Április 11-én a Kárpátaljai Magyar Líceum nagydobronyi intézményében sikeresen megvalósult a „Határon Átnyúló Együttműködési Program a közös hagyományok és kézműves mesterségek megőrzésére Szatmár megye és Kárpátalja régióban” elnevezésű projekt második gasztronómiai műhelyfoglalkozása.
A „Határon Átnyúló Együttműködési Program a közös hagyományok és kézműves mesterséges megőrzése Szatmár megye és Kárpátalja régióban” projekt 2025. január 15-én indult és 12 hónapon keresztül valósul meg. Célja a régió kulturális örökségének megőrzése, a hagyományos tudás átadása a következő generációknak, valamint a nemzetközi együttműködés erősítése. A projekt vezető partnere a Szatmár Vidékfejlesztéséért Egyesület (Románia), ukrajnai partnere a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány.
Az „Ízek és hagyományok ‒ Kárpátaljai Gasztroműhely” sorozat újabb állomásán a húsvéti hagyományok továbbadása állt a középpontban. A résztvevők lépésről lépésre sajátíthatták el a hagyományos húsvéti ételek elkészítésének módját: sárga túró, házi kalács (pászka), főtt sonka, ecetes torma és vajból formázott húsvéti bárány szerepelt a programban. A tradicionális fogásokat tejfölös reteksaláta és sonka főzőlevéből készült sóskaleves egészítette ki, amely kiváló példája annak, hogyan hasznosították elődeink a rendelkezésre álló alapanyagokat a húsvéti ünnepek után.
A program a kárpátaljai gasztronómiai örökség megőrzésére és népszerűsítésére irányult, különös tekintettel azokra a hagyományos falusi receptekre, amelyek megfelelnek a modern táplálkozási elveknek és autentikus helyi alapanyagokat használnak fel.
A műhely különleges élményt nyújtott minden korosztály számára. Míg a felnőttek a hagyományos húsvéti ételek elkészítésének fortélyait tanulták, addig a gyermekek számára külön programokkal készültek a szervezők.
A hímes tojások festése azonban minden korosztályt magával ragadott, és számos résztvevő igazi kis műalkotással gazdagodva térhetett haza.
A romániai partnerszervezet, a Szatmár Vidékfejlesztéséért Egyesület tagjai is aktívan kivették részüket a közös munkából – tormát reszeltek, retket vágtak a salátához, és még a vajbárány formázásának technikáját is elsajátították. A nap jó hangulatban telt, igazi nemzetközi csapatmunka valósult meg.
A rendezvény helyszínét a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola biztosította, a szervezők ezúton is hálájukat fejezik ki a támogatásért, amely lehetővé tette, hogy a résztvevők megfelelő környezetben sajátíthassák el a hagyományos recepteket.
A sikeres műhelyt követően további 10 gasztronómiai esemény van betervezve erre az évre, amelyek célja a szezonális zöldségek, gyümölcsök és gabonafélék felhasználásának bemutatása. A projekt összességében 360 résztvevőt kíván bevonni Ukrajnából és Romániából, akik gyakorlati ismereteket szerezhetnek a hagyományos kárpátaljai ételek elkészítésében.
A közeljövőben az érdeklődők további gasztronómiai műhelyekről értesülhetnek a projekt hivatalos közösségi médiafelületein, ahol rendszeresen frissülő információk találhatók a következő eseményekről.
A projekt az Interreg VI-A NEXT Magyarország‒Szlovákia‒Románia‒Ukrajna Program keretében valósul meg, amely támogatja Magyarország, Szlovákia, Románia és Ukrajna határ menti régióinak fejlesztését és elősegíti integrációjukat. A program az Európai Unió 2021‒2027-es pénzügyi időszakában valósul meg és az EU kohéziós politikája szabályozza. A program területe magában foglalja Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéket (Magyarország), Kassai és Eperjesi kerületeket (Szlovákia), Máramaros, Szatmár és Suceava megyéket (Románia), valamint Kárpátalja, Ivano-Frankivszk és Csernyivci megyéket (Ukrajna). Az EU pénzügyi támogatásával a program olyan határon átnyúló kezdeményezések finanszírozását segíti elő, amelyek a határ menti régiók közös problémáinak megoldására irányulnak, biztosítva a régió fenntartható fejlődését, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítását, a biodiverzitás megőrzését, a kultúra és turizmus fejlesztését, valamint a civil társadalom és az intézmények aktív együttműködését.
Március 21-én a „Pro Agricultura Carpatica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány gasztronómiai workshopot tartott Ízek és hagyományok címmel. Az esemény keretében a hagyományos kárpátaljai receptek szerint készítettek el öt ételt. Az alkalom célja a kultúránk részét képező gasztronómia ápolása, továbbadása volt, a közösségi élmény megélésével egybekötve.
Az esemény kezdetén Szanyi Éva, a program szervezője ismertette a nap eseményeit. Majd Hidi László, a jótékonysági alapítvány elnöke mondta el, hogy az agráriummal foglalkozó alapítvány nyitása a gasztronómia felé már korábban elkezdődött. Erre felfigyelve a TV 21 Ungvár egyik műsorának keretében is készítettek ételeket a régi kárpátaljai receptek szerint. Majd az alapítványhoz tartozó gazdaasszony tagozat megalakulásával egyre több hagyományos ételre igyekeztek felhívni a figyelmet egy-egy rendezvényen. Idén egy nemzetközi pályázat keretein belül ezt a tevékenységet hónapról hónapra még jobban ki tudják hangsúlyozni.
