A kárpátaljai magyar gazdákat tömörítő „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítványtól kért uzsonnatámogatást a Kárpátaljai Magyar Líceum, melyet a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola idén hozott létre. Mivel az alapítvány Gazdaasszony Tagozata közös káposztasavanyítást tervezett, november 9-én a Nagydobronyi Szakképzési Centrum épületében a két dolog összekapcsolásából végül egy hatalmas össznemzeti káposztasavanyító nap kerekedett. „Egy nagy buli” keretében öt mázsa káposztát savanyítottak a líceum öt képzési helyszínének 101 diákja, tanáraik és a kárpátaljai gazdaasszonyok.
Kóré Dóra, a Kárpátaljai Magyar Líceum igazgatója nyitotta meg a rendezvényt, aki köszönetet mondott Őrhidi Lászlónak, a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány elnökének a káposztasavanyításhoz felajánlott káposztáért és az alapanyagokért, valamint a Gazdaasszony Tagozat csapatának, akik előkészítették a káposztát és vállalták, hogy ellenőrzik és irányítják a savanyítás folyamatát.
Hidi Tünde, a Kárpátaljai Magyar Líceum Nagydobronyi Részlegének igazgatóhelyettese elmondta, hogy a közös káposztasavanyítást egyben közösségépítő programnak is szánják, ahol a líceum öt képzési helyszínének diákjai egymást is megismerhetik, miközben együtt dolgozzák fel a káposztát vidékünk különböző településeiről jött gazdaasszonyokkal. A káposztasavanyítás mellett a nagydobronyi Gubás Gizi nénivel kipróbálhatták a szövést hagyományos szövőszéken, majd a líceum néptáncos diákjai tartottak táncházat, a közös ebéd után pedig látogatást tettek a Rákóczi-főiskola erdei iskolájában.
Az alapítvány által felajánlott öt mázsa káposztát Nagy Éva somi falugazdász termelte, amit sok önkéntes segítő ‒ felügyelet mellett ‒ egy ipari, motoros káposztagyaluval gyalult szép vékonyra. Tanáraik kezdeti unszolására egyre többen kapcsolódtak be a munkába. Akadt, aki a káposzta tisztogatásában és előkészítésében segített a gazdaasszonyoknak, például a péterfalvai részlegen szakácsnak tanuló Petrás Dávid Levente. Ugyancsak Tiszapéterfalváról érkezett Tusa József, aki végig a motoros káposztagyalunál segédkezett, ő ezt a munkafázist találta a legérdekesebbnek, elmondta, hogy őt nem fogta meg a tánc és a szövés. Pércsi Márton autószerelést tanul a beregszászi részlegen, valamint Vincze Beatrix, a nagyszőlősi részleg ukrántanára is vállalta a káposzta tömörítését sok fiúval és néhány erős lánnyal együtt; a tanárnőék régen savanyítottak otthon is káposztát, de újabban már inkább a boltban vásárolják, ugyanakkor jónak találták a programot. A hagyományos receptet Őrhidi Ágnes mutatta a fiataloknak: mekkora mennyiségű káposztára mennyi só, hasogatott torma, hagyma, babérlevél, szemesbors szükséges. Némelyik hordóba még alma is került. A diákok aztán tömörítették, régi kifejezéssel „dürüzgölték” a káposztát erre a célra készült eszközökkel, de kézzel is meglepően eredményesen. A hagyományokhoz ragaszkodva, felkérésre a palágykomoróci Remeczki Dorina, a nagydobronyi részleg szépészet szakos diákja még azt is bevállalta, hogy alapos lábmosást követően lábbal taposta a káposztát.
Akik kellően elfáradtak a káposztáshordók körül, azok szőni tanultak Gubás Gizi nénitől, valamint néptánccal foglalkozó líceumi diákok bemutatója után a tornateremben tartott táncház is segítette a Kárpátaljai Magyar Líceum kisgejőci, nagydobronyi, beregszászi, nagyszőlősi és tiszapéterfalvai képzési helyeinek diákjait az ismerkedésben, barátkozásban.
