Romániában újabb szociális intézményben, egy Maros megyei gondozóközpontban találtak embertelen körülményeket az ellenőrző szervek, az ügyben ügyészségi vizsgálat indult – közölte pénteken a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).
A közlemény szerint a Maros megyei prefektúra panasza nyomán indítottak eljárást a marosbárdosi gondozói központ működtetői ellen, ahol embertelen körülmények között tartottak idős és fogyatékossággal élő embereket.
A Bukarest melletti Voluntari idősotthonaiban talált sokkoló állapotokat idéző újabb otthonra egy, a 112-es sürgősségi hívószámra érkezett bejelentés nyomán bukkantak az ellenőrző szervek. A panaszt ugyanaz a civil szervezet – Jogi Forrásközpont (CRJ) – tette, amely a fővároshoz közeli időotthonokra is ráirányította a figyelmet.
A CRJ közölte: csütörtökön előzetes bejelentkezés nélkül látogattak el a Re-Min Egyesület által működtetett marosbárdosi központba, ahol hét gondozottat a létesítmény alagsorában, építkezési törmelékek között, piszkosan és alultáplált állapotban találtak, fekáliával és vérrel szennyezett matracokon feküdtek. Két súlyos állapotban lévő személy egy három négyzetméteres, levegő és fényforrás nélküli szobában volt elszigetelve a külvilágtól.
A gondozóközpont harminc bentlakója közül tizenhármat kórházba szállítottak, tizenhetet pedig a megye más szociális intézményeibe helyeztek át. Az orvosok által megvizsgált gondozottakat egy kivételével – akinél sürgős orvosi beavatkozásra van szükség –, a marosvásárhelyi kórházak pszichiátriai részlegeire irányították – írta a News.ro.
Az ügyben csütörtök este Marcel Ciolacu kormányfő is megszólalt, aki Facebook-bejegyzésében az eset mielőbbi kivizsgálását kérte. Azt írta, hogy a gondozottakat „fogva tartották”, és fizikai erőszaknak voltak kitéve. A kormányfő azt ígérte, személyesen felügyeli az ügy kimenetelét, hogy a rászorulók megfelelő ellátásban részesüljenek és megtörténjen a felelősségre vonás.
Simona Bucura-Oprescu munkaügyi miniszter bejelentette: az állami ellenőrző szervek munkáját is átvilágítják, mivel a központban ebben a hónapban volt ellenőrzés, és ezek során nem tárták fel a rendellenességeket – írta a Digi24 hírportál.
A Maros megyei prefektúra pénteken közölte, hogy felmentették tisztségéből a szociális intézmények működéséért felelős megyei kifizetési és szociális felügyeleti ügynökség (AJPIS) ügyvezető igazgatóját, Cristian Viorel Radutot, és az erdélyi megye valamennyi szociális intézményében ellenőrzéseket rendeltek el augusztus végéig.
Romániában július elején robbant ki botrány a szociális intézményekben tapasztalt visszaélések miatt. Egy rendőrségi akció során több mint száz idős bentlakót mentettek ki Voluntari három idősotthonából, ahol bántalmazták, éheztették és ingyenmunkára kényszerítették őket. A román média időközben több olyan, alapítványok, magánvállalkozások által működtetett bentlakásos szociális intézményről közölt beszámolót, amely hasznot húzott az önellátásra képtelen, hozzátartozók nélkül maradt idős emberek nyomorából.
Az idősotthonokban tapasztalt, közfelháborodást keltő állapotok miatt a román kormány két korábbi tagja, Gabriela Firea családokért, ifjúságért és esélyegyenlőségért felelős miniszter és Marius Budai munkaügyi miniszter is lemondott megbízatásáról.
Romániában alakít ki a NATO regionális F-16-os kiképzőközpontot, ahol az amerikai gyártmányú harci repülőgépek használatára készítik fel a szövetséges és partnerországok pilótáit, Ukrajnát is beleértve – közölte csütörtökön a román elnöki hivatal.
