Az olimpián nem akarja Franciaország, hogy Párizsban az utcán elő embereket lássanak, mondják aktivisták, akik szerint hiába állít mást a rendőrség, a sportverseny rendezése áll a háttérben.
A francia rendőrség mintegy 30 nyugat-afrikai tizenéves fiút és fiatalembert lakoltatott ki egy ideiglenes táborból, amit segélyszervezetek „társadalmi tisztogatásnak” neveznek. Közülük sokan kiskorúak voltak, és tartózkodási engedélyük intézésére vártak.
Aurelie Huot, egy jogvédő aktivista szerint a menekülők sátrainak felszámolása összefügg az olimpia rendezésével. Párizsban hónapok óta gyors tempóban zajlanak a hasonló evakuálások, amik az összes utcán élő embert érintik.
A rendőrség közölte, hogy az intézkedésnek biztonsági okai vannak, mivel a menekülők egy iskola közelében állították fel sátraikat. A segélyszervezetek ezt a magyarázatot ürügynek tartják.
Elias Hufganel, az Utopia 56 nevű civil szervezet tagja szerint egyértelműen az olimpia áll az intézkedések hátterében, mert az összes utcai tábort felszámolják Párizsban. A sportverseny rendezői vagy a francia vezetés nem akarja, hogy Párizsban az olimpia idején szem előtt legyenek a menekülők és az otthontalanok.
Azért kifogásolják jogvédők a menekülők táborainak felszámolását, mert nem csak a sátrakat bontják el, hanem az embereket is messze telepítik Párizsból, ahelyett, hogy a városon belül kapnának segítséget.
[type] => post
[excerpt] => Az olimpián nem akarja Franciaország, hogy Párizsban az utcán elő embereket lássanak, mondják aktivisták, akik szerint hiába állít mást a rendőrség, a sportverseny rendezése áll a háttérben.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1713997560
[modified] => 1713965150
)
[title] => Gyors tempóban bontatják el a menekülők sátrait Párizsban
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=185222&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 185222
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 185225
[image] => Array
(
[id] => 185225
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/menekultek-parizsbanpng-2.png
[original_lng] => 990437
[original_w] => 870
[original_h] => 490
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/menekultek-parizsbanpng-2-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/menekultek-parizsbanpng-2-300x169.png
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/menekultek-parizsbanpng-2-768x433.png
[width] => 768
[height] => 433
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/menekultek-parizsbanpng-2.png
[width] => 870
[height] => 490
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/menekultek-parizsbanpng-2.png
[width] => 870
[height] => 490
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/menekultek-parizsbanpng-2.png
[width] => 870
[height] => 490
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/menekultek-parizsbanpng-2.png
[width] => 870
[height] => 490
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1713954351:5
[_thumbnail_id] => 185225
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 576
[_oembed_0c9b9ef2ed107663a282a28fec37b72c] =>
I never forgot the pain of watching Notre Dame burn, the anger of hearing others cheer as the spire collapsed, and the relief of seeing many of the relics be saved. Have you? pic.twitter.com/H1ZBS3Tqnj
— Napoleon Bonaparte Appreciator (@NapoleonBonabot) December 24, 2023
A lengyel határőrök az ország egészségügyi intézményébe küldtek egy nőt egy újszülött csecsemővel a fehérorosz–lengyel határon átjutni próbáló migránsok közül.
Kedd délelőtt Bialowieza város határszakaszánál a határőrök megtudták, hogy a migránsok közül egy nő, egy etióp állampolgár sürgős orvosi segítségre szorul. Kiderült, hogy egy fiatal anyáról és egy kislányról van szó, aki néhány órája született.
A határőrök kihívták az egészségügyi szolgálat katonai járművét, amely a nőt és a gyermeket kórházba szállította.
Ez az első ilyen eset a fehérorosz–lengyel határon zajló mesterséges migrációs válság több mint három éve alatt.
Több mint 400 illegális migráns kitoloncálását rendelték el márciusban néhány nap alatt a szentpétervári bíróságok. A migránsok kitoloncolásának tempója felgyorsulhatott, ha a tavalyi adatokhoz hasonlítunk.
