Csúcsra pörgették a munkát az orosz szolgálatok, de nemcsak trollfarmokra és dezinformációra kell most gondolnunk, hanem robbantásokra és gyújtogatásra is. Noha az Ukrajna elleni támadás után több száz diplomáciai fedésben dolgozó orosz kémet küldtek haza, úgy tűnik az orosz szolgálatok mára ismét megvetették a lábukat Európában.
Az európai titkosszolgálatok szerint Oroszország a közeljövőben felpörgetheti erőfeszítéseit a nyugat destabilizálása érdekében és ez azt is jelenti, hogy Moszkva az erőszakos szabotázsakciók végrehajtásától sem riad vissza. Sőt az elmúlt hetek, hónapok történései alapján az is elképzelhető, hogy már meg is kezdték a titkos háborút a nyugati országokkal szemben.
Noha Oroszország régóta él a fedett műveletek eszközével, és néha történik egy-egy támadás is, a Financial Times információi szerint most ennél többről van szó, ráadásul az oroszokat a polgári áldozatok sem zavarják különösebbe. Az eddigi titkosszolgálati tevékenységet feltehetően egy agresszívabb hozzáállás váltja majd, ami összehangoltabb is, mint a különböző szolgálatok országokra lebontott, széttöredezett munkája.
Csatatérré válik Európa területe is
A német belföldi hírszerzés, a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatalt vezető Thomas Haldenwang a múlt hónapban egy biztonsági konferencián már nyíltan beszél arról, hogy megnőtt az államilag támogatott szabotázsakciók veszélye szerte Európában.
Szavainak különös jelentőséget adott az, hogy beszéde előtt alig két nappal tartóztattak le két német-orosz kettős állampolgárt, akiket azzal gyanúsítanak, hogy katonai és logisztikai célpontok ellen terveztek támadást Németországban, Oroszország megbízásából.
Április végén Nagy-Britanniában is vádat emeltek két fő ellen, akik egy Ukrajnának szánt segélyszállítmányokat őrző raktárat gyújtottak fel, míg Svédországban a hírszerzők vasúti kisiklások sorozata után nyomoznak, melyek mögött szintén állami hátterű szabotázsakciók állhatnak. De Csehország vasútvonalai sincsenek biztonságban, legalábbis az ország közlekedési minisztere szerint Moszkva megpróbálta a cseh vasút jelzőrendszerét megsemmisíteni.
Az észt belföldi titkosszolgálat szerint Moszkva árnyéka vetül az ország belügyminisztere elleni februári támadásra, ahogy az orosz szervek állhatnak az országban dolgozó újságírók elleni támadás mögött is. Ugyanakkor a Chatham House nevű agytröszt egyik rangidős elemzője, Keir Giles szerint bár a nyilvánvaló következtetés az, hogy az oroszok fokozzák tevékenységüket, az is elképzelhető, hogy csak elbízták magukat, így könnyebben elkapják őket. Ahogy az sem lenne meglepő, ha a nyugati szolgálatok figyelnének oda jobban.
Egy magasrangú európai kormánytisztviselő szerint a NATO hírszerzési szolgálatai világos és meggyőző információkat osztanak meg egymással az orosz bajkeverésről. Sőt, múlt csütörtökön az észak-atlanti szervezet még közleményben is felhívta a figyelmet a szövetség területén belül történő, rosszindulatú tettekre.
A háború kezdete után Európa-szerte hazaküldték az orosz kémeket, de sikerült újjáépíteni a hálózatot
Az is nagy vihart kavart, hogy egyre több bizonyíték kerül elő arról, hogy Moszkva az európai politikát és választásokat is igyekszik befolyásolni, titkosszolgálati eszközökkel is akár. Egyes szakértők szerint az is fontos szerepet játszhat, hogy az orosz kémek igyekeznek bizonyítani, hogy korai volna még őket leírni, miután az európai országok mintegy 600, diplomáciai fedésben dolgozó hírszerzőt utasítottak ki az Ukrajna elleni orosz inváziót követően.
Az orosz szolgálatok akkor sem voltak a helyzet magaslatán, amikor azt jósolták, hogy az ukránok felszabadítóként fogják üdvözölni a rájuk támadó orosz csapatokat.
A brit Royal United Services Institute közelmúltban kiadott jelentése szerint Moszkva különböző proxyk segítségével igyekszik ismét megvetni a lábát a kontinensen, és ehhez igyekeznek a diaszpórát, illetve a Kremllel jó kapcsolatokat ápoló szervezett bűnözői csoportokat is felhasználni. Ugyanakkor egy tavaly őszi brit ügyben az oroszok bolgár állampolgárokat szerveztek be különböző célokra.
