A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alapszervezetei a kihívások ellenére továbbra is elkötelezetten végzik érdekvédelmi és közösségépítő tevékenységüket. Az éves közgyűléseken a tagság értékeli az elmúlt év eseményeit, valamint meghatározza a következő időszak célkitűzéseit.
A Barkaszói Alapszervezet gyűlésével megkezdődtek a KMKSZ Munkácsi Középszintű Szervezetének közgyűlései. Bimba Éva, az alapszervezet elnöke beszámolójában kiemelte: „Hálával és reménnyel teli 2024-es évet zártunk. Hálásak vagyunk azért, hogy a nehéz körülmények ellenére tudtunk programokat szervezni. […] Emellett fontos kiemelni, hogy biztonságban vagyunk itthon, Kárpátalján.” Ezt követően képes beszámolóval mutatta be az elnök asszony a megvalósult eseményeket: kirándulás tettek a Felső-Tisza-vidékre; nemzeti ünnepeinken megemlékezések voltak a helyi iskolában; húsvéti és Mikulás-napi rendezvényt is tartottak. Novemberben a málenkij robotra elhurcoltakról emlékeztek meg koszorúzással és rendhagyó történelemórával. Az iskolai közösség a tiszacsomai Árpád Vezér Látogatóközpontban és Lovardában járt, augusztus végén pedig sportnapot rendeztek. A község lakói is részesültek a különböző oktatási-nevelési, szociális, egészségügyi támogatásokban. A KMKSZ-nek köszönhetően a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház A nevem Freja c. előadására is sor került Barkaszón.
2024 eseményeinek bemutatását követően az elnök kitért az idei év terveire is. Többek között szeretnének egy kirándulást szervezni, továbbá kézművesnapot a gyerekek számára.
Szolyván a magyar óvodában tartotta éves közgyűlését a KMKSZ helyi alapszervezete. Szokolova Henrietta elnök 2022 februárjától vezeti a hegyvidéki város KMKSZ-alapszervezetének munkáját. Beszámolójában elmondta, hogy a háború okozta nehézségek ellenére az alapszervezet sikeres évet tudhat maga mögött. Programjaik nemcsak kikapcsolódási lehetőséget jelentenek a résztvevők számára, hanem elősegítik a magyar kultúra megerősödését is a szórványvidéken. A magyar rendezvények óriási jelentőséggel bírnak Szolyván, hisz egyre kevesebben beszélnek magyarul a városban. Ezt a folyamatot igyekeznek ellensúlyozni a magyar óvodában és a magyar iskolában végzett munkával. A szolyvai gyerekek vasárnapi iskolában is tanulhatják a magyar nyelvet, továbbá a Szolyvai Madárkák népdalkórus is sokat segít a magyar népdalokon keresztül a fiataloknak. A gyerekek magyaros fellépőruháját a KMKSZ Munkácsi Középszintű Szervezetének támogatásával sikerült megvarratni.
Mindkét közgyűlés munkájában részt vett Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke, a Munkácsi Középszintű Szervezet elnöke, aki a sajtónak elmondta: „A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség immár 35 éve rendszeresen végzi a feladatait. Minden éven megtartjuk mind a 111 alapszervezetben a közgyűléseinket, így történt ez most is, annak ellenére, hogy háborús helyzet van. […] Meg kell tartanunk azokat az eredményeinket, amelyeket eddig elértünk, nem adhatjuk fel a »harcot«. Bíznunk kell a Jóistenben, hogy lesznek még jobb idők, és készen kell lenni arra is.”
A KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetében a Borzsovai Alapszervezet éves gyűlésén Seder Ilona elnöki beszámolójában összefoglalta az elmúlt év történéseit. Kiemelte, hogy 2024-ben is megtartották a hagyományos szüreti és karácsonyi ünnepséget, s a helyi református egyházzal közösen a sztálini lágerekbe elhurcoltakról is megemlékeztek. A KMKSZ által nyújtott oktatási és egészségügyi támogatásokból Borzsova lakossága is részesült. A közösség bízik a jövőben. „Remélem, hogy ha vége lesz a háborúnak, akik elköltöztek, visszatérnek Borzsovára, és akkor újra növekvő tendenciáról tudunk beszámolni” – hangsúlyozta Seder Ilona.