Őrhidi László, a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány elnöke később elmondta, nem is gondolta, hogy a közös káposztasavanyítás végül egy ilyen jó hangulatú, nagyszabású programmá alakul. Egyúttal pedig egész télre biztosították a Kárpátaljai Magyar Líceum összes képzési helyszíne számára az egészséges, vitaminban gazdag savanyú káposztát. Egyelőre ezt senki nem merte kijelenteni, de nem kizárt, hogy hagyomány teremtődik a közös káposztasavanyításból.
A november 7–8-án konferenciát szervezett a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány. A kétnapos rendezvényen a dinnye termesztéstechnológiájába kaptak betekintést a helyi gazdák.
Mint ismeretes, a dinnyetermesztés hatalmas változásokon ment keresztül Ukrajnában. Az orosz invázió következtében a nap érlelte, zamatos óriások bölcsője, a herszoni régió ideiglenes megszállása nagyban befolyásolta a piacot. Az ennek következtében kialakult piaci résre lettek figyelmesek a kárpátaljai gazdák, akik közül sokan úgy határoztak, megpróbálkoznak a dinnyetermesztéssel. Ennek aktuális technológiájába, a dinnyetermesztés fortélyaiba kaptak betekintést a jelenlévők kedden Nevetlenfaluban, szerdán pedig Nagydobronyban, ahol az Enza Zaden vetőmagok nemesítésére és zöldségmagok előállítására szakosodott észak-hollandiai székhelyű vállalat szakemberei tartottak előadást.
Varga István, a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza a nevetlenfalui konferencia előtt tudósítónknak elmondta, a számok azt mutatják, hogy az elmúlt két évben Kárpátalján jelentősen megnőtt a dinnyetermesztők száma, a tapasztalathiány viszont okozott némi gondot a felmerülő problémák megoldásában. „A háború okozta sajnálatos gazdasági helyzet miatt, melynek következtében Dél-Ukrajnában, ahol a dinnyetermesztésnek nagy múltja van, nem tudnak most úgy termelni a gazdák, ahogy a piaci igény megkívánná. Vidékünkön is sokan felismerték, hogy a dinnyetermesztésben jó lehetőség van, emiatt tavaly és tavalyelőtt is többen megpróbálkoztak több hektáron dinnyét termeszteni. A helyiek ugyanakkor nem rendelkeznek még tapasztalattal, voltak a gazdáknak problémáik, felmerültek különböző gondok. Ezért gondoltuk azt, hogy egy olyan előadót hívunk meg, aki ebben a témakörben a segítségünkre tud lenni. Egy dél-ukrajnai szakember érkezett hozzánk, aki bemutatja a különböző fajtákat és azok termesztéstechnológiáját” – magyarázta a benei falugazdász.
„Az alatt a húsz év alatt, amióta Ukrajnában vagyunk, igyekszünk minőségi szolgáltatásokat nyújtani, magas szintű szakembereink vannak. Mikola Szova, a mai előadónk a dinnyetermesztés tapasztalt szakembere. Társaságunk székhelye Hollandiában van, mi pedig az ukrajnai kirendeltsége vagyunk; vetőmagok értékesítésével foglalkozunk, emellett szaktanácsokkal, konzultációkkal segítjük a termesztés folyamatát” – hangsúlyozta a konferencia elején Vaszil Felcan, az Enza Zaden nyugati régiójának értékesítő menedzsere.
Mikola Szova, az Enza Zaden Ukraine technikai menedzsere, a konferencia előadója, a háború kitörése előtt 13 éven át foglalkozott dinnyetermesztéssel a Herszon megyei Kahovkában. Szemléletes prezentációjában saját tapasztalatait osztotta meg a kárpátaljai gazdákkal: felhívta figyelmüket a palántázás, az ültetés és az öntözés fontos részleteire, valamint a kártevők elleni hatékony védelemre is hangsúlyt fektetett. A kárpátaljai gazdák eredményeit értékelve a szakember elmondta, vidékünkön van jövője a dinnyetermesztésnek: „Ebben a régióban van jövője ennek a tevékenységnek. A kárpátaljai gazdák második éve foglalkoznak komolyabban ezzel az ágazattal. Néhányukkal telefonon konzultáltam, próbáltam segíteni tanácsokkal őket. Meg kell mondjam, elég jól sikerült nekik, a lembergi piacon tudták értékesíteni a termést. Az íze jó, az időjárási körülmények adottak, úgyhogy ha lesz a gazdákban akarat, minden további nélkül lehet Kárpátalján dinnyét termeszteni” – mondta Mikola Szova.