A gasztronap során 4 különböző hagyományos, vidékünkre jellemző recept szerinti derelyét készítettek el: lekvárost, túróst, krumplist és húsost. Továbbá rántott paszuly is az asztalra került az alkalom végén. Az 5 étel 5 különböző csoportban készült. A tapasztalt gazdaasszonyok a Kárpátaljai Magyar Líceum nagydobronyi bázisán tanuló szakácsnövendékekkel osztották meg sokrétű tudásukat, ezáltal is átadva a hagyományos értékeket. A közös elkészítés ideje alatt gyermekfoglalkozásokat is tartottak, ahol szintén a hagyományokról tanulhattak játszva a gyerekek.
A nap végén az elkészült ételeket együtt tálalták fel, majd fogyasztották el a jelenlévők. S végül egy kötetlen beszélgetés keretében osztották meg a nap tapasztalatait.
Hidi László elnök hetilapunknak adott interjújában aláhúzta: „Annak idején, amikor megterveztük a programot, úgy gondoltuk, hogy azok az általunk felgyűjtött receptek, amelyekből nagyon ízletes, köznapi, úgymond paraszti ételek főnek, gyakran kikopnak a mostani fiatalasszonyoknak vagy gazdasszonyoknak a látóteréből, és nagyon fontosnak érezzük, hogy ezek visszakerüljenek a mindennapi életbe, a mindennapi asztalra. Ugyanis ezek az ételek helyben készült alapanyagokból készülnek, és mindenkor szezonálisak. […] Azt gondoljuk, hogy a mi ételeink is értékesek, mert mindegyik a kultúránknak a része, lelkünknek része, mindenképpen fenn kellene ezt tartani. Akik itt összegyűltek, diákok vagy tapasztalt asszonyok, azzal a céllal vannak itt, hogy tanulják vissza vagy pedig tanulják meg, sajátítsák el azokat a fogásokat, amelyeket eleink ismertek vagy esetleg most is ismernek.”
Varga István, a program projektmenedzsere kiemelte: „A program egy határon átnyúló európai uniós pályázat, az Interreg keretein belül, két szomszédos megyének a közös pályázásából valósul meg. Itt az egyik partner az Európai Uniónak a tagja, a másik pedig az Európai Unión kívüli megye. Szatmár megye és Kárpátalja megye pályázott, együtt egy román és egy ukrán partner. Ezen a pályázaton belül több projektet is megvalósítunk. Az egyik – talán a legnagyobb volumenű – egy receptes könyvnek az összeállítása, amelyben régi hagyományos recepteket jelenítünk meg, de úgy, hogy Kárpátalja teljes területéről gyűjtünk recepteket, és ezenkívül a szomszédos Szatmár megyének a hagyományos receptjeit is átvesszük, bemutatjuk, hogy melyek ugyanazon ételeknek az eltérő elkészítési módjai. A partnerszervezettől is el fognak jönni, hozzák ők is a receptjeiket, és nemcsak hozzák, hanem megtanulják a mi receptjeinket is. Azért is gondoltuk fontosnak megfőzni a gyakorlatban is, hogy amiket a szakácskönyvben összefoglalunk, azokat a tapasztalat alapján tudjuk leírni, mert ezeknek a recepteknek egy része jelen van akár a kárpátaljai konyhában is, most is főzik a gazdasszonyok, de vannak olyanok talán, amelyek egy kicsit már feledésbe kerültek, vagy lehet olyan is, hogy Kárpátaljának egyik részén jelen van, másutt nincs. Én Benéből érkeztem, van olyan recept, amit nálunk nem készítenek, de itt, Dobrony környékén készítik, és fordítva. Ezeket szeretnénk, hogy megismerjék a gazdasszonyok: egymásnak a fortélyait, a praktikáit, ezt tanulják meg, s majd tudjuk kiadni egy receptes könyvben is.”
Elindult a „Határon Átnyúló Együttműködési Program a közös hagyományok és kézművesmesterségek megőrzésére Szatmár és Kárpátalja régióban” című projekt, amely az Interreg VI-A NEXT Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna Program keretében, európai uniós pályázati támogatásból valósul meg.
A határon átnyúló kezdeményezés célja a régió kulturális örökségének megőrzése, a hagyományos tudás átadása a jövő generációinak és a nemzetközi együttműködés erősítése. A projekt összeköti a kultúrát és a közösségeket, erősítve a kapcsolatokat Kárpátalja és Szatmár megye (Románia) között. A projektnek köszönhetően a helyi mesterek, szakácsok és kutatók lehetőséget kapnak művészetük népszerűsítésére, a fiatalok oktatására és a széles közönség bevonására az egyedülálló szellemi örökség megőrzésébe.
A projekt hivatalos megnyitójára Makkosjánosiban, a Helikon Hotelben került sor február 11-én, ahol Őrhidi László, a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány elnöke köszöntve a megjelenteket megjegyezte: az alapítvány kiemelt tevékenysége a kárpátaljai gazdák és helyi termelők támogatása, segítése, ezen felül azonban az utóbbi években a szervezet megnyitotta a Gazdaasszony Tagozatát is, amely lehetőséget biztosít a kárpátaljai gazdaasszonyoknak a közösségi léten túl a hagyományos gasztronómiai és kézműves-tevékenységek továbbörökítésében. Ebből nőtte ki magát a TV21 Ungvár csatornán az Eleink eledele című magazinműsor is, amely nagy népszerűségnek örvendett. Ezt a műsort a már korábban felgyűjtött receptkönyv alapján készítették, amelyhez a recepteket a Gazdaasszony Tagozata által sikerült összegyűjteni és rendszerezni, majd kiadni. A legnagyobb problémát ebben a gyűjtési folyamatban az jelenti, hogy ma már nincs kitől visszatanulni és ellesni azokat a régi recepteket, amelyeket nagyanyáink is alkalmaztak. „Most arra vállalkoztunk, hogy workshopok által ezeket a recepteket, gasztronómiai fogásokat visszatanítsuk a Kárpátaljai Magyar Líceum diákjai és a workshopokon részt vevők számára, s ebben nyújt segítséget számunkra a pályázati projekt” – fogalmazott az elnök.
