Idén Salánk volt a helyszíne a Kárpátaljai Magyar Iskolák Központi Tanévnyitó Ünnepségének. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) meghívására megyénk szinte minden magyar iskolájából érkeztek pedagógusok, akik zsúfolásig megtöltötték az ugocsai település XIV. századi református templomát.
A tanévnyitó kezdetén a házigazda, Balogh Attila salánki református lelkész hirdette Isten igéjét, majd igei köszöntőt mondott Csirpák József, a Salánki Görögkatolikus Egyházközség áldozópapja és Molnár János püspöki vikárius, beregszászi római katolikus plébános.
A nagy múltú Salánk község történetét Székely Gusztáv, a helyi középiskola történelemtanára, a KMPSZ alelnöke ismertette: talán a legemlékezetesebb esemény a község történetében, hogy 1711 februárjában, II. Rákóczi Ferenc ide hívja össze az országgyűlést. A faluban máig él a Nagyságos Fejedelem kultusza, számos emlékhely és monda őrzi emlékét. A tanévnyitó alkalmából megemlékeztek a község egykori matematikatanáráról, az új iskolát felépítő iskolaigazgatóról, Barta Józsefről, aki tavaly november 24-én váratlanul távozott az élők sorából. Salánk nagy szülötte, a Kárpátalja hetilapot is irányította, de a KMKSZ és a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnökeként vált megyeszerte ismertté és elismertté, kárpátaljai magyar politikussá, aki halálával nehezen pótolható űrt hagyott maga után.
Tanévnyitó ünnepi beszédében Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke elmondta: „Reméltük, hogy ebben a tanévben sem csökken jelentősen a tanulói létszám, bár már egyre fáradtabb közösségünk. Többen úgy döntöttek, hogy gyermekeiket nem itthon, hanem az anyaországban adják első osztályba. A fiúkat pedig a 16. életévük betöltése után külföldi középiskolába küldik, sokszor a lányokat is. Pontosabb adataink szeptember 15. után lesznek, egyelőre azt tudom elmondani, hogy mintegy 100 elsőssel kevesebb ül be idén iskoláink padjaiba” – ismertette a helyzetet a KMPSZ elnöke, akitől megtudhattuk, hogy várhatóan 1 000 és 1 100 között lesz iskoláinkban a magyarul tanuló elsősök száma, ami a mostanában hazaköltöző családok miatt több az előzetesen vártnál. A pedagógusokból is van hiány, hisz különösen a pályakezdők többsége Magyarországon vállal állást. A főiskolától 31 megüresedett tanári állás betöltéséhez kértek segítséget iskoláink. A legnagyobb szükség matematika- és fizikatanárokra, valamint iskolapszichológusokra lenne. A pedagógusszövetség elnöke elmondta még, hogy a KMPSZ elmúlt tanévben meghirdetett tanulmányi versenyeinek első fordulójában, összesen 2 927 diák vett részt, ezért az elnök asszony köszönetet mondott a felkészítő tanároknak és a lebonyolító iskoláknak. Orosz Ildikó beszélt a szórványvidéken folyó munkáról, a szövetség táborairól és képzéseiről. Elmondta továbbá, hogy a múlt évben, a háborús helyzet ellenére is a magyar államnak köszönhetően 17 137-en részesültek oktatási-nevelési támogatásban.
Megható volt a Salánki Líceum 14 kis elsős diákjának a műsora, akikre és tanítóikra Isten áldását kérték a történelmi egyházaink papjai.