Őrhidi László, a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány elnöke a konferencia célját kiemelve aláhúzta: szem előtt kell tartani, hogy a jövőben sikeresebbek és jövedelmezőbbek legyenek a kárpátaljai gazdák vállalkozásai, ennek elérésében nyújtanak segítséget az ilyen alkalmak. „Régi kapcsolatunk van egy holland vetőmagcéggel, amely Ukrajna egész területén jelen van. Kértük, hogy javasoljanak egy olyan szakembert, akinek gyakorlati tapasztalata van a dinnyetermesztésben. Az elmúlt két év a dinnyének egy óriási fellendülését hozta Kárpátalján, melyből jelentős jövedelmet lehet realizálni. A szakember eljött, rámutatott azokra a technológiai problémákra, esetleges hibákra és apróságokra, amelyek sikeressé vagy éppen sikertelenné tehetik a dinnyetermesztést” – fogalmazott Őrhidi László, hozzátéve: véleménye szerint aki részt vett ezen az eszmecserén, az hasznos tanácsokat hallott, és olyan tudással megy haza, melynek birtokában sikeresebb lehet a jövő évi termesztés.
Bár a régióban valóban többen kezdtek dinnyetermesztésbe, ez még nem elégíti ki az ukrajnai piaci igényeket, ugyanakkor világossá vált, hogy van és lesz kereslet a Kárpátalján termett dinnyére.
Kárpátalján október 1-én újra megnyílnak a megtörhetetlenségi pontok. Tavaly több mint háromszáz helyszínen működtek, idén számuk majdnem duplájára nőtt. Jelenleg megyénkben közel ötszáz ilyen pont található, többnyire működő intézményekben, a helyi önkormányzatokban, vállalkozások épületeiben. A megye vezetősége pót megtörhetetlenségi pontokról is gondoskodott, melyeket csak szükség esetén nyitnak meg. Mobil sátorokról van szó, amelyek árammal, fűtéssel, internettel, ággyal és takarókkal vannak ellátva. Működtetésre több mint 200 tonna fűtőanyagot, generátorokat és hősugárzókat készítettek be. Összességében Viktor Burisin szerint múlt télen több mint ötezer személy élt a megtörhetetlenségi pontok lehetőségeivel. Leginkább internet elérhetőség és a készülékek feltöltése miatt érkeztek az emberek.
1997 kárpátaljai gazda 159 tonna 670 kilogramm búzát adományozott a rászorulók megsegítésére idén a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program keretében augusztus 12-én a kárpátaljai búzaösszeöntő ünnepségen Nagydobronyban, az Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthon területén. Őrhidi László, a „Pro agricultura Carpathica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány elnöke elmondta, hogy ez az eddigi mennyiségeket bőven meghaladó rekord. A kilencedik alkalommal megszervezett esemény vendége volt mások mellett Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke, aki ünnepi beszédében kijelentette: „Hiszem, hogy ez a mai nap is azt igazolja, hogy van értelme annak, ha egymásért felelősséget vállalva küzdünk. Mert a magyar ember már csak olyan, hogy ha baj van, még inkább összetart…
Az idei sem volt könnyű év a kárpátaljai gazdák számára, bár átlagosan 50 mázsa termést takarítottak be hektáronként, ami a mi viszonyaink között elfogadható eredmény. Ugyanakkor a háború, az Ukrajnát jellemző mezőgazdasági túltermelés, a nyomott árak miatt veszteséges a gabonatermesztés Kárpátalján – összegezte ünnepi beszédében Őrhidi László. Aki hangsúlyozta, hogy senki nem tudja pontosan, hogy mi, kárpátaljai magyarok hányan maradtunk szülőföldünkön, hisz huszonkét éve nem volt népszámlálás, de még mindig vagyunk, ezt bizonyítja, hogy idén rekordmennyiségű búza gyűlt össze vidékünkön a magyarok kenyeréhez. „A búzaösszeöntés napjáig 1997 kárpátaljai gazda 159 tonna 670 kilogramm búzát adományozott a Magyarok Kenyere karitatív program keretében” – jelentette be Őrhidi László, aki kiemelte, hogy szervezete a KMKSZ-szel, a történelmi egyházakkal és számos civil szervezettel együttműködve tudta elérni ezt a rekorderedményt. A partnerszervezetek mellett a nagy mennyiségű munkát végző magánszemélyeket is felsorolta, megköszönve példamutató aktivitásukat.
