A történelmi zászlók bevonultatásával kezdődött a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola diplomaátadó ünnepsége. Az eseménynek idén is a beregszászi református templom adott otthont. A Csernicskó István rektor évértékelő beszédében elhangzott számok azt mutatják, hogy a főiskola minden időben stabil lábakon tud állni. Az elmúlt tanévben óriási volt a túljelentkezés és 1500 felvételizni vágyót regisztráltak. A tanév folyamán soha nem volt még ekkora létszámú diákközösség, mint ebben az évben, az októberi adatok szerint az alap és mesterképzésben tanuló hallgatók száma 1296 volt. Csernicskó István a jövőre nézve, kissé humorosan fogalmazva, unalmas és kiszámítható időszakot kívánt a világban, ahol az építkezésé a főszerep és szükség van a diplomát szerzők munkájára. Ahhoz, hogy elérjünk valamit, hittel teli szándék és cselekvés szükséges – hangzott el Orosz Ildikó, a beregszászi főiskola elnökének beszédében. Útravalóul azt kívánta a friss diplomásoknak, hogy találják meg hivatásukat és legyenek elég bátrak ahhoz, hogy megragadják a pillanatot és merjenek cselekedni céljuk elérése érdekében még akkor is, ha ez időnként kudarccal járhat. Idén alapképzésen összesen 160, mesterképzésen pedig 60 hallgató szerezte meg a végzettséget igazoló okiratát. Kitüntetéses diplomát alapképzésen 2, mesterképzésen 6 hallgató szerzett. A beregszászi főiskolán diplomát szerző végzősök mindig elismerően nyilatkoznak az intézményről, hiszen az intézmény mindenkori célja az, hogy a diákok számára magas szintű oktatást, európai körülményeket és családias légkört teremtsenek. Jelenleg a főiskolán 17 alap és 10 mesterképzés működik, megannyi ösztöndíj programban vehetnek részt. Szinte mindennaposak a tudományos és kulturális konferenciák, kerekasztal beszélgetések. A mostani végzős diákoknak a két év koronavírus miatt hozott rendeletekkel és a másfél éve tartó háború nehézségeivel is meg kellett küzdeniük. Az esemény végén a történelmi egyházak képviselői, Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke, Molnár János római katolikus esperes, illetve Marosi István görögkatolikus pap Isten áldását kérték a megjelentekre és a végzős diákokra.
Június 28-án került sor a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanévzáró, diplomaátadó ünnepségére, melyen idén alapképzésbe 160-an, mesterképzésben pedig 60 hallgató kapott oklevelet.
A rendezvény hagyományos helyszíne Beregszász református temploma, melyet zsúfolásig megtöltöttek ez alkalommal is a diákok, a tanáraik, a vendégek és a szülők. Rákóczi korabeli viseletekbe öltözött főiskolai hallgatók vitték be a történelmi és nemzeti zászlókat a templomba, ahol házigazdaként Taracközi Ferenc, a Beregszászi Református Egyházközség vezető lelkésze a 37 zsoltárt idézve, Isten szavával köszöntötte a jelenlévőket.
A himnuszok eléneklése és a nagyszámú hazai és külföldi vendég köszöntése után Csernicskó István, a főiskola rektora értékelte ünnepi beszédében a maguk mögött hagyott tanévet. Elmondta, hogy az elmúlt tanévben 1 500 jelentkezőt regisztráltak a felvételi irodákban, közülük 592-en nyertek felvételt a főiskolára szeptemberben. Soha nem volt még akkora hallgatói létszámuk, mint ebben a tanévben. Az októberi adatok szerint az alap- és mesterképzésben tanuló hallgatóik száma 1296 volt. „A létszám növekedéséhez a társadalmi-politikai helyzet mellett az is hozzájárult, hogy az elmúlt tanévben hét új képzési programra hirdettünk felvételt. Örömmel jelentem be, hogy a 2023–24-es tanévre ismét bővül a képzési kínálatunk, hiszen idén először hirdetünk felvételt nemzetközi kapcsolatok szakra” – emelte ki a rektor.
