Március 27-én a Rákóczi Napok rendezvénysorozat keretein belül nyílt meg a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságának (RIT) tavaszi tárlata a közelmúltban átadott Na’Conxypán Galériában.
A tárlatmegnyitóval egy korábban megszakadt hagyomány éledt újra, hiszen a Rákóczi Napok programjai között legutóbb 2018-ban szerepelt az egyesület tavaszi tárlatának bemutatása. „A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rendkívül fontosnak tartja a kultúra támogatását és a művészetek pártolását, azonban az elmúlt hat évben helyhiány miatt nem volt lehetőség nagyobb tárlatok bemutatására” – fogalmazott Kulin Ágnes, a RIT elnöke, a Na’Conxypán Galéria kurátora, konstatálva, hogy a Beregszász központjában található kiállítóterem már megfelelő helyszín ezekre az alkalmakra. Elmondta, hogy a kiállításon 23 kárpátaljai művész több mint 40 szobrászati, festészeti és grafikai alkotása kapott helyet. „Olyan, Beregszászban még korábban nem bemutatott vagy 2024-ben készült munkákat láthatunk itt, amelyek erre a tavaszi hangulatra reagálnak valamiféleképpen” – fejtette ki Kulin Ágnes, majd nagy örömmel számolt be arról, hogy művésztársaságuk két új taggal bővült – Román János Pál szobrászművésszel és Ruszin Noémi festőművésszel –, így a taglétszám 25-re nőtt. „Reméljük, hogy ez a kis tavaszi virágcsokor segít a tavaszi felkészülésben az újjászületést várva” – tette hozzá a RIT elnöke a tárlat anyagának ismertetésére térve.
A RIT a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséggel és Magyarország Ungvári Főkonzulátusával közösen létrehozta a Révész Imre Díjat, amelyet 2015 óta minden évben egy támogató-mecénás és egy alkotóművész kap meg. A tavalyi évben Hrabár Natália grafikus-keramikus nyerte el az elismerést, ezért a művésznő munkái kiemelt helyet kaptak a tavaszi tárlaton.
A galéria bejáratától befelé haladva különböző tematikájú alkotásokkal találkozunk. A kiállítás anyaga két részre osztható: az első szekcióban a realisztikusabb, kárpátaljai magyar festőiskola hagyományait követő munkák sorakoznak, melyekben a Kárpátok vonulatai, valamint a tavaszi táj újjáéledése mutatkozik meg Soltész István, Erfán Ferenc, Klisza János és Réti János ecsetvonásaiban; továbbhaladva a valóságtól elrugaszkodóbb művek következnek: itt először „a RIT virágoskertjében” gyönyörködhet a néző Berecz Margit, ifj. Habda László, Kalitics Erika, Dikun György, Gogola Zoltán és Hrabár Natália munkáit szemlélve, majd a kiállítótér utolsó szakaszába érve tekinthetők meg Kulin Ágnes, Baraté Ágnes, Matl Péter, Ruszin Noémi és Kopriva Attila szürrealisztikus, nonfiguratív művei.
„Isten hozta önöket Na’Conxypánban, abban a városban, ami immár a miénk is részben, hiszen ez az a hely, ahol mindenki megmutathatja a saját világát” – mondta Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola elnöke, majd gratulált azoknak a művészeknek, akik „egy ilyen korszakban is látják a tavaszt, látják a nagypéntek utáni feltámadást”. A Rákóczi Napok rendezvénysorozat házigazdája örömét fejezte ki, amiért ennek a tavaszváró hangulatnak a főiskola ismét otthont adhatott. „Visszatértünk oda, ahol 2002-ben tartottuk a kiállításainkat” – jelentette ki, hozzátéve: azt kívánja, hogy a korábbi kiállításhoz hasonlóan ezt is több százan tekintsék meg, s a galéria legyen része a helyi művészeti nevelésnek. Utóbbi kapcsán felhívta a jelenlévők figyelmét a Kárpátaljai Magyar Líceumban nyíló művészeti osztályra, ahová szeptembertől várják a 9. osztályt befejező, művészetek iránt érdeklődő tanulókat.
Az ünnepélyes megnyitót követően a galéria látogatói körbejárták a termet, elidőzve egy-egy festmény, grafika vagy kisplasztika előtt, szemügyre véve az alkotásokat. A RIT tavaszi tárlata május 17-ig tekinthető meg hétköznaponként nyitvatartási időben a Na’Conxypán Galériában.
Az elmúlt év történéseiről és a 2024-es tervekről beszélgettünk Kulin Ágnessel, a 33 éve működő Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága (RIT) elnökével.
– Tavaly 33 évesek lettünk, „krisztusi korba” lépett a RIT. Nehéz volt ez az esztendő is, hiszen folytatódtak a mindannyiunk életét felforgató események, melyek a Társaság működését is befolyásolták. Különbözően hatnak ránk a terhek, amelyeket átélünk a két éve tartó háborús időszak krízishelyzetében. Mindannyiunk vállát és lelkét nehéz súlyok, gondok és érzések terhelik. Ezek a terhek befolyásolják az alkotói kedvet is. Bennem most sok kérdés merül fel munka közben – hogy ennek a képnek most itt van-e a helye vagy az ideje –, és sokszor lebeszélem magam egy-két ötlet megvalósításáról. Szeretnék idén erről leszokni, hogy több alkotói időt szánjak magamnak.
