Franciaországban június 29-én új szabályok léptek hatályba, amelyek betiltják a dohányzást a strandokon, parkokban és számos más nyilvános helyen – írta a DW.
A szabályok a gyermekek védelmét célozzák a passzív dohányzás veszélyeivel szemben, amely a hatóságok szerint évente 3000 és 5000 közötti halálesetet okoz az országban.
A szombaton a hivatalos kormányzati közlönyben közzétett szabályok tiltják a dohányzást a buszmegállókban, valamint a könyvtárak, uszodák és iskolák 10 méteres körzetében – minden olyan helyen, amelyet gyakran látogatnak gyermekek.
A tilalom azonban nem vonatkozik a bárok és éttermek teraszaira, ellentétben a szomszédos Spanyolországban hamarosan bevezetendő új szabályokkal. Az e-cigarettákról sem esik szó a rendeletben.
Aki megszegi a tilalmat, 135 és 700 euró közötti bírsággal nézhet szembe, bár kezdetben lesz egy türelmi időszak.
„A dohánynak el kell tűnnie azokról a helyekről, ahol gyerekek tartózkodnak. A park, a strand, az iskola a játék, a tanulás és a lélegzés helye. Nem a dohányzásé” – mondta Catherine Vautrin egészségügyi és családügyi miniszter.
Elmondta, hogy az új szabályok egy újabb lépést jelentenek „a dohányzásmentes generáció” felé, amelyet Franciaország 2032.re szeretne elérni.
[type] => post
[excerpt] => Franciaországban június 29-én új szabályok léptek hatályba, amelyek betiltják a dohányzást a strandokon, parkokban és számos más nyilvános helyen – írta a DW.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1751297580
[modified] => 1751229327
)
[title] => Franciaországban betiltották a dohányzást a strandokon és a parkokban
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=246891&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 246891
[uk] => 246861
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 246862
[image] => Array
(
[id] => 246862
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-344.png
[original_lng] => 330504
[original_w] => 720
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-344-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-344-300x188.png
[width] => 300
[height] => 188
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-344.png
[width] => 720
[height] => 450
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-344.png
[width] => 720
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-344.png
[width] => 720
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-344.png
[width] => 720
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-344.png
[width] => 720
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1751218528:12
[_thumbnail_id] => 246862
[_edit_last] => 12
[views_count] => 880
[_algolia_sync] => 191754881002
[_oembed_646f375ba463d5083240906bc00fdeed] =>
A norvég kormány a letelepedési engedélyt kérvényező külföldiekre vonatkozó nyelvi követelmények változásait jelentette be. 2025. szeptember 1-jétől a norvég nyelv szóbeli jártasságának követelménye, a szükséges tudásszint A1-ről A2-re emelkedik, közölte a norvég kormány.
„Azoknak a külföldieknek, akik állandó tartózkodási engedélyt szeretnének szerezni Norvégiában, bizonyos szintű szóbeli norvég nyelvtudással kell rendelkezniük. A norvég nyelv ismerete és megértése fontos előfeltétele az oktatásban és a foglalkoztatásban való részvételnek” – mondta Astri Aas-Hansen igazságügyi és közbiztonsági miniszter.
A fent említett szintek megfelelnek a nyelvoktatásra vonatkozó közös európai ajánlásoknak (A1, A2, B1, B2, C1, C2), ahol az A1 a legalacsonyabb szint. Az A2 szint azt jelenti, hogy egy személy megérti az egyszerű mindennapi nyelvet, és könnyedén kifejezi magát a személyéhez, családjához, közvetlen környezetéhez és munkájához kapcsolódó témákban. Egyszerű és mindennapi társalgási helyzeteket is képes kezelni, ha a másik személy lassan és érthetően beszél.
A norvég követelményt nem alkalmazzák, ha a külföldi személy különleges egészségügyi okokat vagy személyes körülményeket igazol, amelyekre nincs ráhatása. Ez vonatkozhat a kevés vagy semmilyen iskolai végzettséggel nem rendelkező felnőtt bevándorlókra, akiknek korlátozott az írástudási szintjük, valamint az idősekre. Az ilyen személyek mentesülhetnek az A2 szintű norvég nyelvvizsga letételének kötelezettsége alól.
