A német szövetségi legfelsőbb bíróság csütörtökön megállapította, hogy a Facebook általános szerződési feltételei érvénytelenek, amelyek alapján a közösségi oldal a felhasználók posztjait törli vagy a saját, úgynevezett kommunikációs standardokban lefektetett feltételek elleni vétsége miatt ideiglenesen vagy végleg kizárja.
A bíróság annyiban igazat adott a Facebooknak, hogy törölhet bizonyos, például gyűlöletbeszédnek minősíthető bejegyzéseket, de köteles arról utólag, indoklással értesíteni a felhasználót.
Mi több, a felhasználó szándékolt ideiglenes letiltásáról vagy végleges kizárásáról ugyancsak köteles előre tájékoztatni, sőt lehetőséget kell adni arra, hogy az érintett nyilatkozhasson a tervezett szankcióval kapcsolatban.
Az ügy háttere, hogy két Facebook-felhasználó azért perelte be a techóriást, mert az törölte a muzulmánok és migránsok ellen szóló posztjaikat, és törölte őket a közösségi oldalról, mert a szolgáltató azokat idegengyűlölőnek minősítette. De a szövetségi legfelsőbb bíróság úgy ítélte meg, hogy a bejegyzések még belefértek a német alaptörvényben garantált véleménynyilvánítási szabadság védelmébe. Igaz, hogy egy másik német törvény, a 2017-ben életbe lépett hálózati végrehajtási törvény (NetzDG) kötelezi a közösségi szolgáltatókat arra, hogy többek között személyes sértegetés, gyűlöletbeszéd és népcsoportok vagy kisebbségek elleni uszítás esetén törölni kötelesek az ilyen bejegyzéseket. Ezt a törvényt viszont számos jogász kezdettől fogva kritizálja, mert lehetővé teszi rengeteg bejegyzés önkényes törlését és a posztolók jogtalan kizárását is.
Joachim Steinhöfel neves német ügyvéd, aki elsőként nyert pert Bíró Gábor védence érdekében a Facebook, valamint később a Facebookon megjelenő bejegyzések cenzúráját bérmunkában végző és Soros György által is támogatott Correctiv elnevezésű szervezet ellen is, a legfelső bírósági döntéssel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az mindegyik közösségi oldalt arra fogja kényszeríteni, hogy átírják az általános szerződési feltételeiket, és az ítélethez igazítsák a törlési és a kizárási gyakorlatukat. Úgy vélte, a bírósági döntésnek két nagy horderejű következménye lesz még. Egyrészt megszűnik az algoritmusok által mindenféle indoklás nélkül véghez vitt automatikus letiltás vagy kizárás lehetősége, másrészt a szolgáltatóknak rengeteg emberre lesz szükségük, akiknek az egyéni válaszok alapján kell majd dönteniük az egyes felhasználók sorsáról.
Az ítélet értelmében a Facebook csak ezután döntheti el, hogy valóban letiltja vagy kizárja a felhasználót. Amennyiben igen, akkor az érintett a bíróságokhoz fordulhat.
Az ítélet – legalábbis Németországban – azt is jelenti, hogy a Facebook az összes folyamatban lévő pert az érvénytelennek nyilvánított általános felhasználási feltételek miatt el fogja veszíteni, és addig, amíg azokat nem igazítják hozzá az ítélethez, minden egyéb pert is.
Mindehhez még hozzájön, hogy meg kell találni és be kell tanítani azokat az embereket, akik majd az egyéni döntéseket meghozzák a tiltási, illetve kizárási ügyekben. – Addig is vadnyugat uralkodik a Facebookon – figyelmeztetett Steinhöfel.
A berlini kormány is hadat üzent a Facebooknak, Ulrich Kelber szövetségi adatvédelmi biztos nemrég levelet írt minden kormányzati szervnek, amelyben arra kérte a hivatalvezetőket, hogy az év végéig töröljék az általuk vezetett szervezeti egységek hivatalos oldalait a legnagyobb közösségi platformról. A problémájuk az, hogy a Facebook nem hajlandó információt megosztani arról, hogy milyen típusú adatgyűjtést folytat az oldalkezelő felületén, így nem tudják betartani az unió adatvédelmi törvényét.
