Hájas István festőművész második egyéni kiállítását nyitották meg október 22-én a Nagyszőlősi Révész Imre Galériában. A Fekete-hegy alatti városban született, de már hosszú ideje Bátyúban élő művész 35 alkotást vonultat fel, mely reprezentatív válogatás a 2017 és 2022 között készült festményeiből. A mindennapok szorongató problémái ellenére is van igény a művészi szépségre, melynek legnagyobb bizonyítéka, hogy a háború dacára is nagyszámú művészetkedvelő látogató jelent meg az ünnepélyes megnyitón.
A megnyitóünnepségen elsőként Tóth Márta üzletasszony, a Varázstű hobbibolt és a magángaléria tulajdonosa köszöntötte a megjelenteket. Kifejtette, miszerint minden képzőművésznek van kisugárzása, s Hájas István is képeivel a saját jellemét, valamint a szépet, a lelkiismeretet és a kreativitást hozta el Nagyszőlősre. Festményeiben jelen van a művészet iránti alázat, tájképein a mély természetismeret. Ez az ő kisugárzása.
Hájas István elmondta: hálás Istennek, amiért a jelenlegi helyzetben is sor kerülhetett a kiállításra, s hogy szép számban jöttek el a látogatók a tárlatra. Ugyancsak háláját fejezte ki Tóth Mártának, amiért galériájában helyet adott a műalkotásainak, és általában véve is – megannyi elfoglaltsága mellett – szívén viseli a kárpátaljai képzőművészek sorsának alakulását, a kárpátaljai képzőművészetet, amit a kiállítóterem létrehozása, működtetése, valamint a tárlatok színvonalas kialakítása is jelez. Felidézte, hogy ő is itt, Nagyszőlősön született, nőtt fel, a város akkori 8. sz. középiskolájában tanult, ahol rajztanára, Petro Kocan figyelt fel a rajz, a festészet iránti tehetségére, az általa vezetett rajzkörbe is felvette, s a képzőművészet felé irányította életútját. Az Ungvári Iparművészeti Szakközépiskola elvégzése után 13 évig dekoratőrként dolgozott, főleg különböző tanintézményekben, majd szinte napra pontosan öt évvel ezelőtt mutatta be első személyi tárlatát 50 festmény felvonultatásával, most pedig a 2017 óta elkészült alkotásaiból állította össze immár második egyéni kiállítását. S arról is szót ejtett, hogy a művésznek végtelen türelemre, valamint nyugodt háttérre van szüksége az alkotáshoz, ami – mint mondta – meg is van.
Marinics Sándor nagyszőlősi festőművész kiemelte Hájas István visszafogott színhasználatát, illetve azt, hogy művein látszik a precíz tervezés, életképein pedig pillanatszerűen örökíti meg a mozdulatokat. Seres János, a Tiszapéterfalvai Református Líceum lelkész-igazgatója felidézte, hogy gyermekkora óta ismeri a most kiállító művészt, sőt édesanyját is, aki hívő asszonyként imádsággal kezdte és fejezte be napjait, hitben nevelte fel gyermekeit, s Hájas István is Isten kezébe tette életét, aki kezébe vette azt, és vezeti útján. Az Úr formálta életét, művészetét. Majd leszögezte: aki Isten kezébe teszi az életét, annak életét az Úr alakítja…
A tárlat megnyitója kapcsán a kiállító művész interjút adott lapunk munkatársának is.
– Az iparművészeti szakközépiskolában rajzot, festészetet is tanultam az iparművészetek mellett, de fafaragó diplomát kaptam, viszont a diploma megszerzése óta nem foglalkozom fafaragással. A dekoratőri munkám mellett később hitoktatói képzésben részesültem, s immár 30 éve hitoktatóként dolgozom a Bátyúi Református Egyházközségben, 2005-től pedig a Kárpátaljai Református Egyházkerület levéltárosaként is tevékenykedem – vall önmagáról beszélgetőtársam.
– Említette a 2017-es első személyi tárlatát. Arra hol került sor? Részt vett már csoportos kiállításokon is?
–Öt éve a Beregszászi Református Egyházközség gyülekezeti termében vonultattam fel az alkotásaimat. Emellett két csoportos kiállításon is bemutattam a műveimet, más kárpátaljai festőkkel együtt. Az elsőre a Bátyúi Művelődési Házban került sor, 2014-ben, a másodikra pedig négy évvel ezelőtt, a Beregszászi Járási Tanács és a Beregszászi Járási Állami Közigazgatási Hivatal székházában.
– Melyik a kedvenc stílusa, és melyek a kedvenc témái?
