Ritka csillagászati jelenséget rögzített a NASA Napdinamikai Obszervatóriuma: április 23-án, kedden egyszerre négy napkitörés is történt.
A Nap aktivitási ciklusának csúcsán, az úgynevezett napmaximumok idején gyakoriak a napkitörések. A Schwabe-ciklusnak ebben a szakaszában rendszeresen előfordulnak napfoltok és koronakidobódások (CME-k), amelyek néha látványos sarki fényt és rádiókimaradásokat produkálnak a Földön.
A napfoltok olyan területek, ahol a mágneses mező körülbelül 2500-szor erősebb a földinél. A szokatlanul erős mágneses mező miatt a mágneses nyomás megnő, miközben a környező légköri nyomás csökken. Ez viszont mérsékli a hőmérsékletet a környezetéhez képest, mert a koncentrált mágneses tér gátolja a forró gázok áramlását a Nap belsejéből a felszínre – idézi az IFL Science magazin az amerikai Országos Meteorológiai Szolgálatot.
A folyamat robbanásokat eredményez a Nap felszínén. Ritkán kettős napkitörés is létrejöhet egyidejűleg. Ezeket korábban egymástól független eseményeknek gondolták, egy 2002-es statisztikai elemzés viszont bizonyította, hogy nem azok, hanem mágneses hurkokon keresztül kapcsolódnak egymáshoz.
Még ritkább, de nem elképzelhetetlen, hogy egyszerre négy napkitörés is kialakuljon.
Ez történt a napokban is.
Egyelőre nem világos, hogy a napkitörések elérik-e a Földet. Ha igen, a Spaceweather.com becslése szerint erre legkorábban április 26-án kerül sor. A legtöbb geomágneses viharhoz hasonlóan azonban most sincs ok az aggodalomra, csupán a sarki fény lehet intenzívebb és kisebb zavarok keletkezhetnek a rádiós kommunikációban és az elektromos hálózatokban.
A legnagyobb napkitörések
Az 1859-es Carrington-esemény számított a modern kor egyik legerősebb napkitörésének. Ekkor egy intenzívebb fler (a naplégkör egy körülhatárolt részének hirtelen, erős kifényesedése) keltett zavart bolygónk magnetoszférájában. Ennek hatására a távíróhálózat vezetékei szikrázni kezdtek, egyes távíróhivatalok kigyulladtak, használhatatlanná téve ezzel a Viktória-kor telekommunikációs rendszerét.
Minden idők egyik legerőteljesebb naptevékenysége 775-ben következhetett be, az ősi szuperfler 10-szer erősebb lehetett az 1989-es napkitörésnél, és még a Carrington-eseményt is jócskán felülmúlhatta. Ennek ellenére a 775-ben történtek nem veszélyeztették a földi élővilágot, csupán a fák évgyűrűiben maradt nyoma a fokozott naptevékenységnek.
Bár a négy egyszerre jelentkező napkitörés fenyegetőnek tűnhet, szintén nem kell tartanunk a Föld pusztulásától.
AR3112 néven kategorizáltak egy nagyobb napfoltot a szakemberek, akik úgy vélik: a terület nemsokára még aktívabb lesz – számolt be róla a Space Weather. A portál nem is finomkodik, szerintük a folt egy igazi „behemót”.
A portál az Amerikai Óceán- és Légkörkutató Központ (NOAA) adatai alapján azt is írja, hogy a folt miatt 65 százalék az esélye, hogy M-es típusú, és 30, hogy X-kategóriájú kitörések zajlanak majd le. A napkitöréseket erősségüktől függően A-, B-, C-, M- és X-osztályokba sorolják. Az A egy kevésbé erős, míg X a legerősebb ilyen eseményt jelenti.
A kérdéses napfolt szinte egyenesen a Föld felé néz a szakemberek szerint, így az abból kilökődő anyag a bolygó irányába haladhat tovább.
A Space Weather szerint október 4-én, kedden egy 200 ezer(!) kilométer hosszú mágneses „szál” tört ki a Nap déli féltekéjén, egy része pedig az űrbe kerülve repült tovább.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Geofizikai és Űrtudományi Tanszék Űrkutató Csoportja vezeti azt a nemzetközi programot, amelyben földi mérési adatokon alapuló előrejelzéssel segítik a műholdak és űreszközök zavartalan működését – közölte az egyetem kedden.
