A nagydobronyi székhelyű Papilio Természet- és Környezetvédelmi Egyesület kiemelt céljának tekinti a fiatalok környezettudatosságra nevelését. Ezért indították el hat éve az Erdei iskola programot, amely keretében a növény és állatvilággal ismerkedhettek meg a tábor résztvevői. A természetben található alapanyagokból művészeti alkotásokat készíthettek és idén újdonságként őseink fegyverzetét is kipróbálhatták. Íjászkodással indult a nap a nagydobronyi halastó partján kialakított táborban. Az alapvető ismeretek elsajátítása után mindenki kipróbálhatta. A tréning sikeresen zárult, hiszen a vesszők többsége a céltáblában, vagy a közelében csapódott be. Más korabeli fegyverekkel, eszközökkel is megismerkedhettek a gyerekek. Ezt a bemutatót is nagy érdeklődés kísérte. Jól láthatóan a szabadban megtartott foglalkozások lekötik a hallgatóságot. Az elméleti és a gyakorlati ismereteket is gyorsan elsajátítják, például a karikás ostor használatát. Ez a kép ne tévesszen meg senkit. A gyerekek nem egy elhagyott tárgyat, hanem alapanyagokat keresnek a természetben egy művészi alkotáshoz. Sorra készültek az alkotások. Persze minden csendélet más és más tartalmat kapott attól függően, hogy ki mit talált a természetben, vagy milyen kompozíciót képzelt el. Kovács Attila, biológus több előadást is tartott a környék növény és állatvilágáról. A gyakorlati foglalkozások során a kihelyezett rovarcsapdák tartalmát elemezték, megvizsgálták a környező vizek minőségét és békát is boncoltak. Ezt az erdei iskola épp az ilyen környezet közeli programok segítségével valósítja meg, mert PAPILIO egyesület fontosnak tartja, hogy felébressze a fiatal nemzedék természet iránti érdeklődését, és formálja a környezettudatos gondolkodásukat. A tábor a Színpompás természet címmel meghirdetett rajzverseny eredményhirdetésével zárult. A zsűri Nyomó Izabella alkotását értékelte a leg élethűbbnek. Nem csak Izabella, hanem minden rajz készítője elismerésben részesült. Így az élmények mellett valamennyien ajándékkal térhettek haza.
A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség és a Bethlen Gábor Alapítvány (BGA) közös szervezésében idén nyáron is megrendezik a „Határtalanul” nyári iskola programot, amely színvonalas és élménydús szabadidős tevékenységeket kínál a kárpátaljai magyar oktatási intézmények diákjai számára.
A körülbelül egyhetes tábor célja, hogy a magyar tannyelvű iskolákban tanuló 1‒11. osztályos diákok közösségben, élményekkel gazdagodva töltsék el a nyári szünidő egy részét. A program különös figyelmet fordít a közösségépítésre, a diákok készségeinek fejlesztésére, valamint arra, hogy megismerkedjenek közvetlen környezetük természeti és kulturális örökségével.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézetének diákjai számára augusztus 26‒29. között zajlik a „Határtalanul” nyári iskola program, amely különösen az első évfolyamra felvett diákok számára jelentős. A program segíti a diákokat abban, hogy megismerjék új iskolájukat, tanáraikat és leendő osztálytársaikat. A tábor során a diákok kötetlen, játékos környezetben találkoznak egymással, ami elősegíti az összetartó közösség kialakulását. Az élménypedagógiai foglalkozások révén a résztvevők fontos információkat kapnak az iskoláról, ami megkönnyíti az új tanév elkezdését, hiszen egy már megszokott környezetben kezdhetik meg azt.
