Az ukrán határőrök naponta mintegy 150 személyt nem engednek kilépni az országból, akiknek egy része nem rendelkezik az Ukrajna elhagyásához szükséges okmányokkal, másoknak pedig tilos kilépni az országból – közölte vasárnap Andrij Demcsenko, az Állami Határőrszolgálat szóvivője az ukrán televízió maratoni háborús adásában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Demcsenko elmondta: „Minden nap körülbelül 120-150 olyan személytől tagadjuk meg országunk elhagyását, akik nem tartoznak a kiengedhetők kategóriájába vagy nem rendelkeznek a határátlépéshez szükséges okmányokkal.”
Mint a szóvivő megjegyezte, a jelenlegi állapotok szerint nem változtak az ukrajnai határátlépés szabályai. Bár nem zárható ki, hogy az új mozgósítási törvény miatt változások lehetnek a külföldre utazás szabályaiban, de ezek nem lesznek radikálisak – tette hozzá.
„Természetesen van új mozgósítási törvény, bizonyos változások vannak a rendelkezéseiben azokra a személyekre vonatkozóan, akiknek felmentésük van a mozgósítás alól. Ezért továbbra is számítani lehet arra, hogy a határátlépés szabályaiban változások lesznek, amelyeket a kormánynak meg kell fontolnia és jóvá kell hagynia” – magyarázta Andrij Demcsenko.
Az Ukrajna területén tartózkodó orosz csapatok száma 2022 óta jelentősen megnőtt, 510 000 és 513 000 közötti katona állomásozik az ideiglenesen megszállt területeken – jelentette ki pénteken Olekszandr Pavljuk altábornagy, az ukrán fegyveres erők szárazföldi erőinek parancsnoka a The Times című brit lapnak adott interjújában, közölte az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Pavluk elmondta, hogy az orosz megszállók száma az év folyamán növekedhet, mivel Oroszország a nyári offenzív hadműveletekhez növeli az erőit. „Úgy gondoljuk, hogy az oroszok további 100 000 katonát akarnak mozgósítani, és ezzel már júniusban és júliusban megerősítik a csapataikat Ukrajnában” – tette hozzá.
A tábornok azt is elmondta, hogy az oroszok havonta 30 000 halott és sebesült katonát veszítenek. „Úgy gondoljuk, hogy az év végéig az oroszok további mintegy 300 ezer katonát szándékoznak mozgósítani. Ugyanakkor havonta 25-30 ezer halottat és sebesültet veszítenek” – hangsúlyozta Olekszandr Pavljuk.
Az Ukrajna ellenőrzése alatt álló területeken a 2023. július 20-i állapotok szerint 10 863 óvoda működött, és csak három iskolában oktatták külön tantárgyként az orosz nyelvet – áll Tarasz Kreminy államnyelvvédelmi biztos szerdán közzétett éves jelentésében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Kreminy jelezte, hogy harmadával kevesebb óvodai intézmény működik Ukrajnában, mint a teljes körű orosz invázió kezdete előtt. Ugyanakkor az óvodások 20%-a nem érti az ukrán nyelvet. Ukrán nyelven összesen 927 144 óvodás gyermeket neveltek. Kárpátalja óvodáiban a gyerekek 10 %-a tanult magyar nyelven. Csernyivci megyében a gyerekek 12%-a tanult román nyelven.
Ukrajnában 2,3%-kal csökkent az általános középfokú oktatási intézmények száma, 12 352 iskolában 3 867 801 diák tanult. Az orosz nyelvet külön tantárgyként tanuló iskolások száma 768-ra csökkent. Az ország mindössze három iskolájában oktatják az oroszt külön nyelvként.