Napi százasával döntenek illegális migránsok kitoloncolásáról a szentpétervári bíróságok az Interfax jelentése szerint. A múlt évben egy hét alatt született ennyi deportálási döntés.
A jelentés adatai hézagosak abban az értelemben, hogy egyetlen hét – a március 25-ével kezdődő – munkanapjainak a döntéseiről van szó (öt munkanapról, hiszen az ortodoxoknál a nagypéntek május elejére esik idén, és nem is ünnepnap), és nem tudjuk, egy évvel ezelőtt pont ezen a héten hány kitoloncolási döntés született ugyanott.
A tavalyi átlagból azonban lehet következtetéseket levonni: a deportálások úgy tűnik felgyorsultak. További adatokra lenne szükség annak tisztázásához, hogy ez összefüggésben áll-e az Interfax legfrissebb adatai szerint 144 áldozatot követelő március 22-ei moszkvai terror merénylettel.
Más jelentések szerint Oroszországban a támadás miatt forrósodik a bevándorlóellenes hangulat. Kirgizisztán arra kérte polgárait, hogy ne utazzanak oda.
Mivel a terrortámadás elkövetői közül többen tádzsikok, az Oroszországban dolgozó vendégmunkásokat is atrocitások érik. Távozásuk azonban tovább súlyosbítja az orosz munkaerőhiányt.
Több mint 400 illegális migráns kitoloncolásáról döntöttek pár nap alatt
Az Interfax a szentpétervári bíróságok közös szóvivőjét, Darja Lebegyevát idézte, aki szerint március 25 és 29-e között 584 olyan ügyet tárgyaltak, amelyek a bevándorlási jogszabályok megsértésével voltak kapcsolatok.
Úgy tűnik, a migránsok számára pozitív ítélet nem túl nagy arányban születik. A döntések szerint
418 jogszabálysértő esetében az ítélet bírság és kényszerdeportálás volt
48 esetben bírságot szabtak ki, és az elítéltek öt napot kaptak, hogy elhagyják az országot.
In St. Lebegyeva Telegram csatornáján azt írta: a bíróságok teljes mértékben tiszteletben tartották a jogsértők jogait.
Ami a múlt évet illeti, az egészében ötezer személy kitoloncolásáról döntöttek a régi orosz fővárosban, vagyis egy hét alatt átlagosan kevesebb mint százról. Ugyanakkor 11 ezer külföldi beutazásának az engedélyezését megtagadták.
Lettországa Beloruszból illegálisan átlépni próbáló migránsok számának növekedését regisztrálta.A Jevropejszka Pravda beszámolója szerint ezt Guntis Pujats, az Állami Határőrség vezetője nyilatkozta, közölte a Delfi.
„Január és február eleje nyugodt volt, de az elmúlt napok azt mutatják, hogy ismét nő a jogsértések száma. Februárban 75 alkalommal kísérelték meg illegálisan a határátlépést, márciusban már 46-an, és ez még csak a hónap eleje” – mondta Puyats.
Elmondása szerint a szabálysértések számának növekedésével összefüggésben felvetődik a megerősített határvédelmi rendszer visszaállításának kérdése.
Puyats a határ infrastruktúrájáról szólva annak a gyanújának adott hangot, hogy a károkat „közvetlenül az ellenkező oldal illetékesei” okozzák: „Egyértelmű, hogy ez nem csak a jogsértők kezdeményezése”.
Nem akarjuk, hogy egész nemzetek tűnjenek el a népességcsökkenés miatt, és ha a lakosságot migránsok helyettesítik, az országok elveszítik identitásukat – hangoztatta Elon Musk amerikai vállalkozó, a világ leggazdagabbnak számító embere az olasz jobboldal Atreju című politikai, közéleti találkozóján Rómában szombaton, melyen a brit miniszterelnök, Rishi Sunak is vendégként szerepel.
Elon Musk egyik kisfiával a nyakában lépett színpadra az Angyalvárnál zajló találkozón. Felszólalásában kifejtette, hogy az emberiség fennmaradását tartja elsőrendűnek, ezért fontos – tette hozzá – gyermekeket világra hozni és életet adni új generációknak.
