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthonban.
– Idén a program Tiszacsomán a búzatáblák megszentelésével vette kezdetét májusban. Most pedig hálát adunk az idei termésért. Nagyon nehéz és válságos időszakot tudhatunk a hátunk mögött, melyben a félelem és a kétségbeesés volt az úr, de a gazdák vetettek, s ahol a szükség megtelepedett, oda képesek adni – kezdte köszöntőbeszédét Katona Viktória, a gyermekotthon lelkészigazgatója, majd bemutatta a vendégeket. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Bacskai József, Magyarország ungvári főkonzulja, Szilágyi Mátyás beregszászi főkonzul, a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetségének képviselői, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) középszintű és alapszervezeti elnökei, a KMKSZ ISZ vezetősége, megyei és járási képviselők, polgármesterek, a „Pro Agricultura Carpatika” Megyei Jótékonysági Alapítvány Kuratóriumának tagjai, falugazdászai, tanintézetek igazgatói és még sokan mások.
Őr Hidi László, a „Pro Agricultura Carpatika” Megyei Jótékonysági Alapítvány elnöke a kezdeményezés történetét felidézve elmondta, hogy ami 8 éve egy szimbolikus gesztusként indult a magyar–magyar összefogás jelképeként, az mostanra a Kárpát-medence egyik legjelentősebb karitatív akciójává nőtte ki magát. Kárpátalja kezdetektől rész vesz a munkában.
– Tavaly mintegy 103 tonnányi búza gyűlt össze. Az idei év sokkal nehezebb volt a gazdák számára az időjárási körülmények miatt: volt olyan mező, hogy május végén, június elején lehetett a földre hajtani. A szükségesnél sokkal később sikerült csak elvetni, sőt, sok helyen a vetést is kiette a víz. De itt vagyunk, és az adományozók beszállították a búzát a gyűjtőpontokra.
A sokéves tapasztalat azt mutatja, hogy még a búzaösszeöntő ünnepséget követő néhány héten is adományoznak több tíz mázsa kenyérgabonát.
– Jelen állás szerint 89 tonna 884 kg búzát adták le a gyűjtőpontokra 1 222 gazdától. Fontos megjegyezni, hogy nemcsak a mennyiség, de a gazdák száma is folyamatosan nő – emelte ki Őr Hidi László, és mindenkinek köszönetet mondott az adományozásban és a lebonyolításban való részvételért.
Szólláth Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar megyei elnöke, Hajdúnánás város polgármestere tolmácsolta Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) elnökének az üdvözletét és elmondta: a kezdeményezés, amely mintegy 10 évre tekint vissza, példa nélküli.
– Baranya megyéből indult, s az első évben 10 tonna gabona gyűlt össze, ehhez képest most 1100 tonna fölé tendáljuk a mennyiséget. De ez nem verseny. Maga az, hogy ez a program átszövi a Kárpát-medencét és a diaszpórát is, azt jelenti, eltaláltuk a magyar emberek szívében azt a pontot, mely közösséget alakít. S talán félre tudjuk tenni azokat az ügyeket, melyekkel nem értünk egyet, és azokkal foglalkozunk, melyekkel érdemes egyetérteni – hangsúlyozta az anyaországi vendég. Pál apostol „Mitek van, amit nem kaptatok, s ha kaptátok, akkor miért dicsekszetek vele?” mondatát idézve megjegyezte, hogy sokáig kell értelmezni, de a gazdatársadalom érti ezt, s azt is, hogy kitől függünk, másrészt amink van, azt meg kell osztani.
– A program ezt a fajta gondolkodást jelképezi abban a nyomorúságban, melyben élünk. Az „Új Bábelt élünk, a fogalmak pokoli zűrzavarát. Gyalázatos hazugok megrontották a szavak becsületét” Karinthy-idézetet kissé módosítva úgy érzem, megrontJÁK. Előfordul, hogy magyarokkal beszélgetünk, de nem értjük egymást, mintha külön világot építenénk. Pedig ez nagy hiba, mert ha a múltról beszélünk, akkor érdemes a jelenről is. Nekünk, Kárpát-medencei magyaroknak azokat a pontokat kell megtalálni, melyek összekötnek, s az összetartozás élményét erősítik – hívta fel a figyelmet Szólláth Tibor, aki mint mondotta, anyaországi magyarként nem akarja elkövetni azt a hibát, amelyet gyakran szoktak, amikor magyarságról beszélnek.