A szervezet pénzügyi helyzetéről Hauptman Viktória, az ellenőrző bizottság elnöke számolt be.
A 2025-ös évre vonatkozó terveket illetően az alapszervezet szándékai között szerepel a már hagyományos Lecsófesztivál megrendezése, anyák napi és gyermeknapi program szervezése, valamint megemlékezés Szent István királyról és az államalapításról.
Seder Ilona a gyűlés végén tájékoztatta a jelenlévőket, hogy személyes okok miatt leköszönni kényszerül az elnöki pozícióról. Utódjának Máté Jánost, Borzsova település elöljáróját, járási képviselőt választották meg a megbízott elnöki poszt betöltésére egy évre, a következő tisztújításig.
A Kígyósi Alapszervezet gyűlésén Kész Elemér elnök beszámolójában elmondta, hogy a háborús helyzet miatt sok rendezvény csak szűkebb körben valósulhatott meg, de az alapszervezet igyekezett minden lehetséges fórumon képviseltetni magát. A helyi gazdák is aktívan részt vettek a Magyarok Kenyere programban: 15-en 1,4 tonna búzát gyűjtöttek. Hangsúlyos téma volt a falu helyzete a közigazgatási átalakítások és a háborús körülmények között. Különösen égető problémaként említették a Kígyósra vezető útszakasz rossz állapotát.
A közgyűlésen oklevéllel tüntették ki az alapszervezet két alapító tagját, Járó Imrét és Vass Ottót, elismerve a hosszú évek során végzett aktív és kitartó munkájukat.
A gyűlés záróakkordjaként Vass Ottó felolvasta Radnóti Miklós Himnusz a békéről című versét, majd a jelenlévők közösen elénekelték a Himnuszt.
Mindkét beregszászi járási közgyűlésen részt vett Sin József, a KMKSZ alelnöke, a Beregszászi Középszintű Szervezet elnöke, aki elmondta, hogy a magyar állam támogatása továbbra is kulcsszerepet játszik a kárpátaljai magyar közösség fennmaradásában. Az elmúlt években számos fejlesztés történt magyar forrásokból, azonban a helyi infrastrukturális problémák továbbra is megoldásra várnak. Pozitívumként számolt be arról, hogy a Magyar Fejlesztési Iroda támogatásával Beregszászban is megnyílt a KMKSZ helyi fejlesztésösztönző irodája, ahol főként az EU által kínált pályázati lehetőségek kárpátaljai hasznosításán dolgoznak.
A KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű SzervezeténekSzőlősgyulai Alapszervezete február 9-én tartotta éves közgyűlését. Hevesi Miklós, az alapszervezet elnöke az elmúlt év eredményeit értékelve hangsúlyozta a közösségi események fontosságát. Kitért arra is, hogy az iskolák fenntartása nagy kihívást jelent, de örömtelinek nevezte azt a tényt, hogy a magyar nyelvű oktatás egyelőre megmaradt. Kiemelte, hogy a nehéz körülmények ellenére a közösség mindig kap valamilyen segítséget, mint például 2024-ben a 6. és 7. osztályok számára biztosított interaktív táblákat és számítástechnikai eszközöket, amelyek Rezes Károly, a Beregszászi Járási Tanács elnöke és Debrecen város polgármestere jóvoltából kerültek az intézménybe. Szót ejtett még a mezőgazdasági támogatásokról és az új adóterhekről is. De hangsúlyozta, a jelenlegi nehéz körülmények ellenére a szervezet célja, hogy továbbra is megtartsa a magyarság szempontjából fontos rendezvényeket.
Kudron Zoltán, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének elnöke a megjelentekhez szólva kitért a jelenlegi politikai helyzetre, amely talán új reményt adhat a háború mielőbbi befejezésére. Hangsúlyozta, hogy a kárpátaljai magyarság helyzete továbbra is kihívásokkal teli, és a magyar kormány támogatása elengedhetetlen a közösség fennmaradásához. „»Megfogyva bár, de törve nem…« mi még próbálunk itthon megmaradni magyarnak. Mert magyarnak lenni mindig jó” – tette hozzá.
Rezes Károly, a Beregszászi Járási Tanács elnöke szólt az esetleges közelgő választásokról és az ország politikai helyzetéről.
