Array
(
[count_posts] => 5
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo0OiJsaWZlIjt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MDtzOjk6InRheF9xdWVyeSI7YToxOntpOjA7YTozOntzOjg6InRheG9ub215IjtzOjg6InBvc3RfdGFnIjtzOjU6ImZpZWxkIjtzOjI6ImlkIjtzOjU6InRlcm1zIjthOjE6e2k6MDtpOjEyODU3O319fXM6MTE6ImFmdGVyTG9ja2VyIjtpOjA7fQ==
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 158963
[content] =>
A tervek szerint megkezdte Japán csütörtökön a fukusimai atomerőmű tisztított hűtővizének a Csendes-óceánba engedését a helyi halászok és szomszédos országok tiltakozása ellenére.
A hűtővíz óceánba engedésének tervét két éve fogadta el a japán kormány, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) pedig júliusban hagyta jóvá az elképzelést, és kimondta, a víz kibocsátása nem jelent veszélyt az emberekre vagy a környezetre.
A kínai nukleáris biztonsági hatóság szóvivőjén keresztül ugyanakkor jelezte: a japán kormány lépését „rendkívül önzőnek és felelőtlennek” tartja. Peking szerint Tokió „a saját érdekeit helyezi az egész emberiség jólléte fölé”. A kínai hatóságok egyúttal közölték azt is, hogy a fennhatóságuk alatt álló vizekben fokozni fogják a sugárzás szintjének ellenőrzését.
A Fukusima Daicsi atomerőműben 2011-ben egy földrengés és szökőár következtében magolvadás következett be. Bár a reaktorokat leállították, azokat továbbra is hűteni kellett. A hűtővizet később tartályokban helyezték el. Mivel a tárolásra rendelkezésre álló hely fogytán van, a vizet most egy hosszú alagúton keresztül kezdték el az óceánba vezetni.
A hűtővizet kezdetben kisebb adagokban, fokozott ellenőrzés mellett engedik a Csendes-óceánba. Az első adag – mintegy 7800 köbméter – hűtővíz óceánba eresztése nagyjából 17 napig tart majd. A fukusimai atomerőművet üzemeltető Tokiói Elektromos Művek Vállalat (TEPCO) tervei szerint a mostanra felhalmozódott több mint 1,3 millió tonna hűtővíz óceánba engedése mintegy 30 évig fog tartani. Japánban több megmozduláson tiltakoztak a terv ellen, különösen a halászatból élő közösségek aggódnak.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => A tervek szerint megkezdte Japán csütörtökön a fukusimai atomerőmű tisztított hűtővizének a Csendes-óceánba engedését a helyi halászok és szomszédos országok tiltakozása ellenére.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1692910320
[modified] => 1692899178
)
[title] => Megkezdte a fukusimai atomerőmű hűtővizének óceánba engedését Japán – a művelet 30 évbe fog telni
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=158963&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 158963
[uk] => 159020
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 112029
[image] => Array
(
[id] => 112029
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/fukusima.jpg
[original_lng] => 181681
[original_w] => 1024
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/fukusima-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/fukusima-300x132.jpg
[width] => 300
[height] => 132
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/fukusima-768x338.jpg
[width] => 768
[height] => 338
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/fukusima.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/fukusima.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/fukusima.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/fukusima.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1692963693:8
[_thumbnail_id] => 112029
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 1453
[translation_required_done] => 1
[_oembed_9e752d54d8701e10906284cae4814f61] => Japan makes its first ever promotion of a woman to the rank of Admiralhttps://t.co/epsBW38rns
— Bright Uzbekistan (@brightuzb) December 15, 2023
[_oembed_time_9e752d54d8701e10906284cae4814f61] => 1703612145
[_oembed_14b1e1b6e4a236b4ff4ed4943ee02393] => Japan's 'Moon Sniper' probe attempts historic soft-landing on lunar surface. But did it make it? https://t.co/gOXn5EHViM pic.twitter.com/nubTr6hXg6
— SPACE.com (@SPACEdotcom) January 19, 2024
[_oembed_time_14b1e1b6e4a236b4ff4ed4943ee02393] => 1705929302
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 4000
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 28045
[1] => 2752
[2] => 12857
)
[tags_name] => Array
(
[0] => fukusimai atomerőmű
[1] => Japán
[2] => óceán
)
)
[1] => Array
(
[id] => 154288
[content] =>
Elszíneződnek az óceánok a globális felmelegedés következtében, mutatta ki egy tanulmány a NASA nemrég publikált műholdképei alapján, írja a Guardian. A jelenség hátterében az áll, hogy a klímaváltozás befolyásolja a tengerekben élő planktonpopulációkat.
