A hagyományokhoz hűen a beregszászi református templomban került sor a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) tanévnyitó ünnepségére szeptember 23-án. Az intézményében összesen 523 elsős diák kezdte meg a 2023/2024-es tanévet alap-, illetve mesterképzésben.
Az ünnepség a történelmi és nemzeti lobogók, valamint a főiskola zászlójának behozatalával vette kezdetét, melyeket kuruc kori viseletbe öltözött főiskolai hallgatók helyeztek el a templomban. Mindezt Schreiner Sándor tárogatóművész a Rákóczi-nótával tette felemelővé. Az egybegyűlteket ezután Taracközi Ferenc, a Beregszászi Református Egyházközség vezető lelkésze köszöntötte a 90. zsoltár 12. verséből vett igeszakasszal.
A magyarok nemzeti imádságának, Ukrajna himnuszának, valamint Rákóczi imájának – mely egyben az intézmény himnusza is – eléneklése után a megjelenteket Csernicskó István, a II. RF KMF rektora köszöntötte. „Aki új tanévet kezd – akár oktatóként, akár hallgatóként –, az a jövőbe tekint, és bizakodik abban, hogy az a jövő jobb lesz” – emelte ki. Felidézte, hogy a háború kitörését követően számos elemzésben volt olvasható, hogy a kárpátaljai magyar közösség gerince megroppant, alig maradtak itthon néhányan. Ennek azonban ellentmond az, hogy az elmúlt hetekben a kárpátaljai magyar iskolák, szakiskolák központi tanévnyitóin mindenütt megtelt Isten háza a tanévet kezdő fiatalokkal, szüleikkel, tanáraikkal. A háború ellenére a főiskola népszerűsége is töretlen a kárpátaljai fiatalok körében, az intézmény fejlődése pedig a magyar kormányzati támogatásnak köszönhetően szintén biztosított. Az idei felvételi időszakban a főiskolára 1086-an nyújtották be jelentkezésüket, közülük a különböző szakokon 523-an kezdték meg a tanulmányaikat, a hallgatók összlétszáma pedig az alap- és mesterképzéseken 1371 fő – mutatott rá Csernicskó István. „Ha ezeket a számokat nézzük, én biztos vagyok abban, hogy korai volna lemondani a kárpátaljai magyarokról” – szögezte le. „Mert aki tanévnyitóra jön, aki az iskolát és a tanulást választja, az a jövőbe tekint és a jövőbe fektet. Mi is ezt tesszük. Mert a jelen tökéletlen ugyan, de a jövő még lehet tökéletes. Mi hiszünk ebben és teszünk érte” – reflektált Mikszáth Kálmán A szökevények című elbeszélésének híres latin mondatára: „Praesens imperfectum, perfectum futurum.”
„Az embernek legnagyobb szükséglete a kötődés, a valahova tartozás. És mi, magyar emberek kötődünk Istenhez, hazához, családjainkhoz” – jelentette ki ünnepi köszöntőjében Csák János, Magyarország kultúráért és innovációért felelős minisztere. Beszédében Babits Mihályt idézve úgy fogalmazott, hogy Isten, a család és a haza az a „szellemi jelenség, lelki örökség, amit tovább akarunk vinni”. Mi, magyarok hihetetlen gazdag szellemi és lelki örökséget kaptunk őseinktől, melyet át kell adnunk folyamatosan a következő nemzedéknek, s ez történik a családjainkban, az iskolában, az egyetemen, valamint a templomokban – fogalmazott.
Magyarország Kormánya támogatja és támogatni fogja „a magyar kultúrát, a kultúrát átadó intézményeket, a magyar családokat, a magyar iskolákat, egyetemeket és az egyházainkat” – emelte ki Csák János, majd leszögezte: „Ez a magyar kormánynak nem valamilyen kedvtelése, hanem kötelessége. Egyetlen magyart sem hagyunk magára sehol a világon. […] Minden együttműködésre kész kormányzattal, néppel szívesen együtt dolgozunk” – tette hozzá.