A tábor változatos programokat kínál a diákok számára, amelyek célja a közösségépítés és a szórakozás. Az első napon ismerkedő játékok és csapatépítő foglalkozások segítik a diákok közötti kapcsolatok kialakulását. A következő napokon tájékoztató előadások, sportos tevékenységek, mint a laser tag és vizes olimpia, valamint kulturális programok, például táncház és kirándulás a beregszászi dombvidéken színesítik a programot. A tábor utolsó napján a diákok átbeszélik a tábor során szerzett élményeiket, majd egy közös búcsúval zárják az eseményt.
A „Határtalanul” nyári iskola program idén is változatos és izgalmas tevékenységeket kínál a kárpátaljai magyar diákok számára, ezzel biztosítva számukra egy emlékezetes és közösségépítő nyári élményt.
A Keresztény Oktatásért és Erkölcsi Nevelésért Alapítvány munkatársai minden évben összeállítják és Kárpát-medence szinte minden szegletében terjesztik a Vakációs Bibliahét aktuális programját, aminek idei elnevezése az „Éld át!- Jeruzsálem utcáin” kapta. Ezt minden református közösségben igyekeznek színes eseményekkel is megtoldani, azért, hogy az élmények révén még jobban eljuttassák az igét is a fiatalokhoz. Csonkapapiban az egyik legkülönlegesebb programmal várták a fiatalokat, hiszen idén is bekapcsolódott a programba a svájci Lollipop cirkuszi társulat, akik vállalták, hogy egy héten keresztül artisták segítségével betekintést nyújtsanak a a fiataloknak a cirkuszok lenyűgöző világába. A LolliPop cirkusz 30 éve alakult Svájcban. 20 éve pedig elhatározták, hogy minden évben ellátogatnak egy Kelet- Európai országba, hogy ott foglalkozzanak olyan fiatalokkal, akik lehet, hogy csak a tv-ben látnak cirkuszt. A tábor egy hete alatt a fiatalok sok mindent ki tudtak próbálni, emellett pedig igazi közösségé tudtak formálódni. Mind a Csonkapapi gyülekezet, mind pedig a svájci cirkusz vezetése eltökélt a felől, hogy ezt a programot a későbbiekben is folytatni fogják, annak érdekében, hogy minél több fiatalnak tudjanak olyan életre szóló élményeket biztosítani amelyekre Kárpátalján máshol talán nem is lenne lehetőségük.
A Munkácsy Mihály Magyar Ház harmadik alkalommal szervezett magyar mint idegen nyelv tábort július 29. – augusztus 2. között.
A nyelvtábor elsődleges célja a gyerekek magyar nyelvtudásának finomítása, szókincsük bővítése. Az élményalapú, beszédfejlesztő alkalmak idén is rendkívül népszerűnek bizonyultak a helyiek körében, hiszen ezúttal is magas létszámmal, 55 résztvevővel zajlottak a foglalkozások öt napon keresztül összesen hat csoportban.
Pfeifer Anita, a Munkácsy Mihály Magyar Ház kulturális menedzsere elmondta, a táborba olyan 7–16 év közötti ukrán anyanyelvű gyerekek jelentkezését várták, akik szívesen sajátítanák el a magyar nyelvet, valamint örömmel fejlesztenék magyar nyelvtudásukat. A foglalkozásokon részt vevők többsége 6–10 év közötti, ezért őket öt csoportra osztották nyelvtudásuk alapján, míg a kamaszok egy alacsonyabb létszámú csoportot alkottak. A táborozók egyik fele teljesen ukrán anyanyelvű, a másik fele szintén ukrán anyanyelvű, ugyanakkor magyar tannyelvű iskolában tanul. A hat oktató munkáját a Munkácsi 1. Sz. Zrínyi Ilona Cserkészcsapat aktív cserkészlányai segítették.
A délelőttök rendszerint interaktív tanórákkal teltek, majd az ebédet követően szabad foglalkozásokra került sor, melyek keretében a gyerekek megismerkedtek a magyar néphagyományokkal, a magyar kultúrával, betekintést nyertek az online képeslapkészítés lépéseibe, belépőjegyet kaptak a virtuális valóság világába a VR-szemüveg kipróbálása által, elsajátították a batikolás és a korongozás fortélyait, népi játékokat játszottak, s volt még lézerharc, darts-foci, néptánc és népiének-tanulás is.
