Az előírásokat 2026-tól minden tagországnak kötelező lesz betartani.
Véget ér az évek óta tartó huzavona az EU migrációs és menekültügyi politikájának reformjáról, miután a közösség két törvényhozó szerve – a kormányközi EU Tanács és az Európai Parlament (EP) – megállapodott a paktumot alkotó jogszabályokról. Az EP állampolgári jogi bizottsága szerdán megszavazta a 10 rendeletből álló csomag kulcsfontosságú elemeit, ami után már csak az áprilisi formális jóváhagyás van hátra. Az előírásokat 2026-tól minden tagországnak kötelező lesz betartani, de brüsszeli várakozások szerint jónéhány már a határidő előtt alkalmazni fogja azokat.
Az új törvények szigorítják a migrációs szabályokat: egyebek mellett bevezetik az EU-ba való belépés feltételeit nem teljesítő személyek kötelező átvilágítását és hatékonyabb azonosítását a határon, előírják befogadó központok építését a határra érkező menedékkérők számára, felgyorsítják a menedékkérelmek elbírálását és az erre nem jogosultak visszaküldését a származási országba.
A migráció kezeléséről szóló rendelet meghatározza, hogy mely tagállam felelős a menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért. A jelenlegi szabályozást – amely az EU-ba történő első belépés helyszínét jelöli ki erre a feladatra – felváltja egy új szolidaritási mechanizmus.
A területükre érkezők nagy számával megbirkózni képtelen tagállamokat kötelező lesz támogatni, a szolidaritás formáját azonban minden egyes hozzájáruló ország maga választhatja meg.
A migránsok elosztása, befogadása nem lesz kötelező, de a segítségnyújtás igen, amely az áthelyezésüktől a pénzügyi és egyéb anyagi vagy technikai támogatásig, például határvédelmi eszközök, berendezések átadásáig terjedhet. Ugyanakkor, ha egy harmadik ország állampolgára illegálisan érkezik egy olyan tagállamba, amely nem az első érkezés helyszíne, és az utóbbi a nagy migrációs nyomás miatt nem tudja visszafogadni, akkor a második országnak kell felelősséget vállalnia érte.
A migránsok előszűrésére és menedékkérelmük gyorsított elbírálására uniós szinten befogadó központokat kell létesíteni, amelyekben a férőhelyek száma egy adott időpontban és az összes tagállam átlagában nem haladja meg a 30 ezret. A nemzetközi védelemért folyamodók legfeljebb néhány hónapot tölthetnek ezekben a határmenti létesítményekben, eltérően az egykori magyar tranzitzónáktól, ahol akár éveket is eltöltöttek.
A magyar kormány azzal riogatja a közvéleményt, hogy az uniós rendelkezések nyomán “migráns gettók” fognak létrejönni a határokon. Ylva Johansson belügyi biztos a Szabad Európának és néhány más európai lapnak adott interjújában cáfolta és “félretájékoztatásnak” nevezte a kijelentést. “Orbántól olyan dolgokat hallok, amelyek ténylegesen a migrációval kapcsolatos dezinformációt táplálják”, mondta a politikus, aki szerint az előírások éppen arról gondoskodnak majd, hogy a befogadó központok ne legyenek túlzsúfoltak és megfelelő körülményeket biztosítsanak a menedékkérőknek.
Az EU migrációs és menekültügyi paktumát a tagállamok minősített többséggel fogadják el, így a magyar kormány ellenszavazata nem tudja megakadályozni a jóváhagyását.
A következő 10 évben Ukrajna lakossága jó esetben elérheti a 30 millió főt, amely szám bizonyos feltételek mellett lehetővé teszi az ország normális működését és fejlődését, de ha nem, akkor akár évi 300 ezer migráns befogadására is szükség lehet – jelentette ki hétfőn Olekszij Poznyak, az M. V. Ptuh Demográfiai és Társadalomkutatási Intézet tudósa, a Nemzeti Tudományos Akadémia demográfia- és migrációkutatási osztályának vezetője az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Poznyak szerint „legvalószínűbb, hogy Ukrajna lakossága megközelíti a 30 milliót. És ez feltéve, ha hatékony migrációs politika lesz. Akkor többé-kevésbé ezen a szinten lehet stabilizálni.” Hozzátette, hogy ez többé-kevésbé normális forgatókönyv, mert a 30 millió „nem az elnéptelenedés mértéke, hanem az a szint, amikor kellő mértékben fenntartható a terület fejlesztése”. „Annál is inkább, mert az agresszor állammal határos területek nyugtalanok maradnak és nem lesznek sűrűn lakottak” – mutatott rá.
