40 év tudományos munkája eredményezte a DualDur tesztet, a Lyme-kór kimutatására kifejlesztett magyar innovációt, melynek kulcsa egy sejttechnológiai folyadék és előkészítési módszer, amely most szabadalmat kapott. A fejlesztőcég szerint a teszt lehetővé teszi, hogy direkt vizsgálati módszerekkel igazolják, láthatóvá tegyék a Lyme-kór kórokozójának jelenlétét a mikroszkóp alatt, akár még az immunválasz kialakulása előtt.
Szabadalmat kapott egy magyar innováció a Lyme-kór kimutatására. A Lyme Diagnostics Kft. közleménye szerint a DualDur teszt speciálisan a Lyme-kórt okozó baktériumot közvetlenül a betegek véréből mutatja ki: a kórokozó jelenlétét igazolja, láthatóvá teszi mikroszkóp alatt akár még az immunválasz kialakulása előtt.
Ennek a kulcsa a most szabadalmazott előkészítési módszer és sejttechnológiai folyadék. A szerológiai és az immunreakcióra épülő más vizsgálatokhoz képest ez a teszt megbízhatóbb eredményt ad a fertőzés tényleges helyzetéről akkor is, amikor az immunválasz nem kimutatható – olvasható a cég közleményében.
A tesztről kiemelik még, hogy az arról is informálja az orvosokat, hogy fennáll-e olyan társfertőzés, mint a Bartonella vagy a Babézia, amelyek jelentősen befolyásolhatják a terápiát, illetve visszajelzést tud adni a beteg kezeléséről, hogy az eredményes volt-e vagy sem.
A teszt hatékonyságát Európa legnagyobb Lyme diagnosztikai kutatása igazolta, amely 2019 és 2020 között összesen 400 önkéntes bevonásával, 6 országban, 8 közép-európai vizsgálóhelyen zajlott.
A szabadalmi bejelentést 2019 márciusában tették Magyarországon, a nemzetközi PCT eljárás lefolytatása után pedig már az USA és EU szabadalmat is közzétették.
A teszt kifejlesztője, a Lyme Diagnostics első Magyarországon kívüli laboratóriumát Lengyelországban nyitotta meg nemrégiben, amellyel Európában további 37 millió ember számára vált közvetlenül elérhetővé az itthon már évek óta rendelkezésre álló speciális diagnosztikai technológia. A magyar laboratóriumban nemcsak a magyarországi vérmintákat vizsgálják, rendszeresen érkeznek ide minták az EU egész területéről, eddig több mint 20 országból – áll a cég közleményében.
A BioNTech elismeri a vakcinák mielőbbi elérhetőségének fontosságát, ezért a per csak idén március után keres jogorvoslatot.
Pert indít a Pfizer és a BioNTech ellen a Moderna, mert szerintük a koronavírus elleni védőoltás fejlesztése során a Moderna által szabadalmazott technológiákat használtak fel – írja a Reuters.
A per – mely nem meghatározott pénzügyi károk kapcsán keres jogorvoslatot – párhuzamosan indul az amerikai Massachusetts államban –, igaz, annak szövetségi szintű bíróságán – és a németországi Düsseldorfban, közölte az amerikai BioNTech cég pénteken.
A Moderna döntését azzal indokolta, hogy meg kívánják védeni az innovatív, több milliárd dolláros befektetés segítségével kifejlesztett hírvivő RNS technológiát, melyet a járványt megelőző évtizedben szabadalommal is körülbástyáztak. A Moderna és a Pfizer–BioNTech az elsők között voltak a fertőzés elleni védőoltás kifejlesztésében. A massachusettsi Cambridge-ben 2010-ben alapított
Moderna valóban az egyik úttörője volt a rekordsebességű vakcinafejlesztést lehetővé tevő mRNS-technológiának, ugyanakkor azon a Pfizer partnere, a német BioNTech is dolgozott már, amikor megkezdte együttműködését a gyógyszeripari óriással.
Az Egyesült Államokban végül a Pfizer–BioNTech készítménye kapta meg először a hatóságok engedélyét az oltások használatára, igaz, mindössze egy héttel előzte meg a Moderna készítményét.