Szerdán a nyelvtábor lelkes csapata egy izgalmas kiránduláson vett részt. Az úti cél a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékpark és az Árpád Vezér Látogatóközpont és Lovarda volt. Az egész napos program során a gyerekek számos érdekes programon vettek részt, amelyek azon túl, hogy szórakoztatók voltak, betekintést nyújtottak a magyar történelem fontos mozzanataiba is. A táborozók először a Honfoglalási Emlékparkban ismerkedtek meg a honfoglalás kori magyarság életével, majd átvonulva a látogatóközpontba, a gyerekek meghallgatták, hogyan éltek, harcoltak és dolgoztak a magyarok ősei. A magával ragadó tárlatvezetést követően a csapat különféle tradicionális magyar játékkal ismerkedett meg. A népi játékokat követően íjászkodásra is sor került, miközben a lovardában lehetőség nyílt lovagolni is. A lovarda szakemberei minden gyereket kiemelt figyelemmel kísértek, így biztosítva, hogy mindenki biztonságosan és élményekkel gazdagon térjen haza. A nap végén mindenkinek lehetősége volt kipróbálni a központ legújabb attrakcióját, a lovaskocsikázást.
A táborozók visszajelzései alapján elmondható, hogy a nyelvtábor változatos programjainak köszönhetően a résztvevők sokat tanultak a magyar hagyományokról, a kultúráról, miközben játékosan fejleszthették magyar nyelvtudásukat, s az itt szerzett élményekre bizonyára sokáig emlékezni fognak, hiszen azok tovább mélyítették a gyerekek között kialakult barátságokat és a tábor összetartó erejét. Mindez azt mutatja, hogy megannyi pozitív hozadéka van a magyar nyelv elsajátítását ösztönző és segítő tábornak.
A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség által kibocsátott Irka gyermeklap immáron 28 éve szervez anyanyelvi táborokat a szórványvidéken élő gyermekek számára. A helyszín minden éven változik, idén a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola adott otthont a tábornak.
Az Irka tábor célja, hogy élettel teli magyar nyelvű környezetet teremtsen azoknak a gyerekeknek, akik nem magyar többségű településeken élnek, de felmenőik magyarok és/vagy magyar tannyelvű vagy vasárnapi iskolába járnak.
A táborba 50 gyermek érkezett Bustyaházáról, Királyházáról, Szolyváról, Técsőről és Gyertyánligetről.
A gyerekeket csoportokra osztották, amelyekben különböző foglalkozásokon vettek részt. Ebéd előtt kézimunkáztak és a magyar mint idegen nyelv oktatásban részesültek. Az órákat Szokolova Henrietta szolyvai tanárnő tartotta. „Első pillantásra talán furcsának tűnik, hogy gyerekek ülnek a tanórákon a nyári táborban. De ez nem egy hagyományos óra. Játék formájában zajlik, amely körülbelül egy óráig tart. Idén felvettük programunkba a népmese témát, amelyen keresztül igyekszünk közelebb hozni a gyerekeket a népi kultúrához, népszokásokhoz” – magyarázta a tábor vezetője, Takács Mária.
Ebéd után Botos Boglárka vezetésével tanultak néptáncot, és Mátyus Erika tartott számukra kézműves foglalkozásokat. Ellátogattak továbbá a Nagyberegi Tájházba, ahol megismerkedhettek a falusi élettel és nép játékokkal, valamint a Tiszacsomai Emlékparkban is jártak, ahol lovasközpontot alakítottak ki a látogatók számára.
A tábor tehetségkutatással zárult, mindenki készített plakátot, minden csapatnak volt jelmondata és koreográfiája. A résztvevők oklevélben részesültek.
