A KMPSZ továbbra is a kárpátaljai magyar oktatási-nevelési intézmények működésének és fejlődésének a segítését tartja a legfontosabb feladatának. Az elmúlt évekből megmaradtak a különböző szintű oktatási törvények a nemzeti kisebbségeket, köztük a magyar közösséget is igen hátrányosan érintő korlátozások. Sajnálatos módon igen kevés pozitív jelét tapasztaljuk annak, hogy Ukrajna kormánya és parlamentje hajlandó lenne visszavonni a jogsértő döntéseit, amelyek a nemzetiségek meglévő oktatási rendszerét létükben veszélyeztetik.
A 2022. február 24-én kitört háború rengeteg szenvedést hozott. A KMPSZ lehetőségeihez képest mindent megtett, hogy enyhítse a gyermekek számára a háború okozta nehézségeket:
közreműködtünk óvóhelyek kialakításában az oktatási folyamat biztosítása érdekében;
megtartottuk a tantárgyi vetélkedőket, melyen a két turnusban 4 362 tanuló vett részt;
nyári tematikus tehetségápoló szülőföldi táborainkban 250 gyerek pihenhetett;
szervezésünkben 800 gyerek nyaralhatott a Zánkai Erzsébet-táborban, közülük 200 ukrán iskolás;
a „Határtalanul” nyári iskola programban 55 iskola 2 500 gyereke vett részt;
Köszönjük a támogatóknak, a magyarországi állami ás civil szervezeteknek, a rendezvényeket befogadó oktatási intézményeknek azok szervezésében és lebonyolításában részt vevőknek, hogy lehetővé tették a programok megvalósítását.
A KMPSZ Ukrajna eurointegrációs törekvéseivel összhangban arra kéri az illetékes állami szerveket, hogy tegyenek meg mindent az oktatáshoz való egyenlő hozzáférés jogának valós biztosítása ügyében. Ennek érdekében a következő lépések megvalósítását kérjük.
A nemzetiségi nyelvű oktatás jogának teljes biztosítása az anyanyelvű oktatás százalékos korlátozása nélkül a korábban szerzett jogaink alapján.
Állítsák vissza a nemzetiségi iskolák státuszát, ahol az oktatási folyamat nyelve a diákok anyanyelve lehessen, s ne csak a tanórán használhassák, hanem az élet minden területén.
Továbbra is elengedhetetlennek tartjuk megfelelő állami szabványok kidolgozását az ukrán mint államnyelv oktatására a nem ukrán anyanyelvűek számára. Ezek alapján dolgozzanak ki olyan tanmenetet és tantárgyi programot, amely az államnyelv oktatását második nyelvként realizálja.
A kisebbségi nyelveken oktató intézmények esetében engedélyezzék az adott nyelven az adminisztrálás lehetőségét.
Felszólítjuk a jogalkotókat, hogy adják vissza a korábban törvényekben biztosított lehetőséget, hogy a magán szakiskolák, szakközépiskolák, technikusi képzést biztosító intézmények, főiskolák/egyetemek megválaszthatják az oktatás és az oktatási/nevelési folyamat nyelvét, beleértve a záróvizsgákat és szakdolgozatokat.
A KMPSZ határozottan elutasítja, hogy az intézményvezetőktől, különösen azon iskolák esetében, ahol magyar nyelvű osztályok, csoportok is működnek, elvárják az ukrán nyelv C szintű ismeretét, miután a parlament tagjaira ez nem vonatkozik. Az államnyelvről szólós törvény ezt a szintet nem írja elő. Kérjük, hogy a rendeletet igazítsák az európai intézményrendszerekben, és a felsőoktatásban elfogadott normához, és a B2-es szintben határozzák meg.
A felsőoktatási felvételi eljárás esetén megszervezett külső független tesztelés, illetve a tervezett nemzeti multidiszciplináris teszt esetén nyomatékosan kérjük a szaktárcát, hogy biztosítsák a feladatsorok fordítását a szaktárgyakból nemzeti közösségek nyelvére. A KMPSZ hajlandó részt venni a fordítások megszervezésében magyar nyelvre.
A magyar óvodai és művészeti iskolai képzés részére kerüljenek kidolgozásra és elfogadásra államilag elismerhető magyar nyelvi programok/kurzusok.