–Főleg a realizmus jegyében alkotok, de absztrahálással is foglalkozom, Mosoly c. festményemen pedig az op-art stílust is kipróbáltam. Leginkább lovakat is ábrázoló életképeket, táj-, illetve városképeket, virágcsendéleteket szeretek festeni. Tájképeimen főleg az ősz dominál, mivel megannyi színben pompáznak ekkor a hegyek, az erdők, és az alkonyi természetet szeretem leginkább megfesteni, ugyancsak az ekkor felbukkanó színek, árnyalatok sokasága miatt. Itt említeném meg, hogy az egyik kiállított festményemen egymás mellett ábrázolom a téli, a tavaszi, a nyári és az őszi természetet, a Transzformáció a nyárból az őszbe c. tájképemen pedig agamográf kép létrehozásával kísérleteztem, melyen az egyik szögből tavaszi, a másikból nyári, a harmadikból pedig őszi tájnak látszik ugyanaz a kép. Farost alapra alkottam meg a művet, általában véve pedig vászonra, vagy vászon és farost kombinációjára festek, és olajjal dolgozom.
A festményeket elnézve, több alkotáson különösen megakadt a szemem. A Tükörbe néz az ősz c. képen a sárgult faleveleket ringató víz színén pompásan tükröződik a víz menti táj, ahogy a Nyári naplemente c. festményen is gyönyörűen megörökített tükörképet vetnek a vízparti fák, melyek zöldellő lombkoronája mögül kisüt a lenyugvó nap, s szép színekkel festi meg az alkonyi ég felhőkkel tarkított horizontját, mindez együtt pedig roppant hangulatossá teszi az alkotást. Míg a Portré erős fényben c. művén hullámokat vető, szőkén ragyogó hajkoronájú, gyönyörű nő pillant vissza szendén, kecses fejmozdulattal a válla fölött.
Soli Deo Gloria, Egyedül Istené a dicsőség – ez a felirat látható egy helyütt a festmények fölött, ami Hájas István ars poeticájaként is értelmezhető, aki kifejtette: egyedül Istené a dicsőség, aki festőművészi tehetséggel áldotta meg őt.
Az egy hónapig tartó kiállítás megnyitóját még hangulatosabbá tette a Bátyúi Művészeti Iskolában oktató Kosztyu Angéla hegedű-, illetve Spilka Zita zongorajátéka.
[type] => post
[excerpt] => Hájas István festőművész második egyéni kiállítását nyitották meg október 22-én a Nagyszőlősi Révész Imre Galériában. A Fekete-hegy alatti városban született, de már hosszú ideje Bátyúban élő művész 35 alkotást vonultat fel, mely reprezentat...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1666559460
[modified] => 1666537437
)
[title] => Hájas István második egyéni tárlata
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=122989&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 122989
[uk] => 123109
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 122975
[image] => Array
(
[id] => 122975
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/hajas-2.jpg
[original_lng] => 417476
[original_w] => 2048
[original_h] => 1536
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/hajas-2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/hajas-2-300x225.jpg
[width] => 300
[height] => 225
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/hajas-2-768x576.jpg
[width] => 768
[height] => 576
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/hajas-2-1024x768.jpg
[width] => 1024
[height] => 768
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/hajas-2-1536x1152.jpg
[width] => 1536
[height] => 1152
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/hajas-2.jpg
[width] => 2048
[height] => 1536
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/hajas-2.jpg
[width] => 2048
[height] => 1536
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1666612749:3
[_thumbnail_id] => 122975
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 2192
[_hipstart_feed_include] => 1
[translation_required_done] => 1
[_oembed_669418dec69c3c04d1ee9fff877094ad] =>
The City of Berlin refused to allow a destroyed russian tank to be displayed downtown in front of the ru Embassy. This court ruling just overturned that decision ? thanks to an appeal by lawyer & ?? Army reservist @P_O_Heinemann Danke Patrick & all involved! ?✊♥️? #DE4UAhttps://t.co/kUhGyRHX8Q
Das #Mondrian-Bild hängt seit 42 Jahren falschherum in Düsseldorf (links), man will es trotzdem so hängen lassen (rechts: wie es richtig wäre). pic.twitter.com/5eqKIjrc6O
A jelenleg érvényben lévő szigorító intézkedések miatt a kárpátaljai magyarság csendes koszorúzásokkal emlékezett az aradi hősökre október 6-án. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Perényi Zsigmond mellszobránál Nagyszőlősön, a báró nevét viselő középiskola udvarán rótta le kegyeletét az aradi vértanúk emléknapja alkalmából.
A megemlékezés kezdetén a jelenlévők egyperces csenddel adóztak a háborúban elhunytak emléke előtt.
