Bakkancsra fel! Túralehetőségek Kárpátalján címmel, ukrán és magyar nyelvű kiadvány bemutatójára került sor a Munkácsy Mihály Magyar Házban. A könyv Kárpátalja hegycsúcsait, természeti látnivalóit és egyéb érdekességeit mutatja be 35 gyalogtúra részletes leírásán keresztül. Horváth Zoltán, a kiadvány szerzője tapasztalt túravezető, az általa ajánlott útvonalakat személyesen térképezte fel. A fotókkal és térképekkel gazdagon illusztrált könyv kiadása az Európai Unió Magyarország – Szlovákia – Románia – Ukrajna Határon Átnyúló Együttműködési Program finanszírozásával a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács kezdeményezésére valósult meg.
Ukrajna népművésze, Sevcsenko-, Erdélyi- és Boksay-díjas festőművész, az Ukrán Nemzeti Művészeti Akadémia akadémikusa, a kárpátaljai festőiskola élő legendája. A 93 éves Volodimir Mikita festőművész életpályáját bemutató, ismert és eddig ki nem állított alkotásaiból összeállított tárlat nyílt a Munkácsy Mihály Magyar Házban. A Latorca-parti város 3 éve működő kulturális központjában ez a 30. kiállítás. Az 1949-ben készült, a nagymamát megörökítő alkotással, az 1953-as önarcképpel, a családi portrékkal szemben a modern kor ízlésvilágával összhangban készült színes, absztrakt, ugyanakkor mély gondolatokat kifejező több mint 80 festményt bemutató tárlat igazi csemege a képzőművészet kedvelői számára. Volodimir Mikita korábban egyik interjújában elmondta, gyerekkorában szórakozásból kezdett el festegetni, sosem gondolta volna, hogy ebből fog megélni. A kárpátaljai festőiskola élő klasszikusának alkotásait bemutató tárlat május végéig tekinthető meg a Munkácsy Mihály Magyar Házban.
Munkácson húsvét közeledtével hímes tojás kiállítást és kézműves foglalkozást tartottak a Munkácsy Mihály Magyar Házban. A kiállításon kárpátaljai kézművesek által díszített tojások kerülnek bemutatásra. A résztvevőknek lehetőségük nyílott elsajátítani a tojásírás és hímes tojás díszítés fortélyait is.
Húsvéti kézműves-foglalkozást szervezett a Munkácsy Mihály Magyar Ház, a Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja, a Kárpátalja Kulturális Öröksége és Néphagyománya társadalmi szervezet, valamint a Munkácsi 1. Sz. Zrínyi Ilona Cserkészcsapat március 23-án. Az alkalom keretein belül a Magyar Ház központi rendezvénytermében egy hímestojás-kiállítást is megnyitottak.
A rendezvényt Tarpai József, a Munkácsy Mihály Magyar Ház igazgatója nyitotta meg. „Mi, keresztények Jézus Krisztus feltámadását ünnepeljük húsvétkor. Emellett megvannak a saját hagyományaink is, mint például a locsolkodás, amikor a fiúk verset mondanak, melyet a lányok a korábban gondosan elkészített hímes tojással jutalmaznak. Reméljük, hogy ez a szép szokás nagyon sok családnál él még, de mi lehetőséget adunk arra is, hogy a résztvevők itt sajátítsák el a hímes tojás készítésének és díszítésének különböző technikáit” – fogalmazott Tarpai József.
A kézműves-foglalkozásokat Becske Adrienn, a Hagyományok Hálózat – Kárpátalja munkatársa és Csirpák Viktória készítették elő. A jelen lévő gyerekek betekintést kaptak a tojások szebbnél szebb díszítésének technikáiba, elkészíthették saját kiskosaraikat filc anyagból, valamint színespapír-lapokat dekorálhattak zsírkréta és színes ceruzák használatával, melynek eredményeként egyedi képeslapok születtek.