Az eseményen jelen volt Merkatz László az Agrárminisztérium Kárpát-medencei Együttműködések Főosztálya képviseletében, aki köszöntőjében kiemelte: „Amikor ilyen jellegű együttműködések jönnek létre, az számunkra is örömre ad okot, hiszen főosztályunk egyik kitűzött célja a Kárpát-medencei régiók közötti együttműködés és kapcsolat szorosra fűzése.” Mint mondta, 6 országban 30 partnerszervezettel, 120 kollégával és szaktanácsadóval tartják a kapcsolatot, aminek köszönhetően éves szinten sok száz program valósul meg, ami több tízezer magyar emberhez jut el Kárpát-medence-szerte. „A legfőbb tevékenységünk, hogy hozzásegítsük a magyarságot a szülőföldön való megmaradáshoz és boldoguláshoz” – jelentette ki, majd köszönetet mondott mindenkinek, aki Kárpátalján a nehéz időkben is helytáll.
Nagyné Legény Ildikó, a MAGOSZ Gazdaasszony Tagozatának elnöke köszöntő gondolataiban hangsúlyozta: „Sajnos ma már egyre jobban elrugaszkodunk a normalitás talajától, és azoktól az értékektől, amelyeket meg kellene őriznünk. Lesz-e még a gyermekeink számára élhető és normális, reális világ? Ha valaki hagyományt őriz és megtartja a normalitást ebben a felborult világban, akkor azok a gazdaasszonyok.” Kiemelte, hogy a Magyarok Kenyere programot továbbra is folytatják, és szeretnék az idei éven kiemelten segíteni Kárpátalját.
Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője szerint Kárpátalja sokszínű gasztronómiai hagyományokkal rendelkezik, hiszen az évszázadok alatt a nemzetek együttélése során számos dolgot átvettek egymástól nemcsak a kultúrában és a nyelvben, de a gasztronómiai hagyományokban is. Mint fogalmazott, a Kárpátaljai Magyar Líceum (KML) diákjai közül mindazokat, akik szakácsképzésben vesznek részt, bekapcsolják majd az alapítvány által meghirdetett programokban, ezáltal is segítve a visszatanulási folyamatot a hagyományos kárpátaljai ételek kapcsán.
Sin József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke elmondta, hogy a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben minden nyertes pályázat a kárpátaljai közösség helyzetét segíti. A KMKSZ tavaly nyáron hozta létre az MFOI kihelyezett beregszászi irodáját, melynek célja, hogy minél több kárpátaljai civil szervezet számára elérhetők legyenek az európai uniós pályázatok. Az, hogy ez a pályázat nyert, nagy előrelépést jelent – fogalmazott Sin József.
Mester András, a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács elnöke reményét fejezte ki, hogy a pályázat révén felélénkül Szatmár és Kárpátalja gazdasági kapcsolata is, és a jövőben talán sikerül mélyebbre fűzni a két régió közötti turisztikai és emberi kapcsolatokat is.
A projekt az Interreg VI-A NEXT Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna program keretében jött létre, amely támogatja Magyarország, Szlovákia, Románia és Ukrajna határ menti régióinak fejlesztését és elősegíti integrációjukat. A program az Európai Unió 2021–2027-es pénzügyi időszakában valósul meg, és az EU kohéziós politikája szabályozza. A program magában foglalja Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéket (Magyarország), a Kassai és Eperjesi kerületeket (Szlovákia), Máramaros, Szatmár és Suceava megyéket (Románia), valamint Kárpátalja, Ivano-Frankivszk és Csernyivci megyéket (Ukrajna). Az EU pénzügyi támogatásával a program olyan határon átnyúló kezdeményezések finanszírozását segíti elő, amelyek a határ menti régiók közös problémáinak megoldására irányulnak, biztosítva a régió fenntartható fejlődését, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítását, a biodiverzitás megőrzését, a kultúra és turizmus fejlesztését, valamint a civil társadalom és az intézmények aktív együttműködését. Az együttműködés fő feladatai közé tartozik a hagyományos kézművesség népszerűsítése, a gasztronómiai örökség megőrzése és a hagyományos kulturális értékek átadása a jövő generációjának. A szervezők összesen 30 rendezvényt terveznek 2025 során Ukrajnában és Romániában. A program két kiemelt lebonyolító szervezete: Szatmár Vidékfejlesztéséért Egyesület (Románia), valamint a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány.
A program ünnepélyes megnyitóján lehetőség volt különböző előadásokon is részt venni. Varga István, a program projektmenedzsere elmondta, hogy a kárpátaljai fél főként a Gazdaasszony Tagozat által kíván részt venni a programban. Ebből adódóan számos gasztronómiai workshopot terveznek, valamint gyermekfoglalkozásokat. 15 kárpátaljai iskolában szeretnék megvalósítani a Kis méhész projektet, melynek célja, hogy a fiatalok megismerkedjenek a hasznos rovarok természetben betöltött szerepével. Ezenfelül különböző kiállítások során prezentálják a hagyományos kárpátaljai termékeket, valamint a KML diákjai elsajátíthatják hagyományos gasztronómiai fogások készítését. Továbbá szeretnének egy recepteskönyvet is elkészíteni, melyben Szatmár és Kárpátalja régiók népszerű ételeinek elkészítési módját taglalnák, valamint a közös hasonlóságokra is rávilágítanának.
A projekt bemutatását követően Jávorszky Beáta, a Pro Agricultura Carpatika Gazdaasszony Tagozatának egyik alapítója Kárpátalja népi gasztronómiájáról tartott előadást. Kiss Attila Szatmár megyei méhész, falugazdász beszámolt a 2022-ben útjára indított Kis méhész program eddigi eredményeiről. Novotny Antal, a Novocatering tulajdonosa, a Magyar Ízek Utcájának egyik alapító tagja és szervezője pedig a magyar konyhát formáló változásokról beszélt Bornemissza Annától a fine diningig.