A vendégek közül elsőként Ferenc Viktória, az Európai Parlament kárpátaljai képviselője köszöntötte a jelenlévőket, akinek képviselővé választása óta ez volt az első itthoni nyilvános szereplése. A képviselő asszony a kárpátaljai magyar pedagógusok háborús helyzetben történő helytállását méltatta, hangsúlyozva: „Legmélyebb elismerésemet fejezem ki ezért az erőfeszítésért minden pedagógusnak és mindazoknak, akik a kárpátaljai magyarság oktatási jogaiért a kezdetektől kiálltak és lehetőséget teremtettek, hogy több ezer iskolás anyanyelvén tanulhasson Kárpátalján” – fogalmazott, biztosítva a magyar iskolát választott szülőket arról, hogy döntésük megalapozott. Személyes példáját is megemlítette, hisz egy 350 lakosú, kis ungvári járási faluban, Pallóban született, és magyar iskolában, majd a beregszászi magyar főiskolán szerzett biztos alapokat ahhoz, hogy ma az Európai Parlamentben szólhasson a kárpátaljai magyarság nevében. Bár magyar iskolában érettségizett, de megtanulta az államnyelvet, beszél angolul és spanyolul is, hogy a feladatait nagyon jól el tudja látni. Ferenc Viktória elmondta: „Jómagam a Fidesz‒KDNP nemzeti listájának jóvoltából, valamint a KMKSZ támogatásának köszönhetően részese lehetek európai parlamenti képviselőként annak, hogy közösen adjunk hangot a kárpátaljai magyar anyanyelvű oktatás védelmének Európában, és kiálljunk a magyar közösség jogaiért Ukrajnában. Mérhetetlenül fontosnak tartom és mindent megteszek majd annak érdekében, hogy Ukrajna uniós csatlakozási folyamatában a nemzeti kisebbségek jogi helyzetének rendeződése megtörténjen” fogalmazott az EP-képviselő.
Péti Márton, a budapesti Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökhelyettese elmondta, hogy tapasztalataik Kárpát-medence-szerte azt mutatják, hogy ahol van magyar oktatás, ott van magyar megmaradás a külhonban is. Éppen ezért üdvözölték tavaly decemberben Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának azon döntését, amely részlegesen visszaállítja a magyar kisebbség korábban élvezett nyelvi jogait, különös tekintettel az oktatásra. Ugyanakkor még nagyon sok tennivaló és kérdés maradt, hogy minden tekintetben eljöjjön a békés és kiegyensúlyozott egymás mellett élés korszaka ebben a térségben is.
Köszöntötte és beszédében elismerően szólt kárpátaljai magyar kollégáiról Lukács Gabriella, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének elnöke, majd egyenként bemutatták azt a tizenegy pályakezdő pedagógust, akik idén kezdtek tanítani Kárpátalja magyar iskoláiban, nekik Orosz Ildikó elnök asszony, Buhajla József, Magyarország Kijevi Nagykövetségének első beosztott diplomatája és Péti Márton alelnök adta át a KMPSZ ajándékait. A pályakezdő pedagógusok közül Kutasi Cintia, a Péterfalvai Középiskola angoltanára mondott köszöntőbeszédet, aki 2023 júniusában szerzett diplomát a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola angol nyelv és irodalom szakán.
A tanévnyitó programját a Salánki Nőszövetség énekkara, a Verbőci Művészeti Iskola és a társszervező Salánki Középiskola növendékeinek műsora tette még színvonalasabbá.
Útravalóként Simon Klára, a Salánki Középiskola nyugalmazott tanítónője mondta el gondolatait, majd zárszóként Schink István, a KMPSZ alelnöke, a Munkácsi 3. Számú II. Rákóczi Ferenc Középiskola igazgatója üzent a magyar iskoláknak. Ő az a magyar iskolaigazgató, akit bátor kiállásáért és politikai szerepvállalásáért a Munkácson tapasztalható politikai önkény már több ízben is eltávolított az iskola éléről, de kollégáinak megtörhetetlen ellenállása és a nemzetközi szintű felháborodás végül újabb két évre visszahelyezett az iskolaigazgatói székbe. Schink István zárszavában hangsúlyozta: „Ne féljünk kiállni magyarságunkért, ne féljünk összefogni, ne féljünk a kisebbségi létben, legyünk büszkék magyarságunkra, tanítsunk szívvel-lélekkel, bátorsággal! Ez a kárpátaljai magyar pedagógus feladata.”
