Szerdán az Európai Parlament a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályt fogadott el, amelynek célja az alapvető jogok, a demokrácia, a jogállamiság és a környezeti fenntarthatóság védelme a magas kockázatú mesterséges intelligenciával (MI) szemben és az innováció ösztönzése – közölte az uniós testület.
Az új szabályok tiltják az olyan MI-alkalmazásokat, amelyek sérthetik az állampolgárok jogait. Ilyen például az érzékeny személyes adatokon alapuló biometrikus kategorizálás vagy az arcfelismerő adatbázisok létrehozása olyan arcképek felhasználásával, amelyeket az internetről vagy zártláncú televíziós hálózatok felvételeiből nem célirányosan töltenek le. Tiltják továbbá a munkahelyen és az iskolákban gépi érzelemfelismerő rendszerek alkalmazását, az állampolgárok mesterséges intelligencia révén történő, társadalmi hovatartozásukra, vagy előélükre alapozott kockázati besorolását, valamint az olyan rendszerek használatát, amelyek képesek befolyásolni az emberek viselkedését, vagy a sebezhetőségüket használják ki.
A távoli biometrikus azonosító (RBI) rendszereket – néhány különleges kivételtől eltekintve – a bűnüldöző szervek sem vehetik igénybe. Valós idejű RBI csak szigorú biztosítékok mellett lesz alkalmazható: például időben és földrajzilag korlátozottan, külön bírói vagy hatósági engedéllyel. Akkor jöhet szóba, ha például eltűnt személyt keresnek, vagy terrortámadást próbálnak megelőzni. Az ilyen rendszerek utólagos – a bűnelkövetés tényének megállapítását követő – használata magas kockázatúnak minősül, ezért bírói engedélyhez kötött.
Más, magas kockázatú mesterségesintelligencia-rendszerekre is egyértelmű kötelezettségek vonatkoznak. Ezek közé tartoznak például a kritikus infrastruktúrák, az oktatás és a szakképzés, a foglalkoztatás, az alapvető magán- és közszolgáltatások a bűnüldözés, a migráció és a határigazgatás, az igazságszolgáltatás és a demokratikus folyamatok egyes rendszerei. Az ilyen rendszerek használatánál, értékelni és csökkenteni kell a kockázatokat, naplót kell vezetni a használatról, és biztosítani kell az emberi felügyeletet. Az állampolgároknak joguk lesz panaszt tenni a mesterséges intelligencia rendszerekkel kapcsolatban, és magyarázatot kaphatnak a magas kockázatú mesterséges intelligencia rendszereken alapuló, a jogaikat érintő döntésekről.
Az általános célú mesterségesintelligencia-rendszereknek és az általuk használt MI-modelleknek átláthatósági követelményeknek kell megfelelniük, többek között az uniós szerzői jognak és a képzéshez használt tartalmak részletes összefoglalóinak közzé kell tenni. A nagyobb teljesítményű, rendszerkockázatot jelentő MI-modellekre további követelmények vonatkoznak, többek között a modellértékelések elvégzése, a rendszerkockázatok értékelése és mérséklése, valamint az incidensekről való jelentéstétel.
Az új jogszabály szerint, az uniós tagállamokban szabályozói tesztkörnyezetet kell létrehozni és valós körülmények között is kell teszteket végezni, amelyekbe be kell vonni a kis-és középvállalkozásokat, és az induló vállalkozásokat is, hogy a piacra már kiforrott és betanított innovatív mesterségesintelligencia-rendszerek kerüljenek ki.
A jogszabály végleges szövegét még a tagállamokat tömörítő tanácsnak is hivatalosan jóvá kell hagynia, majd közzéteszik az EU hivatalos közlönyében. A rendelet a közzététel utáni huszadik napon lép hatályba.
„Fontos lépés a mai, hiszen egy olyan jogalkotási folyamat végére tettünk pontot, amely lefekteti a mesterséges intelligencia használatának jogi kereteit, szolgálva az uniós állampolgárok és vállalkozások érdekeit” – mondta Tóth Edina fideszes EP-képviselő a jogszabály elfogadásával kapcsolatban. Hidvéghi Balázs, a Fidesz uniós parlamenti képviselője szerint az új szabályok segítik a mesterséges intelligenciával szembeni állampolgári félelmek kezelését és az emberek MI iránti bizalmának növelését.