A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) Természetismereti és Természetvédelmi Tábora, a több mint két évtizedes hagyományoknak megfelelően, idén is a Nagydobronyi Vadvédelmi Rezervátumban került megrendezésre. A tábornak a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) erdei iskolája és kutatóbázisa adott otthont. Július 1. és 5. között a táborban Kárpátalja különböző településeiről érkezett 34 gyerek vett részt, akik vidám hangulattal töltötték meg a környéket.
– 23. alkalommal került megrendezésre a KMPSZ Természetismereti és Természetvédelmi Tábora. Idén 10–16 éves kor közötti tanulók jelentkezését vártuk, hogy támogatóinknak – a magyar kormánynak, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának, a Bethlen Gábor Alapnak – köszönhetően egy ötnapos táborban gyakorlati és játékos formában ismerkedjenek a természettudományok rejtelmeivel. Jelenleg 34 gyerek vesz részt a táborban, akiknek folyamatosan programokat szervezünk. A hét folyamán reggel 9 órakor kezdődtek a programok, amelyek 13 óráig tartottak, s mivel 3 csoport volt, így azok párhuzamosan 3 különböző helyszínen zajlottak 3 programvezetővel az élen. 4 főiskolás nevelőnk és 4 szervezőnk van, illetve vannak társszervezőink is, mint Gyöngyössy Tibor vagy Gábor Anna, akik segítségével hétfőn az íjászkodással ismerkedtek. Vacsoráig tartanak a foglalkozások, aztán pedig szabadidős programok következnek: sportolás, társasjátékok. Volt állat-növény háború, vízminőség-vizsgálat, kedden kenuztunk, ami nagyon tetszett a gyerekeknek. A Szernye-mocsár kanálisa, a Latorca egyik mellékfolyója, ami átszeli itt a Nagydobronyi Rezervátumot, tökéletesen alkalmas ilyen vízi sportokra is. Mivel 3 személyes a kenu, s mindegyikben kell ülnie egy irányítónak, egy felnőttnek, így csak 2 gyereket tud magával vinni, ezzel elment a délelőtt. A csapatok maketteket is készítettek. Amikor kimegyünk terepre, közben gyűjtögetnek is. Az egyik csapat a kanálist ábrázolta a töltéssel, még a zsilipet is megformázták, a másik pedig egy részletet az erdei iskola területéből, és teljesen felismerhetően készítették el – meséli lelkesen Szanyi P. Lívia táborvezető, az erdei iskola laboránsa, a Kárpátaljai Magyar Líceum természettudomány-tanára, az Egán Ede Szakképzési Centrum oktatója Nagydobronyban.
A gyerekek a hét folyamán valóban tartalmas programokban vehettek részt, persze az időjárás és egyéb tényezők miatt néha módosítani kényszerültek a terveket.
– A lepkeháló könnyű anyagból készül, a fűhálót kaszálókon, alacsony lágyszárú növényeknél szokták használni, a fűben megbúvó rovarok összegyűjtésére szolgál. Ahogy lépünk, ilyen nyolcasokat írunk vele, oda-vissza, a benne összegyűlt rovarokat utána megvizsgáljuk, akár mikroszkóp alatt is, a nagy részét pedig elengedjük. A kopogtató háló a bokrokon megbúvó rovarok gyűjtését szolgálja, gyakorlatilag belerázzuk őket. Úgyszintén helyeztünk ki talajcsapdákat vagy barbárcsapdákat: a nagyszájú edényeket beássuk, hogy egy szinten legyen a föld felszínével, s abba ölő vagy csalogató folyadékot, például ecetet öntünk, lehet alkoholt is, de az gyorsan elpárolog – avat be a részletekbe Kiss Martin Denisz szervező, 4. évfolyamos biológushallgató, aki Szőlősgyulán biológiatanár. Vele akkor lett volna foglalkozás, amikor „leszakadt az ég”, ömlött az eső, ezért más időpontban fűhálóztak, rovarcsapdáztak, vizsgáltak rovarokat.