A kormány támogatja az ukrán államnyelvként való működését biztosító nemzeti és kulturális állami célprogramot. A program finanszírozásának hozzávetőleges összege 7,8 milliárd hrivnya.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Az Ukrajna ellenőrzése alatt álló területeken a 2023. július 20-i állapotok szerint 10 863 óvoda működött, és csak három iskolában oktatták külön tantárgyként az orosz nyelvet – áll Tarasz Kreminy. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1714676460 [modified] => 1714659195 ) [title] => Az óvodások 20 százaléka nem ért ukránul, de az iskolákból majdnem sikerült kiszorítani az orosz nyelvet – ombudsman [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=186042&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 186042 [uk] => 186052 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 186043 [image] => Array ( [id] => 186043 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ukran.jpg [original_lng] => 24816 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ukran-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ukran-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ukran.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ukran.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ukran.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ukran.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ukran.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1714650857:8 [_thumbnail_id] => 186043 [_edit_last] => 12 [views_count] => 733 [_hipstart_feed_include] => 1 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 4000 [2] => 41 [3] => 11 [4] => 600 [5] => 592 [6] => 33 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Aktuális [2] => Cikkek [3] => Kiemelt téma [4] => Oktatás [5] => Társadalom [6] => Ukrajna ) [tags] => Array ( [0] => 407395 [1] => 1995 [2] => 19503 ) [tags_name] => Array ( [0] => óvodások [1] => statisztika [2] => ukrán nyelv ) ) [3] => Array ( [id] => 185431 [content] =>
Visszaesés tapasztalható a nyelvi jogok érvényesítése terén Romániában – derül ki egy csütörtökön ismertetett kutatásból, melyről Toró Tibor, a Bálványos Intézet kutatási igazgatója tájékoztatott.
Mint mondta, a Bálványos Intézet és a Transylvanian Inquiry 2023-ban végzett teljes körű lekérdezést a nyelvi jogok romániai érvényesítésére vonatkozóan az új közigazgatási törvény megjelenése óta azokban az önkormányzatokban, ahol a magyarság számaránya eléri a nyelvi jogok érvényesítéséhez szükséges 20 százalékos küszöböt.
Az arányt a 2011-es népszámlálás eredményei alapján nézték, mivel az új cenzus eredményei még nem voltak ismertek.
A nyilvánossággal csütörtökön sajtótájékoztatón ismertetett kutatás eredményeit összevetették két korábbi – 2008-as és 2014-es – felmérés eredményeivel, és arra a következtetésre jutottak, hogy bár a jogszabályi keret a nyelvi jogok tekintetében bővült, a gyakorlatban az önkormányzatok ezt már kevésbé alkalmazzák.
Toró Tibor szerint bár vannak pozitív példák, az általános tendencia a visszaesés, még azokban az önkormányzatokban is, ahol magyar a polgármester, vagy magyar önkormányzati képviselők vannak többségben a tanácsban. Rámutatott: a visszaesés azzal is összefügghet, hogy már kevesebb nyelvi jogvédő szervezet tevékenykedik Romániában, kevésbé szerepel napirenden a kérdés.
Elmondta: a 323 romániai önkormányzatban – ahol be kellene tartani a nyelvi jogok érvényesítésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket –, teljes körű lekérdezést végeztek. Az adatgyűjtés három módszerrel folyt: strukturált helyszíni megfigyeléssel, telefonos lekérdezéssel és a honlap, valamint az önkormányzatokhoz köthető Facebook-oldalak elemzésével.
A kutatás során a nyelvi jogok öt, piramisszerűen egymásra épülő dimenzióját vizsgálták: kétnyelvű feliratok, szóbeli nyelvhasználat, írásos kommunikáció, hivatalos dokumentumok és formanyomtatványok.
„Ezeknek az a céljuk, hogy a magyar nyelv státusát emeljék valamilyen formában, vagy a hivatalos magyar nyelvhasználatot erősítsék” – mondta Toró Tibor, hozzátéve: a magasabb szintek elérése több erőbefektetést igényel, és a magyar nyelv státusa szempontjából is fontosabb.
Az eredmény szerint a nyelvi jogok érvényesítése a második szinten, azaz a szóbeli nyelvhasználat szintjén „megrekedt”, de a szórványban az első szintet sem éri el, tehát még kétnyelvű feliratok sincsenek.
„A Székelyföldön is átlagosan a hármas szintre ér fel, ami azt jelenti, hogy a polgármesteri hivatal Facebook-oldalán és honlapján kommunikálnak magyarul is, de hivatalos iratot nagyon keveset, formanyomtatványt még kevesebbet fordítanak le magyarra” – mondta Toró Tibor.
Kifejtette: a visszaesés az online nyelvhasználatban is nagyon látványos, sokkal kevesebb önkormányzatnak van kétnyelvű honlapja, a közérdekű információk, önkormányzati határozatok, formanyomtatványok már nem jelennek meg magyarul.
„Ez jellemző a magyar önkormányzatokra is, ahol az RMDSZ van többségben” – hangsúlyozta a szakember.
