Claudia Goldin amerikai gazdaságtörténésznek, a Harvard Egyetem professzorának ítélte oda idén a közgazdaságtudományi Nobel-emlékdíjat a Svéd Tudományos Akadémia, amely hétfőn Stockholmban jelentette be döntését.
Az akadémia indoklásában egyebek között az szerepelt, hogy az 1946-ban született Claudia Goldin nyújtotta az első átfogó, évszázadokat átölelő beszámolót a nők keresetéről és munkaerőpiaci részvételéről. Kutatásai feltárták a változások, valamint a nemek közötti különbségek fő okait.
Tanulmánya szerint a nők jelentősen alulreprezentáltak a globális munkaerőpiacon, és amikor dolgoznak, kevesebbet keresnek, mint a férfiak. Claudia Goldin több mint 200 évnyi adatot gyűjtött az Egyesült Államokban levéltárakban, hogy bemutassa, hogyan és miért változtak a nemek közötti különbségek a keresetek és a foglalkoztatási ráták terén az idők során.
Goldin kimutatta, hogy a nők munkaerőpiaci részvétele ebben az időszakban nem nőtt, hanem egy „U” alakú görbét alkotott. A házas nők unkaerőpiaci részvétele a tizenkilencedik század elején az agrártársadalomból az ipari társadalomba való átmenettel csökkent, majd a XX. század elején a szolgáltatási szektor növekedésével növekedni kezdett. Goldin ezt a mintát a strukturális változások és a nőknek az otthon és a család iránti felelősségével kapcsolatos társadalmi normák fejlődésével magyarázta.
A huszadik században a nők iskolai végzettsége folyamatosan emelkedett, és a legtöbb magas jövedelmű országban ma már lényegesen magasabb, mint a férfiaké. Goldin szerint a fogamzásgátló tablettákhoz való hozzáférés fontos szerepet játszott e forradalmi változás felgyorsításában azáltal, hogy új lehetőségeket kínált a karriertervezéshez.
A huszadik századi modernizáció, gazdasági növekedés és a foglalkoztatott nők arányának bővülése ellenére a nők és a férfiak kereseti különbsége hosszú ideig alig közeledett.
Goldin ezt arra vezette vissza, hogy az egész életen át tartó karrierlehetőségeket befolyásoló, tanulmányokra vonatkozó döntéseket viszonylag fiatal korban kell meghozni. Amennyiben viszont a fiatal nők elvárásait az előző generációk tapasztalatai alkotják – például az, hogy az anyukák nem mentek vissza dolgozni, amíg a gyerekek fel nem nőttek –, akkor a karrierfejlődés lassú lesz.
Történelmileg a keresetek területén tapasztalható nemek közötti különbségek nagy része az iskolai végzettség és a foglalkozás megválasztása közötti különbségekkel magyarázható. Goldin azonban kimutatta, hogy az egymás közötti, valamint az egyazon foglalkozású nők közötti különbségeket legfőképpen az alapozza meg, hogy mikor született az első gyerek.
Jakob Svensson, a Közgazdaságtudományi Díj Bizottságának elnöke azt mondta, hogy „a nők munkában betöltött szerepének megértése fontos a társadalom számára. Claudia Goldin úttörő kutatásának köszönhetően ma már sokkal többet tudunk a mögöttes tényezőkről és arról, hogy a jövőben milyen akadályokat kell kezelni.”
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Chemistry to Moungi G. Bawendi, Louis E. Brus and Alexei I. Ekimov “for the discovery and synthesis of quantum dots.” pic.twitter.com/qJCXc72Dj8
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Physics to Pierre Agostini, Ferenc Krausz and Anne L’Huillier “for experimental methods that generate attosecond pulses of light for the study of electron dynamics in matter.” pic.twitter.com/6sPjl1FFzv
BREAKING NEWS The 2023 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Katalin Karikó and Drew Weissman for their discoveries concerning nucleoside base modifications that enabled the development of effective mRNA vaccines against COVID-19. pic.twitter.com/Y62uJDlNMj
Mint ahogyan arról már mi is beszámoltunk, az Ukrajnában dúló háború kárvallottjai számára tervezi felajánlani 122 millió forintos pénzdíjának nagy részét Krausz Ferenc magyar kutató, akit az idén fizikai Nobel-díjjal tüntetett ki a Svéd Királyi Akadémia.
