November 28-án ünnepi hangulat töltötte meg a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) átriumát, ahol fiatalok és tanáraik gyűltek össze az elsőéves hallgatók köszöntésére. Az eseményt a II. RF KMF Hallgatói Önkormányzata (HÖK) és a Kölcsey Ferenc Szakkollégium Hallgatói Önkormányzata (KFSZ HÖK) szervezte.
Az ünnepség kezdetén köszöntötték a meghívott vendégeket, oktatókat. Ezt követően Csernicskó István, a Rákóczi-főiskola rektora üdvözölte az első- és felsőéves hallgatókat. Beszédében kiemelte: „A gólyaavató hajdan szerves része volt a főiskolai életnek, hozzátartozott a hagyományaihoz. A HÖK, az oktatói gárda és a személyzet már hetekkel korábban, alaposan készült az eseményre. […] A világjárvány és a háború megakasztotta a gólyabálok sorát. Ma viszont, hála a nemrégiben újraszerveződött HÖK-nek, ismét ünneplőbe öltözött gólyák izgulnak, hogy eljárják a nyitótáncot. […] Mi ma itt köszönteni jöttünk össze, hogy együtt méltassuk gólyáinkat, ezzel is jelezve, az élet él és élni akar.”
Ezt követően Kozub Gergely, a II. RF KMF HÖK korábbi elnöke is köszöntötte a résztvevőket: „Ez az az este, ahol először igazán átélhetitek, hogy milyen része lenni egy olyan közösségnek, amelyet összetart a főiskolánk szellemisége, értékei és a közös célok. Ez a főiskola azért van, hogy támogasson benneteket, de Ti is formáljátok azt, amit közösen építünk.”
Hidi M. Petra, a II. RF KMF HÖK elnöke aláhúzta: „Ti, kedves Gólyák, ma léptetek be igazán ebbe a közösségbe. Ez egy olyan út kezdete, amely tele van kihívásokkal, de ugyanakkor rengeteg élményt és sikert is tartogat számotokra. A HÖK célja, hogy ezen az úton végig mellettetek álljunk, legyen szó tanulmányi, közösségi vagy egyéni problémákról. Mi azért vagyunk itt, hogy meghallgassunk, segítsünk és képviseljünk benneteket. Használjátok ki ezt az alkalmat arra, hogy megismerkedjetek egymással. Ez az este rólatok szól, az új kezdetekről és a közös élményekről.”
Gábor Anna, a KFSZ HÖK elnöke is méltatta az elsőéves hallgatókat. Kiemelte: „Ez az este nem csupán a főiskolai hagyományok ápolásáról szól. A gólyaavató a kezdetek ünnepe, az első olyan alkalom, amely során megtapasztalhatjátok, hogy mit jelent egy olyan közösség részesévé válni, amely együtt dolgozik, tanul és ma titeket köszönt. Ez a közösség nem csupán arról szól, hogy ugyanazon az intézményen belül tanulunk, hanem arról is, hogy egymást támogatva és inspirálva fejlődünk.”
A köszöntéseket követően elérkezett az est fénypontja: az elsőéves hallgatók keringője. Az ünneplőbe öltözött fiatalokat több hónapon át Meggyesi Anita készítette fel.
A továbbiakban megtekintették az októberben megrendezett gólyatáborról készült kisfilmet. (A gólyatáborról részletesen itt olvashatnak.) Ezután minden elsőéves hallgató a színpadra vonult, s esküvel tettek fogadalmat. Végül a HÖK tagjai feltűzték a remény zöld szalagját az elsőéves hallgatók mellkasára. A történelmi egyházak képviselői, Marosi István, az Ortutay Elemér Görögkatolikus Szakkollégium igazgatója, valamint Margitics János főiskolai lelkész kért áldást a most megkezdett útra.
Ezután megválasztották a gólyabál „királyi párját”. Az idei tanév bálkirálya Pinte Sándor, bálkirálynője Répási Anna lett.
Az esemény végéhez közeledve a hallgatók elismeréseket adtak át tanáraiknak. A legviccesebb, a legcsinosabb, a legsármosabb, akire leginkább felnézek és a legnagyobb legenda címeket osztották ki az oktatók között.
A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából november 28-án különleges programot rendeztek a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán. Az intézmény Apáczai Csere János Könyvtárának központi olvasótermében könyvbemutatók és pódiumbeszélgetések várták az érdeklődőket.
Az eseményt a főiskola Történelem- és Társadalomtudományi Tanszéke, valamint a Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpont szervezte, melyen két jelentős mű került bemutatásra: Beregszász város monográfiája, valamint Nagybereg krónikája.
A programot ünnepélyes megnyitó és köszöntők indították. Elsőként Buczkó István konzul köszöntötte a megjelenteket. Beszédében aláhúzta: „A Beregszász város monográfiája és Nagybereg krónikája című monográfiák megjelenése nem pusztán tudományos mérföldkő. Ezek a művek történelmünk és kultúránk olyan szeleteit tárják elénk, amelyek alapvetőek identitásunk megőrzésében és megértésében. Egy-egy ilyen kiadvány lehetőséget nyújt arra, hogy múltunkat hitelesen, alapos kutatások eredményeire támaszkodva mutassuk be a jövő generációi számára. Fontos hangsúlyoznunk, hogy az efféle művek nem csupán a szakmai közönségnek szólnak, hanem hidat képeznek a tudományos világ és a mindennapi élet között. Segítenek felismernünk, honnan jövünk, milyen értékek mentén formálódott közösségünk, és milyen példákat meríthetünk a múltból a jelen és a jövő kihívásaihoz.”