Az előadásokat követően a konferencia résztvevőit mézkóstoló várta, majd pedig a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház előadásában az Ezt főztük ki című színdarabot tekinthették meg. Az esemény hagyományos kárpátaljai gasztronómiai fogások felszolgálásával zárult.
A „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány szervezésében, az „Egán Ede” Gazdaságfejlesztési Központ és a Bethlen Gábor Alap támogatásával gazdaképzés vette kezdetét december 6-án Nagydobronyban. A képzési program, amely előadásokból és eszmecserékből áll, decembertől februárig több helyszínen zajlik majd. Az első rendezvénynek a Nagydobronyi Magyar Ház adott otthont.
A rendezvény kezdetén Hidi László, a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány elnöke köszöntötte a résztvevőket. Mint mondta: „Ez az előadás-sorozat Nagydobronyban hét különböző alkalmat jelent, amikor más-más növényi kultúrák újdonságait vesszük sorra. Emellett új témákat is érintünk majd, ilyen az okoseszközök használata a hajtatásban áramszünet esetén. Feketapatakon, Nevetlenfaluban, Szőlősgyulán szintén lesznek majd előadások. Emellett ezeken az előadásokon a mesterséges intelligencia témakörét is körbejárjuk, hogy hogyan lehet használni a mezőgazdaságban és otthonainkban.”
A köszöntőszavakat követően Gál István, az alapítvány munkatársa, az „Egán Ede” Gazdaságfejlesztési Központ falugazdásza kezdte meg előadását. Olyan hasznos tanácsokat adott a gazdáknak és gazdasszonyoknak, hogy miként lehet okoseszközöket alkalmazni a jelenlegi áramszünetekkel tarkított mindennapokban, főként a mezőgazdaságban. Emellett kitért arra, hogy az okoseszközök egyre fontosabb szerepet játszanak a hajtatásban, mivel lehetővé teszik a termelés optimalizálását és az erőforrások hatékony felhasználását. Hangsúlyozta továbbá, hogy az okostechnológiák integrálása fenntarthatóbbá és gazdaságosabbá teszi a hajtatott termesztést.
Ezt követően Molnár Ildikó falugazdász tartott előadást Hónapos retek – a pénzhozó címmel. Mint kiemelte, a hónapos retek gyors növekedésének és rövid tenyészidejének köszönhetően az egyik legjövedelmezőbb zöldség a kiskertek és hajtatóházak számára. Mindössze 3-4 hét alatt betakarítható, így egy szezon alatt többször is termeszthető, ami gyors megtérülést biztosít. Kis helyigényű, alacsony termesztési költségekkel jár, és friss piaci zöldségként nagy kereslet mutatkozik iránta. Ideális választás azoknak, akik gyors bevételt szeretnének elérni az intenzív termesztésben.
Hidi László, a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány elnöke a Kárpátalja hetilapnak adott nyilatkozatában elmondta: „Tizenegyedik alkalommal indítja el a „Pro Agricultura Carpatika” a gazdaképző kurzusát, összesen 18 alkalmat magában foglalva, köztük Nagydobronyban hét alkalommal, valamint Feketepatakon, Szőlősgyulán és Nevetlenfaluban. A gazdáink tudásának növelése, bevételük növekedésének céljával valósítjuk meg ezeket az alkalmakat. Változik az időjárás, új kihívások jelennek meg, változik a piac, a marketing, korszerű tudásra van szükség. Újabb és újabb betegségek, kártevők jelennek meg a klímaváltozás miatt. Az elmúlt év különösen nehéz volt a paradicsomtermesztők számára a betegségek miatt. Mi erre felkészítettük őket, s ennek tükrében csekély kárral tudták átvészelni ezt az évadot. Innen is látható, mennyire fontos a felkészülés és a tudásfrissítés. A kurzus az „Egán Ede” Gazdaságfejlesztési Központ és a Bethlen Gábor Alap jóvoltából valósul meg.”
Gál István falugazdász előadása kapcsán hetilapunknak adott interjújában elmondta: „Az élet határozza meg a forgatókönyvet, ahogy napjainkban is láthatjuk. A mai előadásomban arra térek ki, mivel tudjuk áthidalni az áramszüneteket, majd figyelmeztető dolgokat is bemutatok, amelyek az áramszünetre figyelmeztetnek, annak érdekében, hogy az éjszaka közepén nehogy felrobbanjon a kazán, vagy lefagyjon a palánta. Ezek az eszközök megkönnyítik a hajtatókertészek életét. A következő előadásom pedig a tápoldatozásra vonatkozik majd.”
A Nagydobronyi Magyar Ház adott otthont a Nagydobronyi Líceum 9. B osztályának és osztályfőnöküknek, Hidi Mariannának, akiket a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány Gazdaasszony Tagozatának tagjai láttak vendégül. A gazdaasszony szervezet Süsd ki magad! programja keretében a diákoknak bemutatták, hogyan süthetik meg otthon kedvenc pizzájukat hagyományos kemencében.
A gazdaasszony tagozat alapítói, Szigeti-Séra Natália, Jávorszky Beáta, Szanyi Éva, valamint Feketepatakról, Salánkról, Beregsomból, Kisdobronyból jött gazdaasszonyok először ismertették a pizzatészta elkészítéséhez szükséges hozzávalókat a kezdetben bátortalan 9. osztályosoknak, majd elkezdődött a dagasztás. A fiúk és a lányok is kivették a részüket a munkából. Közben befűtötték a Nagydobronyi Magyar Ház filagóriájában lévő kemencét.
