Visszaesés tapasztalható a nyelvi jogok érvényesítése terén Romániában – derül ki egy csütörtökön ismertetett kutatásból, melyről Toró Tibor, a Bálványos Intézet kutatási igazgatója tájékoztatott.
Mint mondta, a Bálványos Intézet és a Transylvanian Inquiry 2023-ban végzett teljes körű lekérdezést a nyelvi jogok romániai érvényesítésére vonatkozóan az új közigazgatási törvény megjelenése óta azokban az önkormányzatokban, ahol a magyarság számaránya eléri a nyelvi jogok érvényesítéséhez szükséges 20 százalékos küszöböt.
Az arányt a 2011-es népszámlálás eredményei alapján nézték, mivel az új cenzus eredményei még nem voltak ismertek.
A nyilvánossággal csütörtökön sajtótájékoztatón ismertetett kutatás eredményeit összevetették két korábbi – 2008-as és 2014-es – felmérés eredményeivel, és arra a következtetésre jutottak, hogy bár a jogszabályi keret a nyelvi jogok tekintetében bővült, a gyakorlatban az önkormányzatok ezt már kevésbé alkalmazzák.
Toró Tibor szerint bár vannak pozitív példák, az általános tendencia a visszaesés, még azokban az önkormányzatokban is, ahol magyar a polgármester, vagy magyar önkormányzati képviselők vannak többségben a tanácsban. Rámutatott: a visszaesés azzal is összefügghet, hogy már kevesebb nyelvi jogvédő szervezet tevékenykedik Romániában, kevésbé szerepel napirenden a kérdés.
Elmondta: a 323 romániai önkormányzatban – ahol be kellene tartani a nyelvi jogok érvényesítésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket –, teljes körű lekérdezést végeztek. Az adatgyűjtés három módszerrel folyt: strukturált helyszíni megfigyeléssel, telefonos lekérdezéssel és a honlap, valamint az önkormányzatokhoz köthető Facebook-oldalak elemzésével.
A kutatás során a nyelvi jogok öt, piramisszerűen egymásra épülő dimenzióját vizsgálták: kétnyelvű feliratok, szóbeli nyelvhasználat, írásos kommunikáció, hivatalos dokumentumok és formanyomtatványok.
„Ezeknek az a céljuk, hogy a magyar nyelv státusát emeljék valamilyen formában, vagy a hivatalos magyar nyelvhasználatot erősítsék” – mondta Toró Tibor, hozzátéve: a magasabb szintek elérése több erőbefektetést igényel, és a magyar nyelv státusa szempontjából is fontosabb.
Az eredmény szerint a nyelvi jogok érvényesítése a második szinten, azaz a szóbeli nyelvhasználat szintjén „megrekedt”, de a szórványban az első szintet sem éri el, tehát még kétnyelvű feliratok sincsenek.
„A Székelyföldön is átlagosan a hármas szintre ér fel, ami azt jelenti, hogy a polgármesteri hivatal Facebook-oldalán és honlapján kommunikálnak magyarul is, de hivatalos iratot nagyon keveset, formanyomtatványt még kevesebbet fordítanak le magyarra” – mondta Toró Tibor.
Kifejtette: a visszaesés az online nyelvhasználatban is nagyon látványos, sokkal kevesebb önkormányzatnak van kétnyelvű honlapja, a közérdekű információk, önkormányzati határozatok, formanyomtatványok már nem jelennek meg magyarul.
„Ez jellemző a magyar önkormányzatokra is, ahol az RMDSZ van többségben” – hangsúlyozta a szakember.
Elmondta: következtetéseik szerint „a nyelvhasználat kérdése lekerült a politikai napirendről” Romániában, ami részben összefügg azzal, hogy megszűntek jogvédő szervezetek, és számonkérés hiányában „maga az RMDSZ sem fordít erre már akkora hangsúlyt”, mint 2008–2014-ben.
