A budapesti Ráth-villában igyekeztek feledtetni a gyerekekkel a napi gondokat, és olyan foglalkozást tartani, ami a készségeket is fejleszti az ő korukban.
Már három alkalommal fogadott az Iparművészeti Múzeum múzeumpedagógiai osztálya a háború miatt jelenleg hazánkban élő ukrán gyerekeket kifejezetten nekik szóló programmal a Ráth-villában. A Culture Helps elnevezésű projekt keretében meghirdetett pályázat egyetlen magyar nyerteseként az ukrán menekülteknek szóló családi napon A mi szecessziónk című kiállítás műtárgyaival ismerkedhetnek meg, majd az ehhez kapcsolódó kreatív műhelymunka során, családias légkörben segíti a múzeum az új közösségbe lépés nehézségeit.
A projekt az ukrán Insha Osvita és a német Zusa nevű szervezet együttműködésében az Európai Unió területén biztosítja a kultúrán keresztül történő integrációt az Ukrajnából elmenekült családok számára.
A budapesti Ráth-villában elsősorban a századforduló híres családjaival, életmódjával és az akkori tárgykultúrával ismerkedhetnek az ukrán családok, különböző kézműves technikák segítségével.
A program során például olyan női alkotókat is bemutatnak, akik a századforduló meghatározó szövőműhelyében dolgoztak és ezzel a nők és gyereknevelés nehézségeiről is szó esik.
Emellett lehetőség nyílik a régi tárgyak összehasonlítására a mai tárgykultúrával és a pedagógusok beszélgetést kezdeményeznek a jelenlegi környezetünkről is. Ez a kötetlenebb tanulási mód javíthatja a figyelem fókuszálását és a koncentrálást, valamint a valós interakciót fejleszti.
A projekt az esélyegyenlőség, az egyenlő hozzáférés, a befogadás és a méltányosság előmozdítására törekszik a művészeti technikák, kreatív tevékenységek bevonásával, ugyanakkor igyekszik fejleszteni a szociális készségeket és a gyerekek önbizalmát is. Mindez májusban tovább folytatódik a Ráth-villában.
Az ukrán-magyar határszakaszon 5286-an léptek be Magyarországra szombaton, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 6085-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek.
Közülük a rendőrség 33 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért. A többség tovább utazik, számukra tranzitútvonal Magyarország.
Magasabb szintre emelték a terrorkészültséget Magyarországon a Védelmi Tanács vasárnapi ülését követően – tudta meg a Magyar Nemzet.
Orbán Viktor miniszterelnök azután hívta össze a testületet, hogy Irán megtámadta Izraelt. Az ülés után azt mondta: mindent megtesznek, hogy a világban zajló háborúk ne veszélyeztessék a magyar családok békéjét és biztonságát. A Magyar Nemzet arról ír: a megemelt terrorkészültség például azzal is jár, hogy szigorúbban védik a kiemelt létesítményeket vagy a nagy tömegrendezvényeket.
A lap szerint ez azt is jelentheti, hogy ismét megerősített rendőri erők jelenhetnek meg a közterületeken, illetve megemelik a védett személyek, stratégiai vállalatok, veszélyes üzemek, zsidó felekezethez köthető intézmények biztonsági szintjét is.
Legutóbb nyolc éve, a brüsszeli támadások, robbantások miatt rendelt el Orbán Viktor komoly biztonsági intézkedéseket Magyarországon. Akkor a terrorkészültség kettes, azaz magas fokozata lépett életbe. A Liszt Ferenc repülőtéren megjelentek a páncélozott járművek, de a terrorelhárítás egységei vigyáztak az emberekre a fővárosi metrómegállókban és a forgalmasabb csomópontokban is.
„Utasítást adtam a belügyminiszternek és a terror elhárítás vezetőjének, hogy a magyar emberek biztonságát minden rendelkezésre álló eszközzel garantálják” – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
A Nemzetpolitikai Kutatóintézet (NPKI) podcastot indított Határátlépések címmel, melynek keretein belül a résztvevők Magyarország határain túl élő kisebbségeket érintő kérdésekről beszélgetnek a tudományterületi határokat átívelve. A társalgások kéthetente jelennek majd meg.
A 25. jubileumi beszélgetés résztvevői Grexa Liliána ukrán nemzetiségi parlamenti szószóló, valamint dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet (dr. habil., PhD) nemzetiségi ombudsmanhelyettes voltak. A beszélgetést Ferenc Viktória, a NPKI kutatója moderálta.