A képviselők kiemelték: emberközpontú szabályozás született, amely a fogyasztók védelmére helyezi a hangsúlyt, ugyanakkor teret enged az innovációnak, a gazdasági lehetőségek kiaknázásának is. „Számunkra mindvégig kiemelt szempont volt, hogy a mesterséges intelligencia uniós szabályozása amellett, hogy az emberek biztonságát helyezze a középpontba és kezelje az MI használatával kapcsolatban felmerülő kockázatokat, egyúttal tisztességes versenyfeltételeket is biztosítson a digitális kkv-k számára” – mondták el az EP-képviselők.
Tóth Edina hozzátette: fontos, hogy az MI Európán belüli fejlesztése és alkalmazása maradjon emberi felügyelet alatt, legyen biztonságos, átlátható és megkülönböztetésmentes, illetve a társadalom és a környezet jólétét szolgálja. Bízom benne, hogy az elfogadott szabályozás ösztönözni fogja a szektort érintő beruházásokat és innovációt Magyarországon – tette hozzá az EP-képviselő.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Szerdán az Európai Parlament a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályt fogadott el, amelynek célja az alapvető jogok, a demokrácia, a jogállamiság és a környezeti fenntarthatóság védelme a magas kockázatú mesterséges intelligenciával (MI) s...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1710411000
[modified] => 1710367954
)
[title] => A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályt fogadott el az EP
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=180953&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 180953
[uk] => 181085
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 71678
[image] => Array
(
[id] => 71678
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/mesterseges-inteligencia-2.jpg
[original_lng] => 653450
[original_w] => 1400
[original_h] => 1050
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/mesterseges-inteligencia-2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/mesterseges-inteligencia-2-300x225.jpg
[width] => 300
[height] => 225
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/mesterseges-inteligencia-2-768x576.jpg
[width] => 768
[height] => 576
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/mesterseges-inteligencia-2-1024x768.jpg
[width] => 1024
[height] => 768
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/mesterseges-inteligencia-2.jpg
[width] => 1400
[height] => 1050
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/mesterseges-inteligencia-2.jpg
[width] => 1400
[height] => 1050
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/mesterseges-inteligencia-2.jpg
[width] => 1400
[height] => 1050
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1710494626:2
[_thumbnail_id] => 71678
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 588
[translation_required_done] => 1
[_oembed_4455b841ec5a414232d93159ab404fb4] =>
[_oembed_time_4455b841ec5a414232d93159ab404fb4] => 1710403807
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 590
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => IT
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 3536
[1] => 8792
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Parlament
[1] => mesterséges intelligencia
)
)
[1] => Array
(
[id] => 180092
[content] =>
Jensen Huang szerint néhány év múlva már nem lehet megkülönböztetni az MI-t az emberi gondolkodástól.
Az Nvidia vezérigazgatója, Jensen Huang pénteken, a Stanford Egyetemen tartott gazdasági fórumon többek között arról beszélt, véleménye szerint a mesterséges általános intelligencia (AGI) akár öt éven belül megérkezhet – írja a VG. A cikkben megjegyzik, Huang a világ vezető mesterséges intelligencia chipgyártóját vezeti, ezeket olyan rendszerek létrehozásához használják, mint az OpenAI vagy a ChatGPT.
A lap szerint a számítástechnikai guru arra a kérdésre válaszolt: mennyi időbe telik a Szilícium-völgy egyik régóta dédelgetett céljának megvalósítása, azaz az emberhez hasonlóan gondolkodni képes számítógépek létrehozása. Huang azt gondolja, a válasz nagyban függ attól, hogyan határozzák meg a célt. Ha a definíció az emberi teszteken való megfelelés képességét jelzi, akkor az AGI hamarosan megérkezik – magyarázta.
Az AI jelenleg simán átmegy olyan teszteken, mint mondjuk egy jogi ügyvédi vizsga, viszont továbbra is nehézséget jelent számára egy olyan dolog, mint például egy gasztroenterológiai felmérés. Huang szerint azonban öt éven belül ezeken is simán átmegy, azaz nem lehet majd megkülönböztetni, hogy egy ember, vagy egy mesterséges intelligencia válaszol a kérdésekre – emelik ki a cikkben.
Huang ezt követően kitért arra a kérdésre is, hogy hány további chipgyárra, az iparágban „fab”-nak nevezett gyárra van szükség az AI-ipar terjeszkedésének támogatásához. Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója szerint sokkal többre, míg Huang azt mondta: ez kétségtelenül igaz, viszont a chipek idővel egyre jobbak is lesznek, vagyis nem kell majd olyan sok belőlük.
