Negyedszer is fellobban az Összetartozás Tüze. A három évvel ez előtt a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség által útjára indult kezdeményezéshez a világ minden tájáról csatlakoztak a Kárpát-medencén túlról is. Az akció célja az, hogy a magyar érzelmű emberek, a világ bármely pontján egyszerre fejezzék ki a magyarság együvé tartozását június 4-én, a trianoni békediktátum emléknapján. Az országban zajló háború miatt ezek a lángok idén is a Béke Tüzei is lesznek. Popovics Pál, ötletgazda a világban élő valamennyi magyart arra bíztat, hogy A nemzeti összetartozás napján, 20:23 perckor gyújtsanak egy-egy tüzet, mely körül elénekelhetik a himnuszt és elmondhatnak egy imát a békéért, ahogy ezt ők tették a cserkészszövetséggel tavaly is.
Meghitt ünnepség keretében, a mezőkaszonyi református templomban adtak tovább egymásnak a magyar cserkészeink által idén harmincegyedik alakalommal Kárpátaljára hozott betlehemi lángot. A Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség (KMCSSZ) elnöke, Popovics Pál hangsúlyozta: „A mécsessel mécsest gyújtva továbbított láng, a béke lángja azt jelképezi, hogy a krisztusi szeretetet hordozni kell, őrizni és továbbadni.”
A betlehemi Születés bazilikában örökké égő mécses a krisztusi szellemiség szimbóluma, az ott meggyújtott lángot 1988 óta minden évben osztrák cserkészek speciális mécsesekben viszik hazájukba, ahol ünnepség keretében adják tovább a világ többi részéről érkező cserkészeknek. A járványhelyzet következtében idén ez kicsit másként alakult. A lángot Betlehemből Salzburgba vitték, ahol a lángosztó ünnepségen az Ausztrián kívül élő cserkészek csak online formában vehettek részt. Viszont minden nemzet kapott egy gyertyát, amit meggyújtottak az osztrák cserkészek, és kivitték Ausztria határára. A magyar cserkészek Hegyeshalomban, a határátkelőhelyen vehették át tőlük, majd Budapestre vitték tovább. Onnan – Kisvárda érintésével, kalandos úton, vonattal – december 18-án, nem sokkal éjfél után érkezett meg Csapra, de sajnálatos módon bealudt. Szerencsére a csapi cserkészcsapat parancsnoka ugyanaznap jött haza Budapestről, és a lángot újra elhozta. Délután 16 órára, időben eljuttatta a mezőkaszonyi templomba, ahol azt továbbadhatták egymásnak a kárpátaljai cserkészcsapatok képviselői és mindazok, akik fontosnak tartják a láng üzenetét.
A meghitt alkalom kezdetén az úrasztalán lévő adventi koszorú három gyertyáját félhomályban gyújtották meg a betlehemi lánggal, majd a Bátyúi Református Gyülekezet Ararát együttese adventi dalokat énekelt.
Radvánszky Ferenc mezőkaszonyi református lelkész igehirdetésében emlékeztetett: „Az advent lényege a találkozás. Találkozhat a teremtő és a teremtmény. A teremtő a teremtést – aki eltévedt – ismét kézbe veszi, új teremtésen viszi keresztül – ez áldás, egy óriási lehetőség. Erre készülődünk, és efelé közeledünk. Karácsonya annak van, aki ezt az áldást, vagyis az új teremtést átéli.”
Popovics Pál, a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség elnöke ünnepi beszédében kiemelte: „Mi, kárpátaljai magyar cserkészek minden évben megszervezzük a magunk kis betlehemi láng ünnepségünket. Azzal az üzenettel, hogy ezt a lángot nemcsak megkaptuk itt, ebben a szép templomban, hanem ezt a lángot és annak üzenetét őrizve továbbvisszük minél több közösségbe, településre, templomba, minél több családhoz. Tegyük ezt idén is ugyanígy!”