Krausz Ferenc a Magyar Tudományos Akadémiának adott interjújában úgy fogalmazott: rendszeresen jár Magyarországra, a háború pedig ide sokkal közelebb van, mint Németországhoz, ahol ő egyébként főállásban kutat. Amit itt az elmúlt másfél év alatt a háború következményeiből látott, meggyőzte arról, hogy ahogy csak tud, segíteni szeretné az orosz agresszió áldozatait és családtagjaikat.
Krausz arra is gondolt, hogy önkéntesként elmegy az ukrán határra segíteni a menekültek fogadását, de végül úgy döntött, hogy kiterjedt tudományos kapcsolatrendszerén keresztül többet tud tenni ezekért az emberekét, mint személyesen: egy jó ideje már ezért a Science4People nevű jótékonysági szervezeten keresztül adakozik ő maga is a háború kárvallottjai számára, ahogy ugyanerre buzdítja az őt körülvevő tudományos közeg szereplőit is.
Két legutóbbi díjam, a tavalyi Wolf-díj és az idei Frontiers of Knowledge díj összegét – az előbbit teljes egészében, az utóbbit jelentős részben – felajánlottam az alapítványnak, és hasonlóan szeretnék a Nobel-díjjal kapcsolatban is eljárni – fejtette ki a Nobel-díjas kutató az MTA-nak.
BREAKING NEWS The 2023 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Katalin Karikó and Drew Weissman for their discoveries concerning nucleoside base modifications that enabled the development of effective mRNA vaccines against COVID-19. pic.twitter.com/Y62uJDlNMj
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Physics to Pierre Agostini, Ferenc Krausz and Anne L’Huillier “for experimental methods that generate attosecond pulses of light for the study of electron dynamics in matter.” pic.twitter.com/6sPjl1FFzv
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Chemistry to Moungi G. Bawendi, Louis E. Brus and Alexei I. Ekimov “for the discovery and synthesis of quantum dots.” pic.twitter.com/qJCXc72Dj8
A kvantumpöttyök felfedezéséért és előállításáért Moungi Bawendi, Louis Brus és Alekszej Jekimov kapja az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Chemistry to Moungi G. Bawendi, Louis E. Brus and Alexei I. Ekimov “for the discovery and synthesis of quantum dots.” pic.twitter.com/qJCXc72Dj8
Az akadémia közleménye szerint a díjazottak – akik mindhárman az Egyesült Államokban dolgoznak – a nanotechnológia egy fontos magját vetették el. A kvantumpöttyök (vagy kvantumpontok) ma már megtalálhatók tévékészülékekben és LED-lámpákban, de segítik a sebészek munkáját is.
A kitüntetettek 11 millió svéd koronán osztoznak egyenlő arányban.
A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.
A kémiai Nobel-díj nyerteseinek nevét már órákkal a Svéd Királyi Tudományos Akadémia bejelentése előtt véletlenül nyilvánosságra hozták egy e-mailben, amely több svéd laphoz is eljutott.
Az ezzel kapcsolatos újságírói kérdésre Hans Ellegren, az akadémia főtitkára elmondta, hogy nagyon sajnálják a történteket, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a nyertesek kiválasztása hosszú folyamat, és a kiszivárgott levél nem befolyásolta a döntést.
A bejelentést követően telefonon kapcsolták Moungi Bawendit, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) tudósát. A francia születésű kutató elárulta, hogy álmából ébresztették fel a hírrel, amely nagyon meglepte. Hangsúlyozta, hogy nagy megtiszteltetésnek tartja az elismerést. Ezen a tudományterületen nagyon sokan dolgoznak, ezért nem gondolta, hogy megkaphatja munkájáért a Nobel-díjat – tette hozzá.
Újságírói kérdésre azt is elmondta, nem tudott róla, hogy a díjazottak neve korábban kiszivárgott. A felfedezés jelentőségével kapcsolatban kiemelte, hogy még csak az út elején járnak, és nagy jövőt jósolt a gyakorlati alkalmazásnak.
Az akadémia közleménye szerint az idei díjazottaknak sikerült olyan parányi részecskéket létrehozniuk, amelyek tulajdonságait a kvantumjelenségek határozzák meg.
Ezek a kvantumpöttyök ma már a nanotechnológia fontos részei.
