Több ezer migráns állt össze Mexikó déli részén egy karavánba, és indult meg északnak, az Egyesült Államok irányába – közölte kedden a rendőrség. A karhatalom szerint mintegy ötezer – főként hondurasi, venezuelai, haiti, kubai, salvadori és guatemalai – migráns indult el a déli Chiapas mexikói tagállam Tapachula határvárosából a guatemalai határ közelében, soraikban sok nő és gyermek van.
A menet élén haladók egy fehér keresztet vittek és egy transzparenst, amelynek felirata szerint humanitárius vízumot kérnek. Arra panaszkodnak, hogy Tapachulában benyújtott kérelmük feldolgozása hónapokat vesz igénybe, és ez idő alatt nem dolgozhatnak.
Az elmúlt években a migránsok több alkalommal is karavánokba álltak össze, hogy tömegben, biztonságban haladhassanak Mexikón keresztül az amerikai határ felé, anélkül, hogy erőszaktól vagy kitoloncolástól kellene tartaniuk. A mexikói hatóságok azonban egyre határozottabban próbálják felszámolni ezeket a menetoszlopokat.
Újabb éves történelmi rekordra emelkedett az Egyesült Államokat Mexikótól elválasztó határon keresztül illegálisan érkezők száma az elmúlt 12 hónapban – közölte szombaton a szövetségi határvédelmi hatóság.
Az amerikai határok biztonságáért felelős szövetségi szervezet, a Vám és Határvédelem (U.S. Customs and Border Protection) összegzése szerint a szeptember végén zárult 2023-as pénzügyi évben több mint 2,475 millió illetéktelen határátlépővel szemben intézkedtek a hatóságok, ami csaknem 100 ezerrel több, mint az ugyancsak rekordot jelentő, előző évben.
Csak idén szeptemberben 269 ezren próbáltak illegálisan belépni az országba, ami minden idők legmagasabb havi adata az Egyesült Államok bevándorlás-történetében.
A közlemény szerint idén május közepe óta, amikor jogszabály-változások léptek életbe, a hatóságok a Mexikó felől törvénytelenül érkezők közül mintegy 300 ezer embert toloncoltak vissza. A határőrizeti szervezet vezető tisztségviselője a friss számokat azzal kommentálta, hogy az érkezők magas száma miatt megnövelték a személyzetet és erőforrásokat. Troy A. Miller nyilatkozatában a féltekét jellemző történelmi migrációról beszélt, megemlítve, hogy az érkezők közül sokan tehervonatokon megbújva próbálják elérni az Egyesült Államokat.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az amerikai hatóságok intézkedései között szerepel, hogy az illegális határátlépés súlyos következményekkel járhat és hazatoloncolást vonhat maga után venezuelaiak esetében.
Két év késéssel Mexikó is csatlakozott azon országokhoz, amelyek saját koronavírus elleni vakcinát fejlesztettek.
A kormány közlése szerint az oltóanyagot emlékeztető oltásként fogják alkalmazni, sokan ugyanakkor szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy ez valóban jó ötlet-e.
Nagy öröm fogadta a bejelentést Mexikóban, hogy az ország kormányának és az egyik legnagyobb gyógyszeripari vállalatának együttműködésében elkészült az első hazai fejlesztésű koronavírus elleni vakcina − számolt be az Associated Press hírügynökség. Az ugyanakkor még nem teljesen világos, hogy mire is fogják használni a védőoltásokat.
Két évvel ezelőtt, amikor az Egyesült Államok, Európa, Kína és Oroszország is saját vakcina fejlesztésébe kezdett, még javában tombolt a pandémia, ez azonban manapság már nem mondható el.
Mexikóban például a legutóbbi adatok szerint mindössze körülbelül napi háromezer új esetről számoltak be, ez a 127 milliós népességű országban rendkívül alacsony adat. Ehhez képest a járvány legintenzívebb szakaszaiban a napi új fertőzések száma meghaladta a hatvanezret.
A kormány tudományért és technológiáért felelős bizottságának elnöke, María Elena Álvarez-Buylla elmondta, hogy a saját fejlesztésű oltóanyagot emlékeztető oltásként fogják hasznosítani. Ennek hatékonyságát ugyanakkor sokan megkérdőjelezik.