Erről a román Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) döntött csütörtöki ülésén. A nemzetbiztonsági testület napirendjén a vilniusi NATO-csúccsal kapcsolatos román célok áttekintése szerepelt.
Románia fontosnak tartja, hogy a védelmi szövetség egységes és szolidáris maradjon mind az orosz fenyegetést ellensúlyozó védelmi és elrettentő képességek fokozása, mind pedig Ukrajna euro-atlanti integrációjának folytatása terén. Vilniusban ennek érdekében „az eddigi NATO–Ukrajna-bizottság a mélyebb és strukturáltabb párbeszédet lehetővé tevő „NATO–Ukrajna-tanáccsá” alakul – olvasható a CSAT közleményében.
Klaus Iohannis román államfő a tanácskozáson a fekete-tengeri térség biztonságának erősítése mellett fog érvelni, amelyet a védelmi szövetség román kezdeményezésre a tavalyi madridi NATO-csúcson stratégiai jelentőségűnek nyilvánított – részletezte a kommüniké.
A CSAT fontosnak tartja, hogy Vilniusban további döntések szülessenek a NATO keleti szárnya védelmének és a szövetség elrettentő képességének növelése érdekében. A testület szerint ehhez Románia is hozzájárul a többnemzetiségű NATO-erők befogadásával és azzal, hogy védelmi kiadásait 2023-tól kezdődően a GDP 2,5 százalékára emelte.
A román nemzetbiztonsági testület csütörtöki ülésén az ország határain kívüli szolgálatra rendelhető katonák és rendőrök jövő évi létszámkeretét is elfogadta.
[type] => post
[excerpt] => Romániában alakít ki a NATO regionális F-16-os kiképzőközpontot, ahol az amerikai gyártmányú harci repülőgépek használatára készítik fel a szövetséges és partnerországok pilótáit, Ukrajnát is beleértve – közölte csütörtökön a román elnöki hivatal.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1688734800
[modified] => 1688725657
)
[title] => Romániában képezik ki az ukrán pilótákat
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=153559&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 153559
[uk] => 153623
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 153560
[image] => Array
(
[id] => 153560
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/romaniaban-kepezik-ki-az-ukran-pilotakat-az-f-16-os-harci-repulogepek-hasznalatara-600x315-crop.jpg
[original_lng] => 43531
[original_w] => 600
[original_h] => 315
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/romaniaban-kepezik-ki-az-ukran-pilotakat-az-f-16-os-harci-repulogepek-hasznalatara-600x315-crop-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/romaniaban-kepezik-ki-az-ukran-pilotakat-az-f-16-os-harci-repulogepek-hasznalatara-600x315-crop-300x158.jpg
[width] => 300
[height] => 158
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/romaniaban-kepezik-ki-az-ukran-pilotakat-az-f-16-os-harci-repulogepek-hasznalatara-600x315-crop.jpg
[width] => 600
[height] => 315
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/romaniaban-kepezik-ki-az-ukran-pilotakat-az-f-16-os-harci-repulogepek-hasznalatara-600x315-crop.jpg
[width] => 600
[height] => 315
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/romaniaban-kepezik-ki-az-ukran-pilotakat-az-f-16-os-harci-repulogepek-hasznalatara-600x315-crop.jpg
[width] => 600
[height] => 315
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/romaniaban-kepezik-ki-az-ukran-pilotakat-az-f-16-os-harci-repulogepek-hasznalatara-600x315-crop.jpg
[width] => 600
[height] => 315
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/romaniaban-kepezik-ki-az-ukran-pilotakat-az-f-16-os-harci-repulogepek-hasznalatara-600x315-crop.jpg
[width] => 600
[height] => 315
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1688726566:8
[_thumbnail_id] => 153560
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1106
[translation_required_done] => 1
[_oembed_a1a207ea0f60fc7ec144d633bae9b00a] =>
30,000 Ukrainian recruits have now been trained on Op Interflex.