„A kvantumpöttyöknek sok érdekes és szokatlan tulajdonságuk van. Egyik fontos tulajdonságuk, hogy méretüktől függően különböző a színük” – emelte ki Johan Aqvist, a kémiai Nobel-bizottság elnöke.
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Chemistry to Moungi G. Bawendi, Louis E. Brus and Alexei I. Ekimov “for the discovery and synthesis of quantum dots.” pic.twitter.com/qJCXc72Dj8
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Physics to Pierre Agostini, Ferenc Krausz and Anne L’Huillier “for experimental methods that generate attosecond pulses of light for the study of electron dynamics in matter.” pic.twitter.com/6sPjl1FFzv
BREAKING NEWS The 2023 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Katalin Karikó and Drew Weissman for their discoveries concerning nucleoside base modifications that enabled the development of effective mRNA vaccines against COVID-19. pic.twitter.com/Y62uJDlNMj
11 millió svéd koronával, vagyis mintegy 368 millió forint pénzjutalommal jár egy idei Nobel-díj. A fizikai Nobel-díjat hárman kapták megosztva, ők fejenként 122 millió forinthoz jutnak így. Köztük a magyar Krausz Ferenc, aki ma azt is elárulta: jótékony célra fordítja az elnyert összeget.
Krausz Ferenc, magyar származású kutató kapta az idei fizikai Nobel-díjat megosztva két tudóstársával. A Mórról származó, jelenleg Németországban élő szakember az attofizika egyik úttörője. Kutatási eredményeit számos területen hasznosítják, köztük a gyógyászatban és a lézeres vizsgálatoknál. A 2023-as fizikai Nobel-díj hivatalos indoklása szerint a kitüntettek „az anyagban lévő elektronok dinamikájának tanulmányozására szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat létrehozó kísérleti módszerekért” kapták az elismerést.
Óriási meglepetésként érte a friss magyar Nobel-díjast, hogy elnyerte a legkiválóbb tudósoknak járó díjat, a megtiszteltetésért elsőkét kollégáinak mondott köszönetet a Deutschlandfunk rádióadásában elhangzott rövid interjú szerint. Az estét már családjával tölti a tudós, aki a díjjal járó pénzjutalmat nem tartja meg saját magának: a másfél éve általa alapított Science 4 People egyesület a tudományos élet képviselőinek összefogása az ukrajnai háború által sújtott nehéz sorsú emberek megsegítésére, ennek javára szánja a pénzjutalmat.
Ahogy az interjúban elhangzik, Krausz Ferenc az utóbbi időben elnyert díjainak anyagi részét ennek az ukrajnai kezdeményezésnek a javára különítette el, és nem lesz ez másképp a Nobel-díjjal sem.
Honlapja szerint az S4P célja az Ukrajnán belüli helyi közösségek projektjeinek támogatása. Olyan tevékenységeket segítenek, amelyek azonnali szükségleteket elégítenek ki, és tartós értéket teremtenek. Első projektjeikkel mintegy 30 gyermeknek segítettek, akik elvesztették otthonukat Kelet-Ukrajnában, és egy nyugat-ukrajnai kis falu, Bakosh általános iskolájában találtak menedéket. Az iskola több mint 300 tanulóját a digitális tanulást segítő eszközökkel támogatják.
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Physics to Pierre Agostini, Ferenc Krausz and Anne L’Huillier “for experimental methods that generate attosecond pulses of light for the study of electron dynamics in matter.” pic.twitter.com/6sPjl1FFzv
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Chemistry to Moungi G. Bawendi, Louis E. Brus and Alexei I. Ekimov “for the discovery and synthesis of quantum dots.” pic.twitter.com/qJCXc72Dj8
BREAKING NEWS The 2023 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Katalin Karikó and Drew Weissman for their discoveries concerning nucleoside base modifications that enabled the development of effective mRNA vaccines against COVID-19. pic.twitter.com/Y62uJDlNMj
A magyar fizikusnak és társainak az attoszekundumos fényimpulzusok kutatásáért ítélték a rangos díjat 2023-ban.
A Svéd Királyi Akadémia kedd délelőtti bejelentése szerint 2023-ban Krausz Ferenc, Pierre Agostini és Anne L’Huillier kapja a fizikai Nobel-díjat az attoszekundumos fizika területének megalapításáért és az elektronok kutatásáért.