„Más különben fennáll a veszély, hogy három vagy négy generáció múlva a világnépesség a jelenlegi egytizedére csökken, és a végén az emberiség eltűnik” – jelentette ki. Úgy vélte, nem szabad megengedni, hogy Japán, Franciaország vagy Olaszország lakossága eltűnjön. Kínában 40 százalékos demográfiai csökkenést jósolt.
Azt mondta, ha migránsokkal helyettesítik a lakosokat, az országok elveszítik identitásukat, és „nem lesznek többé ugyanolyanok, mint korábban, Olaszországot az olaszoknak kell képviselni”.
Elon Musk hangsúlyozta, hogy kizárólag a törvényes bevándorlást támogatja: azt kell befogadni, aki „tisztességesen és keményen” dolgozik – fejtette ki. Megjegyezte: az ellenőrzés nélküli illegális migráció esetén nem tudjuk, ki érkezik.
„Nem állítom, hogy minden illegális bevándorló bűnöző, nagy részük kifogás nélküli, de ellenőrzés nélkül, miként tudjuk megállapítani, ki becsületes? Ezért kell leállítani az illegális migrációt” – mondta. Arra kérte Európát, ne vegye át az Egyesült Államokból a woke ideológiát, mely a társadalmi igazságtalanság, elsősorban a faji megkülönböztetés ellen emeli fel szavát.
Musk szerint a woke ideológia nem tesz mást, mint egymás ellen fordítja az embereket. Hasonlóképpen vélekedett a sokat hangoztatott politikai korrektségről is. „Az embereknek a munkájukkal kell sikert elérniük, nem pedig nemük vagy fajuk alapján. (Ezek az ideológiák) ítélkeznek az emberek felett” – jelentette ki.
Az amerikai milliomos üzletember civilizációnk legnagyobb kihívásának nevezte a mesterséges intelligenciát, amelyet azonban kétélű fegyvernek tartott: „mindenre képes lesz, de nincsen lelkiismerete”.
Elon Musk a véleményszabadságot éltette, hangsúlyozva, hogy az a demokrácia alapkövét képviseli, „ha elmondhatjuk azt is, ami nem tetszik”. „Éljenek az emberek, éljen az emberiség!” – búcsúzott Elon Musk a közönségtől magasba szorított ököllel.
Az olasz jobboldal ifjúsági mozgalma által rendezett Atreju című politikai, közéleti találkozót vasárnap a miniszterelnök, Giorgia Meloni zárja le, aki brit kollegájával, Rishi Sunakkal és Edi Rama albán kormányfővel tárgyalt szombaton.
A római kormánypalota közleménye szerint a hármas megbeszélésen az illegális bevándorlással szembeni közös fellépés megerősítése szerepelt témaként. Döntés született egy közösen finanszírozott olasz-brit projektről, melynek keretében visszaszállítják származási országaikba a Tunéziában ragadt migránsokat, akik nem tudtak sem továbbmenni, sem visszatérni országaikba.
Yesterday, @elonmusk broke news that the first human patient implanted with Neuralink appears to have fully recovered and is able to control a computer mouse just by thinking.
A major step toward enabling patients with motor impairments to communicate with the world.
Kanada nagyszabású programot készít elő az országban illegálisan élő és dolgozó több százezer, hivatalos iratokkal nem rendelkező bevándorló egy részének legalizálására – közölte csütörtökön Marc Miller bevándorlási miniszter.
A miniszter a Globe and Mail című angol nyelvű helyi napilapnak adott interjújában elmondta, hogy tavasszal tervezi bemutatni a tervet. Az itt lévő emberek legalizálásáról országos vitát kell folytatnunk – közölte.
Elmondása szerint 300–600 ezer ember él szabálytalanul Kanadában, gyakran évek óta, és a kitoloncolás fenyegeti őket.
A Globe and Mail szerint az új programba azok is bekerülnének, akik legálisan, ideiglenes munkavállalóként vagy külföldi diákként léptek be az országba, és a vízumuk lejárta után is az országban maradtak.
Az elmúlt hónapokban a kormány számos találkozót tartott a papírok nélküli migránsok egyesületeivel és társadalmi szervezetekkel, hogy összeállítsa a legalizálási tervet, amely az ország történetében a legnagyobb lenne.
A 40 milliós lakosságú Kanadában 2022-ben rekordméretű népességnövekedés volt a bevándorlók beáramlásának köszönhetően. Ottawa azt tervezi, hogy 2025-ig évente befogad ötszázezer bevándorlót.