A magyarok kenyeréhez a sót idén is Aknaszlatináról hozta zászlókkal feldíszített kerékpáron Takár Károly (Katyó) nyugdíjas bányász, a vizet pedig a Fekete-Tisza forrásából hozták a „Pro agricultura Carpathica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány Gazdaasszony Tagozatának tagjai, akik a mostani háborús időkben is szabadon mozoghatnak.
A Nagydobronyi kistérség Nefelejcs énekkarának műsorát követően Nagy Ferenc, a Nagydobronyi kistérség polgármestere házigazdaként köszöntötte a búzaösszeöntő ünnepségen megjelenteket. Örömmel jelentette be, hogy az általa irányított kistérségből 160 gazda 27,5 tonna búzával járult hozzá az idei rekorderedményhez, mely szerinte egy jel: jelzi a kárpátaljai magyarok és a Nagydobronyi kistérségben élő emberek aktivitását és erejét.
Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke kiemelte, hogy a búza az életet, a kenyér Isten áldását jelenti az életünkben. A kenyér „olyan az ételek között, mint az imádságok között a Miatyánk”. […] Különösen fontos számunkra a búzaösszeöntés, hisz bizonyítja a magyarság meglétét Kárpátalján, tettrekészségünket, összetartásunkat, ragaszkodásunkat szülőföldünkhöz és hitbéli hagyományainkhoz” – hangsúlyozta a KMKSZ-es vezető.
A magyarországi vendégek közül Szólláth Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke, Hajdúnánás polgármestere kapott szót elsőként, aki kijelentette: „Nem lehet nem meghatottan itt állni akkor, amikor az imént elhangzott számok alapján az ember végiggondolja, hogy a legmaroknyibb magyar közösség milyen teljesítményre képes. Nyilván ez a búza nem gyűlhetett volna össze egy nagyon komoly összefogás nélkül, és ez meg is mutatja a jövőnket itt, Kárpátalján is – Együtt erő vagyunk, szerteszét gyengeség.”
Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke ünnepi beszédében kiemelte: „Az egész magyarság összefogott, nem véletlen a névválasztás: Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem. Mert mint ahogy a 15 millió búzaszem liszté őrölve egyesül a kenyérben, úgy egyesülnek a magyar emberek a nemzetben. […] Hiszem, hogy a mai nap is azt igazolja, hogy van értelme annak, ha egymásért felelősséget vállalva küzdünk. Mert a magyar ember már csak olyan, hogy ha baj van, még inkább összetart…” A Magyar Országgyűlés alelnöke elismerően szólt a kárpátaljai magyar gazdákról, akik szerinte példát adtak a világnak, hisz a tavalyi szűk esztendőben is népességarányosan Kárpátalján gyűlt össze a legtöbb, mert a mi vidékünkön „sajnos tudják az emberek, hogy mit jelent a szükség”. Jakab István elmondta, hogy az idei esztendőben elképzelhető, hogy az eddigi rekordnak számító ezer tonna összegyűjtött gabonát is túlszárnyalják. Kiemelte, hogy nemcsak ünnepelni szoktak jönni Kárpátaljára, igyekeznek a gazdálkodáshoz szükséges anyagokkal, például vetőmaggal, műtrágyával segíteni a kárpátaljai gazdáknak. Bejelentette, hogy 5 millió forinttal elindítottak egy ösztöndíjprogramot, és folyamatosan kapcsolatban vannak a Kárpátalján termelő gazdák szervezeteivel.
