A pakisztáni kormány vészhelyzetet hirdetett ki, mivel az országban 26 millió iskolás gyermek hiányzik az oktatásból, ez a legmagasabb szám a világon – jelentette be szerdán Sehbaz Sarif pakisztáni miniszterelnök.
A vészhelyzet kihirdetése révén a probléma megoldása a kormány egyik legfontosabb feladatává válik, és ehhez pénzalapok is rendelkezésre állnak.
A kormány szakpolitikai és adminisztrációs eszközöket együttesen tervez felhasználni a feladathoz, valamint megpróbálja érdekeltté tenni a szülőket abban, hogy iskolába járassák gyerekeiket.
„Ehhez a kihíváshoz erőforrásokra és nagy elköteleződésre lesz szükség. Nehéz, de nem lehetetlen vállalkozás” – mondta Sarif diplomaták, miniszterek és oktatási szakemberek előtt egy ünnepségen.
A 240 millió lakosú, atomhatalom Pakisztán komoly lemaradásban van az oktatás területén a világ átlagához képest, egyebek között a több évtizede tartó belső konfliktusok, a politikai és a gazdasági bizonytalanság, a szegénység és az utóbbi időszakban az éghajlatváltozás hatásai miatt.
Az ENSZ adatai szerint megközelítőleg 26 millió 5 és 16 év közötti gyermeket, vagyis az iskoláskorú gyerekek csaknem negyven százalékát semmilyen oktatási intézménybe nem íratták be. Számuk nagyobb, mint a világ bármely más országában.
Pakisztánt a probléma megoldásában pénzzel és technikai támogatással segíti az ENSZ és a brit külügyminisztérium Külföldi, Nemzetközösségi és Fejlesztési Hivatala.
Jane Marriott, Nagy-Britannia iszlámábádi főbiztosa (nagykövete) a helyzetről szólva kiemelte: „Pakisztán oktatási válsághelyzettel néz szembe, amit sürgősen meg kell oldania”.
2024. szeptember 1-jétől minden, a háború elől Lengyelországba menekült ukrán gyereknek a helyi iskolába kell járnia, ahol ukrán nyelvet tanítanak, és Ukrajnából érkeznek tanárok.
2024. szeptember 1-től minden ukrán gyereknek, aki jelenleg a háború miatt Lengyelországban él, a helyi iskolába kell járnia. Az erre vonatkozó törvénytervezetet a lengyel oktatási minisztérium készíti elő, és már a végső szakaszban van, jelentette be Yoanna Mucha, Lengyelország oktatási miniszterhelyettese, közölte a Ragyio Szvoboda.
Elmondása szerint a március 28-án Varsóban az ukrán kollégákkal folytatott kormányközi egyeztetések után kiderült, hogy Lengyelországban 50-60 ezer ukrán gyerek nincs bevonva a lengyel oktatási rendszerbe. Ez lényegesen kisebb szám, mint amit korábban a civil szervezetek közöltek.
„Az ukrán fél érdekelt abban, hogy kötelezzék az ukrán gyerekeket, hogy lengyel iskolába járjanak. A maguk részéről együttműködést ajánlanak, mi pedig élni fogunk ezzel az ajánlattal. Ennek a programnak a nagy része már készen van, várjuk a törvény elfogadását, majd hivatalosan is tájékoztatunk a részletekről” – mondta Yoanna Mucha.
Előzetesen ismertté vált, hogy a lengyel iskolákban speciális ukrán nyelvórákat vezetnek be az ukrán gyerekek számára. Ehhez Ukrajnából érkezett tanárokat alkalmaznak, számukra egyszerűsített eljárást vezetnek be az oklevelek nosztrifikálására. Az ukrán gyerekek európai integrációt is tanulnak majd. Az oktatási tárca úgy véli, hogy Ukrajna jövőbeni európai uniós csatlakozása fényében szükségük lesz erre a tudásra.
A kiadvány megjegyezte, hogy 2023 júniusában 975 000 ukrán menekültet regisztráltak hivatalosan Lengyelországban.
A legfelsőbb bíróság ideiglenesen elrendelte azon vallási iskolák, jesivák állami költségvetésének befagyasztását április 1-től, ahol hadköteles korú, de be nem vonuló ultraortodox fiatalok tanulnak.
A háromtagú bírói kar elutasította Gali Baharav-Miara főügyész javaslatát, hogy engedélyezzenek számukra rövid felkészülési időszakot. A „rendelet hatálya alá nem tartozó”, vagyis nem hadköteles korú fiatalok számára a tanév végéig folytatják a pénzek átutalását. A bírák azt is bejelentették, hogy májusban kilenc bíróból álló kibővített összetételű grémium dönt az ideiglenes ítélet állandóvá tételéről.