Sztankovics Anna-Mária, a Munkácsi 3. Számú Középiskola szervezőpedagógusa idén fejezte be az első évfolyamot a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola mesterképzésén. Ő szervezőként dolgozott a táborban.
– Pókhálót készítettünk egy foglalkozás keretében. Megismertettem a gyerekekkel a pókok rendszertanát. Kipróbálták magukat pók szerepben, hálót szőttek, illetve a „vacsorájukat” is elkészítették. A pókok rovarokkal táplálkoznak, a szőtt hálóba készítettek néhány rovart, főleg olyanokat, amelyek a mi területünkre jellemzőek. Élő pókokat is láttak, kimentünk a filagóriába, kerestünk egy elhagyatott sarkot, ahol volt pókháló, így élőben is látták. Vannak néhányan, akik irtóznak, de a többség nagyon érdeklődő. Volt egy gyerek, aki már a határozóban lévő képektől is rettegett, iszonyodott, de annak ellenére, ha jobban megismerik, akkor kevésbé tartanak tőle – jegyezte meg.
Minden évben vannak olyan tanulók, akik első ízben vesznek részt a tábor életében, mint például most Sándor Alexandra Csongorról.
– Ez az első biológiatáborom, a barátoktól értesültem róla és így választottam. Megmutatták a tavalyi programokat, és láttam, milyen színes volt, nagyon megtetszett. Vannak olyan bogarak vagy állatok, amelyektől félek, de ezt próbálom minél jobban legyőzni, minél több állattal megismerkedni, ebben is segít ez a tábor. Kenuzás közben volt siklótalálkozás, megfogták, és meg lehetett simogatni vagy akár kézbe venni, ehhez még nem volt bátorságom. Azért ajánlanám másoknak jövőre a tábort, hogy szeressék a természetet és megtanulják óvni – mondta.
Akadnak persze visszatérő lakók is. Kis Dávid, aki Tiszabökényből érkezett, a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceumban a 9. osztályt fejezte be.
– Harmadik alkalommal vagyok itt, a tudásszomj hajtott, hogy újra jöjjek, Akármennyire is jártas vagyok már a biológia területén, akárhányszor visszajövök a táborba, mindig rengeteg újat tanulok, mert a jól képzett nevelők lelkesen be tudják mutatni az erdő flóráját és faunáját. Különböző kísérleteket végzünk, amelyeket nem ismertem korábban, s amikor hazamegyek, ezeket imádom újra letesztelni. Ezek miatt is szívesen visszajárok, mert ilyen kísérletekkel az interneten nem fut össze mindennap az ember, de itt megmutatják. A sportfoglalkozások is szórakoztatók, különböző sportágakban versenyzünk. A társaság is nagyon jó, mindenki barátságos, hamar be lehet illeszkedni, igazán jól szórakozunk mindig – meséli.
Abban, hogy az egész tábor zökkenőmentesen zajlódjon, nem kis szerepe volt Ráti István koordinátornak, aki a Kárpátaljai Magyar Líceum nagydobronyi részlegén történelem szakos tanár, illetve jogot tanít.
– A táborban az én feladatom volt minden ügyes-bajos dolog elintézése, például bevásárlás, vagy bárkinek az elérése, de a generátor kezelése is, hogy az áramellátást tudjuk biztosítani az esetleges áramszünetek idejére. Minden felmerülő egyéb probléma elhárítása is az én feladatom volt. A kenuzás is az én terepem, valamint utolsó nap a sportfoglalkozások levezetése – mondta István, aki bár először dolgozott a táborban, reméli, hogy nem utoljára.
A mozgalmas 23. Természetismereti és Természetvédelmi Tábor idén már bezárt, de aki kedvet kapott és szereti a természetet, jövőre szeretettel várják a szervezők, hogy megismerjék szülőföldjük növény- és állatvilágát, újabb fenolftalein-háborút vívjanak, szaladgáljanak, friss erdei levegőt szívjanak és élvezzék egymás társaságát.