Ünnepi ökumenikus Istentisztelettel egybekötött központi tanévnyitót tart a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség, melynek idén a nemrég magyar kormánytámogatásból felújított salánki református templom ad otthont. Kárpátalján minden magyar iskola megfelelt a biztonsági követelményeknek, rendelkezik rakétatámadás elleni óvóhellyel, így meg tudta nyitni kapuit. Idén több mint 1000 elsős kezdi meg tanulmányait Magyar nyelven, Kárpátalján. Az ünnepélyes tanévnyitón Kárpátalja szinte mindegyik oktatási intézménye képviseltette. A negatív vízhangok és ellenszél ellenére is helye van a magyar nyelvű oktatásnak Kárpátalján, a KMPSZ pedig mindent megtesz azért, hogy a minden feltétel adott legyen a szülőhelyen való tanulásra, legyen szó magyar nyelvű tankönyvekről vagy a tanárok biztosításáról.
A hagyományokhoz híven ökumenikus Istentisztelettel kezdődött meg a tanév a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézetében. Az évnyitónak a beregszászi Szent Kereszt Felmagasztalása Római Katolikus templom adott otthont, ahol a történelmi egyházak képviselői mellett a főiskola vezetése köszöntötte a megjelenteket. Az idén 10 éves intézményben, 61 fiatal nyert felvételt. A számok jól mutatják azt, hogy a szakképzési intézet beindítása minden várakozást teljesített és hozzájárul ahhoz, hogy ütőképes szakmákat adjunk a fiatalok kezébe, emelt ki Orosz Ildikó a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke. Beregszász számára kiemelten fontos, hogy a régió központi szerepét megőrizze aminek része az oktatási intézmények megléte és megerősödése, a szakiskola pedig hozzájárul ahhoz hogy el legyünk látva olyan szakemberekkel akikre jelenleg is szükség van, emelt ki Babják Zoltán a Beregszászi Kistérség polgármestere. A magyar tannyelvű szakképzés fontosságát emelte ki Sin József a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke is, továbbá hangsúlyozta hogy a szakképzési intézet olyan űrt töltött ki amire nem csak a Bereg- vidéki de az egész kárpátaljai magyar oktatási rendszerben is szükség volt és lesz is. Mint halhattuk a Rákóczi- szakképzési intézet az országos követelményeknek teljes mértékben megfelelnek, az intézmény vezetői pedig reményüket fejezték ki, hogy a tanév során minden rendben fog zajlani és végig jelenléti oktatásban tanulhatnak versenyképes szakmákat a fiatalok.
A Pro Cultura Subcarpathica (PCS) civil szervezet 2014 óta minden év szeptemberében megemlékezik Szerednye híres szülöttjéről, Dobó Istvánról. A háború és a Covid-járvány előtt az egri vár hős kapitányának tiszteletére egész napos, színes hagyományőrző fesztiválokat tartottak. A háború miatt azonban idén ismét csak koszorúzással emlékeztek meg róla a Dobó-pincében.
Molnár Krisztina, a PCS koordinátora köszöntötte az egybegyűlteket és kiemelte: nem véletlenül választják több éve a megemlékezés helyszínéül Szerednyét, hiszen ez a település több szállal fűződik a magyar kultúrához és történelemhez egyaránt.
– A Szerednyén található Buttler-kastély grófjáról mintázta Mikszáth Kálmán Különös házasság című regényének főhősét. 1805. december 10–11-én a Buttler-házban őrizték egy éjszakán át a Szent Koronát, miközben Napóleon elől Munkácsra menekítették. Életének egy részét itt töltötte Csontváry Kosztka Tivadar festőművész is, akinek az apja itt volt patikus, ő pedig az ungvári gimnáziumban tanult néhány évet. S itt született a híres törökverő, Dobó István, a magyar történelem egyik hőse, kinek alakja példaértékű minden anyaországi és határon túli magyar számára – mondta Molnár Krisztina.
A Dobó-pince falai között különös varázzsal bírt Dobó István esküje az Egri csillagok musicalből Ferku Szilveszter előadásában. A hagyomány szerint Szerednyén Dobó parancsára alakították ki a pincerendszert, amit az évszázadok során menedékhelyként, börtönként, majd borospinceként használtak. A munkálatokat az egri vár ostromakor foglyul ejtett törökök végezték.