Az orosz hátterű szabotázsakciók egy része ráadásul könnyen lehet, hogy már meg is történt, elég ha arra gondolunk, hogy a BAE Systems egy walesi fegyvergyárában robbanás történt, vagy épp a múlt pénteki berlini tűzre, ami ugyancsak egy fegyvergyárban kapott lángra.
De az orosz hírszerzők már 2014-ben, Csehországban is lecsaptak egy fegyverraktárra, ahol Ukrajnába szánt eszközöket tároltak.
Most az orosz megszállók felderítő drónokat aktiváltak, hogy módosítsák rakétacsapásaikat. Az elmúlt két-három hétben az orosz hadsereg megváltoztatta a drónok használatának taktikáját. Ezt az ukrán fegyveres erők légierejének szóvivője jelentette be.
Elmondása szerint a légierő némi változást észlelt a megszállók drónhasználati taktikájában.
„Látjuk, hogy a taktika némileg megváltozott. A közelmúltban egyáltalán nem használnak, vagy jelentősen csökkentették a Shahed típusú drónok számát, mint például két-három héttel ezelőtt. Most az ellenség aktiválta a felderítő drónokat, hogy kiigazítsa rakétacsapásait” – mondta el.
Az ukrán fegyveres erők légierejének szóvivője megjegyezte: rakétatámadások során az oroszok drónok segítségével próbálják szabályozni a csapásokat. Ugyanakkor jelenleg is zajlik a helyzetelemzés, az ukrán hadsereg figyeli a felderítő drónok használatát, mert azok kisebbek és nehezebben követhetőek.
A BBC vizsgálata szerint kiszivárgott dokumentumok alapján Oroszország kubai állampolgárokat toboroz a fegyveres erőibe, miközben a kubai kormány határozottan elutasítja az ilyen tevékenységeket – szemlézte a brit médiatársaságot a Kyiv Independent.
A BBC által 2024. május 4-én közzétett vizsgálat szerint kiszivárgott dokumentumok alapján Oroszország kubai állampolgárokat toboroz az orosz fegyveres erőkbe. Az információk szerint egy havi körülbelül 2000 dolláros fizetés ígéretével és orosz útlevéllel próbálják meg becsábítani a karibi ország lakóit. A jelentés azt állítja, hogy már több száz kubai csatlakozott az orosz hadsereghez a 2022 februárjában kezdődött teljes körű invázió óta.
A brit vizsgálat során a korábbi ukrán hackertámadással közzétett 200 nevet vizsgálták, 31 esetben valósnak találták a nyilvánosságra hozott neveket. A közösségi média-bejegyzések között kutatva arra jutottak,hogy egyes kubaiak valóban megkapják az orosz útlevelet a fegyveres erőkhöz való csatlakozás után néhány hónappal. Jelentések szerint vannak olyan kubai állampolgárok is, akik építőipari munkát remélve érkeztek Oroszországba, de végül az ukrán keleti frontra küldték őket. Kuba 2023 szeptemberében felfedte egy embercsempész-hálózat létezését, amelynek célja emberek toborzása volt az ukrajnai harcokhoz. A kubai külügyminisztérium ezt határozottan elutasította.
Oroszország folyamatosan arra törekszik, hogy külföldieket toborozzon Ukrajna elleni háborújához.
Vlagyimir Putyin orosz elnök ezzel próbálja elkerülni a hazai mozgósítást. A toborzási célpontok között szerepelnek Nepál, Kuba, Üzbegisztán, Örményország, Kazahsztán és Szomália mellett további közép-ázsiai és afrikai országok állampolgárai.
Vlagyimir Putyin orosz elnök egy januárban kiadott rendelettel lehetővé tette az orosz fegyveres erőkhöz csatlakozó külföldiek számára az orosz állampolgárság megszerzését. Havanna és Moszkva régóta szoros kapcsolatot ápol egymással, amely még a hidegháború időszakából fakad. Megállapodásaik között szerepel a vízummentes utazás lehetősége és közvetlen járatok üzemelnek Havanna és Moszkva között. A repülőjáratok tovább könnyítik a kubaiak toborzását az orosz alakulatok soraiba.
Oroszország a napokban újabb ponton vált le a globális internetről – ugyanis lecserélte a Wikipedia-t annak egy államilag támogatott, de cenzúrázott klónjára.