A közgyűlésen elhangzottak megerősítették, hogy a szőlősgyulai magyar közösség továbbra is kitart hagyományai és identitása mellett, bízva egy békésebb jövőben.
A Felső-Tisza-Vidéken a KMKSZ Viski Alapszervezete február 9-én tartotta meg soron következő közgyűlését a Fodó Sándor Kulturális Központban.
Szabó Gabriella, az alapszervezet elnöke beszámolójában megállapította: sajnos a helyzetből adódóan fogyatkoznak a közösségek, bár ez a taglétszámban nem mutatható ki, jelenleg 1844 taggal rendelkeznek, s bár sokan nincsenek itthon, nem számolták fel a tagságukat, ami biztató. Az elmúlt éven is igyekeztek megszervezni a megemlékezéseket, és több jótékonysági akcióban is szerepet vállaltak. Az elkövetkező időszak sem tűnik könnyűnek, ezért kiemelte: „Mi megtesszük, ami rajtunk múlik, megőrizzük közösségünket, vigyázunk egymásra, és kitartunk egymás mellett, bízva abban, hogy a béke elérhető közelségbe kerül.”
Az elnöki beszámoló elfogadását követően Szeles Viktória az ellenőrző bizottság nevében ismertette a 2024-es év pénzügyi kiadásait és bevételeit.
Czébely Ilona, a Viski Kölcsey Ferenc Líceum igazgatója elmondta, hogy mivel a háború miatt a közösség létszáma fogyatkozik, így idén sem valószínű, hogy két első osztályt tudnak indítani, és a középiskolai státuszt sem biztos, hogy meg tudják tartani 2027 után a módosult ukrán oktatási törvények miatt. Mentőöv lehet a Kárpátaljai Magyar Líceum, mely a Visken is megnyíló Egán Ede Szakképzési Centrum bázisán működne majd. Az elmúlt éven egy nagyobb felújítást is végrehajtott a viski önkormányzat az iskolán, mely a KMKSZ-frakció kitartó munkájának köszönhetően valósulhatott meg.
Az eseményt Nyisztor Szebasztián előadása színesítette, aki Radnóti Miklós Himnusz a békéről című versét szavalta el.
A Huszti Alapszervezet közgyűlésére a helyi magyar iskolában került sor. Kozma József elnöki beszámolójában elmondta, hogy jelenleg 778 tagot számlál az alapszervezet. Az elmúlt évek során minden nehézség ellenére igyekeztek jelen lenni és megtartani nemzeti ünnepeinket csendes koszorúzás keretében. A jövőt illetően, amennyiben eljön a béke, szeretnének újra visszatérni a már megszokott és jól működő programjaikhoz, és minél több embert bevonni a munkába.
A tagság elfogadta az elnöki beszámolót és az ellenőrző bizottság beszámolóját. A rendezvény végén lehetőség volt különböző kérdések megbeszélésére, ezt követően meghatározták a középszintű és a megyei gyűléseken részt vevő küldöttek számát.
Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke mindkét közgyűlés munkájában részt vett. Kiemelte: hajlamosak vagyunk arra, hogy a jelenlegi körülmények között elkeseredjünk, de az elmúlt 35 évben sem voltunk könnyű helyzetben, mégis sikerült jelentős eredményeket elérni. Őrizni és segíteni kell a magyar oktatást, s feltétlenül meg kell tartani a közösségi rendezvényeket is. Rávilágított arra is: lehetséges, hogy idén ismét választásokat tartanak majd, s amennyiben igen, úgy a magyar közösségeknek össze kell fogni, és együttes erővel kell cselekedni.