A miniszter az első évfolyamos hallgatókhoz szólva rámutatott, hogy tíz-húsz év múlva ők lesznek a kárpátaljai magyar közösség vezetői, s aláhúzta, hogy a Rákóczi-főiskola végzősei nemcsak a magyar nemzeti közösség, hanem Ukrajna jólétéhez is hozzá fognak járulni, hiszen „a művelt ember több gazdasági hasznot termel”.
„Én úgy tekintek Kárpátaljára, mint egy tündérkertre, ahol évszázadok óta élnek együtt békésen különböző nemzetiségű és vallású emberek” – mondta Csák János a vidék sokszínűségére reflektálva.
A tárcavezető arra emlékeztette a hallgatókat, hogy bárhova sodorja őket az élet, soha ne feledjék el, hogy honnan jöttek. Ünnepi beszédének végén Weöres Sándort idézte: „»Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra«. Önök döntik el, hogy mit kezdenek vele” – tette hozzá.
Viktor Mikita, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás vezetője megköszönte Magyarország több ezer ukrán gyerek nyári üdültetését lehetővé tevő és biztosító segítségét, valamint Ukrajna egész népének folyamatos humanitárius támogatását, melyhez hozzátartozik az oktatási szféra is. Ugyanakkor aláhúzta, hogy Ukrajnának szüksége van az egész civilizált világ segítségére. Kárpátalja kormányzója szerint a sikeres ukrán ellentámadást követően a szülőföldjüket elhagyó magyar közösség túlnyomó része hazatérhet. Köszönetet mondott mindazoknak, akik nem hagyták el Ukrajnát, akik itt maradtak, itt dolgoznak és itt tanulnak tovább. Van jövő Ukrajnában, s mi azon fogunk dolgozni, hogy ez a jövő békés legyen – fogalmazott.
A tanévnyitó keretében sor került az elsőéves hallgatók ünnepélyes fogadalomtételére. Az eskü szövegét Nagy Natália angol szakos hallgató olvasta elő diáktársainak. Az eskütételt követően Csernicskó István rektor és Orosz Ildikó, a főiskola elnöke kézfogásukkal jelképesen az intézmény diákjaivá avatták a szakonként felvonuló diákokat.
Az ismert diákhimnusz eléneklése után átadták a főiskola által 2014-ben alapított Rákóczi-díjat, melyet minden évben olyan, az intézmény megmaradása és fejlődése szempontjából döntő szerepet vállaló személyek kapnak, akik jelentősen hozzájárultak több ezer kárpátaljai magyar fiatal képzéséhez, ezzel is segítve boldogulásukat szülőföldjükön. A Rákóczi-főiskola legmagasabb kitüntetésének idei díjazottjai Csák János miniszter és Vaszil Roszul, a Kárpátaljai Megyei Közoktatási Főosztály egykori vezetője. Mivel Vaszil Roszul személyesen nem tudott részt venni az ünnepségen, a Rákóczi-díjat egy későbbi időpontban veszi át.
Záróbeszédében Orosz Ildikó, a II. RF KMF elnöke József Attila Levegőt! és Radnóti Miklós Töredék című verseiből idézett részleteket, melyekről elmondta: bár azok az 1930-as–40-es években íródtak, fontos pszichológiai rajzot adnak az erőszak sajátosságáról, és sajnos ma is mélyreható gondolatokat ébresztenek bennünk. Ezzel egyidejűleg azonban felhívta a figyelmet a bátorság fontosságára, s ehhez Nelson Mandela egyik gondolatát vette kölcsön s helyezte a hallgatók szívére: „Megtanultam, hogy a bátorság nem a félelem hiánya, hanem annak legyőzése.”