A Ruviki lényegében az eredeti, orosz nyelvű Wikipedia egy klónja, ami szó szerint átemelték az eredeti szócikkek legtöbbjét, de amiből ugyanakkor kigyomlálták, illetve amiben átírták az eredeti anyagok a putyini rezsimnek nem tetsző részeit.Így például a szólásszabadságról szóló cikkekben 205 ezer, az emberi jogokról szóló cikkekben 158 ezer, a politikai foglyokról szóló cikkekben 96 ezer, az oroszországi cenzúráról szóló cikkekben pedig 71 ezer karakternyi változtatás történt. Ezen kívül az új orosz Ruviki-ből természetesen hiányzik az ukrajnai háborúra vonatkozó cikkek többsége is, amik pedig megmaradtak, azok jelentősen átszerkesztésre kerültek az állami propaganda narratívájának megfelelően.
Érdekesség, hogy a Ruviki George Orwell 1984 című regényéről szóló szócikkéből teljesen kitöröltek minden hivatkozást az Igazság-minisztériumról is. Utóbbi a regényben az elnyomó kormány fő propagandaszervezete, amely az „igazság” irányításával foglalkozik az országban – és ami nyilván kísérteties hasonlóságot mutat az orosz valósággal.A Ruviki elindításával párhuzamosan egyébként az orosz kormányzat betiltotta az eredeti Wikipedia-t – a hivatalos indoklás szerint azért, mert az oldalon a VPN-ekről szóló szócikk a hatályos törvényekbe ütközik.Oroszországban ugyanis múlt hónapban életbe lépett egy olyan új rendelet, ami megtiltja – többek között – a VPN-ek népszerűsítését és hirdetését, hiszen azok segítségével megkerülhetők az állami cenzúra korlátjai, és a hatóságok által blokkolt anyagok is elérhetők, olvashatók lehetnek.
November 1-től az Oroszországi Föderációban elektronikusan kézbesítik a behívókat, és korlátozzáka hadkötelesek az országból való kiutazását, számolt be a Medusa, tájékoztatott a Censor.NET.
Április 27-én az orosz kormány rendeletet adott ki két elektronikus adatbázis: az Egységes katonai nyilvántartás és a hozzá kapcsolódó behívók nyilvántartása működésének szabályairól. A dokumentumra 2023 tavasza óta vártak, amikor Oroszországban elfogadták az elektronikus behívókra vonatkozó módosításokat.
A 2024. november 1-jén működésbe lépő Egységes katonai nyilvántartás a hadkötelesekről szóló részletes jelentéseket tartalmazza. A nyilvántartásba való regisztrálásról és minden módosításról (például behívó kiküldéséről) értesítést kap az Állami Szolgálat
Közölték, hogy a behívók a behívók nyilvántartásába kerülnek. Amikor ez megtörténik, a hadköteles értesítést kap az Állami Szolgálattól (egyidejűleg papíralapú behívót is kiküld). Legkésőbb hét nappal később a behívót kézbesítettnek tekintik – és az azzal kapcsolatos tilalmak automatikusan életbe lépnek.
„Az első tilalom – az Oroszországból való kiutazásra vonatkozik (a behívó kézbesítettnek minősülése után azonnal hatályba lép). Ha a hadköteles 20 napon belül nem jelentkezik a hadkiegészítő parancsnokságon, megtiltják számára vállalkozás bejegyzését, ingatlanügyletek lebonyolítását, gépkocsivezetést és a hitel felvételét” – áll a közleményben.
Meg kell jegyezni, hogy jelenleg a hadkötelesek elhagyhatják Oroszországot, mivel a hadkiegészítő parancsnokság és a határőrszolgálat nem rendelkezik az információcserét biztosító csatornával. A nyilvántartás beindításával azok, akiknek behívót küldtek ki, a hadkiegészítő parancsnokságon való megjelenéséig nem hagyhatják el az országot, és nem igényelhetnek útlevelet.
„Ha egy hadköteles meg akarja változtatni a katonai nyilvántartásban szereplő adatait, a hadkiegészítő parancsnokság ellenőrzi azokat. A vizsgálat végéig a hadköteles által közölt információk megbízhatatlannak minősülnek” – áll a közleményben.
A balti országok miniszterei szerint az oroszok okozta GPS-zavarok légi katasztrófa veszélyét hordozzák magukban, nemrég a navigációs jelek zavarása miatt két finn járat kényszerült visszafordulni útközben – írja a Financial Times.