A demográfus úgy vélte, hogy az ország keleti részén bizonyos lélekszám fenntartása szükséges lesz. Ugyanakkor – jegyezte meg – e területek nagy népsűrűsége egyszerűen veszélyes lehet a lakosokra nézve. „Ennek megfelelően ilyen feltételek mellett 30 millió ember elegendő lesz a lakosság eltartására minden régióban” – vázolta. Egyúttal megemlítette azt a minimális lakosságszámot is, amely kritikussá válhat az állam működése szempontjából. „Szerintem 20 millió. Ez kritikus szint lesz” – jelezte.
Ennek kapcsán a kutató elmondta: előbb-utóbb szembe kell néznünk azzal, hogy migránsokat kell bevonzanunk. „És nem azon múlik, hogy a menekültjeink mekkora hányada tér vissza. Ha feltételezzük is, hogy az összes ukrán menekült és háború előtti vendégmunkás visszatér, ez lehetővé teszi számunkra, hogy csak bizonyos ideig tartsuk fenn a szükséges munkaerőszintet. Hosszú távon pedig előbb-utóbb mégiscsak be kell vonzani a migránsokat. Ez egy elkerülhetetlen folyamat, és már most fel kell készülni rá, fel kell készíteni a lakosságot, el kell magyarázni, hogy a migránsok nem veszélyt jelentenek, hanem a fejlődés forrásait. Évente 300 ezerről lehet szó, és ez a munkaerőpiac háború utáni kapacitásától függ” – vázolta Ukrajna demográfiai jövőjét Olekszij Poznyak.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => A következő 10 évben Ukrajna lakossága jó esetben elérheti a 30 millió főt, amely szám bizonyos feltételek mellett lehetővé teszi az ország normális működését és fejlődését, de ha nem, akkor akár évi 300 ezer migráns befogadására is szükség lehet ...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1702325400
[modified] => 1702321751
)
[title] => Ukrajna lakosságát fel kell készíteni a migránsok befogadására a romló népesedési helyzet miatt – demográfus
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=172112&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 172112
[uk] => 172116
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 172113
[image] => Array
(
[id] => 172113
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/ukranok.jpg
[original_lng] => 46037
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/ukranok-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/ukranok-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/ukranok.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/ukranok.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/ukranok.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/ukranok.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/ukranok.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1702315110:3
[_thumbnail_id] => 172113
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2693
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 4000
[2] => 41
[3] => 11
[4] => 598
[5] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Kiemelt téma
[4] => Tudomány
[5] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 499697
[1] => 19808
[2] => 23424
[3] => 639108
[4] => 706166
)
[tags_name] => Array
(
[0] => lakosságcsere
[1] => migráció
[2] => migránsok
[3] => népességfogyás
[4] => Olekszij Poznyak
)
)
[2] => Array
(
[id] => 164000
[content] =>
Továbbra is nagy a migrációs nyomás a Fehéroroszországgal közös határszakaszon – közölte szerdán Guntis Pujats, a balti ország határőrségének parancsnoka.
Mint azt a lett televíziónak nyilatkozva elmondta, hetente nyolc-tíz eljárást is indítanak illegális migráció szervezése miatt, ideértve az emberek átcsempészését a határon, illetve a migránsok tovaszállítását egy harmadik európai országba.
Lettország az utóbbi időben megnövekedett számban regisztrált határsértéseket. Pujats szerint csak vasárnap 220 embert tartóztattak fel a fehérorosz határon, hétfőn pedig 146-ot.