Miközben a törvényi keret javult – például bekerült a jogszabályba, hogy a formanyomtatványokat is le kell fordítani az adott kisebbség nyelvére –, „a végrehajtásra már semmilyen hangsúlyt nem fektetnek”, az, hogy a nyelvi státusegyenlőség megvalósuljon, ma már „nem tűnik prioritásnak” Romániában – összegzett Toró Tibor.
Az ukránok szerint a hozzátartozóik rokonaik és barátaik körében probléma van a mozgósítási kötelezettség alóli kibúvással kapcsolatban – derült ki a Demokratikus Kezdeményezések Alapítvány és a Razumkov Központ frissen végzett felméréséből, számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál.
A kutatás adatai szerint a válaszadók 25%-a jegyezte meg, hogy környezetének a nagy része megpróbálja elkerülni a mozgósítást, míg 47% arról számolt be, hogy néhány ismerőse kerüli, és vannak, akik készen állnak a mozgósításra. Ugyanakkor 10% azt mondta, hogy a barátok többsége készen áll a mozgósításra.
„Figyelembe véve, hogy a válaszadók utolsó csoportjában néhány ismerős áll mozgósításra készen, elmondható, hogy a mozgósítást kerülés szintje nem alacsony, hanem közepes szinten van” – jegyezték meg a szociológusok.
A mozgósítás kerülése gyakoribb a keleti régiókban. Itt a válaszadók 39%-a jelezte, hogy a mozgósítás alá vont ismerőseik többsége ezt próbálja elkerülni, míg a déli régiókban ez az arány 32%, a nyugati régiókban 29%, míg a legalacsonyabb (15%) a középső régiókban.
A bevonulási hajlandóságot azonban a keleti, déli és nyugati régiók válaszadóinak megközelítőleg azonos (5-9%) aránya észlelte, és ez az arány valamivel magasabb (15%) a középső régiókénál.
A felmérést a Demokratikus Kezdeményezések Alapítvány és a Razumkov Központ 2024. március 21. és 27. között végezte 2020 válaszadó bevonásával. A felmérést azokon a területeken végezték, amelyeket Ukrajna kormánya ellenőriz, és ahol nem folynak harcok. Az elméleti mintavételi hibahatár nem haladja meg a 2,3%-ot.
A teljes körű háború kezdete óta körülbelül 650 000 hadköteles férfi hagyhatta el Ukrajnát. Többségük illegálisan lépte át a határt – olvasható a Politico cikkében.
A kiadvány megjegyezte, hogy a „hazaszeretet hulláma”, amely a teljes körű invázió kezdetén volt, „elpárolgott” az ukránok körében: most tömegesen kerülik a mozgósítást.
A cikk szerint a vonatok, amelyek két évvel ezelőtt még a nőket és a gyerekeket szállították külföldre, mára egyharmadnyira van tele férfiakkal, akiknek „valahogy sikerült megszerezniük a kiutazást engedélyező okmányokat”.
Ugyanakkor Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij és a Parlament „nem mer újabb tömeges behívást elrendelni”. Andrij Jermak, az elnöki hivatal vezetője szerint a nagyszabású mozgósításnak nem lesz támogatottsága a lakosság körében.
A kiadvány az ukrán vezetés ezen álláspontját a Nyugat megfelelő segítségének hiányával hozza összefüggésbe, ami „segíti Putyint a háború megnyerésében”.
„A Nyugat nem tudta felajánlani azt, ami szükséges, ez pedig aláássa Ukrajna azon vágyát, hogy megtegye, amit kell” – vélik a cikk szerzői.
A kiadvány felidézte Zelenszkij szavait arról, mit tesz Putyin, ha Ukrajna nem kapja meg a győzelemhez szükséges segítséget a Nyugattól.
„Teljesen lerombolna mindent. Mindent” – mondta az elnök, hozzátéve, hogy az ukrán városok romokká válnak, emberek százezrei fognak meghalni.