A Nature című folyóiratban megjelent tanulmány egyik szerzője arról beszélt: „Nem önmagukban a színek miatt foglalkozunk a jelenséggel, hanem azért, mert a színek megmutatják a változásokat az ökoszisztémákban”.
A tudósok az elmúlt húsz év alatt készült műholdképek elemzése alapján jutottak arra, hogy a világ óceánjainak 56 százaléka szépen lassan színt vált. A különböző planktonok különböző módon verik vissza a fényt. A mikroszkopikus méretű fitoplanktonok azért kiemelten fontosak az élővilágban, mert a táplálkozási láncok alapjainak számítanak.
Hozzátették, hogy a zöldülés a legáltalánosabb jelenség, de olyan helyek is akadnak, ahol az óceánok kékebbé, vagy pirosabbá válnak.
Egyelőre nem tudni pontosan, hogy ezek a változások mekkora hatással lehetnek a Föld élővilágára – viszont bizonyítékul szolgálnak arra, hogy az emberi tevékenységekkel járó károsanyag-kibocsátások az élővilág egészére hatással vannak.
[type] => post
[excerpt] => Elszíneződnek az óceánok a globális felmelegedés következtében, mutatta ki egy tanulmány a NASA nemrég publikált műholdképei alapján, írja a Guardian.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1689373320
[modified] => 1689308746
)
[title] => Már az óceánok színe is változik a globális felmelegedés miatt
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=154288&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 154288
[uk] => 154237
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 154238
[image] => Array
(
[id] => 154238
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/1549293633-5706.jpg
[original_lng] => 166598
[original_w] => 1200
[original_h] => 727
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/1549293633-5706-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/1549293633-5706-300x182.jpg
[width] => 300
[height] => 182
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/1549293633-5706-768x465.jpg
[width] => 768
[height] => 465
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/1549293633-5706-1024x620.jpg
[width] => 1024
[height] => 620
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/1549293633-5706.jpg
[width] => 1200
[height] => 727
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/1549293633-5706.jpg
[width] => 1200
[height] => 727
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/1549293633-5706.jpg
[width] => 1200
[height] => 727
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1689297947:12
[_thumbnail_id] => 154238
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2119
[_oembed_d6caafd88d297a4b63153fdda263271b] => The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLake pic.twitter.com/NqN3NiPr6R
— Lehrer (@onlinedeutschl1) July 21, 2022
[_oembed_time_d6caafd88d297a4b63153fdda263271b] => 1689362528
[_oembed_b5f8588d9ba76fe7ea328f22ffb94993] =>
[_oembed_time_b5f8588d9ba76fe7ea328f22ffb94993] => 1689362528
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 11
[3] => 592
[4] => 598
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Kiemelt téma
[3] => Társadalom
[4] => Tudomány
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1746
[1] => 12857
[2] => 610041
[3] => 13594
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Globális felmelegedés
[1] => óceán
[2] => planktonok
[3] => változás
)
)
[2] => Array
(
[id] => 59762
[content] =>
Nincs medencéje, nem határolja egyetlen kontinens sem, és valójában egy áramlat – az Antarktisz körüli víztömeg, amelyet most a National Geographic Society hivatalosan is óceánnak nyilvánított.
A National Geographic Society elérkezettnek látta az időt, hogy átrajzolja a világtérképet. A világ egyik legnagyobb, 130 éve a tudomány és az oktatás támogatásával foglalkozó nonprofit alapítványa kedden, az óceánok világnapján jelentette be, hogy hivatalosan is a Föld ötödik óceánjaként ismeri el az Antarktisz körüli víztömeget, amely így egy ligába kerül az Atlanti-, az Indiai-, a Csendes-óceánnal és az Északi-Jeges-tengerrel.
A szervezet ezzel 21 év után csatlakozott a Nemzetközi Hidrográfiai Társasághoz, amely már 2000-ben óceánnak nyilvánította a vízterületet, Déli-óceánnak keresztelve azt.