– Az alkotómunkára is hatással vannak a hétköznapok megpróbáltatásai?
– Egyesek aktív időszakukat élik most, hiszen az alkotás öröme egy önterápiás eszköz is, és segíthet a nehézségek feldolgozásában, de nemcsak az alkotó, hanem az alkotásokat átérző befogadó számára is, hiszen a munkák is segíthetnek a feldolgozásban. Mások viszont nem találják a helyüket és azt a kifejezésformát, amelyet ebben az időszakban hitelesnek és helyénvalónak éreznek. Mind a két hozzáállás érthető; együttérzéssel és empátiával követjük az eseményeket.
– A Társaság a hagyományokhoz híven egy gyönyörű évösszegző kiállítással, a Téli tárlattal, díj- és ösztöndíjátadóval zárta a tavalyi esztendőt is.
– Közel egy hónapon át 23 művész több mint 60 alkotásával találkozhatott az érdeklődő a Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeum kiállítótermeiben. Igyekeztünk tematikus csoportokban bemutatni az elkészült munkákat. A díszteremben leginkább a kárpátaljai festőiskola hagyományait követő tájképek, portrék és csendéletek díszítették a falakat, itt az évszakok változásait láthattuk a művészek munkáin, amelyek egy szép csokrot mutattak be a Kárpátok vászonra kívánkozó témáiból, de itt láthattuk Matl Péter Mihály arkangyal szobrát és id. Hidi Endre női figurákat ábrázoló kerámiaplasztikáit is. A második teremben az absztrakt és nonfiguratív irányzatok képviselőinek a munkáit láthattuk és egy kisplasztikai szobortárlatot. Ebben a teremben több munkával mutatkoztak az év díjazottjai: Hrabár Natália és Román János Pál művészek is. Valamint a tavalyi RIT-ösztöndíjasunk, Ruszin Noémi is szerepelt a kiállításon meghívott vendégként egy munkájával. A harmadik (sarok-) terem tematikusan átlósan felosztható: amíg az egyik oldalon szakrális munkáit mutatta be Dikun György és Réti János, azok mellett Szocska László légies szobrai átvezető plasztikákként szolgáltak az erdő lelke, vagy az erdő és fák színeváltozásait bemutató festmények és grafikák felé. Az utolsó teremben pedig dekoratív festményekkel és illusztratív grafikai, valamint iparművészeti munkákkal találkozhattunk.
– Művészeti szervezetként miben tudtok a tagság segítségére lenni?
– Alkotóművészek munkáját segítő szervezetként annyit tudtunk és tudunk tenni, hogy ebben az időszakban is biztos támogatói hátteret biztosítunk a tagjaink számára, akár művészeszközökkel vagy lélekkönnyítő beszélgetésekkel. Az igények különbözőek, de a RIT a lehetőségeihez mérten igyekszik kimutatni a támogatását tagjai felé, és ezt a feladatot a továbbiakban is folytatjuk. Az alkotómunka nem állt le, ha végigjárunk a termeken, akkor láthatjuk, hogy a közhangulat megmutatkozik több alkotó munkájában is. Gazdag kiállítási anyag gyűlt össze, melyek közül kiemelném a szobrászaink alkotásait, akik igazán kitettek magukért, a megszokotthoz képest több fa, üveg és kerámia kisplasztikát is bemutattunk. Az egyik kedvenc kisplasztikám a tárlaton ifj. Hidi Endre Család című kompozíciója, amely kedves, bensőséges témát dolgoz fel korongozott vázák formájából kiindulva. Az ujjbegy benyomásával manipulált nedves agyag váza-anyuka és váza-kisded baba nagyon aranyos formát kapott. Ami a fotón nem jelenik meg, az az a plusz, hogy még himbálódzik is a plasztika ringató mozgást imitálva. Zsigó Olivia Nyomás alatt című műve porcelánból és betontéglából szintén erős formai reflexió a jelenlegi szó szerint nyomasztó és feszült helyzetre. Széles skálán mozgó, lépesenként haladva akár ellentétes érzelmi reakciókat kiváltó alkotásokkal találkoztunk a kiállításon.
– Mivel foglalkozott még a Társaság, sikerült plein airen részt venni?
– A termekben is látható alkotótevékenység mellett a 2023-as évben több rendezvény kapcsán is együttműködtünk a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvánnyal a Jankovics Mária Alkotótábor és más művészeti programok szervezésében, amelyek a fiatalabb, iskoláskorú művészlelkeket szólítják meg. Tavaly egy hárspataki (Lipovec) alkotótáboron búcsúztatta az őszt a Társaság, és az ott készült alkotásokból is több munka talált helyet a kiállítási expozícióban. De tagjaink több megrendezett helyi szimpóziumon, alkotótáborban is részt vettek, és néhányan nemzetközi alkotótáborba is eljutottak a 2023-as évben.
