Harry herceg pert nyert a bíróságon. Károly király azzal vádolta a Daily Mirrort és társait, hogy lehallgatott telefonokat, valamint más illegális módokon is próbált információkat szerezni a herceg magánéletéről.
Most a bíróság döntést hozott, kimondva, hogy a Mirror Group Newspapers 2006-2011 között kiterjedt telefonos hackertevékenységet folytatott. Ez azt jelenti, hogy Harry hercegnek nem csak a telefonját, de más eszközeit is lehallgatták.
Kiderült az is, hogy Harry herceget 2003 végétől 2009 áprilisáig figyelték a Daily Mirror, a Sunday Mirror és a People vezető munkatársai. A megszerzett információk alapján pedig rengeteg cikket gyártottak a hercegről.
A bírósági döntés értelmében 140 600 angol font (több mint 60 millió forint) kártérítést ítéltek meg – írja a The Guardian cikke nyomán a Média1.
A sussexi herceg a Daily Mail ellen indított rágalmazási pert viszont elvesztette: egy olyan bírósági ügyet, amit ő kezdeményezett. A bíró végül arra kötelezte a brit királyi családból kivált herceget, hogy fizesse ki a több ezer fontnyi perköltséget. Harry a pert azért indította, mert egy cikkben azt írták, miszerint korábban megpróbálta eltitkolni, hogy a királyi család dolgozó tagjaként betöltött szerepéből való kilépése után is igyekezett megtartani a közpénzből finanszírozott rendőri védelmét Nagy-Britanniában.
Mintegy 150 lakos bírósághoz fordult Japánban, Fukusima és Mijagi prefektúrákból a fukusimai szennyezett víz tengerbe engedésének leállítása érdekében pénteken. Ez az első ilyen jellegű per a szennyezett víz nemrégiben megkezdett kibocsátásának ügyében.
A fukusimai atomerőművet üzemeltető Tokiói Elektromos Művek Vállalat (TEPCO) és a japán kormány elleni keresletben a felperesek azt állítják, hogy a víz tengerbe engedése veszélyezteti a lakosok életét, és akadályozza a helyi halászok vállalkozásait.
A lakosok emellett kibocsátási tilalmat és az erre szolgáló létesítmények jóváhagyásának érvénytelenítését kérik a japán nukleáris szabályozó hatóságtól.
A fukusimai nukleáris erőműhöz közeli térséget 2011-ben pusztító földrengés és szökőár sújtotta, amelyek miatt az atomerőműben a világ második legsúlyosabb nukleáris balesete következett be, bár halálos áldozatai nem voltak. Az erőműnél összegyűlt szennyezett vizet óriási tartályokban tárolják, de a létesítmény felszámolásához fel kell szabadítani a helyet, ezért a vizet megtisztítják, sokszorosára hígítják, és évtizedeken át fokozatosan engedik a tengerbe.
A feldolgozás során a vízből ugyan eltávolították a sugárforrást jelentő legveszélyesebb anyagot, azonban a sugárvédelmi szempontból kevéssé veszélyes radioaktív izotópok közé tartozó tríciumot nem.
A hűtővíz óceánba engedésének tervét két éve fogadta el a japán kormány, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) pedig júliusban hagyta jóvá az elképzelést, és kimondta, hogy a víz kibocsátása nem jelent veszélyt az emberekre vagy a környezetre.
A fukusimai atomerőművet üzemeltető TEPCO tervei szerint a mostanra felhalmozódott több mint 1,3 millió tonna hűtővíz óceánba engedése mintegy 30 évig fog tartani. Japánban több megmozduláson tiltakoztak a terv ellen – írja az MTI.
Hétfőn kezdődik az első olyan per Németországban, amelyben a BioNTech nevű cégnek védekeznie kell a koronavírus elleni oltás okozta mellékhatások miatt. A felperes egy nő, akinek a nevét a személyiségi jogot védő törvények miatt nem hozták nyilvánosságra, azt viszont tudni lehet, hogy legalább 150 ezer eurós kártérítést követel a cégtől testi sértés vádjával, valamint meg nem határozott összegű anyagi kártérítést. A pert Hamburgban tartják.
Az asszony állítása szerint fájdalmat érzett a felsőtestében, megduzzadtak a végtagjai, fáradtság és alvási zavarok kínozták az oltás miatt.