Mint mondta, a migránsok származási országai változatos képet mutatnak, vannak köztük afgánok, Srí Lankából érkezők, irakiak, irániak, indiaiak. Mindemellett Lettország nem a célállomásuk, hanem az esetek többségében Németországba igyekeznek eljutni.
A lett határőrség fokozódó agresszivitásról is beszámolt a migránsok részéről. Egy alkalommal megtámadtak egy határőrt, négy esetben pedig a határőröknek lőfegyvert is be kellett vetniük, hogy megállítsanak migránsokat szállító járműveket. Fehérorosz területről kövekkel dobálják a lett rendészeket.
Észtország rendőrségi- és határőrségi hatósága szerdán jelentette be az ellenőrzések fokozását a lettországi határszakaszon, valamint a kikötőkben és a közlekedési csomópontokon az illegális bevándorlás megfékezése érdekében.
Legyen szabad a választás a migráció és a maradás között mottóval jelent meg Ferenc pápa üzenete a szeptemberben esedékes migránsok és menekültek világnapjára, amelyet előzetesen a Vatikán sajtótájékoztatón mutatott be csütörtökön.
Az olaszul és további hét nyelven közölt pápai dokumentum előszava emlékeztetett, hogy a Szabadok elindulni, szabadok maradni jelszó az olasz püspöki kar (Cei) egy korábbi kezdeményezésének volt a címe, mellyel a Cei a kortárs migráció kihívásaira igyekezett gyakorlati megoldásokkal szolgálni.
„A helyi egyházak folyamatos meghallgatása tudatosította bennem, hogy ennek a szabadságnak a biztosítása elterjedt és megosztott pasztorációs feladatot képvisel” – írta a pápa a migránsoknak és menekülteknek szentelt százkilencedik világnap alkalmából kiadott üzenetében.
Ferenc pápa kifejtette, a kivándorlásnak mindig szabad döntésből kellene fakadnia, de nagyon sok esetben, ahogyan korunkban is történik, nem így van, mivel háborúk, természeti katasztrófák vagy egyszerűen az a tény, hogy az embereknek nincsen lehetősége méltó életkörülményekre saját hazájukban, milliókat késztet indulásra.
A katolikus egyházfő szerint a mai migrációt a „kényszer” okozza, vagyis szegénység, félelem vagy elkeseredés miatti menekülésről van szó. Ezeknek a kiváltó okoknak a felszámolása véget vethet a „kényszerített migrációnak” – vélte Ferenc pápa, aki a fegyverkezés, a gazdasági gyarmatosítás, mások forrásainak kizsákmányolása, a teremtett világ pusztítása leállítását sürgette. „Ott, ahol a körülmények lehetővé teszik a választást a migráció vagy a maradás között, mindenképpen garantálni kell, hogy ez a döntés tudatos és mérlegelt legyen, elkerülve, hogy oly sok férfi, nő és gyermek váljon veszélyes illúziók vagy gátlástalan embercsempészek áldozatává” – írta Ferenc pápa.
Hozzátette: az országok és a nemzetközi közösség közös erőfeszítése szükséges ahhoz, hogy „mindenki számára biztosított legyen a jog, hogy ne kelljen emigrálnia, vagyis, hogy joga legyen békében és méltóságteljesen élni saját földjén”. Kifejtette, alapvető jogról van szó, amely jelentősége ellenére még nem szerepel a nemzetközi törvénykezésben.