Kérjük, hogy a magyar nyelven oktató intézmények részére egyszerűsített eljárásban és vámmentesen biztosítsák a lehetőség magyarországi tankönyvek, munkafüzetek behozatalát és használatát, elsősorban magyar nyelvből és irodalomból.
Biztosítsák a lehetőséget a magyar érettségire és a magyar mint idegen nyelv érettségire a központi rendszerben, melynek eredményét beszámíthassák továbbtanuláskor a felsőoktatási és szakképzési intézmények.
A kisebbségi törvényben rögzítsék, hogy azon oktatási intézményekbe, ahol kisebbségi nyelven is folyik oktatás, csak olyan intézményvezetőt és helyettest nevezhessenek ki, aki beszéli az adott kisebbség nyelvét.
Sajnálattal konstatáljuk, hogy a Munkácsi 3. Számú II. Rákóczi Ferenc Középiskolában tapasztalható folyamatok tovább csökkentik a minőségi magyar tannyelvű oktatás megmaradásának esélyeit a városban.
Felháborítónak tartjuk, hogy az intézmény korábbi igazgatójának indokolatlan felmentését követően a Munkácsi Városi Tanács által kinevezett új igazgató nem engedélyezte a magyar nemzeti szimbólumok használatát a tanévnyitó ünnepségen, bár az semmilyen törvényi előírással nem ellentétes, és Ukrajna függetlensége óta a nemzetiségi nyelven oktató-nevelő intézményekben bevett gyakorlat.
Úgy véljük, hogy a munkácsi városvezetés által folytatott magyarellenes akciók etnikai feszültségeket gerjeszthetnek, ami nem szolgálja sem a kárpátaljai közösség, sem Ukrajna érdekeit, ezért kérjük az illetékes állami szerveket, hogy biztosítsák törvényadta jogaink betartást.
Eltávolított magyar zászlók, feliratok, tisztségükből menesztett intézményvezetők… Az elmúlt napok eseményei nagy felháborodást keltettek a kárpátaljai magyar közösség köreiben. S ha mindez még nem lenne elég, iskoláink, s ezzel együtt az anyanyelvi oktatás is veszélybe került.
A 2022. év végén a beregszászi járási iskolákban ellenőrzést tartottak. Tarasz Kreminy ukrán államnyelvvédelmi biztos hivatalos Facebook-oldalán arról számolt be, hogy ennek során „hiányosságokat és a hatályos jogszabályok megsértését” vélték felfedezni.
Elmondása szerint a járás 108 iskolája közül 37-ben nem volt olyan osztály, amelyben az oktatás kizárólag államnyelven folyt volna.
„Figyelmükbe ajánljuk, hogy a hatályos jogszabályok nem rendelkeznek olyan intézmények működéséről, melyekben a nemzeti kisebbség nyelvén folyik az oktatás. A törvény külön osztályok (csoportok) létrehozását írja elő, ahol az oktatás az államnyelv mellett az adott nemzeti kisebbség nyelvén folyik. Ugyanakkor az ilyen osztályokban az államnyelven tanult tantárgyak tanulmányi idejét fokozatosan növelni szükséges: 5. osztályban 20%-os kell legyen az arány, a felsőbb osztályokban pedig 60%-ig kell emelni” – olvasható az ombudsman oldalán.
A 2017 őszén elfogadott oktatási törvény vitatott 7. cikkelye értelmében a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek már csak az óvodában és az elemi iskolában tanulhatnak kizárólag anyanyelvükön. Az átmeneti időszak 2023-ig tartott, így a 2022/2023-as tanév kezdetén térségünk magyar iskoláiban az ötödik osztályosok számára elkezdték megemelni az államnyelven oktatott órák számát.
Mindemellett az államnyelvvédelmi biztos szóvá tette azt is, hogy a Beregszászi járás négy iskolájának (Papi, Rafajna, Som, Zápszony) hivatalos nevében még szerepel a „magyar tannyelvű” kifejezés. Az új oktatási törvény értelmében az országban elemi iskolák, gimnáziumok és líceumok funkcionálnak – ukrán nyelvű intézmények, melyekben a nemzeti kisebbségek nyelvén is folyhat oktatás. Az intézményeknek az oktatási programokban és a tanmenettervekben meg kell jelölniük, hogy az adott tantárgyat milyen nyelven oktatják, s az ombudsman szerint az is elfogadhatatlan, ha egyes tantárgyakat „70%-ban magyar, 30%-ban pedig ukrán nyelven adnak elő”.