Tobias Ulbrich, az asszonyt képviselő Rogert & Ulbrich jogi iroda egyik tulajdonosa elmondta a Reutersnek, hogy a hétfőn kezdődő perben meg kívánják támadni az európai uniós és német szabályozó hatóságok értékelését, amely szerint pozitív a BioNTech-oltás előny-kockázat aránya.
A hírügynökség ezzel kapcsolatban emlékeztetett, hogy a német gyógyszerjog szerint a gyógyszerek vagy vakcinák gyártói csak akkor kötelesek kártérítést fizetni a mellékhatásokért, ha az orvostudomány kimutatta, hogy az adott termékek az előnyökhöz képest aránytalanul nagy kárt okoznak, vagy ha a címkén szereplő információk tévesek.
A BioNTech alapos mérlegelés után arra a következtetésre jutott, hogy az ügy alaptalan. A cég szerint az oltás előny-kockázat profilja továbbra is pozitív, és a biztonsági profil jól jellemezhető.
A cég emlékeztetett, hogy világszerte mintegy 1,5 milliárd ember kapta meg az oltásukat, köztük több mint 64 millióan Németországban.
A BioNTech Comirnaty márkanevű oltása az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) szerint is biztonságos. A szervezet egy múlt heti sajtótájékoztatón megerősítette az összes általa jóváhagyott koronavírus elleni oltás, köztük a BioNTech oltóanyagának előnyeit. Emlékeztetett, hogy a vakcina csak a világjárvány első évében becslések szerint csaknem 20 millió élet megmentéséhez járult hozzá világszerte.
A hatóság szerint a Comirnatyval történő oltást követően nagyon csekély a szívizom- és szívburokgyulladás kockázata, főként a fiatal férfiak esetében. Korábban jelezték azt is, hogy a vakcina kockázatot jelent az allergiások számára.
Egy gyógyszer hatósági engedélyezése után ritkán fordulnak elő váratlan mellékhatások. Az viszont tény, hogy az oltásokat példátlan gyorsasággal fejlesztették ki, és ez azt is jelenti, hogy a lehetséges mellékhatásokat nem fedezték fel olyan könnyen, mint a hagyományosan hosszabb vizsgálatok során. Az EMA szerint azonban a gyorsított értékelésben sem sérült a biztonságosság ellenőrzése.
Az EMA egyébként májusig csaknem 1,7 millió jelentést regisztrált a feltételezett mellékhatásokról, ami száz beadott adagra vetítve körülbelül 0,2-nek felel meg, miközben az Európai Gazdasági Térségben, amely az Európai Unió 27 tagállamát, valamint Izlandot, Liechtensteint és Norvégiát foglalja magában, közel 768 millió adag vakcinát adtak be.
A leggyakoribb átmeneti mellékhatások a fejfájás, a láz, a fáradtság és az izomfájdalom.
A Reuters szerint nem világos, ki fizeti majd a kártérítést, ha a felperes nyer. Források szerint az EU-nak a vakcinagyártókkal – köztük a BioNTech–Pfizerrel – kötött tömeges beszerzési megállapodásai közül néhány tartalmazott teljes vagy részleges felelősségmentességet mind a jogi költségek, mind az esetleges kártérítés tekintetében, ami arra kényszerítheti az uniós kormányokat, hogy a költségek egy részét viseljék.
Számos országhoz hasonlóan Németországban is létezik egy állami pénzügyi támogatási rendszer az oltóanyagok miatt maradandó károsodást szenvedett személyek számára, de az abban való részvétel nem akadályozza meg, hogy valaki külön kártérítést kérjen.
Az Egyesült Államok mentességet biztosított a felelősség alól a koronavírus elleni vakcinák esetében azoknak a gyártóknak, amelyek megkapják a hatósági engedélyt.
A Rogert & Ulbrich azt állítja, hogy mintegy 250 ügyet nyújtott be ügyfelei számára, akik a vakcinák állítólagos mellékhatásai miatt kértek kártérítést. Egy másik ügyvédi iroda, a Caesar-Preller 100 ügyet képvisel, és mindkét cég külön-külön azt állítja, hogy Németországban szinte az összes ügyet lefedi. Olaszországban is kerültek bíróság elé hasonló ügyek, míg Lengyelországban korábban pénzügyi alapot hoztak létre a védőoltás mellékhatásainak kárpótlására.