A pápai dokumentum emlékeztetett, hogy a migránsban nem csak nehézségben levő testvért kell látnunk, hanem „magát Krisztust, aki az ajtónkon kopogtat”.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Legyen szabad a választás a migráció és a maradás között mottóval jelent meg Ferenc pápa üzenete a szeptemberben esedékes migránsok és menekültek világnapjára, amelyet előzetesen a Vatikán sajtótájékoztatón mutatott be csütörtökön.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1683884580
[modified] => 1683860871
)
[title] => Ferenc pápa: A migrációhoz hasonlóan a hazában való maradás jogát is biztosítani kell
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=147087&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 147087
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 147088
[image] => Array
(
[id] => 147088
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/ferenc-papa.jpg
[original_lng] => 749154
[original_w] => 1600
[original_h] => 900
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/ferenc-papa-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/ferenc-papa-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/ferenc-papa-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/ferenc-papa-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/ferenc-papa-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/ferenc-papa.jpg
[width] => 1600
[height] => 900
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/ferenc-papa.jpg
[width] => 1600
[height] => 900
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1683850072:12
[_thumbnail_id] => 147088
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1492
[translation_required_done] => 1
[_oembed_e647737b909887796675c2c7473cd0a4] =>
[_oembed_time_e647737b909887796675c2c7473cd0a4] => 1683873789
[_oembed_b33788be8b82a0f207c99d417ec87b3b] =>
[_oembed_time_b33788be8b82a0f207c99d417ec87b3b] => 1683873789
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 11
[3] => 592
[4] => 854
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Kiemelt téma
[3] => Társadalom
[4] => vallás
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 2374
[1] => 19808
[2] => 575594
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Ferenc pápa
[1] => migráció
[2] => migránsok és menekültek világnapja
)
)
[4] => Array
(
[id] => 145693
[content] =>
Körülbelül 95 ezerre tehető azok száma, akik többségében már évek óta Németországban élnek, azonban állampolgárságuk idáig tisztázatlan. A Baloldali Párt (németül Die Linke) most ezen lakosok számára a német állampolgárság könnyebb megszerzését tenné lehetővé.
A német szövetségi kormány szerint február végén közel 95 ezer tisztázatlan állampolgárságú személy tartózkodott Németországban, akik közül mintegy 57 ezer fő már több mint öt éve él az országban, azonban német állampolgársággal nem rendelkezik. A kormány kiemelte, ezen személyek többségének tartózkodási vagy pedig letelepedési engedélye van.
Ezen külföldiek közül sokan Szíriában, Németországban, Libanonban, Líbiában, Irakban, Szaúd-Arábiában, Ukrajnában, Afganisztánban továbbá Izraelben születtek.
A külföldi személyek központi nyilvántartása a február 28-i adatok szerint 29 600 hontalannak minősülő személyt tartott számon, akik kik közül 23 ezren öt éve, vagy pedig annál is régebben tartózkodnak Németországban. Ebben a csoportban is legfőképp szíriaiakat találunk. A hontalanság státuszának megállapítása a szövetségi kormány szerint a külügyi hatóságok felelősségi körébe tartozik.
Fontos azonban megjegyezni azt is, hogy külföldi vagy pedig hontalan szülők Németországban született gyermeke csak abban az esetben szerezhet német állampolgárságot, ha az egyik szülője már nyolc éve jogszerűen tartózkodik az országban, valamint korlátlan tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
A Baloldali Párt migrációs ügyekben nyilatkozó szóvivője, Gökay Akbulut a témával kapcsolatban kiemelte: „Legalább minden tizedik Németországban tartózkodó hontalan személy itt született. A szövetségi kormány szerint a tisztázatlan állampolgárságú személyek akár egyharmada is olyan személy lehet, aki szintén Németországban látta meg a napvilágot”. A szóvivő továbbá a német állampolgárság megszerzésének könnyebbé tételéről is említést tett, szerinte ugyanis ezen „de facto német állampolgárok” számára olyan szabályozásra van szükség, amely gyorsan tisztázza státuszukat, és biztosítja a német állampolgársághoz való egyszerű hozzáférést.
Eine Maß?kostet auf dem #Oktoberfest in diesem Jahr zwischen 12,60 und 14,90 Euro. 1970 wurde der Bierpreis von der Stadt #München festgelegt. Seit dem Jahr 2000 hat sich der Bierpreis mehr als verdoppelt.?? pic.twitter.com/qSzJRQbi30
Unsere Welt in Unordnung und wir mittendrin. Seit dem Terror-Angriff der Hamas auf Israel erleben wir in unserem Land eine neue Dimension des Hasses – auf unsere Werte, die Demokratie, auf Deutschland.