A Németországban élő Krausz Ferenc társaival az ultragyors lézertudomány megalapítója. Az attoszekundum a másodperc egymilliárdod részének egymilliárdod része vagyis 10–18 másodperc. Az ilyen időtartományban működő lézerekkel olyan fizikai folyamatokat lehet vizsgálni, amiket eddig nem tudtunk, például az elektron útját az atom belsejében.
Pierre Agostini az Ohiói Egyetem munkatársa, a 65 esztendős francia Anne L’Huillier a Lundi Egyetem atomfizika-professzora. A 61 esztendős Krausz Ferenc a müncheni Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója, a Ludwig Maximilians Egyetem Kísérleti Fizikai Tanszékének vezetője, az MTA külső tagja. Krausz és munkatársai 2001-ben elsőként állítottak elő és mértek attoszekundum időtartamú fényimpulzusokat.
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Physics to Pierre Agostini, Ferenc Krausz and Anne L’Huillier “for experimental methods that generate attosecond pulses of light for the study of electron dynamics in matter.” pic.twitter.com/6sPjl1FFzv
Krausz Ferenc és kutatótársai 2015 óta szerepeltek a Nobel-díjra esélyesek listáján.
Az attoszekundumos fizika gyakorlati alkalmazása hívja életre az attoszekundumos kémia tudományát, ami az elektronok lokalizációja alapján tud anyagokat tervezni, de biokémiában is alkalmazható szövetek molekuláris működéseinek azonosítására. Anne L’Huillier a sajtó kérdésére az új tudomány alkalmazásával kapcsolatban elmondta, hogy az attoszekundumos lézereket például a félvezetőiparban, mikrochipek gyártásában használják a gyakorlatban.
Magyarországon jelenleg a szegedi ELI-ALPS lézeres kutatóközpontban végeznek ultragyors impulzusú lézeres kutatásokat.
A 2022-es fizikai Nobel-díjat Alain Aspectnek, John F. Clausernek és Anton Zellingernek ítélték a kvantuminformációval kapcsolatos kutatásaikért. Aspect, Clauser és Zellinger három évtizede voltak esélyesek a díjra, ezért már „örökös jelöltként” emlegették őket.
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Physics to Pierre Agostini, Ferenc Krausz and Anne L’Huillier “for experimental methods that generate attosecond pulses of light for the study of electron dynamics in matter.” pic.twitter.com/6sPjl1FFzv
BREAKING NEWS The 2023 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Katalin Karikó and Drew Weissman for their discoveries concerning nucleoside base modifications that enabled the development of effective mRNA vaccines against COVID-19. pic.twitter.com/Y62uJDlNMj
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Chemistry to Moungi G. Bawendi, Louis E. Brus and Alexei I. Ekimov “for the discovery and synthesis of quantum dots.” pic.twitter.com/qJCXc72Dj8
Karikó Katalin magyar biokémikus és Drew Weissman amerikai mikrobiológus kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseikért – jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.
BREAKING NEWS The 2023 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Katalin Karikó and Drew Weissman for their discoveries concerning nucleoside base modifications that enabled the development of effective mRNA vaccines against COVID-19. pic.twitter.com/Y62uJDlNMj
Az orvostudományi Nobel-díjat 1901 óta 114. alkalommal ítélték oda, összesen 227 kitüntetettnek: 40 alkalommal kapta egy, 35 alkalommal két, 39 alkalommal három tudós megosztva az elismerést. A 227 kitüntetettből 13 nő, akik közül csak Barbara McClintock vehette át egyedül a díjat 1983-ban. A kitüntetést kilenc alkalommal (1915, 1916, 1917, 1918, 1921, 1925, 1940, 1941 és 1942) nem ítélték oda. A díjat egy kitüntetett nem vehette át: a német Gerhard Domagk a náci kormány parancsára vissza kellett utasítsa a neki 1939-ben megítélt Nobel-díjat, a tudós az érmet és az oklevelet (a pénzt már nem) csak 1947-ben vehette át.