Korábban arról is beszámoltunk, hogy Elon Musk beperelte az OpenAI-t és annak vezérigazgatóját „árulás” miatt. A techguru egészen pontosan azt állítja, hogy Sam Altman és az OpenAI elárulta a ChatGPT gyártójának alapítói céljait, miszerint a profitszerzés helyett az emberiség javát szolgálja. De azt is megírtuk, hogy a mesterséges intelligencia lesöpörheti a telefonos applikációkat is, míg az MI technológiák úttörői szerint sürgősen szabályozni kell a deepfake-tartalmakat.
Az ukrán hadsereg több mesterséges intelligenciával rendelkező drónt tesztel a fronton, és reméli, hogy ezt az irányt a partnerek segítségével fejlesztik.
Néhány egység a fronton már teszteli a mesterséges intelligenciával működő drónok kísérleti projektjeit. Erről Vadim Szuharevszkij ezredes, a fegyveres erők főparancsnok-helyettese nyilatkozott.
„Vannak ilyen erőfeszítések. Rögtön le akarom szögezni, hogy ez egy nagyon bonyolult folyamat magának a szervezésnek és ezen drónok harci használatának megvalósítása szempontjából. Vannak árnyalatai a dolognak. Például hogyan különböztethetjük meg a mesterséges intelligencia képét a valóditól?” – mondta el.
[type] => post
[excerpt] => Az ukrán hadsereg több mesterséges intelligenciával rendelkező drónt tesztel a fronton, és reméli, hogy ezt az irányt a partnerek segítségével fejlesztik.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1708544100
[modified] => 1708520296
)
[title] => A mesterséges intelligenciával rendelkező drónokat a fegyveres erők különálló egységei már tesztelik a fronton – Szuharevszkij
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=178968&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 178968
[uk] => 178946
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 178947
[image] => Array
(
[id] => 178947
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/1708454743-3922-large.webp
[original_lng] => 17096
[original_w] => 600
[original_h] => 338
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/1708454743-3922-large-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/1708454743-3922-large-300x169.webp
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/1708454743-3922-large.webp
[width] => 600
[height] => 338
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/1708454743-3922-large.webp
[width] => 600
[height] => 338
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/1708454743-3922-large.webp
[width] => 600
[height] => 338
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/1708454743-3922-large.webp
[width] => 600
[height] => 338
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/1708454743-3922-large.webp
[width] => 600
[height] => 338
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1708513096:5
[_thumbnail_id] => 178947
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1155
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_647be64888350fbe96a0763b0ae9df34] =>
Premier tir d’essai réussi du missile balistique stratégique M51.3 !
Cette évolution pérennise la crédibilité de notre dissuasion nucléaire et démontre l’excellence de notre filière lanceur.
Lemberg, Ivano-Frankivszk és Szumi megyében Ukrajnában először kezdték el a mesterséges intelligenciát használni a tuberkulózis diagnosztizálására. A hírt az egészségügyi minisztérium közölte.
A mesterséges intelligencia automatikus elemzést végez a röntgenfelvételek olvasásával, és megjeleníti a lehetséges patológiás területeket a tüdő hőtérképe formájában.
A diagnosztikai adatok feldolgozására szolgáló mesterséges intelligenciát a világ több mint 40 országában sikeresen alkalmazzák. A sikeres kezelés kulcsa a diagnózis, a betegség korai felismerése és az orvosi javaslatok betartásása.
A Telegraf úgy döntött, hogy kideríti, mit gondol a mesterséges intelligencia az ukránok fizetéséről, és hogy szerinte a valóságban mennyi kellene, hogy legyen a létminimum, a minimálbér és az átlagbér.
A megélhetési minimum Ukrajnában 2920 hrivnya, a minimálbér 7100 hrivnya, az átlagbér pedig olyan 18 000 hrivnya.
Ezeket a mutatókat részletesebben leírták és betáplálták a mesterségesintelligencia-modellekbe.
A Gemini szerint ezek a fizetések nem felelnek meg az igényeknek. Ez a modell megélhetési minimumnak 5000 UAH-t, minimálbérnek 12 ezer UAH-t, átlagbérnek pedig 30 000 UAH-t javasolt.
A Claude.ai szerint katasztrofálisak ezek a bérek, és hasonló számokat javasolt, mint a Gemini. Megélhetési minimumnak 8-10 000 UAH-t, minimálbérnek 12-15 ezer UAH-t, átlagbérnek pedig 25-30 ezer UAH-t.
A ChatGPT is azon a véleményen volt, hogy ez valószínűleg nem elég, és ez az AI-modell is jóval magasabb béreket javasolt, mint amilyen a valóságban kapnak az ukrán állampolgárok.