Eine Maß?kostet auf dem #Oktoberfest in diesem Jahr zwischen 12,60 und 14,90 Euro. 1970 wurde der Bierpreis von der Stadt #München festgelegt. Seit dem Jahr 2000 hat sich der Bierpreis mehr als verdoppelt.?? pic.twitter.com/qSzJRQbi30
Unsere Welt in Unordnung und wir mittendrin. Seit dem Terror-Angriff der Hamas auf Israel erleben wir in unserem Land eine neue Dimension des Hasses – auf unsere Werte, die Demokratie, auf Deutschland.
Gwyneth Paltrow amerikai színésznőt egy polgári peres ügyben azzal vádolják, hogy még 2016-ban súlyosan megsebesített egy férfit síelés közben, írta a BBC.
Paltrow-t a most 76 éves Terry Sanderson perelte be. A férfi azt állítja, hogy a Utah államban található Deer Valley üdülőhelyen a színésznő óvatlanul síelt, nekiütközött, amivel agysérülést, négy borda törését és más súlyos sérüléseket okozott. Sanderson 300 ezer dolláros (108 millió forint) kártérítési igénnyel lépett fel, ami nagyjából tizede a korábbi 3,1 milliós igényének. Ezt a követelését viszont már korábban elvetették.
A színésznő ugyanakkor viszontkeresetet nyújtott be, mert szerinte Sanderson volt az, aki ütközött vele teljes testtel.
A 2019-ben benyújtott eredeti keresetben azt írták, hogy Paltrow siklás közben ledöntötte Sandersont, ő is elesett, de felállt, majd elsíelt nem törődve a súlyosan megsérült férfival. Ráadásul az esetet a színésznő síoktatója is látta, de ő sem nyújtott segítséget. A férfi azt állította, hogy azért várt három évet a kereset benyújtásával, mert az agyrázkódás miatt nem tudott a megszokott módon élni, és az ügyvédekkel is volt problémája.
Az esküdtszéki tárgyalás nyitóbeszédei várhatóan kedden lesznek, az eljárás a tervek szerint nyolc napig tart. Az Oscar-díjas színésznő várhatóan tanúskodni fog.
A seattle-i állami iskolák pert indítottak a technológiai óriáscégek ellen a közösségi média által okozott károk miatt. Az iskolák szerint a cégek felelősek a diákok körében egyre súlyosabb, a mentális egészséget sújtó válságért, ami közvetlenül befolyásolja az intézmények oktatási feladatainak teljesítését.
A kereset szerint, amelyet pénteken nyújtottak be az Alphabet Inc., Meta Platforms Inc, Snap Inc. és a TikTok-tulajdonos ByteDance ellen az illetékes amerikai járásbíróságon, a cégek célzottan úgy tervezték termékeiket, hogy a fiatalokat rászoktassák a platformjaik használatára, és ezzel mentálhigiénés válságot idéztek elő.
A Facebook-tulajdonos Meta erre reagálva egy e-mailes állásfoglalásban kijelentette: több mint 30 eszközt fejlesztett ki a tizenévesek és családtagjaik támogatására, és továbbra is szorosan együttműködik a szakértőkkel, a politikai döntéshozókkal és a szülőkkel.
A Google azt mondta, hogy jelentős összegeket fektetett be a gyerekek biztonságos élményeinek megteremtésébe a platformjain, és erős védelmet és célzott funkciókat vezetett be az érdekükben.
A Snap állásfoglalása szerint szorosan együttműködik számos mentálhigiénés szervezettel, hogy alkalmazáson belüli eszközöket és erőforrásokat biztosítson a felhasználók számára, és hogy a „közösség jóléte a legfontosabb prioritás”.
A Tiktok nem válaszolt azonnal a Reuters megkeresésére. Korábban a cégek állították, hogy élvezetes élményt teremtenek a felhasználók számára, kizárják a káros tartalmat és a befektetnek a tartalomellenőrzésbe és moderálásba.
A kereset szerint az alperes technológiai óriások sikeresen kihasználták a fiatalok sérülékeny, sebezhető agyát, országszerte diákok tízmillióit ejtették a vádlottak közösségimédia-platformjainak túlzott használatából fakadó pozitív visszacsatolás csapdájába.
