A Riporterek Határok Nélkül műholdja nagy segítség az emigrációban dolgozó orosz és belarusz újságíróknak abban, hogy elérjék a hazai közönséget.
Föld körüli pályára állt a Szvoboda, azaz szabadság nevű műhold, melynek segítségével könnyebben elérhetik az otthon maradtakat az emigrációban dolgozó független orosz és belarusz újságírók.
„A belarusz független média most nem működhet az országon belül. 2021-ben a hatóságok szélsőségesnek bélyegezték a tartalmainkat, ami azt jelentette, hogy minden, az Eurorádióval kapcsolatban álló újságírót azonnal bebörtönözhetnek. Ezért úgy döntöttünk, hogy a csapatunkat Lengyelországba költöztetjük. Mindannyian száműzetésből dolgozunk, és mindig keressük a módját annak, hogyan eljuttassuk a tartalmainkat a belarusz emberekhez, mert tudjuk, hogy szükségük van rá, szükségük van a tisztességes információkra. Ez a projekt nagyon jó lehetőség arra, hogy elérjük őket” – magyarázta a belarusz Eurorádió főszerkesztője, Pavel Sviardlou.
Az ukrajnai háborúban is szerepe lehet a műholdnak A projektet a Riporterek Határok Nélkül civil szervezet irányítja, a módszer pedig jól ismert a Szabad Európa Rádió korábbi működéséből.
„Lukasenka egy gonosz diktátor, és az egyetlen módja annak, hogy harcoljunk ellene, az a média, amely eléri a belarusz embereket. Óvatosnak kell lennünk, hogy a sajtószabadság hiánya ne verjen gyökeret, ne honosodjon meg a társadalmunkban” – mondta a rádió egy korábbi munkatársa, Sztaniszlav Prusinszki.
A Szvoboda műholdnak még az ukrajnai háborúban is lehet szerepe az orosz közvélemény tájékoztatásával. Erről a Riporterek Határok Nélkül egyik vezetője, Thibaut Bruttin beszélt:
„Becsléseink szerint Oroszországban a lakosság 6-9 százaléka fér hozzá független forrásból származó információkhoz, Nagyszerű lenne, ha ez nőni tudna, és pontosan erről szól ez a projekt a szabadon fogható csomaggal, amelyet Kelet-Európa felé tudunk sugározni, beleértve Oroszországot és Ukrajna megszállt területeit is. Úgy gondoljuk, hogy a szabad információáramlás nagyon fontos.”
„Riporterek határok nélkül” (RSF) jogvédő szervezet által közzétett éves jelentés szerint 2021-ben rekordmutatót ért el a fogvatartott újságírók száma világszerte. „1995 óta, amióta a »Riporterek határok nélkül« közzéteszi éves jelentéseit, soha nem volt a börtönben lévő újságírók listája ilyen hosszú” – olvasható a szervezet honlapján.
A „Riporterek határok nélkül” szervezet idei decemberi adatai szerint 488 újságíró és sajtómunkatárs van bebörtönözve szakmai tevékenysége miatt. Ez a szám egy év alatt 20%-al nőtt. Ezt a „kivételes” növekedést a szervezet 3 országban kialakult szituációval magyarázza: Mianmarban, ahol 2021. február 1-jén a katonai junta vette át a hatalmat; Fehéroroszországban, amely Aljakszandr Lukasenka múlt évi szeptemberi „újraválasztását” követően „üldöztetések” hulláma alakult ki, Kínában, ahol Qi Jinping megszigorította Hongkong különleges közigazgatási területe feletti felügyeletet, amely egykoron a szólásszabadság etalonjának számított a régióban. Ezen kívül a kínai Hszincsiang régióban, „ahol ujgurok millióit tartják fogva táborokban”, 70 újságírót börtönöztek be.
A „Riporterek határok nélkül” szervezet kiemelte: a börtönben lévő újságírónők száma is megnőtt, 60-at közülük szakmai tevékenységük miatt zártak börtönbe, ez 33%-kal több, mint 2020-ban.
Kína pedig zsinórban ötödik éve továbbra is a világ „legnagyobb börtöne” az riporterek számára, valamint az az ország, ahol legmagasabb a bebörtönözött újságíró nők száma. Ami Fehéroroszországot illeti 2021-ben több nőt (17) tartóztattak le, mint férfit (15).
„Az újságírók törvénytelen letartóztatásának ilyen magas száma – három diktatórikus rezsim tevékenységének eredménye – jelentette ki Christophe Deloire, az RSF főtitkára – ez következménye annak, hogy világszerte felerősödnek a diktatórikus tendenciák, megsokszorozódnak a válságok, és ezeknek a rezsimeknek nincs lelkiismeretük. Ez egy új geopolitikai erőrendszer eredménye is lehet, amikor az autokrata rendszereknek módjukban nyomást gyakorlásával korlátozni üldöző tevékenységüket”.
A szólásszabadságra nehezedő nyomás másik mutatója a bolygón – a meggyilkolt újságírók száma, amely 2021-ben csökkent. A 2021. december 1-i adatok szerint ez a szám 46 fő. Ez pedig a legalacsonyabb adat 2003 óta, amikor az RSF információja szerint a meggyilkolt újságírók száma kevesebb, mint 50 volt.
