Az élet folytatódik címmel nyílt kiállítás június 2-án a Munkácsy Mihály Magyar Házban Ivan Brovdi szobrász, fafaragó és festőművész megragadó alkotásaiból.
Ivan Brovdi 1939. június 2-án született a nagyszőlősi járási Ilonokújfaluban. Középiskolai tanulmányait Nagykomjáton végezte, majd 1961-ig az Ungvári Iparművészeti Iskolában tanult, ahol sikeresen fejezte be a Faipari Művészeti Szakot. Tanárai Ivan Harapko, Fegyir Manajlo, Vaszil Szvida, Anton Sepa és Konsztantin Lozovij voltak. Munkásságát számos díjjal ismerték el, emellett büszkélkedhetett az Ukrajna érdemes művésze, valamint az Ukrajna népművésze címmel is. Alkotásait 1965-től kezdődően egyéni kiállításokon is bemutatták, művei megtalálhatók múzeumokban, galériákban és magángyűjteményekben is szerte a világon.
A kiállításmegnyitó elején a vendégeket elsőként Tarpai József, a Munkácsy Mihály Magyar Ház igazgatója köszöntötte, aki elmondta: a kiállított festményeket végigszemlélve egyik szeme örül, a másik viszont sír, hiszen a művész életének 84. évében ez év márciusában elhunyt. Tarpai József felidézte azt a meghatározó és egyben megható pillanatot, amikor néhány hónappal ezelőtt Ivan Brovdi személyesen kereste fel az intézmény vezetőségét, majd végigjárva az épületet kijelentette: itt szeretné megszervezni következő kiállítását. „A művész úr lélekben itt van most velünk. Igazi sikertörténet az övé – egy Ugocsában született egyszerű kárpátaljai ember, aki Ungváron tanult, majd Beregszászban kezdte el munkásságát, s végül Munkácson alkotott –, s azt gondolom, hogy itt, a Munkácsy Mihály Magyar Házban Erdélyi Béla és Glück Gábor után ő is egy olyan művész, aki megérdemli, sőt fontos, hogy tudjanak róla” – hangsúlyozta a Magyar Ház igazgatója.
Papp Ferenc ungvári magyar konzul elmondása szerint megtisztelőnek tartja, amikor olyan rendezvényen vehet részt, amely bemutatja Kárpátalja csodálatos és egyedülálló művészeti világát és az itt élő képzőművészek munkásságát. „Ilyen képzőművész volt Ivan Brovdi, Ukrajna érdemes művésze” – tette hozzá felszólalásában.
Ivan Brovdi elsősorban szobrászként szerzett hírnevet, legismertebb művei a Szinevéri tónál található Szin és Vér, valamint a Munkács központjában lévő Cirill és Metód emlékmű. A művésznek Kárpátalja városai mellett Kijevben, Zsitomirban és Ivano-Frankivszkban is vannak köztéri szobrai, de Magyarországon is láthatók munkái, például a Nagyatádi Nemzetközi Faszobrász Alkotótelepen látható a Tél című alkotása.
A művész – elmondása szerint – három célt tűzött ki maga elé a festőművészet terén: kárpátaljai festőművész akar lenni, mindeközben jó szakember és végül „színes” alkotó, amely annyira jellemzi a kárpátaljai képzőművészeket – elevenítette fel Papp Ferenc.
Az utóbbi években Ivan Brovdi a festészetben is jelentős sikereket ért el, nagy méretű színes képein sajátos érzékenységgel ragadja meg és ábrázolja a kárpátaljai falusi emberek mindennapjaiból ellesett pillanatokat. A művész filozófiája különösen figyelemre méltó, hiszen az alkotó nemcsak a tájat és az életképeket mutatja be kiváló művészi eszközökkel és magas szinten, hanem a kulturális tájban és a történelemben együtt élő embereket mutatja be emberközelből.
A diplomata a kiállítás apropóján jelezte, hogy Magyarország ungvári és beregszászi külképviseletei mindig támogatták és folyamatosan támogatják a kárpátaljai művészeket, az épületeiben teret adva különböző kiállításokkal. Elmondta, hogy az ungvári főkonzulátus egy új kezdeményezést indított el, melynek első állomása szerdán volt. A kiállítássorozat – a Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeummal együttműködve – a kárpátaljai művészcsaládok több nemzedékének munkásságába kíván betekintést nyújtani.
A köszöntőket követően Mihajlo Szirohman festőművész, grafikus, művészettörténész hivatalosan is megnyitotta a kiállítást, beszédében a festészet ünnepének nevezve a rendezvényt. Ivan Brovdit és művészetét jellemezve kiemelte: nagysága abban is rejlik, hogy képes volt festészetébe adaptálni a humort, ami nagyon ritka, hiszen ezt nehéz átadni, Brovdi azonban profi szinten művelte ezt. A rá jellemző lobbanékonyságot a festészetben tudta legjobban átadni, képein az élet legfontosabb motívumait mutatja be – konstatálta.
Elismerően beszélt a művész munkásságáról Borisz Kuzma, az Ukrán Nemzeti Képzőművészeti Egyesület kárpátaljai szervezetének vezetője, Volodimir Horisnyak újságíró, valamint Olekszandr Mondics, a kiállítás tervezési vezetője, a művész legjobb barátja. A Brovdi család nevében köszöntötte a jelenlévőket a művész unokája, Sztefánia Brovdi.
Az összesen mintegy hetven festményből és szoborból álló kiállítás megnyitóját követően mindenki alaposabban is szemügyre vehette a műveket és megcsodálhatta Ivan Brovdi kiemelkedő tehetségének eredményét. Ehhez hangulatos zenei aláfestés is társult a Szerhej Dobos által vezetett vonós kvartett játékának köszönhetően.
Magyarország Ungvári Főkonzulátusa évek óta rendszeresen bemutatkozási lehetőséget biztosít a kárpátaljai művészeknek. Kisebb szünet után most az ungvári főkonzulátus a Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeummal együttműködve egy új kiállítássorozatot indított útjára. Ezúttal a kárpátaljai művészdinasztiák munkásságát mutatják be. A kiállítássorozat első eseményeként május 31-én, szerdán Boksay József, a kárpátaljai festőiskola alapítója, kiemelkedő képviselője és családja, ifj. Boksay József és Erfán Ferenc (Boksay József unokája) festőművészek, valamint Erfán Irina kerámiaművész alkotásaiból nyílt tárlat a külképviseleten. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Pavol Pánis, Szlovákia ungvári főkonzulja.