A mentálhigiénés problémákkal küzdő diákok rosszabbul teljesítenek az iskolákban, és az intézmények, a tanárok képzésével kell lépéseket tenni a tünetek azonosítására és kezelésére, képzett szakemberek felvételére, valamint forrást kell előteremteni, hogy felhívják a hallgatók figyelmét a szociális média veszélyeire – írták a dokumentumban.
A perben az iskolák pénzbeli kártérítést és egyéb büntetőszankciókat kérnek a cégek ellen.
A BioNTech elismeri a vakcinák mielőbbi elérhetőségének fontosságát, ezért a per csak idén március után keres jogorvoslatot.
Pert indít a Pfizer és a BioNTech ellen a Moderna, mert szerintük a koronavírus elleni védőoltás fejlesztése során a Moderna által szabadalmazott technológiákat használtak fel – írja a Reuters.
A per – mely nem meghatározott pénzügyi károk kapcsán keres jogorvoslatot – párhuzamosan indul az amerikai Massachusetts államban –, igaz, annak szövetségi szintű bíróságán – és a németországi Düsseldorfban, közölte az amerikai BioNTech cég pénteken.
A Moderna döntését azzal indokolta, hogy meg kívánják védeni az innovatív, több milliárd dolláros befektetés segítségével kifejlesztett hírvivő RNS technológiát, melyet a járványt megelőző évtizedben szabadalommal is körülbástyáztak. A Moderna és a Pfizer–BioNTech az elsők között voltak a fertőzés elleni védőoltás kifejlesztésében. A massachusettsi Cambridge-ben 2010-ben alapított
Moderna valóban az egyik úttörője volt a rekordsebességű vakcinafejlesztést lehetővé tevő mRNS-technológiának, ugyanakkor azon a Pfizer partnere, a német BioNTech is dolgozott már, amikor megkezdte együttműködését a gyógyszeripari óriással.
Az Egyesült Államokban végül a Pfizer–BioNTech készítménye kapta meg először a hatóságok engedélyét az oltások használatára, igaz, mindössze egy héttel előzte meg a Moderna készítményét.
A Moderna most azt állítja, hogy versenytársai engedély nélkül lemásolták az általa 2010 és 2016 között, jóval a koronavírus-járvány kezdete előtt szabadalmaztatott technológiát. Ugyanakkor a BioNTech cég a járvány kezdetén azt is állította, hogy nem kívánják szabadalmaikhoz kapcsolódó jogaikat érvényesíteni, hogy ne akadályozzák a vakcinák mielőbbi megjelenését, főként az alacsony és közepes jövedelmű országokban. Azonban idén márciusára már változtattak álláspontjukon, amikor is azt közölték, hogy szeretnék, ha az olyan vállalatok, mint a Pfizer és a BioNTech tiszteletben tartanák szellemi tulajdonhoz fűződő jogaikat. Ennek megfelelően a per során 2022. március 8-a előtti tevékenységért nem kérnek kártérítést.
Moderna files lawsuits against Pfizer and BioNTech claiming patent infringement over Covid-19 vaccine technology https://t.co/QRN3BjRHwK
A Pfizer–BioNTech páros ellen azonban több más vállalat – például a német CureVac – is indított pereket hasonló vádakat megfogalmazva, amire a válasz az volt, hogy a két cég erőteljesen fog küzdeni igazáért.
Mindez persze nem jelenti azt, hogy a Moderna ellen nem indultak hasonló perek, így az mRNS-technológiához fűződő jogokért a cég az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézettel (NIH) is harcban áll. A pénteki közleményben a Moderna azt állítja, hogy a Pfizer–BioNTech kettős az mRNS szerkezetével és az oltás által létrehozott tüskefehérjével – mely által a vakcina beindítja a szükséges immunválaszt – kapcsolatos jogaikat sértette meg.
Ez utóbbit a MERS nevű betegséggel szemben fejlesztett – ám végül el nem készült – oltás kutatása során hozta létre a Moderna, és sokat is segített abban, hogy a védőoltások rekordgyorsan megjelenhessenek a piacon.