A 2022. februári Ukrajna elleni orosz támadást követően sok ukrán család menekült el az országban dúló háború elől. Magyarországra is sokan érkeztek, s habár az első időszakra jellemző menekülthullám alább hagyott, a folyamat mára sem fejeződött be.
A háború elől külföldre menekülő családok gyermekeinek oktatása fontos megoldandó kérdéssé vált Magyarországon is, hiszen a tankötelezettség rájuk is kiterjed. A kezdeti hónapokhoz képest, amikor mind az iskolák, mind a szülők átmeneti helyzetként tekintettek a magyarországi tartózkodásra, mára nyilvánvalóvá vált, hogy tartósabb megoldásokra van szükség.
Grexa Liliána elmondása szerint a 2011-es magyarországi népszámlálási adatok szerint 7 500 körül volt az ukrán nemzetiséghez tartozó személyek száma az országban. A 2022-es orosz‒ukrán háború kitörését követő őszi népszámlást követően ez a szám 25 000-re nőtt. Ők többnyire Budapesten, Pest-, Fejér- és Komárom-Esztergom vármegyékben telepedtek le.
A parlamenti szószóló azt is elmondta, hogy beszélgetőpartnere – dr. Sándor Erzsébet – rögtön megkereste őt, és azt kérdezte, hogy miben tud segíteni az Ukrajnából érkező menekültek számára. „Emlékszem, hogy együtt kimentünk a pályaudvarra (Budapest, Keleti pályaudvar), ahol az ombudsmanhelyettes asszony beszélt a katasztrófavédelmisekkel és a segélyszervezetek vezetőivel, ami megerősített abban, hogy a lehető legjobb kezekben van a nemzetiségi ombudsmani kérdéskör” – emlékezett vissza Grexa Liliána.
A felmérések szerint jelenleg csak Budapesten 17 ezer olyan ukrán nemzetiségű gyerek van, akiknek oktatásban kellene részt venniük, ehhez képest országosan csupán 5 ezren iratkoztak be iskolákba. Ez 1 600 oktatási intézményt érint.
Problémaként említette még azt a gyermekekben megjelenő frusztrációt, amelyet a teljesen új környezet, kultúra és nyelv megtapasztalása váltott ki. Több olyan eset is volt, amikor az iskolákba beíratott ukrán gyerekek kényelmetlenül érezték magukat a többi diák között, aminek következtében többen is elhanyagolták a tanórákon való részvételt, és inkább választották a különböző szervezetek által kínált, iskolán kívüli ukrán nyelvű foglalkozásokat. Ami nem feltétlenül rossz dolog, csak sajnálatos módon nem ad olyan végzettséget bizonyító dokumentumot, amellyel a jövőben folytatni tudják a tanulmányaikat, legyen az Magyarországon vagy Ukrajnában.
Dr. Sándor Erzsébet nemzetiségi ombudsmanhelyettes beszámolt a háború kitörése után felmerült kérdésekről és azok megoldásáról. Mi lesz a gyerekekkel? Hogyan tudják segíteni a családokat, mivel a legtöbb esetben nők és gyerekek érkeztek.
Egyik problémának tekinthető az az információs vakfolt, amely szerint az Ukrajnában online oktatásban való részvétel Magyarországon nem számítódik be az iskolai előmenetel szempontjából. Továbbá kevés olyan szakember található az országban, aki nem csupán hogy rendelkezik a megfelelő nyelvi tudással és szakmabeliséggel, de olyan emberekből is hiány van, akik az oktatás mellett segíteni tudnának a trauma feldolgozásában mind a gyerekeknek, mind a szüleiknek.
A teljes podcast meghallgatható a Nemzetpolitikai Kutatóintézet Spotify oldalán.
A Magyar Vöröskereszt orosz–ukrán konfliktussal összefüggő feladatai továbbra sem változtak, de más a jellegük – mondta a szervezet főigazgatója hétfőn Budapesten az MTI-nek.
A humanitárius szervezet tavalyi általános tevékenységéről tartott sajtótótájékoztatón Kardos István ismertette: míg 2022-ben a segélyezés, a menekültek általános ellátása volt a fő feladat, tavaly már inkább a Magyarországon maradó családok beilleszkedésében segítettek.