A napkitörések és a földmágneses viharok hatására a Föld felsőlégkörébe töltött részecskék és plazma sodródik a napszélből. Ezek a kis vagy közepes energiájú részecskék a sugárzási övekben nagy energiára tesznek szert az ott lezajló hullám-részecske kölcsönhatásokban és „csapdába esnek” a földi mágneses térben. Amíg a csapdában vannak, komoly veszélyt jelentenek a műholdak és űreszközök elektronikájára. Ezért nagyon fontos, hogy a kutatók előre tudják jelezni, mennyi ideig tart, amíg ezek a nagyenergiájú részecskék kiszóródnak a csapdából.
A mágneses viharok a Nap dinamikája következtében rendszeresen, bár nem szabályos időközönként megtörténnek. „A műholdoperátorokat azonban elsősorban nem az érdekli, hogy mikor lesz mágneses vihar és mikor keletkeznek nagyenergiájú részecskék, hanem az, hogy ha már itt a „baj”, az meddig tart: egy óráig, fél napig, vagy két napig” – mondta Lichtenberger János, a FARBES-projekt vezetője.
A problémák elkerülése érdekében, az adott időintervallumban a műholdakat alapállapotba kell kapcsolni, ilyenkor a hibás műveletek esélye lényegesen alacsonyabb. A kikapcsolt műhold azonban veszteséges az üzemeltetőknek, ezért a cél az, hogy a műhold csak addig maradjon kikapcsolva, amíg az a biztonsága szempontjából feltétlenül szükséges.
A folyamat előrejelzéséhez valós idejű műholdas mérések kellenének, de jelenleg nincs ilyen műhold. „Nemzetközi konzorciumunk éppen ezért földi mérésekre alapozva készít olyan előrejelzéseket, amelyek nem a finom részletekre koncentrálnak, hanem a már említett veszélyes periódusok időtartamát becslik meg sugárzásiöv-modellek segítségével” – tette hozzá az ELTE professzora.
A közlemény szerint a sugárzásiöv-modellek kulcsparamétereit földi mérésekből származtatják. Ezekben a mérésekben több évtizedes tapasztalattal rendelkezik az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék Űrkutató Csoportja. Korábban kiépítettek egy olyan globális mérőhálózatot (AWDANet), amelyben a felsőlégkör és a plazmaszféra elektronsűrűséget a villámok által keltett jelek (úgynevezett whistlerek) segítségével mérik. A hálózat olyan természetes eredetű rádiójelek vételére is alkalmas, melyeknek erőssége a sugárzási övek modelljeinek egyik fontos bemeneti paramétere.
A csoport irányítja a korábbi Eötvös Loránd Geofizikai Intézet által létrehozott európai mágneses mérőhálózatot (EMMA), amelynek mérései – más frekvenciatartományban – szintén a sugárzási övek modelljeinek fontos bemeneti paraméterei.
Az említett földi mérőhálózatokat a PLASMON FP7-es pályázatban – amelyet szintén az ELTE koordinált – fejlesztették tovább. A most induló FARBES-projekt célja a plazmaszféra és a sugárzásiöv-modellek operatív alkalmazása az Európai Űrügynökség (ESA) űrbiztonsági programjában.
A projektben részt vesz a francia Office National d’Etudes et de Recherches Aérospatiales, a brit British Antarctic Survey, a Cseh Tudományos Akadémia Felsőlégkörfizikai Intézete, az athéni Nemzeti Egyetem és az észak-amerikai New Mexico Consortium is.
Az Európai Űrügynökség (ESA) CACTus (Computer Aided CME Tracking) nevű szoftvere egy erőteljes napkitörést regisztrált vasárnap. Ennek forrása egyelőre nem ismert, így nem tudni, hogy az esemény a napfoltok mely régiójában történt. Csakhogy – hívták fel rá a figyelmet a szakemberek – ezek között olyan is van, amelyik a Föld felé néz.