„Olyan ez, mintha a tegnapi újságot olvasnánk. Nincs értelme emlékeztetőként használni, amikor alapvetően nem erre tervezték”− mutatott rá Fidel Alejandro Sánchez, aki az országban terjedő vírusváltozatok követéséért felelős tanács tagja.
Mexikó még 2020 márciusában kezdte fejleszteni a „Patria”, vagy „Szülőföld” névre keresztelt vakcinát, a tesztelés folyamata azonban nagyon lassan haladt. Éppen ezért az ország mintegy 225 millió adag −leginkább Pfizer és Astra-Zeneca − oltóanyagot importált a vírus megfékezésének érdekében. 2022 szeptemberében további 9 millió dózist vásároltak a kubai Abdala vakcinából, annak ellenére, hogy azt leginkább a 2020-ban és 2021-ben terjedő változatok ellen fejlesztették ki. Az oltakozási kedv amúgy is rendkívül alacsony a közép-amerikai országban, a kubai vakcinák nagy része még mindig a raktárakban áll.
Ennek ellenére a mexikói tisztviselők pozitívan tekintenek a megkésett fejlesztésre.
„Ez megnyitja az utat Mexikó előtt, hogy visszaszerezzük szuverenitásunkat a vakcinafejlesztés területén” − húzta alá Álvarez-Buylla.
Július 31-én rejtélyes fémgömb zuhant le Mexikóban, melyről egyelőre senki sem tudja, mi lehet, és honnan származhat.
A gömb – amely Isidro Cano meteorológus Facebook-bejegyzése alapján nagyon kemény műanyagból vagy különböző fémek ötvözetéből készülhetett – egy fa tetején landolt Veracruz városától északra. Szemtanúk beszámolója szerint a tárgy az égből esett le, és bár nagy zajt csapott, tüzet nem okozott.
Cano arra figyelmeztette a helyieket, hogy ne közelítsék meg a gyanús objektumot, ami akár radioaktív is lehet. A gömbön nem volt látható nyílás. A tárgyat végül a hatóságok ismeretlen helyre szállították.
Egyelőre nem közöltek információt arról, mi lehet az objektum, de a legvalószínűbb, hogy egy űrszemétről van szó. Az elmúlt héten lépett be a Föld légkörébe, és hullott darabjaira Kína Hosszú Menetelés 5B nevű rakétája, előtte pedig a SpaceX vállalat egyik űreszközének egy része esett egy farmer földjére Ausztráliában.
Betiltották szerdától Mexikóban az elektronikus cigarettát, és a dohányzásmentes világnap alkalmából azt is bejelentették, hogy Mexikóváros történelmi belvárosában köztereken is tilos lesz a dohányzás. Andrés Manuel López Obrador elnök rendeletben tiltotta be az e-cigaretták teljes forgalmazását, azzal indokolva a döntést, hogy károsak az egészségre, ráadásul valójában nem jelentenek érdemi alternatívát a hagyományos dohánytermékekre.
Az országban már tavaly döntöttek az elektronikus cigaretta külföldre vitelének és importjának tilalmáról, most ezt a korlátozást terjesztették ki. Az e-cigarettát az Egészségügyi Világszervezet(WHO) egészségre ártalmasnak nyilvánította, és egy tavalyi közleményben tudatta, hogy a világon már több mint 100 országban korlátozzák a használatát, vagy korlátozásokat terveznek bevezetni.
A főváros vezetése a világnap alkalmából kedden azt jelentette be, hogy Mexikóváros főterén és a katedrális szomszédságában teljesen megtiltják a dohányzást. A zárt nyilvános helyiségek többségében – beleértve az éttermek és bárok jelentős részét is – már évek óta tilos a dohányzás Mexikóban.
Important news from @Meta — changes in platform’s policies. Azov regiment no longer meets designation as dangerous organization. Means a lot for every Ukrainian. New approach enters the force gradually. Big contribution @nickclegg & his team in sharing truthful content about war.
Soha korábban nem nyújtottak be olyan sok menedékkérelmet Mexikóban, mint tavaly: 2021 januárja és decembere között 131 448 kérelmet regisztráltak – közölte a mexikói menekültügyi hatóság helyi idő szerint hétfőn.
Az eddigi legmagasabb számot 2019-ben jegyezték fel, akkor hetvenezer körül volt a menedékkérelmek száma, amely 2021-re csaknem megkétszereződött. A legtöbb menedékkérő Haitiből és Hondurasból érkezett Mexikóba. Sok kérelmező gyaníthatóan az Egyesült Államokba akart bejutni Mexikón keresztül.
