Rajzpályázat indult a magyarországi és a külhoni középiskolások számára Magyarok a kárpát-medencében címmel – mondta el Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára a Facebook-oldalán pénteken közzétett videójában.
„Hisszük, hogy a magyar fiatalok nemcsak tehetségesek, hanem kreatívak is. 2025-ben, a jövő nemzedék évében kiemelten fontosnak tartjuk, hogy ezt a kreativitást, a magyar fiatalok tehetségét és sokoldalúságát minél több módon bemutassuk” – fogalmazott az államtitkár.
Hozzátette, mindezt szem előtt tartva – a Határtalanul Program részeként – a pénteken rajzpályázatot hirdetnek a magyarországi és külhoni középiskolások számára Magyarok a kárpát-medencében címmel. 2025. május 31-ig várják a saját készítésű rajzokat és festményeket, „amelyek ötletesen mutatják be, hogy kik is vagyunk mi, magyarok és milyen is a mi közös otthonunk a Kárpát-medence”.
A 30 legjobb pályamunka készítője értékes nyereményekben részesül. A jelentkezéssel kapcsolatos további információk és a felhívás a www.kulhonimagyarok.hu oldalon olvasható – tette hozzá. Hajrá fiatalok! – mondta Nacsa Lőrinc.
Rajzpályázat indult a magyarországi és a külhoni középiskolások számára Magyarok a Kárpát-medencében címmel – mondta el Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára a Facebook-oldalán május 9-én közzétett videójában. Hisszük, hogy a magyar fiatalok nemcsak tehetségesek, hanem kreatívak is. 2025-ben, a jövő nemzedék évében kiemelten fontosnak tartjuk, hogy ezt a kreativitást, a magyar fiatalok tehetségét és sokoldalúságát minél több módon bemutassuk – fogalmazott az államtitkár. A saját készítésű rajzokat, festményeket, valamint a kreatív alkotásokról készült képeket digitális formában várják, szkennelve vagy fotózva május 31-ig. Fődíj: egy új Apple iPad. A 30 legjobb pályamunka készítője is értékes nyereményben részesül. A pályázatot kizárólag elektronikusan, a jatek@hatartalanul.net e-mail címre lehet beküldeni. Arra kérik a pályázókat, hogy a pályaművek azonosítása érdekében feltétlenül adjanak egyedi, megkülönböztető címet alkotásuknak, és ezt a címet adják meg az adatlapon! A jelentkezéssel kapcsolatos további információk és a felhívás részletei a www.kulhonimagyarok.hu oldalon olvasható.
Április 8-án újra elindult a Szülőföldön Magyarul Program. A 2025.évi támogatási időszakról Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára és Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke ismertette meg a jelenlévőket. A Szülőföldön Magyarul Program a magyar állam gondoskodását és támogatását hivatott kifejezni a külhoni magyar intézményekben tanuló diákok, hallgatók és családok iránt. A Rákóczi Szövetség a Program digitalizációjában és a kérelmek benyújtásának lebonyolításában vállal szerepet. A benyújtott kérelmek érvényességét az egyes országokban a pedagógus szövetségek, illetve az erre a célra kijelölt külhoni szervezetek végzik. – hangzott el a sajtótájékoztatón. A Szülőföldön Magyarul Program keretében minden külhoni magyar oktatási intézményt látogató diák szülei kérelmezhetik a támogatást, beleértve a magyar nyelvű óvodák, általános iskolák és középiskolák tanulóit, valamint a szülőföldjükön magyarul felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatókat is. A támogatás összege a 2024/2025-ös tanévre diákonként bruttó 100.000 forint. A kérelmek kizárólag április 8. és május 8. között elektronikusan a www.mipont.hu felületen nyújthatók be. A kérelmek benyújtására szolgáló felület használata az éven még egyszerűbbé vált, emellett hasznos oktatóvideók, chatbot és a Rákóczi Szövetség ügyfélszolgálata is segíti a szülőket és az egyetemi hallgatókat.
„A magyar nyelvű oktatás a magyarság megmaradásának biztosítéka valamennyi külhoni régióban” – jelentette ki Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára április 8-án Budapesten. A Rákóczi Szövetséggel közösen tartott sajtótájékoztatón bejelentették, hogy elindult a Szülőföldön magyarul program. Az oktatási, nevelési, hallgatói, tankönyv- és taneszköz-támogatásra a jelentkezéseket a www.mipont.hu felületen lehet benyújtani május 8-ig.
