A nagyszőlősi a Szelíd Lovasközpont Kárpátalja egyetlen olyan intézménye, ahol a magyar lovas hagyományokkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A központban minden nyáron a gyerekek számára változatos programokat kínáló, kalandokkal kecsegtető táborokat szerveznek.
Tanfolyamot indított a Nagyszőlősön működő Szelíd Lovasközpont. A VarázsLó nevű programsorozaton az érdeklődőknek a lovaglás, a lovakkal való munka magas szintjét mutatják be.
A Lovasközpont vezetője elmondta, a képzést az alapokkal kezdték, ezért az első foglalkozás témája az ember és a ló kapcsolata volt. Nagy az érdeklődés a tanfolyam iránt, hiszen a magyarság történetében ősidőktől fogva kulcsszerepet játszott a ló és a lovaglás, mondta Margitics Ildikó.
VarázsLó – Az ember és a lovak kapcsolata címmel szerveztek előadás-sorozatot a kárpátaljai lovasok és lószerető emberek számára január 29-én a nagyszőlősi Szelíd Lovasközpontban. Az esemény kezdetén Margitics Erik, a Szelíd Lovasközpont vezetője köszöntötte az egybegyűlteket, majd bemutatta az előadókat: Vajda Rudolf hagyományőrző huszárt és Wirth Róbert Európa-bajnok westernlovast. A központ megújult fedett lovardájában immár komfortos körülmények között, télen is lehetőség van egész napos programokra.
Vajda Rudolf előre szólt: a ló – hasonlóan a többi állathoz – nem tud hazudni. Ha idegesek, feszültek vagyunk, az azonnal meglátszik a lovon is, egyfajta tükörként is funkcionál. Egyszerűen fogalmazva úgy is mondhatjuk: akkor jó a ló-ember kapcsolat, ha a ló megteszi mindazt, amit kérünk tőle. Mindezt el lehet érni a félelemre alapozva is, hiszen az állat akkor is engedelmeskedik, ha fél a megtorlástól, büntetéstől. Mindazonáltal nekünk nem ezt az utat kell követnünk. A ló-ember kapcsolatban a legfontosabb a biztonságérzet. El kell érnünk, hogy lovunk azért szeressen velünk dolgozni, mert biztonságot jelentünk számára. Ha például terepen lovagolva hirtelen felrepül egy fácán, és mi higgadtak tudunk maradni, akkor erre figyelve a jól képzett ló sem riad majd meg.
A biztonságérzet témaköréhez érve vette át a szót Wirth Róbert, aki arról beszélt, hogy a ló menekülő állat, az ember pedig ragadozó. Ló és ember kapcsolatában tehát megpróbálunk összebékíteni két ősi ellenséget. Szemünk elhelyezkedése, érzéseink kifejezése mind-mind ellentétes a lovakéval, ráadásul pont oda szeretnénk felülni, ahol a ragadozó állatok először roppantják meg a lovat. Wirth Róbert elrettentő példaként azt a típusú jutalmazást hozta fel, amikor a lovat a sikeresen teljesített feladat után tenyérrel jól megpaskolják. Emlékeztetett rá, hogy a lovak bőre annyira érzékeny, hogy a rá szálló legyet is azonnal érzékeli, nemhogy az erős csapkodást. Ezen gondolkodásunk emberi kapcsolatainkból fakad, melyet helytelenül megpróbálunk átmenteni a lovakkal folytatott munkába. „A lovat játékkal képezzük, és addig, amíg annak érzi” – hangsúlyozta a westernlovas, aki tíz évig képzett évente 1 500 tanítványt, majd kitért azokra a rossz szokáskora, melyekkel tönkre lehet tenni egy lovat.
A délelőtti előadásokat gyakorlati foglalkozás követte. Önként jelentkezőknek kellett egy előre felállított akadálypályán végigvezetni Harley-t, a Szelíd Lovasközpont egyik impozáns hátaslovát. Bár a feladat mindenkinek sikerült, nem mindenki egyformán oldotta meg. A két előadó részletesen elemezte a látottakat, felhívva a figyelmet a helyes és helytelen megoldásokra.