„Az emberek többsége nem fog elmenekülni, ezért sok embert meg fog ölni. Szóval hogyan fog ez kinézni? Sok vér… „ – mondta Zelenszkij.
This is the April 13 video of a long line of the Ukrainian men of the conscription age at their Consulate in Prague, Czech Republic. They came to renew their expiring passports and also to be added to the mobilization registry, as the newly adopted Ukrainian law on mobilization… pic.twitter.com/bZtRA6AGPa
2022. február 24. után Lengyelország azon országok közé került, amelyek a legtöbb ukrán menekültet fogadták be. Mely régiókból él a legtöbb ukrán ebben az európai országban – erről tájékoztat az UKRRAIN.
2023 őszén körülbelül egymillió ukrán élt Lengyelországban. A legtöbben Dnyipropetrovszk régióból érkeztek Lengyelországba. A Gremi Personal nemzetközi munkaközvetítő ügynökség szerint a legkevesebb a kijevi és a krími lakos (kevesebb mint 1%).
A következő megyékből érkeztek a legtöbben:
Dnyipropetrovszk – 9,82%;
Hmelnickij – 6,8%;
Ivano-Frankivszk – 6,3%;
Lemberg (Lviv) – 6,05%;
Voliny – 5,79;
Rivne – 5,79%;
Harkiv – 5,29%;
Zsitomir – 5,29%;
Vinnicja – 4,53%.
Elemzők megjegyezték, hogy 2022 tavaszán a legtöbb ukrán a harcokhoz közeli megyékből érkezett Lengyelországba. 2023-2024 telén pedig a megkérdezett lengyelországi ukránok túlnyomó többsége munkaerő-migráns. Történelmileg az ország nyugati régióiból származó ukránok többsége Lengyelországban dolgozott. A háború kezdete megváltoztatta ezt, hiszen sokan kénytelenek voltak elhagyni a keleti és déli régiókat biztonsági okokból.
[type] => post
[excerpt] => 2022. február 24. után Lengyelország azon országok közé került, amelyek a legtöbb ukrán menekültet fogadták be. Mely régiókból él a legtöbb ukrán ebben az európai országban.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1712872200
[modified] => 1712842081
)
[title] => Ismertté vált, mely régiókból érkezett a legtöbb ukrán Lengyelországba
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=183867&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 183867
[uk] => 183841
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 183842
[image] => Array
(
[id] => 183842
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/polsha-630x355jpg.webp
[original_lng] => 16894
[original_w] => 630
[original_h] => 355
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/polsha-630x355jpg-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/polsha-630x355jpg-300x169.webp
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/polsha-630x355jpg.webp
[width] => 630
[height] => 355
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/polsha-630x355jpg.webp
[width] => 630
[height] => 355
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/polsha-630x355jpg.webp
[width] => 630
[height] => 355
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/polsha-630x355jpg.webp
[width] => 630
[height] => 355
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/polsha-630x355jpg.webp
[width] => 630
[height] => 355
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1712831281:5
[_thumbnail_id] => 183842
[_edit_last] => 5
[views_count] => 647
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 83882
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 723
[1] => 1995
[2] => 82890
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Lengyelország
[1] => statisztika
[2] => ukrán menekültek
)
)
[4] => Array
(
[id] => 183658
[content] =>
Január végén 4 303 115 ukrajnai állampolgár rendelkezett ideiglenes védelemmel az Európai Unióban, míg februárban ez a szám 4 234 595-re csökkent – áll az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn közzétett jelentésében.
Az uniós hivatal közlése szerint a 2022. február 24-én kezdődött háború miatt Ukrajnából elmenekültek továbbra is enyhén növekvő számban regisztráltak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, munkát vállalhatnak, a gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak.