Nemrég született meg az ítélet Johnny Depp és Amber Heard ügyében, így kiderült, hogy az esküdtek előbbinek adtak igazat. A színész ellen felhozott vádak azonban felbecsülhetetlen mértékű kárt okoztak karrierjében, mivel nemegy lehetőségtől esett el. Többek között lemondott róla a Disney is, így a Legendás állatok: Dumbledore titkai című filmben már nem ő alakította Grindelwaldot, ahogy arról is lemondtak, hogy A Karib-tenger kalózai hatodik részében visszatérjen. Bár a Disney az ítélet kihirdetése óta már egy háromszázmillió dollárról szóló ajánlattal próbálta visszaédesgetni a színészt, mivel rájöttek, hibáztak.
Hasonló gondolatmenettel juthatott el a felismerésig a Dior vezetősége is. A világmárka már korábban is dolgozott együtt Depp-pel, aki 2015-ben lett a Sauvage férfi illatuk arca, ám a színészhez kötődő botrányok napvilágra kerülésével már a tévében sem reklámozták vele a parfümöt – attól félve, hogy rossz színben tünteti fel őket. A TMZ információi szerint azonban Deppnek sikerült egyezségre jutnia a céggel, és egy több évre szóló szerződést írtak alá, az ajánlat hét számjegyű (legalábbis dollárban).
Mint kiderült, az üzletet azt követően kötötték meg, hogy a híres divatfotós, Greg Williams részt vett Johnny Depp és Jeff Beck egyik párizsi koncertjén. A források szerint a fellépés előtt Depp fotózáson vett részt, e képeket pedig a Dior új reklámkampányában fogják használni.
A közösségi oldal szerint az ázsiai ország korlátozza a véleményszabadságot.A Twitter kedden jelentette be, hogy pert indít az indiai kormány ellen a véleménynyilvánítás korlátozására tett törekvések miatt.
A pereskedés azután kezdődött meg, hogy a kormányzat arra kötelezte a közösségi platformot, hogy távolítson el különböző bejegyzéseket és profilokat, amelyek megsértették az Indiában érvényben lévő, trágárságra és rágalmazásra vonatkozó törvényeket – számolt be róla a The Verge.
A két fél közötti csatározás tavaly májusban kezdődött meg, amikor India új informatikai szabályozást adott ki az online tartalmakra vonatkozóan, és ezt egy rendőrségi razzia is követte a Twitter indiai irodájában, miután az egyik kormánypárti politikus koronavírusról szóló tweetjét manipulált tartalom címkével látták el – írta a The Verge.
Tavaly júniusban az indiai törvényhozók azzal fenyegették meg Twittert, hogy a felhasználók szabálysértéseiért is a platformot fogják felelősségre vonni.
A közösségi platform már hosszú ideje azzal érvel, hogy ők megfelelnek a helyi véleménynyilvánítás vonatkozó jogszabályoknak, de az indiai trágárságra és lázító beszédre vonatkozó törvényei rendkívül szigorúak. Az országban a véleménynyilvánítási korlátozásokkal próbálják a környezeti problémákról és politikai kérdésekről való párbeszédet a háttérbe szorítani.
A Twitter jogi küzdelmét bonyolítja, hogy Elon Musk megpróbálta felvásárolni a vállalatot. Júniusban Musk ígéretet tett arra, hogy elkötelezetten szeretne kiállni a szólásszabadság mellet, de emellett helyi szabályozásoknak is megfelel majd az oldal működése. Az amerikai milliárdos továbbá létszámleépítéskere is utalt, és ez a cég indiai érdekvédelmét még jobban megnehezítheti.
Annak ellenére, hogy Musk aláírta a megállapodást a cég felvásárlásáról, még saját maga is bizonytalan abba, hogy a felvásárlás megvalósul-e, ami további kételyeket ébreszt a cég jövőbeli sorsát illetően.
They were wedded in 2016 in hopes of having grandchildren. We didn't care about gender, just wanted a grandchild: SR Prasad, Father pic.twitter.com/mVhk024RG3
From new releases like season 2 of #She on @NetflixIndia to older shows still going strong like #Aashram on @MXPlayer, here’s a list of the most-viewed shows and movies from the Indian streaming space of last week.https://t.co/bh08GncZ0J
Residents of Jagtial town in #Telangana witnessed a rare weather phenomenon as fish ‘rain’ from the sky. The phenomenon, known as 'animal rain', happens when small water animals such as frogs, crabs or small fish are swept into water spouts. #Telanganafloodspic.twitter.com/JN9P1fzG5C
Twitter inhabitants froze in anticipation of a new era... @elonmusk guarantees unforgettable sensations from unusual moderation. Did the bird get its freedom eventually or just moved to a new cage?