Az államnyelvvédelmi biztos leszögezte, hogy ellenőrzése alatt tartja a kérdést, és javaslatokat küldött a Beregszászi Járási Állami Adminisztráció és az Oktatási Minisztérium részére a hiányosságok kiküszöbölése érdekében.
Szívbemarkoló a tény, de az új törvény hatályba lépésével a magyar iskolák a régi formájukban megszűntek. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség és megyénk magyar érdekképviseleti szervezetei az említett törvény közzététele óta próbáltak párbeszédet kezdeményezni az Oktatási Minisztériummal, többször is kihangsúlyozva, hogy az ukrán nyelv oktatási programján módosítani szükséges, hiszen a magyar gyermekek számára ez egy idegen nyelv, s ehhez mérten is kell oktatni azt a magyar anyanyelvű tanulók számára. Egyelőre eredménytelenül.
A történtek a jelenlegi helyzetben még inkább fájnak. Hiszen mindannyian szeretnénk, hogy gyermekünknek joga legyen tanulni anyanyelvén, hogy unokánk is bátran vallja magát magyarnak itt, Kárpátalján, s elmondhassa, hogy ő is magyar iskolába jár. Azonban míg van „tanterem, hol a tanító nyíló ajakán az ige-virág magyarul terem”, addig nem csüggedhetünk… Hinnünk kell, mert másként elveszünk.
Megtartotta első ülését a bővített hatáskörű magyar-ukrán oktatási munkacsoport szerdán Kijevben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábbi tárgyalásainak eredményeképpen – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium csütörtökön.
A közlemény szerint Pacsay-Tomassich Orsolya, a magyar delegáció vezetője, a munkacsoport társelnöke az ülésen hangsúlyozta: fő célja, hogy a kisebbségek anyanyelvhasználatát korlátozó ukrán oktatási törvény elfogadását követően kialakult helyzet megoldódjon. A magyar fél a realitásokat figyelembe véve konstruktív javaslatokat fogalmazott meg, bízva abban, hogy azok minden fél számára elfogadhatók lesznek – írták.
Tudatták, hogy a magyar küldöttség a tárgyalások során részletes képet kapott az ukrán oktatási reform megvalósításáról, illetve Ukrajna elképzeléseiről az ukrajnai nemzetiségi tannyelvű oktatás jövőjéről.
A magyar fél hangsúlyozta azt is: meg kell találni az egyensúlyt, amely biztosítja a magyar anyanyelvű oktatás fennmaradását és megőrzését is.
Az ülésen a véglegeshez közeli állapotba hozták a diplomák kölcsönös elismerését biztosító, úgynevezett ekvivalencia egyezményt, valamint Pacsay-Tomassich Orsolya budapesti látogatásra hívta meg ukrán partnerét a közös gondolkodás folytatására – olvasható a közleményben.
Az Ukrajnában 2020 márciusában hatályba lépett, teljes általános középfokú oktatásról szóló törvény jelentősen korlátozza a kárpátaljai magyarság jogait. A törvény többek között eltörli az iskolák nemzetiségi megkülönböztetését. A magyar tannyelvű osztály nyitását pedig öt szülőnek kell kérvényeznie.
Ám a beiratkozáshoz szükséges kérvényben, a központilag kiadott formanyomtatványban nincs arra lehetőség, hogy a szülők jelezzék, milyen tannyelvű osztályba íratnák gyermeküket. A kérvény hiányossága miatt a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség levében fordult az Ukrán Oktatási Minisztériumhoz.
2020. március 18-án életbe lépett az Ukrán Legfelsőbb Tanács által 2020. január 16-án elfogadott 463–IX. sz. A teljes középfokú oktatásról szóló törvény, miután aláírta az államelnök és hivatalosan közzétették a Holosz Ukraini központi lapban.