Jellemzően családfő nélkül érkező gyerekes családokról van szó, az anyák munkaerőpiaci elhelyezkedésben, a gyerekek beiskolázásában vagy az egészségügyi ellátásban nyújtanak segítséget – tette hozzá.
Mint mondta, a Magyar Vöröskereszt szerteágazó tevékenységében meg kellett találni azt a rendszert, amelyben a menekültek segítése mellett végzett egyéb alapfeladataik – véradásszervezés, elsősegélynyújtás, keresőszolgálat, szociális területen nyújtott ellátás – nem sérülnek.
A véradás fontos
Kardos István említést tett arról, hogy hétfőn indul és május 17-ig tart a felsőoktatási véradó hetek programsorozat az Országos Vérellátó Szolgálattal (OVSZ) közösen. A rendezvény célja, hogy a fiatalokat a segítségnyújtás ezen formájára is biztassák.
A főigazgató emlékeztetett: 2022 decemberében átadták a vöröskereszt véradókamionját a kárpátaljai vöröskeresztnek, ugyanakkor tavaly rendszerbe állítottak egy véradóbuszt, amellyel kistelepülésekre is eljuthatnak.
Beszámolt arról, hogy tavaly 355 ezer véradás volt az OVSZ-szel közösen, a Magyar Vöröskereszt szervezésében a véradásokon 335 ezer véradó jelent meg. A véradók toborzásában a szervezet nagy szerepet vállal, és e tevékenységüket továbbra is folytatni kívánják – tette hozzá.
Kardos István kitért rá: fontosnak tartják, hogy a magyar lakosság minél többször hozzáférjen az egészségmegőrzés, az egészségi állapotfelmérés lehetőségéhez, ebben szeretnének előrelépni.
A Magyar Vöröskereszt keresőszolgálatának munkájáról elmondta, a terepkoordinátorok tavaly 450 intézményt kerestek fel és 18 kereséssel foglalkoztak. „Ez nem a nagy számok területe” – jegyezte meg, hiszen alapos kutatómunkával kell a háborús konfliktusok miatt egymástól elszakított családtagokat felkutatni.
2023-ban visszaestek a támogatások
A főigazgató elmondta: a Magyar Vöröskereszt tavaly 13 milliárd forintból gazdálkodott. Tavaly már érzékelhető volt az adományok csökkenése, és visszaestek a menekültellátási támogatások is.
Fodor Antalné, a Magyar Vöröskereszt elnöke arról beszélt: az ország legnagyobb karitatív szervezete 78 ezer tagot számlál, aktivistái – akiknek a száma meghaladja a 13 ezret – az ország szinte minden településén jelen vannak. Az aktivisták zömmel szociális munkát, adománygyűjtést, és adományosztást szerveznek.
Kiemelte az együttműködést az önkormányzatokkal is, ennek egyik formája, hogy a települések pályázhatnak a „humanitárius település” címre. Eddig 64 település nyerte el ezt a címet országszerte – mondta.
Igyekeznek megszólítani a fiatalokat, a fiatal önkénteseket is – közölte az elnök, hozzátéve, ennek egyik legismertebb formája a balatoni elsősegélynyújtás, 12 településen 19 strandon adnak szolgálatot.
Magyarország köztársasági elnöke, Sulyok Tamás a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából adományozott kitüntetéseket. Kossuth-díjat kapott többek között Trill Zsolt színész és Leslie Mandoki zenész is.
Kossuth-díjban részesült Trill Zsolt Jászai Mari-díjas színművész, kiváló és érdemes művész drámai és komikus karaktereket egyaránt példaadó hitelességgel megjelenítő szerepformálásai, kiemelkedően sikeres darabokban nyújtott felejthetetlen alakításai és értékes filmszínészi tevékenysége elismeréseként.
Trill Zsolt meglepődött, amikor megtudta, hogy Kossuth-díjat kap. Elsőként arra gondolt, hogy idáig is sokat dolgozott, de ezután még többet kell. Úgy véli, ez az elismerés felelősséggel és jó értelemben vett teherrel is jár.
Nem gondolom, hogy ezután másképp léteznék a színpadon, bár tudatában vagyok annak, hogy mostantól még keményebben kell dolgoznom. Fel kell mennem a színpadra, és kőkeményen végig kell csinálnom az előadásokat – mondta Trill Zsolt. Megfogalmazása szerint mindig azt mondják, hogy a díjakat adják, és nem kapják. Ezt ő is így gondolja, mert a színház- és filmfesztiválokon is ezt tapasztalja. Ettől függetlenül az összes díjára büszke, a legkisebbre is, amelyet az elmúlt mintegy harminc évben kapott.