Oakland County, Michigan sheriff Michael Bouchard says migrant gangs are coming through our borders primarily from South America. The gangs are forming robbery crews throughout the US-casing and targeting high end homes and neighborhoods. ENOUGH! pic.twitter.com/HycxcY5AQq
Új migrációs szabályzatot fogadott el olasz belügy-minisztérium, amely tiltja a migránsok szervezett tengeri szállítását a civil szervezetek számára – hangzott el az M1 Híradójában.
A belügyi tárcavezető a szerda esti kormányülésen mutatta be az új szabályzatot, ami tiltja a migránsok áthelyezését az egyik civilhajóról a másikra. A szabályzatot el is fogadták, a jogszabályok részleteit a parlament jövőre fogja kidolgozni.
A belügyminiszter szerint elfogadhatatlan, hogy a zömmel külföldi hajók napokig várakozzanak a tengeren, hogy minél több migránst vegyenek a fedélzetükre. Ezentúl a mentést követően rögtön kérelmezni kell a biztonságos kikötő megjelölését a hatóságoktól, és azonnal a partra kell vinni a migránsokat.
Az új szabályok megsértése a hajók lefoglalását vonhatja maga után.
Siamo libere, e nessuno può toglierci quella libertà, nessuno può pensare che siamo nel loro possesso. Nella Giornata internazionale per l’eliminazione della violenza contro le donne, voglio dire alle donne italiane che non sono sole, e che quando hanno paura 1522 è il numero da… pic.twitter.com/AKJPtz2agN
Az Európai Unió határvédelmi ügynöksége hétfőn bejelentette, hogy idén január és október között hirtelen, több mint 275 ezerre emelkedett a migránsok illegális határátlépésének száma – írja a Jevropejszka pravda az Ekathimerinire hivatkozva.
Ez a szám 73%-kal magasabb, mint 2021 azonos időszakában, és a legmagasabb a 2016-os csúcs óta – közölte a Frontex.
A varsói székhelyű Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség tájékoztatása szerint a beutazások többsége továbbra is a nyugat-balkáni útvonalon történt, ahol több mint 128 ezer migránst fedtek fel. Ezen az útvonalon a migránsok főként Burundiból, Afganisztánból és Irakból érkeznek.
A közép-földközi-tengeri útvonalon, amelyen keresztül a migránsok elsősorban Olaszországba szeretnének eljutni, 48%-kal nőtt az illegális határátlépések száma, meghaladva a 2022. év első 10 hónapjában rögzített 79 ezret.
A nyugati földközi-tengeri útvonalon, valamint az ukrajnai és fehéroroszországi szárazföldi útvonalon azonban lelassult az aktivitás. Az EU-tag Lengyelország, Litvánia és Lettország falat épített a fehéroroszországi határaira, hogy megállítsa a migránsok illegális határlépését.
A Frontex adatai szerint a nyugat-balkáni határátlépések magas száma „összefügghet a már a térségben lévő migránsok ismételt határátlépési kísérleteivel, valamint azzal, hogy „visszaélnek a térségbe való vízummentes beutazás lehetőségével”.
A migránsok egy része vízum nélkül repül az EU-n kívüli Szerbia fővárosába, Belgrádba, mielőtt a 27 tagú blokk külső határához érkezne.
Válaszul a Frontex több mint 500 tisztet és alkalmazottat küldött a régióba.
Az ügynökség jelentése szerint a Frontex összesen több mint 2300 tisztje és alkalmazottja „vesz részt különféle operatív intézkedésekben az EU külső határán”.
Görögország fokozatosan meghosszabbítja kerítését Törökországgal közös határán és megerősíti a megfigyelőrendszereit az egyre erősebbé váló illegális bevándorlás feltartóztatására – közölte a görög kormány.
A döntés Kiriákosz Micotákisz kormányfő vezetésével és a legfőbb katonai, biztonsági és bevándorlási tisztségviselők részvételével tartott keddi tanácskozáson született. A kormányzat közleménye szerint a megbeszélésen az egyre nagyobb tehertételt jelentő illegális bevándorlásra összpontosítottak Görögország szárazföldi és tengeri határain.
