Az idei év első hat hónapjában 18%-kal többen kerültek be a szerencsejáték-függők nyilvántartásába, mint az előző 2,5 évben – közölte pénteken az Ukrajinszka Pravda hírportál az Opendatabot nyíltadat-platform sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint 2024 első felében megkétszereződött a szerencsejáték-függőség miatt korlátozás alá eső ukránok száma. Jelenleg 7874 fő szerepel a szerencsejáték-függők nyilvántartásában.
Mint a közlemény rámutatott, 2024 első hat hónapjában 4585 személlyel nőtt a nyilvántartásban szereplők száma. Ez 18%-kal több, mint az előző 2,5 év átlaga. Havi átlagban 760 fő kerül be a nyilvántartásba.
A rekord 2024 áprilisa, amikor 1041 fő került be a nyilvántartásba. Összességében a lista meglétének három éve alatt 8456 játékfüggő személy szerepelt rajta, 94%-uk az elmúlt 1,5 évben került be a nyilvántartásba.
Az egykoron korlátozottan alkalmas hadkötelesek újbóli orvosi vizsgálatot követően után kevesebb mint 10%-kat nyilvánítják szolgálatra alkalmatlannak – közölte Roman Horbacs ezredes, az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara személyzeti főosztályvezetője az Ukrinformban tartott tájékoztatóján, számolt be a Szuszpilne.
Emlékeztetett arra, hogy miután az ukrán jogszabályokból kikerült a „korlátozott alkalmasság” kifejezés, 9 hónapon belül minden hadköteles újbóli orvosi vizsgálaton esik át. Ezt az egészségügyi erők parancsnoksága által készített terv szerint teszik.
„A korlátozottan alkalmasak közül egy nagyon kis hányadot – kevesebb, mint 10%-ot – nyilvánítanak alkalmatlannak” – mondta Horbacs.
Megjegyezte, hogy a többi állampolgár nagyjából egyenlő arányban oszlik meg az abszolút alkalmas és a meghatározott helyekre alkalmas személyek között.
Ugyanakkor Horbacs hozzátette, minden korábbi korlátozott alkalmasságú személyt áthelyeznek az alábbi három kategória valamelyikébe:
katonai szolgálatra alkalmas;
meghatározott helyen alkalmas a katonai szolgálatra – például a hátországi egységek, logisztikai egységeknél, toborzó központok;
katonai szolgálatra alkalmatlan és fel van mentve a katonai szolgálat alól.
Ukrajna fővárosa bekerült a tíz legélhetetlenebb városa közé a Földön, Caracas, Venezuela, és Port Moresby, Pápua Új-Guinea fővárosainak a szomszédságába, mivel a teljes körű háború következményei mellett a várostervezési szabályok megsértése miatt Kijev a Világ legélhetőbb városai 2024-ben minősítés legalacsonyabb fokára süllyedt – közölte pénteken az rbc.ua hírportál.
Az elmarasztaló ítéletet az ukrán fővárosról Olena Suljak, a Nép Szolgája párt vezetője, a Legfelső Tanács államszervezési, önkormányzati, területfejlesztési és városrendezési bizottságának elnöke mondta ki. Mint megjegyezte, 2024-ben a világ legélhetőbb városainak rangsorában, a The Global Liveability Index értékelésében Kijev a 165. helyre csúszott le a 173-ból. Ukrajna fővárosának szomszédságában olyan városok találhatók, mint Caracas, Venezuela fővárosa, amely a 164. helyet szerezte meg, és Pápua Új-Guinea fővárosa, Port Moresby, amely a 166. helyre került.
A parlamenti képviselő magyarázata szerint a minősítés azért készült, hogy a nemzetközi vállalatok jobban megértsék, megéri-e egy adott országban dolgozni az alkalmazottak életkörülményeinek kényelme szempontjából. Sokuk számára az emberi tényező nem kevésbé fontos, mint egy adott város vagy régió befektetési vonzereje.
Évente összesen 173 várost értékelnek öt szempont szerint: stabilitás, egészségügy, kultúra és környezet, oktatás és infrastruktúra. Bécs pedig immár harmadik éve vezeti a városok rangsorát. A Kultúra és Környezetvédelem kivételével minden kategóriában az osztrák főváros kapta a legmagasabb pontszámot a jelentősebb sportesemények hiánya miatt. Az első ötbe került még Koppenhága, Zürich, Melbourne és Calgary, Genf és Sydney.
„Kijev bekerült a tíz legrosszabb életlehetőségeket biztosító városok közé. Az ukrán főváros a tavalyi rangsorhoz hasonlóan a 165. helyen állt, lecsúszva az utolsó tíz közé. A rangsor készítői kifejtették, hogy az ilyen alacsony eredmény egyik oka az infrastruktúra tönkretétele az orosz invázió miatt, de nem ez az egyetlen ok, a többi között nem kevésbé fontos a kaotikus építkezés, ami a várostervezési szabályok sokéves megsértésének következménye” – magyarázta a többi között Olena Suljak.