Defence Secretary @GrantShapps pays tribute to all those involved in the UK-led training programme, which delivered the promised target ahead of schedule.
Romániában mintegy 32 ezer, 12. osztályba beiratkozott fiatal nem vesz részt a hétfőn kezdődött érettségi vizsgákon. Ligia Deca oktatási miniszter bejelentette, hogy kivizsgálják az okokat.
A középiskolát és szaklíceumot végzettek héten zajló záróvizsgájára az oktatási minisztérium közlése szerint összesen 130 500 diák iratkozott be, akik közül 16 ezer az előző évfolyamok végezettje. Az Edupedu oktatási portál azt írta, hogy az idei végzős évfolyamba beiratkozott diákok számához viszonyítva 32 ezren meg sem próbálnak érettségi oklevelet szerezni.
A hiányzók száma amiatt is aggasztó, mivel a nyolcadikosok múlt héten lezajlott képességfelmérő vizsgáiról is több mint 15 ezren hiányoztak, be sem iratkoztak a megmérettetésre.
A román sajtó a pedagógusok május végén kezdődött, és több mint három hétig tartó általános sztrájkjával indokolta a távolmaradást, de Ligia Deca oktatási miniszter szerint ez nem befolyásolta a diákok felkészülését.
Az Agerpres beszámolója szerint a tárcavezető hétfőn úgy nyilatkozott, hogy a pedagógusok munkabeszüntetéséig a végzősök átvették a tananyagot, ráadásul az oktatók nagy része a sztrájk ideje alatt is tartotta a kapcsolatot diákjaival, támogatta a vizsgákra való felkészülésüket.
A volt elnöki tanácsadó, aki az új oktatási törvény alapjául szolgáló Képzett Románia projektet is kidolgozta, rámutatott: ki kell vizsgálni, mi az oka, hogy egyre kevesebb diák jelenik meg a vizsgákon Romániában.
A politikus szerint jelenségről lehet beszélni, hisz az idei hiányzók száma nem tér el jelentősen a korábbi évekéitől, ezért a vizsgák lejárta után fel kell tárni az okokat, és amennyiben szükséges, országos programokat kell kidolgozni a leküzdésükre.
„Ha szociális okai vannak, szociális intézkedésekkel kell közbelépni, ha speciális oktatási szükségletekről van szó, azokra fogunk összpontosítani” – mondta Ligia Deca. Hozzátette: a vizsgaidőszak lejárta után valamennyi iskolában külön felmérik, hány diák nem iratkozott be a záróvizsgákra, és mi volt ennek az oka.
Romániában a román nyelv és irodalom írásbeli vizsgával elkezdődött hétfőn az idei nyári érettségi, kedden a kötelező szaktantárgyból, szerdán a választott szaktantárgyból, csütörtökön anyanyelvből vizsgáznak a 12. osztályt végzettek. Az előzetes eredményeket július 3-án ismertetik, két napot szánnak az óvások elbírálására, és 7-én a végleges eredményeket is közzéteszik.
Az idei érettségin a tanársztrájk okozta időhiány miatt eltörölték a szóbeli vizsgákat, a diákok kommunikációs képességeit és digitális kompetenciáit a középiskolai osztályzataik alapján mérik fel.
A Mobex HR-CV-23 elnevezésű, június 12–16. között tartandó gyakorlaton tartalékosokat hívnak be az ország magyar többségű térségében, Hargita és Kovászna megyében.
Mozgósítási gyakorlatot rendez a román védelmi minisztérium (MAPN) jövő héten az ország magyar többségű térségében, Hargita és Kovászna megyében, hogy felmérje a lakosság, a terület és a gazdaság védelmi készültségét. A MAPN szerint rutingyakorlatról van szó, amelyhez hasonlót 2015-ben is rendeztek már Hargita és Kovászna megyében, idén pedig Temes és Krassó-Szörény megyében.
