A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) június 4-én megyeszerte csendes koszorúzással méltatta a nemzeti összetartozás napját.
A beregszászi járási Nagybégányban az emléknapról elnevezett parkban gyűltek össze az emlékezők, akiket Szimcsera János, a KMKSZ helyi alapszervezetének elnöke köszöntött. „Ma, június 4-én megemlékezünk a nemzeti összetartozás napjáról, amely lehetőséget ad számunkra, hogy egy pillanatra megálljunk és elgondolkodjunk a múlton, hogy emlékezzünk azokra a pillanatokra, amelyek meghatározták nemzetünk sorsát. […] Az összetartozás és a béke törékeny kincsek. Legyen ez a csendes megemlékezés alkalom arra is, hogy megerősítsük elköteleződésünket az egység és a béke mellett” – emelte ki Szimcsera János.
A rövid felszólalás után a helyi iskolások 1920. június 4-én az újságok hasábjain megjelent cikkekből olvastak fel részleteket, majd a település római katolikus egyházának asszonykórusa az emléknap méltatásához illő énekeket adott elő. Ezt követően a jelenlévők, köztük Kovács Attila ungvári magyar konzul és felesége, Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke, Komári Ibolya, a KMKSZ Kisbégányi Alapszervezetének elnöke, valamint Szimcsera János elhelyezték az emlékezés koszorúit a parkban álló turulemlékmű talapzatánál.
A magyar kormány 2010-ben felismerte, hogy a legfőbb törvény a nép és a nemzet szolgálata – húzta alá a sajtónak nyilatkozva Sin József, hozzátéve: 13 évvel ezelőtt egy pillanat alatt vált a gyász és a trauma érzése az összetartozás örömévé, és ez ad a kárpátaljai magyarok számára is erőt a háború nehézségei között. „A magyar kormány ma is politikailag, gazdaságilag, kulturálisan és mindenféle téren támogatja a külhoni magyarokat, így a kárpátaljai magyarságot is. Szükségünk van erre a támogatásra, hiszen a béke felé való tapogatózás igencsak nehezen indul el, nekünk pedig vannak problémáink, az iskoláink, az óvodáink veszélyben vannak. Úgy gondolom, hogy abból kellene kiindulni egy Európába vágyó országnak, hogy azokat a jogokat, amelyek minden embert megilletnek – főképp a nemzetiségre vagy az egyházra vonatkozóan –, garantálja, s akkor semmiféle féltékenykedés vagy viszály nem fog keletkezni két állam között, a benne lakó állampolgárok pedig békében és jól fognak élni, egymás nyelvét, kultúráját tisztelni fogják” – emelte ki Sin József.
A trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékezve az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította június 4-ét. Az emléknap alkalmából a magyarok szerte a világon, így Kárpátalján is méltatják a magyar nemzet egységét és összetartó erejét. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) minden évben megemlékezést szervez a régióban, s bár a háború miatt ezek a rendezvények elmaradnak, az emlékezés koszorúit elhelyezték a már megszokott helyszíneken.
Mezőgecse központjában 2013-ban alakították ki a magyar nemzet egységét szimbolizáló teret, közepén az Életfával. Az Életfa elé helyezték el az emlékezés koszorúit a jelenlévők, köztük Csizmadia Alexandra ungvári magyar konzul, Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke, Mester András, a KMKSZ gazdasági-önkormányzati titkára, a község elöljárója, valamint Popovics Katalin, a KMKSZ Mezőgecsei Alapszervezetének elnöke. A koszorúzás pillanataiban a helyi Tüzes Liliom hagyományőrző csoport előadásában az Egy a magyar és a Magyar fohász című énekek hangoztak el, meghitté téve az alkalmat.
A helyszínen tudósítónknak Mester András nyilatkozott, aki felidézte az elmúlt század meghatározó történelmi eseményeit, a kárpátaljai és az összmagyarság XX. században tapasztalt sorsdöntő, megrendítő történéseit. „Nagyon fontosnak tartjuk, hogy erről a napról megemlékezzünk. Ez ma már nem gyásznap, hanem a magyar összetartozás napja, egy ünnepnap, amikor érezzük, hogy akárhol vagyunk a világon, Magyarország határain belül vagy azokon túl, Amerikában vagy Brazíliában, egy nemzet vagyunk, s ez erőt ad nekünk itt, Kárpátalján. Akármilyen nehéz időket élünk, tudjuk azt, hogy a magyar nemzet ott van mögöttünk, s nemcsak egy tízmilliós magyarság, hanem ennél jóval többen szerte a világon” – hangsúlyozta.