Franciaországban várhatóan 2024 szeptemberében több mint kétezer ukrán katona vesz részt kiképzésen a helyi kiképzőközpontokban, számolt be a France Infoa francia védelmi minisztériumban lévő forrásaira hivatkozva, tájékoztatott a Jevropejszka Pravda.
A kiadvány adatai szerint szeptember végén a francia hadsereg egy dandárjának megfelelő létszámú, 2100 ukrán katona érkezik Franciaországba két hónapos harci kiképzésre.
Ugyanazokról a központokról beszélünk, amelyek minden évben a külföldi műveletek előtt fogadják a francia katonákat – jegyezte meg a France Info.
A kiadvány információja szerint Franciaország célja, hogy 2024 decemberére felkészítse az ukrán fegyveres erők dandárját.
Ukrajnában csökken azoknak a száma, akiket a katonakönyv hiánya miatt nem engednek ki a határőrök az országba – jelentette ki csütörtökön Andrij Demcsenko, az Állami Határőrszolgálat szóvivője az ukrán televízió adásában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a szóvivő elmondta: katonai nyilvántartási okmányok hiányában a határőrök megtagadják a határátlépést, de a tegnapihoz képest szerencsére nem nőtt számottevően az elutasítások száma. Szerinte tegnap összesen 250 embertől tagadták meg a határátlépést, közülük csaknem 90-től a katonai nyilvántartási okmányok hiánya miatt.
„Július 16-án összesen 220 volt az elutasítások száma amiatt, hogy az emberek nem feleltek meg a határátlépés követelményeinek. Reméljük, hogy a visszautasítások száma a jövőben nem fog növekedni. De még egyszer, ha a tegnapi napot elemezzük, a határátlépésre jogosult és a határra érkezett férfiak túlnyomó többségének volt katonai nyilvántartási okmánya, és ez lehetővé tette számukra a határátlépést” – emlékeztetett Andrij Demcsenko.
A májusi és júniusi mozgósítás mértéke több mint kétszeresére nőtt az előző két hónaphoz képest – közölte hétfőn az ukrán védelmi minisztérium a Reuters brit hírügynökséggel, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Bohdan Szenik, a Védelmi Minisztérium szóvivője a hírirodának elmondta, hogy „pozitív tendencia” figyelhető meg a mozgósításban. Szerinte a mozgósított hadkötelesek átlagéletkora nem változott, körülbelül 40 év. Míg a mozgósítási adatok továbbra is háborús titkot képeznek, néhány politikai és katonai személyiség szerint a változások, köztük az önkéntesek számának növelését célzó kampány lehetővé tették a mozgósítás újraindítását az elmúlt két hónapban – tette hozzá.
Mint a hírügynökség megjegyezte, a régóta várt nyugati segélyekkel megerősített ukrán fegyveres erők hónapok óta próbálják tartani a védelmet az előrenyomuló orosz csapatok ellen. „Sok kimerült katonának égetően szüksége van rotációra több mint két év, szinte folyamatos szolgálat után, de nem világos, hogy mikor szerelik le őket a közel 1 milliós fegyveres erőkből” – írta a Reuters.
Az ukránok körülbelül fele (47%) 2024 májusában tartott attól, hogy az Egyesült Államok béke-megállapodást köthet Oroszországgal az ukrán kormány részvétele nélkül – közölte szerdán az rbc.ua hírportál a Nemzetközi Kapcsolatok Európai Tanácsa által frissen végzett felmérés adataira hivatkozva.
A jelentés szerint a megkérdezettek 49%-a nem tart a Washington és Moszkva közötti titkos tárgyalásoktól. Arra is kérték a válaszadókat, hogy válasszanak a szuverenitás megőrzése és a területek visszafoglalása között. Az adatok azt mutatták, hogy az opciót, miszerint „Ukrajna elveszíti a jelenleg megszállt területeinek egy részét, de továbbra is szuverén marad saját hadsereggel és a szövetségek, például az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozás választásának szabadságával” a válaszadók 45% választotta.
„Ukrajna visszaszerzi a jelenleg megszállt területeit, de beleegyezik a demilitarizálásba, és semleges országgá válik, amely nem tud csatlakozni olyan szövetségekhez, mint az EU és a NATO” lehetőséget a válaszadók 26%-a választotta.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy a Kijevi Nemzetközi Szociológiai (KMISZ) felmérése szerint az ukránok relatív többsége (49%) gondolta úgy, hogy a Nyugat továbbra is támogatja Ukrajnát. A 44%-uk azonban azt mondta, hogy a Nyugatnak elege van Ukrajnából, és gyenge a támogatottság.
Katerina Csernohorenko védelmi miniszterhelyettes elmondta, hogy több mint egymillió ukrán használta ezt a funkciót azóta, hogy megjelent a lehetőség katonai regisztrációs dokumentumok létrehozására a Reserve+ alkalmazásban.