A Mobex HR-CV-23 elnevezésű, június 12–16. között tartandó gyakorlat keretében tartalékosokat hívnak be a belügyminisztérium közreműködésével. A MAPN szerint ezáltal békeidőben akarják ellenőrizni, miként tudják feltölteni a védelmi és nemzetbiztonsági struktúrák ember- és eszközállományát, valamint megteremteni az aktív katonai állomány és a tartalékosok közötti műveleti kohéziót, másfelől fel akarják frissíteni a tartalékosok katonai kiképzését.
A román védelmi minisztérium felhívta a figyelmet, hogy a behívóparancs átvételének megtagadása vagy a tartalékosok távolmaradása a mozgósítási gyakorlatoktól szabálysértésnek minősül, amelyet pénzbírsággal büntetnek. A tartalékosok kötelesek részt venni a katonai kiképzési és mozgósítási gyakorlatokon, munkaadóik számára pedig előírják a hatályos jogszabályok, hogy a katonaság által kiállított igazolás alapján legfeljebb ötnapos fizetett pótszabadságot kell adniuk a mozgósított alkalmazottaknak.
A tartalékosok mozgósítási gyakorlatainak megszervezése a hadsereg és a nemzetbiztonsági szervezetek fontos feladata, ezeket a legfelsőbb védelmi tanács (CSAT) jóváhagyása alapján évente mintegy tíz megyében szervezik meg. Az országnak 41 megyéje van, a főváros különálló közigazgatási egységet képez. Romániában a parlament által 2005-ben elfogadott törvény békeidőben felfüggesztette a kötelező sorkatonai szolgálatot, a hadseregben kizárólag önként jelentkező hivatásos katonák szolgálnak. A sorkatonai szolgálat csak akkor válik ismét kötelezővé, ha kihirdetik a hadiállapotot, az ostromállapotot vagy az általános mozgósítást.
Megkezdődött Romániában hétfőn a köziskolák végzőseinek, valamint a korábban végzetteknek a beiratkozása a nyári érettségi vizsgára, de az egy hete tartó pedagógussztrájk miatt kétségessé vált, hogy tartható-e a záróvizsgára korábban megszabott menetrend – közölte a Digi24.ro hírportál.
A jelentkezési időszakot egy miniszteri rendelettel meghosszabbították ugyan június hetedikéig, mivel június elsején – a gyermeknapot és az ortodox pünkösdöt magába foglaló – ötnapos hosszú hétvége kezdődik Romániában, sokhelyütt nem tudják a szükséges iratokat leadni a diákok, mivel a tanárok és az iskolai személyzet több mint kétharmada sztrájkol, nem minden tantárgynál kapták meg az évvégi értékeléseket, nem lehet kiállítani ki a 12. osztály elvégzését tanúsító bizonyítványt.
A középiskolák végzőseiknek pénteken ér véget a tanév, az eredeti menetrend szerint június 12-én kezdődik a szóbeli, 26-án az írásbeli érettségi vizsga, ezt azonban nagy valószínűséggel el kell halasztani, ha egy-két napon belül nem ér véget a pedagógussztrájk.
A Digi24 szerint az oktatási minisztérium az iskolaigazgatókra hárította az érettségi beiratkozás felelősségét, nekik kell a „szükséges munkaerőről” gondoskodniuk, de ez csak nagyon kevés tanintézményben lehetséges.
Múlt hétfőn a három legnagyobb tanügyi szakszervezet felhívására a több mint 300 ezer embert foglalkoztató romániai közoktatási rendszer mintegy 150 ezer pedagógusa és az iskolai kisegítő személyzet 60-70 ezer tagja szüntette be meghatározatlan időre a munkát legalább 25 százalékos bérfejlesztést követelve, oly módon, hogy a pedagógusok bértáblája az országos átlagbérnél kezdődjék, valamint törvényi garanciát követlenek arra, hogy béreiket a továbbiakban az infláció mértékében emeli a kormány.