Elsőként a rendezvény házigazdája, Bacskai József főkonzul osztotta meg köszöntő gondolatait. Kiemelte, hogy mindig nagy megtiszteltetés számára Kárpátalja csodálatos és egyedülálló művészi világának, valamint az itt élő művészek munkásságának a bemutatása.
– Mai eseményünk jelentőségét az adja, hogy egy újfajta kezdeményezést szeretnénk elindítani, hiszen a kárpátaljai festőiskola méltán ismert és elismert tehetséges művészei közül sokan büszkén vallhatják magukat művészdinasztiák tagjainak. A ma útjára indított kiállítássorozattal Magyarország Ungvári Főkonzulátusa a Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeummal együttműködve a kárpátaljai művészcsaládok több nemzedékének munkásságába kíván betekintést nyújtani. Most egy olyan művészcsalád munkássága előtt tisztelgünk, akik a kárpátaljai képzőművészet kiemelkedő és meghatározó művészei, akiknek munkásságát a soknemzetiségű lét határozta és határozza meg, akiknek műveiben mindig visszaköszön a magyarságtudatuk is. Boksay József képeiről az egyszerűség sugárzik. Egyházi művei, szépséges hazáját, Kárpátalját ábrázoló tájképei és családtagjairól készült portréi számomra annak a sajátos huszadik századi életútnak a tükrei, amelyben Boksaynak része volt, és amelyben helytállt. Ahhoz a nemzedékhez tartozott, mely tagjainak el sem kellett hagyniuk Kárpátalját, mégis négy állam polgárai voltak életük folyamán. Boksay József műveiből sugárzik a szülőföld végtelen szeretete, művészeti alkotásai élethűen visszatükrözik azt a sokszínű és soknemzetiségű megyét, ahol soknemzetiségű emberek élnek, alkotnak együtt békésen.
Boksay munkássága Erdélyi Béláéval együtt máig meghatározó és iránymutató a fiatalabb művészgenerációk számára. Boksay leszármazottai pedig nem egyszerűen csak folytatták a nagy előd hagyományait, hanem sajátos művészetükkel hozzájárultak azok fejlesztéséhez – hangsúlyozta a főkonzul, és megköszönte a szépművészeti múzeumnak és Erfán Ferenc igazgatónak, Boksay József unokájának, hogy a főkonzulátus rendelkezésére bocsátotta a kiállítás anyagát, és megszervezhették ezt a tárlatot. Úgyszintén kiemelte Vida László első beosztott konzul szerepét, aki a festődinasztiákat bemutató sorozat ötletgazdája.
Volodimir Csubirko, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke köszönetet mondott Bacskai Józsefnek és munkatársainak a kárpátaljai művészet népszerűsítéséért.
– Önök hatalmas munkát végeznek, és fejlesztik a kultúrát. Köszönjük, hogy mellettünk állnak ebben a nehéz időszakban. Biztos vagyok benne, hogy Ukrajna az EU-ban lesz, és művészeink kreativitása egész Európa tulajdonává válik. Van mire büszkének lennünk, és ezt a kiállítás ismét bizonyítja – mondta.
A városban zajló Nemzetközi Labdarúgó-gyermekjátékok elnökével és szerbiai szponzorával, Igor Topolevval érkezett Bohdan Andrijiv, Ungvár polgármestere, aki megjegyezte, hogy az Erdélyi Béla és Boksay József által alapított kárpátaljai festőiskola hagyományait napjainkban is folytatják a fiatal tehetségek, így a kárpátaljai festőiskola halhatatlan.
Jevhen Tiscsuk, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás Kulturális Főosztályának vezetője kreatív ötletnek nevezte a kiállítássorozatot. Mint mondta, a főkonzulátuson kialakított artszigetnek köszönhetően több ember láthatja a művész és családtagjai, tehetséges utódai alkotásait.
Borisz Kuzma, az Ukrán Nemzeti Képzőművészeti Szövetség Kárpátaljai Megyei Szervezetének elnöke kiemelte: annak ellenére, hogy az országban háború dúl, fontos a művészet, ugyanis ez az életet szimbolizálja.
– A kárpátaljai művészdinasztiák munkásságának bemutatására már a szövetség is tett egyszer kísérletet: nyolc éve az Ungvár Galériában. Kárpátalján közel 27 művészdinasztiát tartanak számon. A mostani időkben különösen fontos ez a kiállítás, mivel nagyon sok belső-ukrajnai menekült érkezett a megyénkbe. Ezekkel az emberekkel meg kell ismertetni a kultúránkat, a hagyományainkat, a lehetőségeinket, valamint azt, hogy hová érkeztek, és milyen kenyeret fognak velünk együtt enni – fogalmazott Borisz Kuzma, és kiemelte a külképviselet érdemeit Kárpátalja képzőművészetének népszerűsítésében.
Erfán Ferenc múzeumigazgató, a dinasztia napjainkban élő és alkotó tagja elmondta, hogy a háborús Ukrajnában az értékek átértékelése zajlik. Fontos, hogy ebben az időszakban értékeink ne vesszenek el, hanem megőrződjenek és gyarapodjanak.
– Hálásak lehetünk Kárpátalján a szlovák és a magyar külképviseleteknek azért, hogy felkarolják a kulturális életet, támogatják azokat az értékeket, amelyek fontosak számunkra. A festőiskola alapítóival, a Boksay-dinasztiával kezdtük a kiállítássorozatot, kezdhettük volna Munkácsyval, de akkor nem sikerült volna ilyen terjedelmű tárlatot bemutatni. A múzeumnak voltak hasonló próbálkozásai, pl. Glück Gábor és feleségének a tárlata, amely arra is rámutatott, hogyan hat a művész személyisége környezetére – jegyezte meg.
A megnyitón jelen lévők ezt követően megcsodálhatták a napjainkban és a múlt század elején készült alkotásokat, s hosszasan elidőzve társalogtak.
Munkácson, a Munkácsy Mihály Magyar Ház Kiállítótermében mutatta be első ízben önálló kiállítását Jana Palincsak fiatal és tehetséges festőművésznő. A kiállítás megnyitójára március 16-án került sor. Jana Palincsak a zugói templom ikonosztázáról készült festményével nyerte el idén a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságának (RIT) ösztöndíját. A festőművésznő kedvenc színére utaló Ultramarinkék című kiállításon az említett alkotás is megtekinthető.
A fiatal művész 1996. március 25-én született a técsői járási Dombón. 2016-tól 2020-ig a Kárpátaljai Művészeti Akadémia képzőművész szakán tanult. Az Ukrajnai Művészeti Egyesület Kárpátaljai Fiatal Művészet Tagozatának tagja 2018-tól. Ars poeticájában azt vallja, hogy a körülötte lévő szépség átadásának legfontosabb közvetítője a szín, feladatának azt tekinti, hogy megmutassa az ő perspektíváját a befogadóknak. Jelenleg a Dombói Művészeti Iskola tanára.