Megtartotta évértékelő közgyűlését a KMKSZ Nagyberegi és Kígyósi Alapszervezete is. Elsőként Nagyberegen a Tulipán tanodában gyűltek össze az alapszervezet tagjai, ahol Juhász Edina, az alapszervezet elnöke számolt be az elmúlt időszak történéseiről, és azokról a megemlékezésekről, amelyeket közösen tartottak meg. A közgyűlésen új alelnököt választottak Lőrincz Péter személyében. Nagyberegen hagyományosak voltak korábban a mulatságok, fesztiválok, melyek nem csak a helyieket, de a környék fiataljait is megmozgatták. Kígyóson a Faluházban gyűltek össze a kulturális szervezet tagjai. Itt Kész Elemér alapszervezeti elnök számolt be azokról a programokról, amelyeken a helyiek háború ellenére részt tudtak venni, de visszatekintett az elmúlt negyed századra is. Kígyóson fennállásának 25. évfordulóját ünnepli idén a helyi alapszervezet. Ezúttal azoknak a tagoknak adtak át emléklapokat, akik a megalakulástól kezdve aktív szerepet vállalnak a közösségi munkákban. Mind a két gyűlésen részt vett Sin József, a KMKSZ alelnöke, a Beregszászi Járási Középszintű szervezet elnöke, aki beszámolt vidékünk aktuális politikai és kulturális helyzetéről. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alapszervezeteinél az évértékelő ülések, beszámolók mellett az elkövetkező időszak programjairól és a fejlesztésekről is szó esik.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alapszervezeteiben megkezdődtek az esedékes évértékelő közgyűlések. 2025. február 2-án a sárosoroszi és a benei alapszervezetek tagjai gyűltek össze, hogy áttekintsék az elmúlt év eredményeit és kihívásait, valamint megvitassák a közösség előtt álló feladatokat.
A Sárosoroszi Alapszervezet közgyűlésének a Szent Anna római katolikus templom plébániája adott otthont. Az immáron három éve tartó háború és az elvándorlás következtében sok helyen érzékelhető a tagság létszámának csökkenése, ám a helyi magyar közösség ennek ellenére is kitart szülőföldjén, sőt, a szervezet taglétszáma még növekedni is tudott. A KMKSZ megyei szervezetének megalakulása után létrejött Sárosoroszi Alapszervezet jelenleg 161 tagot számlál, és 2024-ben további 15 fővel bővült. A közgyűlés kezdetén a napirendi pontok jóváhagyását követően az elnöki beszámoló következett. Hiába Krisztina, aki immár két éve tölti be az elnöki tisztséget megbízott vezetőként, részletesen ismertette a 2024-es esztendő eseményeit és eredményeit. Kiemelte, hogy a magyar kormány támogatásának és a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány közreműködésének köszönhetően folytatódtak a különböző szociális támogatások kifizetései.
A közösség építését és a helyi kulturális élet erősítését célzó kezdeményezések közül kiemelkedik az emlékpark bővítése: a Szent István-szobor felállítása, amely az elöljáróság kezdeményezésére, Rácz István atya és a KMKSZ közreműködésével és támogatásával valósult meg. Emellett sikerrel rendezték meg az első kárpátaljai citerás találkozót is. A beszámoló során hangsúlyt kapott, hogy bár a háborús helyzet és az ezzel járó kihívások komoly terhet rónak a helyi közösségekre, a szervezet célja továbbra is a magyar identitás erősítése és a közösségi élet fenntartása.
A Benei Alapszervezet is megtartotta évértékelő közgyűlését a helyi művelődési házban. Az alapszervezet jelenleg 287 tagot számlál, és az elnöki beszámolót id. Molnár László tartotta. Beszédében kiemelte, hogy a nehéz körülmények ellenére az alapszervezet mindent megtett annak érdekében, hogy a magyar közösség számára kiemelkedően fontos események és rendezvények ne maradjanak el. Hangsúlyozta, hogy a KMKSZ szociális támogatási programja révén sok rászoruló család részesült anyagi segítségben, amely nagyban hozzájárult a közösség megtartásához.
A közgyűlésen részt vett Vincze István, Bene egykori polgármestere, aki jelenleg a Beregszászi kistérség alpolgármestereként tevékenykedik. Felszólalásában rámutatott arra, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet komoly kihívásokat jelent a térség számára, ám a helyi vezetés mindent megtesz annak érdekében, hogy az oktatási intézmények megfelelően működhessenek, és hogy a települések méltó életkörülményeit biztosítani tudják.
A sárosoroszi és benei közgyűléseken jelen volt és felszólalt Sin József, a KMKSZ alelnöke is. Beszédében az aktuális politikai és kulturális helyzetet elemezte, kiemelve, hogy a jelenlegi körülmények között az alapszervezetek egyik legfontosabb feladata a közösségek megtartása. „Igyekszünk eleget tenni annak, hogy aki itt született, annak itt is legyen a helye” – hangsúlyozta. Hozzátette, hogy az itthon maradók támogatása mellett a szervezet arra is törekszik, hogy azok, akik elhagyták szülőföldjüket, később visszatérhessenek.