Észtország, Lettország és Litvánia külügyminiszterei a hétvégén külön-külön figyelmeztettek a balti-tengeri térségben az utóbbi hetekben egyre gyakoribbá váló GPS-zavarás veszélyeire.
Csütörtökön és pénteken a Finnair két, Helsinkiből az észtországi Tartu városába tartó járata a GPS-zavarás miatt kénytelen volt visszafordulni és visszatérni Finnországba, mivel nem tudtak biztonságosan eljutni a tervezett célállomásig.
Ha valaki kikapcsolja a fényszórókat, miközben éjszaka vezetsz, az veszélyessé válik. A dolgok az orosz határokhoz közeli balti régióban most már túl veszélyessé váltak ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyjuk őket – mondta Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter a Financial Timesnak.
Margus Tsahkna, Észtország külügyminisztere hozzátette: Azt, ami a GPS-szel történik, Oroszország ellenséges tevékenységének részének tekintjük, és ezt mindenképpen meg fogjuk vitatni szövetségeseinkkel… Az ilyen akciók hibrid támadásnak minősülnek, és fenyegetést jelentenek népünkre és biztonságunkra nézve, és nem fogjuk eltűrni őket.
Szakértők szerint az elmúlt hónapokban több tízezer polgári járatot érintett a GPS zavarása. A zavarás, amely működés közben az összes GPS-felhasználót érinti a térségben, a Balti-tengeren a hajók által használt jeleket is akadályozta, ami a svéd haditengerészet figyelmeztetéséhez vezetett a hajózás biztonságát illetően.
Egyetlen ország sem ismerte el, hogy ő áll a balti jelek zavarása mögött, de a régió tisztviselői szerint aligha kétséges, hogy Oroszország a hunyó mind a szárazföldről, mind a Lengyelország és Litvánia között a Balti-tengeren fekvő Kalinyingrádi exklávéból.
Egy magas rangú tisztviselő szerint az egyik elmélet szerint Oroszország megpróbálta megvédeni Kalinyingrádot az ukrán drónok esetleges támadásaitól. A Kreml nem reagált a megkeresésre.
Juho Sinkkonen, a Finnair repülésüzemeltetési vezetője, aki 22 évnyi pilótaként szerzett tapasztalattal rendelkezik, azonban azt állítja, hogy a GPS-interferencia 2022 óta növekszik, és „olyan kellemetlenséget jelent, amelynek nincs közvetlen biztonsági hatása”.
Sinkkonen hozzátette, hogy a legtöbb repülőtér rendelkezik olyan berendezésekkel, amelyek lehetővé teszik a repülőgépek számára a GPS nélküli leszállást, de Tartu „azon kevés repülőterek egyike, ahol a megközelítési eljárásokhoz GPS-jelre van szükség”.
Első alkalommal tartottak személyes megbeszélést Oroszország és Ukrajna képviselői szerdán Dohában a háborús övezetben máshová került gyermekeknek a családjukkal való egyesítéséről, a katari hatóságok közreműködésével.
A felek megállapodtak abban, hogy 29 gyermek visszatérhet Ukrajnába, 19 pedig Oroszországba.
„Első alkalommal folytattunk személyes tárgyalásokat az ukrán féllel, és a tárgyalások eredményeképpen rögzítettünk egy listát 29 gyermekről, akiket Ukrajnában élő rokonokkal kell egyesíteni, és 19 gyermekről, akiket Oroszországban élő családokkal kell egyesíteni” – mondta Marija Lvova-Belova orosz gyermekjogi elnöki biztos a RIA Novosztyi hírügynökség beszámolója szerint.
Lvova-Belova elmondta: a Katarral való, csaknem egyéves családegyesítési együttműködés eredményeképpen eddig 28 gyermeket sikerült visszajuttatni a családjához Ukrajnába, ötöt pedig Oroszországba. Az orosz ombudsman hamisnak nevezte azt a híresztelést, miszerint 19 500 ukrán gyermek van Oroszországban. Rámutatott: ez az információ 2022-ben jelent meg, amikor a frontvonal folyamatosan változott.
Több mint 400 illegális migráns kitoloncálását rendelték el márciusban néhány nap alatt a szentpétervári bíróságok. A migránsok kitoloncolásának tempója felgyorsulhatott, ha a tavalyi adatokhoz hasonlítunk.
