A Telegram képviselője kommentálta a hírszerzés, az SZBU és a Digitális Minisztérium chatbotjainak blokkolását. A hivatalos chatbotokat „tévedésből” blokkolták. A hírt a Reuters közölte.
Jaroszlav Jurcsisin, a Tanács szólásszabadsággal foglalkozó bizottságának vezetője elmondta, hogy a Telegramban az orosz megszállók ellen fellépő chatbotokat egy érdekelt harmadik fél blokkolta. Ukrajna hivatalos szervei nem figyelmeztettek a blokkolásra, amit az illetékes struktúráknak kellett volna megtenniük még a blokkolás előtt.
Az ukrán védelmi hírszerzés arról számolt be, hogy a Telegram platform számos hivatalos botot blokkolt, köztük az ukrán hírszerző szolgálat chatbotját is.
„A mai napon (április 28-án – a szerk.) a Telegram platform vezetősége indokolatlanul blokkolt számos hivatalos botot, amelyek Oroszország Ukrajna elleni katonai fellépését ellenezték, köztük a fő hírszerzési botot. Ez ellentétes volt a Telegram vezetőségének szabályaival és nyilvános nyilatkozataival.”
„A botunk blokkolása ellenére a lakosság személyes adatai biztonságban vannak” – húzta alá a védelmi hírszerzés – az Ukrajinszka Pravda értesülései szerint.
Ukrajna blokkolhatja a Telegramot, ha bebizonyosodik az információszivárogtatás, mert lehetséges, hogy az üzenőprogramból származó információkat kiadják Oroszország titkosszolgálatainak – jelentette ki hétfőn Jaroszlav Jurcsisin, a Legfelső Tanács szólásszabadság bizottságának vezetője az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Mint Jurcsisin kifejtette: „A Telegram blokkolásához egyértelmű érvre van szükség – például az RNBO szankciókat elrendelő határozatára. – Ahhoz pedig, hogy ez megtörténjen, valamilyen súlyos kritikus helyzetnek kell bekövetkeznie, például információszivárogtatásnak. Nagyon nem szeretnénk, ha ez megtörténne, szóval választanunk kell.”
Ahogy a honatya elmondta, „valószínűleg van valamiféle orosz ellenőrzés a Telegram felett, és nincs garancia arra, hogy az egyes emberek minden információja védelem alatt áll, és nem adják át Oroszország titkosszolgálatainak”. „Van 100%-os garanciánk arra, hogy Durov a Telegram tulajdonosa? Elmondása szerint igen. És valójában nem mond sokat. Ráadásul nincs információ arról, hogy Durov feladta volna az orosz állampolgárságát, jelenleg az Egyesült Arab Emírségek állampolgára, de ez nem jelenti az orosz állampolgárságról való lemondást” – tette hozzá.
A bizottsági vezető szerint azok a történetek, amikor a Telegram blokkol olyan dolgokat, amelyek nem Oroszországnak kedveznek, azt bizonyítják, hogy a cégalapító, Pavel Durov kommunikációja megmaradhatott a Putyin-rezsimmel. Ami a Telegram elleni szankciókhoz vezető konkrét utakat illeti, egy egész utat kell megtenni. „Azaz a problémák rögzítése, annak rögzítése, hogy a hálózat nem működik, a nemzetbiztonsági kihívások rögzítése, ennek az RNBO elé terjesztése, az RNBO határozata, az elnök rendelete, az elnöki rendelet végrehajtása. Ez a kártya az asztalon van? Igen. Érvényesíthető ez? Igen, ha bármilyen olyan csapás éri az információbiztonságunkat, amely nagyon fájdalmas lesz” – magyarázta Jaroszlav Jurcsisin.
A Demokratikus Kezdeményezések Alapítvány felmérése szerint az ukránokat leginkább az Oroszországgal vívott háborúval kapcsolatos információk érdeklik az interneten (81%). A megkérdezettek fő információforrásai a napi hírekről a Youtube (41%), a helyi Telegram-csatornák (39%), az országos Telegram-csatornák (37%), a Facebook (36%), mások (35%) és az egységesített televízió (38%).
A Telegramot 2013 augusztusában alapította Pavel Durov orosz vállalkozó, aki egyben a VKontakte közösségi hálózat alapítója is. 2024. április 1-jén a Telegramnak 900 millió aktív felhasználója van.
