Több tucatnyi melegrekord dőlt meg Szibériában a héten, a szakértők szerint pedig jócskán benne van a kezünk a dologban.
Szibéria egyes részein máris rekordok dőlnek meg, ahogy a szélsőséges hőség szokatlan szélességi körökbe nyomul. Olyannyira jelentősnek bizonyul a változás, hogy múlt szombaton a hőmérséklet elérte a 37,9 Celsius-fokot Jalturovoszkban, ezzel a történelem eddigi legmelegebb napja lett, azóta pedig még számos hőmérsékleti rekord dőlt meg Szibériában.
Szerdán több eddigi melegrekord is megdőlt, többek között Bajevóban, ahol 39,6 és Barnaulban, ahol 38,5 Celsius-fokot mértek.
Tehát azt mondhatjuk, hogy ez valóban kivételes, és a régió történelmének legsúlyosabb hőhulláma – írta Maximiliano Herrera éghajlatkutató a Twitteren.
Ugyan csak tudományos elemzéssel lehet megállapítani, hogy az ember okozta éghajlatváltozásnak pontosan mekkora hatása van erre az eseményre, de azt tudjuk, hogy a globális felmelegedés szélsőségesebb hőmérsékleteket okoz.
Szibériában általában is nagy havi és éves hőmérséklet-ingadozások tapasztalhatók, de az elmúlt évtizedekben erős felmelegedési tendencia volt tapasztalható.
Szibéria a bolygó egyik leggyorsabban melegedő régiója, ahol a szélsőséges melegek egyre intenzívebbé válnak – mondta Omar Baddour, a Meteorológiai Világszervezet éghajlatfigyelési és -politikai szolgálatainak vezetője.
Samantha Burgess, az Európai Unió Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálatának igazgatóhelyettese így fogalmazott a melegrekordról: ezek a hőhullámok komoly következményekkel járnak az emberekre és a természetre nézve, és egyre gyakrabban fognak előfordulni, hacsak nem csökkentjük gyorsan az üvegházhatású gázok kibocsátását.
De nem csak Szibériában volt rekordmeleg a héten, hiszen a hőség egész Közép-Ázsiában elterjedt. Herrera szerint április elején Türkmenisztánban 42 Celsius-fokos hőmérsékletet mértek, ami szintén világrekord volt azon a szélességi fokon.
„Ez egy történelmi hőhullám, amely átírja a világ éghajlati történetét” – írta Herrera a Twitteren.
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
A globális felmelegedés miatt az állandóan fagyott talaj, az úgynevezett permafroszt egyre nagyobb területeken olvad az oroszországi Szibériában.
A nyáron kizöldülő tájon nem csak a kéken csillogó víztükrök jelentek meg az eddig állandóan fagyott talajtakaró olvadásával, hanem szürke foltok is a vízfelületek körül.
A talajrétegből kiolvadó és a mélyedésekben összegyűlő felszín alatti vizekben a növénytakaró egy része megfullad és rothadásnak indul.
Az élő növényfelület csökkenésével a táj kevesebb szén-dioxidot képes megkötni, hiszen kevesebb növény végez fotoszintézist, azaz szénmegkötést napfény segítségével.
Végleg víz alá kerülhet Szibéria déli részén, a Sayan-hegység Alash nevű fennsíkján a föld eddig sosem olvadt fel, a nyári félévben sem. A hőmérséklet emelkedése azonban itt is olvadásához vezetett.
A tomszki és a tyvai egyetem tudósai arra számítanak, hogy ez a terület a nem is olyan távoli jövőben teljesen víz alatt lesz. Erre következtetnek abból, hogy évente egyre nagyobb a termokarszt vízfelülete.
2-4 fok közötti melegedés fél évszázad alatt A szibériai telek 2-4 Celsius fok között melegedtek az elmúlt 50 évben. Az emelkedő hőmérséklet és az éghajlatváltozás között egyértelmű a kapcsolat.
“Amikor a hőkarsztos folyamatok felerősödnek, ezekben a tavakban szerves anyagok kezdenek bomlani, és ennek megfelelően sok szén kerül a vízbe, amely aztán szén-dioxid vagy metán formájában kerül a légkörbe” – magyarázta Szergej Kirpotin, a Tyva Állami Egyetem kutatója.
Ez azt jelenti, hogy míg az élő növény kivonja a levegőből a szén oxidjait, addig a víz alá került területeken elrohadó növényi maradványokból visszajut a légkörbe a korábban megkötött karbonmennyiség.
