Március 15-én a Nagyszőlősi 3. Sz. Perényi Zsigmond Középiskola nagytermében tartották az 1848–49-es forradalom és szabadságharc méltó megemlékezését. Az ünnepségen diákok, pedagógusok és meghívott vendégek tisztelegtek azok előtt a hősök előtt, akik életüket és szabadságukat áldozták a magyar nemzet függetlenségéért. A rendezvény keretében versek, történelmi visszaemlékezések és zenés előadások elevenítették fel a forradalom eseményeit, kiemelve annak máig érvényes üzenetét: a szabadság és a nemzeti összetartozás jelentőségét.
Az eseményen tiszteletét tette dr. Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivője, dr. Orosz Ildikó, a KMPSZ és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke, dr. Csernicskó István, a Rákóczi-főiskola rektora, valamint Bocskai István, Nagyszőlős polgármestere.
A megemlékezést Kudron Zoltán, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének ügyvezető elnöke nyitotta meg. A nemzeti imádságunk eléneklése után a résztvevők egyperces csenddel adóztak a háború áldozatai előtt. Beszédében Kudron Zoltán kiemelte, hogy március 15. a magyar történelem egyik legfontosabb piros betűs ünnepe, mely a bátorság, a remény és a szabadság jelképe. Jókai Mórt idézve hangsúlyozta, hogy a szabadságot és a nemzeti nagyságot nem adják ingyen, hanem közös erőfeszítéssel kell megőrizni és továbbadni a jövendő nemzedékeinek.
Dr. Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivő konzulja is üdvözölte a jelenlévőket, majd tolmácsolta Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnökének határon túl élő magyar honfitársaihoz szóló üzenetét.
Az ünnepi beszédeket követően a Kárpátaljai Magyar Líceum nagyszőlősi tagozata diákjainak műsora egy színvonalas, lélekemelő előadással tették felejthetetlenné az alkalmat.
A megemlékezés során egy különleges pillanatra is sor került: Keresztény Balázs emléktáblájának avatására. Az eseményt Margitics Ildikó, a Szelíd Lovas Népfőiskola vezetője és Nyibilevics Mónika, a Nagyszőlősi 3. Számú Perényi Zsigmond Középiskola igazgatónője kezdeményezte.
Az iskola növendékei ismertették egykori pedagógusuk, Keresztény Balázs (1949–2007) életútját. A helytörténész és irodalomkutató Nagyberegen született, tanulmányait Beregszászban és az Ungvári Állami Egyetemen végezte. Tanított a Nagyszőlősi 3. Sz. Perényi Zsigmond Középiskolában, valamint vezette a Bartók Béla Művelődési Kört. Kutatásai a kárpátaljai irodalmi hagyományokat gazdagították. Emlékét a 2011 óta megrendezett Keresztyén Balázs Olvasótábor őrzi Beregszászban.
Margitics Ildikó elmondta, hogy az emléktábla-avatás gondolata eredetileg Nyibilevics Mónika igazgatónő ötlete volt, s közösen döntöttek úgy, hogy tiszteletüket fejezik ki egykori tanáraik és példaképeik előtt. Keresztény Balázs munkássága, elhivatottsága, valamint a helyi irodalmi és kulturális életben betöltött szerepe mindannyiuk számára meghatározó volt. A Bartók Kör általa nyerte el jelentőségét, és sokak kulturális érdeklődését inspirálta.
Nyibilevics Mónika meghatottan emlékezett meg egykori tanáráról: „Keresztény Balázs nem csupán pedagógus volt, hanem iránymutató fénypont is a közösségünk számára. Egész lényével, tűzzel, szenvedéllyel adta át nekünk a tudást, a hazaszeretet és a kulturális értékek iránti elhivatottságot. Emléke bennünk él tovább, és hisszük, hogy a következő generáció is megismeri majd az általa hagyott szellemi örökséget.”