„Mi most egy 173 évvel ezelőtt történt szomorú eseményre emlékezünk, az 1848–49-es szabadságharc mártírjaira. Ha a szabadságharcot le is verték, de tizennyolc év után meg lett az eredménye, az osztrák‒magyar kiegyezés. Mi is nehéz időket élünk, Ukrajnában háború van, azonban nagyon reméljük, hogy hamarosan itt is lesz kiegyezés” – mondta rövid beszédében Kudron Zoltán, a KMKSZ Nagyszőlősi Alapszervezetének elnöke, majd felolvasta a 13 magyar honvédtiszt nevét, akik hittek a szabadságban, harcoltak a hazáért és egy nemzet példaképeivé váltak.
Ezt követően a megjelentek elhelyezték az emlékezés koszorúit a vidékünkről származó báró Perényi Zsigmond, Ugocsa vármegye egykori főispánja, szintén a szabadságharc vértanúja mellszobrának talapzatánál.
„A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ez évben csendes koszorúzással emlékezik meg az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése utáni megtorlások során Aradon kivégzett tizenhárom vértanúról, a Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosról, aki az első független felelős magyar kormány miniszterelnöke volt, valamint báró Perényi Zsigmondról, Ugocsa vármegye főispánjáról, a szabadságharc vértanújáról, akit ugyanott, Pesten végeztek ki október 24-én” – mondta újságírónknak Barta József, a KMKSZ alelnöke, kiemelve: „Mi, magyarok immár második évszázada politikai okok miatti kényszerszünetekkel emlékezünk meg a szabadságharc hős mártírjairól, s míg lesz magyar nemzet – reméljük, hogy az idők végezetéig lesz –, addig mindig meg fogunk emlékezni róluk, mert róluk vehetünk példát életvitelből és gyűjthetünk erőt küzdelmeinkhez. Példát vehetünk bátorságból, hűségből, hősiességből, szabadság és haza iránti szeretetből. Ezekre a nemes emberi tulajdonságokra mindenkor szükség volt, és ma itt is szükség van, s valószínűleg ez a jövőben is így lesz” – hangsúlyozta az alelnök.
A háborúban elhunyt katonák emléke előtt tisztelegve egy perces néma csenddel kezdődött az október hatodikai megemlékezés a nagyszőlősi Perényi Zsigmond Középiskola előtti parkban. A háború alatt bevezetett szigorító intézkedések miatt a kárpátaljai magyarság korlátozott számban, csendes koszorúzásokkal méltatta az aradi hősök emlékét. A KMKSZ Nagyszőlősön, báró Perényi Zsigmond, Ugocsa egykori főispánjának, a ugyancsak a szabadságharc vértanújának szobránál rótta le kegyeletét. Perényi Zsigmond a főrendi ház alelnökeként aláírta a függetlenségi nyilatkozatot. A báró mindvégig következetesen kiállt a magyar nemzeti érdekek mellett, nem kért kegyelmet és kivégezték.
Kurendás Anett nevetlenfalui festő A művészet átkarol bennünket című tárlata 2022. augusztus 26-án nyílt meg a Nagyszőlősi Révész Imre Galériában. Tájképek, csendéletek kelnek életre alkotásaiban, valamint az impresszionizmus, illetve a kubizmus jegyében fogant állatalakos alkotások, kubista stílusú emberalakos festmények. Absztrakt művek… Művészeti stílusok és festészeti technikák kavalkádja…
A megnyitóünnepségen Tóth Márta, a galéria tulajdonosa köszöntötte a megjelenteket, majd bemutatta az Ungvári Művészeti Koledzs festőművészeti szakát idén befejezett alkotóművészt. Kifejtette: Anettet különösen sokoldalú tehetséggel áldotta meg az Isten, mellyel most próbál sáfárkodni, s tegyük rögtön hozzá: ügyesen. A Nevetlenfalui Művészeti Iskolában cimbalmozni tanult ott oktató édesanyjától, emellett a zongorázást is elsajátította, majd érdeklődés ébredt benne a képzőművészetek iránt, s édesanyja fedezte fel, hogy különös tehetsége van a rajzhoz, a festészethez, ezért támogatni kezdte abban, hogy komolyan foglalkozzon e művészetekkel. Ezt követően rajztanfolyamokon vett részt, több rajzversenyt is megnyert, 2015-ben pedig második helyezést ért el a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány rajzpályázatán. Három évvel később az Értékeink gyermekszemmel c. falinaptárban is megjelentek az alkotásai. Egy felkérésnek eleget téve, Noé bárkájának ábrázolásával díszítette a Nevetlenfalui Római Katolikus Egyházi Óvoda étkezdéjének a falát. S miután tavalyelőtt Magyarország Beregszászi Konzulátusa pályázatot hirdetett fiatal kárpátaljai képzőművészek részére, a résztvevők egyikeként – jutalmul – részt vett egy tíznapos fülöpfalvi plein air alkotótáborban, ahol híres kárpátaljai festőktől (Kopriva Attilától, Erfán Ferenctől) sajátított el művészeti ismereteket, festészeti megoldásokat. Első önálló tárlatát pedig ez év augusztus 6-án tartotta meg Magyarországon, Nick községben.