Elmondta: következtetéseik szerint „a nyelvhasználat kérdése lekerült a politikai napirendről” Romániában, ami részben összefügg azzal, hogy megszűntek jogvédő szervezetek, és számonkérés hiányában „maga az RMDSZ sem fordít erre már akkora hangsúlyt”, mint 2008–2014-ben.
Miközben a törvényi keret javult – például bekerült a jogszabályba, hogy a formanyomtatványokat is le kell fordítani az adott kisebbség nyelvére –, „a végrehajtásra már semmilyen hangsúlyt nem fektetnek”, az, hogy a nyelvi státusegyenlőség megvalósuljon, ma már „nem tűnik prioritásnak” Romániában – összegzett Toró Tibor.
Az ukránok szerint a hozzátartozóik rokonaik és barátaik körében probléma van a mozgósítási kötelezettség alóli kibúvással kapcsolatban – derült ki a Demokratikus Kezdeményezések Alapítvány és a Razumkov Központ frissen végzett felméréséből, számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál.
A kutatás adatai szerint a válaszadók 25%-a jegyezte meg, hogy környezetének a nagy része megpróbálja elkerülni a mozgósítást, míg 47% arról számolt be, hogy néhány ismerőse kerüli, és vannak, akik készen állnak a mozgósításra. Ugyanakkor 10% azt mondta, hogy a barátok többsége készen áll a mozgósításra.
„Figyelembe véve, hogy a válaszadók utolsó csoportjában néhány ismerős áll mozgósításra készen, elmondható, hogy a mozgósítást kerülés szintje nem alacsony, hanem közepes szinten van” – jegyezték meg a szociológusok.
A mozgósítás kerülése gyakoribb a keleti régiókban. Itt a válaszadók 39%-a jelezte, hogy a mozgósítás alá vont ismerőseik többsége ezt próbálja elkerülni, míg a déli régiókban ez az arány 32%, a nyugati régiókban 29%, míg a legalacsonyabb (15%) a középső régiókban.
A bevonulási hajlandóságot azonban a keleti, déli és nyugati régiók válaszadóinak megközelítőleg azonos (5-9%) aránya észlelte, és ez az arány valamivel magasabb (15%) a középső régiókénál.
A felmérést a Demokratikus Kezdeményezések Alapítvány és a Razumkov Központ 2024. március 21. és 27. között végezte 2020 válaszadó bevonásával. A felmérést azokon a területeken végezték, amelyeket Ukrajna kormánya ellenőriz, és ahol nem folynak harcok. Az elméleti mintavételi hibahatár nem haladja meg a 2,3%-ot.
A teljes körű háború kezdete óta körülbelül 650 000 hadköteles férfi hagyhatta el Ukrajnát. Többségük illegálisan lépte át a határt – olvasható a Politico cikkében.
A kiadvány megjegyezte, hogy a „hazaszeretet hulláma”, amely a teljes körű invázió kezdetén volt, „elpárolgott” az ukránok körében: most tömegesen kerülik a mozgósítást.
A cikk szerint a vonatok, amelyek két évvel ezelőtt még a nőket és a gyerekeket szállították külföldre, mára egyharmadnyira van tele férfiakkal, akiknek „valahogy sikerült megszerezniük a kiutazást engedélyező okmányokat”.
Ugyanakkor Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij és a Parlament „nem mer újabb tömeges behívást elrendelni”. Andrij Jermak, az elnöki hivatal vezetője szerint a nagyszabású mozgósításnak nem lesz támogatottsága a lakosság körében.
A kiadvány az ukrán vezetés ezen álláspontját a Nyugat megfelelő segítségének hiányával hozza összefüggésbe, ami „segíti Putyint a háború megnyerésében”.
„A Nyugat nem tudta felajánlani azt, ami szükséges, ez pedig aláássa Ukrajna azon vágyát, hogy megtegye, amit kell” – vélik a cikk szerzői.
A kiadvány felidézte Zelenszkij szavait arról, mit tesz Putyin, ha Ukrajna nem kapja meg a győzelemhez szükséges segítséget a Nyugattól.
„Teljesen lerombolna mindent. Mindent” – mondta az elnök, hozzátéve, hogy az ukrán városok romokká válnak, emberek százezrei fognak meghalni.
„Az emberek többsége nem fog elmenekülni, ezért sok embert meg fog ölni. Szóval hogyan fog ez kinézni? Sok vér… „ – mondta Zelenszkij.