Az esemény zárásaként az intézmények, egyházi és civil szervezetek vezetői megkoszorúzták az iskola udvarán található báró Perényi Zsigmond mellszobrát.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség a hagyományokhoz híven Nagyszőlősön, a Perényi Zsigmond Középiskolában emlékezett meg a forradalom és szabadságharc vértanúiról. A résztvevők az ukrán és a magyar himnusz elhangzása után egyperces néma főhajtással emlékeztek az orosz agresszió civil és katonai áldozatairól. Majd Kudron Zoltán, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének elnöke beszédében kiemelte: október hatodika a magyar történelem szomorú napja, mert miután a világosi fegyverletétellel véget ért a szabadságharc, megkezdődött a kíméletlen megtorlás. Ennek során Aradon kivégeztek tizenhárom magas rangú katonatisztet, Pesten pedig Batthyány Lajos volt miniszterelnököt. Fülöp Andrea, beregszászi konzul Magyarország Ungvári Főkonzulátusa és Beregszászi Konzulátusa nevében köszöntötte a megjelenteket nemzeti gyásznapon. A ma élők a saját bőrükön tapasztalják meg, hogy mennyire törékeny a béke, s hogy a szabadságért folyton meg kell küzdeni- fogalmazott. Hozzátette: Magyarország történelme bővelkedik dicsőséges forradalmakban, hősökben, de ezek leverése után mártírokban is, akiknek az emléke kitörölhetetlen. A rendezvény zárásaként a résztvevők megkoszorúzták Perényi Zsigmond az iskola udvarán található szobrát. Ugocsa egykori főispánja, a szabadságharc vértanúja a főrendi ház alelnökeként aláírta a függetlenségi nyilatkozatot. Nem kért kegyelmet, ezért 1849 október 24-én Budapesten kivégezték.
Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverését egy olyan kegyetlen megtorlás követte, amilyet nemzetünk csak az 1956-os forradalom eltiprása után tapasztalt újra. A Habsburgok könyörtelen bosszút álltak a magyar szabadságharcért, amely majdnem véget vetett magyarországi uralmuknak, és csak a cári Oroszország beavatkozásával sikerült leverniük. Batthyány Lajos volt miniszterelnök és a tizenhárom honvéd főtiszt október 6-i kivégzése ennek a terrorhadjáratnak a szimbólumává vált.
Nagyszőlősön a Perényi Zsigmond Középiskolában emlékeztek meg a forradalom és szabadságharc vértanúiról. Az ukrán és a magyar himnusz elhangzása, majd a vértanúk emléke előtti egyperces néma főhajtás után elsőként Kudron Zoltán, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének elnöke tartott beszédet, egyaránt szólva a múltról és a jelenről.
– Ezen az őszi vasárnap délutánon történelmünk egy 175 éve történt szomorú, ugyanakkor dicső napjára emlékezünk – fejtette ki. – Szomorú nap, mert miután a világosi fegyverletétellel véget ért a szabadságharc, megkezdődött a kíméletlen megtorlás, melynek végrehajtója Haynau táborszernagy volt, aki 1849. október 6-án Aradon kivégeztetett tizenhárom magas rangú katonai vezetőt, Pesten pedig kivégeztette Batthyány Lajos volt miniszterelnököt. Összesen pedig a forradalom és szabadságharc 123 résztvevőjét végezték ki, köztük október 24-én Pesten Ugocsa vármegye főispánját, az Országos Honvédelmi Bizottmány tagját, báró Perényi Zsigmondot is, aki egyike volt azoknak, akik aláírásukkal hitelesítették a Függetlenségi Nyilatkozatot, s a nyilatkozattal való azonosulását, illetve az annak elfogadásában játszott szerepét később bírái előtt is öntudatosan vállalta. Pedig a szabadságharc résztvevőinek többségéhez hasonlóan, ő sem volt forradalmár. „Akarva sohasem ment volna bele a forradalomba, de belesodortatva készebb volt meghalni, mint visszatérni, amikor már csak a haza ügye iránti hűtlenséggel lehetett volna” – olvashatjuk egy száz éve írt életrajzában… De dicső nap is, mert magas rangú, nemes vérű, büszke férfiak a nemzetért, a magyarságért haltak meg. Megtehették volna, hogy elmenekülnek a bosszú elől, de maradtak, és vállalták a mártírhalált. Fejet hajtunk bátorságuk, hősiességük előtt…
A múltra való visszatekintést követően pedig a szónok rátért a jelenünkre.