A jelentés szerint az Ukrajnából érkező menekültek számára a legtöbb átmeneti védelmet biztosító jogállást Németország (1 286 580) nyújtotta, majd Lengyelország (957 200) és Csehország (385 075). A januári adatokhoz képest februárban a kedvezményezettek száma legnagyobb mértékben Németországban (+16 430; +1,3 százalék), Lengyelországban (+5640; +0,6 százalék) és Csehországban (+3885; +1,0 százalék) növekedett.
A különleges jogállásában részesülők száma öt uniós országban csökkent: Ausztriában (-1420; -1,7 százalék), Észtországban (-550; -1,5 százalék), Franciaországban (-685; -1,1 százalék), Hollandiában (-120; -0,1 százalék) és Máltán (-20; -1 százalék).
Az egyes uniós országok lakosságával összehasonlítva február végén Csehországban (35,6), Litvániában (26,5) és Lengyelországban (26) volt a legmagasabb az átmeneti védelemben részesülők ezer főre jutó száma, míg uniós szinten ugyanez a szám ezer főre 9,4 volt.
A kedvezményezettek 46 százalékát nők, 32,9 százalékát a 18 évesnél fiatalabb kiskorúak, 21,2 százalékát pedig felnőtt férfiak teszik ki.
A jelentésből kiderült továbbá, hogy Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 34 845, az elmúlt hónapban 595 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára.
Több mint 800 000 ukrán iskolás tanul távoktatás formájában, ebből 200 000 külföldön, jelentette be Mihajlo Fedorov, az innovációért, az oktatás, a tudomány és a technológia fejlesztéséért felelős miniszterelnök-helyettes, a digitális átalakításért felelős miniszter, írta az Ukrinform.
„Amikor a jelenléti oktatásról beszélünk, számunkra a biztonság kérdése áll az első helyen. Célunk tehát, hogy év végéig 300 ezer diák számára teremtsünk biztonságos feltételeket a jelenléti oktatáshoz, és a továbbra is online tanuló gyerekek számára is lesz olyan megoldás, amely javítja az oktatás minőségét. Ez a szükséges eszközök biztosításától a képzési programokig terjed”, – mondta Fedorov.
A miniszter elmondása szerint a több mint 800 ezer online oktatásban részesülő tanulóból több mint 600 000 Ukrajnában, és több mint 200 000 külföldön tartózkodik.
Fedorov megjegyezte, hogy a digitális átalakításért felelős minisztérium az oktatási minisztériummal közösen elkezdte szükséges bombamenedékek számának és azok elhelyezkedésének kiszámítását.
Az ukránok többsége, 61,2%-a gondolja úgy, hogy Ukrajnának a teljes győzelemig, az 1991-es határok visszaállításáig és az európai uniós, valamint NATO-csatlakozásig kell harcolnia – derült ki egy frissen végzett szociológiai felmérés adataiból, számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a március 22. és 24. között végzett felmérés kimutatta, hogy a megkérdezetteknek csak a 38,8%-a támogatja az Oroszországgal folytatott béketárgyalásokat és a kétoldalú tűzszünetet.
A kutatás részeként az ukránoknak kérdéseket tettek fel a mozgósításról szóló törvénnyel kapcsolatban. A vizsgálat szerint az ukránok 77,61%-a nem támogatja, hogy a Legfelső Tanács második olvasatban elfogadja a mozgósítási törvénytervezet jelenlegi változatát. A legtöbb ukrán úgy gondolja, hogy kiképzett katonáknak kell szolgálniuk.
A felmérés szerint az ukránok a korrupció mértékét (28,6%), a hadsereg gyenge ellátottságát (16,8%), a háborús felkészülést (15,2%), a romboló gazdaságpolitikát (10,5%) és a kudarcos szociálállami politikát (10,5%) látják az államhatalom legnagyobb hibájának.
Azon megkérdezett állampolgárok körében, akik ma mennének el szavazni az elnökválasztáson, az első három preferencia a következő: 15,7% szavazna Volodimir Zelenszkijre 12,3%; Julija Timosenkóra, 7,6% Petro Porosenkóra.