A tudósok már most tanulmányozzák a jelenséget, hogy a COP26 skóciai klímacsúcsra már publikálhassák megfigyeléseiket.
This massive crater is at least the ninth spotted in Siberia since 2013.
Scientists are not sure exactly how the huge hole formed, but believe it could be linked to warming temperatures in the region: https://t.co/9FR6DWwxqL
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
Felfedezte Szibéria legrégibb permafroszt (örökké fagyott) talaját egy nemzetközi kutatócsoport. Az 50 méter mélyen fekvő talajréteg 650 ezer éve fagyhatott meg – közölte a bremerhaveni Alfred Wegener Intézet (AWI) kedden.
A Helmholtz Sarkvidék- és Tengerkutató Intézet szakértői szerint a felfedezés nagy jelentőséggel bír, hiszen azt jelenti, hogy a permafroszt még a legmelegebb időszakokban sem olvadt fel teljesen. A vizsgált réteg nyilvánvalóan kibírta azt a 130 ezer évvel ezelőtti, különösen meleg időszakot is, amikor az Északi-sarkvidéken nyaranta 4-5 Celsius-fokkal melegebb volt, mint most.
Másrészt a kelet-szibériai Batagaz közelében talált lelet arra is rávilágít, milyen érzékenyen érintheti a permafrosztot az emberi tevékenység. A 650 ezer éves permafroszt rétegre ugyanis egy hegyoldalban bukkantak, amelynek egy részén az 1940-es és 1960-as években kivágták az erdőt, a területen a közeli bánya súlyos lánctalpas járművei is közlekedtek. Így elpusztult a védő és izoláló növénytakaró, aminek következtében a felszíni, fiatalabb permafroszt nyáron elolvadt, a talaj végül megcsúszott, és felszínre került a régebbi permafroszt.
A károk helyreállíthatatlanok, mert a szabadon fekvő permafroszt minden nyáron újra felolvad. Az elmúlt 50 évben a hegyoldal csúszása 900 méteres szélességűre terjedt ki – mondta Thomas Opel, az AWI kutatója.
A permafroszt föld és kőzet elegye, akár több száz méter mélyre nyúlhat. Elsősorban Észak-Amerikában és Szibériában található meg, de magashegységekben is előfordul.
Óriási mélyhűtőként nagy mennyiségű elhalt biomasszát őriz, elsősorban növényi részeket, de a legutóbbi jégkorszakban élt állatok, például mamutok és gyapjas orrszarvúk maradványait is.
Ha a permafroszt felolvad, olyan baktériumok aktivizálódhatnak, melyek az ősi biomasszát lebontják és anyagcseréjük révén szén-dioxidot és metánt szabadítanak fel. A klímaváltozás miatt attól tartanak a szakértők, hogy ezzel az üvegházhatás is felerősödhet.
This massive crater is at least the ninth spotted in Siberia since 2013.
Scientists are not sure exactly how the huge hole formed, but believe it could be linked to warming temperatures in the region: https://t.co/9FR6DWwxqL
Az orosz kormány – munkaerőhiány miatt – börtönrabok munkaerejét kívánja igénybe venni építkezési projekteken, de hangsúlyozzák, hogy ez nem visszatérés a sztálini Gulág-műveletekhez.
Mint köztudott, a volt szovjet vezető alatti Gulagban emberek tízezreit küldték börtöntáborokba, és az így szerzett ingyen munkaerővel valósítottak meg óriási infrastrukturális beruházásokat Szibériában. Ott, ahol most az 1930-as évek egyik leggrandiózusabb projektje, a 4000 kilométeren futó Bajkál-Amúr-vasútvonal található és Gulag-rabok tízezreinek életébe került. A vasútvonalon még Sztálin után is még évtizedekig folyt a munka, most egy új szakaszát tervezik börtönmunkaerővel megépíteni.
Az orosz büntetés-végrehajtás közleménye szerint egy olyan telepet alakítanak ki, amely munkatárborként és javítóintézetként is működik.
A Moscow Times írása szerint azért nyúlnak a börtönökhöz, mert a koronavírus-járvány miatt nem tudnak az országba belépni a közép-ázsiai vendégmunkások. A vasútépítési projekthez mintegy 15 ezer ember hiányzik.