Az eddigi legfiatalabb kitüntetett a kanadai Frederick G. Banting, aki 1923-ban 32 évesen vehette át a díjat, míg a legidősebb az amerikai Francis Peyton Rous, aki 87 éves volt, amikor 1966-ban neki ítélték a kitüntetést. 1947-ben fordult elő első alkalommal, hogy egy házaspár mindkét tagja, Gerty és Carl Cori is megkapta az orvosi Nobel-díjat, majd 2014-ben a norvég May-Britt Moser és férje, Edvard Moser szintén megosztott orvosi Nobel-díjat kapott. 2022-ben első alkalommal díjazták egy orvosi Nobel-díjas tudós gyermekét: az 1982-ben kitüntetett svéd Sune Bergström után fia, Svante Pääbo genetikus is megkapta a Nobel-díjat. A legidősebb élő kitüntetett az 1924-ben született francia-amerikai Roger Guillemin, aki 1977-ben kapta meg az elismerést. 2011-ben a kanadai Ralph Steinman a kitüntetés bejelentése előtt három nappal meghalt, de a díjat – amely 1974 óta posztumusz nem adható – nem vonták vissza, mert a bizottság a döntés meghozatalakor még nem értesült a hírről.
Érdekesség, hogy a jelöltekről ötven évig nem közölhető információ. Így például csak a fél évszázad lejártával derülhetett ki, hogy Sigmund Freud osztrák pszichiátert több mint tucatnyi alkalommal jelölték, ennek ellenére sem kapta meg a díjat.
Az élettani-orvosi Nobel-díjnak eddig három magyar vagy magyar származású kitüntetettje volt. Bárány Róbert (1876-1936), aki az első világháború után Svédországban élt, 1914-ben kapta a díjat „a vesztibuláris apparátus (egyensúlyszerv) fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáiért”. 1937-ben Szent-Györgyi Albert (1893-1986) kapta a kitüntetést „a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéséért, különösen ami a C-vitamin és a fumársav-katalízis felfedezését illeti” – ő az egyetlen magyar tudós, aki idehaza folytatott kutatásaiért kapta meg a díjat. Az Amerikában letelepedett Békésy György (1899-1972) „a fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért” 1961-ben kapott orvosi Nobel-díjat.
A kitüntetett 11 millió svéd koronát kap. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.
BREAKING NEWS The 2023 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Katalin Karikó and Drew Weissman for their discoveries concerning nucleoside base modifications that enabled the development of effective mRNA vaccines against COVID-19. pic.twitter.com/Y62uJDlNMj
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Physics to Pierre Agostini, Ferenc Krausz and Anne L’Huillier “for experimental methods that generate attosecond pulses of light for the study of electron dynamics in matter.” pic.twitter.com/6sPjl1FFzv
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Chemistry to Moungi G. Bawendi, Louis E. Brus and Alexei I. Ekimov “for the discovery and synthesis of quantum dots.” pic.twitter.com/qJCXc72Dj8
Október 2. és 9. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat. Elsőként ma az orvosi-élettani kategóriában hirdetnek nyertest Stockholmban.
Kedden a fizikai, szerdán a kémiai Nobel-díj kitüntetettjeit ismerteti a Svéd Királyi Tudományos Akadémia.
Idén is az esélyesek közé sorolják Karikó Katalin biokémikust, kutatóbiológust, a koronavírus elleni mRNS-alapú vakcina egyik fejlesztőjét.
A hagyományoknak megfelelően csütörtökön hirdetik ki az irodalmi kategória nyertesét, ezt a díjat a Svéd Akadémia ítéli oda.
Október 6-án Oslóban hozzák nyilvánosságra a Nobel-békedíj idei kitüntetettjét, majd október 9-én ismét Stockholmban azt, hogy ki kapja a svéd jegybank által alapított közgazdasági Nobel-emlékérmet.
A díjakat, amelyek mellé 10 millió svéd korona jár, a szokásoknak megfelelően az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján, december 10-én adják át.
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Chemistry to Moungi G. Bawendi, Louis E. Brus and Alexei I. Ekimov “for the discovery and synthesis of quantum dots.” pic.twitter.com/qJCXc72Dj8
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Physics to Pierre Agostini, Ferenc Krausz and Anne L’Huillier “for experimental methods that generate attosecond pulses of light for the study of electron dynamics in matter.” pic.twitter.com/6sPjl1FFzv
BREAKING NEWS The 2023 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Katalin Karikó and Drew Weissman for their discoveries concerning nucleoside base modifications that enabled the development of effective mRNA vaccines against COVID-19. pic.twitter.com/Y62uJDlNMj
A Nobel Alapítvány közleménye szerint a stockholmi díjátadásra történő meghívást a Svédországban megfogalmazott éles bírálatok miatt vonták vissza.