Az alkotmánybíróságként is működő bíróság olyan beadványok nyomán ült össze, melyek a jesivákban tanuló ultraortodox fiatalok katonai behívását követelték a jogegyenlőség és a közteherviselés jegyében, valamint azon intézmények költségvetésének megszüntetését, melyeknek diákjai nem vonulnak be az Izraelben kötelező katonai szolgálatra.
A döntés a 18 és 26 év közötti ultraortodox fiatalokat érinti, akik korábban egy rendelet alapján minden évben halasztást kaptak katonai szolgálatuk megkezdésére, majd 26 évesen véglegesen felmentették őket.
Az ítélet váratlanul érte a kormánykoalícióban részes két ultraortodox pártot, melyek már csütörtök este összeültek megtárgyalni azt, és telefonon beszéltek Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel. Az arab országokból származó ultraortodoxokat tömörítő Sasz párt vezetője, Arije Deri példátlan szemtelenségnek nevezte a bíróság döntését.
„Pontosan azokban a napokban, amikor Izrael népének szüksége van az Ég irgalmára délen és északon, a legfelsőbb bíróság sértő magatartást tanúsít a Tóra-tudósokkal szemben, akiken a világ alapul. A Sasz párt továbbra is harcolni fog a jesiva tanulók jogáért a Tóra tanulmányozására” – nyilatkozta Deri.
„Szükségünk van a katonákra a nehéz háború idején, és a társadalomnak az az igénye, hogy mindenki vegyen részt az állam szolgálatában. A bíróság a nyilvánvalóról határozott, eljött az idő, hogy a kormány is megtegye a nyilvánvalót.
Itt az ideje a cselekvésnek” – mondta Beni Ganz miniszter, a hadikabinet tagja csütörtök este.
Izraelben 1948-tól, az állam megalakulásától kivételezettek voltak a jesivákban tanuló ultraortodox fiatalok, akikre nem vonatkozott a hadkötelezettség.
David Ben-Gurion, az ország első miniszterelnöke azért engedélyezte ideiglenesen akkor még csak négyszáz jesiva-tanuló felmentését, hogy segítse a második világháborúban Európában felszámolt vallásos zsidó kultúra fennmaradását, ugyanis a holokauszt miatt drámaian lecsökkent a zsidó vallási tanulmányokat folytatók száma.
A német oktatási miniszter felszólította a tanárokat, hogy a diákokat készítsék fel egy esetleges háborúra. A tárcavezető azt mondta: a háborús felkészülésnek nem kell külön tantárgynak lennie, de szerepelnie kell a tananyagban.
Bettina Stark-Watzinger (FDP) oktatási miniszter szólította fel az iskolákat arra, hogy háborús ismereteket oktassanak a gyerekeknek a tananyag részeként.
A politikus azt kérte az iskoláktól vegyék fel a kapcsolatot a Bundeswehrrel. A tárcavezető elképzelése szerint ők delegálnak majd ifjúsági tiszteket az oktatási intézményekbe. A pedagógusok szövetsége támogatja a javaslatot, ugyanakkor arra kéri a szövetségi oktatási minisztert, hogy az oktatási miniszterek konferenciája elé terjessze ezt a felvetést.
My Website
„Tehát lényeges az, hogy a különböző tartományok oktatási miniszterei is támogassák a javaslatot” – tette hozzá Noll Katalin. Hangsúlyozta: pont a tartományi oktatási miniszterek közt vannak többen, akik ellenzik a javaslatot.
Az ellenzők szerint felesleges aggodalmakat kelteni a diákokban.
A Kereszténydemokrata Unió (CDU) oktatási szóvivője arra hívta fel a figyelmet, hogy a Németországban élő diákok rosszul teljesítenek az alapismeretek terén. Minden negyedik diáknak gondot okoz az írás és az olvasás. Ezért inkább erre kellene odafigyelni.
Bettina Stark-Watzinger az orosz–ukrán háborúval magyarázta a felvetést. Nem ő az első német politikus, aki azon a véleményen van, hogy a lakosságot fel kell készíteni egy esetleges háborúra. Tavaly Boris Pistorius német szociáldemokrata (SPD) politikus, szövetségi védelmi miniszter tett ehhez hasonló kijelentést.