– Dobó István vidékünknek az a nagy alakja, akinek köszönhetjük, hogy mi itt a keresztyének, keresztények, ukránok, magyarok megmaradhattunk. Hiszen neki köszönhető, hogy az egri várban feltartóztatták a törököket, így aztán itt nem volt török világ. Azt gondolom, ez megér annyit, hogy 500 év után is emlékezzünk erre. Emlékezzünk arra, hogy vannak olyan nagyjaink, akik a hazáért életüket is fel tudják áldozni. Bár Dobó elmondta, hogy a védelem és a vár ereje a lelkekben van, nem pedig a kövekben. S erre az erős lélekre a XXI. században is szükség van, amely lélek attól lesz erős, hogyha emlékezünk arra, hogy előttünk milyen erős emberek éltek. S az ő példájukból, tettükből meríteni tudunk – emelte ki Orosz Ildikó, a PCS, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke, megyei képviselő.
Úgyszintén utalt arra, hogy Szerednyén már csak foltokban élnek magyarok, néhány személy, de a magyar kultúra meghatározó egyéniségei köthetők ehhez a településhez.
– Erre emlékeznünk kell és ezt az emléket őrzi 2014 óta a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet. Háború idején ezt nem tudjuk megtenni, de a megemlékezést meg kell tartani, s emlékeztetni kell mindenkit, magyarokat, ukránokat, szlovákokat, akik itt élnek, hogy az ő felmenőik azért maradhattak meg, és mi is azért maradhattunk meg itt, azért őrizhetjük keresztény vallásunkat, mert Dobó védte az egri várat, s mi így nem kerültünk török uralom alá. Erről tudni kell mindenkinek, az ő hőstettéről is, ezért több szintről igyekszünk ezt a kultúrát ápolni – mondta az elnök asszony.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola többek között kiadott egy sorozatot, amelyben a Kárpátaljához köthető könyveket jelentetnek meg, például az Egri csillagok ukrán fordítását, amit átadtak a szerednyei középiskolának, hogy az itteni gyerekek el tudják olvasni, mert az állami iskolában már nem tudnak magyarul, s nem is tanulnak.
– Viszont aki szeretné visszatanítani a nagyszülei, dédszülei nyelvét, amit elvesztett, hisz a falu többsége, a felnőtt lakosság is túl van már a nyelvváltáson, azok számára a KMPSZ és a P. Frangepán Katalin Gimnázium óvodát és elemi iskolát hozott létre, ahol a gyerekek a magyar kultúrába mélyebben belenőhetnek, megtanulnak írni-olvasni. Remélem, hogy néhány év múlva többen lesznek, akik ezt a kultúrát ismét sajátjuknak vallják, akik büszkék lesznek arra, hogy ők itt, Szerednyén a valaha Dobóhoz tartozó közösségből származnak – zárta gondolatait Orosz Ildikó.
A megemlékezés végén a jelenlévők megkoszorúzták a Turi Török Tibor szobrászművész által készített Dobó-mellszobrot.
A KMPSZ ismét megszervezte a Kárpátaljai Nyári Kölcsey Pedagógusakadémiát, amelynek helyszíne ezúttal is a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola. Az akadémia résztvevői idén a kárpátaljai magyar nyelvű oktatásról, a kisebbségi jogokról és a digitális kor oktatást formáló hatásáról hallgatnak előadásokat, valamint gyakorlati képzésben vehetnek részt.
A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) augusztus 5. és 8. között ismét megrendezte a Kárpátaljai Nyári Kölcsey Pedagógusakadémiát. Az esemény helyszíne idén is a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola volt. A 30 órás továbbképzés központi témája az E-Okosodás volt, amely azt vizsgálta, hogyan formálja a digitális kor az oktatást.
Az akadémia idei résztvevői többek között a kárpátaljai magyar nyelvű oktatás, kisebbségi jogok, valamint a digitális kor oktatásra gyakorolt hatása témakörökben hallgathatnak előadásokat és vehetnek részt gyakorlati képzéseken.
A program kezdetén Fodor Éva, a KMPSZ irodavezetője köszöntötte a résztvevőket.