Amíg kelt a tészta, addig Hidi Marianna osztályfőnök vezetésével a gyerekek elkészítették Nagydobrony történetének első óriási adventi koszorúját, melyet a KMKSZ kezdeményezésére a helyi református templom előtt állítottak fel, és vasárnap meg is gyújtották rajta az első gyertyát egy kisebb ünnepség keretében.
A pizzatésztát Szanyi Évának, a gazdaasszony tagozat egyik alapító tagjának jól bevált receptje alapján állították össze. Majd miután megkelt a tészta, és felhevült a kemence, beindult a munka. A fiúk és a lányok is bekapcsolódtak, egymás után sültek meg a különböző feltétekkel gazdagon megrakott, finom pizzák, amelyeket jóízűen fogyasztottak el a jelenlévők.
Szanyi Éva tudósítónknak elmondta, hogy kimondottan a gyerekek számára szerettek volna szervezni egy programot, amelynek keretében többek között megismerhetik a hagyományos kemence használatát. A pizza pedig egy olyan dolog, amivel fel lehetett kelteni a fiatalok érdeklődését, hisz nagyon szeretik. A jól sikerült program Magyarország Nemzeti Agrárgazdasági Kamarájának támogatásával valósult meg a gazdaasszony tagozat idei utolsó előtti programjaként. Utolsó programként a gazdaasszonyok saját sátorral vesznek majd részt a beregszászi adventi vásáron.
A tavalyi nagy sikerre való tekintettel idén is megrendezte a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány Gazdaasszony Tagozata az őszi káposztasavanyítási programot, amely a Rákóczi-főiskola által alapított Kárpátaljai Magyar Líceumot támogatja. A program során a diákok és tanáraik savanyítják a káposztát a líceum öt képzési helyszínének konyháira, és ezzel egyben találkozási, ismerkedési lehetőséget is teremtenek a különböző képzési helyszínek diákjainak.
A program kezdetén Szanyi Éva, a gazdaasszonytagozat egyik alapító tagja, valamint Hidi Tünde, a Kárpátaljai Magyar Líceum Nagydobronyi Képzési Központjának megbízott igazgatója köszöntötte a Kárpátaljai Magyar Líceum kisgejőci, nagydobronyi, beregszászi, nagyszőlősi és tiszapéterfalvai képzési helyeinek diákjait és tanárait, több mint 150 vendéget. A Gazdaasszony Tagozat Telekamra Programjának keretében zajló eseményen Nagy Éva somi falugazdász és férje, Csaba által termelt három mázsa káposztát, valamint a szükséges mennyiségű tormát és paprikát dolgoztak fel. A gazdaasszonyok bemutatták a káposztasavanyítás módját, a jól bevált hazai receptet, majd a képzési helyek diákjai és tanárai az irányításukkal vágtak bele a munkába. Egy ipari, motoros káposztagyaluval gyalulták szép vékonyra a káposztát, majd tömörítették, sózták, fűszerezték. Voltak, akik a káposzta, valamint a torma megtisztításánál igyekeztek segíteni. Végül a Kárpátaljai Magyar Líceum mind az öt képzési helyszínének hordója megtelt vitaminban gazdag káposztával.
A közös munka után ügyességi játékok vártak a diákokra, melyek során bőven volt lehetőség az ismerkedésre és barátkozásra. Utána minden résztvevő jóízűen fogyasztotta a nagydobronyi diákok által sütött rétest és az általuk főzött kompótot. A káposztasavanyítási program Magyarország Nemzeti Agrárgazdasági Kamarájának támogatásával valósult meg, a tavalyi év után már másodszor.
Több mint egy éve alakult meg a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány Gazdaasszony Tagozata azzal a céllal, hogy a háborús idők kihívásai ellenére is olyan programokat szervezzen, amelyek erősítik a közösséget és támogatják a hagyományőrzést. A tagozat azóta is aktívan működik, bizonyítva, hogy nehézségek közepette is lehet építkezni és értékes munkát végezni. Szeptember 6–8. között a Tele Kamra program folytatásaként szőlőszüretet rendeztek, amelynek a benei Varga Szőlészet adott otthont.
A közös szüretet megelőzően a helyiek egy hagyományőrző programon vehettek részt a falu központjában. A rendezvény keretében a lovaskocsival érkező, szüretelni induló gazdasszonyokat és vendégeket egy kisebb műsorral fogadták, amelyet a Szélrózsa és a Gyöngyvirág táncegyüttes előadása színesített.
Benében évtizedekkel ezelőtt még élt a szokás, hogy a fiatalok személyesen járták be a települést és a környező falvakat, hogy meghívják az embereket a szüreti bálokra. A hívogatás célja nemcsak a mulatságra való invitálás volt, hanem a közösség összekovácsolása is. „A fiatalok személyesen mentek, kopogtattak a házaknál, és sok barátság, sőt házasság született ezekből az alkalmakból” – mondta Holozsai Erzsébet, a Benei Kultúrház vezetője. Most, amennyire a háborús helyzet engedi, próbálják újraéleszteni ezt a régi hagyományt, hogy újra életet leheljenek a közösségbe.
Őr Hidi László, a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány elnöke elmondta, hogy az asszonyok mozgalma előretolt helyőrségként működik, és bizonyítják, hogy képesek helytállni a nehéz körülmények között is.