Elmondta, hogy tavaly szeptember 15-én Szerhij Skarlet, Ukrajna akkori oktatási minisztere és Viktor Mikita, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás elnöke adta át a főiskola vezetőinek Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériumának elismerő oklevelét, melyet a főiskola Ukrajna felsőoktatásának fejlesztéséhez való hozzájárulásával, valamint a belső menekültek ellátása terén végzett humanitárius munkájával érdemelt ki. Magyarországi partnerintézményeikkel közösen kettős képzésben négy alap- és egy mesterképzést indítottak el már közösen, de újabbak indítását is tervezik. Idén közös, angol nyelvű képzést indítottak turizmus szakos hallgatók számára egy amerikai egyetemmel.
A rektor elmondta, hogy a főiskola mára a felsőoktatási képzési kínálata mellett az oktatási rendszer egészét átfogó intézményhálózatot épített ki: „A Rákóczi-főiskola ma már rendelkezik gyakorló óvodákkal és elemi iskolákkal a P. Frangepán Katalin Gimnázium révén, szakképző intézményekkel, amelyek az Egán Ede Szakképzési Centrum tagozatai és egy kiterjedt, a megye 70 települését behálózó népművészeti intézményrendszerrel, amelyet a Tulipán Tanoda fog össze. Idén pedig már gyakorló középiskolák is létrejöttek, a sikeresen bejegyzett Kárpátaljai Magyar Líceum megalakításával, ahová idén először lehet jelentkezni” – sorolta fel Csernicskó István, hangsúlyozva, hogy a legnagyobb eredményüknek azt tartják, hogy a körülmények ellenére sikerült egyben tartani az oktatói és munkatársi gárda legnagyobb részét, a hallgatók abszolút többségét. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy egyike lehettek azon kevés ukrajnai felsőoktatási intézménynek, amelyek jelenléti oktatással dolgozták végig az elmúlt tanévet.
Kovács Sándor, a Magyar Országgyűlés képviselője arra emlékeztette a végzősöket, hogy a diplomásoknak van felelőssége, kovászaivá kell váljanak egy közösségnek. Szakmájuk mellett a fiatal értelmiségiek legfontosabb feladata magyarnak maradni és a magyar tudatot erősíteni – hangsúlyozta a Fidesz országgyűlési képviselője.
A végzős hallgatók közül a magyar szakos mesterképzést befejező Váradi Krisztián mondott köszönetet tanárainak és az intézménynek, majd a végzősök fogadalomtétele következett, melynek szövegét az ugyancsak magyar szakos Bíró Bernadett olvasta elő.
A felsőfokú végzettséget igazoló diplomákat Orosz Ildikó, a főiskola elnöke és Csernicskó István rektor adta át.
A Gaudeamus igitur kezdetű diákhimnusz eléneklése után Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke útravalóként a hallgatók figyelmét arra hívta fel: „Ha látják a probléma gyökerét, akkor sokkal nagyobb esély van annak megoldására. Különösen, ha azon a területen dolgoznak, mozognak, amire Istentől kaptak hivatást. […] Keressék a megvalósítás lehetőségét! Ne várják, hogy a lehetőség kopogtasson. Ugyanis a lehetőség ritkán kopogtat, maguknak kell utána menni.”
Végezetül a történelmi egyházak képviseletében Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke, Molnár János, a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye püspöki helynöke, beregszászi plébános, valamint Marosi István görögkatolikus parochus, a Görögkatolikus Főiskolai Lelkészség lelkipásztora kérte Isten áldását a végzősök életére és a felsőoktatási intézményre.
Utoljára szólalt meg a csengő a Nagyberegi Református Líceum 19 ballagó diákja számára, akik szombaton a hagyományokhoz híven a Nagyberegi Református Templomban búcsúztak el iskolájuktól, diák társaiktól és tanáraiktól. Nehéz évet zártak a hallgatóink, de kitűnő eredményeik jól bizonyítják, hogy hittel és akarattal a legnagyobb nehézségek is leküzdhetők – emelte ki beszédében Tóth László, az intézmény lelkész igazgatója a Beregi egyházmegye esperese, aki az Istenhez való ragaszkodás mellett a kitartás fontosságára hívta fel a figyelmet. Régi reformátoraink azt mondták, hogy a templomot és az iskolát minden körülmény között meg kell tartani, mert az iskola az egyház veteményeskertje, emelte ki Héder János, a Kárpátaljai Református Egyházkerület egyházi főjegyzője. Az ünnepségen többen levélben köszöntötték a diákokat, akik megmutatták tudásukat és többen zenei elemekkel színesítették utolsó középiskolai napjukat.