A Digi24 szerint jelenleg a nettó átlagbér meghaladja a 4000 lejt Romániában, míg egy kezdő pedagógus mintegy 2500 lejes nettó fizetést kap. A kormány két alkalommal, csütörtökön és vasárnap az év végéig két részletben folyósítandó, együttesen 2500 lej értékű juttatások ígéretével próbálta rávenni a tanügyi szakszervezeteket a sztrájk beszüntetésére. A kormánykoalíció vezetői és Klaus Iohannis államfő is jogosnak minősítették a tanárok elvárásait, ugyanakkor türelemre intették a tiltakozókat, kilátásba helyezve, hogy bérköveteléseikre az ősszel a parlament elé kerülő új közalkalmazotti bértörvény fog választ adni.
Az oktatási szakszerbezetek azonban elutasították a kormány ajánlatait, mondván, hogy nem „borravalóért”, hanem az oktatás társadalmi jelentőségével arányos bérekért sztrájkolnak, és csütörtök óta utcai demonstrációkat szervezve próbálják elérni céljaikat. Keddre a fővárosban is újabb nagyszabású tüntetést helyeztek kilátásba az elnöki hivatal elé.
A román kormánykoalíciót alkotó pártok vezetői pénteken közölték: elhalasztják az eredetileg május 26-ára tervezett kormányfőcserét, a kabinet átalakítására csak a tanügyi sztrájk befejezése után kerülhet sor.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Megkezdődött Romániában hétfőn a köziskolák végzőseinek, valamint a korábban végzetteknek a beiratkozása a nyári érettségi vizsgára, de az egy hete tartó pedagógussztrájk miatt kétségessé vált, hogy tartható-e a záróvizsgára korábban megszabott me...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1685447220
[modified] => 1685408923
)
[title] => Megkezdődött az érettségizők beiratkozása Romániában, de a sztrájk miatt nem biztos, hogy érkeznek
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=149184&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 149184
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 149185
[image] => Array
(
[id] => 149185
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/04o-angol-erettsegi-mtikomka-peter-color-a.jpg
[original_lng] => 89565
[original_w] => 720
[original_h] => 480
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/04o-angol-erettsegi-mtikomka-peter-color-a-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/04o-angol-erettsegi-mtikomka-peter-color-a-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/04o-angol-erettsegi-mtikomka-peter-color-a.jpg
[width] => 720
[height] => 480
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/04o-angol-erettsegi-mtikomka-peter-color-a.jpg
[width] => 720
[height] => 480
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/04o-angol-erettsegi-mtikomka-peter-color-a.jpg
[width] => 720
[height] => 480
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/04o-angol-erettsegi-mtikomka-peter-color-a.jpg
[width] => 720
[height] => 480
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/04o-angol-erettsegi-mtikomka-peter-color-a.jpg
[width] => 720
[height] => 480
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1685398124:12
[_thumbnail_id] => 149185
[_edit_last] => 12
[views_count] => 839
[_oembed_746d0ca8fba15d44fcc5492a5f84bfda] =>
[_oembed_time_746d0ca8fba15d44fcc5492a5f84bfda] => 1694771863
[_oembed_a1eb8e7a1d4f416f4ad2352bb790ac49] =>
[_oembed_time_a1eb8e7a1d4f416f4ad2352bb790ac49] => 1712817520
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 600
[3] => 592
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Oktatás
[3] => Társadalom
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 4455
[1] => 1818
[2] => 68953
)
[tags_name] => Array
(
[0] => érettségi
[1] => Románia
[2] => sztrájk
)
)
[5] => Array
(
[id] => 147582
[content] =>
Elfogadta a bukaresti képviselőház azt a törvényjavaslatot, amely kötelezővé teszi a romániai közutakon a gépjárművezetők számára a nappali menetfény vagy – amennyiben a jármű nincs ilyennel felszerelve – a tompított menetfény használatát.