A kárpátaljai iskolák igazgatóinak egy része azonnal levelet kapott, hogy hozza összhangba az iskola alapszabályát, pecsétjét a törvénnyel. Többek között olyan iskolák is kaptak ilyen levelet, melyek pecsétjében szerepelt a „magyar tannyelvű iskola” kifejezés. A törvény 5. cikkelye szerint az oktatási folyamat nyelve az államnyelv, az iskolák keretein belül működhetnek olyan osztályok, ahol az oktatás részben a nemzetiségek nyelvén történik. Az ukrán mint államnyelv funkcionálásáról rendelkező 2074–VIII. számú, 2019. április 25-én elfogadott törvény értelmében az államnyelv használata a magánéleti érintkezésen és az egyházi szertartásokon kívül kötelező a társadalmi élet minden területén.
A középiskolai oktatásról szóló törvény 32. cikkelye kimondja, hogy líceumokat (tehát a teljes középfokú képzést, érettségit biztosító oktatási intézményeket) létrehozni, bejegyezni, azaz engedélyezni vagy a megyék, vagy az 50 ezer fölötti lakossággal bíró városok jogköre. Egy líceumban a 10–12. évfolyamokon legalább 4 párhuzamos osztálynak kell lennie. Ebben az esetben részesülhet csupán a tanintézmény az állami szubvencióban, ezt egészítik ki a helyi költségvetések, a fenntartók (kistérségek/hromadák). Tehát amennyiben egy líceumban vannak kis létszámú osztályok, azokat a helyi büdzséből kell nagyobbrészt finanszírozni.
A KMPSZ a következő kérésekkel fordul az Ukrán Oktatási és Tudományos Minisztériumhoz, és minden, az adott kérdésben döntési joggal rendelkező hivatalhoz:
Tudomásul vesszük azt a jogi státuszt, hogy Ukrajnában az oktatási folyamat nyelve az államnyelv, de továbbra is ragaszkodunk ahhoz, hogy azon iskolák alapszabályába, ahol magyar nyelven is folyik oktatás, kerüljön be, hogy az oktatási folyamat nyelve: „ukrán és magyar”, és a korábbi gyakorlatnak megfelelően ez tükröződjön az iskola nevében és pecsétjében is.
Továbbra is ragaszkodunk ahhoz, hogy azon oktatási intézményekben, ahol magyar tannyelvű osztály/osztályok működik/működnek, a korábbi gyakorlatnak megfelelőn használhassák a magyar nyelvet a személyközi és hivatali kommunikációban, magyar nyelven is lehessen rendezvényeket, értekezleteket vezetni, kitenni az órarendet, a felhívásokat, szemléltetőket, faliújságot stb.
Kérjük a minisztériumot, hogy a kisebbségi nyelven működő líceumok alapításánál ne legyen előírás a 4 párhuzamos osztály megléte, a gimnáziumi tagozatokon a beiskolázandó tanulói létszám alsó határát illetően a kisebbségek számára határozzanak meg alacsonyabb keretszámot, ahogy a környező országok nagy részében teszik, amit pozitív megkülönböztetésnek neveznek.
A KMPSZ felhívja az oktatási/nevelési intézmények jelenlegi fenntartóinak, igazgatóinak, az iskolák tantestületeinek és a települések önkormányzatainak a figyelmét arra, hogy a kistérségek kialakítása után dolgozzák ki az iskolák új alapszabályát, és vegyék figyelembe az általuk képviselt magyar közösség érdekeit:
Az új alapszabályok kidolgozásánál és elfogadásánál ne építsék le az oktatási intézmények jelenlegi státuszát, mert a későbbiekben már a megfelelő gyermeklétszám esetén is nehezebb lesz visszaállítani azt, mint megőrizni a meglévő helyzetet.
Az alapszabályok kidolgozásánál/módosításánál mindenképpen rögzítsék azt, hogy az oktatás nyelve ukrán és magyar: ez továbbra is elengedhetetlen feltétele annak, hogy magyar tannyelvű osztályok/csoportok működhessenek.
Az oktatási/nevelési intézmények új alapszabályának kidolgozásánál és elfogadásánál az iskolákat nevezzék el neves magyar személyiségekről, hogy ez tükrözze az ott folyó munka szellemiségét, az iskola sajátosságait.