A techzseni Bill Gates szerint öt év múlva már mindenki életét teljesen átalakítja a mesterséges intelligencia. Sokak ezt a tényt félve nyugtázzák, hiszen tartanak tőle, hogy elveszíthetik munkájukat a technológia rapid fejlődése miatt. Gates azonban azzal érvelt, hogy az első ipari forradalom idején is hasonló félelmekkel küzdöttek az emberek, és végül minden probléma magától megoldódott.
Való igaz, hogy a mesterséges intelligencia (AI) egyre inkább része mindennapi életünknek, és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) statisztikái szerint már a munkahelyek mintegy 40 százalékát érinti térnyerése világszerte – mondta a CNN szerint Bill Gates a davosi Világgazdasági Fórumon (mint korábban írtuk, a milliárdos arról is beszélt az eseményen, hogy mi miatt aggódik a legjobban).
Bill Gates azt mondta: nem feltétlenül ellenzi a mesterséges intelligencia terjedését, de úgy véli, a történelem azt mutatja, hogy minden új technológiával együtt jár a félelem, de leginkább az új lehetőség.
Ahogy az 1900-as évek elején is történt a mezőgazdaság és az ipar gépesítésével, az emberek akkor is féltek. Viszont később rájöttek, hogy ez az egész folyamat sok új dolgot és munkalehetőséget teremtett. Most is valami ilyesmire készülhetünk – fogalmazott a Microsoft atyja.
Rámutatott, mennyivel könnyebbé fogja tenni sokak életét, ha az AI is besegít a különböző munkákban. Kiemelte az orvosokat, akiknek rengeteg papírmunkájuk van – amit nem is szívesen csinálnak –, ezeket például könnyedén elvégeztethetik majd a mesterséges intelligenciával.
Az IMF nem igazán értett egyet Gates kijelentésével, szerintük az AI megjelenése a politikusok beavatkozása nélkül még tovább mélyítené az egyenlőtlenségeket.
A jövőben szigorúbb szabályok vonatkoznak az AI használatára az EU-ban. Az Európai Parlament és az EU-tagállamok hosszas egyeztetés után Brüsszelben megállapodtak a vonatkozó szabályokról.
Az Európai Unió pénteken ideiglenes megállapodásra jutott a mesterséges intelligencia (AI) használatát szabályozó, mérföldkőnek számító uniós szabályok elfogadásáról. A döntés magában foglalja a mesterséges intelligencia kormányok általi felhasználását a biometrikus megfigyelésben, valamint az olyan népszerű AI-rendszerek szabályozását, mint a ChatGPT.
A politikai megállapodással az EU a világon először fogad el jogszabályokat a mesterséges intelligenciára vonatkozóan. Az uniós országok és az Európai Parlament tagjai közötti pénteki megállapodás közel 15 órás tárgyalást követően született meg, amely egy előző napi, majdnem 24 órás vita követett.
„Európa úttörő szerepet vállalt, és megértette a globális szabványalkotó szerepének fontosságát. Úgy vélem, ez egy történelmi nap” – mondta Thierry Breton belső piacért felelős biztos egy sajtótájékoztatón.
A megállapodás előírja, hogy az olyan bázismodelleknek, mint a ChatGPT és az általános célú mesterséges intelligencia rendszereknek (GPAI), átláthatósági kötelezettségeknek kell megfelelniük, mielőtt piacra kerülnének. Ezek közé tartozik a technikai dokumentáció elkészítése, az uniós szerzői jogi előírások betartása és a képzéshez használt tartalmakról szóló részletes összefoglalók terjesztése.
A rendszerszintű kockázatot jelentő, nagy hatású modelleknek modellértékelést kell végezniük, értékelniük és csökkenteniük kell a kockázatokat, kontradiktórius teszteket kell végezniük, jelentést kell tenniük az Európai Bizottságnak a súlyosabb incidensekről, garantálniuk kell a kiberbiztonságot, és jelentést kell tenniük az energiahatékonyságukról.
A kormányok csak bizonyos bűncselekmények áldozatai esetében, jelenlegi vagy előrelátható fenyegetések – például terrortámadások – megelőzésére, valamint a legsúlyosabb bűncselekményekkel gyanúsított személyek felkutatására használhatnak valós idejű biometrikus megfigyelést a közterületeken.
A DigitalEurope üzleti csoport kritizálta az új EU-szabályokat, mondván, azok újabb terhet jelentenek a vállalatok számára, a közelmúltban elfogadott egyéb jogszabályok mellett.
