A Vatikán 49 alkalmazottja tett panaszt a rossz munkakörülmények miatt – ismertette vasárnap a Corriere della Sera című olasz lap a dolgozók követeléseit tartalmazó dokumentumra hivatkozva.
A vatikáni múzeumok felvigyázói, restaurátorai és a helyi könyvkereskedés alkalmazottai a vatikánvárosi városvezetésnek címzett üzenetükben figyelmeztettek, hogy amennyiben nem tesznek eleget követeléseiknek, úgy csoportos pert készülnek indítani.
Az alkalmazottak egyebek között arra neheztelnek, hogy nagyon rosszul fizetik a túlórákat, illetve nincsen semmilyen szociális biztosításuk a munkanélküliség vagy olyan válsághelyzetek esetére, mint amilyen a koronavírus-járvány idején volt.
A dolgozók törekvéseikkel az ismert olasz jogászhoz, Laura Sgróhoz fordultak.
Az érintett dolgozók, akik mindannyian Róma városának lakosai, azt állítják, hogy „naponta 25-30 ezer ember fordul meg a vatikáni múzeumokban, annak ellenére, hogy az egy napra meghatározott látogatók maximális számát 24 ezerben határozták meg”. Továbbá azt is sérelmezik, hogy a vatikáni múzeumok termeiben nincs légkondicionáló berendezés. Ezenfelül problémaként jelölték meg a csendőrök alacsony számát, különös tekintettel arra, hogy rendbontó látogatók néha a felvigyázókra is kezet emelnek.
„A pápa jogokról beszél, de minket csak puszta áruként kezelnek” – sérelmezték a dolgozók.
A vatikáni múzeumok vezetése egyelőre nem reagált a panaszokra.
A mintegy 4800 alkalmazott több mint fele a Szentszéknél dolgozik, tehát a hivatalokban, a sajtóosztályon vagy a nagykövetségeken, a többiek a 44 hektár területű Vatikánváros önkormányzati dolgozói, kertészek, eladók, postások, múzeumi felvigyázók és takarítók.
A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóknak hetente 36 órát kell dolgozniuk. Kétévente szolgálati idő alapján járó juttatást, illetve inflációs kompenzációt kapnak, amennyiben azt nem fagyasztották be. Utóbbira 2021-ben volt példa, a koronavírus-járvány idején. A nyugdíj- és társadalombiztosítási járulék nagyjából a bruttó kereset tíz százaléka. Személyi jövedelemadó nincs.
A nagy-britanniai Kent megyében található katonai támaszponton csökkentették az ukrán katonai kiképzések számát, miután a helyi lakosok panaszkodtak a lövöldözések során keletkező zaj miatt, számolt be a The Times.
A kiadvány információja szerint a brit védelmi minisztérium a lakosok a robbanások okozta zaj és a füst miatti felháborodása folytán kénytelen volt harmadára csökkenteni a gyakorlatok számát a Lydda gyakorlótéren.
A cikk szerint a lakosok levelet küldtek Lydd városi tanácsának, és intézkedések meghozatalára szólítottak fel. Miután a panaszokat jelentették a Honvédelmi Minisztériumnak, a minisztérium beleegyezett a zajszint korlátozásába és a gyakorlatok számának 30 százalékos csökkentésébe.
Mark Powell alezredes, a bázis parancsnoka kifejtette, hogy szoros kapcsolatot szeretne fenntartani a helyi lakosokkal, akik arra panaszkodnak, hogy ablakaik zörögnek, házaik rezegnek a robbanásoktól.
Vannak azonban olyanok is, akik megértőek a gyakorlatokat illetően. A 80 éves June Beaumont, aki 35 éve él néhány méterre a katonai bázistól, hangsúlyozta: az ukránok hazájukat védik, és nincs értelme képzetlen embereket hadba küldeni.
„Ha egy katonai tábor közelében lévő helyre költözik vagy ott vásárol házat, mire számít? Csöndre?” – csodálkozott a hölgy.
A brit hadsereg 900 ukrán ejtőernyőst képzett ki hadműveletekre, támogatva Kijev azon erőfeszítéseit, hogy rajtaütéseket hajtson végre a Dnyipron keresztül az oroszok által megszállt területekre, míg az ukrán honvédeket a Challenger 2 harckocsik üzemeltetésére képezték ki.
[type] => post [excerpt] => A nagy-britanniai Kent megyében található katonai támaszponton csökkentették az ukrán katonai kiképzések számát, miután a helyi lakosok panaszkodtak a lövöldözések során keletkező zaj miatt, számolt be a The Times. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1694707620 [modified] => 1694687311 ) [title] => Nagy-Britanniában csökkentették az ukrán hadgyakorlatok számát [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=161451&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 161451 [uk] => 161359 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 161360 [image] => Array ( [id] => 161360 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/74265d8-clipboard01.jpg [original_lng] => 33051 [original_w] => 690 [original_h] => 387 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/74265d8-clipboard01-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/74265d8-clipboard01-300x168.jpg [width] => 300 [height] => 168 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/74265d8-clipboard01.jpg [width] => 690 [height] => 387 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/74265d8-clipboard01.jpg [width] => 690 [height] => 387 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/74265d8-clipboard01.jpg [width] => 690 [height] => 387 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/74265d8-clipboard01.jpg [width] => 690 [height] => 387 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/74265d8-clipboard01.jpg [width] => 690 [height] => 387 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1694676512:12 [_thumbnail_id] => 161360 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1330 [_oembed_9e47e808178f6f86e4f87ae8891d1e09] =>
It’s clear the American XL Bully dog is a danger to our communities.
I’ve ordered urgent work to define and ban this breed so we can end these violent attacks and keep people safe. pic.twitter.com/Qlxwme2UPQ
30,000 Ukrainian recruits have now been trained on Op Interflex.