[type] => post [excerpt] => A német oktatási miniszter felszólította a tanárokat, hogy a diákokat készítsék fel egy esetleges háborúra. A tárcavezető azt mondta: a háborús felkészülésnek nem kell külön tantárgynak lennie, de szerepelnie kell a tananyagban. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1710850080 [modified] => 1710854428 ) [title] => Háborús veszélyre kell felkészülniük a német diákoknak és tanároknak [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=181533&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 181533 [uk] => 181702 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 181534 [image] => Array ( [id] => 181534 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/9306216337784615251.jpg [original_lng] => 18939 [original_w] => 540 [original_h] => 282 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/9306216337784615251-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/9306216337784615251-300x157.jpg [width] => 300 [height] => 157 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/9306216337784615251.jpg [width] => 540 [height] => 282 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/9306216337784615251.jpg [width] => 540 [height] => 282 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/9306216337784615251.jpg [width] => 540 [height] => 282 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/9306216337784615251.jpg [width] => 540 [height] => 282 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/9306216337784615251.jpg [width] => 540 [height] => 282 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1710935014:2 [_thumbnail_id] => 181534 [_edit_last] => 12 [views_count] => 833 [translation_required_done] => 1 [_oembed_f82b3995a45188c66207b9bd488ccb3e] => [_oembed_time_f82b3995a45188c66207b9bd488ccb3e] => 1710847185 [_oembed_dfe59188f3ec26c6e4a33eb8e97d0ba5] => [_oembed_time_dfe59188f3ec26c6e4a33eb8e97d0ba5] => 1710847230 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 83882 [2] => 11 [3] => 600 [4] => 592 [5] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Háború [2] => Kiemelt téma [3] => Oktatás [4] => Társadalom [5] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 308668 [1] => 191070 [2] => 820066 [3] => 820067 [4] => 297 ) [tags_name] => Array ( [0] => felkészítés [1] => háborús vészhelyzet [2] => német diákok [3] => német iskolák [4] => oktatás ) ) [4] => Array ( [id] => 181014 [content] =>
Ma, március 14-én kezdetét vette a regisztráció a Nemzeti Multidiszciplináris Teszten (NMT) való részvételre, jelentkezni április 11-ig lehet. Idén az Ukrán Oktatásminőség-értékelési Központ „papírmentes formában” végzi a regisztrációt – írja a Szuszpilne az Oktatási és Tudományos Minisztérium (MON) sajtószolgálata nyomán.
Okszen Liszovij oktatási és tudományos miniszter elmondta, hogy az NMT fő időszakára május 14-től június 25-ig, a pót időszakra pedig július 11-től 19-ig kerül sor. Tájékoztatása szerint külföldön is meg lehet majd írni a tesztet. A tárcavezető közölte, eddig 28 ország erősítette meg, hogy készek városaikban ideiglenes vizsgaközpontokat létrehozni az ukránok számára.
Korábban a MON közölte, hogy 2024-ben négy tárgyból írnak tesztet az NMT résztvevői.
„Az NMT formátuma 2024-ben: 3+1. A jelentkezőknek ezentúl nem három tárgyból kötelező vizsgát tenniük, hanem négyből: ukrán nyelv, matematika, Ukrajna története és egy szabadon választott tárgy. Minden tárgyat egy napon tesznek le a teszt résztvevői ebben a formában: 2 óra tesztelés, szünet és további 2 óra tesztelés” – mondta el annak idején Mihajlo Vinnickij oktatási és tudományos miniszterhelyettes.
A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség a szórványvidéken oktató pedagógusok számára szervezett konferenciát „Színjátszás, bábozás a magyar nyelv fejlesztésére szórványvidéken” címmel március 1-je és 3-a között. A résztvevők gyakorlati és elméleti tréningen vehettek részt. Az előadások során megismerkedhettek az anyanyelvi oktatás helyzetével Kárpátalján, a bábozás és a mesefeldolgozás lehetőségeivel, és kézműves foglalkozáson is részt vettek. A képzéssel egybekötött konferenciára 20, többnyire vasárnapi iskolákban dolgozó pedagógus jelentkezett. Jakab Andrea, a P.Frangepán Katalin Gimnázium megbízott igazgatója a mesefeldolgozás és a bábozás lehetőségeivel ismertette meg a jelenlévőket. Elmondása szerint ezen módszerek segítségével bővíthető a szórványban élő gyermekek szókincse. Orosz Ildikó, a KMPSZ és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke Anyanyelvi oktatás Kárpátalján címmel tartott előadást. Ebben a beiskolázási programokra, az új kihívásra adható válaszokra, ennek elemeire hívta fel a figyelmet, kiemelve, hogy a képzések bővítése fontos eleme a fejlődésnek. Az idei szórvány-konferencia témájával kapcsolatban Elnökasszony kiemelte, a gyermekek fejlődése szempontjából a memorizáláson kívül fontos szerepet játszik a gyermek-gyermek kapcsolat. Vadas Mária a terebesfehérpataki vasárnapi iskolában tanít. Elmondása szerint nagyon fontos visszavezetni a gyerekeket a játék és a mese világába. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség megalakulása óta kiemelt figyelmet fordít a szórványban élő magyar gyerekek anyanyelvi oktatásának szervezésére, a pedagógusok továbbképzésére.