Kirilo Budanov kijelentette, hogy a Telegram nemzetbiztonsági szempontból egyértelműen problémát jelent, ugyanakkor Ukrajna javára is használható.
A hírszerzés vezetője hangsúlyozta, hogy a Telegram működését Ukrajnában szabályozni kell.
„Nemzetbiztonsági szempontból a Telegram mindenképpen probléma, ezt meg kell érteni. Annak ellenére, hogy határozottan ellenzem a szólásszabadság elnyomását, de ez már túl sok. Vagyis nálunk bárki nyithat egy csatornát, elkezdhet rajta „sugározni”, amit akar, abszolút azt, amit akar. És ha elkezdenek valamit, azt azzal leplezik, hogy ez a médiaszabadság korlátozása. Ez nem médiaszabadság, kicsit másképp hívják. Véleményem szerint az egyik lehetőség az, hogy mindenkit rákényszerítenek a hivatalos regisztrációra” – mondja el.
Budanov szerint az ellenség a Telegramon megjelent fotókat használja a csapások irányításához.
Szomáliában betiltották a TikTokot, a Telegram üzenetküldő alkalmazást és az 1XBet online sportfogadásokkal foglalkozó weboldalt, hogy korlátozzák az „illetlen” tartalmak és a propaganda terjedését – közölte az ország hírközlési minisztere hétfőn.
A miniszter felszólította az internetes vállalatokat, hogy „függesszék fel azon alkalmazások használatát, amelyeket terroristák és egyéb erkölcstelen csoportok arra használnak, hogy szörnyű képeket terjesszenek és félretájékoztassák a nyilvánosságot”.
A döntés napokkal azután született, hogy Hassan Sheikh Mohamud szomáliai elnök kijelentette, hogy az al-Shabaab iszlamista terrorszervezet elleni katonai offenzíva célja az al-Kaidával kapcsolatban álló csoport felszámolása a következő öt hónapban.
Az al-Shabaab néven elhíresült csoport tagjai gyakran osztják meg tevékenységeiket a TikTokon és a Telegramon.
A Telegram közleménye szerint „a vállalat következetesen eltávolítja platformjáról a terrorista propagandát Szomáliában és világszerte egyaránt”.
A TikTok és az 1XBet egyelőre nem reagált a sajtó megkeresésére.
A döntés szerint az internetszolgáltatóknak legkésőbb csütörtökig elérhetetlenné kell tenniük az érintett szolgáltatásokat.
Brazíliát követően Irakban is betiltották a Telegram üzenetküldő alkalmazást nemzetbiztonsági és adatvédelmi okokra hivatkozva – közölte a bagdadi távközlési minisztérium vasárnap.
A tárca, amelyet az INA helyi hírügynökség idézett, arról számolt be, hogy hiába keresték meg az üzenetküldő alkalmazás tulajdonosát együttműködés iránti kérelmeikkel. A hatóságok olyan csatornák zárolását akarták elérni, amelyeken keresztül hivatalos és személyes adatokat tettek közzé.
A Telegram széles körben elterjedt alkalmazás Irakban, így a kormányzati körökben is. Az állami INA hírügynökségnek például 260 ezer előfizetője van az alkalmazáson, amelyet Irán-barát síita milíciák is használnak.
Az iraki Telegram-csatornákon keresztül például közzétették biztonsági erők tagjainak nevét és egyéb személyes adatait is a 2021. őszi, erőszakba torkollt zavargások nyomán. Mindemellett az Iszlám Állam terrorszervezet, amely egykor kiterjedt térségeket tartott rettegésben Irakban és a szomszédos Szíriában is, a Telegramon keresztül terjeszt üzeneteket.
Brazíliában a főügyészség áprilisban zároltatta átmenetileg országosan a Telegramot. Ennek hátterében olyan neonáci csoportok ellen indított vizsgálatok álltak, amelyek iskolai erőszakra szólítottak fel. A brazil hatóságok ezt megelőzően 2022-ben már két napra felfüggesztették a Telegram működését. Akkor ezt korábbi bírósági döntések megsértésével indokolták.
A Telegram 700 millió felhasználóval 2022-ben a negyedik legnépszerűbb üzenetküldő alkalmazás volt világszerte. A platformot egyaránt használják Putyin-párti katonai bloggerek, magas rangú orosz és ukrán politikusok, de Oroszországban a rendszerkritikus hangoknak is kiváló terepet biztosít. Nem véletlen, hogy Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezér is ezen keresztül juttatta el az elmúlt hónapokban a katonai vezetést élesen bíráló üzeneteit, melyeket több millióan néztek, illetve hallgattak meg csatornáján.