A Moderna most azt állítja, hogy versenytársai engedély nélkül lemásolták az általa 2010 és 2016 között, jóval a koronavírus-járvány kezdete előtt szabadalmaztatott technológiát. Ugyanakkor a BioNTech cég a járvány kezdetén azt is állította, hogy nem kívánják szabadalmaikhoz kapcsolódó jogaikat érvényesíteni, hogy ne akadályozzák a vakcinák mielőbbi megjelenését, főként az alacsony és közepes jövedelmű országokban. Azonban idén márciusára már változtattak álláspontjukon, amikor is azt közölték, hogy szeretnék, ha az olyan vállalatok, mint a Pfizer és a BioNTech tiszteletben tartanák szellemi tulajdonhoz fűződő jogaikat. Ennek megfelelően a per során 2022. március 8-a előtti tevékenységért nem kérnek kártérítést.
Moderna files lawsuits against Pfizer and BioNTech claiming patent infringement over Covid-19 vaccine technology https://t.co/QRN3BjRHwK
A Pfizer–BioNTech páros ellen azonban több más vállalat – például a német CureVac – is indított pereket hasonló vádakat megfogalmazva, amire a válasz az volt, hogy a két cég erőteljesen fog küzdeni igazáért.
Mindez persze nem jelenti azt, hogy a Moderna ellen nem indultak hasonló perek, így az mRNS-technológiához fűződő jogokért a cég az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézettel (NIH) is harcban áll. A pénteki közleményben a Moderna azt állítja, hogy a Pfizer–BioNTech kettős az mRNS szerkezetével és az oltás által létrehozott tüskefehérjével – mely által a vakcina beindítja a szükséges immunválaszt – kapcsolatos jogaikat sértette meg.
Ez utóbbit a MERS nevű betegséggel szemben fejlesztett – ám végül el nem készült – oltás kutatása során hozta létre a Moderna, és sokat is segített abban, hogy a védőoltások rekordgyorsan megjelenhessenek a piacon.
Bejegyezték a Dabus nevű mesterséges intelligencia nevére annak a találmánynak a szabadalmi jogát, amit a gép alkotott meg. A döntés új távlatokat nyithat a szabadalmi jogok bejegyzésében.
Régóta folyik már vita arról, hogy ha egy gép feltalál valamit, akkor kit illet a találmány szabadalmi joga: a mesterséges intelligenciát, amely megalkotta, vagy az embert, amely az adott mesterséges intelligenciát létrehozta?
Bár a kérdés elméletinek tűnik, nagyon is gyakorlati: 2019 óta húzódik a vita arról, hogy a Dabus nevű mesterséges intelligencia kaphat-e szabadalmi jogot az általa megalkotott két találmányra – egy, a robotok által jól kezelhető ételtartóra, illetve egy különösen szembeötlő figyelmeztető fényre. Az előbbivel kapcsolatban most megszületett a döntés: a dél-afrikai szabadalmi hivatal bejegyezte a szabadalmi jogot Dabus nevére.
A Surrey Egyetem közleménye szerint mindez történelmi lépés a jövőre nézve. Hagyományosan ugyanis az embert tekintjük feltalálónak, bár a szabadalom jogát általában az illetőt foglalkoztató vállalat kapja meg. Bár a szabadalmi törvények sokféle módon definiálják a feltaláló fogalmát, a szabadalmat benyújtó jogászcsapat szerint a negyedik ipari forradalomban ezeket a meghatározásokat újra kell értelmezni.
Egy biztos: mivel a mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet játszik a találmányok elkészítésében, a mostani döntés jelentős hatással lehet a jövőben a szellemi tulajdonjogokra.
A szabadalmi kérvényt egyébként többek között az Egyesült Államokban, Európában és az Egyesült Királyságban is benyújtották, így érdekes lesz azt látni, ott milyen eredménnyel zárulnak majd ezek az ügyek.
Released video of the destruction of the observation post of the Armed Forces of Ukraine near Avdeyevka by the Russian FPV drone "Ovod". pic.twitter.com/OXKAcKoEIs
Bard is an experimental conversational AI service, powered by LaMDA. Built using our large language models and drawing on information from the web, it’s a launchpad for curiosity and can help simplify complex topics → https://t.co/fSp531xKy3pic.twitter.com/JecHXVmt8l
A koronavírus elleni oltóanyagokat gyártó országok eltörölnék a vakcinák gyártásának szabadalmait. Az elképzelést Emmanuel Macron, Vlagyimir Putyin valamint az USA elnöke, Joe Biden képviselője is támogatják.
A gyógyszergyárak azonban ellenzik, hogy megfosztják őket az oltóanyagok szellemi tulajdonjogaitól: véleményük szerint a szabadalmak eltörlése nem oldja meg a vakcinák körül kialakult problémákat, viszont megszakítja a gyártási folyamatot.
