Az európaiak túlnyomó többsége úgy véli, hogy az orosz–ukrán háború végül béketárgyalással fog véget érni, és egyes országok több mint fele úgy gondolja, hogy a partnereknek rá kell kényszeríteniük Ukrajnát a tárgyalásokra.
Gyakorlatilag mind a 14 országban, ahol a közvélemény-kutatást végezték, az európaiak szkeptikusak Ukrajna győzelmi esélyeivel kapcsolatban – Ukrajna kivételével csak Észtországban érvényesül a hit, hogy Ukrajna győzelmével véget ér a háború.
Más országokban a válaszadók nagyobb hányada gondolja úgy, hogy a háború békeszerződéssel fog véget érni.
Bulgária, Görögország és Olaszország a „valamilyen mielőbbi béke” feltételes táborába tartozik, Észtország, Svédország, Lengyelország, Nagy-Britannia, Portugália a „tisztességes béke Ukrajnának” feltételes táborába tartozik, hat másik országban pedig a vélemények. nagyjából felére megoszlanak.
[type] => post [excerpt] => Az európaiak túlnyomó többsége úgy véli, hogy az orosz–ukrán háború végül béketárgyalással fog véget érni, és egyes országok több mint fele úgy gondolja, hogy a partnereknek rá kell kényszeríteniük Ukrajnát a tárgyalásokra. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1720130880 [modified] => 1720050956 ) [title] => Az európaiak többsége úgy véli, hogy az Ukrajna és az Oroszországi Föderáció közötti háború tárgyalásokkal ér véget [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=206731&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 206731 [uk] => 206619 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 206620 [image] => Array ( [id] => 206620 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/5988d94-60930825-605.jpg [original_lng] => 187782 [original_w] => 1199 [original_h] => 674 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/5988d94-60930825-605-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/5988d94-60930825-605-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/5988d94-60930825-605-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/5988d94-60930825-605-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/5988d94-60930825-605.jpg [width] => 1199 [height] => 674 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/5988d94-60930825-605.jpg [width] => 1199 [height] => 674 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/5988d94-60930825-605.jpg [width] => 1199 [height] => 674 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1720040157:5 [_thumbnail_id] => 206620 [_edit_last] => 5 [views_count] => 946 [_hipstart_feed_include] => 1 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 83882 [2] => 49 [3] => 592 [4] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Háború [2] => Hírek [3] => Társadalom [4] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 85053 [1] => 17868 ) [tags_name] => Array ( [0] => orosz–ukrán háború [1] => tárgyalás ) ) [1] => Array ( [id] => 190255 [content] =>
Egy csütörtökön megjelent jelentés szerint az ukrajnai háború 175 millió tonna szén-dioxid (CO2) kibocsátását okozta.
Az ukrán környezetvédelmi minisztérium és klímavédelmi civil szervezetek által közzétett tanulmány tartalmazza a 2022 februárja óta már kibocsátott szennyezést, valamint azzal is számol, hogy a tervezett újjáépítés miatt mennyi szén-dioxid kerül majd a légkörbe.
A dokumentumban felsorolták a harcok okozta főbb szén-dioxid-kibocsátó tevékenységeket. Így a katonai járművek által felhasznált több milliárd liter üzemanyagot, csaknem egymillió hektárnyi felgyújtott mezőt és erdőt, több száz olaj- és gázipari létesítmény felrobbantását, valamint a több száz kilométernyi frontvonal megerősítéséhez felhasznált hatalmas mennyiségű acélt és cementet.
A 175 millió tonnára becsült mennyiség 90 millió autó éves kibocsátásának felel meg, illetve egész Hollandia éves kibocsátásának.
A háború miatt tízezrek haltak meg és milliókat kényszerültek lakhelyük elhagyására, de hatalmas környezeti károkat is okozott, mivel a két hadsereg az elmúlt 80 év legnagyobb európai szárazföldi háborúját vívja.
A jelentés, amely a háború szénlábnyomát igyekszik meghatározni, a szén-dioxid-kibocsátás társadalmi költségét is igyekszik számszerűsíteni.
„Az Oroszországi Föderáció által okozott teljes klímakár 24 hónap után több mint 32 milliárd dollárra rúg” – derült ki a jelentésből.