– Idén van a Társaság névadója, Révész Imre születésének 165. évfordulója. Ennek kapcsán milyen rendezvényt terveztek?
– Tavaly a névadónkról megjelent kötet, a Dokumentumok Révész Imre festőművész munkásságáról és a Kecskeméti Művésztelep működéséről szóló könyv bemutatóján vehettünk részt Erfán Ferenccel. Minket ért a megtiszteltetés a Sümegi György művészettörténész munkáját dicsérő könyv bemutatására. Bár sok ponton kapcsolódik Révész Imre Kárpátaljához, többek között Boksay Józsefet és Erdélyi Bélát is tanította Budapesten, mégis kevéssé ismert az itthoni köztudatban Révész Imre munkássága. Mivel 2024-ben Révész Imre születésének 165. évfordulóját ünnepeljük, szeretnénk egy kárpátaljai könyvbemutatót is megvalósítani a könyv készítőivel.
– Mit lehet tudni a jövőbeli tervekről?
– Idén egy másik fontos művészeti projekt is megvalósul, amelynek a szervezésében részt vesz a RIT. Az Irka című gyermeklap 30 éves fennállásának kapcsán egy gyermekillusztrátori kiállítás szervezésében veszünk részt, amelyen tagjaink: Jankovics Mária, jómagam, Veres Ágota, Kalitics Erika grafikáinak új szemszögű bemutatásával tervezünk megemlékezni a sokunk gyerekkorát érintő lapról. Ez lesz 2024 első rendezvénye, ahová szintén szeretettel várunk majd minden érdeklődőt.
Fontosak a tervek és a jövőbe tekintés. Mi nem tervezzük a leállást és reménykedünk, reméljük, hogy a művészetkedvelők figyelemmel kísérik munkánkat a közeljövőben is. Remélem, lesznek többen is, akik esetleg számon kérnek majd, hogy mikor tudnak eljönni az illusztrációs Irka-kiállításra vagy a Révész Imréről szóló könyvbemutatóra.
– Hogyan sikerül megteremteni az anyagi hátteret a szerteágazó tevékenységetekhez?
– Azért, hogy most itt állhatunk és megvalósult programjainkról, valamint terveinkről beszélhetünk, sok támogató és partnerszervezetnek tartozunk köszönettel. Elsősorban köszönjük a Nemzetpolitikai Államtitkárságnak és Potápi Árpád János államtitkár úrnak, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nek egész éves működésünk támogatását; Magyarország Ungvári Főkonzulátusának és Beregszászi Konzulátusának, valamint a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek együttműködésüket és támogatásukat. Köszönjük a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolának, hogy segítik rendezvényeink megrendezését. Köszönjük a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal Kulturális Főosztályának az együttműködést. Én pedig megköszönöm a Társaság tagjainak az egész éves közös munkát! Mi itt vagyunk, maradunk, és nem engedjük, hogy az alkotói és teremtői folyamat megszakadjon!
Nagy érdeklődés mellett zajlott Sümegi György: Dokumentumok Révész Imre festőművész munkásságáról és a Kecskeméti Művésztelepről című kötetének bemutatója a kecskeméti Cifrapalotában. Sümegi György művészettörténész, a kecskeméti Katona József Múzeum gyűjteménye fejlesztéséért és a Kecskeméti Képtár létrehozásáért dolgozott muzeológusként. A könyvet Kulin Ágnes, a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságának elnöke, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanára, valamint Erfán Ferenc, a Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeum igazgatója, a Magyar Művészeti Akadémia tagja mutatták be. Révész Imre korának jelentős festője, jelentős Petőfi képek alkotója. A festőművész 2024. januárjában töltené be 165. születésnapját, a kötet így előtte tiszteleg. Révész Imre ezer szállal kötődik Kárpátaljához, Nagyszőlőshöz is. A könyv megjelenését a Kecskeméti Városszépítő Egyesület támogatta.
Kezdetét vette a XIII. Jankovics Mária Alkotótábor második turnusa. A Genius JA által, a képzőművészet, festészet, szobrászat és rajz iránt érdeklődő 10 és 16 év közötti fiatalok számára szervezett tábort immáron második alkalommal rendezik meg Péterfalván. Kulin Ágnes, a tábor szakmai felelőse, a Révész Imre Társaság elnöke elmondta, a tábor népszerűsége, valamit a túljelentkezés indokolta a program újabb helyszínnel való bővítését. Lukovics Daniella Jánosiból visszajáró táborlakó, immár negyedik alkalommal jelentkezett az alkotótáborba. Stábunknak elmondta, leginkább a színes program és a tudásszerzés vonzza vissza a táborba. A XIII. Jankovics Mária Alkotótábor második, tiszapéterfalvai turnusa a magyar kormány támogatásával valósul meg.