Ezt követően Csernicskó István, a főiskola rektora méltatta a munkák elkészültét. Mint mondta: „A Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódva ma megmutatjuk, szerény módon hogyan tudunk hozzájárulni a magyar tudományossághoz. Idén nem kell szerénykednünk, hiszen több esemény is megvalósult ennek tükrében. […] Nyugodtan mondhatom, hogy a ma bemutatott monográfiák megérdemlik a figyelmet, hogy meghallgassuk, miről is szólnak. Volt alkalmam mindkét kötetbe belelapozni, s állíthatom, mindkettő érdemes arra, hogy a téli bekuckózás ideje alatt kezünkbe vegyük.”
Ezután a Beregszász város monográfiája című kötet bemutatása következett. A könyvet elismert történészek és kutatók ismertették: prof. dr. Barta János, prof. dr. Püski Levente, valamint dr. Zubánics László. Elsőként Barta János történész részletesen ismertette a könyv korszakolását, valamint annak unikumát. Majd Zubánics László, az Ungvári Nemzeti Egyetem docense, szaklektor mondta el, miért fontosak az ilyen helytörténeti munkák, a helyi struktúrák feltérképezése, a vélt és valós történelem harmóniába hozása.
Ezt egy pódiumbeszélgetés követte, amely során a kötet szerzői és szerkesztői osztották meg gondolataikat a kiadvány létrejöttéről és jelentőségéről. A főiskola oktatója, Szakál Imre kérdéseire válaszolva mondták el a szerzők álláspontjukat. Szamborovszkyné Nagy Ibolya ismertette, hogyan lehet több száz évet, különböző korokat úgy bemutatni, hogy mindegyikben legyen hasonlóság, s folytonos legyen a téma. A szerzők tudatosan törekedtek arra, hogy megjelenjen az oktatás, a kultúra, a gazdaság minden korszakban. Molnár D. Erzsébet szerző és szerkesztő hangsúlyozta a könyv újszerűségét. Rácz Béla ismertette, az ókori leletek alapján mikorra datálható az első ember megjelenése a térségben. Kész Barnabás beszámolt arról, hogy mikorra tehető Beregszász várossá szerveződése. Csatáry György a Rákóczi-szabadságharc eseményeit mutatta be. Dancs György a 19. századi városi életet vázolta. Molnár Ferenc az 1848–49-es szabadságharc vonatkozását mondta el. Braun László a dualizmus korában tapasztalt fejlődést vázolta. Ezt követően Maruszics Erik a világháborús veszteségeket foglalta össze. Őt követően Molnár D. Erzsébet a málenkij robot beregszászi vonatkozásait mondta el. Váradi Natália a szovjet éra jelentőségéről beszélt. Szamborovszkyné Nagy Ibolya az oktatás és az egyház szerepét hangsúlyozta. Végezetül Molnár D. István a város jelenleg ismert demográfiai tendenciáit mondta el.
A monográfia 14 különböző fejezetből áll, 12 szerző által készült el.
A délután második felében került sor a Nagybereg krónikája című kismonográfia bemutatójára. A munka Szamborovszkyné Nagy Ibolya többéves kutatómunkájának eredménye. A művet Csatáry György és Molnár D. István méltatta, majd egy rövid, ám tartalmas pódiumbeszélgetés zajlott a szerzővel, melyet Molnár D. Erzsébet vezetett.
A program zárásaként a Nagybereg krónikája kiadását támogató Együtt Beregért Civil Szervezet képviselője, Tóth László tartott beszédet, majd az eseményt kérdések és egy zárszó koronázta meg.
Ez a tudományos rendezvény nemcsak a helyi közösséget, hanem a magyar tudományos élet jelentős alakjait is összehozta, így ünnepelve a tudomány és a kutatás értékteremtő szerepét.
Az esemény végén Orosz Ildikó, a főiskola elnöke méltatta a monográfiák megjelenését, s mondta el személyes kötődését a Nagyberegről szóló munka kapcsán.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földrajz és Turizmus Tanszéke november 26-án tudományos rendezvényt tartott a magyar tudomány ünnepe alkalmából, amelynek keretében könyvbemutatóra is sor került az intézmény Apáczai Csere János Könyvtárában. Az eseményen a résztvevők megismerkedhettek Erőss Ágnes művével, amely a Hatalomváltó terek. Szimbolikus terek és térhasználat többnemzetiségű városokban címet viseli.
„A magyar tudomány ünnepéhez kapcsolódóan rendszeresen szervezünk könyvbemutatókat és konferenciákat, így kézenfekvő volt, hogy ennek a kötetnek a bemutatása is illeszkedjen a rendezvénysorozatunkba” – mondta dr. Csernicskó István, a Rákóczi-főiskola rektora. Hozzátette, hogy a szerzővel, Erőss Ágnessel hosszú évekre visszanyúló szakmai kapcsolatot ápolnak, hiszen többször járt már Kárpátalján és közös kutatásokban is részt vett.