Romániában az autópályákon, gyorsforgalmi autóutakon és az E jelzésű (európai) főutakon kötelező a gépkocsi láthatóságát nappal is fényszórókkal biztosítani.
Nemcsak az autósoknak, hanem a traktorral és az erdészeti munkagépekkel közlekedőknek is használniuk kell a nap bármely szakában a menetfényt vagy a tompított fényszórót. A fényszóró nappali használatát mindenütt és minden gépjármű számára előíró KRESZ-módosítás hatályba lépéséhez már csak az államfő aláírására van szükség.
A román rendőrség szerint tavaly 8 százalékkal kevesebben haltak meg az országban közúti balesetben, mint egy évvel korábban, de az Európai Unióban lakosságarányosan továbbra is Romániában történik a legtöbb halálos kimenetelű közlekedési baleset. Az egymillió lakosra jutó 86 halálos baleset csaknem kétszerese az uniós átlagnak.
Romániában a többségben lévő ortodox hívők és a görögkatolikusok vasárnap ünneplik Jézus feltámadását, miközben két, a román ortodox egyházhoz (BOR) közel álló értelmiségi társadalmi vitát kezdeményezett a húsvét időpontjának meghatározásáról, hogy az egybeessen a nyugati kereszténység ünnepével.
Bár Románia több mint egy évszázada áttért a Gergely-naptár használatára, a BOR – a görögkeleti egyházak többségéhez hasonlóan – a Juliánus-naptár szerint számolja ki, mikor van a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap, ezért az ortodox húsvét többnyire nem esik egybe a katolikusok és protestánsok feltámadási ünnepével.
„Arra kérem a BOR Országos Gyűlését és Szent Szinódusát, hogy a húsvét dátumát a Gergely-naptár szerint számítsák ki (amit a karácsony egyébként is figyelembe vesz), hogy az egész nyugati kereszténységgel (beleértve például a finn ortodoxokat is), illetve katolikus és protestáns embertársainkkal, legyenek azok magyarok, szászok, románok vagy bárkik, együtt ünnepelhessük a feltámadást” – idézte Adrian Papahagi kolozsvári egyetemi oktató Facebook-bejegyzését a Krónika című erdélyi hírportál.
A professzor rámutatott, hogy ez a naptári eltérés nagyon bosszantó azon románok millióinak is, akik nyugaton élnek, de nem tudják kihasználni a lakóhelyük szerinti állam által biztosított szabadnapokat, hogy az otthoni rokonaikkal ünnepeljék a húsvétot, és kénytelenek plusz szabadnapokat kivenni.
Nem az orosz ortodoxokat kellene követni
A húsvét időzítésének reformját sürgette Teodor Baconschi volt külügyminiszter, Románia korábbi vatikáni nagykövete is, aki közösségi oldalán közzétett kezdeményezésében a hidegháború relikviájának nevezte az eltérő egyházi naptárakat, holott a kommunizmus alól felszabadult ortodox népek rendszeresen kérték egyházi vezetőiktől a naptárak összehangolását – mindeddig eredménytelenül. Baconschi – aki 1989 után az azóta egyházfővé választott Daniel pátriárkával együtt a BOR megújulását szorgalmazó kezdeményezésben vállalt szerepet – úgy vélekedett, hogy a BOR-nak nem kellene többé „a 2016-os krétai pánortodox zsinattól arrogánsan távol maradó, az ukrajnai ortodox egyházon belül viszályt szító orosz ortodoxokat” követnie a húsvét időzítésével, hiszen egyébként a BOR a Gergely-naptárt használja.