Az új szabályok a 2025. szeptember 1-je után benyújtott állandó tartózkodási engedély iránti kérelmekre vonatkoznak.
A svájci kormány friss kezdeményezésének értelmében az alpesi ország a jövőben csak akkor fogadna be hosszadalmas közigazgatási eljárás mellőzésével ukrajnai menekülteket, ha az érintettek életét vagy testi épségét közvetlen veszély fenyegetné lakóhelyükön.
A kormány szerdán bejelentett döntésének értelmében minden más ukrajnai menekültnek menedékkérelmet kellene benyújtania. A berni vezetés intézkedését mindazonáltal még össze kívánja hangolni az Európai Unióval, illetve bevárják a kantonokkal kezdeményezett konzultációk eredményét is, így a döntés végrehajtása a jelenlegi tervek szerint ősszel várható.
A svájci bevándorlási hatóság (SEM) feladata lesz az ukrajnai menekültek által benyújtott új kérvények esetében a „biztonságos”, illetve „nem biztonságos” ukrajnai régiók közötti különbségtétel.
„A SEM mostani értékelése szerint az ország több nyugati régiójában, amelyek ukrán ellenőrzés alatt állnak, jelenleg nem folyik intenzív harctevékenység” – ismertette a svájci kormány.
A már Svájcban tartózkodó ukránokra a tervezett szabályozás már nem vonatkozik, viszont esetükben is szigorítanának bizonyos szabályokat. Aki például féléves időtartamon belül 15 napnál több időt tartózkodik Ukrajnában, az elveszíti a különleges menekültstátuszát. Eddigi szabályozás szerint negyedévente volt 15 nap engedett.
Svájcban mintegy 69 ezer ukrán állampolgár él különleges menekültstátusszal.
Az Egyesült Államok jelentősen bővítheti utazási korlátozásait, akár 36 további ország állampolgárainak beutazását tilthatják meg – derül ki a Reuters által látott belső külügyminisztériumi dokumentumból.
Donald Trump amerikai elnök korábban ebben a hónapban már aláírt egy rendeletet, amely 12 ország állampolgárainak beutazását tiltotta meg, a lépést a terrorizmus elleni védekezéssel és nemzetbiztonsági fenyegetésekkel indokolva.
A Marco Rubio külügyminiszter által aláírt belső diplomáciai távirat szerint a külügyminisztérium 36 további országot azonosított, amelyek esetében teljes vagy részleges beutazási tilalmat javasolhatnak, ha 60 napon belül nem teljesítik a meghatározott követelményeket.
A dokumentumban felsorolt aggályok között szerepel, hogy egyes országok nem rendelkeznek megfelelő kormányzattal a megbízható személyazonosító okmányok kiállításához, vagy kérdéses az útlevelek biztonsága. Problémát jelent az is, ha az adott ország nem működik együtt állampolgárainak hazatelepítésében, vagy ha állampolgáraik túllépik az amerikai vízumok érvényességi idejét.
További aggályként merült fel, ha az adott ország állampolgárai terrorcselekményekben, antiszemita vagy Amerika-ellenes tevékenységekben vettek részt. A dokumentum megjegyzi, hogy nem minden felsorolt aggály vonatkozik minden érintett országra.
A külügyminisztérium magas rangú tisztviselője szerint „folyamatosan újraértékelik a politikákat az amerikaiak biztonságának garantálása és annak biztosítása érdekében, hogy a külföldi állampolgárok betartsák a törvényeket”.
A potenciálisan érintett országok listáján szerepel többek között Angola, Kambodzsa, Egyiptom, Etiópia, Nigéria, Szíria, Uganda és Zimbabwe. Ez jelentős bővítése lenne a korábban bevezetett tilalomnak, amely olyan országokat érintett, mint Afganisztán, Mianmar, Irán, Líbia, Szomália és Jemen.
Hét további ország – köztük Kuba, Laosz és Venezuela – állampolgárainak beutazását már részlegesen korlátozták. Trump első hivatali időszakában már bevezetett egy hasonló tilalmat hét, többségében muszlim ország ellen, amelyet 2018-ban a Legfelsőbb Bíróság jóváhagyott.
