Magyarországon megalakult a Rubicon Intézet, melynek célja a Trianonhoz vezető út, illetve az azt követő száz év történelmének megismertetése belföldön és külföldön egyaránt.
Egy akadémiai hagyományokat követő komoly kutatóintézet szakmai igényességét kívánja ötvözni egy történelmi think tank gyakorlatias tevékenységével az újonnan létrehozott Rubicon Intézet, amely munkáját a Rubicon folyóirattal kialakított stratégiai szövetségre alapozva, s annak több mint harmincéves hagyományaira építve kezdi meg – tudta meg a Mandiner.
Az intézet elsődleges célja a színvonalas történelmi ismeretterjesztés, mégpedig annak is speciális szegmense: Trianon századik évfordulója kapcsán a Trianonhoz vezető út, illetve az azt követő száz év történelmének minél alaposabb, mélyebb megismerése és megismertetése mind itthon, mind a nagyvilágban.
Szlovák, román, ukrán, szerb és horvát nyelven is publikálnak majd
Az intézetet Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium főigazgatója, a Mandiner lapigazgatója alapította. Az Intézet főigazgatója Hahner Péter történész, a Pécsi Tudományegyetem habilitált egyetemi docense, volt tanszékvezető, több sikerkönyv szerzője lesz, a munka stratégiai irányításában pedig társelnökeként Rácz Árpád, a Rubicon folyóirat főszerkesztője vállal vezető szerepet.
Mint azt Szalai Zoltán elmondta, az intézet hangsúlyozottan nem az akadémia feladatait kívánja átvenni, és nem is a történetkutató központok számát akarja gyarapítani, hanem sajátos küldetést vállal fel: feltárni és bemutatni jelen társadalmunk számára, hogy mi az ami jól működött a múltban és min kell javítani az elmúlt két évszázad történelmi tanulságai alapján. Munkásságával az intézmény hozzá kíván járulni ahhoz, hogy a következő évszázad magyarsága sikeresebben tudja életét, társadalmát és történelmét alakítani.
Az Intézet példaképének tekinti Magyarország talán legjobb ismeretterjesztő folyóiratát a Rubicont és ennek szellemiségét kívánja képviselni az új intézetben is.
Rendezvényeikkel és kiadványaikkal a magyar történetírás eredményeit szeretnék bemutatni, népszerűsíteni nemzetközi szinten is – fűzte hozzá Rácz Árpád – különös tekintettel a szomszédos országokra, így az angol és a német mellett szlovák, román, ukrán, szerb és horvát nyelven is megjelennek majd. A Rubicon folyóiratban három évtized alatt publikált cikkek a magyar történésztársadalom rendszerváltás utáni eredményeit összegzik valamilyen formában. Az intézet fontos feladatának tekinti az így felhalmozódott ismeretanyag megmentését az enyészettől, ezért megkezdi a lapban megjelent cikkek tematikus rendbe csoportosítását és kötetekbe rendezett kiadását. Az Intézet Trianonnal kapcsolatos első projektjeit a Bethlen Gábor Alapnál elnyert támogatásból finanszírozza.
A kiadási tervekben – mondja Hahner Péter, az Intézet főigazgatója – jelentős helyet foglal el a nemzetközi történelemelméleti irodalom klasszikusainak és a kortárs külföldi szakirodalom alapvető műveinek megjelentetése magyarul. Azaz a Rubicon műhelye egyrészt a magyar történettudomány eredményeit szándékozik terjeszteni külföldön, másrészt a magyar nyelven még meg nem jelent, alapvető fontosságú munkákat szeretné kiadni itthon.
Az intézet munkatársai közt ott található Sokcsevits Dénes, a délszláv történelem kutatóinak hazai doyenje, aki az MTA Történettudományi Intézetéből igazolt át; Szarka László történész, egyetemi tanár, a Selye János Egyetem Tanárképző Karának volt dékánja. A fiatalabb nemzedéket képviseli Gali Máté, a Veritas Intézet volt munkatársa; Tarján Tamás, a Pázmány tanára; és Szilvay Gergely, a Mandiner főmunkatársa.