A terem végében tekinthetők meg a kárpátaljai kézművesek munkáiból összeállított hímestojás-kiállítás. Gajdos Zsuzsanna alkotásai a klasszikus tojásírást és a maratott technikát tükrözik, Kepics-Reiter Andrea beregi karcolt tojásokkal készült, láthatók továbbá Jana Ida és Borsos Rozika salánki viaszrátétes aranyporos hímesei, Gabóda Éva gyimesi írott hímes tojásai és klasszikus maratott technikával díszített hímesei, Hurik Ilona által készített csipketojások, Lázár Éva szalaggal díszített tojásai, valamint Ljudmila Hubal krapankái és lemkivszki technikával készült hímesei.
Az oktatási, nevelési támogatás több mint 20 éve része a Kárpátaljai támogatási rendszernek. A támogatás célja a magyar iskolaválasztás ösztönzése és a magyar nyelvű oktatás megerősítése a külhoni területeken. A Szülőföldön magyarul program bevezetéséről még az első Orbán-kormány idején született döntés, és a Nemzetpolitikai Államtitkárság egyik legfontosabb programja lett, amelynek keretében évente mintegy 220 ezer külhoni magyar gyermek és fiatal részesül oktatási-nevelési, valamint hallgatói támogatásban. A juttatás összegét az elmúlt évben jelentősen emelték, hiszen a korábbi, évi bruttó 22 400 Ft-ról évi bruttó 100 ezer Ft-ra emelkedett valamennyi korcsoport számára. Idén némi módosítást vezettek be az igénylés folyamatába: a Rákóczi Szövetség egy digitális rendszert dolgozott ki, amely alkalmazásával a szülők önállóan kitölthetik a pályázati űrlapjokat. A program kárpátaljai lebonyolítója a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Jótékonysági Alapítványa maradt. A Rákóczi Szövetség közreműködésével A szervezet helyi összekötői számára oktatói napot tartott a Munkácsy Mihály Magyar Házban. A helyi összekötők segítenek a szülőknek a pályázatok kitöltésében, illetve náluk lehet majd leadni a kinyomtatott és aláírt pályázati adatlapot, valamint az iskolalátogatási igazolásokat. A magyar kormány kiemelt figyelmet fordít a külhoni magyar közösségekre. A Rákóczi Szövetség a későbbiekben is igyekszik mindent megtenni annak érdekében, hogy a lehető legtöbben magyar tannyelű oktatási intézményt válasszanak gyermekeik számára, emelte ki Csáky Csongor. A mipont.hu felületén a pályázatokat április harmadikától május harmadikáig lehet beadni, a KMKSZ jótékonysági alapítvány munkatársai pedig minden segítséget megadnak azok számára, akik nem egyénileg szeretnék beadni a pályázataikat.
Csendéletek, tájképek, absztrakt, elgondolkodtató témájú festmények, kisplasztikák. Műfajok széles köre, színkavalkád. Mindezen alkotások Szerhij Lakatos, kortárs festőművész munkái. A tárlat sokszínűsége még azok számára is meglepetés, aki közelebbről ismeri az alkotót és munkásságát. A formák szintézise elnevezésű kiállításnak a Munkácsy Mihály Magyar Ház adott otthont. A művész palettája változatos és rendkívül gazdag, aktívan játszik a kontrasztokkal, nem fél kísérletezni a színekkel, technikákkal, műfajokkal. Szerhij Lakatos festőművész alkotásait bemutató tárlat április közepéig tekinthető meg a Munkácsy Mihály Magyar Ház galériájában.
Munkácsy Mihály festőművész, a XIX. század magyar festészetének nemzetközileg is elismert mestere születésének 180. évfordulója alkalmából szervezett emlékünnepséget a Munkácsy Mihály Magyar Ház.
1844. február 20-án, 180 évvel ezelőtt látta meg Munkácson a napvilágot Lieb Mihály Leó, aki szülővárosa előtt tisztelegve felvette a Munkácsy nevet, s hatalmas méretű vásznaival magyar festőként elsőként hódította meg az egész világot. A festőművészről elnevezett, a Latorca-parti város szívében található kulturális központ méltóképpen őrzi Munkácsy Mihály emlékét. A Munkácsy Mihály Magyar Ház főbejáratánál a festőóriás mellszobra köszön a látogatókra, a lépcsőkön lépkedve Munkácsy vázlatainak másolatait tekinthetik meg az épületbe betérők, míg a központi rendezvénytermet a művész leghíresebb festményeinek reprodukciói díszítik. A jubileumi évforduló alkalmából a város lakói ezúttal is együtt emlékeztek meg híres szülöttjükről.