„A díjak visszaigazolások, de másnap ismét fel kell kelni, és újra kell élni azokat a pillanatokat, amelyekért megkaptuk.” Már tudatosult benne, hogy Kossuth-díjat kapott, amelynek nagyon örül, de mégsem erre gondol egyfolytában, egyszerűen csak a hétköznapokat éli.
Trill Zsolt elárulta, hogy a családjával közösen fogja megünnepelni a díjat. S még azon is elgondolkodott, hogy azokat a beregszásziakat is megvendégeli, akiknek a díjait köszönheti.
Az óriások sorába lépnek, akik most a nemzet hálájaként elismeréseket kapnak. Ezek az óriások tartják a hátukon a magyar kultúrát és a hazát – mondta a kulturális és innovációs miniszter a Pesti Vigadóban a magyar érdemrendek, illetve az állami művészeti díjak csütörtöki átadásán.
Csák János a nemzeti ünnep alkalmából adta át az elismeréseket. A miniszter összesen 72 állami kitüntetést adott át; a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét 14-en, a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét 34-en, az Érdemes Művész kitüntetést 15-en, a Kiváló Művész elismerést hatan, a Magyarország Babérkoszorúját pedig hárman kapták meg.
Magyarország Kiváló Művésze díjat vehetett át a kárpátaljai származású Pál István „Szalonna” Liszt Ferenc-díjas népzenész, érdemes művész, a Hagyományok Háza – Magyar Állami Népi Együttes főigazgató-helyettese, művészeti vezetője, a Szalonna és Bandája zenekar művészeti vezetője.
A miniszter kitért arra, hogy idén ünnepeljük Móricz Zsigmond születésének 145., Kőrösi Csoma Sándor 240., a Rubik-kocka 50. évfordulóját, és jövőre lenne Jókai Mór 200, Márai Sándor 125, Nagy László 100, Bolyai Farkas 250, Nemeskürty István 100 éves, a Magyar Tudományos Akadémia pedig megalakulása 200. évfordulóját ünnepli.
„Tavaly volt a Petőfi 200 év. A költő a Nemzeti dalban összefoglalta az Isten, család és haza hármas egységét, amelyen a mai magyarok állnak. Azt a talapzatot, amelyen az óriások, a művészek, a filozófusok, a politikusok, az üzleti életben dolgozók létrehoztak a történelem során. A tét az, hogy 1100 év múlva is itt éljünk. Önök a teljesítményükkel ehhez olyan mértékben hozzájárultak, hogy ezt a hazának kötelessége elismerni” – mondta Csák János.
Mint megjegyezte, a kultúrát nemzedékeken keresztül át kell adni, és akkor lesz itt, a Kárpát-medencében gazdaságileg erős, kulturálisan magabiztos, magabíró családokból álló nemzet.
Csák János a kitüntetéseket Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) parlamenti államtitkára és Závogyán Magdolna, a KIM kultúráért felelős államtitkára társaságában nyújtotta át.