– Én ezt nem tenném, mert mindnyájunknak kalapot kell emelni a kárpátaljai magyarság előtt, hiszen ha van nehézség a Kárpát-medencében, akkor az itt van. S ezzel együtt meg kell találnunk az együttműködés lehetőségét azokkal az ukrán emberekkel, akikkel együtt élünk, és az anyaországi magyaroknak is meg kell ezt tenniük. Tegyük félre a vélt vagy valós sérelmeket, s találjuk meg azokat a pontokat, amelyek összekötnek bennünket – zárta ünnepi gondolatait.
Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű szervezetének elnöke, megyei képviselő megelégedéssel szögezte le, hogy Istennek hála 2021-ben is eljött az a nap, amikor örülhetünk az idei termésnek, s annak, hogy vannak még köztünk, akik művelik az ősi földet, s annak hozamát hajlandóak megosztani.
– Szép hagyománnyá, nemes üzenetté nőtte ki magát ez a rendezvény, amelyet Kárpát-medence-szerte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdák Országos Szövetsége koordinál, helyi lebonyolításában pedig a „Pro Agricultura Carpatika” Megyei Jótékonysági Alapítvány, a magyar történelmi egyházak és a KMKSZ alapszervezetei működnek közre. Ez a példás összefogás üzen innen, a Kárpátok aljáról évről évre, hogy van nemzeti identitásunk, kultúránk, hitünk. Vannak közösségeink, akik megfogyva bár, de kitartanak ezen a vidéken. Üzeni, hogy vagyunk, s tenni akarunk magunkért és egymásért. S nemcsak a rászorulók megsegítésében tudunk összefogni, de számíthat ránk a nemzet is. Közösségeket építünk és tartunk fenn, melyek erejét az újjáépülő nemzeti egység szolgálatába állítjuk, mert hisszük, csak a keresztény nemzeti identitásra épülő egység képes megtartani mindannyiunkat a globalizációra törekvő liberális világrenddel szemben, ahogy a búzaszemek; egy mag nem táplál, de a sok apró mag nélkül nincs kenyér, ami maga az élet – hangsúlyozta Balogh Lívia.
Az elnök asszony kiemelte: hiszi, hogy a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem programban való részvétellel mi is tanúbizonyságot teszünk minden évben, hogy egyek vagyunk a 15 millióból, s életünkkel és munkánkkal vállaljuk, hogy életté leszünk egy nemes célban, melyhez mindannyiunkra szükség van. Majd arra szólította kárpátaljai magyarságot, hogy vegyünk példát a gazdáktól, akik minden ősszel megművelik a földet, elvetik a magot, és bíznak: így kell tenni most mindannyiunknak.
– Hiszen nehéz kihívások előtt állunk, s hogy megvédjük azon értékeinket, amelyek megtartottak bennünket mind ez idáig, mindannyiunk erejére és hitére szükség van. Hogy esély legyen a bőséges aratásra, ahhoz ma vetni kell! Legyenek önök az újrakezdés magvai, amelyek bármilyen kicsik, nélkülözhetetlenek.
Ifjabb Katkó László, a gyermekotthon igazgatója köszöntőjében kiemelte: a hálaadás, az összetartozás és a reményteli jövő napja a mai.
– Valahol a mi életünk is hasonlít a gazdákéhoz, amikor meglátjuk egy gyermekünket, akit valamilyen oknál fogva ide vezényel az Úr, az sokban hasonlít az elvetett búzaszemhez. Sok fáradtságos munka és reményteli várakozás jellemzi életünket, s a gazdákhoz hasonlóan, mi is így válunk tanúivá gyermekeink megérésének, sok esetben megtérésének.
A magyarok kenyeréhez összeöntött búzát az esemény végén Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke és a római katolikus egyház képviseletében Janig Péter lelkész áldotta, illetve szentelte meg.
A hivatalos megnyitó után a gyermekotthon lakóinak kulturális programja következett. Egy sebes csárdást láthattunk, majd az énekkar szolgált. A kulturális program végén az együvé tartozás szimbólumaként az adományozók a hatalmas hordóhoz járulva összeöntötték a Kárpátalja különböző régióiból érkezett búzát. Tokár Károly, Katyó, mint minden évben, most is kerékpárral hozta Aknaszlatináról a sót a magyarok kenyeréhez. Az összeöntés teljes ideje alatt a Komótos zenekar játszott.