A rendezvényen megjelenteket elsőként Tarpai József, a Munkácsy Mihály Magyar Ház igazgatója köszöntötte. „A Magyar Ház nem véletlenül viseli Munkácsy Mihály nevét, hiszen ő a legismertebb Munkácson született magyar. Nagyon büszkék vagyunk rá, s próbálunk hétről hétre tartalmas programokat szervezni a róla elnevezett kulturális intézményünkben” – hangsúlyozta. Az igazgató elmondta, hogy az elmúlt napokban ellátogattak a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumba, amellyel az elmúlt években nagyon szoros együttműködés alakult ki.
Munkácsy Mihály 1882-ben látogatást tett szülővárosába. A kíséretében vele együtt utazó Mikszáth Kálmán, a Pesti Hírlap akkori munkatársa tudósításából tudjuk, hogy Munkács polgárai fáklyásmenettel, a város utcáinak fellobogózásával, diadalkapuval, 207 terítékes díszebéddel, táncmulatsággal, emléktáblával s egy közadakozásból készült ezüst babérkoszorúval fogadták városuk híres szülöttjét. A Munkácsy Mihály Magyar Ház és a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum együttműködésnek köszönhetően ennek a babérkoszorúnak a másolatát a közeljövőben a Latorca-parti intézmény is megkapja – jelentette be Tarpai József, hozzátéve: „2007-ben volt egy Munkácsy műveiből álló kiállítás a munkácsi várban, s úgy gondolom, hogy a Magyar Ház is készen áll arra, hogy egy komoly Munkácsy-kiállításnak adjon otthont. Ebben partnerünk Pákh Imre is, aki a legnagyobb Munkácsy-gyűjteménnyel rendelkezik, s nem mellesleg ő is itt született. Bízom benne, hogy amikor eljön a békeidő, akkor a kárpátaljai közönség is megtekintheti Munkácsy Mihály eredeti festményeit itt” – fogalmazott Tarpai József.
Cseh Áron ungvári magyar vezető konzul ünnepi köszöntőjében kiemelte a Munkácsy Mihály Magyar Ház és a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum együttműködésének jelentőségét, majd méltatva a munkácsi kulturális intézmény munkáját aláhúzta: „Magyarország Ungvári Főkonzulátusa a kezdetektől azon dolgozik, hogy ez az intézmény a kárpátaljai kulturális és szellemi élet egyik fellegvára legyen, aminek színes és színvonalas programjaival, kiállításaival, könyvbemutatóival és különböző rendezvényeivel a 2021-es évi megnyitása óta kiválóan eleget is tesz. Ehhez a magunk részéről igyekszünk minden segítséget megadni, és személyes jelenlétünkkel is erősíteni a főkonzulátus és a Magyar Ház közötti szoros együttműködést.”
A köszöntőket követően Cseh Áron konzul úr, Tarpai József igazgató úr és Korolyova Erzsébet, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Munkácsi Alapszervezetének elnöke elhelyezték az emlékezés koszorúit Munkácsy Mihály mellszobra előtt.
„Munkács számos híres szülöttje közül Munkácsy Mihály a legnagyobb géniusz, aki híressé tette a mi városunkat. A festő magyarként és emberként is meghatározó személyiség volt, mind az irodalomban, mind a zenében is vitte a prímet, hiszen számos híres zeneszerző és író az ő nyomdokaiban lépkedve tette a saját dolgát. Mi nagyon büszkék vagyunk rá” – fejtette ki Korolyova Erzsébet.