Napi százasával döntenek illegális migránsok kitoloncolásáról a szentpétervári bíróságok az Interfax jelentése szerint. A múlt évben egy hét alatt született ennyi deportálási döntés.
A jelentés adatai hézagosak abban az értelemben, hogy egyetlen hét – a március 25-ével kezdődő – munkanapjainak a döntéseiről van szó (öt munkanapról, hiszen az ortodoxoknál a nagypéntek május elejére esik idén, és nem is ünnepnap), és nem tudjuk, egy évvel ezelőtt pont ezen a héten hány kitoloncolási döntés született ugyanott.
A tavalyi átlagból azonban lehet következtetéseket levonni: a deportálások úgy tűnik felgyorsultak. További adatokra lenne szükség annak tisztázásához, hogy ez összefüggésben áll-e az Interfax legfrissebb adatai szerint 144 áldozatot követelő március 22-ei moszkvai terror merénylettel.
Más jelentések szerint Oroszországban a támadás miatt forrósodik a bevándorlóellenes hangulat. Kirgizisztán arra kérte polgárait, hogy ne utazzanak oda.
Mivel a terrortámadás elkövetői közül többen tádzsikok, az Oroszországban dolgozó vendégmunkásokat is atrocitások érik. Távozásuk azonban tovább súlyosbítja az orosz munkaerőhiányt.
Több mint 400 illegális migráns kitoloncolásáról döntöttek pár nap alatt
Az Interfax a szentpétervári bíróságok közös szóvivőjét, Darja Lebegyevát idézte, aki szerint március 25 és 29-e között 584 olyan ügyet tárgyaltak, amelyek a bevándorlási jogszabályok megsértésével voltak kapcsolatok.
Úgy tűnik, a migránsok számára pozitív ítélet nem túl nagy arányban születik. A döntések szerint
418 jogszabálysértő esetében az ítélet bírság és kényszerdeportálás volt
48 esetben bírságot szabtak ki, és az elítéltek öt napot kaptak, hogy elhagyják az országot.
In St. Lebegyeva Telegram csatornáján azt írta: a bíróságok teljes mértékben tiszteletben tartották a jogsértők jogait.
Ami a múlt évet illeti, az egészében ötezer személy kitoloncolásáról döntöttek a régi orosz fővárosban, vagyis egy hét alatt átlagosan kevesebb mint százról. Ugyanakkor 11 ezer külföldi beutazásának az engedélyezését megtagadták.
A kirgiz külügyminisztérium figyelmeztette az ország állampolgárait, hogy csak akkor utazzanak Oroszországba, ha feltétlenül szükséges, miután a Moszkvában elkövetett terrortámadásért Közép-Ázsiából érkezett bevándorlókat tettek felelőssé az orosz hatóságok.
A múlt pénteken a moszkvai Crocus City Hall kulturális központban történt tömeggyilkosság miatt, amelynek legkevesebb 140 halálos áldozata és 360 sebesültje van, bevándorlóellenes hangulat uralkodott el Oroszországban, különösen a közép-ázsiai, túlnyomóan muzulmánok lakta országokból érkező munkavállalókkal szemben.
A law enforcement officer patrols the scene of the gun attack at the Crocus City Hall concert hall in Krasnogorsk, outside Moscow, on March 23, 2024. Gunmen who opened fire at a Moscow concert hall killed more than 60 people and wounded over 100 while sparking an inferno, authorities said on March 23, 2024, with the Islamic State group claiming responsibility. (Photo by STRINGER / AFP)
A koncerthelyszínen elkövetett terrortámadást követően az orosz hatóságok hét tádzsikisztáni és egy kirgizisztáni gyanúsítottat tartóztattak le.
A támadást az Iszlám Állam (ISIS) vállalta magára, Oroszország azonban – anélkül, hogy ezt bizonyította volna – azt állította, hogy ukrán kapcsolatot sejt a támadás mögött, amit azonban Kijev határozottan tagadott.
A kirgiz külügyminisztérium arra figyelmeztetett, hogy akiknek mindenképpen fontos Oroszországba utazniuk, ügyeljenek rá, hogy minden szükséges dokumentumukat maguknál tartsák, hogy be tudják mutatni az orosz rendőrségnek.
A szomszédos Üzbegisztán a helyi médiajelentések szerint hasonló figyelmeztetést adott ki azok számára, akik jelenleg is Oroszországban dolgoznak, illetve akik odautazásukat tervezik.