Szigorítják az ellenőrzést az ukrajnai vasútállomásokon az ellenséges fenyegetések miatt, az utasokat arra kérik, hogy jóval a beszállás előtt érkezzenek a helyszínre – számolt be az rbc.ua hírportál Olekszandr Percovszkijra, az Ukrzaliznicja (UZ) igazgatótanácsának elnökére hivatkozva.
A jelentés szerint Prcovszkij elmondta: „Az ellenséges forrásokból vad fenyegetések érkeznek, hogy megállítják a vasút, mint az ország fő artériájának a működését, hogy csapást mérjenek az infrastruktúránkra. Állítólag válaszként. Az igazság az, hogy ezek nem fenyegetések és nem válaszok, hanem a mindennapi valóságunk több mint 3 éve.”
Az UZ vezetőjének közlése szerint összesen több mint 3700 alkalommal támadták Ukrajna vasúti infrastruktúráját. Ezek közül a bűncselekmények a következőként minősíthetők: szabotázsként vagy terrorcselekményként – körülbelül 300, a háború törvényeinek és szokásainak megsértéseként – több mint 400. „Most az ellenség különösen alattomossá vált: sorra találunk speciális eszközöket a síneken, amelyeket a vonatok kisiklatására terveztek” – jegyezte meg.
Percovszkij arról számolt be, hogy az összes érintett szolgálattal együtt megfelelő intézkedéseket fognak tenni ezen kockázatok minimalizálása érdekében. Elsősorban a következőkről van szó: tájékoztatók a vonalon dolgozó összes vasúti dolgozónak, sebességkorlátozások, jutalmazzák az alkalmazottakat az éberségükért, számos további technikai és szervezési intézkedés, „amelyeket nem kell hangoztatni”.
„Először is, legyenek a lehető legéberebbek. Figyeljenek mindenre, ami körülöttük történik – az állomásokon, a sínek közelében, amikor kinéznek az ablakon! Bármilyen gyanús cselekedetet, személyt, tárgyat azonnal jelentsenek a közelben tartózkodó vasúti dolgozóknak vagy a rendvédelmi szerveknek
– hangsúlyozta Percovszkij.
Ezenkívül az UZ vezetője arra kérte az utasokat, hogy legalább 20-30 perccel a vonat indulása előtt érkezzenek meg az állomásra. „Folytatni fogjuk az ellenőrző intézkedéseket a vasútállomásokon. Bármennyire is szeretnénk szélesebbre tárni vasútállomásaink kapuit, most a kulcs mindenkinek a biztonsága, aki ránk bízza az utazását” – jegyezte meg. Az embereknek ajánlatos úgy tervezni az utazásaikat, hogy vegyék figyelembe a lassulásokat és a késéseket, és ne percről percre tervezzék meg a csatlakozást – figyelmeztetett Olekszandr Percovszkij.
A bevándorlási szabályozás jelentős szigorítását jelentette be hétfőn Keir Starmer brit miniszterelnök.
A munkáspárti kormányfő a Downing Streeten tartott sajtóértekezletén elmondta, hogy a Konzervatív Párt vezette előző kormány utolsó teljes éveiben, 2019 és 2023 között a legális nettó bevándorlás a négyszeresére emelkedett, és 2023-ban megközelítette a második legnagyobb brit város, a több mint egymilliós Birmingham népességét.
Starmer elmondta: a tavaly júliusi parlamenti választások óta hivatalban lévő munkáspárti kormány „véget vet ennek a káosznak”, és a következő választások időpontjáig „jelentősen” csökkenti a nettó bevándorlást.
A hétfőn bejelentett szigorítások sarkalatos elemei között szerepel, hogy a jelenlegi öt évről tíz évre emelkedik az a minimális idő, amelyet a külföldi munkavállalóknak Nagy-Britanniában kell tölteniük, mielőtt jogosulttá válhatnak a végleges letelepedési folyamodvány benyújtására és a brit állampolgárság kérelmezésére.
E szigorítás alól a tervezet szerint azok kaphatnak mentességet, akik kiemelkedő képzettségük révén jelentős hozzájárulást tudnak nyújtani a brit gazdaság működéséhez. Ez mások mellett az egészségügyi szakápolókra, az orvosokra, a mérnökökre, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásában és fejlesztésében vezető szerepet betöltő szakemberekre vonatkozik.
