A Makkosjánosi határában, európai uniós és részben magyar állami forrásból épülő szemétfeldolgozó üzem területén folyó munkálatokat tekintették meg közösen Szakács Áron, a HUSKROUA ENI Határon Átnyúló Együttműködési Program Közös Technikai Titkárságának igazgatója és Roman Szaraj, a Kárpátaljai Megyei Tanács új elnöke. A terepbejáráson a kivitelezők képviselőin kívül jelen volt több megyei képviselő, közöttük Barta József, a KMKSZ alelnöke, valamint Rezes Károly, a Beregszászi Járási Tanács elnöke, Babják Zoltán, a Beregszászi kistérség polgármestere és Szabóné Cap Andrea, a Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás igazgatója, illetve munkatársaik is.
Roman Szaraj, aki a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökeként egyben az EU-s fejlesztési támogatásra pályázó Tisza ETT társelnökévé is vált, egyelőre csak ismerkedett Kárpátalja jelenleg legnagyobb költségű beruházásával.
Szakács Áron a helyszínen nyilatkozott a sajtónak. „Megbizonyosodtunk arról, hogy a terveknek megfelelően halad a beruházás. Azokat a minimális nehézségeket, amelyeket azonosítottunk, a következő három hónap folyamán igyekszünk felszámolni és megoldani, annak érdekében, hogy január elsejétől tökéletesen működőképes legyen ez a beruházás, amely 200 ezer ember által termelt kommunális hulladék feldolgozását oldja majd meg itt, Beregszász térségében” – mondta el a beruházást nagyobb részben finanszírozó európai uniós program közös titkárságának igazgatója, aki a két hete megjelent új pályázati kiírásukra is felhívta a figyelmet: „A pályázat benyújtásánál alapvető elvárás, hogy legyen egy ukrán partner Kárpátaljáról, Ivano-Frankivszk vagy Csernyivci megyékből, illetve a szomszédos európai uniós tagállamok valamelyikéből a másik partner. Hasonló kedvezményezettek közös projekteket nyújthatnak be. A teljes pályázati keret 50 millió euró, ami rendelkezésre áll egészen december 20-ig, kis léptékű beruházási projektek, illetve soft jellegű tevékenységek esetében. Amennyiben nagyobb beruházási pályázatot kívánnak megvalósítani a potenciális kedvezményezettek, akkor március 14-ig van lehetőség pályázatokat beadni. Ezeknek a köre nagyon hasonló a jelenlegi konstrukcióhoz; a zöldítés, az energetikai hasznosítás, a kulturális együttműködés területén, illetve a veszélyhelyzetekre való felkészülés keretében lehet közös együttműködési projektekre pályázni” – foglalta össze Szakács Áron.
Szabóné Cap Andrea, a Tisza ETT igazgatója az épülő hulladékfeldolgozó üzem területén tapasztaltak kapcsán kiemelte: „Azt látom most a helyszíni ellenőrzés során, hogy jó ütemben, a tervek szerint haladunk. Azt gondolom, hogy így is fog menni tovább, a munkások dolgoznak, minden felszerelés és alapanyag biztosítva van.”
Szakács Áron kárpátaljai látogatása során megtekintette a szintén európai uniós forrásokból Tekeháza és Tiszahetény között 9,5 kilométeren megmagasított védőgátat is, amely a Tisza árvizétől védi majd a gát menti településeket. Elmondta: „3,5 millió euró volt a teljes költsége a gátépítési projektnek, ami ahhoz képest, hogy milyen hatása van a környező települések biztonságára, szerintem nem is olyan jelentős. A megerősített gát mellett minden olyan víziközmű és infrastrukturális elem is elkészült, ami szükséges ahhoz, hogy ezt hosszú távon működtetni tudjuk.”
A Tisza ETT társalapítói, Volodimir Csubirko, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke, Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Közgyűlés elnöke, illetve a Beregszászi járás vezetősége találkozót tartottak.
A Helyi Önkormányzatok Szövetségének létrehozásáról volt szó, amely a ZeroWaste projekt keretein belül irányítaná a Jánosiban építendő hulladékválogató üzemet. A megyei tanács elnöke szerint a Szövetséget az egyenlőség és a partnerség elve alapján kell létrehozni. Volodimir Csubirko azt is hangsúlyozta, hogy az Egyesület részt vesz a határon átnyúló programokban is.
A megyei tanács vezetője emellett elmondta, hogy a projekt jelenleg nem tartalmaz berendezéseket és gépeket. Szintén szükség van a hulladéktárolásra szolgáló lerakó bővítésére és további berendezésekre. 4 területtel kell rendelkezni. Eddig csak egy épült meg, ami nagyjából 8 évig bírja. Ezeket a dolgokat már a leendő Egyesület is figyelembe tudja venni. Illetve szükséges olyan vállalkozókat találni, akik elvégezhetik ezeket a munkákat.