Megjelent a Nemzetpolitikai Államtitkárság közösségi és gazdasági testvértelepülési programok és együttműködések támogatására irányuló pályázati felhívása, a felhívásra 2023. május 16-tól lehet jelentkezni.
A pályázati felhívás célja a Magyarország határain kívül élő magyarság szülőföldjén való boldogulásának, Magyarországgal fennálló sokoldalú kapcsolatai ápolásának és fejlesztésének előmozdítása, magyar nemzeti azonosságtudata megerősítésének támogatása a testvértelepülési együttműködések erősítése útján.
A felhívásra magyarországi (települési, megyei) önkormányzat nyújthat be pályázatot olyan program, rendezvény megvalósítására, amelyet Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia vagy Ausztria egy vagy több helyhatóságával (települési önkormányzatával, településével) közösen valósít meg.
A felhívás két alprogramra oszlik: az első alprogram a közösségi kapcsolatok, míg a második alprogram a gazdasági kapcsolatok kialakítását, fenntartását és fejlesztését célzó programok és együttműködések megvalósítására irányul.
A Kárpát-medencei testvértelepülési programot 2015 óta működteti a Nemzetpolitikai Államtitkárság. A program keretében már több mint 1000 Kárpát-medencei testvértelepülési kapcsolat kialakításához és megerősítéséhez járultunk hozzá.
Az idei felhívás teljes támogatási keretösszege 500 millió Ft. Az igényelhető támogatás összege alprogramonként 500.000 Ft és 1.000.000 Ft közötti támogatási összeg. A támogatás formája: vissza nem térítendő támogatás.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács (KMTT) május 14-én a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékparkban Elődeink nyomdokain címmel egésznapos rendezvényt szervezett, melynek célközönségét az iskolás gyerekek alkották.
A szervezők nevében Mester András, a KMTT elnöke köszöntötte az alkalomra érkezőket, aki röviden ismertette az emlékpark, valamint a 2020-ban átadott impozáns látogatóközpont kialakításának történetét, s kitért az állatsimogató, valamint az épülő lovarda jelentőségére is. Felszólalásában emlékeztetett arra, hogy Kárpátalja területén számos, a honfoglalás idejéből származó leletre bukkantak, amelyek közül a beregszászi járási Tiszacsomán feltárt temető a környék legjelentősebb emlékhelyeként ismert. A falu határában már 130 évvel ezelőtt megkezdődtek az első régészeti ásatások, miután egy honfoglalás kori település nyomaira bukkantak. Mintegy száz év múlva a régészek egy X. századi magyar határvédő közösség nyughelyét és egy korabeli települést tártak fel, mellyel egyértelmű bizonyítást nyert, hogy a honfoglaló magyarok egy része a Kárpátokon átkelve nem vonult tovább, hanem településeket létrehozva letelepedtek a vidéken. Tény tehát, hogy a magyarság több mint 1 100 éve jelen van ezen a területen.
1996-ban a KMKSZ kezdeményezésére a több mint ezeréves temető északi részén emlékparkot hoztak létre. Az itt található látogatóközpont az emlékparkkal együtt az itt feltárt honfoglalás kori temető régészeti leletanyagát ismerteti meg az érdeklődőkkel. A látogatóközpontot Kész Barnabás néprajzkutató–történész rendezte be a korhoz hűen: láthatunk korabeli temetkezési helyet, kettévágott jurtát, az évszázadok magyar zászlóit, pattintott eszközöket, fegyvereket, a különböző korok magyar népviseletét. A központ második szintjén a helyi magyarság X. századi életmódját, a tetőtérben pedig az Árpád-házi királyok korának helyi vonatkozású emlékeit tekinthetik meg az ide betérők.
Köszöntötte a látogatókat Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke is, aki aláhúzta: „Nekünk itt van a hazánk. Honfoglaló őseink itt éltek, letelepedtek ezen a vidéken, mi pedig magyarságunkat máig őrizzük, s az ilyen helyeknek köszönhetően – mint a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékpark és a Látogatóközpont – reméljük, ez még nagyon sokáig így lesz.”