Jevgenyij Prigozsin nyolc éven át tagadta, hogy köze lenne a 2014-ben alapított Wagner-csoporthoz, sőt, még pereskedett is amiatt, mert kapcsolatba hozták a szervezettel. Prigozsin egy videóban 2022 szeptemberében végül elismerte, hogy ő a Kreml érdekeit szolgáló katonai magánvállalkozók és fedőcégek kiterjedt hálózatának vezetője Ukrajnától Szíriáig.
Ezt követően viszont Vlagyimir Putyin egykori bizalmasa hirtelen mindenhol ott volt. Prigozsin Wagner-székházat nyitott Szentpéterváron, majd üzenetek, videók és fotók százait kezdte el közzétenni a Telegram-alkalmazáson keresztül. Hét hónap alatt a korábban titokzatos vezető Telegram-csatornáját 1,3 millióan követték, és az orosz közvéleménnyel közvetlen kapcsolatban álló prominens személyiséggé vált.
Mi is az a Telegram?
A Telegramot egy testvérpár, Nyikolaj és Pavel Durov hozta létre, korábban pedig a népszerű VKontakte (VK) orosz közösségi oldalt is megalkották − ami az orosz Facebook klónjának feleltethető meg. Amikor a VK-t bekebelezte az állam, Durovék előálltak a Telegram ötletével, mondván szükség van egy olyan szabad és biztonságos kommunikációs platformra, amely felett a Kreml nem tud közvetlen befolyást gyakorolni. A testvérek a „digitális ellenállás” egyik formájaként emlegették az alkalmazást, és mindent megtettek annak érdekében, hogy a tartalmak és a felhasználók védve legyenek, ami rögtön nagyon vonzóvá tette a Telegramot sokak számára.
Fehéroroszországban például a 2020-as választások utáni tüntetések idején, Kínában pedig a Covid-lezárások elleni demonstrációk során ugrott meg a használata.
Az alkalmazás vezetősége ráadásul a tartalom moderálásában is jóval lazább megközelítést alkalmaz, mint más közösségi oldalak. Emiatt természetesen komoly kritikákat is kapnak.
A Durov fivérek 2018-ban hagyták el Oroszországot, a korábban Szentpéterváron működő Telegram operatív központját pedig Dubajba helyezték át. A Kreml ezután betiltotta a Telegramot, ám 2020-ban újból engedélyezte annak működését, nem függetlenül attól, hogy azon befolyásos orosz politikusok is megjelentek.
A Telegram használatához egyszerűen létre kell hozni egy felhasználói profilt, majd csatlakozni kell különböző csatornákhoz, és máris benne lehet az ember a tartalomfolyamban. A platform számos médiaformátumot támogat, videókat lehet beágyazni általa, külső linkeket lehet megosztani, de más csatornákról származó tartalmak is lehet idézni és továbbítani, valamint engedélyezett az élő közvetítés is.
Oroszországban és Ukrajnában is népszerű
A háborúval kapcsolatos, megbízhatónak mondható hírek jelentős része a Telegramon terjed Oroszországban. Egyes vélemények szerint az alkalmazás maga a „digitális csatatér”. Gyakori, hogy más közösségi felületeken (pl. Facebook, Twitter) keringő információk origója is egy Telegram-csatorna, az orosz nyelvű tartalmak pedig csupán át vannak „csomagolva” – ami persze sok félreértéshez is vezet. A háború kezdete után a Kreml igyekezett blokkolni a nyugati online kiadványokat, valamint számos közösségi médiaplatformot, ami valószínűleg szerepet játszott a Telegram orosz felhasználóinak nagyarányú növekedésében.
Ugyan a nyilvánosan elérhető adatok szerint a Telegramnak alapvetően kevesebb felhasználója van (kb. 700 millió), mint például a WhatsAppnak (több mint 2 milliárd), ám az alkalmazás azért is jelentős és érdekes, mert számos aktivista, kétes nézeteket terjesztő influencer, összeesküvés-hívő és szélsőséges elveket valló figura ideális terepe, hiszen komoly adatvédelmi rendszert működtet, cenzúrát viszont szinte egyáltalán nem.