Gyebnár István beregszászi magyar konzul hangsúlyozta: „Ez a láng mindenkié. Minden jó szándékú emberé, nincs egyházhoz, felekezethez kötve. Kívánom, hogy a láng minél több közösségbe, családhoz eljutva hirdesse a keresztény szellemiséget, a népek és nemzetek közötti békét, egyetértést, amelyre a konfliktusokkal sújtott világunkban egyre nagyobb szükségünk van.”
Popovics Pál elmondta, hogy a lángot első alkalommal 1990-ben juttatták el magyarországi cserkészek Kárpátaljára, és harminc éve annak, hogy megalakult a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség, amire emlékezve jubileumi évet hirdettek, hisz 2022-ben lesz harminc éve, hogy újra megalakultak Kárpátalján az első magyar cserkészőrsök, megtörténtek az elő fogadalomtételek, és megszervezték az első cserkésztábort. Ebből az alkalomból a jelenlévők elénekelték a cserkészindulót. Az elnök bejelentette, hogy azok a cserkészek, akik a lángot továbbviszik egy másik közösségbe, és továbbadják szenteste napjáig, egy jubileumi hímzett felvarrót kapnak. A cserkészszövetség Facebook-oldalán van egy térképük is, amelyen beírják majd, hogy melyik településen kitől lehet ezt a lángot átvenni.
Végül a Tiszaújlakról, Beregdédából, Benéből, Beregszászból, Munkácsról, Beregrákosról és Csapról érkezett cserkészcsapatok két-két képviselője egymás után gyújtotta meg a Betlehemből hozott lánggal a saját lámpását, utánuk pedig mindazok, akik ellátogattak a rendezvényre Kárpátalja településeiről. A lángosztó ünnepség a házigazdák jóvoltából szeretetvendégséggel ért véget, majd mindenki hazaindult a sötétben és hidegben a pici lámpásával, hogy hazavigye közösségébe, családjába a betlehemi lángot és nem utolsósorban azt a szellemiséget, amit a láng képvisel.
A cserkészszövetség elnöke tudósítónknak elmondta, hogy minden évben igyekeznek egy újabb településre, magyar közösségbe elvinni a lángosztó ünnepséget. Ilyenkor a cserkészetet is bemutatják, ha éppen ott nincs csapat. Minden évben más történelmi magyar egyház templomában szervezik az ünnepséget, tavaly görögkatolikus, idén református templomban. Még nem tudják, jövőre hol rendezik, de az biztos, hogy római katolikus közösségben. „Mezőkaszonyban most nincs cserkészcsapat, de az biztos, hogy a csehszlovák érában már komoly cserkészélet zajlott itt. Találtunk egy fémveretes emblémát abból az időből, a kaszonyi dzsemborinak vagy cserkésznagytábornak az emblémáját. A Magyar Cserkészszövetség 1912-ben alakult meg, Beregszászban már 1913–1914-ben voltak cserkészfoglalkozások. 1920 után a Csehszlovák Cserkészszövetség Podkarpatská Rus-i Cserkészkerületének keretében működtek a kárpátaljai cserkészcsapatok. Ők szervezték meg Kaszonyban a dzsemborijukat” – tudtuk meg Popovics Páltól.
El sem tudná magát képzelni nagycsaládja nélkül a munkácsi Popovics Pál, aki szerint nem elmagyarázni, hanem átélni kell, hogy miért jó gyermekeket vállalni. A férfi a családjából merített erőt a köz javára fordítja, a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség elnökeként már több ezer gyermek formálását, nevelését segítette. A vállalását folytatja, annál is inkább, mert a cserkészet a magyarság megtartását is segíti.
Ebben az évben, augusztus 19-én az ön által vezetett Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség kapta a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjat. Mit jelent önnek és a szervezetnek az elismerés?