Az ország, amelyben élünk, már lassan három éve háborúban áll. Minden tekintetben válságos időket élünk. Nehéz időszak áll mögöttünk, és még nehezebb hónapokat jósolnak a felelős szakértők, politikusok – mondotta. – Kárpátalja magyarsága is kiveszi részét a háborúból, hiszen több mint 400 magyar vagy magyar származású hivatásos, önkéntes vagy besorozott katona harcol a frontvonalban, vagy állomásozik annak közelében. Sok nemzettársunk menekült el a háború elől, vagy költözött külföldre egy jobb élet reményében. Így a jelen időszakban nincs szükség vértanúkra, nekünk, kárpátaljai magyaroknak a megmaradásunk a fontos. A túlélés az, amire összpontosítani kell. Mindannyian várjuk a háború végét, a békét. Majd azon kell munkálkodnunk, hogy egy jobb, biztonságosabb, élhetőbb világot teremtsünk, melyben stabil a megélhetés, melyben folyamatosan tudunk fejlődni, melyben gyermekeink, unokáink biztonságban érezhetik magukat. Ebben nagyon sokat segít az anyaország nemzeti kormánya, amit hálásan köszönünk. Mi itt, a szülőföldünkön szeretnénk jól élni egy fejlődő, békés, az Európai Unióhoz tartozó Ukrajnában, szeretnénk teljes jogú polgárokként megélni magyarságunkat, ápolni hagyományainkat, szabadon beszélni anyanyelvünket, és magyarul tanulni tanintézményeinkben. Ezért kell összefognunk, segítenünk egymásnak, és nem konfrontálódni, de minden nehézségek ellenére megmaradni magyarnak. Szerintem ezt várnák el tőlünk az 1848‒1849-es szabadságharc mártírjai, és ha minden sikerül, akkor onnan fentről büszkén tekintenek majd le ránk. Ehhez kívánok mindenkinek kitartást, erőt a feladatok elvégzésére, és ehhez kérjük Isten segítségét – zárta szavait Kudron Zoltán.
Ezt követően Fülöp Andrea beregszászi konzul Magyarország Ungvári Főkonzulátusa és Beregszászi Konzulátusa nevében köszöntötte a megjelenteket nemzeti gyásznapunkon.
– Emlékezni gyűltünk össze ma a nemzet vértanúira, a magyar honvédsereg 12 tábornokára és egy ezredesére, akik Aradon, valamint Batthyány Lajosra, Magyarország első alkotmányos miniszterelnökére, aki Pesten vált a Habsburg bosszúhadjárat áldozatává, akiknek az oly hőn áhított szabadság helyett 1849. október 6-án a halál jutott – emlékezett vissza a mártírokra. – Jól tudjuk mindannyian, hogy Magyarország történelme bővelkedik dicsőséges forradalmakban, hősökben, de ezek leverése után mártírokban is, akiknek az emléke kitörölhetetlen. Ma a 175 évvel ezelőtti tragikus őszre emlékezünk, és hajtunk fejet a 13 aradi vértanú emléke előtt, amikor is vérbe fojtották a magyar szabadságküzdelmet, s kivégezték Aradon a hősöket. Mégis, október 6. ne lesújtson, ne megfélemlítsen bennünket, hanem épp ellenkezőleg: bátorítson és ösztönözzön. Mert a szabadságot egykor sem adták, de ma sem adják könnyen Európának ezen a felén. Hiszen napjaink történései is jól igazolják, hogy a szabadság törékeny, mindig befejezetlen – soha nem teljes. Mindig van mit tökéletesíteni rajta, és mindig meg kell küzdeni érte. Legyünk méltóak hőseinkhez! Merítsünk erőt abból, amit a szabadságért harcolók embertársaikért, a kitűzött eszmékért és nem utolsósorban a hazáért áldoztak. És látva az ő áldozatukat, tegyük fel magunkban a kérdést: mit gondolunk, mit gondolhatunk magunkról? Számomra a vértanúk három legfontosabb üzenete a magyar összetartás, a magyar összefogás és az önmagunkba vetett hit. Nem szabad megijednünk a küzdelmektől, hanem határozottan ki kell állnunk jogainkért, értékeinkért, magyarságunkért. Isten minket úgy segéljen! – fejezte be felszólalását…
A szónoklatok elhangzása után a Nagyszőlősi Perényi Zsigmond Középiskola diákjai emlékeztek meg egy megható műsor keretében a forradalom és szabadságharc vértanúiról. Majd a megjelentek a tanintézet parkjában megkoszorúzták báró Perényi Zsigmond szobrát. A rendezvényt pedig még színvonalasabbá tette a Szatmár Énekegyüttes fellépése.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség a háború miatt az idén rövid kulturális programmal egybekötött csendes koszorúzással emlékezett meg az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseiről. A rendezvény Nagyszőlősön, a Perényi Zsigmond középiskolában zajlott, amely Ugocsa egykori főispánjának, a szabadságharc vértanújának nevét viseli. Az előadást követően a résztvevők megkoszorúzták a báró az intézmény udvarán található szobrát. Perényi Zsigmond a főrendi ház alelnökeként aláírta a függetlenségi nyilatkozatot. Nem kért kegyelmet, ezért 1849 október 24-én Budapesten kivégezték.