A hagyományoknak megfelelően ünnepi istentisztelettel kezdődött a Nagydobronyi Református Líceum ballagási ünnepsége. Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke igehirdetésében hangsúlyozta, azzal az erős hittel hagyhatják el a diákok az intézményt, hogy Istennek minden lehetséges.
A tanévzáró ünnepség a líceum udvarán folytatódott. Gál Erika, az intézmény igazgatója felszólalásában kiemelte, hálás, hogy ebben a háborús helyzetben sikerült a hagyományoknak megfelelően megtartani a ballagási ünnepséget.
Utoljára szólalt meg a csengő a Nagyberegi Református Líceum 26 ballagó diákja számára, akik szombaton a hagyományaikhoz híven a Nagyberegi Református Templomban búcsúztak el iskolájuktól, diák társaiktól és tanáraiktól.
A tanévzáró Zán Fábián Sándor a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspökének áhítatával kezdődött aki a fő hangsúlyt az értékrendek megőrzésére és az Istenbe vetett hitt megerősítésére helyezte.
Anna Episheva: My niece was supposed to graduate this year from her high school. She and her friends bought dresses and were looking forward to this day. Then Russians came. Her school was directly hit and destroyed. Today she came back to what is left of her school and her plans pic.twitter.com/q9cJW2j8f0
10 graduates of school N134 in Kharkiv, which was destroyed by Russians at the end of February 2022, danced a farewell school waltz among the ruins of their former school.
You can see their parents who also came to this touching graduate day.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) tanévzáró és diplomaátadó ünnepségére július 1-jén ünnepélyes keretek között, a hagyományoknak megfelelően a beregszászi református templomban került sor. Alapképzésben 137, mesterképzésben 48 végzős hallgató kapta kézhez oklevelét.
A hagyományokhoz hűen az ünnepség a történelmi és nemzeti lobogók, valamint a főiskola zászlójának behozatalával vette kezdetét, melyeket a Salánki Íjászkör kuruc kori viseleteibe öltözött hallgatók helyeztek el a templomban. A zászlókat korabeli nemesi viseletbe öltözött főiskolai lányok kísérték. Az egybegyűlteket ezután Taracközi Ferenc, a Beregszászi Református Egyházközség vezető lelkésze köszöntötte a Zsoltárok könyve 50. fejezetéből vett igeszakasszal.
Nemzeti imádságunk, valamint a Rákóczi-főiskola himnuszának eléneklése után Fodor Gyula, tudományos és nemzetközi kapcsolatokért felelős rektorhelyettes felolvasta Csernicskó István rektor – aki sajnos nem lehetett személyesen jelen az ünnepségen – évértékelő beszámolóját.
Az elmúlt két év diplomaátadói a koronavírus-járvány miatt voltak formabontóak, ez év február 24-én azonban kifordult sarkaiból a világ, amikor Ukrajna arra ébredt, hogy háború van. „Milliók kényszerültek arra, hogy elhagyják szülőföldjüket, otthonaikat, mások fegyvert ragadtak vagy segítő kezet nyújtottak a menekülőknek” – hallhattuk a II. RF KMF rektora beszédének elején. A főiskola kollégiumaiban a háború kitörése óta mintegy 711 ember fordult meg, s a segítségnyújtás több platformon ma is folytatódik. „Egy felsőoktatási intézménynek azonban az oktatás és a kutatás a fő feladata. […] A háború árnyékában telt a 2021–2022-es tanév második fele, de sikerült befejeznünk az évet, és sikerült megtartani, és – számos eredményt elérve – megerősíteni az intézményt” – húzta alá.
A rektor beszédében hangsúlyozta az oktatók mind az ukrajnai, mind a magyarországi és nemzetközi tudományos színtereken elért kiemelkedő szakmai sikereit, valamint elmondta: a mögöttük hagyott tanév során három mesterképzési programot akkreditáltattak sikeresen Ukrajnában, és mindemellett sikerrel zárult az intézmény nemzetközi akkreditációs eljárása is, továbbá új képzéseket engedélyeztettek és hirdettek meg, így összességében a Rákóczi-főiskola az alapképzésben 18, a mesterképzésben pedig 10 szakra hirdet felvételt.