Kiemelte, hogy egy hét alatt ennyi QR-kód hoztak létre, közölte a védelmi minisztérium. Csernohorenko kijelentette, hogy az alkalmazásban szereplő QR-kód ugyanolyan jogi erővel bír, mint a katonai regisztrációs dokumentumok papíralapú változata.
„Korábban sok időbe telett a dokumentumok elkészítése, most viszont csak néhány perc és néhány kattintás” – jegyezte meg a miniszterhelyettes.
Csernohorenko hozzátette, hogy most már mindig kéznél lesznek a hadkötelesek dokumentumai. A QR-kódot a toborzó központok alkalmazottai és az ellenőrző pontokon szolgálók is leolvashatják.
Az ukránok túlnyomó többsége a hadseregben szolgálókban, az önkéntesekben és a mentőegységekben bízik a legjobban. Ezt a Razumkov Központ felmérési adataibizonyítják.
„Az állami és társadalmi intézmények közül a legmegbízhatóbbak az Ukrán Fegyveres Erők (a válaszadók 90%-a bízik bennük), az önkéntes szervezetek (81%), az önkéntes zászlóaljak (80%), az Állami Katasztrófavédelmi Szolgálat (79%), a Nemzeti Gárda (75%), Állami Határőrszolgálat (71%), Egyházak (63%), Ukrajna Védelmi Minisztériuma (61%), Ukrajna Biztonsági Szolgálata (61%), civil szervezetek (56,5%) ), azon városok (falvak, falvak) polgármesterei, ahol a válaszadó él (51%), Ukrajna elnöke (50%)” – jegyzik meg a szociológusok.
A Nemzeti Rendőrség (49%, illetve 43%) és a Nemzeti Bank (48%, illetve 42%) iránt is inkább bizalmat, mint bizalmatlanságot fejeznek ki.
„A válaszadó lakóhelye szerinti város (falu, község) tanácsával (45%, illetve 46%) és a Parlament emberi jogi biztosával (ombudsmannal) (39%, illetve 39%) szemben a bizalom és a bizalmatlanság ugyanolyan mértékben lett kifejezve”, – tették hozzá a Razumkov Központban.
A válaszadók többsége bizalmatlanságot fejez ki az államapparátussal (tisztviselőkkel) (78,5% bizalmatlan), a politikai pártokkal (77,5%), az ukrán parlamenttel (76%), a bíróságokkal (általában az igazságszolgáltatással) (73%), Ukrajna kormányával (73%), az ügyészséggel (64%), a szakosodott korrupcióellenes ügyészséggel (63%), az ukrán nemzeti korrupcióellenes hivatal (62%), a nemzeti korrupciómegelőzési hivatal 62%), kereskedelmi bankokkal (58%) szemben. A válaszadók 50%-a nem bízik az ukrán tömegmédiában. A szakszervezetekkel szembeni bizalmatlanság is erősebb, mint a bizalom (49% nem bízik bennük, míg 25% bízik bennük).
Ukrajnában minden nap több embert vesznek őrizetbe a határőrök, akik megpróbálják illegálisan átlépni az ukrán határt az uniós országok irányába, főként erdőkön és a Tiszán keresztül – jelentette ki Ihor Klimenko belügyminiszter a Szabadság Rádiónak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál
A jelentés szerint Klimenko elmondta, hogy nem minden férfi menekül a mozgósítás elől, akit a határőrök és a rendőrök a határövezetben vesznek őrizetbe. „Nemcsak közvetlenül a határon veszünk őrizetbe embereket, hanem a határtól 5-10 kilométerre található ellenőrző pontokon is. Természetesen napi több tucat emberről van szó. Néha 10, néha 20, néha 30 emberről – tette hozzá.
Mint a belügyminiszter megjegyezte, nem csak azokról van szó, hogy át akarnak úszni például a Tiszán, vagy át akarnak menni az erdőn keresztül, vagy át akarnak menni a hegyeken. Azokról is szó van, akik hamis okmányokat próbálnak felhasználni a határátkelőhelyeken. „Ez meglehetősen nagy százalék, körülbelül 15%-a az ilyen állampolgárainknak” – mutatott rá.
A tárcavezető jelezte, hogy a teljes körű háború kezdete óta rendelkezik adatokkal a határon elfogott hadköteles korú férfiak teljes számáról. Ezt a statisztikát azonban nem volt hajlandó nyilvánosságra hozni. Szerinte ez titkos információ. „Nem mondom el, mert ezek a számok jelenleg titkosítva vannak, és nem tükrözik a valós helyzetet, mert akiket a határtól 15-20 vagy akár 10 kilométerre veszünk őrizetbe, azokat is számba vesszük a statisztikában” – mutatott rá Ihor Klimenko.
На берегах Тиси з'явилися нові ділянки, обгороджені колючим дротом. "Фортифікації", мабуть, мають ускладнити життя ухилянтам. Українці в соцмережах сміються з "фортеці Тиса" і обурюються, що укріплення будують тут, а не на кордоні з Росією pic.twitter.com/bq3OoE1xiM