Ez nem a Gulag lesz – szögezte le Alekszandr Kalasnyikov, a büntetés-végrehajtás vezetője korábban, rámutatva, hogy a fegyenceknek megfelelő körülményeket teremtenek, és némi fizetést is kapnak majd munkájukért.
Nem mellesleg Oroszországban évek óta tart Joszif Sztálin rehabilitálása, a bűnei helyett eredményeinek előtérbe helyezése. Közvélemény-kutatások szerint a néhai diktátorra egyre többen gondolnak pozitívan. 2015-ben kormányzati nyomásra bezárt az ország egyetlen Gulag-múzeuma, melyet egy volt munkatáborban alakítottak ki és a sztálini elnyomás áldozatainak állított emléket. Emlékezetes az is, hogy egy évvel később ifjú kommunisták Alekszandr Szolzsenyicint ábrázoló bábut akasztottak a moszkvai Gulag Múzeum kapujára, a figura mellére tűzött tábla árulónak, lelkiismeretlen hazudozónak és a haza első számú ellenségének nevezte a Nobel-díjas orosz írót.
Jogvédők szerint a sztálini bűnöket feltáró kutatókra kormányzati nyomást gyakorolnak, a történelmet pedig szelektíven, a szovjet időszak sötét oldalának kifehérítésével értelmezik. Az orosz alkotmányba bele is írták, hogy Oroszország a Szovjetunió örököse, és ezért „védelmeznie kell a történelmi igazságot”. Az igazság pedig egyre inkább interpretáció kérdése.
This massive crater is at least the ninth spotted in Siberia since 2013.
Scientists are not sure exactly how the huge hole formed, but believe it could be linked to warming temperatures in the region: https://t.co/9FR6DWwxqL
#SatelliteImagery from September 25, 2022 shows a large traffic jam of vehicles leaving #Russia and attempting to cross the border into #Georgia, at the Lars checkpoint, following Russian President Putin’s mobilization order for the war in #Ukraine. pic.twitter.com/iHUsC8hYs2
1/ The independent Russian media outlet Verstka ("Layout") has published a noteworthy piece on the devastating effect that mobilisation is having on Russia's schools. Thousands of teachers have been conscripted or have fled, bringing schools to the edge of collapse. 🧵 follows. pic.twitter.com/D34mmb43PM
#UPDATE The head of Russian mercenary group Wagner, who has been entangled in a power struggle with the defence ministry, announced Friday the opening of recruitment centres in dozens of cities. pic.twitter.com/LHNrq9kf4y
A permafroszt, pontosabban annak olvadása egyre nagyobb figyelmet kap napjainkban. Ugyan sok tudós úgy véli, az olvadó fagyott földből szivárgó metán nem sokat tesz hozzá a klímakatasztrófához, sajnos nem lehet tudni, mekkora mennyiség is szabadulhat el a folyamatos melegedés miatt.
Az állandóan fagyott talaj, vagyis a permafroszt olvadása nem csak ökológiai szempontból jelent igencsak nagy problémát. Ez a terület döbbenetes mennyiségben tartalmas co2-őt és metánt, méghozzá elzárva a légkörtől. Az elzárás kulcsa pedig éppen a fagy, ami most lassan felenged.
A klímakatasztrófa a folyamatos melegedéssel a permafroszt esetében is közel kétszer olyan erősen van jelen, mint máshol. Vagyis a fagyott talaj olvadása sajnos igen gyors, ezzel pedig olyan folyamatok indulnak el, mint a hatalmas lukak – kráterek keletkezése Szibéria-szerte.
A tudósok egy ideje gyanítják, hogy a több méter átmérőjű, és akár 30 méter mély kráterek keletkezésében az olvadással felszabaduló metán a ludas, de bizonyítékot csak nemrégiben találtak erre vonatkozóan. Most pedig drónokkal is alászálltak a kráterekbe, ahol a felgyülemlő gázt fogva tartó kisebb – nagyobb üregekre is ráleltek – pontosabban, ami maradt belőlük.
Az olvadás miatt a metán elszabadul, és a felszín alatti üregekben gyűlik össze. Kidudorodást hozva létre a felszínen. A gáz addig halmozódik, míg el nem éri a kritikus mennyiségek, amikor felrobban, hatalmas sebeket hagyva maga után a szibériai talajban.