A statisztikák szerint tavaly érezhetően emelkedett azoknak a száma is, akik illegálisan kísérelték meg átlépni az Egyesült Államok déli határát, minden bizonnyal abban a reményben, hogy a januárban hivatalba lépett Joe Biden elnök liberálisabb bevándorlási politikát alkalmaz majd elődjénél, Donald Trump volt elnöknél. A valóságban viszont a Biden-adminisztráció továbbra is zárva tartotta a határokat, elsősorban a koronavírus-járványra hivatkozva, sőt újra alkalmazni kezdték azt a Trump által bevezetett intézkedést, amely szerint az Egyesült Államoknál menedékkérelmet benyújtó bevándorlóknak az eljárásuk lezárulását Mexikóban kell kivárniuk.
Mexikói ügyészek 31 ismert mexikói tudós börtönbe vetésére tettek javaslatot a bíróságon, jóllehet az ügyet tárgyaló bíró már kétszer elutasította a kezdeményezést, jelezve, hogy a vád nem szolgáltatott elegendő bizonyítékot a törvénysértésekre, ám a kormány szerdán jelezte, hogy újra elküldi kérését a bíróságra – írja a The Wall Street Journal.
A tudósok elleni vád szervezett bűnözés és pénzmosás, ám a háttérben Andrés Manuel López Obrador mexikói elnök és kormánya illetve a 2002-ben – jóval Obrador hatalomra jutását megelőzően – alapított Tudomány és Technika Nemzeti Tanácsa (Conacyt) közötti ellentét áll. Az elnök 2018 végi hatalomra kerülését követően a tanács gyakori vitába keveredett az elnök által kinevezett vezetőjével, a biológus María Elena Álvarez-Buylla-val, azzal kapcsolatban, hogy a tudomány kormányzati támogatásának politikamentesnek vagy épp ellenkezőleg, politikai és társadalmi célúnak kell-e lennie.
Az új vezető erőteljesen visszafogta a fiatal kutatók számára biztosított, külföldi elitegyetemeken történő tanulását támogatni hivatott ösztöndíjak kiosztását, azzal érvelve, hogy a diákoknak otthon kellene tanulnia és a kutatásaikat is vagy spanyolul vagy valamilyen őslakos nyelven kellene publikálniuk az angol helyett, ami kiváltotta a tanácsadó testület – melyben többek között asztrofizikusok és mikrobiológusok is vannak – haragját.
A kormányzat szerint a tanácsadó testület illegálisan használt fel 12 millió dollárnak megfelelő kormányzati pénz, míg a Conacyt szerint ez nem igaz, elfogadott és auditált kiadásokról van szó. A kormány a kutatókat olyan, legmagasabb fokozatú börtönökbe küldené, mint amilyenben például a hírhedt kábítószer kereskedőt, El Chapo-t is őrzik és köszönhetően a drasztikus vádaknak, néhány tudós elítélése esetén akár 80 éves börtönbüntetést is kaphat.
A pénzmosás és a szervezett bűnözés kapcsán emelt vádak esetén óvadékra sincs lehetőség, miközben az országban a büntetőügyek gyakran évekig is elhúzódhatnak.
Jogi szakértők szerint a jelenlegi mexikói kormány az igazságszolgáltatási rendszert ellenségei üldözésére és félelemkeltésre használja. Sokan szívesebben vennék, ha az ügyészség és a bűnüldöző szervek inkább az erőszakos drogkartellek ellen lépnének fel.
A főügyész hivatala ugyanakkor a testület olyan dolgokra költötte el a 12 millió dollárt, melynek nincs köze a mandátumához, így fizetésekre, irodákra, mobilszolgáltatásra, eseményekre és hasonlókra, ám José Franco, a legnagyobb mexikói állami egyetem, az UNAM vezető asztrológus kutatója szerint a bizottság költségvetését minden évben auditálta és elfogadta a Conacyt, beleértve a jelenlegi kormányzat időszakát is.
A vádakat abszurdnak tartja az UNAM rektora, Enrique Graue is, míg az elnök szövetségese, Mexikóváros polgármestere Claudia Sheinbaum túlzottnak nevezte azokat. Ricardo Monreal, aki Obrador pártjának szenátusi frakcióját vezeti, teljes mértékű szolidaritásáról biztosította a tudományos közösséget.