– Nagy megtiszteltetés, hogy figyelnek a munkánkra, és ilyen komoly, nívós díjjal ismerték el az elmúlt harmincéves tevékenységünket. Hozzám különösen közel áll ez a díj, mert Kallós Zoli bácsit volt szerencsém személyesen is megismerni Válaszúton. Rendkívüli ember volt, és örülök, hogy róla nevezték el a külhoni magyarságért díjat. Ezzel a kitüntetéssel a közösségünk teljesítményét díjazták, hiszen a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség az elmúlt harminc évben sok ezer fiatalt tudott a mozgalomnak megnyerni, közösségi munkába bevonni. S az, hogy még mindig tevékenykedhetünk, az annak is köszönhető, hogy ez egy tényleg jól kitalált ifjúságnevelő mozgalom. Módszertana az egyén fejlődéséről, a közösségben való tevékenységről szól, a vezetettjeinkből pedig időközben sokan vezetők lettek, és így az utánpótlásnevelésnek köszönhetően megmaradtak a mozgalomnak. Korábbi fiatal cserkészeink többsége most már szülőként küldi a gyermekét a cserkészetbe. Ez azt bizonyítja, hogy a cserkészközösségnek van vonzereje, létjogosultsága, és nemcsak azok számára nyújt életre szóló élményt, akik benne vannak, hanem a környezetünkre is pozitívan hathatunk.
– A Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség tavaly, a trianoni békediktátum századik évfordulójára hívta életre az Összetartozásunk Tüze eseményt, amelyet idén is megszerveztek. Mik a tapasztalatok? Mondhatjuk, hogy mára hagyománnyá vált a rendezvény?
– Az igazság az, hogy az Összetartozásunk Tüze kezdeményezésünket tavaly egyszeri alkalomra találtuk ki. Azt szerettük volna, hogy a magyar emberek a járvány miatti korlátozások ellenére is méltó módon tudjanak megemlékezni a trianoni békediktátum századik évfordulójára, bárhol éljenek is, tudjanak kapcsolódni a megemlékezésbe egy-egy tűz egyidejű meggyújtásával, és azt közösen élhessék át sokadmagukkal. Aztán tovább gondoltuk az eseményt, és arra jutottunk, hogy ne csak a szomorú dátumra emlékezhessünk, hanem a magyarságunk szép, dicső múltjára, az államiságunk ezer évére és nemzeti összetartozásunkra is. Kezdeményezésünket társszervezőként a többi magyar cserkészszövetség, partnerként pedig rengeteg szervezet, közösség, intézmény segítette. Örömünkre a vártnál is nagyobb sikere volt a rendezvénynek, hiszen hat kontinens több mint hetven országában több mint hatezer tűz gyulladt meg, emellett pedig egyidejűleg többszázezren vettek részt a megemlékezéseken nemzeti összetartozásunk érzésével. Rengeteg pozitív visszajelzést kaptunk, és már akkor is sokan kérték, hogy az Összetartozásunk Tüze eseményt 2021-ben is szervezzük meg. Örömmel tettünk eleget a kérésnek. Idén is nagyon sokan csatlakoztak a kezdeményezéshez, és még több pozitív visszajelzést kaptunk. Magánemberek mellett önkormányzatok, civil szervezetek, közösségek és intézmények gyújtottak tüzet, sőt, sok helyen megemlékezési programokat is szerveztek köré. Azt mondhatom, hogy a június 4-i Összetartozásunk Tüze esemény hagyományteremtő lett, amit nem mi erőltettük, hanem a csatlakozó magyarság karolta fel a kezdeményezést, ami erősíti azt a jó érzést, hogy magyar nemzetünkhöz tartozhatunk.
– Mekkora szerepe van a cserkészetnek Kárpátalján a magyarság megtartása szempontjából?