Az ukránok hasonló preferenciákkal rendelkeznek a politikai pártokkal kapcsolatban. Tehát, ha a választásokat vasárnap tartanák, az ukránok többsége 3 politikai erőt támogatna: a Nép Szolgája pártot – 14,7%, a Batykivcsina pártot – 11,9%, az Európai Szolidaritás pártot – 9,2%.
Az ukránok csaknem 85%-a gondolja úgy, hogy van kiút a nehéz helyzetből, ez a társadalom egyesítése és a nemzeti egység megfelelő koalíciójának megteremtése a parlamentben és a kormányban.
A felmérés során 5329 18 éves és annál idősebb válaszadót kérdeztek meg Ukrajnában (kivéve a megszállt és frontvonalbeli régiókat) és külföldön (ahol a legtöbb ukrán menekült van) személyes és telefonos interjúk segítségével. A mintavételi hibahatár nem haladja meg a 2,0%-ot.
Az amerikai polgárok többsége a következő tíz éven belül a harmadik világháború kitörését várja. Véleményük szerint Ukrajna Amerika szövetségesei közé tartozik. Ezt bizonyítják a YouGov nemzetközi platform által végzett szociológiai felmérés eredményei – írta meg az Unian.
Az amerikaiak többsége úgy véli, egy új világháború legalábbis bizonyos mértékig bekövetkezhet a következő öt-tíz évben, de a legtöbben nem gondolják, hogy önként jelentkeznének katonai vagy nem harci szerepvállalásra, ha az Egyesült Államok részt venne benne – számoltak be a tanulmány szerzői.
Arra a kérdésre, hogy számítanak-e arra, hogy a következő 10 évben kitör egy világháború, az amerikaiak 61 százaléka válaszolt igennel: 22 százalék nagyon valószínűnek, 39 százalék pedig meglehetősen valószínűnek nevezte egy ilyen lehetőség bekövetkeztét.
A válaszadók 22 százaléka nem hisz a háború közeli kitörésében.
Figyelemre méltó, hogy a Republikánus Párt támogatói jobban hisznek a háború közeli kitörésében, mint a demokraták támogatói.
Ugyanakkor a megkérdezett amerikaiak 77 százaléka úgy véli, hogy az Egyesült Államok részt fog venni egy új világháborúban, ha az valóban kitör. Szintén 72 százalék számít arra, hogy Oroszország is belép a háborúba, méghozzá az USA-val ellentétes oldalon. Kínára is ugyanígy gondol a megkérdezettek 69 százaléka.
A megkérdezett amerikaiak túlnyomórészt úgy vélik, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei képesek legyőzni bármely ellenséges koalíciót.