A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség március 1–3. között tartotta a szórványvidéken oktató pedagógusok konferenciáját a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán.
A KMPSZ mindig is fontosnak tartotta azon magyar közösségek támogatását, akik iskolán kívüli szakkörökön, illetve vasárnapi iskolákon foglalkoznak a magyar nyelv tanulásával. Évek óta szerveznek tematikus találkozókat, képzéseket és konferenciákat, melyeken a pedagógusok új módszereket sajátíthatnak el, illetve megoszthaták egymással tapasztalataikat.
A kétnapos konferenciát Színjátszás, bábozás a magyar nyelv fejlesztésére szórványvidéken címmel rendezték meg iskolában, óvodában és vasárnapi iskolában dolgozók számára.
A konferencián ismertették a jelenlévőkkel, hogyan lehet elbeszéléseken, meséken, dalokon és verseken keresztül játékos formában elősegíteni a nyelvoktatást és a nyelvtanulást. Az előadások során a jelenlévők megismerkedhettek a kárpátaljai anyanyelvi oktatás helyzetével, a bábozás és a mesemondás lehetőségeivel, valamint kézműves foglalkozáson is részt vehettek.
A pedagógusok több tematikus előadást is hallhattak, melyek segítségével tovább fejleszthetik saját képességeiket, ezzel is erősítve az oktatást Kárpátalja távoli járásaiban. A konferencián 20 tanár vett részt, akik többnyire vasárnapi iskolákban dolgoznak Szolyvától egészen Kőrösmezőig.
Az ukrán Oktatási és Tudományos Minisztérium jóváhagyta a 2024-es országos multidiszciplináris teszt (NMT) megszervezésének és lebonyolításának tervét.
A tesztelésre a fő- és a pótvizsgák során kerül sor:
fővizsgák: május 14 – június 25;
pótvizsgák: július 11–19.
A regisztráció március 14-től április 11-ig tart. Április 15-ig lehet módosítani a választott vizsgát, valamint a vizsgatétel helyszínét. A fővizsgák eredményeit július 2-ig, a pótvizsgák eredményeit pedig július 26-ig töltik fel a diákok online-kabinetjébe.
2024-ben harmadik alkalommal teszik le a felsőoktatási intézményekbe jelentkezők az országos multitesztet (NMT), amely számítógépes formátumban zajlik majd. Ez a teszt négy feladatblokkot tartalmaz: ukrán nyelv, matematika, Ukrajna története és egy további választható feladatsort.
A kárpátaljai jelentkezők sikeres vizsgázása érdekében február 12-én speciális oktatási csatorna indul a régióban. Hetente három tantárgyból – történelemből, matematikából és ukrán nyelvből – tartanak online órákat. Az órákra hétfőn, kedden és szerdán kerül sor kijevi idő szerint 15.30 és 16.50 között, az oktatók az Ungvári Nemzeti Egyetem pedagógusai.
Idén több mint 9700-an vesznek részt a multiteszten megyénkben, közülük 170 áttelepült diák. Az online felkészítő órákon nem csak a végzős, hanem a 10. osztályos diákok is részt vehetnek.
Az elmúlt 15 év alatt Ukrajnában csaknem felére csökkent a hallgatók száma, így a felsőoktatási intézményhálózatot összevonással tervezik csökkenteni.
Oksen Liszovij oktatási és tudományos miniszter elmondta, mit jelent a felsőoktatási intézményhálózat korszerűsítése és mik az előnyei.
Elmondása szerint 2009-ben 350 felsőoktatási intézmény működött Ukrajnában, amelyekben átlagosan 6700 hallgató szerezte meg diplomáját.
Jelenleg a felsőoktatási intézmények száma 300-ra csökkent, az átlagos hallgatói létszám pedig megközelítőleg 400 fő – mondja a miniszter.
„A jelentkezők száma évről évre csökken, és sajnos ez a tendencia folytatódni fog. A fő ok az elnéptelenedés. A háború is szerepet játszik” – mondja Liszovij.
Elmondása szerint az összevonás eredményeként a más egyetemekhez csatlakozó oktatási intézmények a következő előnyökhöz jutnak:
nagyobb lehetőségek a tudományos és oktatási potenciál fejlesztésére;
hozzáférés a Világbank programjának oktatási és tudományos és laboratóriumi felszerelésekbe történő beruházásaihoz, az intézet vagy a kar célzott igényeihez;
lehetőség arra, hogy erőforrásokat összpontosítsanak versenyképes szakemberek képzésére egy adott iparág számára.