A koronavírus elleni oltóanyag szabadalmaztatásának eltörléséről szóló párbeszédek még azelőtt elkezdődtek, hogy a tudósok kifejlesztették a hatékony készítményeket. Akkor a szabadalmakról való lemondást elsősorban a fejlődő országok képviselői követelték, akik nem tudtak önállóan oltóanyagot kifejleszteni.
Az Egyesült Államokban sokáig ellenezték a szellemi tulajdonjoghoz való jogot. Az USA-ban vannak azok a vállalatok, amelyek a legszélesebb körben használt oltóanyagokat fejlesztették ki – a Pfizer (a német BioNTechhel együttműködve) és a Moderna. Miután azonban az Egyesült Államoknak több mint százmillió embert sikerült beoltani, a Fehér Ház megváltoztatta álláspontját.
A koronavírus elleni vakcina szabadalmaztatásának megtagadása Joe Biden egyik kampányígérete. Ez a lépés azonban az oltóanyag hiányához vezethet, még azokban az országokban is, ahol a vakcina gyártása megoldott. Biden elnök ígéretének teljesítése, miután a lakosság nagy részét beoltották az országban, azt jelenti, hogy az Egyesült Államokban az oltási kampány nem szenvedi meg.
A szabadalmaztatás eltörlésének hívei szerint egy ilyen megoldás többek között a termelő országokat is segíti. A receptek szabad használata sok ország számára lehetővé teszi a termelés gyorsabb felállítását, és megakadályozza újabb, pusztítóbb és a vakcinának ellenálló törzsek megjelenését.
Franciaországban a járvány kezdetétől fogva azt szorgalmazták, hogy a koronavírus elleni oltás „közjóvá” váljon. Ezt az elképzelést azonban nem vitatták aktívan, mert az ország kormányának fő problémája nem a technológiához való hozzáférés vagy annak ára volt, hanem a vakcina teljes értékű gyártásának megszervezése. Ellenben április 7-én Franciaország megkezdte a Pfizer gyártását a Delpharm gyógyszergyár üzemében.
Franciaország azt remélte, hogy a koronavírus elleni vakcina országon belül kifejleszthető és exportálható lesz. A Sanofi első fejlesztései azonban kudarcot vallottak – a gyógyszeripar egyik vezető cége laboratóriumi hibák miatt nem tudott hatékony készítményt létrehozni. A Sanofi kiemelte, hogy reméli, hogy 2022-ben új oltóanyagot dobhat piacra, de a klinikai vizsgálatok még el sem kezdődtek.
Európában Németország is ellenzi a szabadalmak eltörlését. Úgy gondolják, hogy a vakcinázási folyamatot világszerte a termelési kapacitás hiánya gátolja. Ehelyett az ország vezetése a fejlődő országok nagyobb mértékű támogatása mellett tette le voksát. Oroszországban a Sputnyik-V oltóanyag gyors bevezetését tartják az elmúlt évek egyik legfontosabb nemzeti sikerének.
És bár a lakosság oltási aránya elmarad az Egyesült Államoktól és az európai országoktól (a május 7-i hivatalos adatok szerint az első adagot csak körülbelül 13 millió ember kapta meg), az oltóanyagot aktívan népszerűsítik a nemzetközi színtéren.
A nyugati politikusok és a sajtó túlnyomó többsége szerint Moszkva a Sputnyik V-t használja a lágy politikai erő elemeként az orosz befolyás kiterjesztésére. Egyelőre nem lehet tudni, hogy az orosz kormány készen áll-e lemondani erről a vitathatatlan geopolitikai ütőkártyáról. A közelmúltban, az orosz vakcina világszerte történő aktív népszerűsítésének hátterében a szabadalmak elutasításának gondolatát az Orosz Föderáció elnöke, Vlagyimir Putyin is támogatta. Ezért, ha a szabadalmak védelmét eltörlik, ez a Sputnyik V is érinteni fogja.
Egyelőre nem ismeretes, hogy a szabadalmaztatás teljes eltörlése milyen következményekkel jár. A gyógyszergyárak mindezt populista döntésnek nevezik, mivel az oltóanyag-fejlesztők azt állítják, hogy gyártásukhoz a technikai feltételek szigorú betartására van szükség. És bármilyen szabálysértés a vakcina elégtelen hatékonyságához vezethet, valamint a betegek biztonságát is befolyásolhatja.