Az ünnepség végén a történelmi egyházak képviselői áldást kértek a főiskolára, annak munkatársaira és hallgatóira, majd a rendezvény a Szózat eléneklésével ért véget.
„Az embernek legnagyobb szükséglete a kötődés, a valahova tartozás. És mi, magyar emberek kötődünk Istenhez, hazához, családjainkhoz” – jelentette ki Csák János, Magyarország kultúráért és innovációért felelős minisztere szeptember 23-án Beregszászban a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanévnyitó ünnepségén.
A tárcavezetőt és a kíséretében érkezett delegációt a beregszászi főiskola vezetősége fogadta az intézmény udvarán, ahonnan tovább indulva körbejárták az épületkomplexumot s megtekintették annak részlegeit.
A Rákóczi-főiskola hagyományosan a beregszászi református templomban megtartott tanévnyitó ünnepségén Csák János aláhúzta: „Az embernek legnagyobb szükséglete a kötődés, a valahova tartozás. És mi, magyar emberek kötődünk Istenhez, hazához, családjainkhoz.” Beszédében Babits Mihályt idézve úgy fogalmazott, hogy Isten, a család és a haza az a „szellemi jelenség, lelki örökség, amit tovább akarunk vinni”. Mi, magyarok hihetetlen gazdag szellemi és lelki örökséget kaptunk őseinktől, melyet át kell adnunk folyamatosan a következő nemzedéknek, s ez történik a családjainkban, az iskolában, az egyetemen, valamint a templomokban – fogalmazott.
Magyarország Kormánya támogatja és támogatni fogja „a magyar kultúrát, a kultúrát átadó intézményeket, a magyar családokat, a magyar iskolákat, egyetemeket és az egyházainkat” – emelte ki Csák János, majd leszögezte: „Ez a magyar kormánynak nem valamilyen kedvtelése, hanem kötelessége. Egyetlen magyart sem hagyunk magára sehol a világon. […] Minden együttműködésre kész kormányzattal, néppel szívesen együtt dolgozunk” – tette hozzá.
A miniszter az első évfolyamos hallgatókhoz szólva rámutatott, hogy tíz-húsz év múlva ők lesznek a kárpátaljai magyar közösség vezetői, s aláhúzta, hogy a Rákóczi-főiskola végzősei nemcsak a magyar nemzeti közösség, hanem Ukrajna jólétéhez is hozzá fognak járulni, hiszen „a művelt ember több gazdasági hasznot termel”.
„Én úgy tekintek Kárpátaljára, mint egy tündérkertre, ahol évszázadok óta élnek együtt békésen különböző nemzetiségű és vallású emberek” – mondta Csák János a vidék sokszínűségére reflektálva.
A tárcavezető arra emlékeztette a hallgatókat, hogy bárhova sodorja őket az élet, soha ne feledjék el, hogy honnan jöttek. Ünnepi beszédének végén Weöres Sándort idézte: „»Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra«. Önök döntik el, hogy mit kezdenek vele” – tette hozzá.
Csák János miniszter az ünnepség végén átvette a főiskola által 2014-ben alapított Rákóczi-díjat, melyet minden évben olyan, az intézmény megmaradása és fejlődése szempontjából döntő szerepet vállaló személyek kapnak, akik jelentősen hozzájárultak több ezer kárpátaljai magyar fiatal képzéséhez, ezzel is segítve boldogulásukat szülőföldjükön. A Rákóczi-főiskola legmagasabb kitüntetésének idei kárpátaljai díjazottja Vaszil Roszul, a Kárpátaljai Megyei Közoktatási Főosztály egykori vezetője.