„Köszönöm, kedves kollégák, hogy a nehéz körülmények közepette is a legtöbben tették a dolgukat, és hozzájárultak ahhoz, hogy főiskolánk ne csak túlélje ezt a nehéz időszakot, hanem haladjon előre, fejlődjék, erősödjék is” – szólt beszédében a főiskola tanáraihoz, majd a hallgatókhoz fordult: „Egy okos ember szerint a diplomaátadó ünnepség olyan fura ceremónia, amikor arról mondanak beszédet sok-sok egyforma egyenruhába öltözött hallgatónak, hogy a siker kulcsa az egyéniség. […] Az egységben és egyformaságban nagy erő van: ez az, ami otthonosságot ad, ami támaszt és védelmet nyújt. Azonban nem szabad mindig beleolvadni a tömegbe, nem lehet mindig mindennel egyetérteni: az embernek meg kell találnia a saját hangját, a saját stílusát, a saját véleményét. Ez olyan kihívás, amelyhez erőt, szerencsét és kitartást kívánok Önöknek.”
„Nagyon szeretném továbbá, hogy két „koronás” tanév és egy háborús félév után végre a szó legszorosabb értelmében véve normális, nyugodt és kiszámíthatóan békés tanévek következzenek” – zárta ünnepi beszédét Csernicskó István.
Kocsis Máté, a Magyar Országgyűlés képviselője, a Fidesz frakcióvezetője levélben köszöntötte a főiskola végzőseit és az ezen a napon megrendezett IX. Zupkó József Kézilabda Emléktorna résztvevőit. „Ma, amikor a háború mindent felforgat és mérgezi az európai kontinenst, különösen fontosak azok az események, amelyek az életünket visszazökkentik a normális kerékvágásba” – reflektált köszöntőjében a mai jelentős eseményekre, amikor ismét végzős magyar hallgatókat avatnak Kárpátalján, s amellyel egy időben sportszerető emberek gyűlnek össze és emlékeznek meg egy kézilabdalegendáról.
„Szenvedélyünk és kitartásunk arra ösztönöz, hogy még többet tegyünk a minden nehéz helyzetben legyőzhetetlennek bizonyuló kárpátaljai magyarságért és a mihamarabbi bekövetkező békéért. […] Mert mi, most is, akár a közénk feszülő határok és a háború iszonyata ellenére: összetartozunk” – szögezte le ünnepi köszöntőjében Kocsis Máté.
Köszöntötte a főiskola végzős hallgatóit Rezes Károly, a Beregszászi Járási Tanács elnöke, aki beszédében elmondta: reméli, minden friss diplomás szívébe zárta az alma matert és Beregszász városát, azt a helyet, ahol önálló felnőttkora első éveit töltötte, ahol jó volt diáknak lenni. „Remélem, hogy ez az élmény elkíséri önöket azokra az új utakra, amelyeket a jövőben bejárnak. Bízom azonban abban, hogy visszatérnek egyszer, százszor visszajönnek, ha tudnak. És amiben a legjobban reménykedem, hogy mindannyian itt lesznek majd az évfolyam-találkozókon és gyermekeik diplomaosztóján is” – fogalmazott.
A továbbiakban a végzős hallgatók nevében Maruszics Erik történelem és régészet (MA) szakos végzős diák mondott köszönetet, majd a végzősök fogadalmat tettek, melynek szövegét Domokos Alexandra történelem (BA) szakos végzős hallgató olvasta elő diáktársainak. Ezt követően Orosz Ildikó, a II. RF KMF elnöke és Rácz Béla tudományos-oktatási rektorhelyettes átadták a szakonként felvonuló végzősök diplomáit.