Szigeti-Séra Natália, a Pro Agricultura Carpatika Gazdaasszony Tagozatának egyik alapítója, arról számolt be, hogy az idei évben új kezdeményezéssel álltak elő. A tagozat több asszonytagjának családja foglalkozik szőlőtermesztéssel és borkészítéssel, és ezt a hagyományt szerették volna szélesebb körben is bemutatni. Céljuk nemcsak a helyi közösség megszólítása volt, hanem a programot egy kisebb Kárpát-medencei rendezvénnyé bővítették. Meghívták több társszervezet képviselőjét is, köztük Varga Pétert, a felvidéki Gazda Polgári Társulás elnökét, Kovács Szabolcsot, a Partiumi Falugazdász Hálózat vezetőjét és Nagyné Legény Ildikót, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) Gazdasszony Tagozatának elnökét, hogy közösen fedezzék fel a hagyományos szüreti munkák folyamatát egy családi gazdaság keretében. A szüret így nemcsak a munka elvégzéséről, hanem a hagyományok ápolásáról és a közösség összefogásáról is szólt.
Nagyné Legény Ildikó, a MAGOSZ Gazdasszony Tagozatának elnöke így emlékezett vissza a kezdetekre: „Amikor én az anyaországban elkezdtem a gazdasszonyokat szervezni, egy hatalmas meglepetés volt az, hogy milyen erővel, milyen intenzitással akarnak csatlakozni.” Külön kiemelte a kárpátaljai gazdasszonyok szerepét, akik felkeresték őt a szervezet létrehozása ügyében: „Én akkor ismerkedtem meg a csapattal, és azóta is elképesztő, amit csinálnak, szenzációs rendezvényeket szerveznek, hagyományokat őriznek, és amikor szükség van rá, keményen dolgoznak.”
A jelenlegi körülmények között a legnagyobb kihívás a magyarság megmaradása, különösen Kárpátalján. Ildikó hangsúlyozta, hogy a helyi gazdasszonyok most kulcsszerepet játszanak ebben. „Ők azok, akik egyben tartják a magyarságot, őrzik a hagyományokat és viszik előre a nemzetet. Csodálatos, amit itt művelnek, és nagy öröm számomra, hogy közöttük lehetek” – tette hozzá.
Varga András szőlész-borász elmondta, hogy több mint húsz éve kezdték a szőlőtelepítést, először a régi fajtákkal, mint a sárgamuskotály, Otonel muskotály, Tramini és Királyleányka. Idővel új és világfajtákat is telepítettek. Szerencsére az idei év jó termést ígér, a szőlők nagy része már beérett, így gőzerővel zajlik a szüret. A családja több generációra visszamenően foglalkozik szőlőtermesztéssel, hiszen a falu történelme is több mint 800 éves múltra tekint vissza ezen a téren. Büszkék arra, hogy újratelepítették a szőlőt, és remélik, hogy ez a hagyomány sokáig fennmarad.
A szüret lezárását a szőlő feldolgozása követte, amely során a hagyományoknak megfelelően a fiatalok lábbal préselték ki a szőlő levét. Ez a módszer nemcsak tisztelgés a régi idők előtt, hanem a kíméletes feldolgozás egyik legősibb és leghatékonyabb módja is, mert így megőrizhetők a szőlő természetes tulajdonságai.
Az elmúlt száz évben számos technológiai újítás jelent meg a borászatban, de sok modern eljárás visszavezethető a tradicionális módszerekre, mint például a szőlő gondos feldolgozása. „A fiatal lányok lábbal tapossák a szőlőt, ami a lehető legkíméletesebb feldolgozási mód” – mondta Varga István benei szőlész-borász, falugazdász.
Varga István folyamatosan kísérletezik új technikákkal, és kiemelten fontosnak tartja a borászat folyamatos megújulását, hogy ötvözni lehessen a hagyományokat a modern megoldásokkal.
Idén is hagyományos módszerekkel dolgoztak: a Golubok és Medina szőlőfajtákat egybeszüretelték, ahogy már évek óta teszik, és Varga Szőlészet bízik benne, hogy az eredmény ismét egy különleges, finom bor lesz.
A program támogatója a Miniszterelnökség, a Nemzeti Együttműködési Alap és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.
Idén már kilenc éve, hogy a Kárpátaljáról származó vizet használják a magyarok kenyere dagasztásához, amelyet a Fekete-Tisza forrásából merítenek.
A vízért augusztus 4-én, vasárnap ‒ a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány Gazdaasszony Tagozatának szervezésében ‒ 17 kárpátaljai magyar gazdaasszony utazott el a Tisza-forráshoz. A háborús helyzetben ezt a feladatot már második éve vállalták magukra a gazdaasszonyok, akik szabadon utazhatnak megyénkben. Mint minden alkalommal, idén is a csapattal tartott Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke. Legmagyarabb folyónk forrásának vizét egy erre a célra készített, díszes kis hordóba töltötték, abban juttatják el a magyarországi pékmesterekhez. A Tisza forrásának vize különösen jóízű, s egyben a Magyarok Kenyere programhoz hasonlóan maga a folyó is jelképezi a Kárpát-medence magyarságának összetartozását.
A forráshoz történő utazás kapcsán Szigeti-Séra Natália, a Gazdaasszony Tagozat egyik vezetője, a KMKSZ Kisdobronyi Alapszervezetének elnöke tudósítónknak elmondta: „Vasárnap hajnali öt órakor indultunk, csatlakoztak hozzánk gazdaasszonyok megyénk több településéről, Tiszaágtelektől, Beregsomon, Beregszászon, Huszt és Técső keresztül egészen Rahóig. Kőrösmezőtől egy GAZ‒66 típusú terepjáró-teherautóval mentünk fel egészen a Fekete-Tisza forrásához, pontosabban addig, amíg ezt a terepviszonyok lehetővé tették, tovább pedig gyalogosan. Onnan hoztuk a forrásvizet, melyet augusztus 8-ig eljuttatunk a magyarországi Somogyvárra, a Kárpát-medencei központi búzaösszeöntő ünnepségre. Már második éve vállaltuk ezt a feladatot, amely kalandokkal jár, több mint öt órán át utaztunk a forrásig. A forrás közelében sütöttünk szalonnát, elfogyasztottunk egy késői ebédet, beszélgettünk, majd megszedtük a forrásvizet és indultunk haza. A program a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával valósult meg.”