A Tiszacsomáról, Mezőgecséből, Badalóból, Nagymuzsalyból és Benéből érkezett csoportok ezután egymást felváltva, félórás időközönként tárlatvezetésen vettek részt, melynek keretében Kész Margit néprajzkutató, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanára bemutatva a számos elemből álló kiállítást virtuális utazásra invitálta a jelenlévőket. A gyerekek számára kifejezetten érdekesen mesélt a honfoglaló magyarok életmódjáról, viseletéről, harcmodoráról és hitvilágáról, a táltosokról, s bemutatta a kiállítótérben berendezett jurtát és a benne található eszközöket. A honfoglaló magyarok életmódja és hitvilága című előadásában az iskolásokat bevonva közösen idézték fel a magyarok eredetmondáit – a totemállat turulmadár és a Hunor és Magor történetéhez fűződő csodaszarvas mondáját –, Lehel kürtjének mondáját, valamint a Világfához – vagy Életfához – kapcsolódó hősmeséket.
Ez idő alatt a kisebb termekben kézműves-foglalkozások zajlottak, melyeken a gyöngyfűzést, a körmöcskézést, a szövést és a nemezelést sajátíthatták el, s pálcikababákat is készíthettek. Az udvaron Csurman Bence, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola filológia szakos hallgatójának vezetésével a bátrabbak kipróbálhatták a honfoglaló magyarok egyik meghatározó fegyverét, a visszacsapó reflexíjat, valamint a csikósok és a betyárok karikás ostorát. Minden gyerek megtekintette az állatsimogatót, ahol pónikat, racka juhokat, nyulakat, libákat és mangalicákat is láthattak. A rendezvény végén a látogatókat bográcsgulyással és frissen sült fánkkal kínálták.
Ismerni a honfoglaló magyarok történetét, emlékezni az ősökre, az Európa szívében élő nemzet gyökereire kötelesség, hiszen addig marad a miénk, amíg ismerni fogjuk. Ezt szolgálta ez a rendezvény is, melyhez hasonlók szervezése a jövőben is tervben van.
A munkácsi magyar oktatási intézmények – a Szent István Líceum, a II. Rákóczi Ferenc Középiskola, valamint a Szent József Óvoda – növendékei szívhez szóló ünnepi műsorral köszöntötték az édesanyákat és nagymamákat május 7-én a Munkácsy Mihály Magyar Ház dísztermében megtartott anyák napi ünnepségen.
A virágzó május első vasárnapja nem véletlenül lett az édesanyák ünnepe. Ekkor bontja ki díszeit a legtöbb növény, így azoknak legpompásabb virágait választhatjuk és köthetjük az anyák napi csokorba. Ugyancsak visszatérnek hozzánk a hűség dalos hangú jelképei, a fecskék, miként visszatérnek a kedves szülői házba a szerető gyermekek is, így találóan és kifejezően kapcsolódik egymáshoz a természet megújulása és a család ünnepe. Létay Lajos erdélyi magyar költőt idézve: „Ha csak egy virág volna, én azt is megkeresném. Ha csak egy csillag gyúlna, fényét idevezetném. Ha csak egy madár szólna, megtanulnék hangján. Ami csak szép s jó volna, édesanyámnak adnám” – hangzott el az ünnepi műsor kezdetén.
Korok és rendszerek válthatják egymást, de egyben változatlan marad a társadalom: az emberiség legalapvetőbb, legkisebb, ugyanakkor legfontosabb egysége a család. Annak pedig összetartó ereje, gondviselője az édesanya. Nincs olyan ember, akiben ez a szó ne keltené a legnemesebb érzéseket, aki az anyák különleges megbecsülésének ünnepére ne készülne megilletődötten, hiszen mindenkiben él az édesanyja iránti szeretet.