Az ünnepség ezután a rendezvényteremben folytatódott, ahol az egybegyűltek Popovics Béla pedagógus, helytörténész és művészettörténész előadását hallgatták meg a festőművész életéről, munkásságáról, valamint a szülővárosához fűződő, egész életén át tartó kötődéséről. „Fontosnak tartom vele kapcsolatban azt a tökéletességre való törekvést, a nagyon magas szakmai szintet, a mély emberi alázatot, humánumot és humort, ami jellemezte. Mindig hangsúlyozom a mindig megélt magyarságát és a kereszténységre való törekvését, hiszen ezek nagyon fontos lelki tulajdonságai ennek a nagy művésznek. Emberileg óriási fizikai és szellemi energiákat kellett fektetnie abba, hogy az ismeretlenségből, az asztalosinasságból felküzdje magát az olimposzi csúcsokra. Hatalmas munka volt ez, ezt senki nem csinálta meg helyette, ő maga küzdötte fel magát ilyen magaslatokra. És ez mindenképpen egy olyan dolog, amit érdemes ellesni, hogy hogyan csinálta ő ezt végig” – magyarázta a helytörténész, folytatva: „Másrészt pedig végtelen érzékenysége volt a szenvedések irányába. Lehet, hogy éppen azért, mert ő is nagyon sokat szenvedett gyerekkorában, ebből adódóan nagyon meg tudta élni a szenvedést, és mély részvétet tudott érezni azok iránt, akik ilyen dolgokat átéltek. S ez megjelenik a képein. Ő úgy volt realista festő, hogy valójában romantizáló realista volt, akire hatott a francia realizmus, Rembrandt, később, élete második felében az impresszionizmus is, ami kevésbé jellemző, de tetten érhető művészetében. De mindenképpen egy olyan személy, aki szakmailag és emberileg is példakép sok ember számára. Büszke vagyok rá, hogy munkácsiként Munkácsyt a sajátomnak érzem, és ő is annak érezte a várost, amikor Budapest után megkapta a díszpolgárságot Munkácson is 1880-ban. Akkor úgy érezte, hogy személyesen is meg kell ezt köszönni, és 1882-ben eljött ide népes küldöttséggel. Életének talán legszebb három napja volt ez, hiszen nagyon felszabadult, boldog és örömteli minden itt töltött pillanata ennek a nagyszerű embernek” – fogalmazott Popovics Béla.
Az emlékünnepség végén a szervezők felvágták a jubileumra készített, Munkácsy Mihály arcképével díszített tortát.
Beregszász és Ungvár után Munkácson is bemutatták Beregszász egykori nagyzsinagógájának, a jelenleg művelődési házként funkcionáló épület felújításának előkészületeiről szóló Beregszász szíve című filmet február 6-án.
A Munkácsy Mihály Magyar Ház rendezvénytermében összegyűlt vendégeket Albertné Simon Edina ungvári magyar konzul köszöntötte, aki beszédében felidézte: „A Beregszászi Városi Művelődési Ház, az egykori 1883-ban felépült, majd 1969-ben átépített nagyzsinagóga a város főterének egyik meghatározó épülete, egyben ennek az évszázadok óta békében együtt élő, soknemzetiségű és -vallású vidéknek az egyik kiemelkedő szimbóluma.” A rekonstrukciós munkálatokat 2022. február 18-án Magyar Levente, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes Beregszászban jelentette be Ukrajna és Magyarország közös projektjeként. Néhány nap múlva, 2022. február 24-én azonban minden megváltozott, az emberek a mindennapjaikért küzdöttek, felújításról vagy építkezésről szó sem eshetett. Az élet azonban, ha nem is a megszokott mederben, de megy tovább, előre kell tekinteni a jövőbe, legyen szó oktatásról, kultúráról, hagyományőrzésről vagy közös előremutató építkezésekről – fogalmazott a diplomata, hangsúlyozva, hogy a Beregszászi Művelődési Ház rekonstrukciója nem merült a feledés homályába, hiszen Magyarország ezt a projektet sem állította le, sőt több más újabb projekttel együtt teljes gőzerővel folytatja a munkát Kárpátalja mellett Ukrajna más régióiban is.
„Elkészültek a tervek, eljött az építkezés ideje. Bízunk benne, hogy a háború hamarosan véget ér, és az újjáépülő, gazdaságilag fejlődő Ukrajnának egyik meghatározó, európai értékű, közös ukrán és magyar együttműködésben megvalósuló kulturális szimbóluma lesz a felépülő és új funkciókkal bővülő egykori zsinagóga épülete” – jelentette ki Albertné Simon Edina.