Az adományra és az adományozókra Isten áldását kérte Kolozsy András, az Ungi Református Egyházmegye esperese, valamint Molnár János, a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye vikáriusa. A jelenlévő adományozók ezt követően egy jelképes mennyiséget beöntöttek az általuk adott búzából a közös dézsába, amely végül teljesen megtelt, jelképezve a magyar gazdák összefogásának erejét.
A MAGOSZ Országos Gazdaasszony Tagozata mind a 19 magyarországi vármegyében gyűjtést szervezett a búzaösszeöntésnek helyet adó Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthonban nevelkedő lányok számára, amelyet Horváth Vivien, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Magyarok Kenyere Nonprofit Közhasznú Kft. projektvezetője személyesen adott át az árváknak, akiknek az örömét nehéz volt meghatottság nélkül nézni. Horváth Vivien munkatársunknak elmondta: „Mindenki nagyon lelkesen állt a kezdeményezés mellé, még ma is keresnek a hölgyek. Végül sok olyan dolog került a dobozokba, sok olyan apróság, a hajgumitól a körömlakkig, ami láthatóan egy lány szívét melengeti. Ugyanakkor ‒ kérésünknek megfelelően ‒ olyan dolgok is vannak a csomagokban, amelyek az otthon életét is megkönnyítik, például napi higiéniai szerek” – mondta el Horváth Vivien.
A gyermekotthonban nevelkedő 90 árva kislány ünnepi műsorát követően a házigazdák vendégül látták a búzaösszeöntő ünnepség résztvevőit.
A „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány munkatársai már hagyományosan a Fekete-Tisza forrásából viszik a vizet a Magyarok Kenyerének dagasztásához. Nemzetünk közös kenyeréhez a forrásvíz biztosítását ezúttal a Gazdaasszony Tagozata vállalta magára.
Szigeti-Séra Natália a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány Gazdaasszony Tagozatának egyik szervezője elmondta: „Augusztus 5-én, szombaton, hajnali öt órakor, egy busszal indultunk. Tiszaágtelektől egészen Rahóig voltak, akik csatlakoztak hozzánk, a Gazdaasszony Tagozatunk tagjai, valamint Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke, továbbá két férfi is velünk tartott, így összesen húszfős csapattal érkeztünk meg, dél körül Kőrösmezőre. Onnan egy GAZ–66-os teherautóval folytattuk az utat a Kőrösmezőtől 25 kilométerre lévő Tisza-forrásig, amely az Aklos-hágó közelében, az Okula-nyeregben, 1 265 m-es tengerszint feletti magasságban ered. Az utolsó 800 métert gyalog tettük meg, hogy meríteni tudjunk a forrásból. Mindenki hozott magával kisebb-nagyobb edényeket. Illetve megtöltöttük azt a salánki Paulin Elek által erre a célra készített díszes hordót, amellyel a Magyarok Kenyeréhez visszük a forrásvizet. Hazaindulás előtt a forráshoz közeli pihenőhelyen szalonnát sütöttünk, kellemesen eltöltöttünk a csodálatos környezetben két órát. Érdekes lehet, hogy míg itthon, az alföldi területeken szakadt az eső, ott 35 fokos meleg volt végig, kimondottan száraz volt az időjárás. A vizet szombaton mi visszük majd Nagydobronyba, a kárpátaljai búzaösszeöntő ünnepségre, ahová Aknaszlatináról hozzák majd a sót. Eljuttatjuk a forrásvizet a Kárpát-medencei búzaösszeöntő ünnepségre is, hogy Tisza-vízzel dagasszák a Magyarok Kenyerét” – tájékoztatta lapunkat Szigeti-Séra Natália.