Obrador azonban védelmébe vette főügyészét és a tanácsadó testületet bírálta, amely szerinte túlságosan nagy hatást gyakorolt az őt megelőző kormányzatokra és luxuscikkekre és külföldi utakra lobbizott ki magának pénzt, zsarolásra emlékeztető módszerekkel.
Mexikó több mint fél évszázad után kap vissza egy több száz éves maja urnát az Egyesült Államoktól.
A detroiti mexikói konzulátus és az Albion College képviselői aláírták az erről szóló megállapodást a Michigan állambeli bölcsészettudományi főiskolán – közölte a mexikói külügyminisztérium.
Az urna a dél-mexikói Lacandon őserdőből származik, az XIII–XVI. században készült agyagból. Egy kutató akkor vitte magával az Egyesült Államokba, majd ajándékozta később az albioni főiskolának, amikor még Mexikóban nem korlátozták a kulturális javak kivitelét az országból.
A megegyezés szerint a különleges ereklyét a San Cristóbal de las Casas dél-mexikói kisváros múzeumába kell eljuttatni, ahol már kiállítottak egy ugyanilyen urnát.
Ennek a maja urnának a visszaszerzése és két urna újraegyesítése hatalmas jelentőségű Mexikó és történelmi öröksége számára – közölte a külügyminisztérium.
Az urnát, melyet egy emberalakú istenség képe díszít, egy sziklamélyedésben találták. A maják tömjénnel töltötték meg az ilyen urnákat és barlangokba helyezték, ahol áldozatot mutattak be isteneiknek – mondta el az Albion College-ban tartott rendezvényen Joel Palka amerikai kutató.
A közép-amerikai maja civilizáció 3000 évre vezethető vissza. Virágkorát időszámítás szerint 250 és 900 között élte. A maják birodalma egykoron a mai Dél-Mexikó, Guatemala, Belize, Honduras és Salvador területét is magába foglalta.
Gemeinsame Erklärung zum Umgang mit #BeninBronzen in deutschen Museen – Staatsministerin Monika #Grütters: „Wichtige Wegmarke für Verständigung und Versöhnung“. #KolonialeKontexte
Jesus loved us so much, that he died for us. He took our place and all the punishment we deserved. By his wounds we are healed!! Today we remember and honor the death of our savior Jesus Christ!
Recently, NPS staff saw a still smoldering and smoking giant sequoia tree from last year’s Castle Fire in the SW area of Sequoia NP. It's well away from any trails and poses no threats to life or property. Read full story: https://t.co/zXLPDKwTkypic.twitter.com/v6NkF8GMvM
— Sequoia & Kings Cyn (@SequoiaKingsNPS) May 5, 2021
The State of Health for Blacks in Chicago is a stark reminder of the legacy of unacceptable inequities that continue to plague our city and country to this day. pic.twitter.com/mtrc9SYM4v
— Mayor Lori E. Lightfoot (@chicagosmayor) June 17, 2021
Vaccinated, pre-flight tested Europeans will again be able to travel to the US from November, just as vaccinated Americans are today allowed to travel to the EU. https://t.co/XPwtvlMBWw…
INL is pleased to support border guard partners & the #Ukraine national police by providing vehicles to protect its citizens. In addition to recent armored vehicles, INL has donated 25 Mitsubishi L200 pick-ups, 35 Renault Duster SUVs, 16 4x4 personnel carriers, & 13 cargo trucks. pic.twitter.com/eSrWBdhX5T
Today, the United States donated nearly 500,000 COVID-19 vaccine doses to Ukraine. We are proud to support the people of Ukraine in their fight against COVID-19. pic.twitter.com/d9ugSA0N2G
⚡️ Over 82,000 Ukrainians have fled to US via state refugee program.
The U.S. Citizenship and Immigration Services said over 82,000 Ukrainians and their immediate family members have been paroled into the U.S. under the Uniting for Ukraine (U4U) process.
FOX EXCLUSIVE: Video shows the plane carrying 90-100 Ukrainian soldiers landing at Fort Sill regional airport to begin training on the Patriot missile system this week at Fort Sill, Oklahoma @WestfallAustinpic.twitter.com/z46YaPzzOF
The United States deployed a "doomsday plane" to Europe
E-6B Mercury air command post arrived in Iceland. The aircraft is designed to communicate with nuclear submarines, it can take part in exercises in the Arctic. pic.twitter.com/OcxJ12d2aM
Történelmi jelentőségű törvényjavaslatról fognak tárgyalni a mexikói törvényhozók, mely egy fontos lépés lehet a marihuána teljes körű legalizálásának útján.