A könyv témája a szimbolikus terek és a köztérnevek politikai és társadalmi jelentőségét vizsgálja Beregszász és Nagyvárad példáján keresztül. „Az érdekelt, hogy hatalomváltások után miként változnak a közterek, a köztéri szobrok, az emléktáblák. Mindez pedig arról is mesél, hogyan formálódik a városi tér, és az adott tér miért válik fontossá az aktuális hatalom számára” – fogalmazott Erőss Ágnes, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézetének tudományos munkatársa. A kötet átfogó képet ad arról, hogy a szimbolikus terek a politikai hatalom és a közösségi identitás kiemelt eszközeivé váltak az elmúlt évszázadokban.
A kötetben Beregszász esetében a szerző az Osztrák–Magyar Monarchia időszakától kezdve követi nyomon a közterek és köztérnevek alakulását. A kutatás érinti a csehszlovák időszakot, a második világháború utáni szovjet korszakot, valamint a rendszerváltás és a 21. század első évtizedének hatásait is. A fejezetek részletesen bemutatják, hogy a közterületek elnevezései miként tükrözték az aktuális politikai hatalmat, és milyen szerepet játszottak a helyi közösségek identitásának formálásában. A Nagyváradról szóló elemzés hasonló történeti megközelítést alkalmaz, bemutatva, hogyan alakultak a közterek az Osztrák–Magyar Monarchia időszakától kezdve egészen a rendszerváltás utáni évekig. A könyv kitér a két világháború közötti időszakra, a második bécsi döntést követő évekre, a kommunizmus évtizedeire, majd a rendszerváltás utáni időszakra is. Az elemzések megmutatják, hogy a közterületek elnevezései hogyan váltak a politikai hatalom szimbolikus kifejezőeszközeivé, és miként tükrözték a társadalmi változásokat. A két város története párhuzamosan mutatja be a hatalomváltások hasonlóságait és különbségeit, feltárva a helyi sajátosságokat.
A kötet megjelenése különösen aktuális és releváns a kárpátaljai közönség számára, hiszen Beregszász szimbolikus tereit és történetét tárgyalja, így a helyi lakosok számára közvetlen betekintést nyújt saját városuk múltjába. A főiskola szervezői hangsúlyozták, hogy a könyvbemutató kiváló alkalmat teremtett arra, hogy a helyi közösség is részletesen megismerhesse a kutatás eredményeit és reflektálhasson azok tartalmára.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola november 13-án, a magyar nyelv napján ünnepelte a Filológia Tanszék jubileumát egy különleges visszatekintő rendezvény keretében, amelyet a főiskola átriumában tartottak. Az eseményen méltatták az angol, magyar és ukrán tanárképzés hosszú múltra visszatekintő fennállását. A résztvevők között kárpátaljai és magyarországi partnerek, valamint a tanszék egykori végzősei is jelen voltak.
A rendezvény fő célja az elmúlt évek eredményeinek megünneplése, valamint a főiskolai egység jelenlegi és volt oktatóinak, hallgatóinak köszöntése volt.
Az eseményt Ferku Szilveszter mesterszakos hallgató előadásában Vári Fábián László – a tanszék nyugalmazott oktatója – versével nyitották meg, aki az Útban Törökország felé című művet adta elő. Ezt követően dr. habil. Beregszászi Anikó, a tanszék vezetője mondott köszöntőt, amelyben kiemelte a tanszék fontos szerepét a régió kulturális életében. Mint aláhúzta: „26 éve vagyok ezen a tanszéken, végigjártam a szamárlétrát. Ma itt állva azt kell mondanom, a tanszék nemcsak képzést kínál, de közösséget is épít. Ékes bizonyítéka ennek a mai nap s számos sikeres végzett hallgató.”
Ezt követően köszöntötték a megjelenteket, köztük a külképviseletek vezetőit, a főiskola vezetőségét, külhoni és kárpátaljai partnerintézmények delegációit s a már végzett hallgatókat, akik ellátogattak a jubileumi ünnepségre.
Majd Bocskor Andrea korábbi európai parlamenti képviselő, egykori végzett hallgató emlékezett vissza főiskolai éveire, méltatta tanárait s az intézményt, amelynek, mint mondta: „oly sokat köszönhet”.
A következőkben Ferenc Viktória, az Európai Parlament képviselője is beszédet mondott, hangsúlyozva a főiskola jelentőségét a kárpátaljai magyarság megőrzésében. A magyar nyelv napjának apropóján kiemelte: „Anyanyelvem magyar, de ukránul is megtanultam, hiszen arra is szükségem volt. Majd elsajátítottam az angolt is. Később, egy dél-amerikai kaland során a spanyol nyelvet is elkezdtem elsajátítani. […] Mandátumom alatt, remélem, meglesz az ötödik nyelv, a francia is.”