A Diákhimnusz közös eléneklése után Orosz Ildikó szólt a frissdiplomásokhoz. Beszédében Radványi Géza Valahol Európában című filmjének történéseivel párhuzamot vonva tért ki a háború okozta nehézségekre. „Nagy a felelősségünk: amit lehet, és ami tőlünk telik, hivatásunkra tett eskünk alapján meg kell tennünk! Ehhez az kell, hogy félelmeinket és gondjainkat mi is legyőzzük. […] A siker fontos kulcsa az, hogy ahelyett, hogy együtt élnénk félelmeinkkel, és hagynánk, hogy azok gyökeret verjenek bennünk, azonosítsuk be azokat, és nézzünk szembe velük. Fordítsuk minden félelmünket imává, s adjuk át Istennek abban bízva, hogy megoldja azt. Soha nem leszünk teljesen mentesek minden félelemtől és aggodalomtól, de Isten kegyelméből sokkal jobban tudjuk majd kezelni azokat, mint nélküle” – mutatott rá a főiskola elnöke.
A diplomaátadó végén a történelmi egyházak képviselői áldást kértek a jelenlévőkre. A rendezvény a Szózat eléneklésével zárult.
A hagyományoknak megfelelően a beregszászi református templomban tartotta tanévzáró és diplomaátadó ünnepségét a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola. Orosz Ildikó elnök elmondta: az idei tanévre rányomta bélyegét a háború, hiszen a főiskola intézményei több mint 700 menekültnek biztosítottak szállást és étkezést. Hozzátette: ennek ellenére az oktatási folyamat nem állt le. Ennek köszönhetően az idén 185 diák szerzett diplomát a beregszászi magyar főiskolán. Ha a viszonyok nem változnak intézményünk szeptemberben kész fogadni a diákokat- fogalmazott a főiskola elnöke.
Június 6-án a Beregszászi Bethlen Gábor Líceum ballagási ünnepségét Csitáry-Hock Tamás soraival nyitották meg: „Az ünnep nem naptól függ. Nem dátumtól, nem csillogástól, nem ajándéktól. Az ünnep egészen mástól függ. Tőled. Mert az ünnep nem kívül van. Nem díszekben, csillogásban, ajándékokban. Hanem benned. A te díszeidben, csillogásodban, ajándékaidban. Igen, az ünnep benned van. Az ünnep te magad vagy.” E gondolat jegyében lelküket ünneplőbe öltöztetve gyűltek össze az intézmény udvarán szülők, tanárok, diákok.
Az állami himnusz meghallgatását és nemzeti imádságunk eléneklését követően Szabó Árpád szólt a jelenlévőkhöz. A líceum igazgatója ünnepi beszédében kiemelte, hogy az Ukrajnában dúló háború nagymértékben felforgatta az itt élők mindennapjait, s ebből adódóan sokan nem tudnak részt venni a ballagáson, ugyanakkor a végzősökhöz szólva hangsúlyozta: „Ilyen körülmények között arra biztatni benneteket, hogy maradjatok, eléggé merész dolognak tűnik, de mégis azt mondom: igen, tegyetek meg mindent, hogy a jövőtök Kárpátaljához kössön benneteket!”
A líceum Oroszország és Ukrajna háborújának kitörése óta fogadja a háborús övezetből menekülteket. Szabó Árpád köszönetet mondott azért az önzetlen támogatásért, mellyel segítették az intézményt a rászorulók ellátásában, s külön kiemelte Lévai Anikó asszony, a budapesti székhelyű Ökumenikus Segélyszervezet jószolgálati nagykövetének segítségét, melyet a háború első napjaiban nyújtott.
Köszöntőjének végén az igazgató sikereket kívánva a ballagókhoz intézve szavait leszögezte: „…van remény, és míg remény van, addig folytatódik az élet. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint líceumunk új szárnyának folytatódó építése a magyar kormány anyagi támogatásával. Tehát fel a fejjel, hódítsátok meg a világot abban a bizonyos nagybetűs életben, és ne feledjétek Kárpátalját!”
Ünnepi beszédét követően átadta az okleveleket azoknak a tanulóknak, akik dobogós helyezést értek el a megyei és összukrajnai tantárgyi vetélkedőkön, ezzel is öregbítve az intézmény hírnevét.
„Az igazgató úr minden évben azt mondja, hogy rendkívüli az évzáró, a ballagás. És ez mindig így van. A kárpátaljai magyarok száz éve rendkívüli helyzetben élnek, tartanak ki és vizsgáznak jelesen. Azt remélem, hogy az élet különböző vizsgáin ti is jól fogtok majd teljesíteni, hiszen a helyzet mindig rendkívüli lesz” – fogalmazott beszédében Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke, hozzátéve: „Ne felejtsétek el, hogy szeret az Isten, bízzatok benne, hívjátok az ő nevét segítségül. […] Kérjétek az ő áldását, hogy minden igyekezetetek, munkátok, tanulásotok szolgálja az Isten dicsőségét, nemzetünk javát, a ti boldogulásotokat és szüleitek örömét.”