Mesterséges intelligenciának nevezik általában a gépi tanuláson alapuló alkalmazásokat, amelyekben a szoftver nagy mennyiségű adatban keres egyezéseket, és ezekből következtetéseket von le. Ezeket már számos területen alkalmazzák, például az önvezető autók is ilyen módon próbálják megjósolni a többi közlekedő viselkedését. A chatbotok vagy a streaming szolgáltatások automatikus lejátszási listái szintén az AI segítségével működnek.
A brit kormány nemrégiben elfogadta az online biztonsági törvényt, amely előírja, hogy a pornográf tartalmakat megjelenítő vagy közzétevő oldalaknak biztosítaniuk kell, hogy nem kerül a gyermekek elé ilyen káros tartalom. Ennek betartatása elég nehéz, most viszont felvetődött, hogy a mesterséges intelligencia erre is megoldást jelentene – számolt be a 24.hu a Reuters-re hivatkozva.
Nagy-Britanniában a pornónézés legális korhatára 18 év, azonban a brit gyermekjogi hivatal adatai szerint átlagosan 13 éves korban találkoznak először a gyerekek online pornográfiával. A kiskorúak negyede már 11 évesen, 10-ből egy pedig már 9 éves kora előtt belefut felnőtt tartalmakba. Ezt szeretnék drasztikusan lecsökkenteni az új szabályozással.
Melanie Dawes, az Ofcom médiafelügyeleti hatóság vezérigazgatója szerint ehhez egy olyan programot készítenének, ami egy szelfi alapján képes lenne megállapítani a felhasználó életkorát.
Ez eddig a legszimpatikusabb megoldás, korábban ugyanis felvetődött, hogy fényképes igazolványt, vagy a bankkártyaadatok kérnék el az oldalak az azonosításhoz.
Az Institute of Economic Affairs jótékonysági szervezet szerint azonban a kötelező életkor-ellenőrzés veszélyezteti a felhasználók magánéletét, és a harmadik felek által tárolt érzékeny adatok mennyiségének növekedésével visszaéléseknek tennék ki az embereket. Láthatóan van még mit pontosítani a törvényen, erre azonban szerencsére van idő: a végleges szabályozást várhatóan 2025 elején teszik közzé.
The UK has helped train 32,000 Ukrainian troops for their ongoing fight for freedom. The latest cohort of soldiers has left the UK to return to the frontline in time for Christmas.
This week their new friends in the UK Armed Forces held a Christmas celebration to wish them well. pic.twitter.com/u6xuPJL6Zs
Idén kezdték el az ukrán diplomaták a mesterséges intelligenciával kapcsolatos eszközöket használni munkájuk során. Ezt Dmitro Kuleba, Ukrajna külügyminisztere közölte az Equality Hackathonon.
Elmondása szerint a Külügyminisztérium elsősorban nagy adathalmazok elemzésére, kommunikációs stratégiák és anyagok kidolgozására, elemzésekre, keresési kérelmekre, munkaidő-optimalizálásra használja az AI-t.
Kuleba megjegyezte, hogy a mesterséges intelligencia témájának „divatossága” normális jelenség, mert minden új technológia fokozott lelkesedést és egyben félelmet kelt.
„Nyilvánvaló, hogy ez a technológia már az élet számos területét megváltoztatta, és új kihívásokat is jelent” – mondta a miniszter.
Az ukrán külügyminisztérium vezetője azt is hangsúlyozta, hogy sem Oroszország, sem más rezsimek nem használhatnak új technológiákat terror, agresszió terjesztésére és emberi jogok megsértésére.
Elon Musk amerikai milliárdos részt vesz a mesterséges intelligencia AI Journey 2023 konferencián, amelyet hamarosan Oroszországban tartanak. A hírt az EUReporter közölte.
A kiadvány szerint Musk részvétele a mesterséges intelligenciával foglalkozó orosz konferencián összefügghet azzal, hogy Musk nemrég bejelentette az xAI Grok neurális hálózatát, amely a ChatGPT versenytársává válik.
Az EUReporter forrásai szerint Musk előadóként beszél majd a rendezvényen. A kiadvány ugyanakkor nem árulja el, hogy Musk az Oroszországi Föderációba repül-e, hogy személyesen vegyen részt a konferencián, vagy az online formátumban való felszólalásra korlátozódik.
India, Kína és más országok kutatói is felszólalnak a konferencián – jegyezte meg az EUReporter.
Yesterday, @elonmusk broke news that the first human patient implanted with Neuralink appears to have fully recovered and is able to control a computer mouse just by thinking.
A major step toward enabling patients with motor impairments to communicate with the world.