A kiállítás megnyitóján dr. Ónody Rita Éva ungvári magyar konzul elmondta: „Szerencsés helyzetben vannak, akik ajándékul kapták a művészi tehetséget – és persze mellé tették a szorgalmat, sok-sok tanulást, kitartást – mert meg tudják mutatni az alkotásaik által mindazt, amit a belső világuk mélyét tartalomként kitölti” – fogalmazott a konzul asszony, aki köszönetet mondott a Munkácsy Mihály Magyar Háznak, hogy teret ad az új nemzedéknek, szívén viseli a sorsukat és mind a magyar, mind az ukrán művészeknek, művészetnek otthont nyújt. „Kedves Jána, szeretettel gratulálok az alkotásokhoz, sok sikert kívánok az utadon. Kívánom, hogy a belső világod palettáján mindig legyen ott a nagybetűs SZÍN és mindig legyen szemed a szépet látni” – tolmácsolta jókívánságait dr. Ónody Rita Éva.
Jana egykori tanára, Kopriva Attila festőművész, a Kárpátaljai Képzőművészeti Főiskola docense, a művészettudományok kandidátusa elmondta a művésznőről, hogy tanáraként figyelte, milyen könnyedséggel tudja kezelni az ecsetet és a színeket. Kiállításán is látható, hogy nagyon virtuóz, sajátságos kompozíciókat tár elénk, amelyeket először láthatunk egy ilyen egységes kiállításon. Elmondta még, hogy Jana eddig öt országos, összukrajnai kiállításon vett részt műveivel, ahová nagyon nehéz bekerülni, hisz ott az akadémikusok által kiválasztott képek kerülhetnek csak kiállításra.
„Franciás könnyedséggel ábrázolja a síkokat a vásznon, amelyekkel próbál egy olyan harmonikus ritmust kialakítani, amely a kompozícióiban egységgé válik. A kontrasztos, komplementer színei egy különös expressziót sugároznak, minden kép különböző, de stilisztikai szempontból egységes hatásúak” – értékelte a kiállított műveket Kopriva Attila.
Jana Palincsak elmondta, hogy az akadémia befejezése után készült műveiből állították össze a kiállítást, amelyet fontos állomásnak tekint a munkásságában. Köszönetet mondott a lehetőségért a Munkácsy Mihály Magyar Háznak, és mindazoknak, akik a létrejöttéhez tevékenyen hozzájárultak, illetve azoknak is, akik megtekintik a kiállítást.
Munkács művészetkedvelő közönsége mellett ott voltak a kiállítás megnyitóján Jana egykori diáktársai és tanárai is, ahol Olekszij Marhacsev szaxofonjátéka tette emelkedettebbé a hangulatot.
Magyarország Ungvári Főkonzulátusa a kárpátaljai művészek számára évek óta biztosít kiállítási lehetőséget. Ezúttal a kortárs kárpátaljai képzőművészek alkotásaiból nyílt kiállítás Adventre hangolódva címmel.
Magyarország Ungvári Főkonzulátusa reménnyel, várakozással telve hangolódik az adventi időszakra. Az ünnepek közeledtével elismert kárpátaljai képzőművészekkel közösen próbál a mostani nehéz hétköznapok sötétségébe egy kis fényt és hangulatot varázsolni, ezzel is támogatva Kárpátalja kulturális életének fenntartását. Az adventi időszak mondanivalója ma különösen fontos szerepet tölt be egy háború sújtotta világban. Reményt ad a jövő felé: „Advent csodás feladata, hogy felélesszük magunkban a jóság emlékeit és kinyissuk a remény kapuit”(XVI. Benedek pápa).
Az adventi tárlat ünnepélyes megnyitójára december 12., hétfőn délután került sor.
Bacskai József főkonzul a megjelentekhez szólva rögtön az elején megjegyezte, hogy ez a kiállításmegnyitó rendhagyó lesz, mert vasárnap gyújtottuk meg a harmadik gyertyát az adventi koszorún, és úgy gondolta, hogy hivatalos beszéddel advent harmadik vasárnapja után már nem szabad készülni.
– Mindannyian készülünk karácsonyra, Jézus Krisztus születésnapjára, készülünk külsőleg, készülünk belsőleg is erre a nagy napra. Már a főkonzulátuson is feldíszítettük a fenyőfát, de valójában a számunkra legfontosabb karácsonyfa, az a lelki karácsonyfánk, amelyet ma a kárpátaljai ukrán és magyar művészek alkotásaiból öltöztethetünk fel mindannyiunk legnagyobb örömére. Hiszen ezek az emberek az év folyamán nagyon komoly tanúbizonyságot tettek egy dologból: alkotásaikkal támogatták Ukrajna függetlenségét, nagyon sokat segítettek a távoli katonáknak, menekült családoknak alkotásaik felajánlásával. Ma ezzel a kiállítással nekik szeretnénk köszönetet mondani – emelte ki Bacskai József és elmondta, hogy mindannyiuk számára a karácsonyfa alatt van egy nagyon finom magyar bor, amit a megnyitó végén átvehetnek. – Ezzel is éreztetni szeretnénk, hogy szeretjük őket, és odafigyelünk rájuk – mondta a főkonzul, és mintegy évzáróként hasonló gesztussal külön köszönetét fejezte ki a teremben az év folyamán zajló rendezvényekről tudósító újságíróknak is.
Andrij Seketa, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökhelyettese megjegyezte, hogy Ungváron ritkaság az ilyen szép havas karácsonyi az idő.
– Itt a fenyő, s a levegőben érezni az ünnepi hangulatot. Nem számoltam, hány kiállítást szerveztek a főkonzulátuson, de ez egy nagyon fontos kulturális munka – hangsúlyozta, és ezért, illetve a hadsereg megemlítéséért köszönetet mondott a külképviselet vezetőinek, munkatársainak. Elmondta, hogy év végéig még elutazik a frontfonalra, s átadja nekik az itt elhangzottakat.
Borisz Kuzma, az Ukrán Képzőművészeti Szövetség Kárpátaljai Megyei Szervezetének elnöke örömét fejezte ki, hogy folytatódik az együttműködés a művészek és a főkonzulátus között.