– A cserkészet egy ifjúságnevelő szervezet, egy olyan mozgalom, amiben az érdemi tevékenység elsősorban kisközösségben, őrsökben történik, ahol az egyén fejlődése és az ő közösséghez való tartozása egyaránt nagyon fontos. A cserkészeten belül Kárpátalján a fogyatkozó magyar közösségünk fiataljait tudjuk megszólítani. Az elmúlt harminc és is azt bizonyítja, hogy ennek a közösségnek megtartó ereje van. Akkor tud egy ember könnyen és gyorsan elszakadni a szülőföldjétől, és tudja könnyen elfelejteni, ha nem kötődik senkihez, semmihez. Egy jó közösség viszont vonzerő és így egyben visszahúzó erő is. Persze vannak, akik cserkészként is elköltöznek, másutt tanulnak, dolgoznak, családot alapítanak, de a kötődésük továbbra is megmarad, visszajárnak, távolról is segítik közösségüket, és büszkék arra, hogy honnan indultak. A másik dolog, hogy nemcsak elvándorolnak a magyarok sokan Kárpátaljáról, de sok esetben vegyes házasságokat kötnek, illetve szórvány létben élnek, ahol nem a magyar nyelv dominál, ami sajnos látható asszimilációt eredményez. Viszont azok a gyerekek, akik ilyen környezetből kerülnek hozzánk, ők a cserkészetben találkoznak a magyar hagyományokkal, történelemmel, kultúrával, a magyar beszéddel. Így a magunk módján a cserkészeten belül tudjuk növelni a magyar közösség megtartó erejét.
– Amellett, hogy a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség vezetőjeként nagyon sok gyermek fogadott apukája, a feleségével öt saját gyermekük is született. Tervezték, hogy nagy családjuk lesz?
– Évánál, a feleségeméknél és nálunk is megvolt a hagyománya a nagycsaládnak. A szüleim mindkét ágon öten voltak, mi hárman vagyunk testvérek (testvéreim is nagycsaládosok), a feleségem negyedik gyermekként született a családjába. S amikor terveztük a közös jövőnket, akkor megbeszéltünk, hogy négy gyermeket szeretnék vállalni. A negyediknél meg is állapodtunk, de három év múlva, újabb ajándékként megszületett ötödik gyermekünk is, aki teljessé tette a családunk boldogságát.
– Mit ad önnek a családja a mindennapokban?
– Rengeteg erőt. Ha például a feleségemmel ketten nem egészítenénk ki egymást, és nem dolgoznánk és gondolkoznánk együtt, akkor biztos, hogy nehezen boldogulnék. Nélküle félembernek érezném magam. A gyermekek pedig mind ajándékok. Öt gyermekünk mind különböző egyéniség, a szemünk előtt cseperedtek fel, növekedtek, formálódtak. Sajnálom azokat a házaspárokat, ahol úgy gondolják, hogy akkor lesznek boldogok, akkor tesznek jót, ha a gyermekük egykeként nő fel. Nem értik, hogy pont ezzel ártanak a legtöbbet a gyermeküknek és talán saját maguknak is. Mondom ezt azért, mert egy gyermek egy testvéri közösségben tudja megtanulni a mindennapok gondját-baját. Néha meg kell harcolni a dolgaikért, de a testvéri együtt munkálkodás az egyéniségüket is fejleszti, az értékrendjük is másabb. Nem kell őket elhalmozni ajándékokkal azért, hogy ne unatkozzanak, hanem egymással tudnak beszélgetni, játszani, együtt járnak kirándulni, a nagyobbak a kisebbeket tanítják, és nagyon sok mindent együtt csinálnak. S egy szülőnek hatalmas öröm látni, ahogy egy kis gyermekből felnőtt lesz, ahogy változik az egyéniségük, ahogy okosodnak, szépülnek. S ahogy nagyobbak lesznek, tőlük is kapunk visszacsatolást, és segítik a mindennapjainkat. Talán a legjobb hosszú távú befektetés az, ha sok gyermeket vállalunk.
– Sokan félnek attól, hogy nem lesz belőlük jó édesanya vagy édesapa. Mitől lesz valaki jó szülő? Mivel oszlatná el az aggódók félelmét?