„Szombaton arra emlékeztünk, hogy valamennyien, akik egy nyelvet beszélünk, egy vérből származunk. Vasárnap az egyház születése arra is tanít bennünket, hogyan születik meg egy közösség” – emlékeztetett Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán–Magyar Oktatási-Tudományos Intézetének dékánhelyettese a nemzeti összetartozás napjára, valamint pünkösd ünnepére. Aláhúzta, hogy a közösségi létbe való beilleszkedés és egy erős baráti közösségé való összekovácsolódás már a patinás intézmény falai között kialakul, s ennek köszönhetően annak tagjai évtizedek múltán is képesek felidézni a közös emlékeket, melyek összetartozásuk alapjául szolgálnak.
Az intézmény egyik legkedvesebb hagyományai közé tartozik az első évfolyamosok verébavatója, amelyre az elmúlt tanévben nem tudtak sort keríteni. Ennek okán a tanévzáró kettős ünneppé vált, amikor a búcsúzó végzős diákok átadták az első évfolyamosoknak a Beregszászi Bethlen Gábor Líceum címerével díszített nyakkendőket, ezzel szimbolikusan befogadva őket a népes diáksereg soraiba. Az ünnepség ezután egy valóban hagyományos mozzanattal folytatódott: az elsősök átnyújtották a ballagóknak az útravaló tarisznyát, ezzel jelezve, hogy elértek életük egyik legfontosabb állomásának a végére.
Ezt követően megható pillanatok következtek: a ballagó diákok verses-énekes búcsúműsora őszinte gondolatokat tartalmazott a szüleik és tanáraik gondoskodó munkájáról, a barátságról, a hazaszeretetről, az otthon fontosságáról és az összetartozás erejéről.
Szívhez szóló és büszkeséggel telített gondolatokkal búcsúztak diákjaiktól Pető Nikolett és Rubec Zsuzsanna osztályfőnökök, majd a szülők nevében Rajkó Balázs mondott köszönetet a Bethlen-líceum – a „gimi” – munkatársainak.
Évekre visszanyúló hagyomány, hogy a végzősök egy jelképes, látható emléket is hagynak maguk után: egy fából kifaragott platánlevelet helyeznek el az épület előtt álló életfán, amely a „beregszászi gimnazisták” egymást követő generációinak összetartozását fejezi ki. Idén a platánlevelet Szimeonov Zsófia és Zán Fábián Bálint helyezték el az életfán.
Az ünnepség végén a ballagók a szokásos héliumos lufik eleresztése helyett idén egy fehér galambot reptettek a magasba annak jelképeként, hogy mihamarabb jöjjön el a béke.
Anna Episheva: My niece was supposed to graduate this year from her high school. She and her friends bought dresses and were looking forward to this day. Then Russians came. Her school was directly hit and destroyed. Today she came back to what is left of her school and her plans pic.twitter.com/q9cJW2j8f0
10 graduates of school N134 in Kharkiv, which was destroyed by Russians at the end of February 2022, danced a farewell school waltz among the ruins of their former school.
You can see their parents who also came to this touching graduate day.
Első tanévzáró ünnepségét tartotta az Ortutay Elemér Görögkatolikus Szakkollégium. A rendezvény a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Líceum udvarán vette kezdetét, ahol megkoszorúzták az intézmény névadójának emléktábláját. Ezután hálaadó imaóra következett, amelyet Luscsák Nílus, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye püspöke és Demkó Ferenc, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye püspöki helynöke vezetett.
Június 2-án, Ortutay Elemér születésének napján rendezték meg az Ortutay Elemér Görögkatolikus Szakkollégium, valamint a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Görögkatolikus Lelkészségének hagyományteremtő tanévzáró ünnepsége.
Az ünnepség a szakkollégium névadójának tiszteletére állított emléktáblánál vette kezdetét a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium udvarán, ahol a megjelent vendégek, a kollégium diákjai és munkatársai panachidával emlékeztek meg a huszonnégy éve elhunyt Ortutay Elemér atyáról.