Mindkét közgyűlés végén a tagság egyhangúlag jónak minősítette az alapszervezetek 2024-es tevékenységét, és támogatásukról biztosították a vezetőséget. A rendezvények és közösségi programok megvalósítása, a kulturális értékek ápolása, valamint a magyar identitás megőrzése továbbra is kiemelt cél marad a KMKSZ helyi szervezetei számára, amelyek a nehézségek ellenére is elkötelezetten dolgoznak a kárpátaljai magyarság érdekében.
Megkezdődtek a közgyűlések a KMKSZ alapszervezeteiben. A sárosoroszi tagság a Szent Anna római katolikus templom plébániáján gyűlt össze, hogy megtartsa soron következő évértékelő közgyűlését. Az immáron három éve tartó háború és az elvándorlás miatt szinte mindenhol tapasztalható volt némi csökkenés a tagságok létszámát illetően, de dacolva a nehézségekkel, a sárosoroszi magyar közösség kitart szülőföldén. Mi több, a KMKSZ megyei szervezete megalakulását követően létrejött, ma 161 tagot számláló helyi alapszervezet 2024-ben 15 személlyel bővült. A napirendi pontok jóváhagyását követően az elnöki beszámoló következett. Hiába Krisztina 2 éve vezeti az alapszervezetet megbízott elnökként. Felszólalásában részletesen beszámolt a 2024-ben megtartott rendezvényekről. Hangsúlyozta, a magyar kormánynak köszönhetően, a KMKSZ Jótékonysági Alapítvány közreműködésével folytatódott a különböző kategóriájú szociális támogatások kifizetése. És a nehézségek ellenére számos új projekt is megvalósult. A település művelődési házában tartotta meg évértékelő közgyűlését a KMKSZ 287 tagú benei alapszervezete. Elnöki beszámolójában id. Molnár László elmondta, a nehéz körülmények ellenére igyekeztek minden, a magyar közösség számára fontos, annak megmaradását segítő rendezvényt megtartani. A közgyűlésen jelen volt Vincze István, Bene egykori polgármestere, jelenleg a Beregszászi Kistérség alpolgármestere. Stábunknak elmondta, a nehéz gazdasági helyzet ellenére a kistérség vezetése mindent megtesz az oktatási intézmények működése és a települések méltó életkörülményeinek biztosítása érdekében. A sárosoroszi és benei alapszervezetek évértékelő közgyűlésein felszólalt Sin József, a KMKSZ alelnöke, aki az aktuális kulturális és politikai helyzetről tartott előadást. Felszólalásában hangsúlyozta, ma az alapszervezetek egyik fontos feladata a közösségek megtartása. A KMKSZ Benei, valamint Sárosoroszi alapszervezetének tevékenységét a tagság egyhangúlag jónak minősítette.
Aranyvasárnap az adventi időszak zárásaként igazi karácsonyi ajándékot kapott a Bátyúi és a Bótrágyi Református Gyülekezet, hiszen a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség meghívására ezeken a településeken tartott ünnepi fellépést Csákány Marianna. A kisgejőci énekes igazi ünnepi hangulatot varázsolt a bótrágyiak szívébe, akiknél különösen fontos ünnep volt az aranyvasárnap, hiszen e napi Istentiszteletükön keresztelőt is tartottak, idén a harmadikat. Csákány Marianna rendszeresen vendégeskedik más gyülekezetekben is, hiszen, mint mondja, a szolgálat számára öröm. Nagyon fontosnak tartjuk a KMKSZ-el és a gyülekezettel is azt, hogy biztatást adjunk a helyieknek, ezért is fogadtuk Sin József alelnök felajánlását a karácsonyi koncertről, hangsúlyozta Dóka Rozália, a szövetség helyi alapszervezeti titkára. Ehhez hasonló megható élményben a Beregvidéken és a Tóháton több mint egy tucat református gyülekezet részesült a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Beregszászi Járási Középszintű Szervezetének köszönhetően.