Kurendás Anett többek között szólt arról a tervéről, hogy gyermektábort szeretne szervezni a történelmi egyházak segítségével. Tóth Márta kérdésére válaszolva elmondta, hogy a most kiállított művei közül a két, számára legkedvesebb alkotása a Sipot-vízesést ábrázoló impresszionista tájképe, amely a második olajfestménye, valamint egy absztrakt műve, mely az első, e művészeti stílus jegyében készült képe. Majd miután a galériatulajdonos felhívta rá a figyelmet, miszerint a fiatal művésznő a festészet mellett verseket is ír, Kurendás Anett felolvasta egy költeményét. Marinics Sándor nagyszőlősi festő útkereső művészként jellemezte a kiállítót. Fudella Andzselika, a Tiszapéterfalvai Kistérség Oktatási és Művelődési Osztályának a vezetője is megosztotta gondolatait a részvevőkkel. Szakadáti Rita, a Tiszaháti Tájmúzeum igazgatója pedig virágcsokorral lepte meg a pályakezdő művésznőt.
A tárlat kapcsán lapunk munkatársa is elbeszélgetett Kurendás Anettel, aki művészetéről szólva kifejtette: a realista stílus elég távol áll tőle, inkább a kubizmust, az impresszionizmust, legfőképp pedig az absztrakt stílust kedveli. Tájképeit az impresszionizmus jegyében alkotja meg, egy-egy táj szemlélése közben szerzett benyomásait viszi vászonra. Alakos művei esetében viszont a kubista stílust részesíti előnyben: az érdekli, miként állíthatja össze a különböző komponenseket. Absztrakt festményeiben pedig belső érzéseit fejezi ki. A tájképek témaválasztásáról szólva elmondta: verhovinai származású édesapja révén leginkább e hegyvidék áll hozzá a legközelebb, s ennek különböző pontjait örökíti meg. A vízparti tájakat ábrázoló alkotások esetében arra törekszik, hogy minél jobban ábrázolja, miként tükröződik a folyók, tavak vizeiben a partvidék a fáival, bokraival. Ami pedig a festészeti technikákat illeti, a tájképeinél inkább az olajfestést szereti alkalmazni. Kubista, illetve absztrakt műveit akrillal készíti. Magyarországon megismerkedett egy új technikával, a diopaszttal, állatalakos festményeit ezzel alkotja meg, s a jövőben mind több esetben tervezi alkalmazni ezt a technikát.
De hová vezet a művésznő életútja most, miután befejezte a koledzset? Mint megtudom, egyelőre Magyarországra, ahol egy általános iskolában fog oktatni, nyaranta viszont hazatér, s hegyvidéki témájú tájképeit továbbra is itt akarja megfesteni, mert bár anyaországunkban is vannak hegyek, mint kifejti, a kárpátaljaiak szebbek…
A megnyitóünnepség hangulatát nagyban emelte az Akliban élő, jelenleg a Munkácsi Állami Egyetemen zeneművészetet tanuló ifj. Csetneki Ferenc igen szép szaxofonjátéka.
The City of Berlin refused to allow a destroyed russian tank to be displayed downtown in front of the ru Embassy. This court ruling just overturned that decision ? thanks to an appeal by lawyer & ?? Army reservist @P_O_Heinemann Danke Patrick & all involved! ?✊♥️? #DE4UAhttps://t.co/kUhGyRHX8Q
Das #Mondrian-Bild hängt seit 42 Jahren falschherum in Düsseldorf (links), man will es trotzdem so hängen lassen (rechts: wie es richtig wäre). pic.twitter.com/5eqKIjrc6O
„A művészet átkarol bennünket” címmel rendeztek kiállítást Kurendás Anett alkotásaiból a nagyszőlősi Révész Imre Galériában. A tárlat ünnepélyes megnyitóján Tóth Márta galériatulajdonos elmondta, fontosnak tartja, hogy a kárpátaljai festőművészek mellett a kezdő alkotóknak is teret biztosítson a bemutatkozásra. A művész első kárpátaljai egyéni tárlatán 27 alkotása tekinthető meg. Anett elmondása szerint már kicsi korától vonzódott a festészet iránt, de több művészeti ágban is kipróbálta magát. A megnyitóra a fiatal festőt elkísérte édesanyja, Kurendás Szilvia is, aki cimbalomoktatóként tevékenykedik Kárpátalján. A TV 21 Ungvár stábjának elmondta: a kezdetektől támogatja lányát művészeti pályájának megvalósításában. A rendezvény zárásaként Anett saját verseiből olvasott fel az egybegyűlteknek. A fiatal művész tárlata szeptember 15-ig tekinthető meg a nagyszőlősi Révész Imre Galériában.