Ezt követően a gimnázium igazgatója, Szabó Árpád tanár úr köszöntötte a vendégeket, aki beszédében kiemelte: „Abban a megtiszteltetésben lehetett részem, hogy személyesen is ismerhettem Ortutay Elemér bácsit, hiszen egykor eme intézmény diákja volt.” Emellett hozzátette: „Egy olyan ember emléktáblájánál állunk, akire méltán lehet büszke a gimnázium, vaamint az ő nevét viselő szakkollégium valamennyi tanára és diákja.”
Az igazgató úr köszöntőjét követően Kovács Nikolettának, a szakkollégium növendékének tolmácsolásában hallhattunk egy részletet Ortutay Elemér visszaemlékezéseiből, ahogy az unokáihoz szólt: „Tudjuk, hogy börtönben is ültél, valahol északon. Igaz, hogy huszonöt évre ítéltek el? Igaz, hogy hét évig ültél és csak Sztálin halála után jöttél haza? De mi voltál nagyapa? Fasiszta, vagy bandarovec, vagy nacionalista? Vagy ne haragudj, loptál, csaltál, szélhámoskodtál, hisz nálunk rend és fegyelem van. […] Megnyugtatlak titeket! Ne szégyelljétek, hogy unokáim vagytok. Nagyapa becsületes ember!” – mondta Elemér bácsi unokáinak.
Miután az elhangzottak által részletesebben bepillanthattunk Elemér atya életébe, Szabó Konstantin atya osztotta meg emlékeit és élményeit, melyeket személyesen Ortutay Elemérrel szerzett, ezzel még inkább felidézve azt az értékrendet, melyet képviselt.
Elemér atya kedvenc mondása, így szólt: „Serva ordinem et ordo te servabit”, ami annyit jelent: „Őrizd meg a rendet és a rend megőriz téged”. Az atya mindennapjait és egész életét jellemezte ez a mondás, hiszen ő ezt nemcsak tanította, nemcsak mondta, hanem így tett mindennap – mondta Konstantin atya.
Ezt követően a megjelent vendégek elhelyezték az emlékezés koszorúit az emléktáblánál.
A rendezvény tovább folytatódott az Ortutay Elemér Görögkatolikus Központ és Szakkollégium épületében, ahol sor került a hagyományteremtő tanévzáró ünnepségre, melyet egy meghitt hangulatú agapé követett.
A tanévzáró ünnepség hálaadó imaórával vette kezdetét, melyet Luscsák Nílus, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye segédpüspöke és Demkó Ferenc, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye Beregszászi Magyar Esperesi Kerületének püspöki helynöke tartott.
Az imaórát követően Marosi István atya, a GörögKör és az Ortutay-szakkollégium vezetője köszöntötte a megjelent vendégeket, valamint értékelte a tanévet. „Ami ma megtörténik, az holnap már történelem” – hangzott el az atya beszédében, ezzel felhívva a figyelmet arra, hogy csupán az első tanévet zárja a szakkollégium mégis megannyi emléket őriznek már az épület falai, és reményeink szerint egyfajta lelki felüdülést és fejlődést fog nyújtani a diákok számára a jövőben is.
A tanév folyamán a szakkollégiumnak 36 lakója volt, melyek közül 9 ezzel a félévvel befejezte beregszászi tanulmányait. Ezek között a végzős diákok között emléklapokat osztottak ki, amely bizonyítéka annak, hogy a kollégiumhoz tartoztak, és egyfajta emlékként, igazolásként velük marad életük során.
Az átadót követően dr. Erdei Péter beregszászi magyar konzul köszöntötte a megjelent vendégeket, végzős diákokat, valamint a szakkollégium minden munkatársát.
Az Ortutay-szakkollégium elsősorban a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola diákjait fogadta be nagy családja körébe, így a tanévzáró ünnepségen a főiskola rektora, dr. Csernicskó István tartott köszöntőbeszédet, aki a jövőben karanténmentes féléveket és minden diák számára további sikereket kívánt.
A tanévzáró ünnepség végén a jelenlévők közösen elénekelték nemzeti imádságunkat. Zárásként pedig a szervezők minden résztvevő számára ízletes ételekkel és frissítő italokkal kedveskedtek.