Görögország már korábban felhúzott 40 kilométer kerítést az Évrosz határfolyó mentén. Athén ismételten azzal vádolta Ankarát, hogy Törökországba érkezett migránsok ezreit küldi Görögországba szomszédja destabilizálására.
„Eldöntöttük, hogy fokozatosan meghosszabbítjuk a kerítést az Évrosz teljes hossza mentén” – közölte a görög kormány kiemelve, hogy első körben a lehetséges problémás szakaszokra fognak összpontosítani. „El lett döntve az is, hogy megerősítjük a megfigyelő rendszereket” – tette hozzá.
Törökország és Görögország régóta vitatkozik a migráció mellett egyebek között a tengeri határokról, a kölcsönös légtérsértésekről, valamint az utóbbi években a Földközi-tenger keleti medencéjében felfedezett hatalmas földgázmezők kiaknázásáról.
A fűtési szezon előtt újabb belföldi menekülthullámra lehet számítani – az emberek elhagyják azokat a régiókat, ahol nem lesznek megfelelő körülmények a téli időszak átvészeléséhez.
A tél beállta előtt az ukránok menekülésének újabb hulláma várható az ország keleti részéből a nyugati felé. A kormány akár 500 000 ember áttelepülésére számít – közölte Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes és a megszállt területek reintegrációjáért felelős miniszter.
„Csak 4,5 millió belső menekültet tartanak nyilván, viszont csaknem 7 millió belső menekült van. Új vándorlási hullámot jósolunk keletről nyugatra, becsléseink szerint akár 500 ezer embert. Például Zaporizsja megyében az Enerhodar valójában el van zárva a gázellátástól: ma beszéltünk a megyei katonai vezetéssel, nincs lehetőség a gázellátás helyreállítására. Az emberek kénytelenek lesznek elhagyni a térséget és menedéket keresni Nyugat-Ukrajnában” – mondta a miniszterelnök-helyettes.
Verescsuk hozzátette, hogy a szanatóriumokban és más, fűtés nélküli helyeken elhelyezett menekülteket télre fűtött helyekre szállítják át. Ezenkívül az iskolákat továbbra is a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek elhelyezésére használják majd.
„A katonai adminisztrációk vezetőségével úgy döntöttünk, hogy előkészítenek egy tervet, hová és kit lehet átköltöztetni, hol kell a fűtést biztosítani és hogyan. Emellett egyszerűsödik a pályázati beszerzések folyamata és az ilyen kollégiumok rekonstrukciós eljárásai, valamint az energiaaudit” – mondta Verescsuk.
Tatjana Bobnar belügyminiszter szerint az idő megmutatta, hogy a kerítés nem tudja megállítani a migrációt, ám számos végzetes tragédiát okozott már. Mivel a kerítés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, Szlovénia megkezdte a kerítés bontását a horvát határon.
Fotó: AP Photo/Darko Bandic
„A migráció nem állt le, és nem is fog leállni, a szögesdrót azonban egy teljesen aránytalan intézkedés.” – mondta Tatjana Bobnar, szlovén belügyminiszter.
A miniszter korábban arról beszélt, hogy Szlovénia megváltoztatja migrációs politikáját, és szolidárisabb lesz a bevándorlókkal.
A kerítést ideiglenes megoldásnak szánták, ezért megengedhetetlen Bobnar szerint, hogy az ország határvédelmének állandó részévé váljon.
A kerítést a szlovén kormány még 2015-ben emeltette válaszul a migránsválságra, megakadályozandó, hogy az illegális bevándorlók Horvátország felől Szlovéniába juthassanak. A kerítés lebontása a Robert Golob vezette új, baloldali kormány egyik prioritása.
A kerítés 51 kilométeres részét a szlovén hadsereg távolítja el, míg a maradék 143 kilométer kerítést egy ezzel megbízott vállalat számolja fel.
A jobboldali ellenzék szerint a kormány hibát követ el a kerítés eltávolításával, ugyanis a döntést nem előzte meg sem az ország biztonsági helyzetének az elemzése vagy szakértők véleményének a kikérése.