Közel 200 kelet-ukrajnai gyermek táborozhatott nyugalomban. A tábort Magyaroszág Külgazdasági és Külügyminisztériuma finanszírozta. A tábor 12 napos volt, és négyszer szervezték meg a Kárpátokban, Szumiból érkezett gyermekek számára.
Zárókoncerttel ért véget a magyar mint idegen nyelv tábor a Munkácsy Mihály Magyar Házban. A 7 és 16 év közötti, ukrán anyanyelvű gyerekek számára szervezett nyári tábor idén második alkalommal került megrendezésre. Az interaktív órák keretein belül a gyerekek tökéletesíthették nyelvtudásukat, bővíthették szókincsüket. A szabadfoglalkozások során az oktatók a magyar néphagyományokkal, egyéb érdekességekkel ismertették meg táborlakókat. Az 5 napos programba még egy kirándulás is belefért a beregszentmiklósi várba. Mészár Viktória, a Munkácsi Szent István Líceum nevelője egy kezdő csoport oktatója volt. Elmondása szerint a tábor számára egyfajta tapasztalatszerzés is volt egyben. A játékos tartalmú, interaktív órák, a tábor színes és tartalmas programja elnyerte a gyerekek tetszését. A megkérdezett táborlakók elmondták, ha jövőre is megszervezik a tábort, örömmel jönnek ismét.
A Keresztény Oktatásért és Erkölcsi Nevelésért Alapítvány, röviden KOEN munkatársai minden évben megírják és Kárpát-medence szinte minden szegletében terjesztik a Vakációs Bibliahét aktuális programját. Az öt napos játékos evangelizációnak Szürtében már sok éves hagyománya van. Idén a program a „Kaptár-ruhatár, avagy hölgyeim és uraim” alcímet kapta. A Vakációs Bibliahét programjában felekezettől függetlenül 5 és 12 év közötti gyermekek vehetnek részt. Bár a jelenlegi helyzetben félő volt, hogy nem lesz sok a jelentkező, de végül több mint 30 gyermek jött el a foglalkozásokra. A táborban bibliai történetek és interaktív játékok segítségével igyekeznek a keresztény lelkületnek megfelelő nevelésben részesíteni a fiatalokat. Az evangelizáció 5 napja során a gyermekek az ige szaván keresztül megerősödnek a keresztény hitükben, az együtt töltött időnek köszönhetően pedig közösségi élményekben is gazdagodnak.
A Kárpátaljai Református Ifjúsági Szervezet (KRISZ) egyhetes táborát idén július 31. és augusztus 5. között rendezték meg a Nagyberegi Református Líceumba Nagy utazás címmel. Barta Attilát, a KRISZ elnökét, a Fornosi Református Egyházközség lelkipásztorát a szervezésről, a programokról és a fiatalok között végzett evangéliumi munkáról kérdeztük.
– A munkatársi közösséggel már előző nap megérkeztünk a líceumba és 17 órától közös áhítaton vettünk részt, amelyet imaközösség követett. Ezután újra megbeszéltük az előttünk álló hét részleteit, illetve előkészítettük a helyszínt a fiatalok fogadására. Aztán másnap, hétfőn délelőtt megérkezett a több mint 80, 15 és 22 év közötti résztvevő, beköltöztek, elfoglalták a szobáikat.
– Hogyan voltak ütemezve a napi programok?
– A fiatalok mindennap 10.00 órától egy előadáson vehettek részt, aztán csoportbeszélgetéseken dolgoztuk fel, beszéltük meg az előadáson elhangzott aktuális témákat. Ezt követte az ebéd, délután pedig szabadidős foglalkozásokon, ügyességi játékokon, színes programokon vehettek részt a táborlakók. A nap további részében, illetve este következett az evangelizáció, bizonyságtételek hangzottak el, közös dicsőítéssel, énekléssel egybefűzve.