A tanévnyitót követően a küldöttség Nagydobronyban folytatta a munkalátogatást, ahol felkereste az Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthont, valamint a főiskola Egán Ede Szakképzési Centrumának helyi központját.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) a kárpátaljai magyar oktatás érdekében létrehozott egy új líceumhálózatot, melynek elsődleges célja az anyanyelven való továbbtanulás lehetőségének biztosítása a 9. osztályt teljesítő tanulók számára. A Kárpátaljai Magyar Líceum a 2023/2024-es tanévben öt helyszínen – Beregszászban, Nagydobronyban, Nagyszőlősön, Tiszapéterfalván és Kisgejőcön – nyitotta meg kapuit, s kínál minőségi képzést diákjainak, akik ezáltal az érettségit az érdeklődésüknek leginkább megfelelő szakirányú képzés keretében szerezhetik meg anyanyelvükön. Az intézmény ünnepélyes tanévnyitójára szeptember 16-án került sor a nagyszőlősi római katolikus templomban.
Az ünnepség ökumenikus istentisztelettel kezdődött, melyen Weinrauch Márió római katolikus plébános, Molnár Lóránt református lelkipásztor és Szokol Augusztin görögkatolikus káplán hirdette Isten igéjét.
A magyarok nemzeti imájának eléneklését követően a jelenlévőket elsőként Kóré Dóra, a Kárpátaljai Magyar Líceum igazgatója köszöntötte. „A tudás a kulcs a jövőhöz, de ne feledjük, hogy az itt szerzett tapasztalatok, barátságok és emlékek is olyan kincsek, amelyeket soha nem vehetnek el tőlünk” – húzta alá tanévnyitó beszédének elején, s kiemelte: az új intézmény nemcsak a tudás megszerzésére, de az önmegvalósításra is lehetőséget ad diákjainak. Az igazgatónő köszönetet mondott a szülőknek és a pedagógusoknak, akik hittel szívükben bizakodva állnak ki az anyanyelvű oktatás mellett, és „nem hagyják a templomot s az iskolát”. Elmondása szerint a jelen körülmények között különösen bátor lépésnek tartja egy új iskola alapítását, „de Istennek hála, mögöttünk egy bátor vezetőség és egy bátor anyaország áll” – szögezte le Kóré Dóra, majd sikereket kívánt az első tanévhez.
„A háború kitörése óta eltelt időben a kárpátaljai magyarok közössége bizonyította határozott kitartását a magyar nyelv és kultúra ápolása és megőrzése mellett” – kezdte köszöntőjét Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivője, hozzátéve: hiszen ennek a közösségnek a jövője, a megmaradása függ az anyanyelvű oktatástól, mely „a kultúra, a nemzeti identitás őrzője és formálója”. A diplomata beszédében aláhúzta: Magyarország Kormánya mindent megtesz annak érdekében, hogy Kárpátalján működjön az óvodától a felsőoktatásig terjedő anyanyelvi oktatási rendszer, s támogatja a kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezetek ez irányú törekvéseit. „Kárpátalja jó példa egész Ukrajna számára, hiszen itt különböző nemzetiségű emberek a kulturális vagy nyelvi különbözőségeket félretéve már generációk óta békésen, egymást segítve tudnak élni” – fejtette ki Gyebnár István, hangsúlyozva, hogy a béke mindenki közös érdeke.
„Az, aki iskolát alapít, vagy iskolát választ a gyermeke számára, az a jövőbe tekint. Az, aki pedig magyar iskolát alapít, és magyar tannyelvű intézményt választ gyermeke számára, hisz abban, hogy van jövő itt, Kárpátalján” – emelte ki Csernicskó István, a Kárpátaljai Magyar Líceum megalapítását kezdeményező II. RF KMF rektora, majd köszönetet mondott mindenekelőtt a szülőknek, akik nagymértékű bizalomról tettek tanúbizonyságot azzal, hogy egy újonnan induló intézménybe íratták be gyermekeiket.
Az ünnepi köszöntőket követően az elsősök fogadalomtételére került sor, melynek szövegét Bilák Andrea olvasta elő diáktársainak. Ezután Kóré Dóra igazgató, Hidi Tünde, Nagy István és Karmacsi Anikó igazgatóhelyettesek, valamint Bogáthy Eleonóra és Nyibilevics Mónika helyszíni szervezők szimbolikusan kézfogásukkal avatták a líceum diákjaivá a felvonuló fiatalokat.