#Pressefreiheit darf nicht nach Belieben ein- und ausgeschaltet werden. Unten stehende Journalisten können auch uns ab heute nicht mehr folgen, kommentieren und kritisieren. Damit haben wir ein Problem @Twitter. pic.twitter.com/Cliuih8Gyq
China has been the world’s most populous country for hundreds of years. But it is now suffering from a demographic slump #WorldAheadhttps://t.co/Y7x3r6zcJM
.@elonmusk, maybe you should stop pessimizing ?? official accounts & forcibly reducing their reach? It's too obvious. Don’t help talentless ru-propaganda. It won't help them and @Twitter's reputation is dying. Maybe a regulator is needed to explain competition rules to the owner?
Unlocked accounts of ?? authorities, scaling "kill ??" ru-tweets amid open pessimization of Ukrainians is not about freedom of speech at all. #Twitter sees no harm in spreading propaganda that directly encourages the destruction of ?? & mass murder. Maybe AI will moderate better?
14th July 2023 will always be etched in golden letters as far as India’s space sector is concerned. Chandrayaan-3, our third lunar mission, will embark on its journey. This remarkable mission will carry the hopes and dreams of our nation. pic.twitter.com/EYTcDphaES
Dokumentumok tanúsága szerint szándékos károkozás céljából adta tovább oligarchának tulajdonrészét a színésznő.
A Brad Pitt által az évek alatt „gondosan felépített” borbirodalmat „ellenséges” erők vették át, rákényszerítve a színészt arra, hogy „mérgező kapcsolatokkal és szándékokkal teli idegennel” kelljen együttműködnie a borászat működtetése során, olvasható a dokumentumokban.
Hollywood egykori álompárja 2008-ban vásárolt részesedést közel egymilliárd forint értékben a szőlészetből és lakóházból álló francia Miraval komplexumban. 2014-ben esküvőjüket is ott tartották, Pitt ügyvédei szerint a színész gondoksága alatt a borászat több millió dolláros sikertörténetté vált. Állításuk szerint ehhez a sikerhez Jolie semmit sem tett hozzá, írja a Sky News.
Angelina Jolie saját részesedését az iratok szerint egy luxemburgi székhelyű szeszgyártónak adta el, mely Jurif Sefler orosz oligarcha birtokol. A tranzakcióról Pittnek nem volt tudomása. Csak 2021-ben avatta be Jolie az exférjét, úgy fogalmazva, nehéz szívvel hozott meg egy kemény döntést.
Pitt ügyvédei szerint az eladással szándékosan okozott kárt Brad Pittnek.
„Jolie tudta és szándékában állt, hogy Sefler és társai megpróbálják majd ellenőrzésük alá venni a Pitt által felépített üzletet, elértéktelenítve a Miravalba történő befektetést”– fogalmaztak, hozzátéve, hogy Sefler kétes társulásokkal és gyilkos üzleti taktikával szerzett hírnevet, részvétele a birtok üzemeltetésében a Pitt által gondosan felépített márka hírnevét rontja.
„Mindez Jolie jogellenes és jogtalan magatartásának közvetlen következménye. A felek megállapodását megszegve Jolie arra törekedett, hogy Pittet egy idegennel, és ami még rosszabb, egy mérgező társulásokkal és szándékokkal rendelkező idegennel való partnerségre kényszerítse” – fogalmaztak a színész ügyvédei, akik esküdtszéki tárgyalást szorgalmaznak.
Angelina Jolie 2016-ban adta be a válóperes papírokat Pitt-tel való házassága felbontására. Hat gyermekük van, akik közül hármat örökbe fogadtak, három pedig vér szerinti.