Az akadémia megnyitóját többek között megtisztelte Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivője, aki köszöntőbeszédében hangsúlyozta a kárpátaljai magyar oktatás fontosságát, kiemelte, hogy ez az oktatás nemcsak tudást, hanem kultúrát, identitást és közösségi összetartozást is ad.
Orosz Ildikó, a KMPSZ és a Rákóczi-főiskola elnöke elmondta, hogy ez már a 23. alkalom, hogy megrendezik a Kárpátaljai Nyári Kölcsey Pedagógusakadémiát. Orosz Ildikó beszéde után előadást tartott a kárpátaljai magyar nyelvű oktatás helyzetéről az orosz–ukrán háború kontextusában. Kiemelte, hogy a háború előtt is jelen voltak feszültségek, és ezek részleges feloldására irányuló intézkedések hatására a kárpátaljai oktatási intézményekben elindulhatott A magyar nyelvű oktatás európai integrált modellje című kísérleti program. Ezen tanterv keretében a diákok egyenlő arányban tanulhatják a nyelveket, a magyar kultúrát, a magyar nép történetét és a Kárpát-medence földrajzát. A Rákóczi-főiskola Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpontja és a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont, a Kárpátaljai Területi Oktatási Főosztály együttműködésével a magyarországi országos kompetenciamérés alapján évente felméri a diákok tudásának fejlődését. Az előadás második felében bemutatta a háború által előidézett kihívásokat is, különös tekintettel az oktatási hálózat megőrzésére és az oktatás folyamatosságának biztosítására.
Csernicskó István, a főiskola rektora a kisebbségi jogokról tartott előadást, melyben az európai egyezmények tükrében vizsgálta ezeket a jogokat. Elmondta, hogy a kisebbségi jogok nem általános emberi jogok, hanem speciális jogok, és példákat hozott Lettország, illetve Észtország oktatási rendszereiről, hisz a két államban is megkezdődtek az államnyelvű oktatásra való áttérés tervei. Kifejtette az anyanyelvi oktatás fontosságát a közösségi fennmaradás szempontjából, és hangsúlyozta, hogy a magas színvonalú oktatás biztosítása is elengedhetetlen.
A délután folyamán a Kompetencia – Oktatás – Mérleg – Perspektíva (KOMP) témaköre került előtérbe, valamint a résztvevők a számítógépes kémia fogalmával ismerkedhettek meg.
A hét folyamán a pedagógusok számtalan érdekes és hasznos előadáson, gyakorlati foglalkozáson vesznek részt, amelyek során új ismeretekkel és gyakorlati tapasztalatokkal gazdagodhatnak. Az akadémia ismét bizonyítja, hogy a pedagógusok továbbképzése és a közös munka elengedhetetlen a sikeres oktatási rendszer fenntartásához és fejlesztéséhez.
A „Jobb pályát a diákjainknak!” alcímmel ellátott kerekasztal-beszélgetésen Tusnádfürdőn a fiatal tehetségek pályaorientációjáról és a tudatos iskolaválasztásról folytattak eszmecserét. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) Kárpátaljáról meghívta dr. Orosz Ildikót, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II RFKMF) korábbi rektorát és jelenlegi elnökét.
Az elnök asszony elmondása szerint a pályaorientáció kifejezés elméletben rendkívül szépen cseng, de a tapasztalat azért mást diktál. „Fontos megfigyelni azt, hogy milyen pálya van az adott fiatalok előtt: tudnak-e fejlődni, vagy ahogy a mondás tartja, maradnak és továbbra is (csak) a kántor mellől zenélnek a templomban” – mondta Orosz Ildikó. Véleménye szerint fel kell mérni azokat a pályaválasztási lehetőségeket, amelyek adottak a fiatalok előtt, és azok irányába kell terelgetni őket indirekt módszerek segítségével. „De lehet, hogy mindezeknek semmi értelme, mert ott van még az a bizonyos „csordaszellem”, melynek értelmében egyszerűen oda megy majd tovább tanulni, ahová a barátai” – emelte ki a Rákóczi-főiskola elnök asszonya.