Az Interesting Engineering szerint a Nap felszínén több mint érdekes aktivitás volt tapasztalható a napokban. Megjelent például egy napfolt, az AR3038, ami rövid idő alatt óriásira nőtt. Később pedig akkora lett, hogy a Föld ma már háromszor is elférne benne. A csillagászok úgy vélték, hogy a folt idővel napkitöréseket fog eredményezni, így többen a mostani eseményt is ehhez kötötték. Utóbb azonban kiderült, hogy az AR3038-nak nincs köze hozzá.
Az IE szerint a napkitörés miatt úgynevezett koronakidobódás (coronal mass ejection, CME) következett be. A kidobódásokat rádiókitörések kísérhetik, amik megzavarhatják a rádiós kommunikációt, a radarok működését, és az elektromos energiahálózatot. Ha pedig a Föld a kidobott anyag útjába esik, a földi magnetoszférának ütközve mágneses vihart okozhat – olvasható a Wikipédián.
A szakértők szerint a CME-knek általában napokba telhet elérni a Földet. A számítások alapján a napfelszínen észlelt vasárnapi kitörés eredménye ma, azaz június 29-én kerülhet a bolygó közelébe.
Műholdak tucatjait veszítette el a SpaceX egy mágneses viharban egy nappal a fellövésük után – írta a BBC hírportálja.
A műholdak a viharban kizuhantak pályájukról. A geomágneses „viharokat” a napfelszín nagy erejű kitörései okozzák, ezek plazmát és mágneses mezőt lőnek ki, ami a Földet is elérheti.
Elon Musk amerikai milliárdos cége azt közölte, hogy a múlt héten fellőtt 49 szatellit közül akár 40-et is elérhetett a vihar. A műholdaknak a Starlink internetes projekt hálózatához kellett volna csatlakozniuk.
A Starlink projekt célja, hogy nagy sebességű internetet biztosítsanak műholdak ezrei segítségével. A rendszer viszonylag drága, de ott ad hozzáférést, ahol kábeles kapcsolat nem lehetséges. Jó példa erre, hogy amikor a Tongát sújtó januári földrengés és szökőár elvágta a sziget tenger alatti adatkábelét, a közeli Fidzsin építettek Starlink-állomást, hogy az internet újra elérhető legyen.
A legutóbbi 49 műholdat a Föld felszínétől mintegy 210 kilométerre állították pályára. A február 3-i fellövés után mindegyik műhold kontrollált repülést ért el. Egy nappal később azonban geomágneses vihar csapott le a Földre. A vihar felmelegítette az atmoszférát, amely a vártnál sűrűbbé vált. „A fedélzeti GPS szerint a vihar eszkalációs sebessége és súlyossága miatt a légkör ellenállása 50 százalékkal nagyobb lett, mint a korábbi műholdfellövéseknél” – közölte a SpaceX.
Megpróbálták biztonsági üzemmódba helyezni a műholdakat, hogy a légellenállást minimalizálják, azonban a légellenállás elég erős volt ahhoz, hogy a szatellitek ne tudjanak kilépni a biztonságos üzemmódból és visszatérni a Föld körüli pályára, amelyet el kellett volna érniük a stabilitás érdekében. Ehelyett akár 40 műhold is visszaeshet a Föld légkörébe és eléghet.
A szakemberek nem számítanak arra, hogy bármelyik is becsapódna a Földbe.
MTI
[type] => post
[excerpt] => Műholdak tucatjait veszítette el a SpaceX egy mágneses viharban egy nappal a fellövésük után - írta a BBC hírportálja. A múlt héten fellőtt 49 szatellit közül akár 40-et is elérhetett a vihar.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1644444000
[modified] => 1644430442
)
[title] => Műholdak tucatjait veszítette el a SpaceX egy mágneses viharban
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=89629&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 89629
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 89630
[image] => Array
(
[id] => 89630
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/starlink.jpg
[original_lng] => 64492
[original_w] => 953
[original_h] => 536
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/starlink-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/starlink-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/starlink-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/starlink.jpg
[width] => 953
[height] => 536
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/starlink.jpg
[width] => 953
[height] => 536
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/starlink.jpg
[width] => 953
[height] => 536
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/starlink.jpg
[width] => 953
[height] => 536
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1644423245:10
[_thumbnail_id] => 89630
[_edit_last] => 10
[views_count] => 6985
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_0ceba8f13a155b58b4d84f114a984cb4] =>
[_oembed_time_0ceba8f13a155b58b4d84f114a984cb4] => 1645407087
[_oembed_f6fbeb5b370ebfc3f671fd1293311751] =>
Twitter inhabitants froze in anticipation of a new era... @elonmusk guarantees unforgettable sensations from unusual moderation. Did the bird get its freedom eventually or just moved to a new cage?