Augusztus 6-án, pénteken az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban ünnepélyes keretek közt összeöntötték a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem programban felajánlott búzát, ahol Kárpátalja képviseletében Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke és Őr Hidi László, a „Pro Agricultura Carpatika” Megyei Jótékonysági Alapítvány elnöke, Nagy Béla, a Magyarok Kenyere Alapítvány kárpátaljai kuratóriumi tagja, valamint a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége nevében Virág László elnök és Huszár Péter alelnök öntött búzát a nemzeti összefogást is jelképező közös dézsába. Idén is Kárpátaljáról, a Fekete-Tisza forrásából vitték a nemzet kenyeréhez a vizet.
Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes az ünnepségen felidézte, hogy a Kárpát-medencei magyar gazdatársadalom önzetlen, segítő szándékú összefogása 2011-ben Pécsről indult, s ma már szimbolikus jelentősége mellett tényleges súlya, konkrét produktuma van. Tíz évvel ezelőtt 10 tonna gabona gyűlt össze, mára már több mint 1 100 tonna, amiből csaknem 700 tonna liszt készülhet. Ez jut el mintegy hatszáz civil szervezet közreműködésével rászoruló gyermekekhez, családokhoz, idős emberekhez.
A térség országgyűlési képviselői posztját is betöltő politikus azt mondta, az idei tavaszi időjárás nem kedvezett a gabonáknak, a meleg, száraz időben pedig sok helyen a vártnál korábban beérett a búza, az árpa és a rozs, a termés mennyisége és minősége az ország egyes területein vegyesen alakult. Az őszi búza hozama ugyanakkor történelmi rekordot döntött, az anyaországi termelők 846 ezer hektárról több mint 5 millió tonna őszi búzát takarítottak be.
Nagy az igény a magyar gabonára itthon és külföldön egyaránt. Ez a siker pedig a magyar embereket, a földműveseket dicséri – hangsúlyozta Farkas Sándor.
A politikus leszögezte, a mezőgazdaság Magyarország sikerágazata, ma már a társadalom is értékeli a gazdák munkáját.
A magyar kormány kiemelt figyelmet fordít a gazdatársadalomra és a vidékre. Az elmúlt három évben az uniós közös agrárpolitika reformjáról szóló egyeztetések során mindvégig következetesen és határozottan képviselte a magyar gazdák érdekeit, s a tárgyalások eredményesen zárultak. Emellett a kormány történelmi döntést hozva a Vidékfejlesztési Program hazai társfinanszírozását az eddigi 17,5-ről 80 százalékra emelte, minden korábbinál több forrást biztosítva ezzel a magyar mezőgazdaságnak. Az előző ciklushoz képest háromszor nagyobb összeg, 4 265 milliárd forint fordítható a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére a 2027-ig tartó támogatási időszakban – közölte az államtitkár.
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke hangsúlyozta, 11 éve született meg a program ötlete, ez idő alatt az adományozott gabona mennyisége több mint százszorosára nőtt, és a kezdeményezés révén már százezer embernek tudnak segítséget nyújtani. Az adományozók között már nemcsak Kárpát-medencei gazdák vannak, csatlakoztak Európa más országaiból, sőt más kontinensekről is.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke úgy fogalmazott, a Magyarok Kenyere program nemzeti eseménnyé vált, az összetartozás, a szolidaritás megnyilvánulása.
Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára közölte, az elmúlt években a kormány megerősítette a civil szervezetek támogatását: évente 400 milliárd forint támogatást kapnak állami és önkormányzati forrásból.
Papp Zsolt, a MAGOSZ Ifjú Gazda Tagozatának elnöke szerint a program Kárpát-medencei sikertörténet, amely egyszerre szimbolizálja a szolidaritást és az egymás iránti felelősségvállalást.
Nagy Béla, a Magyarok Kenyere Alapítvány kárpátaljai kuratóriumi tagjaként mondott köszönetet mindazoknak, akik adományaikkal hozzájárultak a kezdeményezés sikeréhez, amely révén a Kárpát-medencei magyarság tagjai is közelebb kerülhetnek egymáshoz.
A kulturális programban színházunk társulatának tagja, Ferenci Attila színművész nagy sikert aratva szavalt és énekelt. Színpadra lépett még a Por Zenekar és tánckara, valamint a felvidéki Debrődi Tüzikék Asszonykórus.
A búzaösszeöntő ünnepségen gyűjtést hirdettek a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház javára.