Oakland County, Michigan sheriff Michael Bouchard says migrant gangs are coming through our borders primarily from South America. The gangs are forming robbery crews throughout the US-casing and targeting high end homes and neighborhoods. ENOUGH! pic.twitter.com/HycxcY5AQq
A következő 10 évben Ukrajna lakossága jó esetben elérheti a 30 millió főt, amely szám bizonyos feltételek mellett lehetővé teszi az ország normális működését és fejlődését, de ha nem, akkor akár évi 300 ezer migráns befogadására is szükség lehet – jelentette ki hétfőn Olekszij Poznyak, az M. V. Ptuh Demográfiai és Társadalomkutatási Intézet tudósa, a Nemzeti Tudományos Akadémia demográfia- és migrációkutatási osztályának vezetője az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Poznyak szerint „legvalószínűbb, hogy Ukrajna lakossága megközelíti a 30 milliót. És ez feltéve, ha hatékony migrációs politika lesz. Akkor többé-kevésbé ezen a szinten lehet stabilizálni.” Hozzátette, hogy ez többé-kevésbé normális forgatókönyv, mert a 30 millió „nem az elnéptelenedés mértéke, hanem az a szint, amikor kellő mértékben fenntartható a terület fejlesztése”. „Annál is inkább, mert az agresszor állammal határos területek nyugtalanok maradnak és nem lesznek sűrűn lakottak” – mutatott rá.
A demográfus úgy vélte, hogy az ország keleti részén bizonyos lélekszám fenntartása szükséges lesz. Ugyanakkor – jegyezte meg – e területek nagy népsűrűsége egyszerűen veszélyes lehet a lakosokra nézve. „Ennek megfelelően ilyen feltételek mellett 30 millió ember elegendő lesz a lakosság eltartására minden régióban” – vázolta. Egyúttal megemlítette azt a minimális lakosságszámot is, amely kritikussá válhat az állam működése szempontjából. „Szerintem 20 millió. Ez kritikus szint lesz” – jelezte.
Ennek kapcsán a kutató elmondta: előbb-utóbb szembe kell néznünk azzal, hogy migránsokat kell bevonzanunk. „És nem azon múlik, hogy a menekültjeink mekkora hányada tér vissza. Ha feltételezzük is, hogy az összes ukrán menekült és háború előtti vendégmunkás visszatér, ez lehetővé teszi számunkra, hogy csak bizonyos ideig tartsuk fenn a szükséges munkaerőszintet. Hosszú távon pedig előbb-utóbb mégiscsak be kell vonzani a migránsokat. Ez egy elkerülhetetlen folyamat, és már most fel kell készülni rá, fel kell készíteni a lakosságot, el kell magyarázni, hogy a migránsok nem veszélyt jelentenek, hanem a fejlődés forrásait. Évente 300 ezerről lehet szó, és ez a munkaerőpiac háború utáni kapacitásától függ” – vázolta Ukrajna demográfiai jövőjét Olekszij Poznyak.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => A következő 10 évben Ukrajna lakossága jó esetben elérheti a 30 millió főt, amely szám bizonyos feltételek mellett lehetővé teszi az ország normális működését és fejlődését, de ha nem, akkor akár évi 300 ezer migráns befogadására is szükség lehet ...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1702325400
[modified] => 1702321751
)
[title] => Ukrajna lakosságát fel kell készíteni a migránsok befogadására a romló népesedési helyzet miatt – demográfus
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=172112&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 172112
[uk] => 172116
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 172113
[image] => Array
(
[id] => 172113
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/ukranok.jpg
[original_lng] => 46037
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/ukranok-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/ukranok-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/ukranok.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/ukranok.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/ukranok.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/ukranok.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/ukranok.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1702315110:3
[_thumbnail_id] => 172113
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2751
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 4000
[2] => 41
[3] => 11
[4] => 598
[5] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Kiemelt téma
[4] => Tudomány
[5] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 499697
[1] => 19808
[2] => 23424
[3] => 639108
[4] => 706166
)
[tags_name] => Array
(
[0] => lakosságcsere
[1] => migráció
[2] => migránsok
[3] => népességfogyás
[4] => Olekszij Poznyak
)
)
[7] => Array
(
[id] => 171820
[content] =>
Oroszország azokból a külföldi migránsokból toboroz az ukrajnai háborúba, akiket a közelmúltban a finn határon vettek őrizetbe – írja a BBC. A lap több esetről is beszámol cikkében.