The City of Berlin refused to allow a destroyed russian tank to be displayed downtown in front of the ru Embassy. This court ruling just overturned that decision ? thanks to an appeal by lawyer & ?? Army reservist @P_O_Heinemann Danke Patrick & all involved! ?✊♥️? #DE4UAhttps://t.co/kUhGyRHX8Q
Das #Mondrian-Bild hängt seit 42 Jahren falschherum in Düsseldorf (links), man will es trotzdem so hängen lassen (rechts: wie es richtig wäre). pic.twitter.com/5eqKIjrc6O
Kiscsoportos készségfejlesztő foglalkozásokat tartanak a nagyszőlősi Révész Imre galériában az elemi osztályosoknak. Mivel a háború kezdete óta a kárpátaljai tanintézményekben is online formában folyik az oktatás, ezzel szerettek volna hozzájárulni a gyerekek képzéséhez. A Hagyományok Háza Hálózat támogatásával megvalósuló programot heti rendszerességgel szervezik meg a galériában.
Klisza János ungvári építész és grafikus Pasztellel a tájban című egyéni tárlatát december 17-én nyitották meg a Nagyszőlősi Révész Imre Galériában.
A kiállítás megnyitóján elsőként Tóth Márta üzletasszony, a kiállítóterem tulajdonosa köszöntötte az egybegyűlteket, majd bemutatta Klisza Jánost. Elmondta, a művész 1974-ben fejezte be a Kijevi Állami Képzőművészeti Főiskola építészeti karát. Az építészet mellett azonban hamarosan vonzani kezdte a képzőművészet, elsősorban a tájképfestészet. 2005-ben a MÉKK (Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége) Munkácsy Mihály Egyesületének az alapító tagja és társelnöke lett, s azóta állandó résztvevője a Tiszaháti Munkácsy Mihály Képzőművészeti Alkotótáboroknak. 2007-ben az Ukrán Képzőművészeti Szövetség is sorai közé fogadta, 2012-ben pedig belépett a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságába. Az eltelt évek során egyéni, illetve csoportos tárlatai voltak Magyarországon, Csehországban, a Felvidéken, a Székelyföldön, vidékünkön, valamint Kijevben.
A felszólaló kifejtette, a művész alkotásai lenyűgözőek, és elgondolkodtatják a művészetkedvelő közönséget. Mind színben, mind formában magas művészi fokon ábrázolja a kárpátaljai táj szépségét, festményei tisztaságot, harmóniát sugároznak. Klisza János a természet csodálója, képei pedig minket is megajándékoznak azzal a felismeréssel, hogy egyedinek, különlegesnek, szépnek lássuk mindazt, amit eddig esetleg hétköznapinak tartottunk. Alkotásai által ismét rácsodálkozhatunk a természetre, és gyönyörködhetünk a kárpátaljai táj szépségében. Arra tanítanak, hogy a szépség az, ami a szemünkön keresztül pihenteti a szívünket, a lelkünket, s ott van mindenütt: a levegőben, a földön, a természetben…
Klisza János elmondta: 1984 óta elkészült műveiből válogatta össze a jelen tárlat anyagát, s a festményei megalkotásakor, az alkotások helyszínén belé vésődött emlékeit nyújtja át most a kezén és a szívén keresztül a nézőknek. Kitért rá, hogy művészként bejárta Nagy-Magyarországot, megjegyezve, milyen felemelő benyomást tett rá Székelyföld, ahol igazi magyarok élnek, s megragadta a hagyományaikhoz való ragaszkodásuk, a lelki tisztaságuk. Majd visszatérve a képzőművészethez, kifejtette: ha a grafikus, a festő csak egyféle technikát használ képei elkészítésekor, az stagnáláshoz vezet, de ha különböző technikákkal alkotja meg munkáit, az a művész javára válik.
Gyebnár István beregszászi magyar konzul rámutatott, hogy a kiállított művek mennyire kötődnek a kárpátaljai közeghez, s érdekesnek nevezte, miszerint építészet és táj, az építészet és a képzőművészet összekapcsolódik több képen is, a művész egy építész szemén keresztül mutatja be a tájat.