A Nobel Alapítvány honlapjára felkerült szombati közlemény szerint a pénteki bejelentéssel ellentétben mégsem hívják meg az orosz, a fehérorosz és az iráni nagykövetet az idei stockholmi Nobel-díj átadási ünnepségre, ugyanakkor „az oslói ünnepségre az eddigiekhez hasonlóan minden nagykövetet meghívnak”.
Hagyományosan az oslói városháza nagytermében adják át a Nobel-békedíjat.
Tavaly az ukrajnai háború miatt Oroszország és Fehéroroszország diplomáciai küldöttei nem vehettek részt a díjátadó ünnepségeken és a kapcsolódó banketteken. Pénteken viszont Vidar Helgesen, a Nobel Alapítvány igazgatója azt közölte: mivel „a globális trend miatt a különböző nézeteket vallók közötti párbeszéd visszaszorult”, az alapítvány most ezzel szemben idén szélesebb körben küldte ki meghívásait, „hogy megünnepeljék és megértsék a Nobel-díjat és a szabad tudomány, a szabad kultúra és a szabad, békés társadalmak fontosságát”.
Erre reagálva Ulf Kristersson svéd miniszterelnök a TT svéd hírügynökségnek azt mondta, nem engedi, hogy Oroszország idén részt vegyen az ünnepségen, ha lehetőséget kap. „Oroszországot minden lehetséges módon, katonailag és gazdaságilag is el kell szigetelni” – jelentette ki a miniszterelnök. Johan Pehrson svéd foglalkoztatási miniszter pedig „rendkívül meggondolatlannak” nevezte az alapítvány részéről a meghívást, amely ellen tiltakozva több svéd parlamenti képviselő bejelentette, hogy nem vesz részt a díjátadón, ha ott lesz Oroszország, Fehéroroszország és Irán nagykövete is.
Szombaton az alapítvány már úgy fogalmazott, érzékelik, hogy olyan „erős reakciókat” váltottak ki Svédországban, amelyek „teljesen beárnyékolják a kezdeményezésük eredeti üzenetét”, és emiatt megváltoztatták döntésüket.
A Nobel-díjasok nevét október elején jelenti be az alapítvány, a díjátadót pedig minden évben december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján tartják Stockholmban, ahol az orvosi, a fizikai, a kémiai, az irodalmi és a közgazdasági Nobel-díj kitüntetettjei XVI. Károly Gusztáv svéd királytól veszik át az elismerést. A díjátadást mintegy 1200 meghívott részvételével gálavacsora követi. A Nobel-békedíjat ugyanazon a napon Oslóban adják át.
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Chemistry to Moungi G. Bawendi, Louis E. Brus and Alexei I. Ekimov “for the discovery and synthesis of quantum dots.” pic.twitter.com/qJCXc72Dj8
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Physics to Pierre Agostini, Ferenc Krausz and Anne L’Huillier “for experimental methods that generate attosecond pulses of light for the study of electron dynamics in matter.” pic.twitter.com/6sPjl1FFzv
BREAKING NEWS The 2023 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Katalin Karikó and Drew Weissman for their discoveries concerning nucleoside base modifications that enabled the development of effective mRNA vaccines against COVID-19. pic.twitter.com/Y62uJDlNMj
Oroszországot és Belaruszt idén meghívták a Nobel-díj 2023-as átadójára, miután tavaly az orosz–ukrán háború miatt kihagyták őket a meghívottak listájáról. Mellettük Iránt is meghívták, aminek rezsimje az ENSZ szerint emberiesség elleni bűnöket követhetett el a rendszerellenes tiltakozások résztvevői ellen, írja a BBC.
A Nobel Alapítvány közleménye szerint most azokat is igyekeznek bevonni, akik amúgy nem értenek egyet a Nobel-díj értékeivel, állításuk szerint ezzel akarnak utat nyitni annak, hogy az eltérő nézetűek között is meginduljon egy párbeszéd.
A hat Nobel-díjból ötöt minden évben Stockholmban adnak át, míg a Nobel-békedíjat Oslóban.