A felújítás kapcsán először a szakemberek láttak hozzá az épület feltérképezéséhez, a felújítás megtervezéséhez, valamint az állagmegóvás haladéktalan feladatainak elvégzéséhez. A tervezési munkálatokról a projektben részt vevő szakemberek elbeszélései alapján készült el Beregszász szíve címmel egy dokumentumfilm a TV21 Ungvár munkatársainak – Balla Béla, Bereczky Tamás, Debreceni Kamilla, Debreceni Mihály, K. Debreceni Mihály, Koczáver Sándor, Molnár Ildikó és Vass Tamás – közreműködésével. Az ötvenperces film betekintést ad a Vérke-parti város zsidóságának és egykori nagyzsinagógájának a történetébe is, majd ismerteti a nézővel a zsinagóga kulturális központtá történő átalakításának részletes terveit, kezdve azzal, hogy miként tündökölhet újra díszes pompájában az épület, miután kibontják az 1960-as években köré épített betonszarkofágból. A tervek szerint a magyar kormány által finanszírozott projekt az évtized egyik legnagyobb kulturális beruházása lesz a vidéken.
Réti János kárpátaljai magyar festőművész, grafikus, könyvillusztrátor, formatervező január 18-án ünnepelte 75. születésnapját, ebből az alkalomból jubileumi kiállítással örvendeztette meg a képzőművészet iránt érdeklődő közönséget, amelyet január 26-án Munkácson nyitottak meg ünnepélyes keretek között a Munkácsy Mihály Magyar Ház kiállítótermében.
A vendégeket Pfeifer Anita, a Magyar Ház kulturális menedzsere köszöntötte, majd Tarpai József, az intézmény igazgatója elmondta, hogy Réti János egy legenda a kárpátaljai képzőművészek között, aki szinte minden kárpátaljai képzőművészeti díjat megkapott már. Bár a kiállításon felnőtteknek szóló grafikák is láthatók, de az igazgató hétéves kislánya is tudta, hogy ki az a Réti János, hisz ő rajzolta Weinrauch Katalin Cirkuszvarázs, Versek és mesék óvodásoknak, kisiskolásoknak című könyvének illusztrációit is.
Réti János 75 éve született Ilosván, jelenleg Ungváron él, de mint tudósítónknak elmondta, számos szép fiatalkori emlék köti Munkácshoz is, hisz sokszor nyaralt a Munkácshoz tartozó Várpalánkán a nagynénjénél. A művész az Ungvári Iparművészeti Szakközépiskolában tanult 1965–1969 között, mesterei Berecz Vilmos és Petky Sándor voltak. 1974-től vesz részt kiállításokon. 1980–1990 között a Területi Művészeti Alapnál („Hudozsfond”) dolgozott kirakatrendező és díszítő-grafikusi munkatársként. Az Ungvári Iparművészeti Szakközépiskola tanára volt 1989-től, főleg grafikusként, táblafestőként tevékenykedik, formatervezőként is ismert. A Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságának (RIT) alapító tagja. 2007-től alapító tagja és társelnöke a MÉKK Munkácsy Mihály Képzőművészeti Egyesületének. Művei több kárpátaljai köz- és magángyűjteményben megtalálhatók.
A kiállításmegnyitón Vida László ungvári magyar konzul köszöntőbeszédében kiemelte, hogy bár különböző stílusok és technikák jellemzik Réti János munkáit, de legyen az grafika, könyvillusztráció, pasztellkép vagy olajfestmény, mindegyikben közös a művészt jellemző életöröm, életigenlés, derű és humor, ami minden alkotásában felelhető. A diplomata köszönetet mondott Réti Jánosnak, amiért az ungvári főkonzulátus egyik projektjében is részt vett, hisz ő illusztrálta a főkonzulátus által kiadott, Petőfi Sándor János vitéz című művének magyar‒ukrán kétnyelvű kiadását, amit a héten mutattak be.