.@elonmusk, maybe you should stop pessimizing ?? official accounts & forcibly reducing their reach? It's too obvious. Don’t help talentless ru-propaganda. It won't help them and @Twitter's reputation is dying. Maybe a regulator is needed to explain competition rules to the owner?
Splashdown!#Crew5 is back on Earth, completing a science mission of nearly six months on the @Space_Station. Their @SpaceX Dragon Endurance spacecraft touched down at 9:02pm ET (0202 UTC March 12) near Tampa off the coast of Florida. pic.twitter.com/nLMC0hbKY4
Starship fully stacked at Starbase. Team is working towards a launch rehearsal next week followed by Starship’s first integrated flight test ~week later pending regulatory approval pic.twitter.com/9VbJLppswp
Sometimes a mistake is much more than just a mistake. By not allowing Ukrainian drones to destroy part of the Russian military (!) fleet via #Starlink interference, @elonmusk allowed this fleet to fire Kalibr missiles at Ukrainian cities. As a result, civilians, children are…
Indeed, @elonmusk, we do. We are looking forward to the Budapest #Demographic Summit, the largest international gathering of pro-family forces, which will be held between September 14 and 15, with the participation of many heads of state, prime ministers and influencers, where…
Yesterday, @elonmusk broke news that the first human patient implanted with Neuralink appears to have fully recovered and is able to control a computer mouse just by thinking.
A major step toward enabling patients with motor impairments to communicate with the world.
Igen cudar hónapok jöhetnek az emberiségre, ha nem kerülnek fel egy viszonylag ritkán, de előbb-utóbb elkerülhetetlenül bekövetkező eseményre. Egy százévente kb. egyszer előforduló intenzitású napkitörés ugyanis az egész internetet megbéníthatja hetek vagy akár hónapokra is – ez pedig katasztrofális következményekkel járna világszerte.
Legalábbis ezt állítják amerikai kutatók egy frissen nyilvánosságra hozott elemzésben, amiben a szóban forgó „szupernapviharok” következményeit boncolgatják. Ezek szerint a szóban forgó nagyintenzitású napkitörések igen komoly ingadozásokat (ún. geomágneses vihart) idézhetnek elő a Föld mágneses mezejében, ez pedig az elektromos vezetékekben túláramot keletkeztetne, ami tönkretenné – elsősorban a finomelektronikai – berendezéseket.
Bár a végpontokon ezek viszonylag jól védve lehetnek, és pl. a modern optikai kábelek sem lennének közvetlenül érintettek a probléma által, a hagyományos telekommunikációs vezetékek és az azok mentén elhelyezett, illetve ezeket összekötő jelismétlők (repeaterek) és útválasztók (routerek) igen komoly károsodást szenvedhetnének. Ezek közül is legsúlyosabban a transzatlanti kábeleket érintené a jelenség, amik javításának és pótlásának ideje akár hetekre vagy hónapokra is rúghatna.
A legnagyobb probléma azonban a szakértők szerint az, hogy nincs is forgatókönyv kidolgozva az ilyen helyzetek kezelésére, így mindent ott és akkor kellene kitalálni, amikor a helyzet bekövetkezik. Márpedig statisztikai értelemben nagyon ideje lenne egy ilyennek – ugyanis a legutolsó elegendően súlyos napkitörés 1921-ben – tehát már 100 éve volt -, miközben az azt megelőző hasonló esemény csak alig hat évtizeddel korábban, 1859-ben.
A globális internet hetekre, hónapokra történő kiesése nem csak a Facebook-függőknek jelentene komoly problémát, de számtalan ember vesztené el munkáját miatta, és akadozóvá válhatna rengeteg fogyasztási cikk, de még élelmiszer szállítása és termelése is, hiszen manapság szinte minden ezeket a folyamatokat támogató rendszer valamilyen mértékben az internetre van kötve és függ az azokon elérhető szolgáltatásoktól, amik kiesése így zavart okozna ezek működésében is.