Egyébként kilenc évvel ezelőtt csatlakoztak a kárpátaljai magyar gazdák a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány szervezésében az anyaországban akkor már negyedik éve meghirdetett Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem programhoz, hogy jótékony felajánlásaikkal segítsék a rászorulókat. Mint Szigeti-Séra Natália már említette, augusztus 12-én, szombaton, Nagydobronyban, az Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthon területén kerül sor a jelképes kárpátaljai búzaösszeöntésre.
A búzaadományok gyűjtése július elején kezdődött, és tart egészen augusztus 20-ig; a Kárpát-medencében sok-sok gyűjtőponton még most is várják az adományokat. A búzafelajánlás mellett a szervezők elfogadják a Magyarok Kenyere Alapítványhoz érkező pénzadományokat is, hogy idén is biztosíthassák a több tízezer rászoruló magyar gyermek és család ellátását.
A Kárpát-medencei központi búzaösszeöntő ünnepségnek idén Szolnok ad otthont, augusztus 19-én. Az új kenyérhez a Fekete-Tisza forrásából származó víz mellett Délvidékről viszik a kovászt, a sót pedig az erdélyi Parajdról.
Az augusztus 20-i államalapítási- és nemzeti ünnepünk alkalmából adományozott a magyar állami kitüntetések, szakmai elismerések és kiemelkedő tevékenységek átadási ünnepségére augusztus 18-án került sor. A kitüntetettek között volt Őrhidi László, a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány elnöke is.
A rendezvénynek a Duna partján elhelyezkedő elegáns Pesti Vigadó adott otthont. Az eseményt megtisztelte jelenlétével dr. Nagy István agrárminiszter, Farkas Sándor miniszterhelyettes, dr. Rácz András természetvédelemért felelős államtitkár, Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár, dr. Bognár Lajos, az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkár, Tarpataki Tamás agrárpiacért felelős helyettes államtitkár, dr. Kancz Csaba főispán, a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal vezetője.
Nemzeti imádságunk Paár Julianna népdalénekes-zeneterapeuta közreműködésével hangzott el, majd ezt követően dr. Nagy István köszöntötte a jelenlévőket.
„Mindennek rendelt ideje van, ideje van a munkának, ideje van a pihenésnek, és ideje van az ünnepnek is – kezdte nyitóbeszédét az agrárminiszter. – Viszont nagyon nehéz időket élünk – folytatta −, így sokakban felmerül a kérdés, hogy szabad-e, lehet-e, ideje van-e az ünnepnek? Erre a leghatározottabb választ kell, hogy adjam: igen. Mert a rendkívül nehéz körülmények között is azt a munkát, amit ránk bíztak, elvégeztük” – utalt a díjazottak több évtizedes kitartó munkájára, a szakmában elért sikereire. „Bizony kell, hogy legyen alkalom, idő arra, hogy megálljunk, visszatekintsünk, képletesen szólva megnézzük, hogy a mögöttünk hagyott barázda egyenes-e vagy görbe” – fogalmazott. A jelenlegi nehéz helyzetről elmondta, hogy a szélsőséges körülmények ellenére mindenki úgy akar élni, és mindenki mindent úgy kér rajtunk számon, mintha minden – a körülöttünk zajló világ működése – a normális mederben folyna. „Pedig az a világ, amely körülvesz bennünket, gyökeresen megváltozott és átalakult, ezért az új kihívások új válaszokat követelnek” – tette hozzá. A kitüntetettekhez szólva elmondta: „Mindaz a tapasztalat, erő és tudás, amely az önök élete példája nyomán előttünk van, kell, hogy hitet, erőt, reményt adjon mindnyájunknak, akiknek most kell döntéseket hoznunk vagy az »eke szarván tartani a kezünket« – mert mindig nehéz volt. Ha van ágazat, amely tudja, hogy mit jelent az, hogy emberé a munka, és Istené az áldás, akkor azok pont mi vagyunk. És ha keressük a kiutat, a reménységet, az út végén azt kell mondjuk, hogy a mindennapi kenyérre mindig és mindennap szükségünk van. Pontosan önök, akik végigdolgozták az egész életüket, alkottak olyat, amire az egész társadalom büszke lehet. És ezért kell az ünnep. Nem önökért, nem önöknek, hanem nekünk, mert önök már bizonyítottak, a kezük munkája egyértelmű. A jelen generációinak kell az önök példájából, erőfeszítéséből erőt merítve nekifeszülni a mindennapi munkának. Adja Isten, hogy a jövőben is mindennap oda tudjuk tenni a mindennapi és új kenyeret az asztalra” – zárta ünnepi beszédét dr. Nagy István.