Az első nap előadásának a témája a teremtés volt, amelyet ifj. Páll László teológus tartott meg közöttünk. Nemcsak a világ megteremtése volt a fő üzenete, hanem az, hogy Isten az embert céllal teremtette meg, és neki volt, illetve van egy terve az emberiségre nézve. Mivel különböző helyről érkeztek a fiatalok, ezért első nap ismerkedős játékok voltak, így mindannyian megismerkedhettek egymással. Aztán az este folyamán Kardos Ágnes, a nevetlenfalui és batári református gyülekezet lelkésznője evangelizációs alkalommal szolgált a táborozók között.
A keddi nap témája a bukás volt, amelyet Margitics János, a Beregszászi Református Egyházközség lelkésze bontott ki a fiatalok számára. Úgy került elő a bukás, mint egy zsákutca, ahová az ember az Isten nélkül jutott. Ezt a témát is kiscsoportos beszélgetéseken keresztül dolgoztuk fel, délután pedig sportjátékokon vehettek rész a fiatalok. Volt labdarúgó, kosárlabda, röplabda, illetve asztalitenisz-bajnokság is. Emellett lehetőségük volt a fiataloknak különböző projektmunkák elkészítésére, s azokat az este folyamán be is mutathatták az evangelizációt követően, amelyet Nagy Szabolcs, a guti református gyülekezet lelkipásztora tartott meg.
A szerdai napnak a témája talán az egyik legfontosabb, a megtérés volt. Erről Gulácsy Dániel, a Munkácsi Református Egyházközség lelkipásztora beszélt a fiataloknak, amit ismét csoportbeszélgetés követett. Délután pedig a fiatalok medencés fürdőzésen, illetve táncházon vehettek részt. De Tihor Melinda is kilátogatott hozzánk, aki nemcsak ismerkedős játékokat szervezett, hanem a két terápiás kutyáját is elhozta magával, és különböző feladatokat mutatott be velük, amelyek alkalmával a fiataloknak is lehetőségük nyílt megbarátkozni és feladatokat adni a négylábúaknak, amit nagyon élveztek. Az esti evangelizáció szolgálatát Tóth László, a Beregi Egyházmegye esperese végezte közöttünk.
A csütörtöki napon az újratervezés volt a téma, a hívő életben való járás, amelyről Laskoti Zoltán, a Szőlősgyulai Református Egyházközség lelkipásztora beszélt nekünk, nagyon tartalmas előadást hallhattunk tőle. A csoportbeszélgetéseket követően ismét volt táncház, illetve szabadidős fakultatív programok. Az esti evangelizáció témája az átadott élet volt, Balázs Antal, a beregardói és makkosjánosi református gyülekezet lelkésze szolgált közöttünk, akit emellett felkértünk az egész hét levezetésére is. Ezen a napon imaestét is tartottunk, ahol a fiatalok különböző állomásokon keresztül szívre ható bibliai történeteket hallgathattak meg és egy-egy ige mellett elcsendesedhettek, átgondolhatták a saját életüket. A fiatalok elmondása szerint ez az imaest nagyon komoly hatással volt rájuk, többen döntöttek úgy, hogy innentől kezdve az Úr Jézussal szeretnének továbbmenni.
Pénteken az örök élet volt az előadás témája, vagyis érkezés az Isten országába. Szimkovics Tibor Ung-vidéki református lelkipásztor előadását szintén csoportbeszélgetések alkalmával dolgoztuk fel. Délután volt egy különleges programunk Szólj be a papnak! címmel. Ezen a programon egy előre elkészített dobozba helyezhették el a fiatalok azokat a kérdéseiket, amelyek őket foglalkoztatják, és a jelen lévő 4 lelkipásztorral próbáltuk megválaszolni azokat. Az esti evangelizáción továbbvittük az örök élet témáját, amelyet jómagam bontogattam tovább, a tékozló fiú történetén keresztül. Ezt követően tábortüzet gyújtottunk, amely körül nemcsak énekeltünk, hanem lehetőséget adtunk a fiataloknak a bizonyságtételre is és a lelkigondozói beszélgetésekre.