Ne zárják be a falvak oktatási/nevelési intézményeit. Törekedjenek arra, hogy minden településen, ahol eddig működött általános iskola (1–9. osztály), maradjon meg ez a szint, az új törvény szerint a gimnázium. Amennyiben alacsony a tanulói létszám egy évfolyamon, legalább a 6. osztályig biztosítsák a tanulási lehetőséget helyben. Ez pedagógiai szempontból indokolt, mert a gyerek abban a fejlődési korszakában van, mikor nagyobb figyelmet kíván a szülők részéről. Oktatásszervezésileg ez megoldható, mert az 5–6. osztályban még nincs szükség szaktantermekre, néhány szaktanár megfelelő szinten elláthatja az oktatást.
Az iskolák bezárása helyett a különböző településeken működő kislétszámú iskolákat, valamint az óvodákat vonják egy irányítás alá, mint tagintézményeket, bizonyos jogkörök megtartása mellett. Az összes tagintézményt nevesítsék az alapszabályban (sorolják fel, melyiknek mi a legmagasabb státusza: óvoda, elemi iskola, gimnázium, líceum).
Hatályba lépett szerdától a Legfelső Tanács január 16-i ülésén elfogadott és Volodimir Zelenszkij elnök által március 13-án aláírt teljes általános középfokú oktatásról szóló törvény, miután annak teljes szövegét közölte a parlament.
A jogszabály három csoportba sorolja az Ukrajnában élő kisebbségeket. A magyarok számára csupán az ötödik osztályig biztosított az anyanyelven történő oktatás. Ezt követően a kilencedik osztályáig folyamatosan növelni kell az ukrán nyelven történő tanítást, melynek addigra el kell érnie a tantárgyak 40 %-át. A felsőbb osztályokban az órák 60 %-át már ukránul kell megtartani. A KMKSZ tiltakozik az újabb jogfosztás ellen.
Hatályba lépett szerdától a Legfelső Tanács január 16-i ülésén elfogadott és Volodimir Zelenszkij elnök által március 13-án aláírt teljes általános középfokú oktatásról szóló törvény, miután annak teljes szövegét közölte a parlament Holosz Ukrajini című hivatalos lapja.
A középfokú oktatásról
szóló törvénynek – amely csak a magán oktatási intézmények számára engedélyezi
a tanítás nyelvének szabad megválasztását – az oktatás nyelvére vonatkozó
rendelkezése az ukrán nyelv iskolai oktatásának három modelljét irányozza elő. Az
első modell az úgynevezett őshonos népek, elsősorban a krími tatárok esetében
lehetővé teszi az anyanyelven történő oktatást az 1. osztálytól a 11. (12.) osztályig, „az ukrán nyelv alapos tanulása mellett”.
A második modell azokra a
nemzeti kisebbségekre vonatkozik, amelyeknek a nyelveit az Európai Unióban
beszélik. A nyelvcsoporttól és a nyelvi környezettől
függően a modell alkalmazása különböző lehet, de alapjában véve az elemi
iskolában az oktatás – az államnyelv tanulása mellett – anyanyelven történik.
Az 5. osztályban éves szinten a tanítási idő legalább 20 százalékában az
oktatásnak ukrán nyelven kell folynia arányának fokozatos növelésével, hogy a
9. osztályban a tantárgyak legalább 40 százalékának oktatása már államnyelven
történjen. A nemzetiségi iskolák középiskolai osztályaiban az oktatásnak
legalább 60 százalékban ukránul kell folynia.
A harmadik modell az
„ukrán nyelvcsaládhoz” tartozó kisebbségek, közte az oroszok oktatási nyelvét
szabályozza. E szerint az elemi iskolai oktatás anyanyelven történik, míg az 5.
osztálytól felfelé a tanítási idő legalább 80 százalékában az ukrán lesz az
oktatás nyelve.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta a kisebbségi oktatást ellehetetlenítő középfokú oktatási törvényt. Ennek értelmében a magyar iskolákban csupán az ötödik osztályig biztosított az anyanyelvű oktatás.
Korábban az ukrajnai magyar szervezetek levélben kérték Zelenszkijt arra, hogy ne írja alá a kisebbségek már megszerzett jogait csorbító törvényt. Brenzovics László, a KMKSZ elnöke sajnálatosnak tartja, hogy a tiltakozások ellenére ez mégis megtörtént.
Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke aláírta Az általános középiskolai oktatásról szóló törvényt, amit a Parlament idén, január 16-án hagyott jóvá. Ezt az Ukrajinszka Pravda jelentette az Elnöki hivatal sajtószolgálatára hivatkozva.
A dokumentum olyan gyakorlati eszközök
bevezetését tartalmazza, amelyek elősegítik a 2017-ben elindított oktatási
reform végrehajtását – áll a nyilatkozatban.
A Elnöki hivatal szerint a törvény
elfogadásával Ukrajna végrehajtotta a Velencei Bizottság 2017. szeptember 5-i,
az Oktatási törvénnyel kapcsolatos ajánlásainak utolsó pontját, ami a nemzeti
kisebbségek oktatására vonatkozott.
Az általános középiskolai oktatásról
szóló törvény rendelkezik a magán tanintézmények által az oktatási folyamat
nyelvének szabad megválasztásának jogáról. Ezenkívül az új törvény kifejti a
2017. szeptemberében elfogadott oktatási törvény rendelkezéseit, figyelembe
véve a Velencei bizottság ajánlásait, és három nyelvi modellt vezet be a
középfokú oktatási intézményekben.
Az első modell az Ukrajnában őshonos
népekre vonatkozik, akik nem élnek az anyanyelvük nyelvi környezetében, nincs
országuk, amely megvédené nyelvüket. Ebben az esetben mindenekelőtt a krími
tatárokról van szó. Ők anyanyelvükön tanulhatnak 1–11(12) osztályig, ezzel
párhuzamosan sajátítják el az ukrán nyelvet.
A második modellt a törvény a nemzeti
kisebbség, az EU nyelvcsaládjába tartozó
nyelven oktatnak. Ez a modell magában foglalja:
alsó osztályokban az anyanyelvi oktatást, párhuzamosan
sajátítják el az államnyelvet
5. osztálytól a tanulmányi idő mennyiségének nem
kevesebb, mint 20%-a ukrán nyelven folyik, amit fokozatosan 40%-ra emelnek a 9.
osztályig
a felsőbb osztályokban a tanulmányi idő mennyiségének nem
kevesebb, mint 60%-a az államnyelven zajlik
A harmadik modell az Ukrajnában élő
nemzeti közösségekre, valamint olyan nemzeti kisebbségre vonatkozik, amelyek a
szláv népcsoportba tartoznak, illetve azokra, akik anyanyelvük nyelvi környezetében (orosz nyelv)
élnek. Ez a modell az 5. osztálytól kezdve a tanulmányi idő mennyiségének
legalább 80%-a az államnyelven folyik.
„Az általános középfokú oktatásról szóló
törvény elfogadásával Ukrajna megerősítette elkötelezettségét a nemzeti
kisebbségek jogainak védelme iránti nemzetközi kötelezettségvállalásai mellett”
– tették hozzá az Elnöki hivatalnál. Mint ismeretes, a magyar kisebbség
képviselői elégedetlenségüket fejezték ki Ukrajna oktatási reformjával
kapcsolatban és az oktatási törvény nyelvi normáinak eltörlését követelték.
Today is the birthday of the great Ukrainian scientist, rocket engineer and spacecraft designer – Serhiy Korolyov. Indeed, he was one of the very best. I’d like to invite his longtime fan @elonmusk to #Ukraine, to see The Serhiy Korolyov Museum of Cosmonautics. https://t.co/NyfBw6abdY
Got vaccinated against #COVID19. Did this on the frontline with our soldiers as Supreme C-in-C. The same Oxford/AstraZeneca (Covishield) from India, which was delivered 1st to ?? & received by millions of people in the world. Vaccine ? will let us live without restrictions again pic.twitter.com/1diLtuRmqK
A message from President of Ukraine Volodymyr Zelenskyy was just played on the big screens at The Other Stage, shortly before The Libertines’ stage-opening set. #Glastonbury2022pic.twitter.com/LuXf2FfEBf
Talked to @Pontifex_it. Briefed him on RF aggression against ??, its horrible crimes. Grateful to the pontiff for his prayers for ??. Our people need support of world spiritual leaders who should convey to the world the truth about acts of horror committed by the aggressor in ??.