Nagyszőlősön folytatták útjukat a Direct Aid for Ukraine támogatói, hogy személyesen adhassák át támogatásaikat az Ukrán Fegyveres Erők számára. A Bozó Zsuzsa és Alex Davern által vezetett kezdeményezések az elmúlt időszakban már több projektet is megvalósítottak Kárpátalján. Amellett, hogy fiatalokat célzó programokat támogatnak, kiemelt fontossággal kezelik az Ukrán Fegyveres Erők támogatását. A napokban például 6 felújított terepjárót és különböző ellátmányokat adtak át a hadseregnek. Alex Davern az ír születésű, texasi üzletember, sok párhuzamot lát Ukrajna jelenlegi és Írország korábbi helyzete között, ezért is látta fontosnak, hogy közvetlenül támogassa az Ukrán Fegyveres Erőket és erre biztassa társait is. A felszereléseket, az adományozók kérésére a kedvezményezett katonai egységek vették át, többek között felszerelést kapott a 101-es, a 3-as, a 160-as, az 5-ös és a 128-as dandár is. Nagyszőlősön a Ludmilla Szvoreny általa vezetett humanitárius központ volt a kapcsolódási pont a támogatók és a fegyveres erők között. A mellett hogy rendszeresen támogatják a katonákat, kiemelt hangsúlyt fektettek arra, hogy a szőlős környékére érkező áttelepülteket is támogassák. Ebben a támogatásban kap helyet a Szvoreny házaspár által vezetett boksz illetve tánc stúdió is ahol ingyen foglalkoznak a keletről érkezett fiatalokkal. Mivel a házaspár ideje nagy részét a humanitárius munka tölti ki, a stúdiójukat jelenleg fiúk Volodimir vezeti. A nagyszőlősiek rendszeresen segítenek a humanitárius programok lebonyolításában és tervezésében. Az adományozók kiemelték: folytatni fogják a munkát, hogy a jövőben is segíteni tudják az ukrán fegyveres erőket.
Szakmai ünnepük alkalmából a megyei adminisztrációban oklevelekkel tüntették ki az adminisztratív szolgáltatást biztosító központok legjobban teljesítő 8 vezetőjét. Olekszandr Packan, a megyei adminisztráció vezető helyettesének elmondása szerint a teljes körű invázió kezdete óta az adminisztratív szolgáltatást biztosító központok rendkívül nehéz küldetést vállaltak, és megbirkóztak az összes rájuk bízott feladattal. A díjazottak között van Zsuzsanna Pavljuk, a Beregszászi adminisztratív szolgáltatást biztosító központ vezetője. Elmondása szerint az emberekkel való munkavégzés mindig nehéz, de az alkalmazottak képzettek és udvariasak. A központ által nyújtott legkeresettebb szolgáltatások közé tartozik a külföldi és belföldi útlevelek készítése, a földterületekkel kapcsolatos okmányok rendezése, valamint szociális szolgáltatások nyújtása. Nagyszőlősön 2021 végén nyílt meg a központ. Az adminisztrátorok évente több mint 12 000 szolgáltatást nyújtanak. A hivatal vezetője hangsúlyozza, az adminisztratív szolgáltatásokat nyújtó központ létrehozása hasznos szolgáltatás, amely lehetővé teszi, hogy egy helyen a lehető legtöbb igényt kielégítsék. Jelenleg 272 szolgáltatást nyújtanak 11 elöljárói körzetben, ahol több mint 67 000 ember él. Kárpátalján jelenleg 60 adminisztratív szolgáltatást nyújtó központ működik. A megyei adminisztráció abban bízik, hogy a jövő év végére sikerül még négy központot megnyitni, ezzel vidékünk mind a 64 kistérségében elérhetőek lesznek az adminisztratív szolgáltatások.
Majális keretein mutatták be a Nagyszőlősi Perényi Zsigmond 3. számú Középiskola növendékei lovastudásukat, valamint hogyan sajátították el a botforgatás, valamint az íjászat mesterségét. Az esemény a tanintézmény és a Szelíd Lovas Népfőiskola közös szervezésében valósult meg. A rendezvény színvonalát a Sárosoroszi Tehetséggondozó Műhely Boróka gyermek néptáncegyüttesének és népi zenekarának előadása emelte. A hivatalos programot követően a gyerekek kézműves foglalkozáson és süteményvásáron vehettek részt, amelynek bevételét az ukrán fegyveres erők támogatására ajánlották fel.