„Nálunk nincs pályaorientációs szakember, ellenben mi magunk próbálkozunk önerőből megadni a tehetségeknek azt a lehetőséget, hogy kipróbálják magukat” – emlékeztetett dr. Orosz Ildikó. Úgy gondolja, hogy a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) megteremti a fiatalok számára a szakmai lehetőséget, ami önmagában egy közvetett pályaorientáció. „Van még mit fejlődni a pályaorientáció szempontjából de a jelenlegi háborús helyzetben elsődleges célunk, hogy megtartsuk az oktatási intézményeinket” – foglalta össze mondandóját dr. Orosz Ildikó elnök asszony.
A kerekasztal beszélgetésen még részt vett Ritter Betty, a pécsi Pedagógiai Oktatási Központ Oktatási Hivatalának a főosztályvezetője, Erdei Ildikó, a Temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum igazgatója, valamint Frigy Szabolcs egyetemi oktató, nevelési tanácsadó. A beszélgetést Ferencz-Salamon Alpár, a RMPSZ alelnöke moderálta.
A pályaorientációról és a tudatos iskolaválasztásról volt szó a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen, Tusnádfürdőn. A Romániai Magyar Pedagógusszövetség által szervezett panelbeszélgetésen jelen volt Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke, aki a jelenlegi kárpátaljai oktatási helyzetet ismertette. A mostani nehéz helyzetben a legfontosabb, hogy, ha kis lépésekkel is, de lehessen előre haladni, illetve a legfontosabb az, hogy oktatási intézményeinket megtartsuk.
Kisebbségben csak azok a közösségek tudnak fenn- és megmaradni, amelyeknek van gondolkodni, cselekedni tudó és akaró értelmisége – mondta Nagy János, a Miniszterelnöki irodát vezető államtitkár Beregszászban, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar főiskola diploma átadóján. Az államtitkár Kölcsey Ferenc gondolataival üzent a fiataloknak, hogy: hass, alkoss, gyarapíts, hiszen hatni egymásra, alkotni egymással és gyarapítani egymást önmagában is csak összefogással lehet, amelyet a magyar kormány mindig és minden körülmények között támogat, nemcsak itt Kárpátalján, a Kárpát-medencében, de az egész világon. Az egyre bővülő diák létszámmal büszkélkedő kárpátaljai felsőoktatási intézményben az idén 185 fiatal vehette át az alapképzésben szerzett oklevelét, ma pedig 74-en a mester diplomájukat. Csernicskó István, a főiskola rektora beszédében nem csupán jó kívánságokkal látta el a fiatalokat, hanem beszámolt az intézmény sikereiről is, így a friss diplomások még büszkébbek lehettek, hogy itt szerezték meg okleveleiket. Csernicskó István elmondása szerint ma már az oktatói gárda 68%-a rendelkezik tudományos fokozattal, 41%-a pedig oktatói minősítést jelentő címmel. Eredményeink alapján észrevettek bennünket a nemzetközi és a hazai egyetemi rangsorok is. Mára egyértelmű, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola 2024 nyarára szakmailag megérett arra, hogy akár egyetemmé alakuljon – mondta a rektor. Orosz Ildikó, a főiskola elnöke beszédében rávilágított arra, hogy jelenleg bár nehéz időket élünk, mi magunk kell, eldöntsük, hogyan reagálunk és hogyan kovácsolunk előnyt belőle. „A csodák nem a csodavárókkal, hanem a cselekvőkkel történnek. Jegyezzék meg ezt a gondolatot, és váljanak cselekvőkké azon a területen, amit választottak hivatásukként, hogy megélhessék a csodát, sok sikert kívánok” – zárta beszédét Orosz Ildikó A diplomákat Orosz Ildikótól, a Rákóczi-főiskola elnökétől és Csernicskó István rektortól vehették át a végzősök. A kettős képzésben résztvevőknek az intézmény vezetői mellett Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora is gratulált. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola képzési kínálata egyre bővül, míg 2020-ban még csak 19-féle képzést hirdettek az alap- és mesterképzés szintjén, a következő tanévben már 30 képzési programmal várja a főiskola a jelentkezőket. A hallgatói létszám fokozatosan gyarapszik. Míg 2020-ban 939 hallgatóval kezdték a tanévet, addig a 2023‒24-est már 1 371 hallgatóval indították.