Nem új keletű az a gyakorlat, hogy a kitoloncolás előtti fogolytáborokban embereket kényszerítenek arra, hogy szerződést írjanak alá katonai szolgálatra Ukrajnában, de a számok most megugrottak, mivel egyre több migráns érkezik az Oroszország és Finnország közötti 1340 kilométeres határszakaszhoz.
Mint ismert, Finnország ideiglenesen lezárta mind a nyolc orosz határátkelőhelyét, azzal vádolva Moszkvát, hogy migránsokat és menedékkérőket irányított oda egy destabilizációs kampány részeként, miután a helsinki kormány az év elején csatlakozott a NATO-hoz.
A Finnországgal határos régiókban már csaknem 236 embert tartóztattak le, mert érvényes vízum nélkül tartózkodtak Oroszországban, és kitoloncolásra ítélték őket.
Az egyik bíróság előtt megjelentek között volt egy 40 év körüli szomáliai férfi is, akit november közepén fogtak el. Őt 2000 rubel pénzbüntetésre ítéltek, és a kitoloncolásig letartóztatták – ez a szokásos eljárás mindenki számára, aki nem rendelkezik megfelelő vízummal. Őt és még legalább egy tucat fogvatartottat katonai képviselők keresték fel, és „állami állást” ajánlottak fel nekik. Jó fizetést, orvosi ellátást és engedélyt kaptak arra, hogy Oroszországban maradjanak az egyéves katonai szerződés teljesítése után.
Eddig nem látott számú migráns kezdett felbukkanni Finnország határán, hogy menekültstátuszért folyamodjon, a finn hatóságok pedig azzal vádolják Oroszországot, hogy bátorítja a beáramlást, és felhagy a határövezetbe belépők szokásos vízumellenőrzésével is.
Több ezer migráns állt össze Mexikó déli részén egy karavánba, és indult meg északnak, az Egyesült Államok irányába – közölte kedden a rendőrség. A karhatalom szerint mintegy ötezer – főként hondurasi, venezuelai, haiti, kubai, salvadori és guatemalai – migráns indult el a déli Chiapas mexikói tagállam Tapachula határvárosából a guatemalai határ közelében, soraikban sok nő és gyermek van.
A menet élén haladók egy fehér keresztet vittek és egy transzparenst, amelynek felirata szerint humanitárius vízumot kérnek. Arra panaszkodnak, hogy Tapachulában benyújtott kérelmük feldolgozása hónapokat vesz igénybe, és ez idő alatt nem dolgozhatnak.
Az elmúlt években a migránsok több alkalommal is karavánokba álltak össze, hogy tömegben, biztonságban haladhassanak Mexikón keresztül az amerikai határ felé, anélkül, hogy erőszaktól vagy kitoloncolástól kellene tartaniuk. A mexikói hatóságok azonban egyre határozottabban próbálják felszámolni ezeket a menetoszlopokat.
Két különböző hajón mintegy 1200 migránst mentettek ki hétfőn a Földközi-tengeren – közölte az olasz parti őrség.
Az egyik hajó a Földközi-tengeren sodródott körülbelül 400 emberrel a fedélzetén, és rendkívüli veszélyben volt a magas hullámok miatt – közölte a Sea-Watch International mentőegység.
Szicília déli partjaitól mintegy 190 mérföldre egy másik hajót is evakuáltak hétfőn, mintegy 800 emberrel a fedélzetén – közölte az ANSA olasz hírügynökség.
Mintegy 2000 embert mentett ki az olasz parti őrség a hétvégén. A hétfői összevont mentőakciókkal a péntek óta mentett személyek száma meghaladja a 3000-et.
A Földközi-tenger a világ egyik legforgalmasabb migrációs útvonala, több ezer emberéletet követelt. A húsvéti hétvégén drámaian megnőtt azok száma, akik Észak-Afrikából próbáltak átkelni a Földközi-tengeren.