– A művészet fegyver, amely végzi nemes dolgát, s meggyőződésem, hogy már nagyon sokat tett azért, hogy a közeljövőben béke legyen. Ezt reméljük és hisszük! – fogalmazott és elmondta: a napokban nyílt tárlat Kijevben a magyar nagykövetségen kárpátaljai alkotók műveiből. Telefonált neki a nagykövet és elmondta, hogy 2 alkotást már megvettek. Mint mondotta, ez nagyon örvendetes, arról tanúskodik, hogy a művészet él és végzi nemes dolgát.
Őry László, a Kárpátok Művészeti és Kulturális Egyesület alapító elnöke kiemelte: nagy megtiszteltetés, hogy itt lehet a tárlatnyitón.
– Az Ecsettel a békéért projekt keretében, a magyar állam támogatásával, amikor kitört a háború, a Kárpátok Művészeti és Kulturális Egyesület úgy döntött, hogy a művészet erejével igyekszik ellenállni. Kárpátaljai ukrán és magyar művészek alkotásaiból volt tárlat Budapesten, illetve alkotótáborunk Péterfalván, s egy kiállításunk Munkácson a Magyar Házban. A projektet európaivá tettük, egy hónapja Németországba vittük az alkotásokat és nagy örömünkre, látjuk a lehetőséget, hogy Brüsszelbe is eljuttassuk a képeket – jegyezte meg és átadta a németországi művészek karácsonyi üdvözletét, akik ismerik a kárpátaljai művészeket, és minden támogatást szeretnének megadni Ukrajna népének, a kárpátaljai magyaroknak és ukránoknak ebben a nehéz helyzetben. – Karácsonykor Jézus születését ünnepeljük. Jézus az élet forrása. Kívánom, hogy ez a forrás legyen végre Kárpátalján, Ukrajnában! Legyen újra élet és legyen végre béke!
Az Ungvári Városi Tanács képviselő-testületének és a városvezetésnek az üdvözletét Vaszil Pinzenik polgármester-helyettes tolmácsolta.
– Az első téli havas nap gondolatban visszaröpít a gyermekkorba, az ünnepi várakozás pillanataiba, de ma köszönettel tartozunk a katonáknak, akiknek hála Ukrajna egyik legbiztonságosabb megyéjében a közelgő ünnepekre gondolhatunk – fogalmazott.
Magyarország Ungvári Főkonzulátusán az elkövetkező ünnepi időszakban előzetes egyeztetést követően többek között Erfán Ferenc, Habda László, Hrabár Natália, Kulin Ágnes, Kopriva Attila, Borisz Kuzma, Matl Péter, Eduard Prihogyko, Réti János, Szerhij Biba, Soltész István, Szocska László, Vaszil Szvaljavcsik és más kiemelkedő művészek alkotásait csodálhatják meg a látogatók.
November 26-án Kárpátalján első alkalommal mutatták be nagyközönség előtt Matl Péter Munkácsy-díjas szobrász, festőművész és grafikus „Po pjáty” – Ötösével című kiállítását. A megnyitónak, illetve magának a kiállításnak a Munkácsy Mihály Magyar Ház tetőtéri galériája adott otthont.
Erzsébet-naphoz közeledve minden évben összeszorul a szívünk, hiszen közösségünk életére rányomta bélyegét 1944 ősze, amikor a kárpátaljai magyar és német nemzetiségű hadköteleseket elhurcolták „háromnapi munkára”, úgynevezett málenkij robotra, a Gulágra. A szülőföldjükre hazatérő Gulág-túlélők és hozzátartozóik sok esetben több évtizedes némaság után elmondott visszaemlékezéseiből, a munka- és fogolytáborokban átélt borzalmak összefoglalóiból nyert ihletet Matl Péter is. A bemutatott kiállítás alkotásai a foglyok sorsának szertelen kilátástalanságát, az ötösével számolt sorokon eluralkodó reménytelenséget, ugyanakkor az élethez való elkötelezett ragaszkodás erejét tárják a szemlélő elé.
A kiállításmegnyitó a magyar kormánytámogatásból felújított épület rendezvénytermében vette kezdetét, ahol levetítették a Bereczky Tamás által készített kisfilmet, melynek képkockáiban párhuzamot fedezünk fel az 1944 novemberében történt tragédia és Matl Péter alkotásai között.
Az esemény vendégeit Tarpai József, a Munkácsy Mihály Magyar Ház igazgatója köszöntötte, aki elmondta, alig egy hete emlékeztünk meg nagyapáinkról, dédapáinkról, akiket a szovjet lágerekbe hurcoltak el, s közülük nagyon sokan nem tértek haza szeretteikhez. „Ez nagyon nehéz, hiszen ez egy trauma, ami akkor érte családjainkat, s ez is egy trauma, amiben már kilenc hónapja vagyunk. Azonban emlékezni kell ezekre a dolgokra is, ami egy szörnyű rezsim ideje alatt történt, s reméljük, hogy soha többé nem fog megismétlődni” – emelte ki.
„Az elmúlt eseményeknél az emlékezés, a nemfeledés, a megőrzés az, ami kötelességünk. A jelen nehéz valóságánál pedig a cselekvő szolidaritás kinyilvánítása és a segítségnyújtás” – jelentette ki köszöntőjében Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár, felidézve, hogy mi, magyarok az elmúlt évszázadban számtalan kihívással néztünk szembe, azonban az elmúlt 10-12 év nemzetpolitikai irányváltása bebizonyította, hogy együtt gondolkodva és együtt cselekedve sikeresek tudunk lenni. A nehézségekben Magyarország felelősségvállalása minden egyes magyar emberért fokozott mértékben kell, hogy megjelenjen – tette hozzá.
„Magyarország elvitathatatlanul érdekelt abban, hogy a szomszédos Ukrajna egy szuverén, kiegyensúlyozott, demokratikus jogállam legyen, ahol a nemzeti kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyar kisebbség is biztonságban és nyugalomban élhet szülőföldjén. Ebből az alapállásból következik: Magyarország számára kiemelten fontos, hogy Ukrajnában mielőbb béke legyen!” – szögezte le Szilágyi Péter, hozzátéve: „Bízunk abban, hogy Ukrajna immár az Európai Unió társult országaként az előkészületben lévő új, nemzeti kisebbségekről szóló törvényben helyreállítja a kárpátaljai magyar nemzeti kisebbség korábban meglévő oktatási és nyelvi jogait, valamint a törvény előkészítése során figyelmet fordít a történelmi emlékművek kölcsönös tiszteletére és megőrzésére.”
A helyettes államtitkár biztosított arról, hogy a kárpátaljai magyar közösség támogatása a továbbiakban is folyamatos lesz. Beszédében kiemelte, hogy Magyarország történetének eddigi legnagyobb humanitárius segélyakcióját hajtja végre a Kárpátalján maradt magyarság és az ukrajnai menekültek megsegítése céljából.