Kudron Katalin, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének irodavezetője arról szólt: a művész a lelkét, a legérzékenyebb pontját veti a lábunk elé, melyre nem szabad rátaposni, hanem értékelnünk kell azt, hogy a lelke egy darabját adja át alkotásaiban a nézőknek. A múzeumok, a képtárak lélektárak, a művészek lelkileg jelen vannak ott, s megköszönte Klisza Jánosnak, hogy elhozta ide a műveit, a lelkét, megtisztelve ezzel minket, majd megígérte: „Befogadjuk és továbbadjuk alkotásai lényegét.”
A kiállítás megnyitóját még ünnepélyesebbé tették a nagyszőlősi születésű, a Debreceni Egyetem ének szakán tanuló, leendő operaénekes Pálos Hajnalka által előadott, az advent és a karácsony hangulatát árasztó énekek.
Lapunk munkatársa röviden elbeszélgetett a kiállító művésszel, aki elmondta: a művészeti stílusok közül a szürrealizmus és az impresszionizmus áll hozzá a legközelebb. Munkássága során pedig különböző képzőművészeti technikákat is kipróbált: akvarellel kezdte, olajjal folytatta, de temperával, gouache-sal, akrillal is alkotott, ám a legszívesebben pasztellel dolgozik. Tájképfestőként pedig mindegyik évszak szépsége megfogja: az ősz szín-kavalkádja, a tavaszi virágzás csodája, a nyáron kibomló virágok, sőt még a tél is, ám a téli táj hangulatát is csak úgy tudja megragadni, majd átadni, ha a természetben dolgozik, és vállal némi fagyoskodást.
„Mindig csodáltam a természetben jelen lévő rendszert, annak szerkezetét és felépítését. Az alkotói folyamat kezdeti, tervezői stádiumában a fehér papír előtt állva meglátjuk az épület-táj szerkezetét, és kezd megjelenni egy kép, aminek az alkotó kéz ad formát. Grafikai munkám alapanyagaként rátaláltam a porpasztellre, amiben egy érdekes kettősség jelenik meg. A festészet és a grafika határán egyensúlyozó technika alapanyaga a porból kemény rúddá préselt kréta. Ez a rideg és törékeny rúd olyan puhaságot rejt magában, amit a kéz és az ujjak simogatása kelt életre a papíron. Képeim témája pedig a kárpátaljai táj lett. Vidékünkön a hegyek veszik át egy épület falainak a szerepét, melyek a különböző korokban megnyíltak, és beengedtek minket egymáshoz, majd elzártak minket egymástól, de mindig oltalmazták a lábaiknál élő emberek színes kavalkádját, így életünk kiradírozhatatlan részeivé váltak. Ebben a házban sokan lakunk, a különböző nemzetek és hagyományok pedig olyan kulturális képződményt hoztak létre, mely rengeteg embert, köztük engem is alkotásra inspirált, és teszi azt a mai napig” – vall munkásságáról Klisza János…
A kárpátaljai magyarság hagyományosan Nagyszőlősön, báró Perényi Zsigmond, Ugocsa vármegye mártírhalált halt főispánjának a szobránál tartotta központi megemlékezését az 1848–49-es forradalom és szabadságharc vértanúiról.
A rendezvény ünnepi szónoka, Szilágyi Mátyás beregszászi magyar főkonzul Perényi Zsigmondra emlékezve kiemelte, hogy a főispán „a magyar nyelv hivatalossá tételének, a magyar ifjúság nemzeti szellemű nevelésének, a közigazgatás modernizálásának és a teljes magyar politikai rendszer reformjának, a mezőgazdaság fejlesztésének élharcosa volt”, olyan reformpolitikus, akire méltán büszke az anyaországi és a külhoni magyarság.
Szilágyi Mátyás kijelentette, hogy Perényi Zsigmond „nem született forradalmárnak, mégsem hátrált meg, hanem vállalta a küzdelmet, és vállalta a felelős kiállást a haza javáért, a magyar szabadságért. Az országgyűlés alelnökeként ellátta kézjegyével a Habsburg-ház trónfosztását rögzítő Függetlenségi Nyilatkozatot. Perényi Zsigmond mindvégig vállalta a szabadságharcban betöltött szerepét, soha nem tagadta meg nemzetét és a szabadság ügyét, amiért október 24-én Pesten harmadmagával kivégezték – tette hozzá. „Meghalt, mert hazáját életénél jobban szerette” – idézte végezetül mottóként Perényi Fiumei úti temetőben található sírjának feliratát a diplomata.
Beszédében Barta József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke rámutatott, hogy a magyar nép szabadságszerető, amit történelme során többször is bizonyított. „Ma Magyarország, nemzeti kormányával az élén küzd a keresztény Európáért, küzd a nemzetek Európájáért, küzd országának szuverenitásáért az unión belül. Küzd és dolgozik a nemzet határrevízió nélküli egyesítésért.”