[type] => post
[excerpt] => A permafroszt, pontosabban annak olvadása egyre nagyobb figyelmet kap napjainkban. Ugyan sok tudós úgy véli, az olvadó fagyott földből szivárgó metán nem sokat tesz hozzá a klímakatasztrófához, sajnos nem lehet tudni, mekkora mennyiség is szabadul...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1615930800
[modified] => 1615918571
)
[title] => Drónnal kukkantottak be a szibériai kráterekbe
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=49393&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 49393
[uk] => 49563
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 49397
[image] => Array
(
[id] => 49397
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/sziberiai-juk.jpg
[original_lng] => 145640
[original_w] => 773
[original_h] => 480
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/sziberiai-juk-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/sziberiai-juk-300x186.jpg
[width] => 300
[height] => 186
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/sziberiai-juk-768x477.jpg
[width] => 768
[height] => 477
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/sziberiai-juk.jpg
[width] => 773
[height] => 480
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/sziberiai-juk.jpg
[width] => 773
[height] => 480
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/sziberiai-juk.jpg
[width] => 773
[height] => 480
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/sziberiai-juk.jpg
[width] => 773
[height] => 480
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1615979472:2
[_thumbnail_id] => 49397
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 2
[views_count] => 3864
[_oembed_710c1ac10684aa8546065c17738df535] =>
This massive crater is at least the ninth spotted in Siberia since 2013.
Scientists are not sure exactly how the huge hole formed, but believe it could be linked to warming temperatures in the region: https://t.co/9FR6DWwxqL
🇺🇦 soldiers are not concerned about Putin's mobilization. They are getting their job done. Still for Army of Drones it's a new challenge: to ensure enough of UAVs for everyone "mobilized as a gesture of goodwill". Support us here: https://t.co/R8ETAZ2pIZpic.twitter.com/XfRRMESFOK
Tavaly fedezték fel a szibériai tundrán azt a hatalmas krátert, melynek keletkezését egy metángázrobbanás okozta. A kutatás eredményeit a múlt héten hozták nyilvánosságra, mely tudományos bizonyítékként szolgál a tudósok hipotézisére.
Ez volt a tizenhetedik lyuk, mely az orosz sarkvidéken a távoli Jamal- és Gyda-félszigeten jelent meg. Az első ilyen képződményt 2013-ban észlelték, a tudósok akkor értetlenül álltak a jelenség előtt – írták a CNN hírportál honlapján.
A tudósok úgy vélik, hogy a kráterek az éghajlatváltozáshoz kapcsolódnak. A megoldásban a kutatók segítségére voltak a drónfotózások, a 3D modellezések és a mesterséges intelligencia is.
Mindezek mellett szerencséjük is volt, hiszen a tavaly felfedezett kráterben még nem gyűlt fel a talajvíz, így azt minden akadály nélkül tudták tanulmányozni.
Ez volt az első alkalom, hogy a kutatók egy drónt tudtak leereszteni mélyen egy kráterbe, melynek segítségével meg tudták állapítani a föld alatti üreg alakját, ahol a metán felhalmozódott.
A drón körülbelül nyolcvan képet készített, lehetővé téve a kutatók számára, hogy elkészítsék a kráter 3D-s modelljét.
A modell segítségével feltárták a kráter alsó részén található kisebb barlangokat, ami nagyrészt megerősítette a tudósok feltételezését, miszerint a metángáz a jég üregeiben gyűlik össze, ennek következtében pedig egy domb jelenik meg a talaj felszínén. Itt egyre több gáz termelődik, míg fel nem robban, magából szikla- és jégdarabokat kivetve.
A permafroszt – ami egy olyan talaj, amely legalább két éven keresztül fagyott állapotban van – egy hatalmas metántartály. Az Északi-sarkvidék területe a globális átlagnál kétszer gyorsabban melegszik, így meggyengült a permafroszt réteg a térségben, ami egyfajta sapkaként működve a gázokat a talajban tartja. Azonban a felmelegedés következtében a nyári hónapokban a hó elolvadt, és a napsugarak felmelegítették a talaj felső rétegét, aminek a következménye a metángázkitörés.
Egyes szakértők becslései szerint a permafroszt régió talaja kétszer annyi szén-dioxidot tartalmaz, mint a légkör, így a régiónak kiemelt szerepe van a klímaváltozás elleni küzdelemben.
Műholdképek felhasználásával a kutatók meg tudták állapítani, hogy mikor keletkezett a fentebb is említett kráter, azt azonban, hogy a jövőben hol és mikor alakulhatnak ki újak, még nem tudják megjósolni. Már dolgoznak egy algoritmus kifejlesztésén, ami több tényező figyelembevételével – például a dombok magassága és a tavak tágulása vagy zsugorodása – képes lesz előre megmondani, hogy hol következhet be egy ilyesfajta robbanás.