[type] => post
[excerpt] => Az óriások sorába lépnek, akik most a nemzet hálájaként elismeréseket kapnak. Ezek az óriások tartják a hátukon a magyar kultúrát és a hazát – mondta a kulturális és innovációs miniszter a Pesti Vigadóban a magyar érdemrendek, illetve az állami mű...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1710429300
[modified] => 1710427504
)
[title] => Magyarország kiváló és érdemes művésze lett Pál István „Szalonna”
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=180996&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 180996
[uk] => 181055
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 180997
[image] => Array
(
[id] => 180997
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/pal-istvan-szalonna.jpg
[original_lng] => 128759
[original_w] => 1600
[original_h] => 800
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/pal-istvan-szalonna-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/pal-istvan-szalonna-300x150.jpg
[width] => 300
[height] => 150
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/pal-istvan-szalonna-768x384.jpg
[width] => 768
[height] => 384
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/pal-istvan-szalonna-1024x512.jpg
[width] => 1024
[height] => 512
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/pal-istvan-szalonna-1536x768.jpg
[width] => 1536
[height] => 768
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/pal-istvan-szalonna.jpg
[width] => 1600
[height] => 800
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/pal-istvan-szalonna.jpg
[width] => 1600
[height] => 800
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1710434135:2
[_thumbnail_id] => 180997
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 2
[views_count] => 964
[_oembed_267defa12cf5d14842c43dbddb7d2e57] =>
[_oembed_time_267defa12cf5d14842c43dbddb7d2e57] => 1710420307
[_oembed_c94bd7cc7a0640e018358d6dbe5d163c] =>
[_oembed_time_c94bd7cc7a0640e018358d6dbe5d163c] => 1710420307
[_oembed_67a616399f8cd31230393696eb939f22] =>
[_oembed_time_67a616399f8cd31230393696eb939f22] => 1710420307
[_oembed_7a0d17287f3df5986fc46a18fb4c2166] =>
[_oembed_time_7a0d17287f3df5986fc46a18fb4c2166] => 1710420307
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 4000
[2] => 41
[3] => 271
[4] => 17
[5] => 592
[6] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Kultúra
[4] => Sürgős
[5] => Társadalom
[6] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 815036
[1] => 244
[2] => 298
[3] => 2716
)
[tags_name] => Array
(
[0] => érdemes művész
[1] => kitüntetés
[2] => Magyarország
[3] => Pál István Szalonna
)
)
[6] => Array
(
[id] => 179490
[content] =>
Az orosz–ukrán háború elől menekülő és Magyarország által menedékesként elismert külföldi állampolgárok okmányának érvényességi ideje további egy évig érvényes – közölte a magyar Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság hétfőn az MTI-vel.
Azt írták, az okmányuk érvényességi ideje automatikusan 2025. március 4-ére módosul, függetlenül attól, hogy azon 2023. vagy 2024. március 4. szerepel érvényességi időként. Ezen okmányokkal kapcsolatban az érintetteknek nincs további teendőjük.
A menekültügyi hatóság arra kéri az érintetteket, hogy a weboldalán (https://www.oif.gov.hu) kísérjék figyelemmel a Hírek menüpontot, ahol naprakész információkkal szolgálnak – jelezték a közleményben.
Két éve támadta meg Oroszország Ukrajnát, a háború bajbajutottjait támogató segélyprogram pedig a magyar Ökumenikus Segélyszervezet történetének eddigi legnagyobb humanitárius szerepvállalása: már több mint félmillió embernek segítettek – ismerteti szombati számában a Magyar Nemzet.
Az orosz támadás után, két évvel ezelőtt a segélyszervezet azonnal hozzálátott a kibontakozó humanitárius válság kezeléséhez. Lehel László, a segélyszervezet elnök-igazgatója a napilapban megjelent interjúban elmondta: a hatékony reagálásnak tulajdonképpen három pillére van. Az egyik az, hogy az első tiszai árvíz után Kárpátalján maradtak, létrehoztak egy központot, amely sokoldalú segítséget nyújtott és nyújt azóta is a Kárpátalján élőknek Beregszászban és több járásban is. Ezt a munkát hivatalosan bejegyzett szervezetként kezdték el végezni. Nagyon fontos volt, hogy egy állandó jelenlétet hoztak létre.
A másik fontos pillér volt, hogy Ökumenikus Segélyszervezet az egyházi hátterű segélyszervezetek nemzetközi szövetségének a tagja. A harmadik pillér pedig a magyar kormányzat, amely döntött arról, hogy ebben a helyzetben belekezd Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akciójába, és ebben fontos szerepet szánt az Ökumenikus Segélyszerveznek.
Éppen azért kerestek meg minket, mert látták, hogy milyen aktívan dolgozunk, milyen rendszereket, struktúrákat hozunk létre, és látták a jelentős nemzetközi elismertségünket is – mondta Lehel László.
Elmondta: eddig összesen 513 ezer embernek segítettek, tehát több mint félmillió fő, aki tőlük valamilyen módon támogatást kapott. Huszonkét ukrán megyében nyújtottak segítséget, ennek az egyik fő irányvonala a háborús övezet közvetlen közelsége. Van egy olyan társadalmi réteg, amelynek tagjai nincsenek abban a helyzetben, hogy elmenjenek a térségből, nem is akarnak. Hátrébb húzódnak, 20-50 kilométerrel távolabbra mennek, ahol valamiféle közösségi helyen próbálják meghúzni magukat abban a reményben, hogy vissza tudnak térni. A segélyszervezet ezeket az úgynevezett ideiglenes szálláshelyeket támogatta.