A mexikói törvényhozás már négy hónappal ezelőtt jóváhagyta a marihuána orvosi célú használatát, melynek a részletes szabályait már ki dolgozták – számolt be róla az NBC News. Vicente Fox, Mexikó korábbi elnöke szerint azonban egy lépéssel ennél is tovább kell menni.
Fox úgy véli, a marihuána teljes legalizálása szükséges, melynek több haszna is lehet: régóta szükséges munkahelyteremtéshez vezet, fontos gazdasági és egészségügyi befektetés lehet, és nem utolsó sorban visszaszoríthatja az erőszakos drogkartelleket, akik már nem tudják kiaknázni a lehetőségeket, ha egy legális és szabályozott piac kereteiben történik a marihuána forgalmazása.
„Számos nagyszerű dolog fog történni. Kivesszük ezt a gyönyörű növényt a bűnözők kezéből, és odaadjuk a kereskedők és a farmerek kezébe” – mondta a korábbi elnök. Mexikóban már 2015 óta elindult egy változás, amely elkezdte kikövezni az utat a legális marihuána felé, ugyanis orvosi célra engedélyezték a kannabidolt, ismertebb nevén CBD-t. Ehhez egy helyi lány esete vezetett, akit az orvosi kannabisz kigyógyított az epilepszia egy nagyon ritka formájából, amitől naponta mintegy 400 rohama volt.
Kellett néhány év, de végül sikerült eljutni oda, hogy Mexikóban megtegyék a logikus lépést, és legalizálják a marihuánát. Fox szerint a legfontosabb jelen helyzetben, hogy sikerüljön eloszlatni a tévhiteket a marihuánával kapcsolatban, mint azt, hogy egy „kapudrog” lenne a rosszabb egészségügyi következményekkel járó kábítószerek felé, mint a heroin.
Mint mondta, a mexikóiak még továbbra is bizonytalanok a marihuána legalizálása kapcsán, az El Financiero nevű helyi lap által készített tavalyi felmérés szerint a lakosság 58 százaléka még ellenezte a teljes legalizálást. Fontos azonban, hogy a 40 év alattiak körében már akkor is többséget élvezett a jogszabályi tiltás mindennemű feloldása.
Fontos lépés volt a mexikói Legfelsőbb Bíróság részéről az is, hogy alkotmányellenesnek minősítette a kannabisz fogyasztásának betiltását. A mexikói jog szerint ugyanis ahhoz, hogy precedens legyen egy ügyből, ahhoz öt egymást követő döntésnek kell születnie a Legfelsőbb Bíróság részéről, mely meg is történt.
Az NBC megjegyzi, hogy habár a bíróság gyakorlatilag előírta a törvényhozók számára, hogy állítsanak össze egy jogi keretet a marihuána legalizálásához, nem sietnek annyira ezzel. Még annak ellenére sem, hogy Andrés Manuel López Obrador elnök egyik fő ígérete volt a kampány során, hogy békét köt a brutalitásukról híres drogkartellekkel, melyhez ez is fontos lépés lehet.
Hagyjuk a karácsonyi ajándékokat máskorra – állt a nyilvánosság elé pénteken a kéréssel Andrés Manuel López Obrador, Mexikó elnöke, arra kérve az országlakókat, hogy lehetőleg ne is ünnepeljenek és csak akkor hagyják el az otthonukat, ha „igazán” szükséges.
Az elnöki fellépésben – derül ki a Reuters híréből – semmi meglepő nincs, péntek legalábbis már a harmadik olyan nap volt, amikor 10 ezernél több koronavírus-fertőzöttet 24 óra leforgása alatt az észak-amerikai ország területén. A több mint 20 millió lakosú fővárosban már kezdetét vette az ünnepi bevásárlási szezon, annyira, hogy az országból kivonuló Best Buy üzleteinek be kellett zárniuk, akkora tömeg verődött össze a leárazási akciói hallatán.
Mexikóban eddig 1,15 millió ember fertőződött meg koronavírussal a járvány két hulláma alatt. A halálos áldozatok száma 108 ezer felett jár.