„Az ember minden időben békére, biztonságra vágyik. Bíznunk kell abban, hogy Európában, sőt a világon is egyre többen hallják meg azt a gondolatot és hangot, melyet a magyar kormány képvisel a háborús konfliktus kezdete óta. A háború nem a béke felé vezető út. Fegyverekkel nem lehet békét teremteni. Európában nem lehet más célunk, csak a béke, melyre mindannyiunknak törekedni kell, hogy a »nehéz idők« ismét a múltat jelenthessék!” – hangsúlyozta Szilágyi Péter.
A köszöntők után Dupka György történész, lágerkutató felidézte a 78 évvel ezelőtt történt eseményeket, melyek generációk életét megváltoztatva ejtettek mély sebet egész közösségek életében. A levéltári kutatások eredményei alapján Kárpátaljáról több mint 30 ezer magát magyarnak valló személyt vittek el előbb a szolyvai gyűjtőtábor felé – amely körülményiben önmagában is megfelelt egy haláltábornak –, onnan Sztarij Szamborba, ahonnan marhaszállító vagonokban szállították őket a céltáborokba. Tették mindezt a málenkij robot ürügyén. A Szolyvai Emlékparkban eddig 12 ezer áldozat neve van márványba vésve.
Ezt követően a Gulág fogolytáborainak poklát megjárt vagy ott elhunyt emberek vallomásai alapján Visszaemlékezések címmel egy olyan szívfacsaró összeállítást hallhattak a jelenlévők a Kárpátaljai Magyar Megyei Drámai Színház színművészeinek előadásában, mely közben bizony könny gyűlt a közönség soraiban ülők szemébe.
A kiállítást ezután mutatta be az alkotó művész. „Az ember, az emberi lélek épp a borotvaélen táncol, amikor a halál mellett áll. Ez egy állapot. A Gulág egy ilyen állapot volt, hiszen akik ott voltak, ők bármikor meghalhattak. Ezt az élt próbáltam megjeleníteni ezekkel a pasztellszínekkel” – mondta Matl Péter a kiállítás anyagát képező összesen 54 alkotásról.
Ha rápillantunk a grafikákra, feltűnik, hogy az emberi alakok szinte áttetszőek, vannak is meg nem is. Az élen táncolnak, s csak egy nagyon pici mozzanat választja el őket a haláltól – magyarázta a művész, aki elmesélte, hogy a bemutató egyik ukrajnai helyszínén odalépett hozzá egy jól öltözött nő, aki azt állította, hogy neki közvetlen köze van a kiállításhoz. Péter értetlenül nézett a nőre, aki egyértelműen fiatalabb volt, mint amikor a borzalmak történtek. Ezért megkérdezte tőle, hogy érti azt, hogy köze van a grafikákhoz? A válasz megdöbbentette a művészt: a mellette álló nőt édesanyja a lágerben hozta világra. A grafikákon is feltűnik a várandós nő alakja, akinek méhében ott van az élet. „A kiállítás üzenete az is, hogy Sztálinnak nem sikerült az a kísérlete, hogy kiirtsa a magyarokat, mert a túlélés mindig ott van, hiszen a halál helyén a lágerben megszületett az élet” – fogalmazott Matl Péter.
Az Ötösével című kiállítást 2022. december 15-ig, hétköznapokon 8.00 és 16.00 óra (közép-európai i.) között, hétvégén pedig előzetes egyeztetés szerint (az alábbi telefonszámon: +380 50 555 28 95) tekinthetik meg az érdeklődők.
Augusztus 31-én Ecsettel a békéért című kiállítás nyílt Munkácson, a Munkácsy Mihály Magyar Házban. A tárlat a Kárpátok Művészeti és Kulturális Egyesület idei, péterfalvai alkotótáborában készült festményekből lett összeállítva. Az érdeklődők szeptember 30-ig, hétköznapokon helyi idő szerint 8 és 16 óra között 14 kivételes tehetségű művész 26 festményét és egy művészi értékkel bíró fotót tekinthetnek meg.
A kiállítás ünnepélyes megnyitójára sokan ellátogattak, a művészek és művészet iránt érdeklődő közönség mellett magyar diplomaták és a helyi közéletből ismert közszereplők is.
Tarpai József, a Magyar Ház igazgatója köszöntőbeszédében elmondta, hogy a mostani a harmadik képzőművészeti kiállítás intézményükben a háború kitörése óta. Terveikről elárulta, hogy szeptember 19-én szeretnék átadni azt a munkácsi alkotóházat, amely Erdélyi Béla egykori házában lett kialakítva, illetve ugyancsak át szeretnék adni a Beregszentmiklósi Nemzetközi Szoborparkot, valamint a Nagyberezna melletti, csodálatos fekvésű Révhelyen (Забрідь) szeretnék kialakítani a Boksay József Alkotóházat.
A tárlatot Őry László író, fotóművész, a Kárpátok Művészeti és Kulturális Egyesület elnöke és dr. Kopriva Attila festőművész, művészettörténész, a kiállítás kurátora közösen nyitotta meg.
Őry László hangsúlyozta: „A művészet gyógyít, megtart, átsegít, reményt ad és lelki társunkká lesz minden helyzetben. Ezer arcát mutatja nekünk, és aktuális arca mindig attól formálódik, hogy mi inspirálja a művészt. A művészt, aki nélkül nincsen művészet. Ha az elmúlt időszakra visszanézünk, ki kell mondani, hogy a művészet velünk van a nélkülözésben, a bajban, a járványban és a háborúban. A művészet a maga eszközeivel segít és erősít” – magyarázta a képzőművészet minden körülmény ellenére is meglévő létjogosultságát, amely fajsúlyos szerepet tölt be a fegyveres konfliktusok idején is. Egyesületük az idei évre tervezte 15. alkotótáborát és jubileumi kiállítását. A művészek egy része nem tudott a háború kitörése óta ecsetet venni a kezébe, de az egyesület fontosnak tartotta, hogy segítse az alkotókat abban, hogy a művészet eszközeivel reagáljanak a borzalmakra. Július elején megtartották művésztáborukat a kárpátaljai Tiszapéterfalván, ahol 14 alkotó vett részt, közülük ketten Kelet-Ukrajnából menekült művészek. Az ott készült munkákból ad ízelítőt a mostani munkácsi kiállítás.