„A Déli-óceán létét régóta tényként kezelik a tudósok, viszont a kérdésben nem volt nemzetközi egyetértés, ezért hivatalosan sokáig nem ismertük el azt” – nyilatkozta a döntés előzményéről Alex Tait, a National Geographic Society földrajztudósa, hozzátéve, a mostani lépéssel a víztömeg ökológiai elkülönülését ismerik el, mivel élővilága, klímája és meteorológiája teljesen más a többi óceánéhoz képest.
A Déli-óceán a 60. déli szélességi kör és az Antarktisz közötti, 2,6 millió négyzetkilométeres vízterület, amelyet az Antarktiszi áramlás alkot. A másik négy óceánnal ellentétben nincs saját medencéje, nem határolja egyetlen kontinens sem, és vize csak kismértékben keveredik a szomszédos óceánokéval. Az Antarktiszi áramlás a Föld legnagyobb áramlata, amely 34 millió éve, Dél-Amerika és az Antarktika szétválásakor alakult ki, és vízmennyisége százszorosa az összes folyó vízhozamának.
Ez a Föld egyik legzordabb területe, amely nehezen hajózható az extrém időjárási viszonyok miatt.
A víz hidegebb és kevésbé sós, mint a többi óceáné, utóbbinak pedig a globális karbonciklus miatt van jelentősége, mivel minél sósabb a víz, annál több szén-dioxidot tud elnyelni. 2018-ban a Princeton Egyetem kutatásai után riadót fújtak, mivel az adatok arra utaltak, hogy a téli hónapokban a korábban gondoltnál jóval több szén-dioxidot bocsát ki az Antarktisz körüli nyílt víz. Emiatt azt feltételezték, hogy a Déli-óceán majdnem semleges a szén légkörből való kivonása tekintetében.
Az újabb kutatások azonban megcáfolták ezt, mivel bebizonyosodott, hogy a feltételezettnél jóval több szén-dioxid felvételére képes a Déli-óceán. Az Antarktisz körüli víztömeg mintegy negyven százalékkal részesedik a szén-dioxid-felvételből, és az emberi tevékenység okozta kibocsátás hatalmas tömegének elnyelésével enyhíti a globális felmelegedést.
(Index)
[type] => post
[excerpt] => Nincs medencéje, nem határolja egyetlen kontinens sem, és valójában egy áramlat – az Antarktisz körüli víztömeg, amelyet most a National Geographic Society hivatalosan is óceánnak nyilvánított.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1623356100
[modified] => 1623336054
)
[title] => Hivatalos: van egy ötödik óceán
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=59762&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 59762
[uk] => 59749
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 59750
[image] => Array
(
[id] => 59750
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/5-okean.jpeg
[original_lng] => 747138
[original_w] => 1899
[original_h] => 2048
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/5-okean-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/5-okean-278x300.jpeg
[width] => 278
[height] => 300
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/5-okean-768x828.jpeg
[width] => 768
[height] => 828
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/5-okean-950x1024.jpeg
[width] => 950
[height] => 1024
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/5-okean-1424x1536.jpeg
[width] => 1424
[height] => 1536
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/5-okean.jpeg
[width] => 1899
[height] => 2048
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/5-okean.jpeg
[width] => 1899
[height] => 2048
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1623325254:5
[_thumbnail_id] => 59750
[_edit_last] => 5
[views_count] => 4172
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_f9a625e25abd13e26d53aa5127caa97e] =>
[_oembed_time_f9a625e25abd13e26d53aa5127caa97e] => 1623325255
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 596
[1] => 598
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Érdekes
[1] => Tudomány
)
[tags] => Array
(
[0] => 12857
)
[tags_name] => Array
(
[0] => óceán
)
)
[3] => Array
(
[id] => 56154
[content] =>
Az óceánok legmélyebb pontjainak eddigi legpontosabb mérési eredményeit tették közzé kutatók a Geoscience Data Journal című folyóiratban.
A Five Deeps Expedition keretében feltérképezett óceánterületek egy részét, például a csendes-óceáni Mariana-árokban található Challenger-mélységet (10 924 méter) már számos alkalommal tanulmányozták, ugyanakkor a projekt segített eldönteni néhány régóta fennálló bizonytalanságot – írja a BBC News.