Ezután következett a díjkiosztás. Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke augusztus 20-a alkalmából a nemzet szolgálatában, a haza érdekeinek előmozdításában és az egyetemes emberi értékek gyarapításában végzett példamutató tevékenység elismeréseként állami kitüntetéseket adományozott, amelyeket dr. Nagy István adott át a díjazottaknak.
Kárpátaljáról Őrhidi László vette át ünnepélyes keretek között az agrárminisztertől a Gróf Széchényi Imre-díjat, a Kárpátalja régió és a helyi vállalkozások fejlesztésének elősegítéséért, illetve az „Egán Ede” Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Terv mezőgazdasági fejezetének kidolgozásában játszott szerepéért.
A díjátadó a Szózat közös elszavalásával ért véget, Kurucz Ádám Konrád versmondó közreműködésével.
A rendezvény után Őrhidi László így fogalmazott: „Számomra ez óriási megtiszteltetés, már csak azért is, mert észrevették azt a sokéves tevékenységet, amelyet alapítványunk munkatársaival végzünk. Azt gondolom, a munkánk a kárpátaljai magyar gazdák hasznára válik, jólétüket növeli, és mindenképpen elősegíti az otthonmaradásunkat, amely a legfőbb célunk.” A nagydobronyi szakember a kárpátaljai gazdákra utalva elmondta, hogy a nemrég megvalósult Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program keretein belül a háborús krízis, az iszonyatos aszály, a siralmas terméseredmények és az infláció ellenére is rekordmennyiségű búzát adtak össze a kárpátaljai magyar gazdák. „A gazdáink bíznak a békében, és reménykednek abban, hogy visszatér az az állapot, amit a háborús agresszió megszakított” – fogalmazott.
[type] => post
[excerpt] => Az augusztus 20-i államalapítási- és nemzeti ünnepünk alkalmából adományozott a magyar állami kitüntetések, szakmai elismerések és kiemelkedő tevékenységek átadási ünnepségére augusztus 18-án került sor. A kitüntetettek között volt Őrhidi László, ...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1660929120
[modified] => 1660943821
)
[title] => A Pesti Vigadóban vette át kitüntetését Őrhidi László
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=115199&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 115199
[uk] => 115313
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 115203
[image] => Array
(
[id] => 115203
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/img-3500-scaled.jpg
[original_lng] => 596235
[original_w] => 2560
[original_h] => 1707
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/img-3500-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/img-3500-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/img-3500-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/img-3500-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/img-3500-1536x1024.jpg
[width] => 1536
[height] => 1024
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/img-3500-2048x1365.jpg
[width] => 2048
[height] => 1365
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/img-3500-scaled.jpg
[width] => 2560
[height] => 1707
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1660985332:3
[_thumbnail_id] => 115203
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2731
[_hipstart_feed_include] => 1
[translation_required_done] => 1
[_oembed_818d24808815eb0d703d7a3cb01fde8a] =>
President Volodymyr Zelensky visited veterans at a hospital in Lviv, where he arrived on Aug. 18 for a meeting with Turkish President Recep Tayyip Erdogan and the United Nations Secretary-General Antonio Guterres.
Idén a Vadászati és Természeti Világkiállítás kísérőrendezvényeként tartották meg az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítást Budapesten, a Hungexpon. Kárpátalját a Pro Agricultura Carpatika Megyei Jótékonysági Alapítvány és Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége képviselte. Utóbbi már 5. alkalommal.