Nemcsak az élelmiszerellátásban segítettük őket, hanem nagyon sok esetben az infrastruktúrában is segítséget tudtunk nyújtani. Például olyan esetekben, amikor nem volt elég hűtőszekrény, nem volt megfelelő mosdóhelyiség, vagy éppen nem volt elég főzési lehetőség – mondta.
Lehel László közölte: sok olyan projektünk van, amely nemzetközi finanszírozást kap. Van egy úgynevezett Ukrajna humanitárius alap Kijevben, amely kiír pályázatokat, az Ökumenikus Segélyszervezet az utóbbi egy évben négy ilyen pályázatot is megnyert. Ez azt mutatja, hogy egy nemzetközi segélyszervezeti közösségben is nagyon megbecsült munkát végeznek.
Tehát nemcsak magyar kormányzati pénzből dolgozunk, hanem nagyon komoly nemzetközi támogatásokat is behoztunk. Ez év végéig összesen 18 milliárd forintot fogunk a segélyprogramra fordítani – ismertette.
Szólt arról is, hogy nagyon erősen visszaesett az adakozói kedv, tavaly 400 millió euróból gazdálkodott az Ukrajna humanitárius alap, idén ez nem lesz több, mint 60-70 millió euró. Itt is érzékelni a visszaesést és az adományozói közösségnél is.
Nem kapunk igazából ma már Ukrajna támogatására adományt, pedig nem lenne szabad abból levonni a következtetést, hogy hány jómódú ukrán embert láttunk, aki Magyarországon átutazott és Nyugat-Európába ment. Ez egy szűk társadalmi réteg, amelyik nagyon jó körülmények között él, nagyon jó járműveket használ, nincsenek anyagi gondjai, de a nagy átlag sajnos nem ilyen. Az, aki nyomorúságban, nehéz körülmények között él, maximum addig jutott el, hogy sikerült egy békésebb nyugat-ukrajnai területre menekülnie, vagy esetleg harminc-ötven kilométerrel beljebb a háborús övezettől. De ezeknek az embereknek nincs tartalékuk, nincs megélhetésük, a munkájukat elveszítették. Van egy nagyon jelentős számú közösség, amelyik nem tud a nemzetközi és a magyar segítség nélkül megélni, létezni – hangsúlyozta Lehel László.
Az Agrárminisztérium kiemelt figyelmet fordít a történelmi magyar borvidékek fejlesztésére és a külhoni magyar borászok közösségének támogatására – jelentette ki Nagy István tárcavezető, pénteken, Székelyhídon az Erdélyi Magyar Borászok Egyesületének székházátadási ünnepségén a tárca pénteki közleménye szerint.
A magyar agrárminiszter a rendezvényen arról beszélt, hogy a tárca a különböző szakmai programjai révén immáron több mint egy évtizede támogatja a külhoni magyarság meghatározó részét kitevő gazdálkodókat.
My Website
A 2012 óta futó és egyre bővülő szakmai és pénzügyi segítséget nyújtó programok mára a teljes Kárpát-medencét lefedő agrárkapcsolati hálónak köszönhetően a határon túli magyarok tízezreinek a szülőföldön való boldogulásához járulunk hozzá.
Emellett kiemelt figyelem övezi a történelmi magyar borvidékek fejlesztését és a külhoni magyar borászok közösségének támogatását. Ennek a gondolatnak a jegyében született meg öt évvel ezelőtt a Schams Ferenc Terv is – fűzte hozzá.
Kifejtette, a történelmi magyar borvidékek fejlesztése szervesen illeszkedik a magyar kormány nemzetstratégiai elképzeléseibe. Ezért, ahol látjuk, hogy van olyan szőlészeti-borászati történelmi hagyaték, amit életre lehet kelteni, vagy ahol van igény és fogadókészség a külhoni borvidékek fejlesztésre, ott igyekeznek segítséget nyújtani a gazdálkodóknak – tette hozzá a miniszter.
Ismét segélyszállítmányt juttatott Harkivba a Khöt és a Máltai Szeretetszolgálat. Az 10 millió forint értékű adomány 33 raklapnyi élelmiszert, higiéniai termékeket és meleg öltözetet tartalmaz. Múlt héten Odesszába küldtek segélyszállítmányt. A magyarok segítenek! Magyarország segít!