President Volodymyr Zelensky visited veterans at a hospital in Lviv, where he arrived on Aug. 18 for a meeting with Turkish President Recep Tayyip Erdogan and the United Nations Secretary-General Antonio Guterres.
I had a wonderful call with President Zelenskyy of Ukraine. I have been moved by the resilience and courage of the Ukrainian people and his inspirational leadership. pic.twitter.com/US8UZBVKbm
In 6 months, @u24_gov_ua united hundreds of thousands of people from all over the world in helping ??. We are grateful to everyone for supporting our values, for believing in ?? and our victory. We feel that the world is supporting ??, and this gives us strength in our struggle. pic.twitter.com/gNj0ZeCjmz
I congratulate Ukrainians, all Christians celebrating Easter today. At frontline, in our cities & villages. All who celebrate Easter in Europe, the Americas, Africa, Asia, Australia. The world that wants to live freely. World that values life, respect & equality of each person. pic.twitter.com/jMDvdCYms6
President Zelensky with Ukrainian Muslim soldiers, leaders of the Mejlis of the Crimean Tatar people, & representatives of the Muslim clergy, took part in the Iftar, a dinner held during the holy month of Ramadan for Muslims. "We will return to #Crimea." https://t.co/74fHTXuApjpic.twitter.com/Ra3yTuqlqN
Volodymyr #Zelenskyy visited #Iftar together with Muslim soldiers and #CrimeanTatar activists. The President of #Ukraine said that from now on it will become a tradition:
“Today we are starting such a tradition for Ukraine – Iftar at the official level – together with our… pic.twitter.com/6HwjBm0bHh
Many in Russia thought that the Black Sea was the water area of their power. The enemy hoped that our Navy would not be able to withstand Russian attacks. Well, the courage and skill of our warriors destroyed all these enemy hopes and drowned them in the sea.
Bakhmut direction, advanced positions of the Special Operations Forces. Today, I am here to congratulate our warriors on their professional day, to honor their strength. I heard a commander's report, talked with the warriors. Very powerful, very effective. Thank you!
In the surgical department of the hospital, I talked to children who are undergoing treatment after mine-blast injuries sustained during shelling of the region.
I thank our medics for their great work. For bringing back to life children, who are our future,… pic.twitter.com/qbFPiNXWu0
Concerning the Russian strike on the warriors of the 128th Mountain Assault Brigade.
My condolences go out to the close ones of the fallen warriors. This is a tragedy that could have been avoided. Defense Minister Umerov informed me on all actions taken to determine full… pic.twitter.com/USA1Zcl0jd
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) November 5, 2023
The sacred Hanukkah lights, lit these days, remind us once again that light always prevails over evil. And of the value of life, which is worth fighting for. My best wishes to the Jewish community on Hanukkah! pic.twitter.com/ghoawSdy7b
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 7, 2023
Today is World Cancer Day. I visited Ukraine’s National Cancer Institute to support our young patients, their parents, and everyone fighting this terrible disease. They are all very strong, with a strong belief in our defenders and Ukraine.
Ljubomira Mandzij, oktatási miniszterhelyettes a magyar és román tannyelvű iskolákban ukrán nyelvet és irodalmat előadó tanárokkal találkozott a beregszászi járási Jánosiban. A rendezvény központi kérdése az ukrán nyelvű oktatás volt.
Az eseményen jelen volt Olga Travina, a kárpátaljai megyei adminisztráció helyettes vezetője, az oktatási igazgatóság vezetője, Hanna Szopkova, „Az új ukrán iskola reformját támogató csoport” igazgatóhelyettese Roman Sajan, „Az ukrán nyelv reformja projekt finn támogatása” („Együtt tanulunk”) tanácsadója Ihor Hvorosztyánij, az oktatási és tudományos minisztérium állami szakértője, Tetyana Movcsan.
Ljubomira Mandzij, oktatási
miniszterhelyettes köszöntötte a jelenlévőket és kiemelte a jelentőségét annak,
hogy a találkozó Kárpátalján jött létre. Egyúttal aktív részvételre kérte fel a
jelenlévőket az általános középfokú oktatás állami szabványánák megvitatásában.
Elmondása szerint látogatásának ez a fő célja.
