Őssejtek segítségével sikerült emberi embriót létrehoznia egy nemzetközi tudóscsoportnak. Ez az első alkalom, hogy hímivarsejt és petesejt nélkül jött létre az emberi élet kezdeti fázisa. A kutatók szerint a módszer sokat segíthet a fejlődési rendellenességek megértésében.
Az őssejtek átprogramozásával létrejött sejtburjánzásnak nincs szívverése vagy agya, de tartalmazza azokat a sejteket, amelyekből rendszerint kifejlődik a méhlepény, és maga az embrió is továbbfejlődik.
Arra egyelőre nincs tervben, hogy a szintetikus embriókat klinikai körülmények között is felhasználják, valódi kisbabákat „gyártsanak” belőlük. Az egyértelműen illegális, hogy beültessék őket egy ember méhébe, ráadásul egyelőre az sem egyértelmű, hogy egyáltalán képesek lennének-e túljutni a fejlődés korai fázisain.
A kutatók nem is ezért hozták létre őket, hanem azért, hogy jobban megértsék az emberi fejlődés úgy nevezett feketedoboz-szakaszát. Laboratóriumi körülmények között ugyanis csak 14 napos korig engedi meg a jog az emberi embriótenyésztést, a következő pillanat pedig, amikor a tudósok vizsgálni tudják a magzat fejlődését, jóval később, az első terhességi vizsgálatok idején van.
„Az elmélet az, hogy ha modellezni tudjuk a normális emberi embriófejlődést őssejtek segítségével, akkor rengeteget megtudhatunk arról, hogyan kezdődik a fejlődésünk, és mi mehet félre, anélkül, hogy valódi fiatal embriókat kellene használni a kutatáshoz” – magyarázta Robin Lovell-Badge, az őssejtbiológiai és és fejlődésgenetikai osztály vezetője a londoni Francis Crick Institute-ban.
Egerekkel már sikerült Azt már tavaly sikerült bizonyítania két tudóscsoportnak: az egerek őssejtjeit lehet úgy befolyásolni, hogy azok embriószerű képződménnyé álljanak össze, dobogó szívvel, valamint kezdeti emésztőszervvel és aggyal.
Azóta folyt a verseny, hogy ki tudja ugyanezt az eredményt megismételni emberi embrióval, és a fejlődés legkorábbi fázisáig már többen is eljutottak. A bejelentés most a Cambridge-Caltech laboratóriumtól érkezett, melynek vezetője, Magdalena Żernicka-Goetz professzor elmondása szerint jelenleg egy kicsit a 14 napos fejlődési szint után tartanak a szintetikus emberi embrióval.
A kutató arról is beszámolt, hogy mindegyik organizmusuk egyetlen embrionális őssejtből alakult ki, és eljutottak az egyedfejlődés egy fontos korai fázisáig, a barázdálódást követő úgynevezett gasztrulációig – ekkor kezd el kialakulni a későbbi testforma.
Jogi keretekre van szükség, méghozzá sürgősen A tudomány rendkívül gyorsan fejlődött ezen a területen az utóbbi időben, a jogi szabályozás pedig még nem tudta lekövetni a hasonló kísérleteket. Abban viszont egyetértenek a terület kutatói, hogy erre nagyon sürgősen szükség lenne: minél korábban meg kell szabni azokat az etikai és jogi kereteket, amelyek között működhet az egyre gyorsabban száguldó embriókutatás.
„Ha az egész célja az, hogy ezek a modellek nagyon hasonlók legyenek a normális embriókhoz, akkor végülis ugyanúgy kellene kezelni őket. A mostani jogrendben pedig ez nem így van. Sokan aggódnak emiatt” – mondta Robin Lovell-Badge.
Nagy kérdés az is, hogy a mesterségesen létrehozott embriók meddig tudnak eljutni a fejlődésben. A korábban már említett egérkísérletben a szintetikus modellek szinte pontosan ugyanolyanok voltak, mint az igazi embriók, mégis, mikor beültették őket élő állatok méhébe, nem fejlődtek tovább teljes értékű egerekké.
Egy kínai kutatócsoport majmokkal próbálkozott, és a szintetikus embriók itt sem fejlődtek ki – néhány állat mutatta csak a terhesség jeleit, a beültetett szintetikus embriók pedig néhány nap után megálltak a fejlődésben. Azt egyelőre nem tudni, hogy ennek csak könnyen meghaladható technológiai oka van, vagy valamilyen biológiai törvényszerűség akadályozza a szintetikus embriók kifejlődését.