Egyszer már váltottak – három évig tartott
Az ortodox egyházon belül vegyes fogadtatás övezte a kezdeményezést: a kolozsvári érsek támogatná az átállást, a konstancai hallani sem akar róla. A román ortodox egyház pragmatikus hivatalos álláspontot fogalmazott meg, rámutatva, hogy a probléma nem dogmatikai alapú, megoldásához viszont az ortodox egyházak közötti egyeztetés újraindítására és egy pánortodox zsinati döntésre van szükség. A patriarkátus ezzel arra utalt, hogy 1924-ben maga a román ortodox egyház is áttért a Gergely-naptárra, mivel azonban a legtöbb ortodox országban a húsvétot a régi, Juliánus-naptár szerint tartották, az ortodox közösség fenntartása érdekében 1927-ben a BOR is visszatért a régi naptárhoz.
Romániának a tavalyi népszámlálás előzetes adatai szerint 19 millió állandó lakosa van. A felekezeti hovatartozásáról is nyilatkozó 16,4 millió polgár közül 13,9 millió – az adatközlők 85,3 százaléka – vallotta magát ortodoxnak, 115 ezer – 0,7 százalék – görögkatolikusnak.
Az ukrajnai háború miatt Romániában menedéket kereső külföldiek segélyezésének módosításáról döntött szerdai ülésén a bukaresti kormány. A menekültek már csak akkor részesülnek lakhatási és étkezési támogatásban, ha munkát vállalnak, és gyermekeiket iskolába íratják – közölte Dan Carbunaru kormányszóvivő.
A kormányülésen elfogadott sürgősségi rendelet szerint májustól nem a menekülteket befogadó szállásadók költségeit számolja el korlátlan ideig a román állam, hanem a menekülteknek juttat legfeljebb négy hónapig fix összegű támogatást. A segély összegét és kifizetési módját később kormányhatározatban pontosítják.
A román kormány ezzel fenntarthatóvá akarja tenni a támogatási rendszert, és a menekültek társadalmi beilleszkedését is ösztönözni akarja – mondta a kormányszóvivő.
A Rheinmetall Romániában fogja végezni egyebek között az ukrán harcjárművek és önjáró lövegek karbantartását és javítását – közölte vasárnap a német fegyvergyártó vállalatcsoport szóvivője.
A Rheinmetall gőzerővel dolgozik egy katonai karbantartó és logisztikai központ felépítésén a NATO-partnerország Románia területén – ismertette az illetékes, aki szerint az ukrán határ közelében található Szatmárnémeti térségében már el is kezdődtek az építkezési munkálatok.
A központ már áprilisban megkezdheti munkáját. A várakozások szerint „központi szerepet fog játszani az Ukrajnában használt nyugati fegyverrendszerek bevethetőségének fenntartásában, biztosítva logisztikai ellátásukat”. Armin Papperger, a Rheinmetall vezérigazgatója hangsúlyozta, a vállalat „egyik központi törekvése, hogy a NATO-haderőnek és Ukrajnának a lehető legjobb támogatást nyújtsa ebben a kritikus helyzetben”.
A létesítmény egyebek között alkalmas lesz önjáró lövegek, német Leopard, brit Challenger páncélosok, Marder, Fuchs gyalogsági harcjárművek és katonai teherautók szervizelésére.
A Rheinmetall 2022 júniusában a KMW partnercéggel közösen a litvániai Jonavában hozott létre egy hasonló karbantartási központot a litván hadsereg, illetve a balti államokban állomásoztatott NATO-erők támogatására.
A bukaresti kormány 350 ezer eurót fizet az ukránok támogatására naponta, ami vonzó bevételi forrás megannyi ingatlantulajdonos számára, a jövőben viszont a cél az, hogy a háborús menekültek munkát találjanak, és megálljanak a lábukon.
Részben anyagi megfontolásból, részben a visszaélések felszámolása végett radikálisan módosítani készül a román kormány az Ukrajnából érkező menekültek támogatási rendszerén. A bukaresti hatóságok egy évvel ezelőtt, az ukrajnai háború kirobbanása után rendelkeztek arról, hogy a fegyveres konfliktus sújtotta országból származó menekülteket elszállásoló román állampolgárok személyenként napi 70 lejes (kb. 627 hr.) támogatásban részesülhetnek. Ennek megfelelően az étkezési költségekhez fejenként 20 lejjel, a szállásköltségekhez 50 lejjel járul hozzá az állam, az utóbbit a szállásadók kapják.