A 2020 augusztusában végzett kutatás eredményeit múlt héten Evgeny Chuvilin, a Skolkovo Tudományos és Technológiai Intézet tudósa publikálta a Geosciences folyóiratban.
This massive crater is at least the ninth spotted in Siberia since 2013.
Scientists are not sure exactly how the huge hole formed, but believe it could be linked to warming temperatures in the region: https://t.co/9FR6DWwxqL
Hidegrekordokat mértek Szibériában a hétvégén, a Tomszk melletti Tyegulgyet faluban mínusz 49 Celsius-fokra süllyedt a hőmérséklet, ami rekordnak számít az elmúlt 50-100 évben – írja az origo.hu.
Az orosz meteorológiai szolgálata hétfői közleménye szerint „Nyugat-Szibéria megint egyszer elképesztette a meteorológusokat”, Novoszibirszkben például mínusz 37-41 fokos hidegeket mértek, amelyek 2-5 fokkal haladják meg az eddigi rekordokat.
Mínusz 40 fok alatti hőmérsékleteket mértek Kemerovo és Barnaul régiós központokban is. Barnaulban az 1920-as hidegrekord dőlt meg, a kemerovói körzetben a hideg elérte a mínusz 47 fokot is, itt több mint negyvenen, köztük gyerekek szenvedtek fagyásos sérülést.
Más vidékeken is az elmúlt 50-100 év negatív hőmérsékleti rekordjait állították fel. A rendkívüli hidegben sok fagyásos sérülést kellett ellátni, megszaporodtak a közlekedési balesetek, légijáratokat kellett törölni.
This massive crater is at least the ninth spotted in Siberia since 2013.
Scientists are not sure exactly how the huge hole formed, but believe it could be linked to warming temperatures in the region: https://t.co/9FR6DWwxqL
A kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy a permafroszt, vagyis az úgynevezett állandóan fagyott talaj olvadása miatt a víz egyre több talajt mos el – írja a Magyar Nemzet.
Az erózió mértéke aggasztó – közölték a bremerhaveni Alfred Wegener Intézet és a Helmholtz Sarkvidék- és Tengerkutató Központ munkatársai. Csak a Szibériában lévő Léna folyó egyik sziklájánál évente 16 méter szakad le a partvonalból – emelték ki a Frontiers in Earth Science című tudományos lapban megjelent tanulmányukban.
Ez egyre gyakrabban fordul elő az 1960-as évek óta. A kutatócsoport munkájához műholdas felvételeket elemzett.
A klímaváltozás miatt a permafroszt, amely normál esetben egész évben egészen a mélyebb rétegekig fagyott, lassan felolvad. Ilyen ősi, állandóan fagyott területek elsősorban Kanadában, Alaszkában, valamint Szibéria északi és keleti részén találhatók. Ezekben a talajrétegekben nagy mennyiségű szén-dioxid raktározódik, amely olvadáskor a légkörbe kerül.
A Léna deltájában lévő szikla példájának bemutatásával a tudósok azt szemléltetik, hogy a klíma felmelegedése egész tájegységeket változtathat meg.
A tudósok a Szobo-Szisze-sziget 1,7 kilométer hosszú és 27 méter magas Jedoma nevű szikláját vizsgálták, ahol a permafroszt talaj meredeken a Léna egy mellékágába zuhan. Itt különösen nagy talajveszteség figyelhető meg.
Az 1960-as évek közepén a folyó az 1,7 kilométer széles szakaszon évente öt méter földet hordott el. 2015 és 2018 között ez már évente csaknem 16 méter volt. A szikla 1965 és 2018 között, helyszíntől függően, összesen 322-679 métert veszített – állapították meg a szakértők.
Hasonló jelenség figyelhető meg a tudósok szerint Kanada és Alaszka északi-sarkvidéki partjainál. Egyre erőteljesebb hatással vannak ezekre a hullámverés és a folyami áramlatok elsősorban azért, mert egyre hosszabb ideig tart a meleg évszak.
This massive crater is at least the ninth spotted in Siberia since 2013.
Scientists are not sure exactly how the huge hole formed, but believe it could be linked to warming temperatures in the region: https://t.co/9FR6DWwxqL
A szibériai tundrákon egy újabb, óriási krátert örökített meg egy orosz televíziós stáb. Nagyjából 30 méter mély, átmérője pedig meghaladja a 20 méter – tudatta a CNN-re hivatkozva az euronews.