Záróbeszédében Orosz Ildikó, a II. RF KMF és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke az Edda Művek Álmodtam egy világot című közismert dalának refrénjét idézte: „Álmodtam egy világot magamnak,/Itt állok a kapui előtt./Adj erőt, hogy be tudjak lépni,/Van hitem a magas falak előtt.” „Ez a pár sor igaz a mai elsősök életére is. Hisz tudjuk, hit kell ahhoz, hogy az ember egy álmot megvalósíthasson” – tette hozzá, majd arra biztatta az elsősöket, hogy merjenek nagyot álmodni, ahogy tették ezt az iskolaalapítók, s Istenbe vetett hittel indulva valósítsák meg az áhított, az együttműködésre, a közös gondolkodásra és közös cselekvésre épülő új világot.
A tanévnyitót a Nagyszőlősi Bartók Béla Zeneiskola zenekarának hegedűjátéka, a Kárpátaljai Magyar Líceum nagyszőlősi diákjainak megható versmondása, valamint a sárosoroszi Hangraforgó együttes népi énekekből és népi játékokból álló előadása színesítette.
A rendezvény végén a történelmi egyházak képviselői Isten áldását kérték az egybegyűltek életére és munkájára. Az ünnepség a Szózat eléneklésével zárult.
Ökumenikus istentisztelettel vette kezdetét a Kárpátaljai Magyar Líceum első ünnepélyes tanévnyitója. A hagyományteremtő céllal szervezett eseményre a Nagyszőlősi Római Katolikus Templomban került sor. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola kezdeményezésére létrehozott Líceum a 2023/2024-es tanévben öt helyszínen – Beregszászon, Nagyszőlősön, Péterfalván, Nagydobronyban és Kisgejőcön nyitotta meg kapuit a 9. vagy 10. osztályt befejezett diákok előtt, hogy biztosítsa számukra az anyanyelvű oktatást és az érdeklődésüknek leginkább megfelelő szakirányú képzést. Kóré Dóra, a Kárpátaljai Magyar Líceum igazgatója felszólalásában kiemelte, a jövőbeli cél, hogy az intézmény minél több településen elérhető legyen. Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola ünnepi köszöntőjében a Líceum alapítói felelősségtudatát emelte ki és köszönetet mondott a szülőknek, hogy az újonnan létrehozott intézménybe iratták be gyermekeiket.
A 2001-ben alapított tanintézményben jelenleg 17 főállású és óraadó tanár látja el az oktatás és nevelés feladatát 47 gyerek számára. A 2023‒24-es tanévben 23 új diákkal gyarapodott a Munkácsi Szent István Líceum.
– A tavalyi stresszhelyzet után, amikor bizony nagyon-nagyon féltünk attól, hogy hogyan lesz tovább – de Istennek hála, a tavalyi évet is szépen ki tudtuk húzni anélkül, hogy online oktatásra mentünk volna át –, most örömmel vettünk fel 23 diákot. Reményeink szerint be is fejezzük zökkenőmentesen ezt a tanévet, s talán megérjük már e tanév végére, hogy béke lesz az országban – mondta Kristofori Olga igazgató, akitől úgyszintén megtudtuk, hogy a diákok Kárpátalja különböző szegleteiből érkeztek a líceumba, de főleg munkácsi és beregrákosi gyerekek. – Gyakorlatilag ezek a bázisiskoláink, de több településről is jöttek, 1-1 gyerek Gálocsról, Császlócról. Örülünk, ha más helyről is jönnek hozzánk.
A tanévnyitó ünnepség az intézmény nagytermében vette kezdetét. Kristofori Olga igazgatónő köszöntötte az egybegyűlteket, majd egy kisfilm keretében bemutatkoztak a líceum új diákjai, akiktől azután élőben a színpadon is láthattunk egy összeállítást.