Nacsa Lőrinc emlékeztetett arra, hogy a Nemzetpolitikai Államtitkárság 2010-es létrejötte óta kiemelten támogatja a magyar nyelvű oktatást szerte a Kárpát-medencében és a diaszpórában, s teszik ezt a délutáni iskolákban, a normál tanrendben működő magyar nyelvű bölcsődékben, óvodákban, általános és középiskolákban, valamint a felsőoktatásban is. A programnak köszönhetően a Kárpát-medencében – Magyarországon kívül – és a világban évente 300 ezer magyar gyerek számára teszik lehetővé a minőségi anyanyelvi oktatást. „A bölcsődétől a felsőoktatásig támogatjuk a külhoni magyar nyelvű oktatási hálózatot, oktatási intézményrendszert” – emelte ki az államtitkár, hozzátéve, hogy a Szülőföldön magyarul program az egyik legrégebbi és legfontosabb nemzetpolitikai program, amely „kulcsszerepet játszik a külhoni magyar gyerekek, fiatalok anyanyelven történő oktatásában, a családok támogatásában, ezáltal a szülőföldön való megmaradásban és boldogulásban”.
Április 8-tól megnyílt a regisztráció az oktatási, nevelési, tankönyv- és taneszköz-támogatás az óvodások és iskolások korosztálya számára, valamint a felsőoktatásban tanulók hallgatói támogatása a főiskolásoknak és egyetemistáknak – ismertette Nacsa Lőrinc. A támogatás összege idén is bruttó 100 ezer forint gyermekenként és hallgatónként. Ez az összeg az adott tanévre egy alkalommal igényelhető – tette hozzá.
A támogatásban az erdélyi, felvidéki, vajdasági, kárpátaljai, horvátországi és muravidéki óvodások, általános és középiskolás diákok, valamint főiskolai és egyetemi hallgatók részesülhetnek, akik szülőföldjükön magyar nyelvű oktatásban, illetve nevelésben vesznek részt. Az államtitkár felhívta a figyelmet, hogy a programra a gyerekeket a szülők, míg a főiskolai és egyetemi hallgatókat saját maguk regisztrálhatják.
„Ez a program azt üzeni, hogy a minőségi anyanyelvi oktatásnak a magyar megmaradás szempontjából nincs alternatívája” – hangsúlyozta Nacsa Lőrinc, hozzátéve: hisznek az erős közösségekben, a minőségi oktatásban, ezért fontosnak tartják, hogy a külhoni magyar gyermekeket és fiatalokat támogassák az oktatásukban, a közösségtudatukban és a magyarságukban. „A külhoni magyar családok, az oktatásban részt vevő diákok az idei évben is számíthatnak Magyarország Kormányára” – szögezte le.
Tavaly első alkalommal lépett be a programba lebonyolító partnerként a Rákóczi Szövetség, segítve a program digitalizációját. Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke kiemelte: a nemzetpolitika egyik legfontosabb programja nagy összefogással valósul meg, melynek részesei voltak elsősorban a külhoni magyar szülők, a külhoni magyar intézmények, és a külhoni területeken megbízott elkötelezett és felkészült lebonyolító szervezetek. Kiemelte, a támogatási kérelem benyújtása idén is elektronikus formában történik a Rákóczi Szövetség által üzemeltetett www.mipont.hu webes felületen május 8-ig. Elmondása szerint a digitalizációnak köszönhetően jelentősen egyszerűsödik a rendszer, például a tavaly regisztráltaknak a támogatási kérelem benyújtása néhány perc alatt elvégezhető, ugyanis nem kell feltölteni újra a dokumentumokat és adatokat, az új igénylők azok lesznek, akiknek gyermekük most lép be az oktatási hálózatba.
Csáky Csongor elmondta azt is, hogy a digitális térbe való átállással a program résztvevőinek száma megnövekedett: tavaly több mint 237 ezer kérelem érkezett, melyből több mint 227 ezer részesült pozitív elbíráslásban.