[type] => post
[excerpt] => Az amerikai polgárok többsége a következő tíz éven belül a harmadik világháború kitörését várja. Véleményük szerint Ukrajna Amerika szövetségesei közé tartozik. Ezt bizonyítják a YouGov nemzetközi platform által végzett szociológiai felmérés eredm...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1711379100
[modified] => 1711364258
)
[title] => Felmérés: Ukrajnával együtt nyerik meg a harmadik világháborút az amerikaiak szerint
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=182218&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 182218
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 182219
[image] => Array
(
[id] => 182219
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/amerika-ukran-haboru.webp
[original_lng] => 994038
[original_w] => 1200
[original_h] => 700
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/amerika-ukran-haboru-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/amerika-ukran-haboru-300x175.webp
[width] => 300
[height] => 175
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/amerika-ukran-haboru-768x448.webp
[width] => 768
[height] => 448
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/amerika-ukran-haboru-1024x597.webp
[width] => 1024
[height] => 597
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/amerika-ukran-haboru.webp
[width] => 1200
[height] => 700
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/amerika-ukran-haboru.webp
[width] => 1200
[height] => 700
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/amerika-ukran-haboru.webp
[width] => 1200
[height] => 700
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1711357058:12
[_thumbnail_id] => 182219
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 782
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 83882
[2] => 11
[3] => 592
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Kiemelt téma
[3] => Társadalom
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 829103
[1] => 1984
[2] => 1995
[3] => 1227
)
[tags_name] => Array
(
[0] => ameriak
[1] => felmérés
[2] => statisztika
[3] => USA
)
)
[8] => Array
(
[id] => 181153
[content] =>
Az ukrán büntetőtörvénykönyv alapján elítéltek mozgósítási potenciálját a büntetésüket már letöltöttek és a jelenleg börtönben lévők alkotják, akiknek az együttes száma megközelíti a 80 ezret – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Szuszpilne tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint Olena Viszocka igazságügyi miniszterhelyettes elmondta, hogy Ukrajnában mintegy 50 ezer ember van szabadlábon büntetésének a letöltése után. Ugyanakkor jelenleg 26 ezren töltik a börtönbüntetésüket – tette hozzá. A szavai szerint most nehéz megmondani, hogy ezek közül az emberek közül hányat fognak behívni a fegyveres erők soraiba. Ezzel együtt élénk vitát jósol a Legfelső Tanács az elítéltek mozgósításáról szóló törvénytervezet tárgyalásokon.
Feltételezések szerint azokat, akik már letöltötték a büntetésüket, beleegyezésük nélkül mozgósítják, mint minden más, hadköteles korú állampolgárt. A kormánytisztviselő szerint a büntetett előéletű személyek katonai szolgálattól való eltiltása elavult törvényi norma a Szovjetunió idejéből.
Viszocka kifejtette, hogy a büntetésüket töltő elítélteket a kérésükre feltételesen szabadlábra helyezhetik. „Vagyis az óhajuk, a motiváltságuk kötelező. Ellenkező esetben egyszerűen nem hatékony a hadseregünk számára. Ezért a jelentkezésük, óhajuk és a kötelező szerződéskötés a feltételes szabadlábra helyezés feltétele” – mutatott rá, megjegyezve, hogy figyelembe veszik a fogvatartottak képességeit és fizikai felkészültségét, hogy ne legyen orvosi ellenjavallat.
Az ukránok 70%-ának vannak 2024 márciusában a rokonai között olyanok, akik 2022. február 24 után a fronton harcoltak vagy jelenleg is harcolnak – derült ki a Rating Szociológiai Csoport frissen végzett felméréséből, számolt be szerdán az rbc.ua hírportál.
Mint a kutatásból kiderült, a korábbi felmérésekhez képest növekszik azoknak a száma, akiknek a rokonai ma a fronton harcolnak. 2023 szeptemberében ilyen a megkérdezettek 65%-ának volt. Ezenkívül a válaszadók 55%-a megjegyezte, hogy a rokonaik és barátaik között vannak olyanok, akik 2014 és 2021 között hadműveletekben vettek részt Ukrajna területén.
Ugyanakkor a válaszadók 41%-a feltételezi, hogy a jövőben veterán lehet, 53%-uk pedig ezzel ellentétes véleményt vallott. Leggyakrabban a nyugati régiók lakosai, a legfiatalabb válaszadók és férfiak tartották lehetőségesnek a veteránná válást, akiknek olyan rokonai, barátai vannak, akik 2014 után harcoltak, és most is harcolnak a leggyakrabban.
A Rating Szociológiai Csoport a felmérését 2024. március 2-5-én végezte 1000 válaszadó bevonásával minden régióban, kivéve az ideiglenesen megszállt Krím és Donbász területeit, valamint azokat a területeket, ahol nem volt ukrán mobilkommunikáció. A 0,95-ös megbízhatósági valószínűségű vizsgálat mintavételi hibahatára legfeljebb 3,1%.