Az édesanyákat elsőként a katolikus óvoda növendékei köszöntötték verses összeállítással, majd Popovics Bernadett, az „Által mennék én a Tiszán…” népdaléneklési verseny szólóének kategória arany minősítés III. helyezettje előadásában pünkösdi népdalcsokrot hallhatott a közönség. Ezután sorra következtek a megható versek és a kedves dallamok, melyekkel a középiskola és a líceum tanulói csaltak örömkönnyeket a jelen lévő anyukák és nagymamák szemeibe. Jahjejeva Zuhra gitárjátékát és Veréb Robert trombitaszólóját követően a Rákóczi-középiskola ifjú táncosai léptek színpadra, majd Kampó Ivett szervezőpedagógus anyák napi video-összeállítását nézték meg az egybegyűltek. Az ünnepi műsor a tanulók közös produkciójával ért véget, melyben a magyar népdalkincs legismertebb dalaiból hallhattak összeállítást, melynek záróakkordjaként a Tavaszi szél vizet áraszt népdal dallamára átírt, édesanyákat köszöntő sorok csendültek fel.
Pfeifer Anita, a Munkácsy Mihály Magyar Ház kulturális menedzsere a műsort követően tudósítónknak elmondta: „Kulturális központként célunk, hogy ne csak mi szervezzünk programokat, de fel is karoljunk, helyet és otthont adjunk minden olyan kezdeményezésnek, amely a közösségünket építi, valamint segítséget nyújtsunk abban, hogy létrejöhessenek az ilyen fontos közösségépítő, családias hangulatot idéző rendezvények.”
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elítéli Oroszország Ukrajna elleni agresszióját, támogatja országunkat területi integritásáért, szuverenitásáért folytatott küzdelmében. Tevőlegesen részt vesz a menekültek fogadásában, ellátásában. A Szövetség összefogott más civil szervezetekkel, kistérségekkel a megye stabilitásának biztosítása, a béke, a közrend és a közbiztonság megőrzése, a régió gazdasági fellendülésének elősegítése érdekében. Lehetőségeihez mérten segíti az oktatási, egészségügyi és szociális rendszerek, területi közösségek működésének biztosítását a háborús körülmények között.
A KMKSZ Közgyűlése támogatja Ukrajna eurointegrációs törekvéseit. Fontosnak tartja, hogy az európai integrációs jogharmonizációval megvalósuljon a kisebbségek jogainak biztosítása, ezáltal pedig a kárpátaljai magyarok a gyakorlatban is visszakapják az alkotmányban garantált jogaikat.
A KMKSZ aggasztónak tartja, hogy a háborús körülmények ellenére továbbra is folytatódnak a nyelvhasználat és az oktatás területén a jogszűkítések, ami akadályozhatja Ukrajna európai uniós integrációját.
A kisebbségekre vonatkozó újonnan elfogadott törvények jogszűkítései kapcsán a KMKSZ a kárpátaljai magyar szakmai és érdekvédelmi szervezetekkel közösen szakvéleményt készített, melyet megküldött az illetékes európai szerveknek.
A kárpátaljai magyar közösség a háborús viszonyok ellenére is szeretne megmaradni szülőföldjén. Valamennyi oktatási intézményünkben zajlik a tanítás, intézményeink, szervezeteink és gyülekezeteink, ha nehéz körülmények között is, de tovább működnek, s mindent elkövetnek a kárpátaljai magyarság megmaradása érdekében.
Köszönjük az anyaországnak, a Kárpát-medencei és a világ magyarságának a támogatást és a szolidaritást.
A március 15-i nemzeti ünnep alkalmából 147 Kárpát-medencei középiskola mintegy 6500 diákja utazik legalább egy határ átlépésével egy másik iskolához közösen ünnepelni és emlékezni a Rákóczi Szövetség Diákutaztatási Programjával.
Archív, fotó: MTI/Bruzák Noémi
A szövetség az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében kiemelte: a nagy múltú program célja 1994 óta, hogy a Kárpát-medence országaiban élő magyar középiskolások együtt emlékezzenek meg az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról, illetve ehhez kapcsolódóan minél több élmény és emlék, valamint személyes kapcsolat szülessen a diákok és tanárok között.
A pályázat a hagyományoknak megfelelően lehetőséget teremt bármely Kárpát-medencei középiskolának arra, hogy az utazó iskolás csoport a Kárpát-medencében legalább egy határt átlépjen és egy másik iskolával közös programot szervezzen a nemzeti ünnephez kapcsolódóan.