Ezután Mándy Dávid Lajos főiskolai hallgató Monti csárdás című hegedű-előadása következett. Gazdag Vilmos tanszékvezetőhelyettes ezután részletesen bemutatta a tanszék múltját és jelenét számadatokkal, majd kitért a különböző szakok és képzési kínálatok fejlődésére is. A Filológia Tanszék az intézmény egyik legrégebbi egysége, 1998-ban alakult Nyelvészeti Tanszék néven. Jól mutatja a fejlődést az is, hogy jelen tanévben a jubiláló tanszék hét képzési programot felügyel, amelyek nappali és levelező képzési formában is elérhetők, s ezáltal ezen a kampuszon van a legtöbb hallgató is az intézményben.
Az informatív összefoglaló után ismét a diákok előadása következett: elsőként Leszja Ukrajinka, majd Pavlo Ticsina versét adták elő magyar és ukrán nyelven.
Az ünnepi program pódiumbeszélgetéssel folytatódott, ahol a főiskola részéről Orosz Ildikó elnök, Csernicskó István rektor, Beregszászi Anikó tanszékvezető, valamint a partnerek közül Kecskés Judit, a Miskolci Egyetem docense és Vraukó Tamás professzor vetettek számot Csordás László moderálásával a tanszék kezdeti időszakáról, majd a jelenlegi működési és kutatói tevékenységéről.
A program részeként az Összukrán Hallgatói Shakespeare-fordítói Verseny 3. helyezést elért díjazottja, Rotkovszka Viktória főiskolai hallgató is bemutatta munkáját, majd magyar és ukrán népdalokat hallgathattak meg a résztvevők.
Ezután ismét pódiumbeszélgetésre került sor, a jelenlegi oktatók s egykori, már végzett hallgatók részvételével.
Az esemény záróakkordja a magyar nyelv napjához kapcsolódó irodalmi összeállítás volt, melynek különlegessége, hogy olyan verseket alkalmaztak színpadra, melyeket egykori és jelenlegi oktatók, hallgatók munkáiból válogattak össze.
A nagyszabású esemény méltóképpen megkoronázta a Filológia Tanszék jubileumának megünneplését.
November 7-én a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán tartott előadást Kántor Zoltán, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Nemzetközi és Politikatudományi Intézet Politológia Tanszékének egyetemi docense, valamint a Nemzetpolitikai Kutatóintézet vezetője. Plenáris előadásának címe „A nemzetpolitika tudományos alapjai: kisebbségi társadalmak és nemzetpolitika” volt.
Az esemény szervezői a Rákóczi-főiskola egységeiként működő Kölcsey Ferenc Szakkollégium, valamint a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpontok voltak.
Az előadás kezdetén Szakál Imre, a főiskola oktatója, a Szakkollégium Kisebbségtudományi Műhelyének vezetője köszöntötte a részt vevő érdeklődőket, szakkollégistákat. Köszöntőjében hangsúlyozta: „Kántor Zoltán, a PPKE Nemzetközi és Politikatudományi Intézet docense és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet vezetője segítségével ma mélyebb betekintést nyerhetünk abba, hogy a kisebbségi közösségek és a nemzetpolitika hogyan kapcsolódnak össze, és miért olyan fontos ez a kapcsolat napjainkban. Ez a téma azért különösen lényeges számunkra, mert segít megérteni, hogy a kisebbségi közösségek hogyan járulnak hozzá egy-egy ország társadalmi és kulturális életéhez, és milyen kihívásokkal néznek szembe.”
Az előadáson a kutatóintézet-vezető a kisebbségi társadalmak és a nemzetpolitika kapcsolatának tudományos alapjait mutatta be, érintve a nemzetpolitika legfontosabb kérdéseit és kihívásait. Előadásának kezdetén bemutatta az irányítása alatt működő Nemzetpolitikai Kutatóintézetet. Hangsúlyozta, az intézmény alapításának célja az volt, hogy a határon túli magyar közösségekkel és az anyaországi támogatáspolitikával kapcsolatos ismereteket tudományos kutatások révén gyarapítsa, és a döntéshozók számára is alkalmazható formában összegezze.
A tevékenységi körök bemutatását követően említőlegesen ismertette a már megvalósult kárpátaljai vonatkozású kutatásokat, valamint azt, hogy a különböző külhoni régiók között hogyan változott a népességszám, az asszimiláció és a vándorlási egyenleg, s hogy főként ezeknek milyen specifikus tényezői vannak. Előadásának végén szólt a vidékünket érintő, már megvalósult szociális támogatásokról, s azok népességhez kapcsolódó hatásairól.
Kántor Zoltán az előadást követőe a Kárpátalja hetilapnak elmondta: „Elsősorban azt szoktam kiemelni, hogy a külhoni magyarság reprodukciójának a kulcsa a közösségben való gondolkodás. Tehát ne gondolkodjunk csak oktatásban, csak választáson való részvételben, hanem összközösségben, hogy tegyünk meg mindent a saját területünkön, s akkor előre tudjuk vinni ezeket az ügyeket. S szerintem ez az egyetlen módja, hogy prosperáljon az adott közösség… Ha nincs gyerek, nincs jövő, még ha ez közhelyszerűen is hangzik. A gyakorlat is lényegében ezt jelenti, meg kell szülessenek ezek a gyerekek, hogy reprodukálódjon a közösség. Érdekünk, hogy minél több magyar család vállaljon gyermeket, s magyar iskolába küldje. De hasonlóan az is érdekünk, hogyha már vegyes házasság, akkor a gyerek ismerje a magyar közösséget. Ezért is fontos a nemzetpolitika számára a családok támogatása, hiszen a döntések a családban születnek… Hasonlóan a kivándorlás és otthonmaradás kérdése is a családban dől el. S minél jobban érzik magukat a szülők a közösségben, annál nagyobb az esélye az otthonmaradásnak.”