This is the April 13 video of a long line of the Ukrainian men of the conscription age at their Consulate in Prague, Czech Republic. They came to renew their expiring passports and also to be added to the mobilization registry, as the newly adopted Ukrainian law on mobilization… pic.twitter.com/bZtRA6AGPa
2022. február 24. után Lengyelország azon országok közé került, amelyek a legtöbb ukrán menekültet fogadták be. Mely régiókból él a legtöbb ukrán ebben az európai országban – erről tájékoztat az UKRRAIN.
2023 őszén körülbelül egymillió ukrán élt Lengyelországban. A legtöbben Dnyipropetrovszk régióból érkeztek Lengyelországba. A Gremi Personal nemzetközi munkaközvetítő ügynökség szerint a legkevesebb a kijevi és a krími lakos (kevesebb mint 1%).
A következő megyékből érkeztek a legtöbben:
Dnyipropetrovszk – 9,82%;
Hmelnickij – 6,8%;
Ivano-Frankivszk – 6,3%;
Lemberg (Lviv) – 6,05%;
Voliny – 5,79;
Rivne – 5,79%;
Harkiv – 5,29%;
Zsitomir – 5,29%;
Vinnicja – 4,53%.
Elemzők megjegyezték, hogy 2022 tavaszán a legtöbb ukrán a harcokhoz közeli megyékből érkezett Lengyelországba. 2023-2024 telén pedig a megkérdezett lengyelországi ukránok túlnyomó többsége munkaerő-migráns. Történelmileg az ország nyugati régióiból származó ukránok többsége Lengyelországban dolgozott. A háború kezdete megváltoztatta ezt, hiszen sokan kénytelenek voltak elhagyni a keleti és déli régiókat biztonsági okokból.
[type] => post [excerpt] => 2022. február 24. után Lengyelország azon országok közé került, amelyek a legtöbb ukrán menekültet fogadták be. Mely régiókból él a legtöbb ukrán ebben az európai országban. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1712872200 [modified] => 1712842081 ) [title] => Ismertté vált, mely régiókból érkezett a legtöbb ukrán Lengyelországba [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=183867&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 183867 [uk] => 183841 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 183842 [image] => Array ( [id] => 183842 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/polsha-630x355jpg.webp [original_lng] => 16894 [original_w] => 630 [original_h] => 355 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/polsha-630x355jpg-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/polsha-630x355jpg-300x169.webp [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/polsha-630x355jpg.webp [width] => 630 [height] => 355 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/polsha-630x355jpg.webp [width] => 630 [height] => 355 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/polsha-630x355jpg.webp [width] => 630 [height] => 355 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/polsha-630x355jpg.webp [width] => 630 [height] => 355 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/polsha-630x355jpg.webp [width] => 630 [height] => 355 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1712831281:5 [_thumbnail_id] => 183842 [_edit_last] => 5 [views_count] => 708 [_hipstart_feed_include] => 1 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 83882 [2] => 49 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Háború [2] => Hírek [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 723 [1] => 1995 [2] => 82890 ) [tags_name] => Array ( [0] => Lengyelország [1] => statisztika [2] => ukrán menekültek ) ) [7] => Array ( [id] => 183658 [content] =>
Január végén 4 303 115 ukrajnai állampolgár rendelkezett ideiglenes védelemmel az Európai Unióban, míg februárban ez a szám 4 234 595-re csökkent – áll az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn közzétett jelentésében.
Az uniós hivatal közlése szerint a 2022. február 24-én kezdődött háború miatt Ukrajnából elmenekültek továbbra is enyhén növekvő számban regisztráltak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, munkát vállalhatnak, a gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak.
A jelentés szerint az Ukrajnából érkező menekültek számára a legtöbb átmeneti védelmet biztosító jogállást Németország (1 286 580) nyújtotta, majd Lengyelország (957 200) és Csehország (385 075). A januári adatokhoz képest februárban a kedvezményezettek száma legnagyobb mértékben Németországban (+16 430; +1,3 százalék), Lengyelországban (+5640; +0,6 százalék) és Csehországban (+3885; +1,0 százalék) növekedett.
A különleges jogállásában részesülők száma öt uniós országban csökkent: Ausztriában (-1420; -1,7 százalék), Észtországban (-550; -1,5 százalék), Franciaországban (-685; -1,1 százalék), Hollandiában (-120; -0,1 százalék) és Máltán (-20; -1 százalék).