Advent harmadik, az öröm vasárnapján egy szeretetteljes ajándékot kapott a beregszászi járási Gut község református gyülekezete. A mezővári Kovács Sándor és neje, Erika, a BorzsaVári Zenekar oszlopos tagjai előadása, az elhangzott adventi dalok, fohászok mély gondolatokat ébresztettek a gyülekezeti tagok lelkében. Ehhez hasonló megható élményben a térség 10 református gyülekezete részesült a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Beregszászi Járási Középszintű Szervezetének köszönhetően. Bízom abban, hogy a gyülekezeti tagok hitben megerősödve lépnek ki a templom kapuján, mert célunk a kárpátaljai magyarság szülőföldön való megmaradása, fogalmazott Sin József, a KMKSZ alelnöke.
A Betlehemből hozott békelángról gyújtották meg az öröm gyertyáját Beregszász adventi koszorúján. Immár hagyománnyá vált, hogy a Beregszász főterén felállított adventi koszorú gyertyáit ünnepélyes keretek között a kárpátaljai történelmi egyházak, valamit a kárpátaljai magyarság képviselői gyújtják meg. Advent harmadik vasárnapján a közös ünnepet a Görögkatolikus Egyház, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, valamint a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség közösen szervezte. Rendhagyó módon az örömöt szimbolizáló gyertyát a Betlehemből hozott békelángról gyújtották meg. Úrjövet idején, a harmadik vasárnapon el kell csendesülnünk és keresni kell a jót, az örömöt, ami elhozhatja számunkra a várva várt békét, emelte ki köszöntő beszédében Sin József a KMKSZ alelnöke. A Görögkatolikus közösségekben mindig nagy hagyománya volt a közös adventi kántálásnak, a mai ünnepség pedig – a nehéz idők ellenére – ezt teljesítette be, hiszen számos egyházközségünkből szolgáltak ma itt híveink, hangsúlyozta Demkó Ferenc a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye magyar ajkú hívekért felelős helynöke. A Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség több mint 3 évtizede gondoskodik a Betlehemi békeláng vidékünkre juttatásáról, a szokástól eltérően most nem egy templomba hívták a cserkészeiket a láng tovább szállítására. A lángot a határon ezúttal Tominec Mihály a Beregszászi Bendász István cserkészcsapat vezetője hozta át. A betlehemi békeláng a napokban Kárpátalja szinte minden településére eljut, és fényével minden családban hirdeti majd a béke fontosságát.
November 16-án a Szolyvai Emlékparkban a kárpátaljai magyarság történetének legnagyobb tragédiájára emlékeztek. A 80 évvel ezelőtti események máig mélyen élnek a közösség kollektív emlékezetében. Az elhurcolások és kegyetlenségek szinte minden kárpátaljai magyar családot érintettek; alig akadt olyan család, amelynek valamely hozzátartozóját ne hurcolták volna el az úgynevezett „háromnapos munkára.” Ez azonban gyakran évekké nyúlt, és sokan sohasem tértek haza.
A II. világháború után zajló tömeges, etnikai alapon való elhurcolásokra Kárpátalja-szerte minden éven emlékezik magyar közösségünk. A jelenlegi kutatások alapján közel 40 000 férfit hurcoltak el háromnapos munkára, azaz málenkij robotra a szovjetek. Az idei megemlékezésre az egykori szolyvai gyűjtőláger területén létrehozott emlékparkba most is Kárpátalja több szegletéből érkeztek tiszteletadók.
Tóth Mihály, a Szolyvai Emlékparkbizottság elnöke köszöntve a megjelenteket kiemelte, a kegyeleti megemlékezés immáron harmadik éve zajlik Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja árnyékában: „A magyar és német férfilakosság elhurcolásának 80. kerek évfordulóján szívünk és lelkünk fájdalmával kell gondolnunk arra is, hogy immáron 1000 napja országunkban újra háború dúl. Azonban a háborús helyzet ellenére az emlékparkbizottság sikeresen folytatta tovább kutatásait a málenkij robot áldozatainak feltárását illetően.” Megjegyezte: féléves kényszerszünet után újra látogatható a munkácsi vármúzeumban a sztálinizmus kárpátaljai áldozatainak állandó emlékkiállítása. Köszönetet mondott a kárpátaljai és anyaországi kutatóknak, hogy folytatják ezt a nem egyszerű kutatási munkát, valamint a magyar kormánynak, amely lehetővé teszi a munkát és az emlékhelyek, publikációk megjelentetését, fenntartását. Majd egyperces csendes emlékezésre szólította fel a jelenlévőket.