Molnár Ferenc, a Történelem- és Társadalomtudományi Tanszék tanszékvezető helyettese, a Kölcsey Ferenc Szakkollégium igazgatója interjújában aláhúzta: „A tavalyi tanévtől vette kezdetét szakkollégiumunk működése a főiskolán. Egyik tudományos műhelyünk a kisebbségtudományi műhely. Az egyetlen kötelező műhelyünk, mely nemcsak egyesíti diákjainkat, de kötelező az ezen való részvétel. Annál is inkább, hogy betekintést nyerjenek a politikai, kisebbségi, tudományi alapdolgokba, -fogalmakba. Kárpátalján, a kisebbségben lévő magyarság számára ez rendkívül fontos.”
Az eseményen a résztvevők betekintést nyerhettek a kisebbségi közösségek szerepébe a nemzetpolitikai folyamatokban, valamint megismerhették az aktuális kutatási irányokat és eredményeket ezen a területen.
Október 22-én a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán tett látogatást Pósánné Rácz Annamária felsőoktatásért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár. A tisztviselő Orosz Ildikó elnökasszonnyal, Csernicskó István rektorral, Berghauer Sándor és Csizmár János rektorhelyettesekkel, Vizáver Árpáddal, az intézmény Egészségügyi és Sportcentrumának igazgatójával, Szedlák Dénessel, a kollégium igazgatójával és Csirpák Zoltánnal, az Egán Ede Szakképzési Centrum igazgatójával találkozott.
A helyettes államtitkárasszony megismerkedett a Pro Cultura Subcarpathica, a Tulipán Tanoda, a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány és a Napsugár Hagyományőrző Gyermekcsoport munkájával. A kulturális és művészi szervezetek fellépéssel is készültek a vendég tiszteletére.
„A hagyományápoló, nemzeti értékeket képviselő tevékenységnek az apropóján jöttem ma el a Rákóczi-főiskolára. 2024-ben is a Kulturális és Innovációs Minisztérium megbízásából a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő nyílt és meghívásos pályázatot hirdetett a Csoóri Sándor Alapból a népi kultúra közösségteremtő műfajainak támogatására, melyen 600 határon túli csoportot díjaztunk. Köztük van a Napsugár Hagyományőrző Gyermekcsoport és a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet is, melyhez külön gratulálok” – hangzott beszédében, melyet követően lismerő oklevelet nyújtott át Kokas Erzsébetnek, a Napsugár Hagyományőrző Gyermekcsoport vezetőjének és Molnár Krisztinának, a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet képviselőjének.
Október 22-én tartotta meg a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány (GENIUS JA) a Soós Kálmán-ösztöndíjprogram ünnepélyes átadóját a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Gross Arnold termében a 2024–2025-ös tanévre. A három kategóriában meghirdetett pályázatot immár 13. alkalommal valósította meg a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.
Az esemény kezdetén Váradi Natália, az „GENIUS” JA igazgatója nyitotta meg a rendezvényt. Ezt követően a jelenlévők egy perc néma csenddel adóztak a nemrégiben elhunyt Potápi Árpád János államtitkár tiszteletére.
Az eseményt megtisztelte jelenlétével Pósánné Rácz Annamária felsőoktatásért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár, aki köszöntötte is az ösztöndíjasokat. Beszédében kiemelte: „Egy felsőoktatási intézménynek mindig szerepe van abban, hogy milyen társadalmi közeget tud maga köré építeni. Ezt a feladatot mindenhol fel kell vállalnia egy felsőoktatási intézménynek. A főiskola nem csupán ilyen felsőoktatási intézményként működik, de központja szakképzési centrumnak, óvoda- és iskolahálózatnak. Továbbá maga köré gyűjti azokat a szervezeteket, amelyeknek elsődleges hitvallásuk és céljuk a magyar kultúra megőrzése, erősítése és továbbadása.”
Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola elnöke beszédében kiemelte: „Ez az ösztöndíj arról is szól, hogy motiválják azokat, akik helyi kérdésekkel és problémákkal foglalkoznak tudományos szinten. Segíti azokat, akik vidékünket járják körbe tudományos alapon. Valamint ott van azok mellett az oktatók mellett is, akik az ilyen munkák mellé segítő jegyzeteket készítenek.”
Csernicskó István rektor beszédében kiemelte, hogy az ösztöndíjprogram az intézmény egykori rektorának, Soós Kálmánnak a szellemiségét viszi tovább. Mint mondta: „A tudomány nem nemzeti, hanem nemzetközi, de ki dicsérjen, ha mi magunk nem tesszük. Soós Kálmán mindig motiválni akarta a hallgatókat. Szándéka beteljesült, a zsúfolásig megtelt terem is erről tanúskodik.”