A déli falatozást újabb előadások követték. Vajda Rudolf beszélt a lovaglás elengedhetetlen tényezőiről: ütem, elengedettség, a ló mozgásának lekövetése. Hangsúlyozta: tudnunk kell, mit, hogyan és miért csinálunk. Például ma már kevesen tudják, hogy azért ülünk fel balról a lóra, mert régen a bal oldalukon hordták kardjukat a katonák, s az beleakadt volna a lóba felszállás közben – ez a szokás hagyományozódott át az utókorra. A délutáni előadást egy csapatjáték foglalta keretbe. Két csoport alakult: egy amatőr és egy lovas emberekből álló. Három lovat kellett eszközök nélkül rábírni arra, hogy egyszerre és egy irányba szaladjanak körbe a fedeles lovardában. A feladatot a lovasoknak sikerült könnyebben megoldani, bár az amatőrök részéről is voltak eredménnyel kecsegtető próbálkozások. Újra elemzés következett az előadók részéről.
A nap végéhez közeledve Vajda Rudolf összegezte az elhangzottakat: Legyünk szerények, és mindig tanuljunk. Igyekezzünk minden információt összegyűjteni, s a hasznosakat megtartani. Ha rosszul indul a lóval való foglalkozás, akkor tanuljunk meg elengedni.
The Republic of #Tuva will transfer 3,000 horses to the #Russian troops to establish logistical chains for supplying the front. This was announced by the head of the Republic, Vladislav Khovalyg, of the United Russia party. pic.twitter.com/5N4qY9xotd
The Republic of Tuva will transfer 3,000 horses to the Armed Forces of the Russian Federation to establish logistics chains for supplying the front. Head of the Republic of Tuva Vladislav Khovalyg said.
VarázsLó néven indult el a nagyszőlősi Szelíd Lovasközpont legújabb képzése. A tanfolyam első egész napos programjának a témája az ember és a ló kapcsolata.
Margitics Erik, a központ vezetője elmondta, több mint 10 éve foglalkoznak lovakkal és sokan járnak hozzájuk oktatásra. A mostanihoz hasonló előadássorozat viszont náluk, és Kárpátalja-szerte is első alkalommal valósul meg. A magyar és ukrán anyanyelvű közösség tagjai Kárpát-medencei szakemberek segítségével fejleszthetik itt a tudásukat.
A nagyszőlősi Szelíd Lovasközpont lehetőséget biztosít a lóval való ismerkedésre, a lovaglásra az év minden napján gyerekek és felnőttek számára. Programjaiknak köszönhetően a lovászat és íjászat mellett lehetőség van sérült gyermekek rehabilitációjára is, hisz különböző diagnózisokkal érkeznek hozzájuk kicsinyek a gyógypedagógiai lovagoltatásra.
A téli időszakban azonban a kinti foglalkozásokat ellehetetleníti az időjárás, ezért nagy álmuk volt az úgynevezett „fedeles” megvásárlása. Nyolc év várakozás után végül 2020-ban sikerült megvásárolni azt az államtól a Nemzetpolitikai Államtitkárság segítségével.
A csaknem 900 négyzetméteres épület megvásárlása után első feladatuk a tetőszerkezet teljes felújítása volt, hisz folyamatosan kerülgetni kellett a beázás okozta tócsákat. Kicserélték az ablakokat, ajtókat, majd hozzáláttak az épület korszerűsítéséhez.
A magyar nép történelmének szerves része a ló, hisz az ősmagyarok lovas harcművészete előtt az egész világ fejet hajtott és csodálta módszereit.
A nagyszőlősi Szelíd Lovasközpont lehetőséget biztosít a loval való ismerkedésre, a lovaglásra az év minden napján gyerekek és felnőttek számára egyaránt. Széles körű programjaiknak köszönhetően a lovászat és íjászat mellett lehetőség van sérült gyermekek rehabilitációjára is, hisz különböző diagnózisokkal érkeznek hozzájuk gyermekek gyógypedagógiai lovagoltatásra. A hideg évszakokban azonban a kinti foglalkozásokat ellehetetleníti az időjárás, ezért célul tűzték ki a „fedeles” felújítását, mely végül hosszú évek után úgy látszik révbe ér, köszönhetően az anyaországi támogatásoknak.