A nagyszőlősi Szelíd Lovasközpontban tettek élmény dús látogatást a Sámuel Alapítvány fiataljai. A kirándulást ezúttal a Dorcas Ukrajna Jótékonysági alapítvány támogatta, amely hosszú ideje egyengeti a Sámuel Alapítvány tevékenységét. A lovas programon 24 fiatal és kísérőik vehettek részt. Az alapítvány fő célja: a gyerekmentés. A nehéz sorsú gyermekek számára rendkívül fontos a lovasterápia, hangsúlyozzák a szervezők. A Dorcas Jótékonysági alapítvány „ Jövőt a gyermekek számára” elnevezésű programja már több éve támogat olyan szervezeteket Kárpátalján, amelyek főként család típusú gyermekotthonokban nevelkedő fiatalokról gondoskodnak. A támogatott fiatalok száma jelenleg 280 fő. A lovas terápia a traumákat átélt gyermekekre, vagy a veleszületett betegséggel küzdő fiatalokra is pozitív hatással van, hangsúlyozzák a központ működtetői. A lovas központba ellátogató fiatalok egyetértettek abban, hogy hatalmas élményben van részük, és hálásak a szervezőknek. A szervezők hangsúlyozták: a jövőben is azon fognak dolgozni, hogy a nehéz sorsú gyermekek számára tartalmas és hasznos programokat alakítsanak ki.
Nagyszőlős magyarsága hagyományosan a Perényi Zsigmond Középiskolában méltatta az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc 176. évfordulóját. Az eseményen Kudron Zoltán, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének ügyvezető alelnöke, a KMKSZ Nagyszőlősi Alapszervezetének elnöke kiemelte: 1848-ban az elnyomott nemzet felemelte fejét és szabadságért kiáltott.
Az ünnepségen Kudron Zoltán köszöntötte az egybegyűlteket. Beszédében elmondta: emberi léptékkel mérve 176 év sok idő. De ilyen sok idő elteltével sem halványul el annak az eseménynek a jelentősége, mely 1848-ban zajlott a magyar nemzet történelmében. Pesten az Európában zajló eseményeken felbuzdulva néhány lelkes fiatal elindult, és a nemzet újra önmagára talált. Az elnyomott nemzet felemelte fejét, szabadságért kiáltott – jegyezte meg Kudron Zoltán. „A történelemből tudjuk, hogy minden népnek és nemzetnek meg kell küzdenie a saját szabadságáért. Ez történik napjainkban ebben az országban is, melynek polgárai vagyunk. 1848-ban súlyos árat fizetett a nemzet, és a szabadságharc leverését követően 18 esztendőt kellett várni a kiegyezésig, de eljött, és ehhez szükség volt Petőfiék kiállására” – fogalmazott az alapszervezeti elnök.
A megemlékezésen Orbán Viktornak, Magyarország miniszterelnökének a köszöntőlevelét Jusztin Miklós beregszászi magyar konzul olvasta fel. A miniszterelnök levelében hangsúlyozta: „1848-ban a magyar nemzet a szabadság zászlóvivője lett. A márciusi ifjak nemcsak felelős kormányt, a cenzúra eltörlését és törvény előtti egyenlőséget követeltek, de arra is vágytak, hogy végre olyan Európában élhessenek, amelynek nemzetei együtt, egymás mellett, nem pedig egymás romjaira akarnak emelkedni. A magyar szabadság fénye ma is hirdeti, hogy a magyar nemzet kéri és követeli vissza azt a szabad, méltóságteljes és erős Európát, amely békét tudott tartani saját földjén, és határozottan kiállt minden olyan nyílt vagy burkolt törekvéssel szemben, amely őshonos kisebbségei nyelvének, kultúrájának felszámolására tört” – írta Orbán Viktor.
A megemlékezést a Perényi Zsigmond Középiskola, valamint a Kárpátaljai Magyar Líceum nagyszőlősi tagozata diákjainak műsora tette emelkedetté. A verses-zenés-táncos összeállításban a hazaszeretet, hit, remény és szabadság témaköröket, valamint az 1848. március 15-i eseményeket elevenítették fel.
Az eseményen megemlékeztek a híres magyar zeneszerző, népdalgyűjtő Bartók Béláról is. A zeneszerző szellemiségét méltatva a Bartók nevét viselő helyi zeneiskola zenekara ünnepi hangversenyt adott Maruska Viktor vezénylésével. Bartók Béla több szállal kötődik Nagyszőlőshöz, hiszen 1889 és 1892 között ott élt. Élete első zongorakoncertjét is Nagyszőlősön adta. A hangversenyen felcsendülő zeneművek többek között Bartók Béla, Lehár Ferenc, Peter Martin alkotásai. A zenekar vérbeli profizmussal lehengerlő zenei élményt nyújtott.
Az esemény végén az intézmények, egyházi és civil szervezetek vezetői megkoszorúzták az iskola udvarán található báró Perényi Zsigmond mellszobrát.