A köszöntőket követően átadták az ösztöndíjakat. Díjazták a kárpátaljai vonatkozású szakdolgozatokat, a magyar nyelvű felsőoktatás munkáját elősegítő oktatási jegyzetek és szaknyelvi szótárak készítését, valamint a Kárpátaljai Vándoregyetem előadóit. Az ösztöndíjprogram célja a kárpátaljai felsőoktatási intézményekben dolgozó, tanuló, magyar nemzetiségű kutatók és hallgatók tudományos tevékenységre ösztönzése, a magyar tudományos szaknyelv fejlesztése.
Az ünnepélyes átadót követően Váradi Natália tartott előadást az 1956-os forradalom és szabadságharc kárpátaljai vonatkozásáról. Ezután a Kárpátaljai Vándoregyetem előadásai következtek. Az öt helyszínen megvalósult előadások célja, hogy a kárpátaljai magyar nyelvű felsőoktatásban dolgozó tanárok és kutatók valamennyi, Kárpátalján magyar nyelven oktató felsőoktatási intézményben bemutathassák kutatási témájukat vagy olyan tudományos eredményeiket, amelyek széles körű érdeklődést válthatnak ki.
Az ösztöndíjprogram során 11 előadó munkáját díjazták a Vándoregyetemen tartott előadásért. 12 nyertes pályázatot ismertek el magyar nyelvű oktatási jegyzetek és szaknyelvi szótárak készítéséért, valamint 51 hallgatót díjaztak helyi vonatkozású szakdolgozataikért.
Több ukrajnai és külföldi felsőoktatási intézménnyel együttműködve szervezett nemzetközi tudományos konferenciát a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola október 15–16-án. A Kiberbiztonság a határokon átnyúló együttműködésben című rendezvény célja a kiberbiztonság jelenlegi kihívásainak megvitatása nemzetközi együttműködés által, kutatók és gyakorlati szakértők közötti tapasztalatcsere, valamint javaslatok megfogalmazása a globális kiberbiztonság fejlesztésére. Az esemény három nyelven: ukránul, magyarul és angolul zajlott.
A rendezvény kezdetén Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola elnöke köszöntötte a hibrid formában megvalósuló konferencia résztvevőit. Kifejtette: „Nagy öröm számomra, hogy a Történelem- és Társadalomtudományi Tanszék nemzetközi konferenciát szervez ilyen aktuális témában.” Csernicskó István, a főiskola rektora szintén üdvözölte a konferencia előadóit és a megjelent érdeklődőket. Beszédében kiemelte: „Köszöntök mindenkit a mai kiberbiztonsági konferencián, amely egyre fontosabbá válik világunk gyorsan fejlődő digitális környezetében. Az intézményünk számára kiemelten fontos, hogy teret biztosítson a legújabb kutatások, innovációk és tapasztalatok megosztásának ezen a kritikus területen. A kiberbiztonság kérdése nem csupán technológiai, hanem társadalmi és gazdasági jelentőségű kihívás is, amelynek megoldása közös erőfeszítéseinket követeli meg. A mai esemény lehetőséget kínál arra, hogy szakértők, kutatók és gyakorlati szakemberek együtt gondolkodjanak, tapasztalatot cseréljenek és közös megoldásokat találjanak a globális kiberfenyegetések ellen.”
A magyarországi külképviseletek nevében Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ügyvivője köszöntötte a megjelenteket. Grațian-Florin Pârvu konzul Románia Aknaszlatinai Konzulátusa képviseletében szólt az egybegyűltekhez. Vira Drahunova Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériuma nevében üdvözölte a konferenciát. Olekszandr Packan, a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció elnökhelyettese is kifejezte álláspontját a téma aktualitása kapcsán, s üdvözölte a szervezők munkáját. A társszervező felsőoktatási intézmények nevében Sergej Iľkovič, a szlovákiai székhelyű Eperjesi Egyetem tanszékvezetője és Vitalij Andrejko, az Ungvári Nemzeti Egyetem tanszékvezetője köszöntötte a résztvevőket.
A plenáris előadások sorát Grexa Liliána, a Magyar Országgyűlés ukrán nemzetiségi szószólója nyitotta meg Az ukránok biztonsága Magyarországon című beszámolójával. Őt követte Natalija Pazjura, a Nemzeti Légiközlekedési Egyetem tanszékvezetőjének előadása az IT-szakemberképzés sajátosságairól. Okszana Rezvan, a Harkivi Nemzeti Egyetem tanszékvezetője a biztonságos élettér pszichológiájáról értekezett. Ihor Todorov, az Ungvári Nemzeti Egyetem professzora A kiberbiztonság megjelenése Ukrajna új biztonsági szerződéseiben címmel tartott előadást. Ihor Ljah, aki szintén az Ungvári Nemzeti Egyetem professzora, A modern kiberfenyegetés kockázata a mobilalkalmazásokban c. előadást tartotta meg. Végezetül Maruszinec Marianna, a Rákóczi-főiskola docense, a rendezvény egyik szervezője Kritikus nemzeti infrastrukturális objektumok védelme a kibertámadásokkal szemben: Írország tapasztalatai témában adott elő.