A mára az egész Kárpát-medence magyarságát megmozgató Magyarok Kenyere jótékonysági program a magyar nemzet határok feletti összetartozását és szolidaritását szimbolizálja az által, hogy az adományozók által felajánlott búza egy kisebb, jelképes részét ünnepélyes keretek között összeöntik, s az így összeöntött búzából az őrlést követően liszt készül. Ebből a lisztből sütik meg a magyarok kenyerét.
Kárpátalján a gyűjtést a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány szervezi, akik azt javasolják az adakozni szándékozóknak, hogy adományukat az eddigi jól bevált gyakorlat szerint a parókiákra, vagy a településen működő KMKSZ-alapszervezeteken keresztül a legközelebbi (vagy a legszimpatikusabb) gyűjtőpontra juttassák el. A gyűjtés ez év július 1-jén indult, a kárpátaljai búzaösszeöntő ünnepségre 2024. augusztus 17-én Nagydobronyban, az Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthon területén kerül sor, a háború engedte keretek között. A programban hagyományosan nagy lelkesedéssel vesznek részt a kárpátaljai magyar gazdák, tavaly a háború ellenére 163 tonna 586 kilogramm termény adománnyal támogatták a kedvezményezett intézményeket.
На берегах Тиси з'явилися нові ділянки, обгороджені колючим дротом. "Фортифікації", мабуть, мають ускладнити життя ухилянтам. Українці в соцмережах сміються з "фортеці Тиса" і обурюються, що укріплення будують тут, а не на кордоні з Росією pic.twitter.com/bq3OoE1xiM
A kárpátaljai magyar gazdákat tömörítő „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítványtól kért uzsonnatámogatást a Kárpátaljai Magyar Líceum, melyet a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola idén hozott létre. Mivel az alapítvány Gazdaasszony Tagozata közös káposztasavanyítást tervezett, november 9-én a Nagydobronyi Szakképzési Centrum épületében a két dolog összekapcsolásából végül egy hatalmas össznemzeti káposztasavanyító nap kerekedett. „Egy nagy buli” keretében öt mázsa káposztát savanyítottak a líceum öt képzési helyszínének 101 diákja, tanáraik és a kárpátaljai gazdaasszonyok.
Kóré Dóra, a Kárpátaljai Magyar Líceum igazgatója nyitotta meg a rendezvényt, aki köszönetet mondott Őrhidi Lászlónak, a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány elnökének a káposztasavanyításhoz felajánlott káposztáért és az alapanyagokért, valamint a Gazdaasszony Tagozat csapatának, akik előkészítették a káposztát és vállalták, hogy ellenőrzik és irányítják a savanyítás folyamatát.
Hidi Tünde, a Kárpátaljai Magyar Líceum Nagydobronyi Részlegének igazgatóhelyettese elmondta, hogy a közös káposztasavanyítást egyben közösségépítő programnak is szánják, ahol a líceum öt képzési helyszínének diákjai egymást is megismerhetik, miközben együtt dolgozzák fel a káposztát vidékünk különböző településeiről jött gazdaasszonyokkal. A káposztasavanyítás mellett a nagydobronyi Gubás Gizi nénivel kipróbálhatták a szövést hagyományos szövőszéken, majd a líceum néptáncos diákjai tartottak táncházat, a közös ebéd után pedig látogatást tettek a Rákóczi-főiskola erdei iskolájában.
Az alapítvány által felajánlott öt mázsa káposztát Nagy Éva somi falugazdász termelte, amit sok önkéntes segítő ‒ felügyelet mellett ‒ egy ipari, motoros káposztagyaluval gyalult szép vékonyra. Tanáraik kezdeti unszolására egyre többen kapcsolódtak be a munkába. Akadt, aki a káposzta tisztogatásában és előkészítésében segített a gazdaasszonyoknak, például a péterfalvai részlegen szakácsnak tanuló Petrás Dávid Levente. Ugyancsak Tiszapéterfalváról érkezett Tusa József, aki végig a motoros káposztagyalunál segédkezett, ő ezt a munkafázist találta a legérdekesebbnek, elmondta, hogy őt nem fogta meg a tánc és a szövés. Pércsi Márton autószerelést tanul a beregszászi részlegen, valamint Vincze Beatrix, a nagyszőlősi részleg ukrántanára is vállalta a káposzta tömörítését sok fiúval és néhány erős lánnyal együtt; a tanárnőék régen savanyítottak otthon is káposztát, de újabban már inkább a boltban vásárolják, ugyanakkor jónak találták a programot. A hagyományos receptet Őrhidi Ágnes mutatta a fiataloknak: mekkora mennyiségű káposztára mennyi só, hasogatott torma, hagyma, babérlevél, szemesbors szükséges. Némelyik hordóba még alma is került. A diákok aztán tömörítették, régi kifejezéssel „dürüzgölték” a káposztát erre a célra készült eszközökkel, de kézzel is meglepően eredményesen. A hagyományokhoz ragaszkodva, felkérésre a palágykomoróci Remeczki Dorina, a nagydobronyi részleg szépészet szakos diákja még azt is bevállalta, hogy alapos lábmosást követően lábbal taposta a káposztát.
Akik kellően elfáradtak a káposztáshordók körül, azok szőni tanultak Gubás Gizi nénitől, valamint néptánccal foglalkozó líceumi diákok bemutatója után a tornateremben tartott táncház is segítette a Kárpátaljai Magyar Líceum kisgejőci, nagydobronyi, beregszászi, nagyszőlősi és tiszapéterfalvai képzési helyeinek diákjait az ismerkedésben, barátkozásban.