Az általános középfokú oktatás állami szabványtervezetét március 6-án
hozzák nyilvánosságra társadalmi megvitatás céljából. Addig fontos megismerni a
tanárok véleményét, hogy szükség esetén a dokumentum kiegészítése vagy
módosítása folyamán figyelembe vehessék javaslataikat.
Ljubomira
Mandzij elmondta: „ A január 16-án elfogadott, az általános középfokú végzettségről szóló új törvény több
lehetőséget kínál az iskolák számára. A kidolgozott szabvány alapján az iskolák
kidolgozhatják saját oktatási programjukat…Természetesen a minisztérium
kidolgozza az alaptantervet, mert megértjük, hogy minden iskola használja majd
ki ezt a lehetőséget…És már az 5-9. osztályos tankönyvek újratervezésén
gondolkodunk”.
A miniszterhelyettes a tanárok
továbbképzésének perspektíváját is kifejtette a jelenlévőknek: „A
webináriumokon, kurzusokon és szemináriumokon való részvétel szintén a szakmai
fejlődés, továbbképzés egyik formája. Az oktató saját maga is megtervezheti a
folyamatot, a lényeg, hogy 5 év alatt 150 óra legyen”.
Az oktatókkal folytatott
megbeszélésen Roman Sajan, „Az új ukrán iskola reformját támogató csoport”
igazgatóhelyettese körvonalazta az általános középfokú oktatás állami
szabványtervezetének alapjául szolgáló alapelveket. Elmondása szerint ez a
dokumentum a „szabadság és a lehetőségek szabványa”. 9 ágazatot tartalmaz,
köztük a nyelvi és irodalmi szakágakat, amelyek magukban foglalják: ukrán nyelv
mint anyanyelv, ukrán nyelv mint államnyelv (azok számára, akiknek nem
anyanyelvük), anyanyelv (más anyanyelvek) valamint az idegennyelvű oktatás…
„ Az nemzeti kisebbségek szervezetei valamint a nemzeti kisebbségek nyelvén oktató iskolák tanárainak kérésére az „ukrán nyelv mint államnyelv” különálló tételként szerepel. A szabvány első verziójában ez nem volt”.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy azok az eredmények, amelyeket az ukrán anyanyelvű tanuló el kell érjen ukrán nyelvből, nagyban különbözik attól, amelyet az a tanuló, amelyik a ukránt mint államnyelvet (nem anyanyelvet) tanulja.
Ihor Hvorosztyánij, „Az ukrán
nyelv reformja projekt finn támogatása” („Együtt tanulunk”) tanácsadója
részletes elmagyarázta, miben rejlik a különbség. Ismertette az általános
középfokú oktatás állami szabványtervezetét valamint táblázatok segítségével vázolta,
milyen eredményekkel kell rendelkeznie egy anyanyelvén tanuló diáknak, és
annak, aki mint államnyelvet (azaz nem anyanyelvet) tanulja az ukránt.
Ihor Hvorosztyánij szavai
szerint, ez a szabvány egyedülálló azért is, mert annak megalkotásában számos
ukrán és külföldi szakértő vett részt. Finn és kanadai szakértők véleményezték.
Ez az ukrán valóság és a nemzetközi tapasztalatok ötvözete. Egyben Ihor
Hvorosztyánij párbeszédre és bátor véleménynyilvánításra buzdította a
jelenlévőket.
Hozzá kell tenni, hogy a tanárok
tényleg aktív részt vállaltak a dokumentum megvitatásában. Egyben az egyik nemzetiségi iskola igazgagtónője
megjegyezte: „Mi azon dolgozunk, hogy a magyar gyerekek megtanulják az
államnyelvet, de ott lóg fölöttünk a külső független teszt…Végül aztán a
szülők és a gyerekek a könnyebb utat választják – elhagyják az országot… Mi
itt igazából nem értjük, hogy mi is a feladatunk: megtanítani az ukrán nyelvet
vagy a külső független tesztelésre készítsük fel a tanulókat?”. A tanárok szóvá
tették külső független teszt hiányosságait is: „ Mi nem a tantárgyra tanítjuk a
gyerekeket, hanem a kivételekre!” Néhány vidéki nemzetiségi iskola tanára
kihangsúlyozta, hogy lehetetlen bármilyen tantárgyat tanítani úgy, hogy a
gyermek csak néhány szót ért az oktatás nyelvén.