A délután folya(mán több szekcióban folytatódott a munka: Kiberbiztonság a kiberreziliencia területén, Modern gyakorlatok a kiberbiztonság területén, Információs kommunikáció, a gazdaság és az emberi tevékenység egyéb területeinek kiberbiztonságára vonatkozó követelmények, Kiberbiztonság: külföldi tapasztalatok, A mesterséges intelligencia szerepe az információbiztonság területén.
A konferencia másnapján workshopra és mesterkurzusra került sor a diákok részére Ivan Havrilj, a „Dzsura” szervezője és Darcsi Karolina, a főiskola oktatója vezetésével.
Maruszinec Marianna, a konferencia egyik szervezője hetilapunknak adott nyilatkozatában elmondta: „A kiberbiztonság napjaink egyik legnagyobb kihívása, amely folyamatosan változik és fejlődik a technológia gyors ütemű fejlődésével. Egy ilyen konferencia megszervezése azért kiemelten fontos, mert lehetőséget ad arra, hogy a világ különböző részeiről becsatlakozó kutatók, szakértők és gyakorlati szakemberek megosszák tapasztalataikat és tudásukat egymással, főként hallgatóinkkal, akik napi szinten különböző platformokon kommunikálnak. Az együttműködés és a nemzetközi párbeszéd elengedhetetlen ahhoz, hogy hatékony válaszokat találjunk erre a kérdésre.”
Október 4–6. között a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) Hallgatói Önkormányzata és a Kölcsey Ferenc Szakkollégium (KFSZ) Hallgatói Önkormányzata közösen szervezte meg az intézmény gólyatáborát. A Rákóczi-főiskolán hosszú hagyományokra visszatekintő program idén is felejthetetlen élményeket nyújtott az elsőévesek számára. A rendezvénynek a II. RF KMF Nagydobronyi Erdei Iskola és Kutatóbázisa adott otthont.
A tábornak minden évben van egy tematikája. Az utóbbi években az aktuálisan népszerű sorozatok, filmek közül válogattak a szervezők. Idén sem volt ez másképp, hiszen a Sárkányok háza c. sorozatra építve alkották meg a programot a hallgatói közösségek. A négy csoportba osztott 32 fiatal a sorozatbeli Stark, Targaryen, Valeryon, Hightower házak színeiben versenyeztek a hétvége során.
A péntek reggeli indulás után a résztvevők megérkeztek Nagydobrony határába, ahol azonnal kezdetét vette a feladatok teljesítésének sora. A nap ezen része a csapatok összekovácsolására irányuló feladatok teljesítéséről szólt. Az ungvári járási település különböző helyszíneinél, nevezetességeinél ismeretterjesztő információkat kaptak, valamint feladatokat teljesítettek az elsőévesek. A teljes települést feltérképezve érkeztek meg délután az erdei iskola területére, majd délután a vacsora és az üdvözlőbeszédek után olyan kreatív kihívások tették izgalmassá a napot, mint a sárkányfészek-készítés és taktikai megbeszélések. A késő esti órákban a sárkányfészkek őrzésére koncentráltak a gólyák, ezzel zárva a napot.
Szombaton már hajnalban folytatódtak az események, kezdve a sárkányfészekjáték lezárásával és egy reggeli tornával. A nap további része színes programokkal telt, beleértve a kvíz- és zászlós feladatokat, valamint a szórakoztató sárkánynévkihívást. Emellett a résztvevők egy környezetvédelmi előadást is meghallgathattak Gábor Annától, a KFSZ HÖK elnökétől. Este a „La Casa de Papel” névre keresztelt feladatsor hozott újabb izgalmakat a résztvevők életébe.
A vasárnapi zárszót követően rengeteg élménnyel gazdagodva tértek haza mind a gólyák, mind a szervezők.
Hidi M. Petra, a főiskola Hallgatói Önkormányzatának elnöke hetilapunknak adott nyilatkozatában elmondta: „Mindig is úgy gondoltam, hogy a gólyatábor az egyik legfontosabb esemény az elsőévesek számára. Emlékszem, amikor én is részt vettem a gólyatáborban, mennyire sokat segített abban, hogy beilleszkedjek a főiskolai közösségbe és barátságokat köthessek, amelyek azóta is tartanak. Ezúton is szeretnénk hálánkat és köszönetünket kifejezni támogatóinknak: a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolának, a II. RF KMF Nagydobronyi Erdei Iskolájának és Kutatóbázisának, valamint a Kiscsikó menzának. Támogatóink segítsége és hozzájárulása nélkül ez az esemény nem jöhetett volna létre. Hiszem, hogy a gólyatábor nemcsak egy élményekkel teli hétvége, hanem a felsőoktatási élet kezdete, ahol az elsőévesek megtapasztalhatják, milyen érzés a közösség részévé válni. Az elmúlt években, főleg a különböző kihagyások miatt, még inkább éreztem, hogy szükség van ezekre az eseményekre, hogy újraépítsük a közösségi kötelékeket. Egy ilyen tábor összehozza a hallgatókat, és egy olyan biztonságos teret ad nekik, ahol megismerhetik egymást és támogatást kapnak. A programokat úgy állítottuk össze a Sárkányok háza sorozat mentén, hogy a csapatjátékok, kihívások és a szórakozás egyaránt szerepet kapjanak. Gábor Annával, a KFSZ HÖK elnökével, valamint az önkormányzatok tagjaival azt szerettük volna elérni, hogy mindenki érezze, milyen nagyszerű ehhez a közösséghez tartozni. Fontosnak tartottuk, hogy ne csak egy formális rendezvény legyen, hanem valódi élmény, amit a hallgatók évek múlva is szívesen emlegetnek. Szerettem volna, ha mindenki elmondhatja magáról, hogy itt nemcsak részt vett egy programon, hanem része lett valaminek. Ezért fektettünk különösen nagy hangsúlyt arra, hogy minden program interaktív legyen, és hogy mindenkinek legyen lehetősége részt venni és megmutatni magát.”