Az Indiai-óceán esetében például bebizonyosodott, hogy az Indonézia partjainál lévő Jáva-árok egy szakasza a legmélyebb pontja a maga 7187 méteres mélységével, nem pedig egy Ausztráliától délnyugatra elterülő törési zóna. A Déli-óceánban új területet azonosítottak a legmélyebb pontként: a Déli-Sandwich-árok déli végénél található Factorian-mélységet (7432 méter). Az Atlanti-óceánban pedig a Puerto Ricó-i árokban lévő Brownson-mélység a legmélyebb pont (8378 méter).
A Five Deeps Expedition vezetője, Victor Vescovo akart lenni az első ember, aki lemerül a világ öt óceánjának legmélyebb pontjaihoz. és ez sikerült is neki 2019. augusztus 24-én, amikor elérte a Molloy-mélységet (5551 méter) az Északi-sarki-óceánban. A merülések mellett Vescovo csapata a vízhőmérsékletre és a sótartalomra vonatkozó méréseket végzett a különböző mélységekben, aminek nyomán korrigálták a kutatóhajó mélységméréseit, az eddigi legpontosabb adatokat szolgáltatva az óceánok legmélyebb pontjaira vonatkozóan.
A friss információk a Seabed 2030 elnevezésű nagyszabású projekthez kerülnek, amelynek célja, hogy különböző adatforrásokat felhasználva elkészítsék a világóceán mélységtérképét, amely egyebek között a navigáció, a víz alatti kábelek, a halászat és a jövőbeli klímaváltozásra vonatkozó modellek szempontjából is kulcsfontosságú.
MTI
[type] => post
[excerpt] => Az óceánok legmélyebb pontjainak eddigi legpontosabb mérési eredményeit tették közzé kutatók a Geoscience Data Journal című folyóiratban.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1620855840
[modified] => 1620809451
)
[title] => Az óceánok legmélyebb pontjainak eddigi legpontosabb méréseit végezték el
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=56154&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 56154
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 56155
[image] => Array
(
[id] => 56155
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/ocean.jpg
[original_lng] => 157982
[original_w] => 729
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/ocean-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/ocean-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/ocean.jpg
[width] => 729
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/ocean.jpg
[width] => 729
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/ocean.jpg
[width] => 729
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/ocean.jpg
[width] => 729
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/ocean.jpg
[width] => 729
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1620798652:10
[_thumbnail_id] => 56155
[_edit_last] => 10
[views_count] => 1874
[_oembed_f9a625e25abd13e26d53aa5127caa97e] =>
[_oembed_time_f9a625e25abd13e26d53aa5127caa97e] => 1621315301
[_oembed_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => What else is hiding in there?
Posted by ScienceAlert on Wednesday, June 16, 2021
[_oembed_time_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => 1624494698
[_oembed_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] =>
[_oembed_time_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] => 1626820612
[_oembed_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] =>
[_oembed_time_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] => 1631337597
[_oembed_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => Read the 2021 World Air Quality Report to find out if your local air quality meets the standards. Find out whose air quality got better and whose air got worse. #IQAIR #cleanairhttps://t.co/amEwnV9j5Q pic.twitter.com/j8rkTISvhn
— IQAir (@IQAir) March 22, 2022
[_oembed_time_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => 1651225393
[_oembed_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] =>
[_oembed_time_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] => 1651509071
[_oembed_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] =>
[_oembed_time_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] => 1671274115
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
)
[tags] => Array
(
[0] => 710
[1] => 12857
[2] => 9630
)
[tags_name] => Array
(
[0] => kutatás
[1] => óceán
[2] => óceánok
)
)
[4] => Array
(
[id] => 20996
[content] =>
A S/V KWA megduplázta tavalyi teljesítményét, és új rekordot állított fel. A hajó 48 napos expedíciója során 103 tonna hulladékot gyűjtött be a nagy csendes-óceáni szemétszigetnél – számol be az Ocean Voyages Institute.
Mary Crowley, a szervezet alapítója és igazgatója elégedettségét fejezte ki. Crowley szerint a cél 100 tonna háló és fogyasztói műanyag begyűjtése volt, ezt sikerült túlteljesíteniük. Az Ocean Voyages Institute tovább folytatja munkáját, hogy megtisztítsa a vizeket. Crowley kiemelte: az óceán nem várhatja ki, hogy a hulladékok mikroműanyaggá alakuljanak, hiszen ezek a víz szénelnyelő-képességét is befolyásolják, és a táplálékláncot is fenyegetik.