Őrhidi László, a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány elnöke később elmondta, nem is gondolta, hogy a közös káposztasavanyítás végül egy ilyen jó hangulatú, nagyszabású programmá alakul. Egyúttal pedig egész télre biztosították a Kárpátaljai Magyar Líceum összes képzési helyszíne számára az egészséges, vitaminban gazdag savanyú káposztát. Egyelőre ezt senki nem merte kijelenteni, de nem kizárt, hogy hagyomány teremtődik a közös káposztasavanyításból.
A november 7–8-án konferenciát szervezett a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány. A kétnapos rendezvényen a dinnye termesztéstechnológiájába kaptak betekintést a helyi gazdák.
Mint ismeretes, a dinnyetermesztés hatalmas változásokon ment keresztül Ukrajnában. Az orosz invázió következtében a nap érlelte, zamatos óriások bölcsője, a herszoni régió ideiglenes megszállása nagyban befolyásolta a piacot. Az ennek következtében kialakult piaci résre lettek figyelmesek a kárpátaljai gazdák, akik közül sokan úgy határoztak, megpróbálkoznak a dinnyetermesztéssel. Ennek aktuális technológiájába, a dinnyetermesztés fortélyaiba kaptak betekintést a jelenlévők kedden Nevetlenfaluban, szerdán pedig Nagydobronyban, ahol az Enza Zaden vetőmagok nemesítésére és zöldségmagok előállítására szakosodott észak-hollandiai székhelyű vállalat szakemberei tartottak előadást.
Varga István, a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza a nevetlenfalui konferencia előtt tudósítónknak elmondta, a számok azt mutatják, hogy az elmúlt két évben Kárpátalján jelentősen megnőtt a dinnyetermesztők száma, a tapasztalathiány viszont okozott némi gondot a felmerülő problémák megoldásában. „A háború okozta sajnálatos gazdasági helyzet miatt, melynek következtében Dél-Ukrajnában, ahol a dinnyetermesztésnek nagy múltja van, nem tudnak most úgy termelni a gazdák, ahogy a piaci igény megkívánná. Vidékünkön is sokan felismerték, hogy a dinnyetermesztésben jó lehetőség van, emiatt tavaly és tavalyelőtt is többen megpróbálkoztak több hektáron dinnyét termeszteni. A helyiek ugyanakkor nem rendelkeznek még tapasztalattal, voltak a gazdáknak problémáik, felmerültek különböző gondok. Ezért gondoltuk azt, hogy egy olyan előadót hívunk meg, aki ebben a témakörben a segítségünkre tud lenni. Egy dél-ukrajnai szakember érkezett hozzánk, aki bemutatja a különböző fajtákat és azok termesztéstechnológiáját” – magyarázta a benei falugazdász.
„Az alatt a húsz év alatt, amióta Ukrajnában vagyunk, igyekszünk minőségi szolgáltatásokat nyújtani, magas szintű szakembereink vannak. Mikola Szova, a mai előadónk a dinnyetermesztés tapasztalt szakembere. Társaságunk székhelye Hollandiában van, mi pedig az ukrajnai kirendeltsége vagyunk; vetőmagok értékesítésével foglalkozunk, emellett szaktanácsokkal, konzultációkkal segítjük a termesztés folyamatát” – hangsúlyozta a konferencia elején Vaszil Felcan, az Enza Zaden nyugati régiójának értékesítő menedzsere.
Mikola Szova, az Enza Zaden Ukraine technikai menedzsere, a konferencia előadója, a háború kitörése előtt 13 éven át foglalkozott dinnyetermesztéssel a Herszon megyei Kahovkában. Szemléletes prezentációjában saját tapasztalatait osztotta meg a kárpátaljai gazdákkal: felhívta figyelmüket a palántázás, az ültetés és az öntözés fontos részleteire, valamint a kártevők elleni hatékony védelemre is hangsúlyt fektetett. A kárpátaljai gazdák eredményeit értékelve a szakember elmondta, vidékünkön van jövője a dinnyetermesztésnek: „Ebben a régióban van jövője ennek a tevékenységnek. A kárpátaljai gazdák második éve foglalkoznak komolyabban ezzel az ágazattal. Néhányukkal telefonon konzultáltam, próbáltam segíteni tanácsokkal őket. Meg kell mondjam, elég jól sikerült nekik, a lembergi piacon tudták értékesíteni a termést. Az íze jó, az időjárási körülmények adottak, úgyhogy ha lesz a gazdákban akarat, minden további nélkül lehet Kárpátalján dinnyét termeszteni” – mondta Mikola Szova.
Őrhidi László, a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány elnöke a konferencia célját kiemelve aláhúzta: szem előtt kell tartani, hogy a jövőben sikeresebbek és jövedelmezőbbek legyenek a kárpátaljai gazdák vállalkozásai, ennek elérésében nyújtanak segítséget az ilyen alkalmak. „Régi kapcsolatunk van egy holland vetőmagcéggel, amely Ukrajna egész területén jelen van. Kértük, hogy javasoljanak egy olyan szakembert, akinek gyakorlati tapasztalata van a dinnyetermesztésben. Az elmúlt két év a dinnyének egy óriási fellendülését hozta Kárpátalján, melyből jelentős jövedelmet lehet realizálni. A szakember eljött, rámutatott azokra a technológiai problémákra, esetleges hibákra és apróságokra, amelyek sikeressé vagy éppen sikertelenné tehetik a dinnyetermesztést” – fogalmazott Őrhidi László, hozzátéve: véleménye szerint aki részt vett ezen az eszmecserén, az hasznos tanácsokat hallott, és olyan tudással megy haza, melynek birtokában sikeresebb lehet a jövő évi termesztés.
Bár a régióban valóban többen kezdtek dinnyetermesztésbe, ez még nem elégíti ki az ukrajnai piaci igényeket, ugyanakkor világossá vált, hogy van és lesz kereslet a Kárpátalján termett dinnyére.