– Nem kell aggódni, a szüleink is örömmel vállaltak bennünket és azt is, hogy felnevelnek, útra bocsátanak. És ezt tették az ő szüleik is, ami a világ legtermészetesebb, ugyanakkor legszebb dolga. Az a legszebb csoda, ajándék, ha valaki szülő lehet, nem kell ettől megrettenni, nem kell megriadni a gyermekvállalástól. A Jóisten valami miatt megteremtett bennünket, embereket, férfit és nőt, és azt akarta, hogy sokasodjunk, hogy legyenek utódjaink. Én csak buzdítani szeretném a fiatal házasokat a gyerekvállalásra. Lehet magyarázni, hogy miért jó gyermeket vállalni, de a legjobb inkább átélni a hozzá tartozó gondokkal, aggódásokkal, örömökkel, szeretettel és mindenekelőtt Istennel együtt.
Asked by @GStephanopoulos how a real bullet got on the "Rust" set, Alec Baldwin says: “I have no idea. Someone put a live bullet in a gun. A bullet that wasn’t even supposed to be on the property.”
A Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola 14 ballagója május 29-én búcsúzott el ünnepélyesen iskolájától, diáktársaitól és tanáraitól, s ugyanekkor került sor Matl család által – BGA Zrt.-támogatásból – az intézmény számára készített játszótér átadójára is.
A tanévzáró kezdetén Popovics Pál osztályfőnök vezetésével a végzősök az osztálytermekből kivonultak az iskola udvarára, ahol már várták őket az ünneplő szülők, barátok, iskolatársak. Schink István iskolaigazgató tanévzáró beszédét követően biztató gondolatokat intézett a ballagókhoz.
Köszöntötte a végzősöket Korolyova Erzsébet, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Munkácsi Alapszervezetének elnöke is, aki beszédében kiemelte: „A mai nap az ünnep, a hála és a reménység napja… A jelenlévőknek van okuk az ünneplésre, keresztényként minden nap hálát kell adnunk valamiért, s a remény pedig nemcsak egy szó, hanem mindennapjaink alapja.” A ballagókhoz szólva aláhúzta: „Ha nem reménykedünk abban, hogy a jövő szebb lesz és teljesülnek álmaink, akkor nyűgként éljük meg a napokat. […] Kívánom, hogy az életetek minden napján legyen okotok örülni, hálát adni és reménykedni!”
A 10. osztályos tanulók nevében Petrusovics Roland búcsúztatta diáktársait, majd következett az első osztályosok köszöntője is. A szülők nevében Hanykovics Lénárd mondott köszönetet az intézmény munkatársainak áldozatos munkájukért. Popovics Pál osztályfőnök személyes hangvételben búcsúzott tanítványaitól, akiknek útravalóul a Wass Albert tollából származó „A víz szalad, a kő marad, a kő marad” idézetet emelte ki, melyhez hozzátette: „Kövek, maradjunk!”
A történelmi egyházak képviseletében Gulácsy Dániel munkácsi református lelkipásztor és Majnek Antal munkácsi római katolikus megyéspüspök kérte Isten áldását a végzősökre.
Végül a végzős tanulók búcsúztak el iskolájuktól, tanáraiktól és diáktársaiktól, melyet egy tánc követett.
A tanévzárót követően sor került az iskola udvarán kialakított játszótér hivatalos átadására.
A 2013-ban megalapított Pro Arte – Munkács civil szervezet – melynek elnöke Matl Péter szobrászművész – fennállása óta 58 köztéri szoborral ajándékozta meg a Kárpát-medencét, ezen belül főleg Kárpátalját. „Volt egy nagyon régi álmom, amelynek megvalósításában példamutató volt édesapám. Amikor első osztályos lettem ebben az iskolában, ő kifestette a tanterem falait magyar legendák jeleneteivel. Bennem is megfogant az ötlet, hogy tegyek valamit az iskolámért. A Pro Arte – Munkács civil szervezeten keresztül pályáztunk a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nél a játszótér elemeinek megvásárlására, s Grezsa István miniszteri biztos úrnak köszönhetően a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében sikerült elhelyezni egy gumipadlót is. A játszótér tervezését, kivitelezését pedig mi, a Matl család vállaltuk, mivel hamarosan a negyedik generáció is itt fog tanulni a munkácsi magyar iskola falai között, amire nagyon büszke vagyok” – nyilatkozta Matl Árpád, a Pro Arte – Munkács civil szervezet alelnöke.