Ezenkívül a hét folyamán a fiatalok a továbbtanulás lehetőségeivel is megismerkedhettek, elmondtuk nekik, hogy a II. Rákóczi Ferenc Kárpátalja Magyar Főiskola milyen szakokat kínál, illetve bemutattuk a számukra magát a KRISZ-t mint szervezetet, bátorítást kaptak arra nézve, hogy hívő fiatalként csatlakozhatnak hozzánk.
–Hogyan találtátok meg a közös nevezőt, teremtettetek kapcsolatot a fiatalokkal?
– Fontosnak tartom elmondani, hogy minden este az evangelizáció előtt bizonyságtételekre került sor, amelyeken a munkatársak mondták el, hogyan ragadta meg Isten az ő életüket, hogyan kerültek kapcsolatba az Úr Jézus Krisztussal, és hogyan követik, valamint szolgálják őt. Ezenkívül a fiatalok figyelmét mindennap felhívtuk arra is, hogy lehetőségük van lelkigondozói beszélgetéseken részt venni. Ott voltunk mindannyian, akik tudtunk velük együtt, értük imádkozni és olyan kérdésekre választ adni, amelyeket talán egy nagyobb közönség előtt nem tettek volna fel, de négyszemközt meg tudtuk beszélni, és útmutatást tudtunk nekik adni. Emellett elmondtuk nekik, hogyan tegyék meg az első lépést, ha eldőlt a szívükben, hogy Jézus Krisztussal akarnak továbbmenni. Voltak olyan fiatalok is, akik egyszer már elindultak a hitnek az útján, viszont valamiért meggyengült a hitük, megrekedtek, ezért nagyon fontos volt a számukra, hogy hallhatták ezeket az előadásokat, evangelizációkat, amelyek építően hatottak rájuk, és újra megerősödtek a hitben.
– A tábor végéhez közeledve mik voltak a tapasztalatok?
– Hála Istennek, nagyon sok fiatal érezte úgy, hogy ki kell használni az alkalmakat, és több fiatal elmondta, hogy megerősödött ezen a héten a hitében, választ kapott a kérdéseire. Továbbá nagyon sokan elmondták azt is a lelkigondozói beszélgetéseken, hogy ők a héten az Úr Jézus Krisztus mellett döntöttek. Velük aztán komolyabban beszélgettünk arról is, hogy melyek azok az első lépések, amelyeket fontos megtenni, vagyis mi az, amit meg kell tenniük azért, hogy azon az úton, amelyen elindultak, meg tudjanak majd maradni. Nagyon hosszúra nyúló beszélgetések voltak ezek, de pont ezeken a személyes alkalmakon éreztük azt, hogy érdemes tovább munkálkodni a fiatalok hitbéli megerősödéséért, ébredéséért, és valóban ezen a héten azt tapasztaltuk meg, hogy Isten kegyelméből több fiatal is elindult a hit útján, és Ő ébredést adott a fiataloknak. Mindenért legyen az Övé a dicsősség.
Szombaton a reggelit követően volt egy záróáhítat, amely után a búcsúzás következett. Felhívtuk a fiatalok figyelmét arra, hogy a későbbiekben is szeretnénk hasonló programokat szervezni a számukra, ezért kövessék a KRISZ internetes oldalát is, és igyekezzenek kihasználni ezeket a lelki alkalmakat. Így telt a hetünk, nagyon tartalmas volt, de a legfontosabb mégis az volt, hogy megtapasztalhattuk azt, hogy Isten megadta a fiatalok között az ébredésnek az idejét. Nagyon fontos, hogy imádkozzunk értük, a gyülekezetekben pedig felkaroljuk őket.