A pályázaton 300 ezer forint értékű utazási kerettámogatást nyerhettek el az iskolák az utazók számától és a megtett távolságtól függően. Az utazásokat március 6-21. között kell megvalósítani.
A Rákóczi Szövetség idén újra meghirdeti március 15-i diákutaztatási programját Kárpát-medencei középiskolások számára.
A szövetség az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében azt írta, a program célja 1994 óta, hogy a Kárpát-medence országaiban élő magyar középiskolások együtt emlékezzenek meg az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról, illetve ehhez kapcsolódóan minél több személyes kapcsolat szövődjön a magyar diákok, tanárok és iskolák között.
A Rákóczi Szövetség által meghirdetett pályázatra bármely Kárpát-medencei magyar középiskola jelentkezhet. A pályázat lehetőséget teremt arra, hogy az utazó középiskolás csoport a Kárpát-medencében legalább egy határt átlépjen, és egy másik iskolával közös programot szervezzen a nemzeti ünnephez kapcsolódóan.
Az utazási pályázaton 300 ezer forint nyerhető el, az utazók számától és a megtett távolságtól függően.
Az online pályázati adatlapok beérkezésének határideje február 28-a, az utazásokat, kirándulásokat március 6-21. között kell megvalósítani.
Magyar nyelven is leolvashatók lesznek a romániai műemlék épületekre kikerülő új, digitális tájékoztató táblák – közölte az MTI-vel a projektet lebonyolító Romániai Utazó Egyesület.
A romániai turisztikai minisztérium pénteken jelentette be, hogy új, QR-kóddal ellátott táblákra cseréli a műemlék épületeken található tájékoztató táblákat. A projektet az Romániai Utazó Egyesület (Asociatia Calator prin Romania) valósítja meg a következő három évben – írta közleményében a szaktárca.
Hangsúlyozta: a digitalizációt elősegítő projekt célja, hogy a turisták önmaguk idegenvezetői legyenek és jobban megértsék a romániai látnivalókat. Ezért minden táblára QR-kód kerül, melyet telefonjukkal leolvashatnak. A táblákra Románia turisztikai szlogenje kerül: fedezd fel a Kárpátok kertjét!
A kezdeményezők a külföldi turistákra is gondoltak, az épített örökségre vonatkozó információk 32 nyelven érhetők el. A tájékoztatás mellett a projekt célja, hogy naprakész adatbázist hozzanak létre Románia épített örökségéről.
Constantin-Iulian Tanascu, az Romániai Utazó Egyesület elnöke az MTI-nek elmondta: az adatbázis magyar nyelven is elérhető, így a magyarországi turisták saját anyanyelvükön böngészhetik. Az összes romániai műemlékre és turisztikai látványosságra kiterjed.
Erdélyben a magyarok által is lakott települések közül eddig Zilahon valósult meg, a következő állomás az ismert Hargita megyei fürdőváros, Borszék lesz – mondta az egyesületi elnök.
Constantin-Iulian Tanascu szerint valamennyi romániai önkormányzatot megkeresnek, mivel partnerként segíthetik a projekt gyakorlatba ültetését. A költségeket az egyesület állja, ők készítik a táblákat is, a polgármesteri hivataloknak csak a felszerelésben kell segíteniük.
Az egyesület a romániai műemlékek hivatalos listájára alapozza munkáját, amelyen a legkisebb község is szerepel. Az egyesületi elnök szerint a valósággal a terepmunka során szembesülnek, ugyanis a listán számos, időközben már lebontott műemlék is van.
Romániában az elmúlt években főleg az erdélyi városok önkormányzatai helyeztek ki többnyelvű tájékoztató táblákat a műemlékekre, ahhoz azonban legtöbbször politikai támogatásra volt szükség, hogy a világnyelvek mellé lehetőségként a magyar nyelv is felkerüljön.
A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöksége felháborodva értesült Schink István, a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola igazgatójának, a KMPSZ Munkácsi Régiója elnökének igazgatói tisztségből történt, valós indok nélküli felmentéséről.
Az igazgató menesztése a jelenlegi nehéz helyzetben csak megnehezíti az intézmény zökkenőmentes működését és a nem szolgálja a nemzetiségek közötti békés együttélést.
Kérjük a megalapozatlan döntés azonnali felülvizsgálatát.