Az újságíró gyilkosságok számának csökkenését a szervezet a fegyveres konfliktusok (Szíria, Irak, Jemen) intenzitásának csökkenésével és a szólásszabadságért küzdő szervezetek mozgósításával magyarázza. „A történelmileg alacsony arány ellenére azonban a világon szinte minden héten megölnek egy újságírót tevékenysége miatt” – jegyezte meg „Riporterek határok nélkül” szervezet, s egyben kiemeli, hogy az esetek 65%-ában az újságírók meggyilkolása szándékos volt.
Jelenleg Mexikó és Afganisztán a legveszélyesebb ország az újságírók számára: 7, illetve 6 újságíró halt meg ezekben az országokban. Jemenben és Indiában eddig négy-négy újságírót öltek meg.
A száraz számadatok közzététele mellett az RSF 2021-re vonatkozó jelentése felsorolja az év legkiemelkedőbb eljárásait is: Szaúd-Arábiában és Vietnamban két újságírót ítéltek a 15 év börtönbüntetésre; Kamerunban és Marokkóban két újságírónak kell szembenéznie a leghosszabb bírósági eljárásokkal, Hongkongban és Iránban tartják fogva a két legidősebb újságírót: Jimmy Lay 74 éves, Caivan Samimi Behbahani pedig 73 éves.
Az RSF emellett legalább 65 újságírót tart nyilván, akiket túszként tartanak fogva szerte a világon. „Mindnyájukat három Közel-Keleti országban tartják fogva: Cipruson (44), Irakban (11) és Jemenben (9)”, kivéve egy francia újságírót, akit Maliban tartanak fogva április óta, számolt be az RSF.
Az RSF 1995 óta évi rendszerességgel készít jelentést az újságírók elleni erőszak tényeiről világszerte, amely hiteles adatokon alapul, amelyeket folyó év január elsejétől december elsejéig gyűjtenek be. A „Riporterek határok nélkül” szervezet (RSF) 2021-es jelentése a profi és amatőr újságírók, valamint a sajtó alkalmazottaira vonatkozó adatokat egyaránt tartalmazzák.
15-й день великої війни у Європі. Жодних значних успіхів у росіян по всій 700-кілометровій лінії фронту немає. А однією з причин цього є правда про війну в онлайн-режимі. Майже 2000 іноземних журналістів щодня перебувають у найгарячіших точках цієї війни. Дякую! pic.twitter.com/4ubEFYehAG
A Riporterek Határok Nélkül (RSF) világhírű szervezet szakértői április 20-án tették közzé éves jelentésüket a sajtószabadság világ-indexét illetően. Az értékelésben a világ 180 országa szerepel. Az RSF adatai szerint 73%-ukban az újságírók munkája erősen korlátozott.
Az RSF honlapján közzétett dokumentum az újságírást nevezi „a téves információk elleni védőoltásnak”, amelyhez nincs hozzáférés a világ több mint 130 országában. A szervezetnél megjegyezték, hogy a sajtószabadságra erős hatást gyakorolt a Covid-19 világjárvány.
És most a számok következnek. Bármennyire is meglepő, már ötödik éve Norvégia vezeti sajtószabadság ranglistáját. Érdekes, hogy a második, a harmadik és a negyedik helyet skandináv szomszédjai foglalják el – Finnország, Svédország és Dánia.
A jelentés szerint csak 12 ország biztosít optimális környezetet az újságírók biztonságos munkájához. A szakértők véleménye szerint a legpozitívabb helyzetet Európában, valamint Észak- és Dél-Amerika területén konstatálták.
Ugyanakkor az RSF dokumentuma megjegyzi, hogy egy év alatt az Európai Unióban megduplázódott a sajtó munkatársai ellen elkövetett erőszakos cselekmények száma.
A szervezet szakemberei emellett megjegyezték, hogy Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Lengyelországban, Görögországban, Szerbiában és Oroszország megnövekedett az újságírók elleni célzott támadások valamint jogellenes őrizetbe vételük száma. Többek között emiatt a sajtószabadság-index ranglistáján Franciaország a 34-ik, Oroszország pedig a 150-ik helyet szerezte meg.
Az RSF honlapján közzétette sajtónyilatkozat kimondja, hogy Oroszországban a „különleges alakulatokat használják a Navalnijjal kapcsolatos tiltakozások a sajtóban való megjelenésének korlátozására”. A szervezet szakemberei hozzátették, hogy Oroszországban számos törvényt vezettek be a sajtószabadság korlátozására, az internet feletti felügyelet gyakorlása céljából.
Egyébként Fehéroroszország a 158-ik helyet foglalja el a besorolásban. Az RSF kiemelte az „újságírók példátlan üldöztetését azzal a céllal, hogy eltitkolhassák az elnökválasztás kihirdetett eredménye elleni tiltakozások mértékét”.
A szervezet szerint 2020-ban több mint 400 újságírót vettek őrizetbe vagy tartóztattak le Fehéroroszországban, közülük sokan elmondták, hogy a letartóztatásuk során fizikai és pszichológiai erőszaknak voltak kitéve.
Ukrajna egy helyet esett vissza az előző évhez képest, a 97-ik helyet foglalja el. Az RSF közölte, hogy 2020-ban több mint 170 esetet regisztráltak, amelyekben erőszakot alkalmaztak ukrán újságírókkal szemben.
Kína, amely utóbbi időben az emberi jogi aktivisták célkeresztje alatt áll, gyakorlatilag az utolsó, 177-ik helyet foglalja el. Szakértők kijelentették, Peking továbbra is cenzúrát alkalmaz és aktív propagandát folytat az interneten.