Dr. Kopriva Attila megköszönte Őry Lászlónak, hogy a legnehezebb időkben is talál lehetőséget arra, hogy támogassa a művészetet, a művészeket, hogy minél jobban elmélyülhessenek az alkotói munkában. Megköszönte továbbá a Magyar Ház által felajánlott kiállítási lehetőséget és bejelentette, hogy a mostani kiállítás egyben aukció is, a kiállított festmények megvásárolhatók, a bevételt menekültek és szükséget szenvedők javára ajánlják fel.
Adriana Szusko, a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnöke is köszönetet mondott a szervezőknek és a kiállító művészeknek az élményért, de felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy mindannyian hálásak lehetünk azoknak a katonáknak, akik keleten harcolnak. Nekik köszönhetjük, hogy itt békésen élhetünk, és nyugodtan részt vehetünk ezen a képzőművészeti tárlatmegnyitón. „Remélem, hamarosan eljön a béke, és Ukrajna győzedelmeskedik a háborúban” – zárta gondolatait a megyei tanács alelnöke.
Albertné Simon Edina ungvári magyar konzul köszöntőbeszédében kiemelte a 15 éve alakult Kárpátok Művészeti és Kulturális Egyesületnek fontos művészetet támogató szerepét vidékünkön, és ígéretet tett arra, hogy ebben a munkában Magyarország Ungvári Főkonzulátusa, ahogy eddig, a jövőben is támogatni kívánja az egyesületet.
Mankovits Tamás, az anyaországi Magyar a Magyarért Alapítvány elnöke ugyancsak fontos bejelentést tett. Elmondta, hogy Vashegyi Györgynek, a Magyar Művészeti Akadémia elnökének javaslatára a magyarországi művészek gyűjtést szerveztek a kárpátaljai művészet támogatása céljából. Az összegyűlt pénzt, tízmillió forintot három kárpátaljai művészeti szervezetnek ajánlották fel. A Pro Arte – Munkács civil szervezet a beregszentmiklósi művésztelep bútorzatára kap támogatást, a Boksay József Alapítvány a révhelyi alkotóházának felújítására, továbbá a Kárpátok Művészeti és Kulturális Egyesület az Erdélyi-alkotóház berendezésére. Mankovits Tamás a felajánlást igazoló okiratot átadta az említett szervezetek vezetőinek.
Az eseményt tagadhatatlanul meghittebbé tette a 17 éves Alisza Kovalenko hegedűjátéka, aki Mariupolból menekült Munkácsra. A Magyar Ház munkatársai figyeltek fel az utcán zenélő konzervatóriumi hallgatóra, ők kérték fel a kiállításmegnyitón történő közreműködésre.
Az esemény a Munkácsy Mihály Magyar Házban működő Monarchia étterem állófogadásával zárult.
The City of Berlin refused to allow a destroyed russian tank to be displayed downtown in front of the ru Embassy. This court ruling just overturned that decision ? thanks to an appeal by lawyer & ?? Army reservist @P_O_Heinemann Danke Patrick & all involved! ?✊♥️? #DE4UAhttps://t.co/kUhGyRHX8Q
Das #Mondrian-Bild hängt seit 42 Jahren falschherum in Düsseldorf (links), man will es trotzdem so hängen lassen (rechts: wie es richtig wäre). pic.twitter.com/5eqKIjrc6O
Kurendás Anett nevetlenfalui festő A művészet átkarol bennünket című tárlata 2022. augusztus 26-án nyílt meg a Nagyszőlősi Révész Imre Galériában. Tájképek, csendéletek kelnek életre alkotásaiban, valamint az impresszionizmus, illetve a kubizmus jegyében fogant állatalakos alkotások, kubista stílusú emberalakos festmények. Absztrakt művek… Művészeti stílusok és festészeti technikák kavalkádja…
A megnyitóünnepségen Tóth Márta, a galéria tulajdonosa köszöntötte a megjelenteket, majd bemutatta az Ungvári Művészeti Koledzs festőművészeti szakát idén befejezett alkotóművészt. Kifejtette: Anettet különösen sokoldalú tehetséggel áldotta meg az Isten, mellyel most próbál sáfárkodni, s tegyük rögtön hozzá: ügyesen. A Nevetlenfalui Művészeti Iskolában cimbalmozni tanult ott oktató édesanyjától, emellett a zongorázást is elsajátította, majd érdeklődés ébredt benne a képzőművészetek iránt, s édesanyja fedezte fel, hogy különös tehetsége van a rajzhoz, a festészethez, ezért támogatni kezdte abban, hogy komolyan foglalkozzon e művészetekkel. Ezt követően rajztanfolyamokon vett részt, több rajzversenyt is megnyert, 2015-ben pedig második helyezést ért el a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány rajzpályázatán. Három évvel később az Értékeink gyermekszemmel c. falinaptárban is megjelentek az alkotásai. Egy felkérésnek eleget téve, Noé bárkájának ábrázolásával díszítette a Nevetlenfalui Római Katolikus Egyházi Óvoda étkezdéjének a falát. S miután tavalyelőtt Magyarország Beregszászi Konzulátusa pályázatot hirdetett fiatal kárpátaljai képzőművészek részére, a résztvevők egyikeként – jutalmul – részt vett egy tíznapos fülöpfalvi plein air alkotótáborban, ahol híres kárpátaljai festőktől (Kopriva Attilától, Erfán Ferenctől) sajátított el művészeti ismereteket, festészeti megoldásokat. Első önálló tárlatát pedig ez év augusztus 6-án tartotta meg Magyarországon, Nick községben.
Kurendás Anett többek között szólt arról a tervéről, hogy gyermektábort szeretne szervezni a történelmi egyházak segítségével. Tóth Márta kérdésére válaszolva elmondta, hogy a most kiállított művei közül a két, számára legkedvesebb alkotása a Sipot-vízesést ábrázoló impresszionista tájképe, amely a második olajfestménye, valamint egy absztrakt műve, mely az első, e művészeti stílus jegyében készült képe. Majd miután a galériatulajdonos felhívta rá a figyelmet, miszerint a fiatal művésznő a festészet mellett verseket is ír, Kurendás Anett felolvasta egy költeményét. Marinics Sándor nagyszőlősi festő útkereső művészként jellemezte a kiállítót. Fudella Andzselika, a Tiszapéterfalvai Kistérség Oktatási és Művelődési Osztályának a vezetője is megosztotta gondolatait a részvevőkkel. Szakadáti Rita, a Tiszaháti Tájmúzeum igazgatója pedig virágcsokorral lepte meg a pályakezdő művésznőt.