Seszták Oszkár elmondta, hogy a magyar kormány mintegy 2,5 millió eurót biztosított a projekt befejezésére. Véleménye szerint az üzem építésével foglalkozó MENTO cég tud listát adni azokról a dolgokról, amelyek szükségesek az üzem beindításához.
Az európai uniós beruházásként épülő jánosi szemétválogató üzem befejezése, valamint az Övárok-projekt keretében zajló útépítés és a Vérke-csatorna medrének tisztítása kapcsán érkezett Kárpátaljára Magyar Levente, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának miniszterhelyettese, aki a részben vagy egészben magyar állami forrásokból megvalósuló említett beruházásokat tekintette meg a helyszíneken, majd egy a hulladékgazdálkodás elméletét és gyakorlatát bemutató szakmai konferencián is részt vett Jánosiban.
Magyar Levente, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes Makkosjánosiban a sajtónak elmondta: „Az épülő üzem Kárpátalja első modern hulladékgyűjtője, -feldolgozója, -szelektálója lesz, ezzel részben a Tiszát tehermentesítjük, részben pedig megteremtjük a modern hulladékfeldolgozási gazdálkodás alapjait itt, Kárpátalján. Mintegy 200 ezer ember háztartási hulladékát fogja feldolgozni ez a központ, ami óriási előrelépés ahhoz képest, hogy eddig ilyesmi Kárpátalján egyáltalán nem létezett. Szeretném azt is hangsúlyozni, hogy a magyar kormány 2,5 millió eurót többletforrásként rendelkezésére bocsátott a projekt befejezéséhez, miután az Európai Uniós támogatás nem volt elegendő annak kivitelezésére. Ez is bizonyítja azt, a magyar kormány mind Kárpátalja, mind Ukrajna vonatkozásában hosszú távú befektetésekben, partnerségben és együttműködésben gondolkodik.
A mai nap harmadik fontos állomása a Vérke-csatorna rehabilitációs munkálatainak a megtekintése. A Vérkének egy olyan átfogó szennyvíz-rehabilitációs programja zajlik ‒ teljes egészében magyar kormányzati forrásból ‒, amely munka hosszú évtizedek óta várat magára. A megoldandó probléma eddig egész Beregszász életét komolyan megkeserítette, hisz a szennyvíz gyakorlatilag egy felszíni, nyílt csatornán keresztül folyt Kárpátalja egyik fontos városának a központján át. Ez az állapot meg fog szűnni, és a Magyarországra átjutó szennyezést is radikálisan mérsékelni tudjuk így. Ez a munka szintén milliárdos nagyságrendet jelent.
A negyedik fontos projekt, ami miatt ma itt vagyunk, az évekkel ezelőtti, nagy beregszászi árvíz után megrongálódott utak helyreállítására vonatkozik. A magyar kormány akkor is gyorsan a helyiek segítségére sietett és a beregszászi városvezetés kérését meghallgatva, egy jelentős összeget bocsátott a város rendelkezésére, hogy a megrongálódott utakat megcsinálják. Ez is milliós nagyságrendet tesz ki. Mindez mutatja, hogy Magyarország mennyire elkötelezett a kárpátaljai támogatáspolitikájának fenntartása mellett. Mennyire komolyan veszi, hogy a legnehezebb időkben is érdemes Kárpátaljába, Ukrajnába befektetni, támogatások és fejlesztési projektek formájában. Azzal számolunk, hogy Ukrajna úrrá lesz azokon a rendkívüli nehézségeken és megpróbáltatásokon, amiken most keresztül kell mennie…” – fogalmazott Magyar Levente kiegészítve azzal, hogy a háború kitörése óta a hagyományosan Kárpátaljára fókuszáló magyar támogatáspolitika kibővült és immár Ukrajna egész területét érinti.
A Helikon Hotelben megszervezett ZéróHulladék konferencián Volodimir Csubirko, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke, a Tisza ETT társelnöke köszönetet mondott Magyarországnak a projekt anyagi és szakmai támogatásáért. Elmondta, hogy a hulladékgazdálkodási beruházás bizonyíték arra: „Tudunk európai szabályok szerint dolgozni, Európát építeni Ukrajnában. Ez nagyon fontos a számunkra. A beruházás határokon átívelő program keretében történik, a Tisza Európai Területi Társulás (Tisza ETT) segítségével, amelyet mi hoztunk létre.” A megyei tanács elnöke hangsúlyozta, hogy a beruházás több mint 200 ezer embert szolgál majd ki, a mostani nagy Beregszászi járás hulladékgazdálkodási gondjait megoldja. „Harmincezer tonna hulladékot fog befogadni évente, és 25‒30 évig megoldja a járásban termelődő szemét kezelésével kapcsolatos gondokat. A járás mind a tíz kistérsége részt vesz ebben, amely projekt példaértékű lesz az egész ország számára” – jelentette ki Volodimir Csubirko.
Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közgyűlés elnöke, a Tisza ETT elnöke kárpátaljai kollégáját kiegészítve elmondta: „Egy olyan tragikus háborús helyzetben vagyunk, amikor a normalitás képviselete számít kivételnek. Azt gondolom, hogy ennek a projektnek a sikere, a normalitás üzenete Ukrajnának is és Magyarországnak is. Hat évvel ezelőtt alakult meg a Tisza ETT, nagy tervekkel. Leginkább elnöktársam, Volodimir Csubirko kitartásának, szorgalmának köszönhetően jutottunk el idáig. Hiszen ő nem adta fel soha azt az álmot, hogy egy ilyen Európai Uniós intézmény, mint a területfejlesztési társulás, egy még nem uniós országban is be legyen jegyezve. A Legfelső Tanács képviselőinek is köszönöm, hogy hozzájárultak ahhoz, hogy ez az európai jogi forma implementálva lett az ukrán jogrendbe, így el tudtuk kezdeni a munkánkat. Számos projektet valósítottunk meg, amelyek közül kiemelném az aknaszlatinai sóbánya felmérését” – ismertette Seszták Oszkár, hangsúlyozva, hogy a makkosjánosi hulladéküzem Kárpátalja legnagyobb beruházása, amely önkormányzati cégként fogja ellátni a feladatot.
Magyar Levente miniszterhelyettes elmondta, hogy a projekt idén nem valósulhatna meg, ha a magyar kormány a háború időszakában nem mozgósít egy közel 2,5 millió eurós összeget, hisz egy többletigény keletkezett az évek alatt.
Julia Hrisina, Ukrajna Legfelső Tanácsának képviselője hangsúlyozta: „Nekünk mint országnak nagyon fontos barátaink, partnereink támogatása a mostani nehéz körülmények között. Ennek a borzasztó háborúnak az idején a projekt, amit ma bemutatunk, jó példája a segítségnek, együttműködésnek” – fogalmazott Julia Hrisina, emlékeztetve a hallgatóságát arra, hogy a hulladék-feldolgozó üzem hatással lesz a környező országok ökológiai helyzetére is.
Viktor Mikita, a Kárpátaljai Katonai Közigazgatás vezetője megköszönte Volodimir Csubirkónak és Seszták Oszkárnak, hogy pionírként ők tették meg az első lépéseket az ukrajnai decentralizáció terén. Köszönetet mondott Magyar Leventének is a magyar állam által a projekt befejezéséhez adott anyagi támogatásért. Elmondta, hogy a Herszon megyei gátrobbantás következtében újabb menekültek Kárpátaljára érkezése várható, ami miatt nagyobb lesz a kárpátaljai infrastruktúra terhelése. Ők előreláthatóan hosszabb ideig itt maradnak, tehát nemcsak a most a Beregszászi járásban élőket fogja kiszolgálni az év végére elkészülő létesítmény, amely fontos, előremutató beruházás.
A konferencia résztvevői ellátogattak az épülő hulladékgazdálkodási üzembe, majd Magyar Levente miniszterhelyettes és kísérete megtekintette Beregszászban, a Szőlőhegy utcában az Övárok-projekt keretében zajló munkálatokat, valamint a Kinizsi és Vörösmarty utcák kereszteződésénél a Vérke-csatorna kotrásának munkálatait. Ez utóbbi munkát a csatorna torkolatától kezdték, eddig 13 kilométeres mederszakaszt tisztítottak meg. A nehezebb, Beregszász belvárosán is keresztül kanyargó 11,2 kilométeres szakasz még hátra van.
A munkálatokat végző Békés Drén Kft. vezetője, Barkász Sándor elmondta, hogy a Vérke medréből a partra kotort és szivattyúzott szerves iszapot hagyják ott kiszáradni. Majd mintákat vesznek belőle, azt bevizsgáltatják, és ahol az emberi egészségre káros anyagot tartalmaz, onnan elszállítják, ahol nem, ott a felszínét befüvesítik, hisz a szerves anyagokban gazdag iszap talajjá alakul. Az iszapban sok szemetet is találnak, eddig például bicikliváz, konyhai tűzhely és gumiabroncsok kerültek elő a víz alól. Az iszapból kiszedett szemetet természetesen el fogják szállítani. Nehezíti a munkájukat, hogy a város területén a Vérkének vannak olyan szakaszai, ahol a magánkertek mindkét oldalról közvetlenül a Vérke partjáig érnek, ezeknek a szakaszoknak a kotrását egy speciális zagyszivattyúval próbálják megoldani.