Az Ocean Voyages Institute nagyjából egy évtizede foglakozik az óceánok tisztításával. Crowley több olyan módszert is kifejlesztett, mellyel hatékonyan lehet begyűjteni a vízben lebegő hulladékokat. Csapatával korábban Hawaii közelében és a nagy csendes-óceáni szemétszigetnél is dolgozott már.
A nagy csendes-óceáni szemétsziget Hawaii és Kalifornia között helyezkedik el, az évek során elképesztő mennyiségű hulladék halmozódott itt fel. A KWAI legénysége GPS műholdas nyomkövetők segítségével gyűjtötte be a műanyagot. A Captain Brad Ives vezette csapat június végén újabb útra indult a szemétszigethez.
(ng.hu)
[type] => post
[excerpt] => A S/V KWA megduplázta tavalyi teljesítményét, és új rekordot állított fel. A hajó 48 napos expedíciója során 103 tonna hulladékot gyűjtött be a nagy csendes-óceáni szemétszigetnél.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1594214100
[modified] => 1594171219
)
[title] => Befejeződött minden idők legnagyobb óceántisztító expedíciója
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=20996&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 20996
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 20999
[image] => Array
(
[id] => 20999
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/ocean-tisztitas.jpg
[original_lng] => 90023
[original_w] => 645
[original_h] => 413
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/ocean-tisztitas-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/ocean-tisztitas-300x192.jpg
[width] => 300
[height] => 192
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/ocean-tisztitas.jpg
[width] => 645
[height] => 413
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/ocean-tisztitas.jpg
[width] => 645
[height] => 413
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/ocean-tisztitas.jpg
[width] => 645
[height] => 413
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/ocean-tisztitas.jpg
[width] => 645
[height] => 413
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/ocean-tisztitas.jpg
[width] => 645
[height] => 413
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1594160419:12
[_thumbnail_id] => 20999
[_oembed_f9a625e25abd13e26d53aa5127caa97e] =>
[_oembed_time_f9a625e25abd13e26d53aa5127caa97e] => 1594160418
[_edit_last] => 12
[views_count] => 9941
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_c89e13e31afa652770c16e05984a5006] =>
[_oembed_time_c89e13e31afa652770c16e05984a5006] => 1621480464
[_oembed_e0244992feb7ec5a9e1265ecfecd0cb0] =>
[_oembed_time_e0244992feb7ec5a9e1265ecfecd0cb0] => 1621778403
[_oembed_c14a8a9ef2dca9d87a6d2e327f3f0a04] =>
[_oembed_time_c14a8a9ef2dca9d87a6d2e327f3f0a04] => 1655015233
[_oembed_fd5c953585a2d4554b521d8fb7e3d455] =>
[_oembed_time_fd5c953585a2d4554b521d8fb7e3d455] => 1674685778
[_oembed_04e489d382ccf71d9903a224d8473ff6] =>
[_oembed_time_04e489d382ccf71d9903a224d8473ff6] => 1683912037
[_oembed_9543b5095417d6155ee481cc8919c58f] =>
[_oembed_time_9543b5095417d6155ee481cc8919c58f] => 1694183716
[_oembed_d68ef5d5d0937d5fb6ad7078ca0155bc] =>
[_oembed_time_d68ef5d5d0937d5fb6ad7078ca0155bc] => 1702903767
[_oembed_a920df97ad4a895e6761efd5286f6b38] =>
[_oembed_time_a920df97ad4a895e6761efd5286f6b38] => 1711052018
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 11
[3] => 592
[4] => 25
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Kiemelt téma
[3] => Társadalom
[4] => Videók
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 12488
[1] => 12859
[2] => 12857
[3] => 12858
)
[tags_name] => Array
(
[0] => hulladék
[1] => hulladék gyűjtés
[2] => óceán
[3] => tisztítás
)
)
)
[model] => Array
(
[lang] => hu
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 12857
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[_model] => Array
(
[lang] => hu
[domains] => Array
(
[0] => life
)
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 12857
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[domains] => Array
(
[0] => life
)
[_domains] => Array
(
[life] => 1
)
[status] => 1
[from_cache] =>
)
óceán (1 Oldal)