Természetesen a platformot nem csupán szélesőséges véleményvezérek vagy alvilági figurák használják, orosznyelv-területen meglehetősen nagy a népszerűsége a lakosság körében, de a legtöbb ukrán és orosz politikus is jelen van rajta és élénk aktivitást mutat.
Itt szokott dörgedelmes bejegyzéseket közzétenni Dmitrij Medvegyev egykori orosz államfő (jelenleg az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese), Ramzan Kadirov, Csecsenföld vezetője, Volodimir Klicsko kijevi polgármester és Zelenszkij ukrán elnök is.
Prigozsin szócsöve
Visszatérve a Wagnerhez, Prigozsin a platformot a Kreml médiaapparátusának megkerülésére használta, és cenzúrázatlan híreket tett közzé az ukrajnai háborúról, és erre komoly kereslet mutatkozott. Ahogy a Wagner-csapatok erőteljesen bekapcsolódtak a harcokba, különösen a Bahmut körüli csatákban, ő lett a háború egyik legismertebb arca, aki folyamatosan jelentkezett videóüzenetekkel a frontvonalról. A háború elhúzódásával ugyanakkor fokozatosan a védelmi minisztérium ellen fordult, és rendszeresen bírálta a katonai vezetést, majd az ellentét a június 23-i lázadással érte el csúcspontját, amikor szintén Telegram-csatornáján tett közzé egy hangüzenetet, melyben kifejtette álláspontját.
Putyin jelentősen alábecsülhette „séfje” egyre növekvő népszerűségét az online térben. Prigozsin az általa kiépített követői körből próbált kovácsolni magának egyfajta politikai tőkét − kétséges milyen eredménnyel.
A Telegram-csatornát, amely Prigozsin szócsövévé vált, 2022. november 5-én hozta létre Concord Management and Consulting nevű cégének sajtóleágazásaként, felszámolva ezzel a többtucatnyi nemhivatalos csatornát, melyeken a Wagner-vezér nevében tettek közzé különböző tartalmakat. A „séf” személyes oldala gyorsan népszerűvé vált, számos videón lehetett látni Prigozsint a frontvonalon. Miután éles hangú üzeneteket fogalmazott meg, az állami médiát utasították, hogy ne idézzenek tőle, hacsak nem a harctérről származó pozitív fejleményekről van szó.
Május 4-én Prigozsin egy kirohanásokkal teli, az orosz katonai vezetés ellen irányuló videót tett közzé, amelyben zseblámpával világított a Bahmutban elesett Wagner-harcosok holttesteire. Ezt követően pedig már azzal fenyegetőzött, hogy kivonja egységeit az ostromlott városból, mivel azok lőszer nélkül értelmetlen halálra vannak ítélve. Május végén be is váltotta fenyegetését. „Nem lesz többé húsdaráló, mert nem maradt semmi, amivel a húst darálni lehetne” – jelentette ki egy Telegram-videóban.
Június elején Szergej Sojgu védelmi miniszter bejelentette, hogy július 1-jéig a katonai magáncégeknek szerződést kell kötniük az orosz védelmi minisztériummal. Prigozsin természetesen a Telegramon válaszolt: „A Wagner egyik harcosa sem hajlandó újra a szégyen útjára lépni” – fogalmazott.
Jó szolgálatot tett a lázadás idején is
Június 23-án már azzal vádolta az orosz hadsereget, hogy rakétacsapást rendelt el a Wagner ukrajnai táborai ellen, és megfogadta, hogy az „igazság menetével” fogja megbüntetni azokat, akik felelősek ezért. Ráadásul egy alkalommal még Putyinba is beleszállt, megkérdőjelezve állításait a háború megindításával kapcsolatban.
„A háborúra nem azért volt szükség, hogy az orosz állampolgárokat biztonsága helyezzük, sem azért, hogy Ukrajnát demilitarizáljuk vagy nácizmustalanítsuk” – fogalmazott, megjegyezve, hogy a háborúra azért volt szükség, hogy egy szűk csoport dicsőségben ujjonghasson.
A Wagner-erők június 24-én elfoglalták a dél-oroszországi Rosztov-na-Donu városát, és ellenállás nélkül vonultak észak felé, mintegy 200 kilométerre Moszkvától, mielőtt visszafordultak. A Kreml igyekezett blokkolni a puccsról szóló információkat a Google-ön, úgy tűnt, hogy a Telegram is leáll Moszkvában, Szentpéterváron és Rosztov-na-Donuban.