A dokumentum értelmében a háborús kibocsátások nagyjából három részre oszthatók: a katonai tevékenységre, a sérült infrastruktúra újjáépítéséhez szükséges acélra és betonra, míg az utolsó harmadot több, egymástól eltérő tényező, köztük a tüzek és az emberek helyváltoztatása alkotja.
A jelentés szerint a katonai tevékenység által 51,6 millió tonna CO2-nek megfelelő kibocsátás keletkezett. Ennek nagy részét, 35,2 millió tonnát az orosz hadsereg üzemanyag-fogyasztása okozta, további 9,4 millió tonnát pedig az ukrán hadsereg üzemanyag-felhasználása.
A háború egyben jelentősen megnövelte a tüzek gyakoriságát az érintett területeken. A jelentés szerint egymillió hektárnyi földterületen ez mintegy 23 millió tonna CO2-nek megfelelő légköri kárt okozott.
A jelentésben olvasható, hogy az Ukrajna és Oroszország egyes részei feletti légtér lezárása, valamint az orosz légtér egyes légitársaságok általi használatának korlátozása valamivel több mint 24 millió tonna szén-dioxid-kibocsátási többletet eredményezett.
„A korlátozások vagy az óvatosság nagyrészt megtisztították az égboltot Ukrajna és Oroszország mintegy 18 millió négyzetkilométere felett, ami egyben órákkal meghosszabbította az Európa és Ázsia közötti utazásokat, ez pedig többlet üzemanyagfogyasztással párosul” – írták a jelentésben.
Oroszország Zaporizzsja megye megszállt területein már készíti az első behívást. A hírt a brit hírszerzés közölte.
Ismeretes, hogy a Zaporizzsja megye megszállt részének vezetője aláírta az úgynevezett rendeletet a katonai szolgálatra való behíváshoz szükséges infrastruktúra és intézkedések előkészítéséről.
A felderítők úgy vélik, hogy a tervezetnek ki kell elégítenie az orosz csapatok további erők iránti igényét. Ez azonban korlátozott lesz, mivel a lakók egy része elhagyta a területet. A háború előtti lakosságnak mindössze 40%-a maradt Melitopolban, és fele orosz nemzetiségű.
A megszállók számos, alacsony technológiájú, nem szokványos módszert kezdtek alkalmazni a drónok elleni küzdelemben.
Mittal Vikram, az Egyesült Államok Katonai Akadémia Rendszermérnöki Tanszékének docense ír erről a Forbes-nak szánt rovatában.
„Az orosz védelmi és ipari bázis lassabban mozog, mint az ukrán. Ezt a merev beszerzési struktúra korlátozza. Figyelembe véve ezt, valamint az ukrán drónok gyors fejlődési ütemét, az Oroszországi Föderáció úgy döntött, hogy számos alacsony technológiájú, nem hagyományos módszert alkalmaz az ukrán drónok elleni küzdelemben”– jegyezte meg.
Korábban Oroszország számos légvédelmi rendszerrel védte kritikus fontosságú objektumait, és aktívan alkalmazta az elektronikus hadviselést is. Ukrajna azonban megtanulta megkerülni ezt. Légvédelmi rendszerekre van szükség a fronton, és lehetetlen a hatalmas orosz területet mobil tűzcsoportokkal lefedni, ahogy az ukrán hadsereg teszi. Ezért az orosz cégek elkezdtek régi, de meglehetősen hatékony drónellenes eszközöket – hálókat, rácsokat, fém védőszerkezeteket – gyártani.
Ezek a nagyméretű fémhálók teljesen be tudják zárni az épületet, és a földben lévő fém karókhoz rögzített kikötőkábelek tartják őket. Bár nem olyan fejlettek, mint az elektronikus hadviselési rendszerek, ezek a hálók hatékonynak bizonyultak.
A Kreml többször is feladatul tűzte ki Donbász teljes elfoglalását, de a megszállók ezt még nem teljesítették.
Az agresszor ország hadserege júniusban újabb nagyszabású offenzívára készül a fronton. Ennek keretein belül a megszállók megpróbálják teljesen elfoglalni Ukrajna donyecki és luhanszki vidékeit. Ezt Kirilo Budanov, az ukrán Védelmi Minisztérium hírszerzési főigazgatóságának vezetője nyilatkozta április 17-én, szerdán a Washington Postnak adott interjújában.