Russian oligarch’s yacht stuck in Norway as suppliers refuse to refuel. Fuel sellers in Narvik say they will not sell to crew of Ragnar, which is owned by Vladimir Strzhalkovsky. https://t.co/u0pClijjT4
Gazdag oroszok ellen indítottak sajátos hajtóvadászatot Nyugat-Európában – viszonylag egyszerű eszközökkel, például lefoglalják a villájukat vagy a jachtjukat. Azonban csak első pillanatban tűnt a büntetőakció könnyűnek. Bár a hatóságok a hajók használatát tudják korlátozni, de a lefoglalás folyamata számos jogi problémába ütközik. Nem beszélve arról, hogy semmilyen bizonyított törvénysértés nem kapcsolódik az adott gazdag emberek tulajdonaihoz.
Az elmúlt hetekben az Európai Unió, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok is számos szankciót fogadott el Oroszország ellen, és mert egyszerűnek tűnt, megpróbálták megbüntetni a nyugaton élő orosz milliárdosokat.
A hatóságok a közelmúltban lefoglalták például Alexej Mordasov 64 méter hosszú hajóját Olaszországban, Igor Szecsin 85 méteres jachtját Franciaországban, valamint Aliser Uszmanov 18 millió dollárt élő villáját Szardínián.
A vagyonelemek puszta lefoglalása technikailag persze nem bonyolult, az viszont már nagyobb kérdés, hogy a hatóságok mégis mit tehetnek velük a lefoglalás után – írja a CNBC cikkében. Ráadásul az eddigi, hasonló tapasztalatok alapján az ilyen jogi eljárások akár hosszú évekig is elhúzódhatnak.
Példátlan intézkedések
Az esetekre alkalmazható jogi szabályozás országonként változik, és soha nem volt még példa arra, hogy különböző államok ilyen koordináltan lépjenek fel. Vagyis az eljárás egészen új jogi kérdéseket is felvet, melyekre egyelőre nincsenek válaszok.
Nem véletlen, hogy a CNBC által megkérdezett jogi szakértők szerint a szankciók most „ismeretlen vizekre” értek. Az államok ugyanis a fizikai eszközök használatát korlátozhatják, de a tulajdonjogot csak nagyon speciális esetekben szüntethetik meg.
Az amerikai és a legtöbb európai ország törvényei alapján a befagyasztott eszközök továbbra is a (kérdés, hogy milyen alapon) szankcionált milliárdosok tulajdonában maradnak, azonban a vagyonelemeket nem lehet átruházni vagy eladni. A jachtok például a kikötőkben maradnak, tehát azokkal nem lehet elhajózni.
A tulajdonjogtól viszont csak akkor lehetne megfosztani a milliárdosokat, ha az adott hatóságok bizonyítani tudnák, hogy az adott vagyonelemek közvetlenül összeköthetők valamilyen konkrét bűncselekménnyel vagy illegális tevékenységgel. Az államoknak tehát bizonyítaniuk kellene magát a bűncselekményt és a kapcsolatot is. Ezt persze senki sem bizonyította.
Az USA-ban hasonló vagyonelkobzási ügy volt a Sani Albacha volt nigériai katonai diktátor elleni eljárás, amely 300 millió dollárt érintett, és több mint öt évig húzódott. Az USA-ban pénzmosásért elítélt, volt ukrán miniszterelnök, Pavlov Lazarenko ellen pedig több mint 15 évig tartott az eljárás. Esetükben azonban jogerősen elítélt emberekről volt szó.
Végül az sem mellékes, hogy hivatalosan minden fenntartási (és az ezekhez kapcsolódó személyi) költséget elvileg a tulajdonosnak kellene állnia. Könnyen előfordulhat azonban, hogy a tulajdonos úgy dönt, nem hajlandó fizetni ezekért, hiszen nem engedik neki használni a hajót. Ebben az esetben viszont a hatóságok nem lennének képesek behajtani az összegeket, hiszen épp a szankciók tiltják meg az üzleti és pénzügyi tranzakciókat az érintett személyekkel.
A fenntartási munkák elmaradása azonban komoly értékveszteséget eredményezhet, különösen a jachtok esetében. Vagyis elvileg előfordulhat, hogy a vagyonelemeken olyan méretű adósság halmozódik fel, hogy a hatóságok egy másik eljárás keretében végül azért foglalják le, hogy értékesítve rendezzék a tartozásokat.
Az orosz oligarchák luxusjachtjai és ingatlanjai tehát egy olyan bonyolult jogi feladat elé állítják az országokat, melyre eddig nem volt példa, és egyelőre nem is világos, mi lesz a megoldás.
