Mihajlo Cimbaljuk, a szociálpolitikai és a veteránok jogainak kérdéseivel foglalkozó szakbizottság alelnöke a telemaraton adásában ismertette a mobilizációval kapcsolatos lehetséges változásokat.
„Az frakciók és csoportok képviselőiből álló munkacsoport folytatja munkáját, és a katonai tevékenységre vonatkozó jogszabályok tökéletesítésén dolgoznak. Az elkövetkezendő napokban pedig számos törvénytervezetet megvitatunk, beleértve azokat is, amelyeket ez a munkacsoport dolgozott ki” – mondta. Cimbaljuk elmondása szerint az alábbiakat javasolják:
90 napos szabadság és pénzbeli juttatás a hadifogságból visszatért személyek számára (beleértve annak szabályozását is, hogy milyen okmányokkal kell rendelkeznie egy katonának vagy hadkötelesnek az orvosi vizsgálat vagy sérülést követő gyógykezelés során, és mit kell biztosítania az államnak az orvosi vizsgálat során a bürokrácia csökkentése érdekében);
a hontalanok vagy külföldiek a katonai szolgálat alóli felmentésének jogának meghatározása;
az első és második csoportba tartozó, fogyatékkal élő személyek katonai szolgálat alóli felmentésének jogának meghatározása;
a szerződést idő előtt felmondó női kadétok katonai szolgálat alóli felmentésének vagy leszerelésének jogának meghatározása.
A parlamenti képviselő hozzátette: egyben a felsőoktatásban részt vevő oktatók, valamint a felsőfokú végzettséget szerző hallgatók számára a katonai szolgálat elhalasztásának szabályozását is tervezik.
„Ami a tanárokat illeti, határozottan joga van a szolgálat halasztásához. Ami a diákokat illeti, jelenleg az egyén oktatáshoz való joga megsértésének megakadályozásáról folyik a vita. De amit már eldöntöttek – ha valaki második, vagy harmadik felsőfokú végzettségét szerzi meg, lehetőséget kell adni számára a tanulmányok elvégzésére, ez már véglegesen eldőlt” – magyarázta a bizottság elnökhelyettese
Cimbaljuk elmondta, hogy megvitatják a gondozók számának csökkentését az első és a második csoportba tartozó fogyatékkal élők számára.
A parlamenti képviselő megjegyezte, azt tervezik, hogy a törvényjavaslatban meghatározzák a sorkatonák a leszereléséhez való jogának mechanizmusát is.
„Ez egy nagyon fontos kérdés. Mi több, kivétel nélkül mindenki letöltötte a törvény által meghatározott szolgálati idejét. Ezért azt helyezzük kilátásban, hogy a jogszabályok módosítását követően a vezérkari főnöknek alá kell írnia a leszerelésről szóló törvényt, és ezeket a személyeket le kell szerelni” – hangsúlyozta.
Cimbaljuk elmondása szerint az első és második csoportba tartozó, fogyatékkal élőket gondozók számának minimalizálásának módját vitatják.
„Jelenleg a jogszabályok nem korlátozzák ezt a számot. Korlátozni tervezzük – egy hadköteles korú személynek joga van a szolgálat elhalasztására ha fogyatékkal élő személyt gondoz, ha nincs más családtag, aki el tudná őt látni” – fogalmazott Cimbaljuk.
Az ukránok tömeges menekülése külföldre a teljes körű háború kitörése után nemzetbiztonsági problémává fajult az ország számára, Kijevnek már most külön állami szervet kellene létrehoznia a menekültek hazatérését segítő program kidolgozása és megvalósítása céljából – közölte hétfőn Mihajlo Cimbaljuk, a Legfelső Tanács képviselője az rbc.ua hírportálnak nyilatkozva.
A honatya elmondása szerint mára több mint 12 millió ukrán hagyta el az országot a háború kezdete óta, akiket rendkívül nehéz lesz hazahozni. „Sok tényező van, ezek közül az egyik az, hogy meddig tart a háború. Mert minél tovább tart, annál nehezebb lesz a menekülteknek visszatérni. Ha egy másik országban valaki megtalálta a jobb életet, beilleszkedik a mindennapi életbe, a gyerekek iskolába, a felnőttek munkába járnak, van alapvető távlat, hitel stb. Ez valószínűsíti, hogy a menekültek egy része visszatér” – tette hozzá.
Cimbaljuk úgy vélte, sok múlik majd az ukrán hatóságok menekültekkel kapcsolatos politikáján is. „Az is fontos, hogy a kormány hogyan teremt majd befektetési légkört, és milyen feltételeket teremt a visszatérni vágyó ukránoknak. Mit tud Ukrajna kínálni azoknak, akiknek nincs hova visszatérniük, például azokban a régiókban, ahol az ingatlanjuk már megsemmisült, ahol a vállalkozásuk megszűnt, és nincs hova visszatérni A mai feltételek a lerombolt lakások kártalanításával kapcsolatban nem fogják kielégíteni az embereket, mert az embereknek egyszerűen nincs hova menniük, és ma Európában, más államokban legalább van néhány elemi feltétel az élethez vagy a perspektívához” – tette hozzá.
A honatya szerint Ukrajna lakosságának a kiáramlása máris munkaerőhiányt okozott, ami elkerülhetetlenül érinti az ország gazdaságát. „Az ukrán gazdaság az újjáépítés időszakában egyensúlyhiánnyal és munkaerőhiánnyal néz majd szembe. És ez kihívás is lehet, mert megjelenhetnek az országban az igénytelenebb migránsok, és hogy mely országokból jöhetnek ezek az emberek, azt ma nehéz megítélni. De Ukrajnának fel kell készülnie egy migránshullámra” – mutatott rá.
Cimbaljuk hangsúlyozta, hogy az ukránok tömeges távozása az országból „már nemzetbiztonsági problémává vált vagy az lesz”. „A hatóságoknak a lehető leghamarabb létre kell hozniuk egy külön állami szervet, amely az ukránok hazatérését célzó program kidolgozásával foglalkozik. Ellenkező esetben elveszítjük nemzeti identitásunkat” – vélekedett.
A parlamenti képviselő meg van győződve arról, hogy a hatóságok értékes időt veszítenek azzal, hogy tétlenek ebben a kérdésben, és egyre nehezebb lesz visszahozni az embereket Ukrajnába, és emellett Ukrajna olyan problémával is szembesül, mint a nemzet elöregedése, ami egész Európára és Amerikára jellemző. „Lesznek következmények. És itt is az államnak kellene egy programot kidolgoznia a gyermekes családok támogatására. Valóban, a demográfiai válság a szakértők szerint még csak most kezdődik. A dolgozó népesség, elsősorban a férfiak állnak az élen. Akik pedig a gazdasággal fognak foglalkozni, azok a fiatalok, akik a homályos jövő érzése miatt nem sietnek a gyerekvállalással, és ez a tulajdonképpeni probléma” – mondta.
A honatya szerint a helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a háború hatására jelentősen megnőtt a fogyatékkal élők száma. „Idén már nőtt a nyilvántartásba vett fogyatékkal élők száma. Ez kihívás. És ez nem csak a harcoló férfiakra vonatkozik, hanem a polgári lakosságra, a gyerekekre, a nőkre és az idősekre is. Az államnak már valóban azon kellene dolgoznia, hogy hogyan teremtse meg a feltételeket a megfelelő rehabilitációhoz. A rehabilitáció ma kihívást jelent a társadalom számára, és az állam nem áll készen rá” – zárta szavait Mihajlo Cimbaljuk.