A játszótéri elem egy szoborszerű játék, amely az ismert magyar televíziós bábfilmsorozat főszereplőjét, Mekk Elek ezermestert ábrázolja. „Ez egy funkcionális szobor” – fogalmazott Matl Péter szobrászművész, aki már az 1980–90-es években számos játszóteret alakított ki Magyarországon is. A szobrászművész elmondása szerint a játszóteret – kialakításából adódóan – a fiatalabb és az idősebb generáció egyaránt használhatja. „Édesapám, édesanyám, én, s a fiaim is itt tanultak, és remélem, az unokám is ide fog járni iskolába. Nagy örömmel tölt el, hogy az egész családot be tudtam vonni az elkészítés folyamatába, ezáltal ez egy nagy közös munka volt számunkra” – mondta Matl Péter.
A játszótér kialakításáért Schink István iskolaigazgató mondott köszönetet a Matl családnak.
Anna Episheva: My niece was supposed to graduate this year from her high school. She and her friends bought dresses and were looking forward to this day. Then Russians came. Her school was directly hit and destroyed. Today she came back to what is left of her school and her plans pic.twitter.com/q9cJW2j8f0
10 graduates of school N134 in Kharkiv, which was destroyed by Russians at the end of February 2022, danced a farewell school waltz among the ruins of their former school.
You can see their parents who also came to this touching graduate day.
Ahogy a meleg évszak lassan véget ér, színessé válnak az első levelek, a gombabarátok is megjelennek az erdőben. A gomba igen egészséges. Körülbelül 90% vizet tartalmaz, nagy mennyiségű vitamin és ásványi anyag is van benne. Mostani adásunkban Darcsi Karolina, Popovics Pál és Matl Pèter mesél nekünk.
A robotika, mint innovatív tananyag bevezetését segíti a kárpátaljai iskolákban a Bodnár Gábor Jótékonysági Alapítvány. A szervezet egyik célja a tehetséggondozás, ezért korábbi projektjükben médiaeszközökkel, korszerű informatikateremmel szereltek fel öt iskolát.
Popovics Pál, az alapítvány igazgatója kiemelte, az iskolák kiválasztásában a GENIUS Jótékonysági Alapítvány segítségét kérték. Így öt, GENIUS Tehetségpontokként szolgáló intézmény részesült az eszközökben – mondta.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásából vásárolt eszközcsomagot az Ungvári 10. számú Dayka Gábor Magyar Tannyelvű Középiskola, a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola, az Aknaszlatinai Bolyai János Középiskola, a Mezővári II. Rákóczi Ferenc Középiskola és a Nagydobronyi Középiskola kapta.
Egyre nagyobb népszerűségnek örvend a robotikaoktatás, hiszen amellett, hogy nagyon izgalmas, aktívan hozzájárul olyan kulcsfontosságú készségek fejlesztéséhez, mint az együttműködés és a csapatmunka, a projektszemléletű gondolkodás és a kreatív problémamegoldás. Vannak, akiket a játékos programozás része motivál, és vannak, akik az építés miatt kedvelik a robotikát, s sokan nem is tudják, de mindezek közben a műszaki érdeklődésük kezd kibontakozni.