A Szülőföldön magyarul program is azt üzeni, hogy az anyanyelvet és a magyar kultúrát érdemes megtartani, és ehhez a magyar kormány egy közvetlen, megfogható segítséget és támogatást nyújt – húzta alá a Rákóczi Szövetség elnöke, aki arra kérte a külhoni magyar szülőket, hogy döntsenek felelősen az iskolaválasztást illetően, „döntsenek jól, válasszák a magyar iskolát és ezáltal a magyar jövőt”.
A Szülőföldön magyarul program kárpátaljai lebonyolító partnerszervezete a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány, melynek honlapján (www.kmkszalap.org) részletes tájékoztatást olvashatnak a programról.
A háború hatása a kárpátaljai magyar közösségre címmel szervezett konferenciát a Nemzetpolitikai Kutatóintézet (NPKI) az orosz–ukrán háború kitörésének harmadik évfordulóján. Az eseményen előadások hangzottak el a Magyarországra áttelepült kárpátaljaiak mindennapjairól, valamint az otthon maradt közösség helyzetéről.
Forrás: Nemzetpolitikai Államtitkárság
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke szerint az elmúlt három év tragikus volt a kárpátaljai magyarság számára, mivel sokan elhagyták a régiót. A konferencia tudományos kutatásai megerősítették, hogy a közösség nehéz helyzetben van, és a visszatéréshez békére van szükség. Minél tovább tart a háború, annál kevesebb lesz a kárpátaljai magyarság létszáma. A legfontosabb intézkedések közé tartozik az oktatás, a helyi iskolák és egyházak, valamint a beregszászi főiskola támogatása, amelyek alapvetőek a közösség megmaradásához. „A béke mielőbbi elérése kulcsfontosságú a kárpátaljai magyarság jövőjének biztosításában” – zárta szavait a KMKSZ elnöke.
Forrás: Nemzetpolitikai Államtitkárság
Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a kárpátaljai magyar közösség támogatásának fontosságát hangsúlyozta a Nemzetpolitikai Kutatóintézet konferenciáján, amelyet a háború harmadik évfordulója alkalmából rendeztek. Az államtitkár kiemelte, hogy Magyarország továbbra is a mielőbbi tűzszünet és béke mellett áll, mivel a kárpátaljai magyarok is súlyos árat fizetnek a háborúban.
Forrás: Nemzetpolitikai Államtitkárság
Nacsa Lőrinc szerint Magyarország számára a béke nem csupán politikai, hanem nemzeti kérdés is, és bízik abban, hogy a békét támogató nemzetközi koalíció növekvő ereje végre elhozza a régóta várt biztonságot és nyugalmat. A jövőbeni béketárgyalások során Magyarország különösen fontosnak tartja, hogy a kárpátaljai magyarok visszakaphassák a 2015 előtt biztosított jogaikat. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a kárpátaljai magyar közösség az elmúlt három évben nemcsak megőrizte, hanem gyarapította intézményeit, példaként említve egy új óvoda megnyitását Beregszász külvárosában.
Forrás: Nemzetpolitikai Államtitkárság
Ferenc Viktória, a Fidesz európai parlamenti képviselője kiemelte, hogy Magyarország már számos alkalommal bizonyította, hogy egységesen képes fellépni és segíteni a bajban, és ez így van az orosz‒ukrán háború kitörése óta is, amikor történetének legnagyobb humanitárius segítségét nyújtja. A konferencia a 2022. február 24-i orosz támadás évfordulójára szerveződött, mely Magyarország szomszédos országát, Ukrajnát érte, ahol a kárpátaljai magyar közösség is él. Ferenc Viktória is a tudományos szférából érkezett az európai parlamentbe, és különösen érdekelte, hogy a kárpátaljai magyarság – mind az Ukrajnában maradtak, mind azok, akik Magyarországon találtak menedéket – milyen mindennapi kihívásokkal néz szembe. „A kutatások szerint örömmel láthattuk, hogy Kárpátalján nem kellett bezárni semmilyen magyar iskolát vagy intézményt, így a közösség sikeresen megőrizte intézményeit, amit a helyi vezetők, beleértve az oktatásügyben és a vallási életben tevékenykedőket, áldozatos munkájának köszönhetnek” – mondta a parlamenti képviselő. Véleménye szerint a háború ellenére a kárpátaljai magyar közösség erős kitartásról tett tanúbizonyságot, és a három nehéz év ellenére sikerült átvészelniük a kihívásokat.