Resch Tamás atya, az intézmény lelki gondozója egy rövid gondolatot osztott meg Szent Istvánnal kapcsolatban:
– Engem nagyon meghatott, hogy egy országnyi embert legyőzött, meggyőzött. Egy olyan harcot vívott meg, melynek hála mi most még magyaroknak mondhatjuk magunkat. S elsősorban saját magát kellett leküzdenie, mert mindenkiben felmerül, hogy „kicsi vagyok én ehhez, én nem tudok megváltoztatni semmit, kevés vagyok ehhez a feladathoz”. Ezzel kapcsolatban hoztam 3 ajándékot, mert az elmúlt héten táboroztunk az összes líceistával, és az egyik nap a városban különböző feladatokat kellett teljesíteni, amikor kipróbáltuk és bizonyítottuk, hogy mi nem is vagyunk olyan kicsik.
Az ünnepség a munkácsi Szent Márton római katolikus templomban folytatódott, ahol Molnár János beregszászi római katolikus plébános, bereg-ugocsai esperes, a Munkácsi Egyházmegye püspöki helynöke celebrálta a tanévnyitó szentmisét.
Útban a templom felé Szokolova Henriettától megtudtuk, régi vágya volt, hogy leánya, Jázmin ebben a líceumban folytassa tanulmányait.
– Valamikor anno egy féltve őrzött álom volt, hogy az én lányom felvételt nyer majd a Munkácsi Szent István Líceumba. Sokáig ez kihívás volt nekünk, időbe telt, amíg Jázmin végül is rábólintott, hogy „anya, próbáljuk meg”. Biztos vagyok benne, hogy a Jóisten közreműködésével történt mindez. Most már megnyugvást érzek, hogy itt van, jó kezekben. Főleg azért tartottam fontosnak, hogy a lányom itt tanuljon, hogy közösségben legyen. A közösségépítésnek valami hatalmas ereje van. Természetesen ugyanilyen fontos szempont volt az is, hogy Szolyván nincs lehetőség magyarul továbbtanulnia, és itt ez is biztosítva van. Jó helyen, jó kezekben, kitűnő pedagógusokkal, és minden adott, hogy élmény legyen számára a tanulás itt ebben a líceumban. A lányom elégedett.
Az ukrán és a magyar Himnusz eléneklésével kezdődött Budapesten a Leszja Ukrajinka Országos Ukrán Nemzetiségi Nyelvoktató Iskola tanévkezdő ünnepsége.
A Leszja Ukrajinka Országos Ukrán Nemzetiségi Nyelvoktató Iskola a Magyarországi Ukrán Országos Önkormányzat finanszirozásával működik. A tanórákon a gyerekek az ukrán nyelvet, az olvasást, írást tanulják.
A magyarországi ukrán közösség számára történelminek számító lépésért az Országgyűlés ukrán nemzetiségi szószólója is köszönetet mondott.
Megkezdődött a tanév a Beregszászi Kistérség iskoláiban is. Ünnepélyes tanévkezdést tartottak a Beregszászi 4. számú Kossuth Lajos Líceumban, ahol két osztályban összesen 38 kisiskolás kezdte meg a tanulmányait. A líceum az egyik legnépszerűbb tanintézmény a beregszászi kistérségben, több diákjuk maximumhoz közeli eredményeket ért el az idei multi teszteken. Minden évkezdés a reményekről és az ismerkedésről szól. A kossuth suliban azonban már ismerősként köszöntötték az elsősöket, hiszen ők már részt vettek az iskola beszoktató napjain. Idén a Beregszászi Kistérségben 395 elsősnek szólalt meg az első csengő.