Egyúttal emlékeztetett arra, hogy a Kreml többször is Donbász teljes elfoglalását tűzte ki az orosz csapatok feladatává, de a megszállók ezt még nem teljesítették.
Budanov megjegyezte, hogy az oroszok a lehető legtöbb területet igyekeznek elfoglalni Donyeck és Luhanszk térségében az amerikai választások előtt. A hírszerzés vezetője felvetette, hogy a Kreml valószínűleg abban reménykedik, hogy Donald Trump lesz a következő államfő, és akkor az oroszok „ratifikálhatják” kelet-ukrajnai sikereiket.
Idén februárban az ukránok 44%-a gondolta úgy, hogy a Nyugat belefáradt az ukrajnai háborúba. Ugyanakkor tavaly októberben az ukránok mindössze 30%-a volt ezen a véleményen. Ezt igazolják a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet felmérési adatai, amelyet február 17-e és 23-a között végzett.
„2022 végén az ukránok mindössze 15 százaléka gondolta úgy, hogy a Nyugat elfáradt Ukrajnától, gyengül a támogatottság, és a Nyugat engedményeket szeretne Ukrajnától Oroszországnak. Egy évvel később, 2023. október elején az ebben hívők aránya elérte a 30%-ot, 2024 februárjában pedig már a 44%-ot” – áll a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet közleményében.
A szociológusok adatai szerint az ország minden régiójában megnőtt azok száma, akik szerint a Nyugat fárad, és gyengül a támogatottság.
Ugyanakkor azok aránya, akik úgy vélik, hogy a Nyugat továbbra is a legjobb tudása szerint támogatja Ukrajnát, és eléri a 49%-ot.
A felmérés telefonos interjú módszerével történt. Összesen 1052 válaszadót kérdeztek meg.
Az Oroszországi Föderáció jelenleg csaknem háromszáz harci gépet tud bevetni Ukrajna ellen – mondta az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának helyettes vezetője, Vadim Szkibickij vezérőrnagy.
Emlékeztetett arra, hogy az ukrán erők nem is olyan régen megsemmisítettek egy fontos célpontot: egy ellenséges A–50-es nagy hatótávolságú radarérzékelő repülőgépet.
„Ezt követően az oroszok áthelyezték a harci szolgálat területét, s elvesztették a felderítés hatósugarát. Ez nagyon pozitív számunkra. Hisz míg korábban az oroszok Azovtól Kijevig láttak, most a Krasznodari területről nem tudják elérni Kijevet titkosszolgálati eszközökkel. És félnek közelebb jönni” – magyarázta.
Szkibickij megjegyezte, hogy a hamarosan Ukrajnába érkező F–16-os repülőgépek lehetővé teszik a bombázási küldetésekre használt ellenséges repülőgépek megsemmisítését.
A nyugati védelmi vállalatoknak két évre lesz szükségük ahhoz, hogy elegendő lőszert gyártsanak Ukrajna számára – közölte hétfőn az rbc.ua hírportál a The Financial Times című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint az újság megjegyezte, hogy a nyugati országok kénytelenek növelni az Ukrajnába irányuló szállítmányokat saját védelmi arzenáljuk kiépítésével egyidejűleg. „A fegyvergyártók alapvető dilemmával élnek: békeidőben, amikor folyamatos szerződéskötésekre van szükségük, a politikusokat nem ösztönzik fegyverekre való költekezésre. Azonban instabil időszakokban a védelmi kiadások emelkednek, ami teljes rendelésállományt, de hosszú késéseket eredményez mivel a vállalatoknál hiányzik az ellátási lánc befejezéséhez szükséges szakképzett munkaerő” – áll a cikkben.
Ugyanakkor a lap hangsúlyozta, hogy a késések különösen fájdalmasak azok számára, akik a frontvonalban vannak. Az egyik vezető nyugati tisztségviselő azt mondta a kiadványnak, hogy két évbe telik, amíg a nyugati védelmi vállalatok elegendő lőszert gyártanak az ukrán katonák számára, hogy egálban legyenek a megszállókkal.