Fotó: VASILY BOGOYAVLENSKY/AFP
Ez már legalább a kilencedik kráter, amit 2013 óta fedeztek fel.
A geológusok kezdetben meteor becsapódására gyanakodtak, de még egy ufó landolásának az elméletét sem vetették el. Az is fölmerült, hogy esetleg egy titkos katonai létesítmény omlott be.
This massive crater is at least the ninth spotted in Siberia since 2013.
Scientists are not sure exactly how the huge hole formed, but believe it could be linked to warming temperatures in the region: https://t.co/9FR6DWwxqL
Ma már azonban nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy a krátereket metángáz robbanása okozta. A metán belobbanását pedig vélhetően a térségben mért hőmérséklet emelkedése váltotta ki.
„Egyelőre nincs egységesen kialakult elmélet a jelenségről” – mondta Jevgenyij Csulkin, a Szkolkovo tudományos intézet vezető kutatója, aki szintén a helyszínre látogatott.
„Elképzelhető, hogy évek során formálódtak, és a számukat is nehéz megbecsülni. Messzi és lakatlan területeken találhatók, és nincs szemtanú, aki beszámolna a kráterek létrejöttéről” – magyarázza Csuvlin.
Fotó: VASILY BOGOYAVLENSKY/AFP
Oroszország területének kétharmadát az ún. permafroszt (örökfagy) borítja. Ez olyan talaj, ami legalább két évig fagyott állapotban nyugszik. A térség, mindenekelőtt Szibéria, a metán természetes tárolója. Az eltelt években – a 2020-ast is beleértve – rekordmagas hőmérsékletet mértek errefelé.
A kráterek felderítésére kevés idő – mindössze két év – áll rendelkezésre, mert közben vízzel töltődnek fel, és tavakká alakulnak át.
A nemrég közzétett tanulmány mégis azt állapította meg, hogy a melegedés következtében a metán az örökfagy felső rétegében gyülemlik össze, ahol a kialakuló nagy nyomás végül robbanást okoz.
This massive crater is at least the ninth spotted in Siberia since 2013.
Scientists are not sure exactly how the huge hole formed, but believe it could be linked to warming temperatures in the region: https://t.co/9FR6DWwxqL
Egy gyapjas mamut szokatlanul jó állapotban megmaradt csontvázára bukkantak szibériai rénszarvaspásztorok. A csontok Pecsevalato-tóból kerültek elő, az egyiken az inak is látszódnak.
Egy jó állapotban fennmaradt gyapjas mamut csontvázát találták meg egy szibériai tóban. A csontváz darabjait néhány napja helyi rénszarvaspásztorok fedezték fel a Jamalo-Nyenyec autonóm területen található Pecsevalato-tó sekély vizében.
Megtalálták az őslény koponyájának darabjait, az alsó állkapcsát, számos bordáját és lábának egy darabját az épen maradt inakkal.
A gyapjas mamutok mintegy tízezer évvel ezelőtt haltak ki, bár a tudósok úgy vélik, hogy egy kisebb csoportjuk Alaszkában és a szibériai Vrangel-sziget partjainál tovább fennmaradhatott.
Az orosz tévécsatornák pénteken számoltak be a csontváz felfedezéséről. A helyszínre érkezett tudósok a csontváz további darabjaira is rábukkantak, de mint mondták, a maradványok teljes feltárása sok időt igényel. Jevgenyija Hozjajinova, a Semanovszkij Múzeum munkatársa elmondta, hogy viszonylag ritkán kerül elő ilyen jó állapotú mamutcsontváz. Az ilyen felfedezések azonban lehetővé teszik, hogy többet lehessen tudni a mamutokról.
Szibéria északi részén számos jó állapotú mamutmaradványt találtak a klímaváltozás miatt felengedő fagyott talajban. Az ENSZ meteorológiai hivatala pénteken hívta fel rá a figyelmet, hogy Szibériában rendkívüli hőhullám tapasztalható, az átlagos hőmérséklet tíz Celsius fokkal haladta meg az átlagot az elmúlt hónapban.
This massive crater is at least the ninth spotted in Siberia since 2013.
Scientists are not sure exactly how the huge hole formed, but believe it could be linked to warming temperatures in the region: https://t.co/9FR6DWwxqL