A szabadalmak eltörlése az oltások előállításához szükséges komponensek hiányát eredményezheti. Ebben az esetben a gyógyszer gyártása leállhat még azokban a gyárakban is, ahol a már működik a gyártási mechanizmus.
Ezért a gyógyszeripar óriásai a szabadalmak eltörlését „veszélyes precedensnek” nevezik, amely nemcsak a profittól fogja megfosztani a vállalatokat, de egyben megfosztja őket a kutatások folytatása és az innovatív fejlesztésekbe való befektetések lehetőségétől.
A világ vezetői bejelentései azonban nem elég ahhoz, visszavonják a szabadalmaztatást. Az elképzelést a Kereskedelmi Világszervezetnek (WTO) is támogatnia kell. A kezdeményezés megvitatását június elejére tervezik. A WTO akár le is mondhat a szabadalmakról, valamint részben korlátozhatja azok érvényességét.
Putyin kifejezte készségét annak a kezdeményezésnek a támogatására, amelynek értelmében meg kellene szüntetni a Covid-19 elleni vakcinák szabadalomvédelmét. Ez szerinte összhangban áll az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) a rendkívüli helyzetekre vonatkozó alapelveivel. A kezdeményezést egyébként támogatásáról biztosította – mások mellett – az Egyesült Államok, Németország és az Európai Unió is.
Oroszország feltétlenül támogatná az effajta megközelítést, figyelembe véve, hogy a jelenlegi körülmények között nem arra kell gondolnunk, hogyan tegyünk szert a legnagyobb haszonra, hanem arra, hogyan szavatoljuk az emberek biztonságát – mondta az orosz vezető.
Leszögezte, hogy a biztonság, „a legszélesebb értelemben vett védettség” csak akkor lesz elérhető, ha a világ országainak túlnyomó többségében lesz vakcináció. Hangsúlyozta, hogy Oroszország az egyetlen ország a világon, amely mások rendelkezésére bocsátja gyártási technológiáját.
Amint azt egy külön hírben már megírtuk a Bloomberg alapján: Oroszországban hivatalosan engedélyezték a Szputnyik Light vakcina használatát – közölte csütörtökön az orosz oltóanyagokat menedzselő Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI). Az MTI bővebb összefoglalója szerint az RFPI azt állítja, hogy a Szputnyik Light a koronavírus összes új változatával szemben hatékony.
Mihail Murasko egészségügyi miniszter azt mondta, hogy a Szputnyik Light megnöveli az immunitással már rendelkezők antitest-szintjét, ezért alkalmazhatják olyan páciensek esetében is, akik több mint fél éve gyógyultak fel a Covid-19-ből, vagy akiknél csökkent az antitestek szintje. Korábbi közlés szerint az oltóanyagot elsősorban olyan országokban tervezik alkalmazni, ahol sürgős a járvány terjedésének megakadályozása.
Szputnyik V vakcina alkalmazását eddig 64 országban engedélyezték, amelyek összlakossága 3,2 milliárd fő. Az EMA márciusban kezdte meg a Szputnyik V szakértői vizsgálatát és a várakozások szerint május végéig folytatja az engedélyezési eljárást.
Az RFPI szerint a vakcina első adagját szerdáig több mint 20 millió embernek adták be és trombózis egyetlen esetben sem jelentkezett. Az alap közleményében hangsúlyozta, hogy a Szputnyik V vakcina előállítása a legszigorúbb előírásoknak is megfelel, a tisztítása pedig négy – két kromatográfiás és két tangenciális – fázisból áll.
Oroszországban az igazolt új fertőzöttek száma az elmúlt napon 7639-cel 4 855 128-ra emelkedett az operatív törzs által csütörtökön közzétett hivatalos adatok szerint. Az esetszám harmadik napja nem éri el a nyolcezret. A napi növekmény 0,16 százalék, az új esetek 13,4 százaléka tünetmentes. Az aktív fertőzöttek szám 270 544-re csökkent, a halálos áldozatoké 351-gyel 112 246-ra, a felépülteké pedig 7788-cal 4 472 388-ra emelkedett.
Oroszországban a járvány kezdete óta több mint 130,6 millió, az elmúlt napon pedig mintegy 221 ezer laboratóriumi tesztet végeztek el. Koronavírus-fertőzés gyanújával jelenleg 503 560 embert tartanak orvosi megfigyelés alatt.
COVID 2/187. Hétfőtől minden magyar regisztrálhat oltásra, éljen bárhol is // From Monday, all Hungarians can register for vaccination, wherever they may live