Kulin Ágnes, a RIT elnöke elmondta: „Réti Jancsi mindegy, hogy mihez nyúl, legyen az pasztell, olaj, tus, akvarell, minden munkájában mozgalmasság van, izgalmas zizegő képek, témák. Azt kívánom, hogy Réti János huncut karakterével és az ő izgalmas, mozgalmas és huncut képeivel még nagyon sok éven át találkozzunk.”
Részletes szakmai értékelést a kiállításról és a művész munkásságáról Kopriva Attila festőművész, a Kárpátaljai Erdélyi Béla Művészeti Akadémia docense, a Kárpátok Művészetéért és Kultúrájáért Egyesület elnöke adott, aki hangsúlyozta, hogy Réti János már a képzőművészeti szakközépiskola diákjaként is kiemelkedett társai közül kiváló rajztudásával. „Márpedig minden ábrázoló, vizuális művészeti terület gerince a rajz, amit ő nagyon magas szinten művel, s ezt látni a festményeiben és grafikáiban. Nagyon sokat lehet tőle tanulni, ahogy felépíti a képeit. Konstruktív ritmusok jellemzik alkotásait, van mondanivalójuk, továbbá csak az ő képeit kiegészítő, talizmán jellegű szimbólumok is feltűnnek a grafikáin, például baglyok vagy kígyók. Ha az olajfestményeit vagy pasztelljeit nézzük, felfedezhetjük a plein air festészet, vagyis a kárpátaljai festőiskola hagyományait bennük, míg a grafikáiban inkább a filozófiai énje dominál. A természet és a filozófia egysége jellemzi a művészetét” – összegezte Kopriva Attila.
A mostani jubileumi kiállításon Réti János kísérletező, változatos színvilágú, szépen kidolgozott realista tájképei mellett a szürrealista munkákig számos képzőművészeti technika megfigyelhető. Blokkokra bontva vannak bemutatva a különböző technikával készült képek. A művész elmondta: „Szeretek absztrahálni is, de legtöbb munkámat inkább a dekoratív geometriai formákkal és színes foltokkal való játék jellemzi. Gyerekkoromban volt egy kaleidoszkóp nevű gyerekjáték, amelyet forgattunk és különböző színű geometrikus formákat láthattunk benne. Arra törekszem, hogy valami hasonló tükröződjön vissza a képeimből is” – árulta el a művész.
Mindenesetre bátran ajánljuk a képzőművészet iránt érdeklődőknek, aki teheti, nézze meg ezt a változatos életművet bemutató tárlatot.
A két éve működő, a munkácsi és a kárpátaljai magyarság egyik kulturális központjává vált Munkácsy Mihály Magyar Ház sikeres 2023-as évet tudhat maga mögött. Egyre nő a különböző rendezvények és a partnerszervezetek száma, összegezte évértékelő előadásában Pfeifer Anita, az intézmény programfelelőse. Egyben hangsúlyozta, idén is kiemelt figyelmet fordítottak a gyermekprogramokra. Az évzáró rendezvény a Munkácsy Mihály Magyar Ház galériájában folytatódott. A kiállítóteremben ez alkalommal a Kárpátok Művészetéért és Kultúrájáért Egyesület és a Pro Arte-Munkács civil szervezet közös tárlatát tekinthették meg az érdeklődők. Matl Péter szobrászművész, a már 11 alkalommal megrendezett Kárpátaljai Nemzetközi Szobrásztábor főszervezője elmondta, a kiállításon az alkotói tábor résztvevőinek munkáit mutatják be a kisplasztika kedvelői számára. Kopriva Attila, a Kárpátok Művészetéért és Kultúrájáért Egyesület elnöke kiemelte, a tárlat összeállításakor a fő koncepció az egység volt. A Munkácsy Mihály Magyar Ház a béke szigete, emelte ki Tarpai József, az intézmény igazgatója, egyben hozzátette, a covidjárvány és a háború ellenére az elmúlt 2 év alatt közel 100 rendezvényt sikerült megszervezni. A Kárpátok Művészetéért és Kultúrájáért Egyesület és a Pro Arte-Munkács civil szervezet közös tárlatát január közepéig tekinthetik meg a képzőművészet kedvelői a Munkácsy Mihály Magyar Ház galériájában.