[type] => post
[excerpt] => Oroszországot és Belaruszt idén meghívták a Nobel-díj 2023-as átadójára, miután tavaly az orosz–ukrán háború miatt kihagyták őket a meghívottak listájáról. Mellettük Iránt is meghívták, aminek rezsimje az ENSZ szerint emberiesség elleni bűnöket kö...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1693588020
[modified] => 1693595322
)
[title] => Oroszország és Belarusz is újra részt vehet a Nobel-díj idei átadóján
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=159890&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 159890
[uk] => 159902
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 120241
[image] => Array
(
[id] => 120241
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/nobel-dij.png
[original_lng] => 507260
[original_w] => 770
[original_h] => 470
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/nobel-dij-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/nobel-dij-300x183.png
[width] => 300
[height] => 183
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/nobel-dij-768x469.png
[width] => 768
[height] => 469
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/nobel-dij.png
[width] => 770
[height] => 470
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/nobel-dij.png
[width] => 770
[height] => 470
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/nobel-dij.png
[width] => 770
[height] => 470
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/nobel-dij.png
[width] => 770
[height] => 470
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1693662278:4
[_thumbnail_id] => 120241
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1773
[_oembed_258344df6f70a507a5a2e3dfd952763c] =>
Indeed, @elonmusk, we do. We are looking forward to the Budapest #Demographic Summit, the largest international gathering of pro-family forces, which will be held between September 14 and 15, with the participation of many heads of state, prime ministers and influencers, where…
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Chemistry to Moungi G. Bawendi, Louis E. Brus and Alexei I. Ekimov “for the discovery and synthesis of quantum dots.” pic.twitter.com/qJCXc72Dj8
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Physics to Pierre Agostini, Ferenc Krausz and Anne L’Huillier “for experimental methods that generate attosecond pulses of light for the study of electron dynamics in matter.” pic.twitter.com/6sPjl1FFzv
BREAKING NEWS The 2023 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Katalin Karikó and Drew Weissman for their discoveries concerning nucleoside base modifications that enabled the development of effective mRNA vaccines against COVID-19. pic.twitter.com/Y62uJDlNMj
Svédország fővárosban, Stockholmban szombaton átadták az idei Nobel-díjakat.
A svéd Svante Pääbo a emberi evolúció tanulmányozásával kapcsolatos munkásságáért kapta meg orvosi Nobel-díjat.
Alain Aspect, John F Clauser és Anton Zeilinger francia, amerikai és osztrák tudósoknak úttörő kvantumfizikai kutatásaikért ítélték oda a fizikai Nobel-díjat.
Carolyn R. Bertozzi amerikai, Morten Meldal dán és K. Barry Sharpless amerikai kapta a molekulák építésére szolgáló klikk-kémia és a bioortogonális kémia kifejlesztéséért a kémiai Nobel-díjat.
Annie Ernaux francia írónő lett az irodalmi díjazott a nagyrészt személyes emlékeken alapuló írásaiért.
A közgazdasági Nobel-díjat pedig Ben S. Bernanke, Douglas W. Diamond és Philip H. Dybvig a bankok szerepének és pénzügyi krízishelyzetek kutatásáért részesült a kitüntetésben.
A stockholmi eseményt megelőzően Oslóban a Nobel-békedíjat vehették át a világ legjelentősebb politikai kitüntetés nyertesei, illetve képviselőik. Idén a kitüntetésben a betiltott orosz Memorial emberi jogi szervezet, a kijevi Polgári Szabadságjogok Központja (CCL) és a bebörtönzött fehérorosz emberi jogi ügyvéd, Alesz Bjaljacki, a Vjaszna (Tavasz) emberi jogi szervezet alapítója részesült.
A díjakat októberben hirdették ki, amelyeket hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Physics to Pierre Agostini, Ferenc Krausz and Anne L’Huillier “for experimental methods that generate attosecond pulses of light for the study of electron dynamics in matter.” pic.twitter.com/6sPjl1FFzv
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Chemistry to Moungi G. Bawendi, Louis E. Brus and Alexei I. Ekimov “for the discovery and synthesis of quantum dots.” pic.twitter.com/qJCXc72Dj8
BREAKING NEWS The 2023 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Katalin Karikó and Drew Weissman for their discoveries concerning nucleoside base modifications that enabled the development of effective mRNA vaccines against COVID-19. pic.twitter.com/Y62uJDlNMj