„A háború hatása a kárpátaljai magyar közösségre” címmel rendezett konferenciát a Nemzetpolitikai Kutatóintézet az ukrajnai háború kitörésének 3, évfordulója kapcsán. Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára beszédében kiemelte: hatalmas siker, hogy 3 év elteltével a kárpátaljai magyar intézményrendszer működik, és fejlődni is tud. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke a konferencia zárszavában hangsúlyozta: a helyi magyar közösség az elmúlt évtizedekben sok megpróbáltatáson ment keresztül, azonban mindig talpon tudott maradni. Ferenc Viktória kárpátaljai származású európai parlamenti képviselő kiemelte: Ukrajna első számú külpolitikai célja a nyugati integráció, aminek alapfeltétele kell, hogy legyen a nemzetiségi kisebbségi jogok biztosítása. Ukrajnában már 3 éve dúl a háború, egyre súlyosabb a gazdasági- és szociális válság. Magyarország viszont egy stabil pont a kárpátaljaiak számára, a magyar összefogással nyújtott támogatások és adományok pedig a mindennapok túlélésben is nagy segítséget nyújtanak.
Nacsa Lőrinc beszámolt arról, hogy támogatják a külhoni magyar fiatalok anyanyelven történő oktatását a bölcsődétől az egyetemig, évente 300 ezer gyermek számára teszik lehetővé a minőségi anyanyelvi oktatást szerte a Kárpát-medencében és a nagyvilágban.
„Folyamatos és kiszámítható támogatásban részesítjük a külhoni magyar oktatási intézményeket, hiszen ezek a magyarság megmaradásának bástyái” – mutatott rá. Hozzátette, céljuk, hogy „csodálatos anyanyelvünk, a magyar nyelv ne csak 100, hanem 1000 év múlva is éljen, és virágozzon mindenhol, ahol magyarok élnek”.
„Nyelvében él a nemzet” – idézte az államtitkár Széchenyi Istvánt, hangsúlyozva, hogy az anyanyelv nemzetközi napján különösen fontos emlékezni erre. Úgy értékelte, büszkék lehetünk arra, hogy a világ egyik legnehezebb és legkülönlegesebb nyelvét beszéljük.
„Anyanyelvünk egyben a legnagyobb nemzetmegtartó erőnk is, hiszen ez köt össze bennünket, magyarokat, éljünk bárhol a világon” – jegyezte meg. Nagya Lőrinc felhívta a figyelmet arra, hogy „ötmillió honfitársunk él az ország határain túl, számukra létkérdés, hogy szabadon használhassák anyanyelvüket és megélhessék magyarságukat”.
Magyarország évek óta figyelemmel kíséri a kárpátaljai magyar családok sorsának alakulását, hiszen ha a család erős, az ország és a nemzet is az. Ez mutatkozik meg az anyaország támogatásában, amit a magyar kormány családtámogatási rendszere a határon túlra is kiterjesztett. Fontos, hogy a külhoni magyarok szülőföldjükön élhessék meg nemzeti identitásukat. A nemzet megtartó ereje pedig a család, hangsúlyozta Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára Budapesten, a magyar parlamentben a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége által szervezett konferencián.