Az esemény kiemelt vendége volt Pánczél Károly, a Magyar Országgyűlés képviselője. A politikus emlékező beszédében kiemelte: „»Po pjáty«. Kárpátaljai emberek, magyarok, ruszinok, németek sorakoztak vezényszóra ötösével, akiket titkos parancs szerint vittek kényszermunkára. A II. világháború földi pokla után, mikor mindenki békére és nyugalomra vágyott, megkezdődött a közösség etnikai alapú tisztogatása.” A szovjet birodalom nagy gyakorlattal és tapasztalattal, megfontolt tudatossággal pusztította a magyar nemzetet. Sztálin szerint a „magyar kérdés vagonkérdés” volt. Kiemelte: Szolyva neve fájdalmas emléket idéz, egy olyan sebet, amely talán teljesen soha nem gyógyulhat be. Az itt felállított emlékpark emlékeztet minket arra, hogy soha nem felejthetjük el a múlt sötét napjait, mert azok figyelmeztetnek minket a béke és az emberi méltóság értékére. Az elhurcolt áldozatok példát mutatnak bátorságból, kitartásból és emberségből. Ők nem akartak hősökké válni, de azzá lettek. Történetük erőt ad ahhoz, hogy soha ne engedjük megismételni az igazságtalanságot és az embertelenséget – szögezte le a politikus, hozzátéve: sajnos a múlt borzalmaiból máig nem tanult Európa. Hiszen újra háború dúl Ukrajna területén. Több százezer halálos áldozat, szétvert családok, több millió menekült, szétvert ország, gazdaságilag hanyatló Európa. Ez a háború mérlege. A politikus kiemelte: a magyar kormány számára kiemelten fontos, hogy Ukrajnában újra béke legyen, s ez nemcsak politikai ok, hanem nemzeti ügy is, hiszen számos kárpátaljai magyar is részese a háborúnak. Hozzátette, hogy bízik benne, hogy a kárpátaljai magyarság kisebbségi jogai is hamarosan rendeződnek az európai uniós csatlakozási folyamatok során.
Ljah Sándor, a megyei nemzetiségi és vallásügyi főosztály vezetője elmondta: végzettsége szerint történész, de a málenkij robotról először nem történelemkönyvekből hallott, hanem nagyapjától, aki egyszerű nagydobronyi magyar ember volt. Ő volt az, aki beszélt a sztálini rezsim szörnyűségeiről. Mint mondta, ez a megemlékezés számára is nagyon személyes, ahogyan számtalan kárpátaljai család számára is. „Ez a megemlékezés a mai napon is aktuális, hiszen országunkban háború zajlik, az orosz agresszor ismét támadja országunkat és népünket, azért, mert szabadon, békében szeretnének élni egy fejlődő országban, egy európai úton” – jegyezte meg. Köszönetet mondott a szervezőknek, hogy minden évben lehetővé teszik, hogy erre a tragédiára emlékezni lehessen, és a fiatalok is megismerhessék az egykori szörnyű történelmi eseményeket, az itt élő kárpátaljaiak közös történelmi fájdalmát.
Sin József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke emlékező beszédében kiemelte: szívszorongva, félelemmel teli lélekkel várták a kárpátaljai magyarok az Erzsébet-estét 1944-ben, hiszen a kisbíró kidobolta november 14-én: jelentkezni kell minden férfinak háromnapos munkára. Sajnos az összeparancsolt embereket először Szolyvára vitték, ahol embertelen körülmények között tartották őket, már itt rengetegen elhaláloztak, a többieket pedig marhavagonokba pakolták és a sztálini lágerekbe küldték. 1989-ben, a KMKSZ megalakulásával elindult az elhurcoltak névsorainak összegyűjtése, és megszólaltak az ártatlan áldozatok is, akiket a mai napig nem rehabilitáltak. „Veszteségeinket kőbe, fába véstük. Minden magyarlakta településen és városban emlékművet állítottunk az elhurcoltaknak – jegyezte meg. – Akik ma itt vagyunk, ismerjük a háború igazságtalanságát, könyörtelenségét. Sok ezer ukrán katona, köztük magyar származású harcos védi az országunkat ma hősiesen. Sokan vágynak a békés időszak után, mi pedig koporsók helyett sok-sok bölcsőt, iskolát, óvodát szeretnénk látni. Az agresszor háborúja csak szenvedést, rombolást, pusztítást hozott Ukrajnának.” Babits Mihály szavait idézve úgy fogalmazott: „Legyen béke már!”
Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke beszédében visszaemlékezett arra az időszakra, amikor először találkozott túlélőkkel: „1997-ben, amikor Magyarország meghirdette a kárpótlási folyamatot, tanúja lehettem több száz olyan életnek, amely dokumentumba foglalta az 1944-es eseményeket. Sajnálatos, hogy akkor nem volt lehetőségünk rögzíteni azokat a történeteket, élethelyzeteket. Megrendítő történeteket hallhattam, amelyek mindenképpen megráztak, bár történészként arra tanítottak minket, hogy az ember mindig objektíven, külső szemlélőként kutassa és tárja fel a dolgokat. A kárpátaljai magyarok tragédiájáról és úgy általában a nemzeti kisebbségek tragédiájáról egyetlen ukrán nyelvű kiadvány sem jelent meg. Ekkor született meg a gondolat, hogy ezeket az embereket újra meg kell szólaltatni. S fel kell tárni a titkos vagy nem titkos levéltári adatokat is. Hogy az emberek ne csak hallomásból értesüljenek ezen szörnyűségekről. A napokban ezeket a köteteket lapozgatva azt kell mondjam, hogy a történészek közül már senki nem tud távolságtartóan hozzáállni a kárpátaljai magyarság sorstragédiájához. Mi is történhetett volna, ha ennek a 40 ezer embernek lehetősége lett volna arra, hogy utódokat nemzzen; a kárpátaljai magyarság valószínűleg egészen másképp állna” – fejtette ki Zubánics László.
Dupka György Gulág-kutató, a Szolyvai Emlékparkbizottság titkára az esemény zárásaként arról beszélt, hogy 1989. november 18-án, amikor a Kárpát-medencében először szervezték meg a sztálinizmus áldozatainak emlékkonferenciáját a beregszászi kultúrházban, több mint kétszáz túlélőt hívtak meg. Szerinte az elmúlt 35 év alatt teljesítették a túlélők kérését, az akkor megfogalmazott hat pontot sikerült megvalósítani. Az első pont az volt, hogy minden éven megemlékeznek. Második pedig, hogy gyűjtsék össze azok nevét, akik nem tértek haza. Mindebből 12 000 ezer nevet sikerült a Szolyvai Emlékpark tábláira felírni eddig. Azonban a magyar kormány a Covid-járvány előtt 700 000 kartont kivásárolt a moszkvai levéltárból. Ennek folyamatosan zajlik a feltárása, Kárpát-medencei szinten több történész dolgozik rajta. A jövő évtől kezdve már olvasható lesz az interneten – különösen Kárpátalja esetében – azok neve is, akik hazatértek. Ez nagyon nagy munka volt, ennek a feltárása hatalmas mérföldkő. A napokban Lemberg megyében sikerült felszentelni a Szolyvai Emlékpark mintájára a Sztarij Szambor-i parkot. „Azt is igyekeztünk teljesíteni, hogy összegyűjtöttük, kik voltak azok, akik bűnösök voltak, és elrendelték ezeket a pereket, történéseket. Jelenleg 80 százalékos szinten áll a kutatási feldolgozottság. Úgy gondolom, hogy a 35 évvel ezelőtt a kétszáz túlélőnek megígért munkát sikerült teljesíteni, a továbbiakban a fiatalokon múlik, hogy milyen mélyfúrásokat végeznek majd ezeken a kutatásokon” – jegyezte meg.
Az eseményen a nagydobronyi Zöldág Kórus szolgálatát hallgathatták meg az egybegyűltek, majd a történelmi egyházak képviselői által elmondott imádságokat követően a megjelentek elhelyezték az emlékezés koszorúit.