Barta József köszönetet mondott a magyar népnek és a kormánynak az elmúlt években a kárpátaljai magyaroknak nyújtott politikai, gazdasági, kulturális, szociális és karitatív támogatásért.
A KMKSZ alelnöke végezetül arra szólította fel a kárpátaljai magyarokat, hogy küzdjenek emberi és kisebbségi jogaikért, azért, hogy „anyanyelven tanulhassunk és taníthassunk.” Az emlékünnepséget a nagyszőlősi Perényi Zsigmond Középiskola diákjainak zenés-irodalmi összeállítása zárta.
#Niagara Falls illuminated ?⚪️? into Hungarian National colours on the occasion of 65th anniversary of the 1956 Hungarian Revolution and Freedom Fight. Touching moments w @Dr_Ferenc_Dancs and Amb @vassmari honouring our brave heroes who fought for our country’s independence???? pic.twitter.com/uEZKuR3vdi
Párhuzamos világok címmel nyílt meg Marinics Sándor nagyszőlősi fizikatanár és képzőművész huszonöt alkotásból álló egyéni tárlata október 1-jén a Nagyszőlősi Révész Imre Galériában. A tárlatot gyönyörű stíluskavalkád jellemzi.
A kiállítás megnyitóünnepségén elsőként Tóth Márta, a magángaléria tulajdonosa üdvözölte a megjelenteket, s megköszönte Marinics Sándornak, hogy a kezdetektől támogatta a kiállítóterem létrehozásának a tervét. A változatos stílusú, tematikájú, különböző technikákkal készült alkotások kapcsán kifejtette, miszerint a kiállítás látogatói közül mindenki megtalálhatja a szívéhez legközelebb eső művészi kifejezésmód jegyében készült alkotásokat, majd kiemelte, hogy Marinics Sándor művei elgondolkodtatják az embert, s például a Robotvilág c. grafika felveti a kérdést: Megengedhetjük-e, hogy a mesterséges intelligencia uralkodjon az embereken? Ugyancsak elismerően szólt a képzőművész akvarelljeiről is.
Szilágyi Mátyás beregszászi magyar főkonzul rámutatott: a kortárs festőművészek, grafikusok kiállításai a művészetek folytonosságát jelenítik meg, s ezért örvendetes, hogy Tóth Márta magángalériája lehetőséget teremt arra, hogy a kortárs alkotóművészek bemutathassák műveiket a nagyközönségnek, míg a kiállítóterem kialakítása, enteriőrje idevonzza a művészetkedvelőket. Végezetül pedig méltatta Marinics Sándor sokoldalúságát, illetve szürrealista műveinek elgondolkodtató mivoltát. Gyebnár István beregszászi magyar konzul szintén megosztotta benyomásait a megjelentekkel, s többek között figyelemre méltóknak nevezte a művész pasztelljeit.
Kudron Katalin, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezete székházának irodavezetője iskoláskori emlékeit idézte fel az őt is fizikára és műszaki rajzra oktató Marinics Sándorral kapcsolatban, kiemelte emberségességét, valamint azt, hogy az oktatás mellett a rajzszakkört vezetve vele is megkedveltette a grafikát. Ezt követően a kiállító művész megköszönte mindazok munkáját, akik megszervezték a mostani tárlatát, melyben az utóbbi két-három év alkotásait vonultatta fel. Kitért rá, hogy minden kiállítás megmérettetés a művész számára, s üzenet nemcsak a mának, hanem a jövőnek is. Majd röviden szólt a művészetéről, kifejtve, hogy a grafikát jobban kedveli, mint a festészetet, bár a grafikák elkészítéséhez sok idő szükségeltetik, a tervei kapcsán pedig megjegyezte, miszerint a jövőben többet kíván foglalkozni az olajfestményekkel.