A brit kormány ugyanakkor a bevándorlási szabályozás minden szintjén – a gyorsított eljárásra jogosultak esetében is – előírja az angol nyelv magas szintű ismeretét.
A brit belügyminisztérium által a kormányfő hétfői sajtóértekezlete után közzétett 82 oldalas tervezet – Fehér Könyv – kiemeli, hogy a nyelvtudással kapcsolatos követelmény most első ízben kiterjed a külföldi munkavállalók eltartott felnőtt hozzátartozóira is, akiknek bizonyítaniuk kell, hogy legalább alapszinten értenek angolul.
A dokumentumból kiderül az is, hogy a letelepedetteknek időről időre számot kell adniuk angolnyelvtudásuk fejlődéséről.
A szabályozás szigorításáról szóló hétfői tájékoztatás megfogalmazása szerint a módosítások egyik fő célja a brit munkavállalók előnyben részesítése „az olcsó külföldi munkaerővel” szemben, és az, hogy a bevándorlási politika a brit gazdaság növekedésének gyorsítására alkalmas szakképzettségre összpontosítson.
A módosítás nem érinti azokat az EU-állampolgárokat, akik a brit EU-tagság öt évvel ezelőtti megszűnése (Brexit) előtt törvényesen letelepedtek Nagy-Britanniában és megszerezték a határidő nélküli tartózkodási engedélyt (EU Settled Status).
A brit statisztikai hivatal (ONS) legutóbbi adatai szerint a tavaly június 30-án véget ért tizenkét hónapban 728 ezer – az egy évvel korábbi azonos időszaknál 20 százalékkal kevesebb – volt a Nagy-Britanniába tartós letelepedés és munkavállalás céljával érkezők nettó száma, vagyis a bevándorlók és a kivándorlók számának különbsége.
Az ONS kimutatta ugyanakkor azt is, hogy a véglegesen távozók legnagyobb egyedi csoportját, 44 százalékát az EU-állampolgárok tették ki: közülük 211 ezren költöztek el Nagy-Britanniából a vizsgált egy évben.
Five lions rescued from Ukraine have arrived at a new centre in Kent.
Today was the official opening at The Big Cat Sanctuary, joined by their ambassador Paul Hollywood and the Ukrainian Ambassador to the UK, General Valerii Zaluzhnyi.
Ukrajna kormánya április 4-én jóváhagyott egy törvénytervezetet, amely jelentősen korlátozza a katonai szolgálat halasztásának lehetőségét a diákok és az oktatók számára – írja a The Kyiv Independent.
Az új szabályok szerint csak a 25 év alatti, nappali vagy duális képzésben részt vevő, első diplomájukat szerző hallgatók kaphatnak halasztást. A szakiskolai hallgatók, akik csak szakmai továbbképzésen vesznek részt formális végzettség nélkül, elvesztik halasztási jogosultságukat.
A 25 éves vagy idősebb férfiak, akik második diplomát szereznek azonos vagy alacsonyabb szinten, illetve akik 2022. február 24. után kezdtek külföldi tanulmányokat, többé nem jogosultak halasztásra.
A törvényjavaslat a Mozgósításról szóló törvény módosítása, amely most az ukrán parlament elé kerül. Az intézkedés célja a hadsereg létszámának feltöltése a folyamatban lévő háború miatt.
Jelenleg a mozgósítási időszakra felmentéssel rendelkező médiamunkások és a kultúra képviselői az erre vonatkozó dokumentumokkal hagyhatják el Ukrajna területét. A jövőben a kulturális minisztérium fogja szabályozni az állampolgárok ezen kategóriájára vonatkozó szabályokat – jelentette be Andrij Demcsenko, az Állami Határőrszolgálat szóvivője a telemaraton adásában február 28-án, pénteken.
Elmondása szerint jelenleg a mozgósítási időszakra felmentéssel rendelkező sajtómunkások és a kultúra képviselői a szabályoknak megfelelő dokumentumok birtokában léphetik át a határt.