Oroszországban több százezer közép-ázsiai dolgozik, és néhányan már jelezték, hogy megnehezedtek az életkörülményeik. Például akadnak, akik nem hajlandóak olyan taxiba beszállni, amelyet tádzsik sofőr vezet.
A Szabad Európa Rádió és Szabadság Rádió közlése szerint hétfőn számos utast, akik Türkmenisztán fővárosából Moszkvába akartak repülni, nem engedtek felszállni, és a bevándorlási és bűnüldözési hatóságok ezt a moszkvai terrortámadással indokolták.
Az orosz gazdaságnak nagy szüksége van a közép-ázsiai munkásokra, főleg az építőiparban, valamint a kereskedelmi és szállítási szolgáltatásokban.
Alekszandra Prokopenko, a Carnegie Oroszország-Eurázsia Központ elemzője elmondta, hogy a háború kezdete óta csaknem elapadt a bevándorlók beáramlása az országba, részben azért, mert túl nagy nyomást gyakorolnak rájuk, hogy álljanak be az orosz hadseregbe, részben azért, mert más országok felé vették az irányt, például az Arab-öböl menti államok, Dél-Korea vagy Törökország felé, ahol nagyobb biztonságban érezhetik magukat, és a helyi hatóságok jobban bánnak velük, mint Oroszországban – fűzte hozzá az elemző.
Oroszország a „félelem fojtogató légkörét” teremtette meg Ukrajna megszállt területein, és széles körben sérti meg a nemzetközi humanitárius és emberi jogi törvényeket, hogy megszilárdítsa az ott élő lakosság feletti ellenőrzését – közölte az ENSZ az Emberi Jogi Hivatalának március 20-án kiadott jelentése alapján.
A több mint 2300 áldozattal és tanúval készített interjún alapuló jelentés részletezi az Oroszországi Föderáció által hozott intézkedéseket, amelyek az orosz nyelvet, állampolgárságot, törvényeket, bírósági rendszert és oktatási tanterveket a megszállt területeken élőkre kényszerítik, elnyomva az ukrán kultúra és identitás kifejezését, és leépítve Ukrajna kormányzati és közigazgatási rendszereit ezekben a régiókban – közölte az Egyesült Nemzetek Szervezete.
Volker Türk osztrák jogász, az ENSZ emberi jogi főbiztosa szerint Oroszország lépései megszakították a közösségek társadalmi szövetét, és elszigetelték az egyéneket, amely mély és hosszan tartó következményekkel jár az ukrán társadalom egészére.
A jelentés részletezi, hogyan alakította ki Oroszország a „félelem klímáját”, a civilek önkényes fogvatartásával, a kínzással és a rossz bánásmóddal, egyes esetekben az erőszakos eltüntetésekkel.
Oroszország az információs tér felett is igyekezett átvenni az irányítást, leállította az ukrán internet- és mobilhálózatokat, tévé- és rádiócsatornákat, a forgalmat pedig az orosz hálózatokon keresztül irányította át.
A jelentés szerint az ukránokat arra ösztönözték, hogy figyeljék egymást, így még saját barátaiktól és szomszédaiktól is félnek. A békés tiltakozásokat, a szabad véleménynyilvánítást és a mozgásszabadságot szintén elnyomták, az ukránokat pedig nyomás alá helyezték és arra kényszerítették, hogy vegyék át az orosz útleveleket. A jelentés szerint otthonokat és vállalkozásokat is kifosztottak.
A jelentés azzal zárul, hogy az ENSZ ismét felszólítja Oroszországot, hogy „azonnal hagyja abba Ukrajna elleni fegyveres támadását, és vonuljon vissza a nemzetközileg elismert határaihoz”.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Oroszország a „félelem fojtogató légkörét” teremtette meg Ukrajna megszállt területein, és széles körben sérti meg a nemzetközi humanitárius és emberi jogi törvényeket, hogy megszilárdítsa az ott élő lakosság feletti ellenőrzését – közölte az ENSZ...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1711146240
[modified] => 1711119460
)
[title] => Oroszország félelemben tartja a megszállt területeken élőket
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=181875&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 181875
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 181877
[image] => Array
(
[id] => 181877
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/ensz-pre.jpg
[original_lng] => 99139
[original_w] => 768
[original_h] => 432
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/ensz-pre-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/ensz-pre-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/ensz-pre.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/ensz-pre.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/ensz-pre.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/ensz-pre.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/ensz-pre.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1711112261:12
[_thumbnail_id] => 181877
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 813
[_oembed_664ee69da7a3271877cd4b60eb4eb1f6] =>