A Bodnár Gábor Jótékonysági Alapítvány (BGJA) egyik célja a tehetséggondozás. Popovics Pál, a Jótékonysági Alapítvány igazgatója, úgy gondolja, hogy kiemelt fontossággal bír minden olyan nemű tevékenység, amely arra a törekvésre irányul, hogy a kárpátaljai magyar iskolák vonzóbbak és versenyképesebbek legyenek a megye ukrán iskoláinál. Az alapítvány évek óta a digitális tehetséggondozás segítésében is munkálkodik, mivel a versenyképességnek ez is egy fontos eleme. „Azért is szeretnénk fejleszteni iskoláinkat, hogy ott a korszerű oktatástechnológiai és digitális eszközökkel ne csak elméletben találkozzanak, hanem napi szinten használják is azokat, megfelelően felkészítve a fiatalokat a továbbtanulásra, a kor munkaerőpiaci kihívásaira, a logikus, problémamegoldó és mérnöki gondolkodásra” – mondta Popovics Pál.
Az utóbbi években az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásának segítségével két ütemben öt középiskolát sikerült felszerelni korszerű informatikateremmel (munkaállomások, szerver- és tanárgép, hálózatkiépítés) és médiaeszközökkel, továbbá a digitális tehetséggondozó műhelymunkát is támogatta a BGJA.
„A most futó projektünkben a versenyképességet továbbsegítve ezen iskolákban a robotika mint innovatív tananyag bevezetését segítjük elő elsősorban az informatika- és technológiaórákon, szakköri foglalkozásokon” – nyilatkozta az alapítvány elnöke.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásából öt kárpátaljai magyar középiskola (Ungvári 10. Sz. Dayka Gábor Középiskola, Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola, Aknaszlatinai Bolyai János Középiskola, Mezővári II. Rákóczi Ferenc Középiskola és a Nagydobronyi Középiskola) a következő eszközcsomagokat kapta: 6 db LEGO MINDSTORMS Education EV3 oktatási csomag, 2 tanári táblagép, 92”-os, 16:9 képarányú okostábla, rövid fókusztávú projektor. Mindezeken kívül a támogatási keretből robotika-tanfolyamot szerveznek ezen iskolák informatikatanárai számára, amely megvalósítására előreláthatólag szeptember első felében kerülhet sor.
Az iskolák kiválasztásában a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány volt az alapítvány segítségére. Javaslatukra azon kárpátaljai magyar oktatási intézmények kerülnek fejlesztésre, melyek „GENIUS” Tehetségpontokként, regionális tehetséggondozó intézményekként működnek. A közeljövőben újabb két ilyen iskolában terveznek hasonló informatikai fejlesztéseket.
A fejlesztésekkel támogatott iskolák igazgatói mindannyian köszönetüket fejezték ki a különleges fejlesztési támogatásért, és bizakodnak abban, hogy a diákok minél jobban kiaknázzák majd a végtelen lehetőséggel bíró interaktív építőszettek lehetőségeit.
Éppen egy évszázada zúzták szét Szent István király ezeresztendős keresztény államiságát a Kárpát-medencében Trianonnál, feldarabolva ezzel az országot. Az Országgyűlés tíz évvel ezelőtt a visszahonosításról szóló törvényben az elcsatolt területeken élő és a világban szétszóródott magyarokat közjogi értelemben is a nemzet részévé, június 4-ét pedig a nemzeti összetartozás emléknapjává nyilvánította. Popovics Pál, a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség elnöke a fent említett kezdeményezés apropóján nyilatkozott.
– Kérem, meséljen a kezdeményezés létrejöttéről.