A világhírű Virtuózok nemzetközi komolyzenei tehetségkutató verseny idén is lehetőséget biztosít a klasszikus zene fiatal geniusainak, hogy bemutassák tudásukat. A jubileumi, tízedik évad különlegessége, hogy nagyobb figyelmet fordítanak a határon túli magyar tehetségek felkutatására. Nacsa Lőrinc, nemzetpolitikáért felelős államtitkár támogatásával a Virtuózok külön szervezte meg a külhoni előválogatókat, amin a Genius Jótékonysági alapítvány közreműködésével 8 kárpátaljai fiatal is részt vett. A három nap során a résztvevők többek között mesterkurzuson, kulturális és közösségi eseményeken vettek részt, mint például a Concerto Budapest Hegedűgála a Zeneakadémián. Az ott szerzett élményeikről meséltek a fiatalok azon a sajtótájékoztatón, amit az elmúlt nap a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán tartottak. A kárpátaljai résztvevők közül a legtöbben a Beregszászi Kodály Zoltán Művészeti Iskolát képviselték. Közülük a legjobban a mezőkaszonyi Szülek Dániel Miklós teljesített, ezzel bejutva az elődöntőbe, a szintén kárpátaljai Paládi Mátéval és a felvidéki Csákvári Bencével együtt. A beregszászi intézményt képviselte Bíró Ágnes és Kalárikova Zsófia is, kik zongora illetve szaxofon előadásával kiérdemelték a határon túli válogató különdíját. Ágnes korábban már részt vett a Genius Jótékonysági alapítvány zenevarázslat tehetségműhelyében is, viszont a Virtuózok egy teljesen más szint vélekedett a fiatal zongorista. A Mezőkaszonyi Művészeti Iskolát két fő, a csellós Bakó Petra és a fiatal zongorista, Pallagi Fanni képviselte, utóbbi szintén különdíjban részesült. Fontos mérföldkő iskolánknak, hogy idén 2 fiatalunk is részt tudott venni a Virtuózokon. Ez egy olyan lépés, ami a többi tanulónkat és tanárainkat is inspirálni fog, emelte ki Farkas Vivien, a mezőkaszonyi intézmény zongora tanára. Az előválogató kiemelkedő lehetőséget nyújtott a fiatalok számára zenei tudásuk neves szakmai zsűri előtti bemutatására. A 2025. január 21-én lezajlott magyar elődöntőből Kárpátaljáról Paládi Máté jutott tovább a nemzetközi elődöntőbe, így ő képviseli majd vidékünket a nemzetközi megmérettetésen, amit április 25-től nézőink is figyelemmel kísérhetnek péntek esténként, a Duna TV-n.
A külhoni magyar közösségek, a magyar emberek 2025-ben is számíthatnak az anyaország támogatására.
A sikeres nemzetpolitikai programokat folytatják, hisz a külhoni magyarság megmaradásának kulcsa a kiszámíthatóság és a folytonosság – jelentette be a közösségi oldalán Nacsa Lőrinc. A magyar nemzetpolitikáért felelős államtitkár hozzátette, a baloldali kormányok 2002 és 2010 között szinte teljesen leépítették a nemzetpolitikai intézményrendszer korábban felépített struktúráját.
A nemzeti kormány 2010-ben helyrehozta azt, amit a baloldal tönkretett. Mi továbbra is egységes nemzetben, egységes magyarságban gondolkodunk – fogalmazott Nacsa Lőrinc.
Hozzátette, 2025 a jövő nemzedék éve a nemzetpolitikában. Ez azt jelenti, hogy kiemelt figyelmet fordítanak a gyermekekre és a fiatalokra, hisz magyar gyermekek nélkül nincs magyar jövő. Folytatják a Szülőföldön Magyarul Programot, amelynek keretében 2025-ben is 100 ezer forint oktatási-nevelési és hallgatói támogatást biztosítanak a szülőföldjükön magyar nyelvű oktatásban részt vevő diákoknak az óvodától az egyetemig.
Nagy siker, ezért idén is indul a Határtalanul Program, amelynek köszönhetőn már több mint félmillió magyarországi iskolás kapott lehetőséget, hogy magyar kormányzati támogatással a külhoni magyarlakta területekre utazzon – jelentette be a nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Kulcsfontosságúnak tartják a diaszpórában és szórványban élő magyarság támogatását, így ezek a közösségek idén is számíthatnak a Kőrösi Csoma Sándor Program és a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasaira. Az elmúlt évek során már több mint 1000 ösztöndíjas segítette a magyar közösségeket szerte a világon.
Pályázatainkkal segítjük a testvértelepülési kapcsolatokat, a fiatalok közösségi programjait, a Kárpát-medencei hálózatok működését, a szülőföldön boldogulást.
Kiemelt figyelmet fordítunk a legnehezebb helyzetben lévő nemzetrész, a kárpátaljai magyarság támogatására. Hisszük, hogy a mielőbbi tűzszünet és a béke jelentheti a megoldást a kárpátaljai magyarság problémáira. Bízunk abban, hogy 2025 térségünkbe békét, nemzetünk számára pedig további gyarapodást hoz – tette hozzá Nacsa Lőrinc.