„Ha az ellenőrzés során bebizonyosodik, hogy az illető rendelkezik minden szükséges irattal, átengedik az államhatáron, hogy elhagyja Ukrajna területét” – magyarázta Demcsenko.
Azok a személyek is átléphetik az államhatárt, akik megfelelnek a kiutazás egyéb feltételeinek, beleértve a sokgyermekes szülőket vagy a katonai nyilvántartásból kizárt személyeket.
Ugyanakkor elmondása szerinte a kulturális tárca olyan javaslatokat dolgoz ki, amelyek az 57. számú kormányhatározat keretében egyértelmű szabályokat írnak elő a média alkalmazottjai számára.
„A kulturális minisztérium egy javaslattal állt elő, hogy teljes mértékben normalizálják a határátlépés normáit az állampolgárok ezen kategóriájára vonatkozóan”, szögezte le Demcsenko.
A svéd kormány a jobboldali Svéd Demokratákkal együtt jelentette be, hogy a február 4-én történt mészárlás hatására szigorítanak a szabályokon, ezentúl nehezebb lesz hozzájutni olyan félautomata fegyverekhez, mint amivel a keddi támadást elkövették.
A svéd kormány pénteken bejelentette, hogy a félautomata fegyverekhez való hozzájutást korlátozó törvénytervezetet fog kidolgozni a skandináv ország történelmének legsúlyosabb mészárlása után. „Vannak bizonyos veszélyes fegyvertípusok, amelyeket csak kivételesen szabad engedélyezni polgári célokra. Erre példa az AR–15 karabély, mert kompatibilis a katonai típusú nagy tölténytárakkal, és rövid idő alatt súlyos károkat képes okozni” – írták a kormány közleményében.
A Svédország középső részén fekvő Örebro felnőttképzési központjában kedden elkövetett tömeggyilkosságnak tíz halálos áldozata volt, közöttük több külföldi származású személy. A rendőrség szerint három fegyvert – valamint nagy mennyiségű töltényhüvelyt és fel nem használt lőszert – találtak a lövöldözés elkövetője mellett, akit a svéd sajtó szerint Rickard Anderssonnak hívtak, és 35 éves volt.
A rendőrség szóvivője közölte, hogy hosszú fegyverek, azaz puskák voltak, de a pontos típusukra nem tért ki. A nyomozók kiderítették, hogy az elkövetőnek négy vadászfegyverre volt fegyvertartási engedélye.
Törvényt is módosíthat a svéd kormány
A kormány a honlapján arról ír, hogy a rettenetes örebrói támadás több lényeges kérdést is felvetett a fegyverekre vonatkozó törvények kapcsán.
A Campus Risbergska központ mosdójában elrejtőzött egyik diák által készített és a TV4 csatorna által sugárzott videófelvételen lövéseket lehetett hallani, és valaki azt kiáltotta: „El fogtok menni Európából!”
Az Aftonbladet című svéd napilap szerint a férfi egy gitártokba rejtette a fegyvereit, és a lövöldözés előtt gyakorlóruhába öltözött a központ mosdójában.
Az áldozatok közül többen külföldiek, különböző nemzetiségűek, neműek és korúak voltak – mondta az AFP francia hírügynökségnek a nyomozással megbízott rendőr, Anna Bergqvist.
Szíria stockholmi nagykövetsége közölte, hogy részvétét fejezte ki két szír családnak, de részleteket nem árult el. Egy bosznia-hercegovinai nő szintén meghalt a támadásban, egy honfitársa pedig megsebesült a boszniai külügyminisztérium tájékoztatása szerint.
2025. január 13-tól A lengyel Nemzeti Adóhivatal megkezdi az RMPD nyilvántartásában szereplő szállítási jelentések átfogó ellenőrzését.
Lengyelországba való belépés előtt kötelező regisztrálni a nemzetközi közúti fuvarozók RMPD nyilvántartásába a PUESC.GOV.PL platformon.
A járművezetőnek ellenőriznie kell az RMPD-jelentés minden részletét (beleértve a feladót, a címzettet, az útvonalat), és beleértve a földrajzi helymeghatározást.
Ez segít elkerülni az esetleges problémákat a lengyel oldalon történő vámkezelés során.