A tárlat kapcsán lapunk munkatársa is elbeszélgetett Kurendás Anettel, aki művészetéről szólva kifejtette: a realista stílus elég távol áll tőle, inkább a kubizmust, az impresszionizmust, legfőképp pedig az absztrakt stílust kedveli. Tájképeit az impresszionizmus jegyében alkotja meg, egy-egy táj szemlélése közben szerzett benyomásait viszi vászonra. Alakos művei esetében viszont a kubista stílust részesíti előnyben: az érdekli, miként állíthatja össze a különböző komponenseket. Absztrakt festményeiben pedig belső érzéseit fejezi ki. A tájképek témaválasztásáról szólva elmondta: verhovinai származású édesapja révén leginkább e hegyvidék áll hozzá a legközelebb, s ennek különböző pontjait örökíti meg. A vízparti tájakat ábrázoló alkotások esetében arra törekszik, hogy minél jobban ábrázolja, miként tükröződik a folyók, tavak vizeiben a partvidék a fáival, bokraival. Ami pedig a festészeti technikákat illeti, a tájképeinél inkább az olajfestést szereti alkalmazni. Kubista, illetve absztrakt műveit akrillal készíti. Magyarországon megismerkedett egy új technikával, a diopaszttal, állatalakos festményeit ezzel alkotja meg, s a jövőben mind több esetben tervezi alkalmazni ezt a technikát.
De hová vezet a művésznő életútja most, miután befejezte a koledzset? Mint megtudom, egyelőre Magyarországra, ahol egy általános iskolában fog oktatni, nyaranta viszont hazatér, s hegyvidéki témájú tájképeit továbbra is itt akarja megfesteni, mert bár anyaországunkban is vannak hegyek, mint kifejti, a kárpátaljaiak szebbek…
A megnyitóünnepség hangulatát nagyban emelte az Akliban élő, jelenleg a Munkácsi Állami Egyetemen zeneművészetet tanuló ifj. Csetneki Ferenc igen szép szaxofonjátéka.
The City of Berlin refused to allow a destroyed russian tank to be displayed downtown in front of the ru Embassy. This court ruling just overturned that decision ? thanks to an appeal by lawyer & ?? Army reservist @P_O_Heinemann Danke Patrick & all involved! ?✊♥️? #DE4UAhttps://t.co/kUhGyRHX8Q
Das #Mondrian-Bild hängt seit 42 Jahren falschherum in Düsseldorf (links), man will es trotzdem so hängen lassen (rechts: wie es richtig wäre). pic.twitter.com/5eqKIjrc6O
Immár tizenkettedik alkalommal szervezte meg a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség a Jankovics Mária Alkotótábort, melynek idén is a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) adott otthont augusztus 1–6. között. A táborban a grafika, a festészet alapjaival és különböző kézműves technikákkal is megismerkedhettek a fiatalok.
A szervezők a táborba olyan 10–17 év közötti fiatalok jelentkezését várták, akik vonzódnak a képzőművészetek, a festészet, a szobrászat, valamint a rajz iránt. A jelentkezési időszak alatt, 2022. február 14. és május 31. között összesen 108 diák nyújtotta be részvételi szándékát. A fiatal művészek Kárpátalja 33 különböző településéről és 36 tanintézményből jelentkeztek.
A jelentkezettek száma jól mutatja, hogy a tábor évről évre egyre nagyobb népszerűségnek örvend és a befogadóképessége határait súrolja, hiszen az idei évben több mint háromszoros túljelentkezés volt. A tábor szervezői úgy döntöttek, hogy egyetlen fiatal tehetséget sem utasítanak el, így az idei évben először két turnusban valósul meg a Jankovics Mária Alkotótábor: az első turnus a II. RF KMF bázisán került megszervezésre augusztus 1–6. között 32 fiatal művészpalántával, a második pedig Tiszapéterfalván, a II. RF KMF Egán Ede Szakképzési Centrum Tiszapéterfalvai Szakképzési Központjában valósul meg augusztus 8–13. között.
A szervezők igyekeztek lebilincselő és a művészeti hajlamokat fejlesztő programokkal várni a táborba érkező fiatalokat. A résztvevők naponta új képzőművészeti technikákat próbálhattak ki, mindemellett a foglalkozásokat az idei év aktualitásaihoz, jubileumaihoz kötötték.
A legkisebbek először az ún. mondriani stílusú alkotások elkészítését gyakorolhatták. A módszer a 20. század egyik legismertebb absztrakt művésze, a 150. évvel ezelőtt született Piet Mondrian nevéhez fűződik. A tematikus foglalkozásokon a tanulók a Petőfi-emlékév kapcsán az illusztrációval is foglalkoztak, valamint megismerkedtek az 50 éve elhunyt Cornelis Escher munkásságával, a dombormű és a plasztikai alkotások készítésének technikájával is.
A fakultatív foglalkozásokon kézműves technikákat, az origami és a korongozás alapjait sajátíthatták el a művészetek iránt érdeklődő fiatalok. A foglalkozásokat követően pedig különböző előadásokon vehettek részt, amelyek a 2022-es év érdekességeire és jubileumaira reflektáltak.
A fiatalok a tematikus és fakultatív foglalkozások mellett kulisszajáráson vehettek részt a Kárpátaljai Megyei Magyar Dráma Színházban.
A tábor öt napja során a gyerekek művészetek iránti hajlamát több szakember segítette kibontakozni, köztük Kulin Ágnes, a Kárpátaljai Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságának elnöke, a tábor szakmai felelőse, id. Hidi Endre szobrász, keramikus, Kalanics Éva salánki kézműves, Kovács-Nagy Gyöngyi, a II. RF KMF tanára, beregszászi kézműves, Kutasi Csaba, a II. RF KMF művészeti részlegének laboránsa és Néger Krisztina, a PADIJUN Kárpátaljai Megyei Gyermek és Ifjúsági Alkotói Palota dekorációs, ajándéktárgy-készítő és formatervező, szakkörvezető tanára. A tábor során a szaktanárok munkáját hat főiskolai hallgató is segítette.
A korábbi évek hagyományaihoz híven a program a fiatalok műveiből készült kiállítással zárult augusztus 5-én, ahol Kulin Ágnes, a tábor szakmai felelősének elmondása szerint érdekes és kreatív alkotásokat láthatott a közönség. A tábor sikerét bizonyítja többek között az is, hogy a táborozók tárlatán szebbnél szebb aprólékosan kidolgozott mű került kiállításra.
A kiállítást követően a résztvevők megmérettették a hét folyamán szerzett tudásukat, hiszen egy fergeteges vetélkedőre került sor a főiskola Gross Arnold termében.