Tudósítónknak Jakab István, a MAGOSZ elnöke elmondta: „A kárpátaljai magyar gazdáknak azt üzenem, hogy érezniük kell azt az erős összetartást, amit mi valamennyien érzünk, azt a hatalmas erőt, amivel mi minden nehézségen túl tudunk jutni. A jövő héten átveszünk 10 tonna búzavetőmagot adományként, ami Kárpátaljára indul. Legyenek nagyon erősek, figyeljenek oda egymásra, segítsék egymást és a rászorulókat. A jövőben a Kárpátalján gazdálkodó testvéreinkkel közösen szeretnénk megtalálni az ottani viszonyok között sikeres, korszerű, új megoldásokat. Ehhez mi partnerek vagyunk, tudást, képességet, szervezettséget, szervezőerőt és minden segítséget meg fogunk adni. Augusztus 14-én már korábban vállalt kötelezettségem miatt sajnos nem tudok elmenni Nagydobronyba, a kárpátaljai búzaösszeöntésre. Fogadják nagy szeretettel Szólláth Tibor urat, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar megyei elnökét, Hajdúnánás város polgármesterét, akivel szívvel-lélekkel dolgozunk a Magyarok Kenyere program sikeréért. Róla elmondhatom, hogy nagyon sokat tett és tesz azért, hogy jobban boldoguljanak a határon túli magyar gazdák.”
Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, a „Pro Agricultura Carpatika” Megyei Jótékonysági Alapítvány kuratóriumának elnöke hangsúlyozta: „Ez egy olyan nemes kezdeményezés, amely a szemünk láttára fejlődött ki. Korinek László professzor úr 2011-ben indította el a Magyarok Kenyere programot, mi ezt azonnal támogattuk. A kárpátaljai gazdák mindig rendkívül aktívan vettek részt ebben a magyar nemzet egységét is kifejező akcióban, hisz összehasonlítva a kárpátaljai magyarság létszámával, mi mindig nagyon sok búzát adtunk. Remélem, ez az idén is így lesz. Ez a nemes kezdeményezés ma már az egész Kárpát-medencére kiterjed, sőt azon túl is. A kezdetben inkább szimbolikus program mára jelentős humanitárius akcióvá nőtt. Minden kárpátaljai gazdát arra kérek, az idei gyengébb termés ellenére is, aki teheti, adományozzon búzát erre a nemes célra!” – fogalmazta meg kérését Brenzovics László.
A magyarok kenyeréhez összeöntött búzát az esemény végén megszentelte, illetve megáldotta Kiss-Rigó László, a római katolikus Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke, Lackner Pál evangélikus nyugalmazott tábori püspök és Takaró András, a Délpesti Református Egyházmegye esperese
A Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program kárpátaljai eseményeinek immár nyolcadik alkalommal biztosít helyszínt a nagydobronyi Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthon. 2021. augusztus 6-án búzával megrakott rakterű mezőgazdasági gépek érkeztek a gyermekotthon területére. Az esemény ékes bizonyítéka, hogy hatalmas dolgokra képes egy közösség nemes cél érdekében.
Katkó Andrea, a gyermekotthon gazdasági ügyvezetője beszédében megköszönte a szervezetek és magánemberek felajánlásait, s elmondta, hogy a Magyarok Kenyere program hatalmas segítség számukra, ugyanis az évi kenyérszükségletük negyedét a kezdeményezés által összegyűlt búza teszi ki. Idén ugyan még nem érték el az átlagos mennyiséget, de még előttük áll egy hét. „A kenyér összehozza az embereket: a megterített asztalnak és rajta a kenyérnek különös szerepe van az életünkben. A gyerekek számára az asztal egy olyan biztos »pont«, mely köré étkezésekkor biztosan összegyűlünk, s hálát adunk a kenyérét. Sokat jelent számunkra, hogy a gyűjtés idején olyan emberek is eljönnek hozzánk, akik addig nem is tudtak létezésünkről. Ez a segítség a gyermekek életének úgy válik a részévé, ahogy a kenyér a testünk részévé” – osztotta meg gondolatait a megjelentekkel az ügyvezető asszony.
Molnár Ádám, a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza örömét fejezte ki, hogy a gazdák ezen a környéken a legaktívabbak a gyűjtésben, továbbá elmondta, hogy a termelők nehéz időszakot zárnak a gabonatermesztés szempontjából, hiszen az idei időjárás nem kedvezett a magas terméshozamnak.
Az Alapítvány július 22-től indította el a gyűjtést a Magyarok Kenyere programhoz csatlakozva. Eddig 15 tonna búzát gyűjtöttek össze a gazdák. A gyermekotthon magtáraiba augusztus 14-ig várják a felajánlásokat.