Gábor Anna, a KFSZ HÖK elnöke elmondta: „Már most úgy látom, hogy sikerült elérnünk a céljainkat. Az elsőévesek vidámak és pozitív élményekkel gazdagodtak, sokan már most barátságokat kötöttek, és többen jelezték, hogy már alig várják a következő közösségi eseményeket. Azt is remek érzés volt látni, hogy a csapatok milyen lelkesen vetették bele magukat a feladatokba, és hogy mindenki megtalálta a helyét a táborban, függetlenül attól, hogy mennyire voltak először félénkek vagy bizonytalanok. Összességében azt gondolom, hogy a gólyatábor egyfajta ugródeszka a főiskolai élethez, s nagyon örülünk annak, hogy újra megszervezhettük ezt az eseményt.”
A hallgatói közösségek minden váratlan eseményt rugalmasan kezeltek, és sikeres lebonyolítást tudhatnak maguk mögött.
Az aradi vértanúk napja, október 6. a magyar történelem egyik legmegrendítőbb pillanata. 1849-ben, a szabadságharc leverését követően Ferenc József császár brutális példát statuált, amikor tizenhárom honvédfőtisztet végeztetett ki Aradon és Batthyány Lajos miniszterelnököt Pesten. Ez a nap máig a magyar nemzet gyásznapja, amelyet mély tisztelettel és emlékezéssel méltatnak szerte a világon, köztük a Rákóczi-főiskolán is.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Történelem- és Társadalomtudományi Tanszéke, együttműködve a Fodó Sándor Kulturális Központtal október 7-én emlékezett meg a 175 évvel ezelőtti eseményekről. A rendezvény a Himnusz éneklésével kezdődött, amely a nemzeti összetartozást és a hősök iránti tiszteletet szimbolizálta. Molnár Krisztina, a Fodó Sándor Kulturális Központ vezetője nyitóbeszédében köszöntötte az egybegyűlteket, majd Dancs György docens idézte fel a szabadságharc utáni tragikus napokat és azok máig élő hatását.
Dancs György elmondta, hogy az aradi vértanúk különösen fontos szereplői a magyar szabadságharc történetének, hiszen személyük és áldozatuk révén olyan példát mutattak, amely generációk számára maradt meghatározó.
Ferenc József célja a kivégzésekkel az volt, hogy elrettentse a magyarokat a további lázadástól, és megtorolja a birodalom elleni felkelést. Az osztrák uralom azonban nem tudta megfékezni a magyar nemzet szabadságvágyát. Dancs György hangsúlyozta, hogy bár a szabadságharc katonailag bukással végződött, annak eszméi a magyar nemzet szívében tovább éltek. A harc ugyan véget ért, de a szabadság és a függetlenség iránti vágy csak erősödött.
A megemlékezés során a Történelem- és Társadalomtudományi Tanszék hallgatói előadást tartottak, amelyben részletesen bemutatták a vértanúk kivégzésének körülményeit és az utókor megítélését. A 13 aradi vértanú neve és élete minden magyar számára jól ismert: Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Schweidel József, Poeltenberg Ernő, Török Ignác, Lahner György, Knézich Károly, Nagysándor József, Leiningen-Westerburg Károly, Aulich Lajos, Damjanich János, gróf Vécsey Károly tábornokok és Lázár Vilmos ezredes, valamint Batthyány Lajos miniszterelnök. Ők lettek a forradalom és szabadságharc leverésének szimbólumai, akiknek áldozata a nemzeti emlékezet részévé vált.
A kiegyezést követően, 1867-től október 6-a hivatalosan is a magyarok gyásznapja lett, amikor tisztelettel emlékeznek meg az aradi vértanúkról. Az I. világháború után az emléknap jelentősége tovább nőtt, és máig meghatározó pillanat a magyar történelemben.
A főiskola rendezvényének végén Orbán Viktória magyar szakos hallgató elszavalta Reményik Sándor A szobor helyén című versét, amely méltó lezárása volt az ünnepi megemlékezésnek. A vers szavai a magyar nemzet fájdalmát és kitartását idézték meg, a hősök emlékezetét pedig ébren tartják a jelenlévők szívében.
Az aradi vértanúk példája arra emlékeztet bennünket, hogy a szabadságért vívott küzdelem nem csupán a múlt része, hanem örök emberi vágy, amely összeköt bennünket nemzetként és emberként is. Az ő emlékük előtt tisztelegve építjük tovább azt a jövőt, amelyet ők is elképzeltek: egy szabad és független nemzetet.