Defence Secretary @GrantShapps pays tribute to all those involved in the UK-led training programme, which delivered the promised target ahead of schedule.
The UK has helped train 32,000 Ukrainian troops for their ongoing fight for freedom. The latest cohort of soldiers has left the UK to return to the frontline in time for Christmas.
This week their new friends in the UK Armed Forces held a Christmas celebration to wish them well. pic.twitter.com/u6xuPJL6Zs
Január végén, soron kívüli funkcionális frissítést jelentett be a Windows 11 stabil változatához a Microsoft, a nyilvános tesztelés legutolsó fázisában járó patchet még februárban általánosan elérhetővé kívánja tenni. Apró-cseprő fejlesztések mellett ezzel megkezdődik az androidos appok futtatásának a tesztelése is, bár a témával kapcsolatos részletek még mindig nem világosak.
Sajnos egyes számítógépezők talán nem fognak örülni a frissítésnek, a Betanews beszámolója szerint a nyilvános előzetesét tesztelők között akad olyan, aki folyamatosan magas processzorhasználat miatti túlmelegedésről számolt be, míg más nyomtatni nem tudott a telepítése után.
Egyelőre nem tisztázott, hogy aránylag egyedinek mondható esetekről van-e szó, szélesebb felhasználói kör számíthat-e problémákra a frissítés telepítése után. Az aggódó számítógépezők jobban teszik, ha nem erőltetik majd aktívan a patch installációját, a megjelenése utáni napokban talán már lesz értékelhető információ a hibáinak súlyosságáról.
Upcoming Windows 11 builds will include a small reminder about system requirements atop System Settings in case your device doesn't meet them. pic.twitter.com/KZ4NkqB7wq
Heads Up Start11 users, if you installed KB5022913, (an optional update released today) you may encounter a few hiccups with the coloring of the taskbar or clock on secondary monitors, we have a fix deployed internally and will have an update soon#Start11#Windows10#Windows11pic.twitter.com/tm9zMo3OaR
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) szerint nem különbözteti meg hátrányosan a magyar tannyelvű iskolák végzettjeit a romániai érettségi rendszer. A bíróság kedden született ítéletéről több romániai portál is beszámolt.
A strasbourgi bíróság hat székelyföldi fiatal panaszát vizsgálta meg, akik román nyelv és irodalomból megbuktak az érettségi vizsgán. További tíz hasonló panasz még a bíróság elbírálására vár. A fiatalok a Székely Figyelő Alapítvány felhívására tettek panaszt az emberi jogok bíróságánál, miután Árus Zsolt, az alapítvány elnöke elvesztette a saját lánya nevében indított hasonló tárgyú romániai pereket, strasbourgi keresetét pedig nem fogadta be a bíróság.
A panaszosok azt kifogásolták, hogy a magyar tannyelvű iskolák végzettjeinek kettővel több vizsgát kell letenniük ahhoz, hogy érettségi bizonyítványt szerezzenek. (A plusz terhet a román nyelv és irodalom tantárgyból teljesítendő írásbeli és szóbeli vizsga jelenti.) Ezt azért tartották hátrányos megkülönböztetésnek, mert az egyetemek az érettségi eredményeket is figyelembe veszik, amikor arról döntenek, hogy kiket vesznek fel képzéseikre. Románia pedig a kisebbségvédelmi keretegyezmény ratifikálásával vállalta, hogy egyenlő feltételeket biztosít a továbbtanuláshoz valamennyi állampolgára számára.
Az EJEB többségi döntéssel hozta meg határozatát. A héttagú bírói testületből éppen Magyarország és Románia képviselője, Paczolai Péter és Iulia Motoc nem értett egyet az ítélettel.
A bírói testület elismerte, hogy a panaszosoknak kettővel többször kellett vizsgázniuk, de úgy vélte, hogy ez közvetlen és elkerülhetetlen következménye azon tudatos és önkéntes döntésüknek, hogy nem románul, hanem más nyelven tanulnak, valamint annak is, hogy a román állam biztosítja számukra ezt a lehetőséget.
A bíróság megállapította: a törvény elismer egy jogot, de nem rendel el egy kötelezettséget, miszerint a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákoknak anyanyelvükön kellene tanulniuk.
A jogi harcot elindító Árus Zsolt blogbejegyzésben kommentálta szerdán az ítéletet. Úgy vélte: a bíróság figyelmetlenül olvasta a román kormány által szolgáltatott statisztikai adatokat, mert azokból egyértelműen kiderül, hogy a magyar tannyelvű iskolák végzősei között alacsonyabb a sikeresen vizsgázók aránya, és éppen a román nyelv és irodalom vizsgán buknak meg a legtöbben.
Árus közölte: az ítéletet nem tudják elfogadni, ezért az EJEB Nagykamarájához fordulnak, és kérik a határozat felülvizsgálatát.
Egy szeptemberben közzétett közvélemény-kutatás eredményei szerint az erdélyi magyarok között szinte teljes az egyetértés abban, hogy a magyar gyermekeknek jól meg kell tanulniuk románul. Ugyanakkor a felnőttkorú magyarok 67 százaléka diszkriminatívnak érzi, hogy a román nyelv és irodalom érettségi vizsgán ugyanazokat a feltételeket támasztják a magyar anyanyelvű és magyar iskolában végzett diákokkal szemben, amelyeket a román anyanyelvűekkel szemben.
A kutatást ismertető Kiss Tamás kolozsvári szociológus elmondta: a magyar diákok érettségi vizsgákon elért átlagát csupán a román nyelv és irodalomból elért osztályzat tolja az országos átlag alá. A magyar nyelven tanulók a nemzetközi (PISA) méréseken jobban teljesítenek az országos átlagnál.