A „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány március 11-én a nagydobronyi Magyar Házban szervezett előadás-sorozatot A biológiai növényvédelem, valamint a poszméhes beporzás alkalmazása a hajtatásban címmel.
Hidi László, az alapítvány elnöke újságírónknak elmondta, hogy lassan Ukrajnában is bevezetik az Európai Unióban bevett gyakorlatokat a növényvédelem tekintetében, amelynek célja a vegyszerek redukálása a különböző élelmiszernövényeken, valamint a zöldség- és gyümölcsféléken megtalálható növényvédőszer-maradványok nullára történő csökkentése. Az előadásokra vidékünk más-más járásaiból gyűltek össze zömében hajtatással foglalkozó kertészek, ugyanis elsősorban őket érinti az a súlyos probléma, hogy nincs mivel védekezni az évről évre jelentkező kártevők ellen. Idén pedig, az enyhe telet követően a kártevők nagyszabású elszaporodására lehet számítani – húzta alá Hidi László. „A világban elindult egy olyan tendencia, amelyben előtérbe kerül a ragadozó bogarak és szervezetek betelepítése egy adott termesztésbe, amelyek megfelelő szinten tartják a különféle kártevők egyedszámát” – fejtette ki a biológiai növényvédelem lényegére rámutatva a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány elnöke.
Az alapítvány két évvel ezelőtt felvette a kapcsolatot egy biológiai növényvédelemmel foglalkozó ukrán céggel, ezáltal Kárpátalja magyarlakta területein több fóliatelepen kerültek kihelyezésre a különböző kártevőket irtó rovarok. Egyes helyeken működött az új gyakorlat, míg más helyeken kudarcba fulladt. Utóbbi elsősorban a nem megfelelő szállításnak tudható be, ugyanis a kihelyezett rovarok legyengültek a hosszú ideig tartó szállítás során. Tavasszal az alapítványt felkereste a holland Koppert Biological Systems vállalat, amely fenntartható növénytermesztési megoldásokat kínál az élelmiszernövények termelői számára. A vállalat a gazdálkodókkal együttműködve azon munkálkodik, hogy egészségesebbé, termelékenyebbé és ellenállóbbá tegye a mezőgazdasági és kertészeti növényeket. Mindezt úgy, hogy a kártevők természetes ellenségeinek segítségével veszi fel a harcot a kártevők okozta fertőzésekkel szemben, poszméheket alkalmaz a természetes beporzás érdekében, továbbá biostimulánsokkal támogatja és erősíti a növények föld alatti és föld feletti részét.
A „Pro Agricultura Carpatika” Alapítvány felkérte a céget, hogy képviselőik tartsanak előadást a kárpátaljai magyar gazdák számára, amelynek lényege az, hogy a gazdák megbízható forrásból tudják beszerezni a biológiai növényvédelemhez alapul szolgáló rovarokat. Az előadások sorát Szergej Kosztyuk, az Olan Agro mint a Koppert világcég hivatalos forgalmazójának megbízottja kezdte, aki bemutatta a Koppert Biological Systems vállalatot, Európa legnagyobb biológiai növényvédő szereinek előállítóját. Eszkander Abduramanov, az Olan Agro főagronómusa a poszméhek hajtatásban történő beporzás használatára hívta fel a jelenlévők figyelmét. Volodimir Piszmencsuk, a Koppert képviselője A kártevők elleni komplex növényvédelem a hajtatásban címmel tartott előadást, kiemelve a biológiai növényvédelem lényegét, a türelemjátékon alapuló növénytermesztést. Alekszander Hareba, a „СОЛАРЕ УКРАИНА” (Solare Ukraina) cég igazgatója a Forcrop Spanyolországban előállított mikroműtrágyáinak és biostimulátorainak a zöldséghajtatásban történő használatát mutatta be. Az előadásokat ukránul zajlottak magyar tolmácsolással. A program az előadókkal való kötetlen beszélgetéssel zárult.