Az egyes uniós országok lakosságával összehasonlítva február végén Csehországban (35,6), Litvániában (26,5) és Lengyelországban (26) volt a legmagasabb az átmeneti védelemben részesülők ezer főre jutó száma, míg uniós szinten ugyanez a szám ezer főre 9,4 volt.
A kedvezményezettek 46 százalékát nők, 32,9 százalékát a 18 évesnél fiatalabb kiskorúak, 21,2 százalékát pedig felnőtt férfiak teszik ki.
A jelentésből kiderült továbbá, hogy Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 34 845, az elmúlt hónapban 595 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára.
Több mint 800 000 ukrán iskolás tanul távoktatás formájában, ebből 200 000 külföldön, jelentette be Mihajlo Fedorov, az innovációért, az oktatás, a tudomány és a technológia fejlesztéséért felelős miniszterelnök-helyettes, a digitális átalakításért felelős miniszter, írta az Ukrinform.
„Amikor a jelenléti oktatásról beszélünk, számunkra a biztonság kérdése áll az első helyen. Célunk tehát, hogy év végéig 300 ezer diák számára teremtsünk biztonságos feltételeket a jelenléti oktatáshoz, és a továbbra is online tanuló gyerekek számára is lesz olyan megoldás, amely javítja az oktatás minőségét. Ez a szükséges eszközök biztosításától a képzési programokig terjed”, – mondta Fedorov.
A miniszter elmondása szerint a több mint 800 ezer online oktatásban részesülő tanulóból több mint 600 000 Ukrajnában, és több mint 200 000 külföldön tartózkodik.
Fedorov megjegyezte, hogy a digitális átalakításért felelős minisztérium az oktatási minisztériummal közösen elkezdte szükséges bombamenedékek számának és azok elhelyezkedésének kiszámítását.
Az ukránok többsége, 61,2%-a gondolja úgy, hogy Ukrajnának a teljes győzelemig, az 1991-es határok visszaállításáig és az európai uniós, valamint NATO-csatlakozásig kell harcolnia – derült ki egy frissen végzett szociológiai felmérés adataiból, számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a március 22. és 24. között végzett felmérés kimutatta, hogy a megkérdezetteknek csak a 38,8%-a támogatja az Oroszországgal folytatott béketárgyalásokat és a kétoldalú tűzszünetet.
A kutatás részeként az ukránoknak kérdéseket tettek fel a mozgósításról szóló törvénnyel kapcsolatban. A vizsgálat szerint az ukránok 77,61%-a nem támogatja, hogy a Legfelső Tanács második olvasatban elfogadja a mozgósítási törvénytervezet jelenlegi változatát. A legtöbb ukrán úgy gondolja, hogy kiképzett katonáknak kell szolgálniuk.
A felmérés szerint az ukránok a korrupció mértékét (28,6%), a hadsereg gyenge ellátottságát (16,8%), a háborús felkészülést (15,2%), a romboló gazdaságpolitikát (10,5%) és a kudarcos szociálállami politikát (10,5%) látják az államhatalom legnagyobb hibájának.
Azon megkérdezett állampolgárok körében, akik ma mennének el szavazni az elnökválasztáson, az első három preferencia a következő: 15,7% szavazna Volodimir Zelenszkijre 12,3%; Julija Timosenkóra, 7,6% Petro Porosenkóra.
Az ukránok hasonló preferenciákkal rendelkeznek a politikai pártokkal kapcsolatban. Tehát, ha a választásokat vasárnap tartanák, az ukránok többsége 3 politikai erőt támogatna: a Nép Szolgája pártot – 14,7%, a Batykivcsina pártot – 11,9%, az Európai Szolidaritás pártot – 9,2%.
Az ukránok csaknem 85%-a gondolja úgy, hogy van kiút a nehéz helyzetből, ez a társadalom egyesítése és a nemzeti egység megfelelő koalíciójának megteremtése a parlamentben és a kormányban.
A felmérés során 5329 18 éves és annál idősebb válaszadót kérdeztek meg Ukrajnában (kivéve a megszállt és frontvonalbeli régiókat) és külföldön (ahol a legtöbb ukrán menekült van) személyes és telefonos interjúk segítségével. A mintavételi hibahatár nem haladja meg a 2,0%-ot.