Ukrajnában, így Kárpátalja szerte is megkezdődött az új, 2023/ 24-es tanév. A korábbi háborús évekhez képest idén már nem online, hanem jelenléti oktatás lesz valamennyi helyi tanintézményben, többek között a Nagydobronyi Líceumban is. Az 1976–77-ben épült 960 férőhelyes intézményben napjainkig csaknem nyolcszáz gyerek tanult 35 magyar tannyelvű osztályban. Az elmúlt néhány év itt sem volt könnyű. Néhány évvel ezelőtt jelentős felújítás történt a tanintézményben. A Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség közreműködésével 2018-ban megkezdődött a középiskola teljes körű felújítása, amelynek átadására 2020. szeptember 1-én került sor. A rendezvény hivatalos megnyitójának kezdetén egyperces néma főhajtással emlékeztek meg a jelenlévők a háborúban életüket vesztett katonákról, majd az ukrán himnusz és nemzeti imádságunk eléneklése után a tanintézet diákjainak műsora zárta a rendezvényt.
A hagyományokhoz híven ökumenikus Istentisztelettel kezdődött meg a tanév a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézetében. Az évnyitónak a beregszászi Szent Kereszt Felmagasztalása Római Katolikus templom adott otthont, ahol a történelmi egyházak képviselői mellett a főiskola valamint a KMKSZ vezetése köszöntötte a megjelenteket. Az intézménybe idén 111 fiatal nyert felvételt, összességében pedig több mint 340 diákkal kezdik el a tanév. Az oktatási rendszer átalakulása miatt a felsőfokú szakképzési intézetben is történtek változások, többek között az intézmény elnevezésében is, hiszen az elmúlt években szakgimnáziumként szerepelt, emellett módosították egyes szakok elnevezését is. Mint elhangzott az országos követelményeknek teljes mértékben megfelelnek, az intézmény vezetői pedig reményüket fejezték ki, hogy a tanév során minden rendben fog zajlani és végig jelenléti oktatásban tanulhatnak versenyképes szakmákat a fiatalok.
A hagyományokhoz híven a beregszászi református templomban tartotta tanévnyitóját a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola. Az ünnepség díszvendége Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára volt, aki beszédében kiemelte: „Kárpátalja és a kárpátaljai magyarság mindig számíthat az anyaország támogatására, mert minden magyar felelős minden magyarért”. Az államtitkár hozzátette, hogy a tanintézmény eredményesen hirdeti a nemzet kultúráját, a diákjai pedig a háború ellenére is európai körülmények között tanulhatnak. Hozzátette, hogy a beregszászi főiskola nemcsak az oktatás magas színvonalát tudja fenntartani ebben a rendkívül nehéz helyzetben, de erejéhez mérten még az oda érkező belső-ukrajnai menekülteken is segített. Menczer Tamás arról is szót ejtett, hogy Magyarország számára továbbra is fontos a jószomszédi kapcsolatok ápolása Ukrajnával, Kárpátalja pedig ebben a híd szerepét töltheti be. Csernicskó István a főiskola rektora beszédében elmondta, hogy idén alapképzésben 4, mesterképzésben pedig további 3 új képzési programra várták a jelentkezőket, összességében pedig 16 alap és 10 mesterképzésre hirdettek felvételt. Kiemelte, hogy idén rekord számú jelentkezőt regisztráltak a felvételi irodában. Összesen tehát 1500-an jelentkeztek a főiskolára. Elsősként a tanévet közel 500-an, a mesterit pedig 120-an kezdhették meg ebben a tanévben. A főiskola 2014-ben alapította a Rákóczi-díjat, melyet minden évben a tanévkezdés alkalmával osztanak ki egy anyaországi és egy kárpátaljai közismert személyiségnek, aki nagy szerepet vállalt a főiskola támogatásában valamilyen módon. Az idén Szabó Tibor, Martonvásár polgármestere és Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke részesült ebben az elismerésben. Az elsőéves hallgatók a hagyományos fogadalomtétel után, hivatalosan is a főiskola diákjaivá váltak.