A jelek szerint azonban ez a támogatási forma túl nagy terhet ró az állami költségvetésre.
A belügyminisztérium által kidolgozott sürgősségi kormányrendelet-tervezet értelmében az elmúlt év leforgása alatt több mint 106 millió, vagyis napi 350 ezer eurót fizettek ki az ukrajnai menekültek támogatására Romániában. Az új segélyezési csomag alapján a román állam négy hónapos időszakra 2000 lejt fizetne minden egyedülálló menekültnek, illetve családnak, és ezt az összeget a jogosultak kapnák, nem a főbérlők. Az eddigi bőkezűbb támogatásban csupán a sérülékeny kategóriába tartozó személyek, a 65 évnél idősebbek és a romániai felsőoktatási intézményekbe beiratkozott egyetemi hallgatók részesülnek majd. A bajbajutottak ugyanakkor továbbra is jogosultak lesznek ingyenes egészségügyi ellátásra. Mindazoknak a menekülteknek, akik munkahelyet szereztek maguknak Romániában, az év végéig folyósítanák a 2000 lejes támogatást.
Hogy mi történik a jövő évtől, nem pontosítja a tervezet, csupán azt, hogy bizonyos feltételek mellett meghosszabbítható a támogatási forma. Az elképzelés szerint a cél az, hogy az érintettek munkát találjanak, ehhez ingyenesen vehetik igénybe a munkaerőpiacon való elhelyezkedésüket célzó programokat.
Azt szeretnénk, ha az ukrajnai menekültek függetlenné válnának nálunk, a gyermekeik iskolába járnának, és ha majd eljön a pillanat, méltósággal térhessenek vissza hazájukba – közölte a módosítás kapcsán Madalina Turza, a humanitárius segítségnyújtás országos koordinátora.
A belügyminisztériumi jelentés rávilágít, hogy az országban maradt ukrán állampolgárok közül mindössze ötezren vállaltak munkát hivatalos formában. (Romániába több mint hárommillió menekült érkezett a háború kirobbanása óta, túlnyomó többségük azonban továbbutazott más országokba.) Ezért a cél az, hogy minél több érintett helyezkedjen el a munkaerőpiacon, hogy megélhetést tudjon biztosítani önmaga és családja számára.
Szerepel a módosítás indoklásában az is, hogy az ukrán menekültek elszállásolására vonzó bevételi forrásként tekint megannyi ingatlantulajdonos, ami a kínálat csökkenéséhez, valamint az albérletárak emelkedéséhez vezetett, közvetlen befolyást gyakorolva a bérleményt kereső román állampolgárokra.
A menekültek befogadása sokak számára jelentős jövedelemforrás, hiszen például egy kétszobás lakás akár ezereurós bevételt is hozhat a főbérlő számára egy három-négy fős ukrajnai család után, miközben a szabadpiacon maximum 300-400 eurós bérleti díjhoz jutna. Többen vissza is élnek ezzel a lehetőséggel, a sajtó és a hatóságok számos esetet feltártak, amikor ingatlantulajdonosok – sok esetben önkormányzati, hivatali alkalmazottak cinkosságával – illetéktelenül jutottak hozzá a menekültek után járó állami támogatáshoz.
Az állam egyébként mintegy három hónapos késésben van az ukrán menekültek befogadásáért járó összegek kifizetésével, ami kiváltotta számos főbérlő nemtetszését. Sokan arra figyelmeztetnek: a menekülteknek juttatott állami segély megcsappanása oda vezet, hogy sok ukrán polgár nem fogja tudni fizetni az albérletet.