A tábor Magyarország Kormánya, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával valósulhatott meg. A gyermekek étkeztetését a Magyar Jezsuita Rendtartományon keresztül a Hungary Helps Program keretében biztosították.
A háború életünk minden területére begyűrűzött, s mindannyian a béke mihamarabbi eljövetelét várjuk. A művész mindezeket az alkotómunkával tudja kifejezni. A nyíregyházi székhelyű Kárpátok Művészeti és Kulturális Egyesület (KMKE) éppen ebből a célból szervezte meg Tiszapéterfalván azt az egyhetes alkotótábort, melyen tizenhárom neves művész vett részt.
A magyarországi és kárpátaljai képzőművészek összefogásából alakult egyesület idén ünnepli fennállásának tizenötödik évfordulóját, s ennek apropóján született meg a július 3–10. közötti Ecsettel a békéért címmel ellátott kárpátaljai alkotótábor ötlete is. A KMKE más rendezvényeihez hasonlóan a mostani esemény is magában hordozta az alapítók egyik alapgondolatát, mely szerint a kultúrának nemzetmegtartó ereje van, ugyanakkor hidat is teremt a különböző nemzetek között, mely által kölcsönösen gazdagítja azokat.
Őry László, a KMKE elnöke kiemelte, az egyesület egyik legfontosabb törekvése a magyar–ukrán határ menti művészeti együttműködés erősítése. Ezt támasztja alá a KMKE jeligéje is: a kultúra összeköt, és nem elszakít. Elmondta, hogy a 15 éves évforduló kapcsán 2022 elején egy budapesti kiállítás szerepelt a tervek között, az Oroszország és Ukrajna közötti háború azonban keresztülhúzta a számításokat. Az egyesület ezután döntötte el, hogy a kiállítást megszervezi. Ennek eredményeként Művészettel a békéért címmel június 23-án a magyar fővárosban megnyitotta kapuit az érdeklődők előtt az a jubileumi kiállítás, melynek anyagát az Őry László által működtetett Nyíregyháza-Sóstófürdőn található Mária Alkotóház gyűjteményéből válogatták össze. A kiállítás 11 magyarországi és 11 ukrajnai képzőművész alkotását vonultatta fel, hitet téve a háború mihamarabbi befejezése mellett.
A népszerű és nagy sikernek örvendő kiállítást követően a főszervező Kárpátalja felé vette az irányt, ahol július elején Ecsettel a békéért címmel alkotótábort szerveztek, ezzel is reflektálva napjaink eseményeire.
Az egyhetes művésztelepen tizenhárom kárpátaljai – vagy jelenleg vidékünkön menedékre találó – művész vett részt. Kopriva Attila, az alkotótábor kurátora elmondta, a közös alkotói munka nagyban hozzájárul a lelki traumák feldolgozásához is. „Most nagyon fontos, hogy valamilyen szinten legyen tartás minden emberben, hogy kibírjuk ezt a nehéz időszakot, és a művészet sokat segít ebben” – közölte a munkácsi festőművész, aki egyet értett abban, hogy a háború kihatással van mind a művészre, mind annak művészetére. „Én magam is keresek új formákat, új eszközöket, melyekkel próbálnám azt az emocionális jelleget átadni, hiszen a művésznek az a lényege, hogy őszintén alkosson és azt alkossa meg, ami benne van” – szögezte le. Bár minden résztvevőnek megvan a saját technikai felszereltsége és a rá jellemző stílusa, ha egy pillantást vetünk az elkészült képekre, feltűnik, hogy szinte egytől egyik változásokon mentek keresztül.
Látogatásunkkor Andrij Csebikin, az Ukrán Nemzeti Művészeti Akadémia elnöke kitüntető oklevelet adott át Őry Lászlónak a 15 éves magyar–ukrán határ menti művészeti és kulturális munkája elismeréseként.
A művészek ellátogattak a településen található képtárba, valamint a Tiszapéterfalvai Művészeti Iskolába is, ahol a helyi fiatalok egy rövid koncert keretében betekintést adtak az intézményben zajló zenei életbe. Az előadás színes volt, ugyanis a tanulók népi énekeket, klasszikus zenét és modern táncot mutattak be, melyet a KMKE művészeti kellékekből álló adománnyal köszönt meg.
„Amit itt láttam az az, hogy ebben a környezetben, a Tisza mellett, a gyönyörű környezetben alkotnak a művészek. Rögtön a látottakat viszik vászonra, és sok dolgot megjegyeznek, melyek évekig az emlékükben maradnak, s több alkotásukban is megjelenik majd. Más elfoglaltságaim miatt kicsit késve érkeztem, de ez alatt a három-négy nap alatt nagyon komoly feltöltődésben volt részem, melyre ezelőtt már rég volt lehetőségem. Nagy öröm számomra, hogy együtt lehettünk a művészekkel, s különösképpen, hogy a magyarokkal közösen alkottunk” – foglalta össze Andrij Csebikin a helyszínen töltött napok impulzusairól.
Az alkotótáborban részt vett Andrij Csebikin (Kijev), Angyalossy Sándor (Munkács), Borisz Kuzma (Ungvár), Erfán Ferenc (Ungvár), Homoki Gábor (Tiszapéterfalva), Ihor Lucenko (Munkács), Jurij Selevickij (Munkács), Kopriva Attila (Munkács), Matl Péter (Munkács), Olekszandr Zsilcov (ideiglenesen Munkácson tartózkodó, Donyeckből majd Kijevből menekült művész), Szerhij Biba (Ungvár), Szerhij Lakatos (Munkács), Villásek Tibor (Munkács), valamint a fotográfus Andrej Avdeenko (Kijev).
„Egy bizonyos gyógyszert próbálunk kovácsolni abból, amit csinálunk, hiszen a társadalomnak meg kell tartania azokat az értékeket, melybe a kultúra is tartozik. […] Az alkotói folyamat be van zárva a művészbe, de a művei által képes közvetíteni azt a néző irányába. A művészetnek és az alkotói folyamatnak pedig ebben rejlik a legfontosabb szerepe” – magyarázta Erfán Ferenc festőművész, a Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeum igazgatója.
Az itt készült alkotásokból a tervek szerint a Munkácsy Mihály Magyar Házban jótékonysági aukcióval egybekötött kiállítást szerveznek a jövőben. Az árverezésen befolyt összeget kárpátaljai rászorulók, valamint a háború elől menekülők támogatására ajánlják majd fel.
Online konferenciát szervezett a KMPSZ a művészeti iskolák pedagógusai számára. A Művészeti Iskolákban Oktató Pedagógusok Szekciója közel több mint 5 éve alakult, célja a zenepedagógusok összefogása.