A tárlat kapcsán lapunk tudósítója interjút készített Marinics Sándorral, aki felidézte, hogy még csak hétéves volt, amikor nagyapja, Tornyay János festőművész már megkezdte bevezetni a festészet világába, megkedveltetve vele azt, a grafikával viszont csak később, nyolcadik osztályos korában kezdett megismerkedni, Gogol Holt lelkek című regénye tanulásakor viszont már egész portrésorozatot készített a mű szereplőiről. A középiskola befejezése után az Ungvári Állami (mai nevén: Nemzeti) Egyetemen diplomát szerzett fizika, majd nemzetközi kapcsolatok szakon, ezt követően pedig elvégezte a Moszkvai Krupszkaja Képzőművészeti Egyetem festészet-grafika szakát is, megszerezve harmadik diplomáját. Első munkahelye egy ungvári kereskedelmi reklámcég volt, ahol tervezőmérnökként dolgozott, később a Nagyszőlősi Kerámiagyár speciális tervezőirodájának mérnökeként, majd vezetőjeként tevékenykedett, végül pedig fizikát oktatott a Nagyszőlősi 3. Sz. Perényi Zsigmond Középiskolában, s egyúttal a tanintézet rajzszakkörét is vezette. Ma már „csak” magántanárként oktat a képzőművészeti munkássága mellett, s az Ugocsai Képzőművészeti Egyesület alelnökeként is részt vesz szűkebb pátriája művészeti életében. Művei pedig megtalálhatók számos magángyűjteményben Magyarországon, Szlovákiában, Csehországban, az Egyesült Államokban, Kanadában, Oroszországban, Izraelben, Svédországban, Ausztriában, Ausztráliában…
Mint kifejti, a stílusok közül a szürrealizmus áll hozzá a legközelebb, mivel így jobban tudja ábrázolni nemcsak a dolgok felszínét, hanem a felszín mögött működő erőket is. De realista, illetve plein air stílusban is alkot, s az utóbbi jegyében festette meg például a most kiállított Tisza Tekeházánál c. művét. A festészeti technikák közül leginkább az akvarellt és az akrilt kedveli, az akvarellt azért, mert szereti a kihívásokat. Egy akvarellt ugyanis gyorsan el kell tudni készíteni, és biztos kéz kell hozzá. Az akrilt pedig azért szereti, mert lassan szárad, és jól megőrzi a színeket. Ha meg akrilt alkalmaz egy grafikánál, akkor erős kontraszthatást lehet vele elérni. Emellett viszont a gouache-t is alkalmazza, illetve olajfestékkel is dolgozik. Az utóbbival azért szeretne többet foglalkozni a jövőben, mert grafikai témákat akar átültetni festményekre, olajfestéssel pedig könnyebb betölteni a felületet, és a javításokat is könnyebb elvégezni egy olajfestményen, hiszen egymás után többször is át lehet így festeni egy képet, míg ha egy grafika elkészítése nem sikerül, ki lehet dobni a művet. Amúgy a grafikáit ceruzával, színes ceruzával, tussal és géles tollal készíti. De vegyíti is a technikákat, s a most kiállított grafikák többsége is vegyített technikákkal készült, például színes ceruzával és tussal. A tus, az akvarell és az akril kombinációjával készült alkotásai pedig már átmenetet képeznek a grafika és a festmény között. Egyébként a grafikáit leginkább tussal szereti elkészíteni egyrészt azért, mert ez a klasszikus grafikai technika, másrészt pedig azért, mert a grafikánál az árnyékolást pontokkal és vonalakkal lehet megoldani, s ezt leginkább tussal lehet elérni.
Mind a grafikákkal, mind az olajfestményekkel figurális kompozíciókat alkot, tájképeket csak akkor fest, ha természetjárásai közben – kikapcsolódásként nagyon szeret kirándulni a természetbe – megragadja egy természeti szépség, s mivel mindig visz magával ceruzát, rajzfüzetet, ott helyben elkészíti a vázlatot, majd a műtermében megfesti magát a képet is. A vásárlói viszont leginkább a grafikáit veszik meg.
S miért választotta tárlata címéül a Párhuzamos világokat? Mint elmagyarázta, jól megfér itt egymás mellett a szürrealizmus és a realizmus, amellett pedig minden ember külön világ, egymás mellett élnek, így párhuzamos világokat alkotnak, melyek összekapcsolódnak a társadalomban…
Szilágyi Mátyás, Gyebnár István és Tóth Márta további benyomásaira is kíváncsi voltam a tárlat végén. Szilágyi Mátyás nagyon sokszínűnek nevezte a kiállítást, a kiállított munkákról pedig megállapította, hogy nagyon mély tartalommal bírnak. Gyebnár Istvánt megragadta a két képen ábrázolt Varázserdő, melynek kapcsán megjegyezte, miszerint az általa nagyra becsült néhai magyar festőművész, Bednay Éva művészete folytatódik bennük. Tóth Márta pedig a kiállítások fontosságát ecsetelve kifejtette: Nem mondhatunk le a művészi alkotásról. Ettől vagyunk emberek. És az alkotások bemutatását célozza a galéria…
Párhuzamos világok címmel Marinics Sándor alkotásaiból nyílt kiállítás a nagyszőlősi Révész Imre Galériában. Szülővárosában legutóbb 1992-ben volt egyéni kiállítása. Ez alkalommal grafikáit, akvarelljeit, akrilképeit, vegyes technikával készült alkotásait tekinthették meg az érdeklődők.