– Magától értetődő, hogy mindenképp szerettünk volna valamilyen módon
megemlékezni e gyászos esemény századik évfordulójára. Így jött az
ötlet, hogy legyen az egész világon élő magyarság számára meghirdetett
tűzgyújtási akció. Ennek az előzménye pedig nem más, mint hogy az
1933-as gödöllői Cserkész Világtalálkozó idején a Magyar
Cserkészszövetség megrendezte a magyar szolidaritás napját. Az előre
megbeszélt napon a cserkészek tábortüzeket gyújtottak egész
Magyarországon és az elcsatolt területeken. A megbeszélt időben
lobbantak fel a szolidaritás lángjai Gödöllőn, a Hargitán, a Tátrában, a
Mecsekben, Szabadkán, a Bakonyban – mindenfelé, ahol magyar cserkészek
voltak. 1996-ban a Millecentenárium alkalmából a Kárpátaljai Magyar
Cserkészszövetség máglyagyújtási akciót szervezett a Kárpátok gerincére,
a valamikor ezeréves határra. Több tucat tűz égett egy időben. Tizenöt
évvel ezelőtt, 2003 augusztusában a Külföldi Magyar Cserkészszövetség
felújította ezeket a kezdeményezéseket, és ennek nyomán Magyarországon, a
Kárpát-medencében, az egész világon – Kazahsztántól Honoluluig,
Narviktól Rio de Janeiróig, Ausztráliától Japánig – fellángoltak a
cserkész tábortüzek vagy gyertyácskák, időzónánként körbejárva a Földet.
Az Összetartozásunk Tüze rendezvény ötletgazdája a Kárpátaljai Magyar
Cserkészszövetség, szervezői a Magyar Cserkészszövetségek Fóruma és
tagszervezetei, vagyis a világban működő magyar cserkészszövetségek.
Természetesen örömmel várunk másokat is társszervezőként, partnerként,
támogatóként!
– Hogyan lehet a kezdeményezéshez csatlakozni?
– Ha ellátogatunk az esemény weboldalára, és ott rákattintunk a
„Csatlakozom” gombra, akkor egy rövid regisztráció után a térképen
bejelölhetjük a tűzrakás pontos címét, sőt még el is nevezhetjük azt.
Ezt követően az eseménynél látható térképen megjelenik egy nemzeti színű
láng, aminek a magjában három számjegy van: 1000, 100 és 10, melyek az
államalapítást, a trianoni szerződés évfordulóját és a Magyar
Országgyűlés által a visszahonosításról szóló törvény elfogadását
jelentik. Ezt mi, szervezők továbbgondoltuk és szeretnénk, ha a
tűzgyújtást követően mindenki feltöltene a felhasználói fiókjába a
tűzgyújtásról egy fényképet, videót és szöveges beszámolót a
tűzgyújtásról, Trianonról, vagy a századik évfordulóról, mellyel részei
lesznek egy hatalmas virtuális emlékalbumnak is.
– Hányan regisztráltak eddig hivatalosan?
– Hála Istennek, napról napra egyre többen jelzik a tűzgyújtási
szándékukat. Nagyon jó azt is látni, hogy Kárpátalja a helyi magyar
lakosság számát tekintve nagyon jól teljesít, hisz eddig (az interjú
készítésének az időpontjában – a szerk.) hat kontinens 50 országának 1300 településén 2500 virtuális láng látható a térképen.
– Tanácsok, ötletek a tűzgyújtással kapcsolatban?
– A legfontosabb, hogy figyeljünk oda a tűzbiztonsági előírásokra.
Mindenki csak ott rakjon és csak akkora tüzet, ami az adott településen
megengedett. Nem kell feltétlen máglyákat rakni: három szál gyertya is
bőven elég a számban megegyező évfordulókat szimbolizálva. Nem a tűz
mérete a lényeg, hanem az adott pillanatban egyszerre felgyúló láng.
Pontban budapesti idő szerint 20 óra 20 perckor gyújtsuk meg a tüzet.
Javasoljuk, hogy a tüzek mellett mondjanak el egy imát, énekeljék el a
Himnuszt, népdalokat, nemzeti énekeket és beszélgessenek nemzetünk
dolgairól. Méltó képen töltsék el a megemlékezést. Gyújtsunk együtt
tüzet, hisz ehhez nem kell szinte sem szaktudás, sem pénz, mégis
hatásosan kifejezi az összetartozás-érzetet, azt, hogy amikor vállalunk
egy tüzet, és meggyújtjuk, tudjuk, hogy rengeteg magyar ember hasonlóan
cselekszik, éljen bárhol a világon.