A zsoldosvezér a lázadásról a Telegramon tett közzé hangfelvételeket, amiket a Time áttekintése szerint több mint 55 milliószor hallgattak meg.
Hozzá kell tenni, a Kreml megkísérelhetett volna letiltási kérelmet beadni a Telegramhoz terrorizmusra hivatkozva, de a Wagner-csoport megjelölése hivatalos terrorszervezetként egészen új politikai kihívások sorát jelentette volna az orosz vezetés számára.
Prigozsin aztán a fehérorosz elnökkel kötött megállapodás értelmében Fehéroroszországba került, és csatornája rövid időre elhallgatott. Pár nappal később viszont ismét hangüzenetet tett közzé követői számára. Ebben elmondta, hogy milyen rokonszenves fogadtatásban volt részük, és hogy sokan még mindig támogató üzenetek százait kapják, egyebek mellett arról, hogy hívei csalódottak, amiért nem ment egészen Moszkváig csapataival.
A történet legújabb felvonásaként Prigozsin hétfőn este ismét jelentkezett, ám már nem saját csatornáján, hanem egy úgymond Wagner-barát Telegram-oldalon. A mindössze 41 másodperces hangüzenetében így fogalmazott követőinek: „Ma nagyobb szükségünk van a ti támogatásotokra, mint eddig bármikor. Köszönjük ezt. Meg kell értenetek, hogy az igazságmenetünk célja a leszámolás az árulókkal és az orosz társadalom mozgósítása volt. Ebben értünk el sikereket.”
„Biztosíthatlak titeket, hogy a közeljövőben újabb győzelmeket láthattok tőlünk a fronton. Köszönöm, srácok!” – tette hozzá.
Kérdés, vajon arról lehet-e szó, hogy Moszkvának végre sikerült érdemben blokkolnia Prigozsin Telegram-csatornáját, vagy őt magát tudják távol tartani tőle.
A népszerű Telegramon a CIA egy videóban szólítja fel az orosz civileket, hogy osszanak meg velük hírszerzési információkat.
Az amerikai titkosszolgálat azokat az oroszokat célozta meg, akik elégedetlenek Vlagyimir Putyin rendszerével és politikájával. A CIA videóján egy orosz tisztviselő és felesége látható a gyerekükkel, akik láthatóan nehéz körülmények közt élnek – írja az Euronews.
A mondandó egyszerű: ha valaki azt akarja, hogy visszatérjen a korábbi élete, az keresse a CIA-t.
Az AFP-nek nyilatkozó titkosszolgálati tisztviselő elmondta, hogy korábban más közösségi hálózatokat használtak, de most a Telegramra fókuszálnak, mert az oroszok körében ez a legnépszerűbb tájékozódási pont politikai a háborús kérdésekben. A másik indok, hogy rengeteg magas rangú orosz és ukrán tisztviselőnek van több millió követővel bíró Telegram-fiókja.
A CIA a biztonságos netezésre alkalmas Tor böngészőt javasolja, illetve egyéb, a kommunikáció titkosítására szolgáló platformokat és eszközöket.
Forradalom és rendszerváltás helyett információ kell
A Központi Hírszerző Ügynökség reméli, hogy az információszivárogtatás egyszerű módjainak bemutatásával meggyőzik és bátorítják a bizonytalan oroszokat. A videóban kihangsúlyozzák, hogy számukra hogy mindenféle információ érdekes, ideértve a politikai és gazdasági információkat is.
Az AFP-nek nyilatkozó tisztviselő leszögezte, hogy Washington nem rendszerváltást akar provokálni Moszkvában, csak információkat szeretnének, ugyanis számos orosz után nyomoznak különböző bűncselekményekben való állítólagos részvétel miatt. Más, Oroszországban már blokkolt közösségi hálózatokon bonyolított hasonló kampányaik eddig sikeresek voltak.
Szakértői értékelést kell készíteni arról, hogy Ukrajnának miként kell együttműködnie a Telegram közösségi hálózattal, mert az egyelőre el van zárva a társadalom elől – jelentette ki pénteken Olekszndr Tkacsenko kulturális és információpolitikai miniszter egy lapinterjúban, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Tkacsenko az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek nyilatkozva kifejtette: „A Telegram önmagában egy közösséget hozott létre, amely el van zárva a társadalomtól, miközben a médiatörvény hatálya alá tartozó összes média nyitott, tulajdonosaik ismertek, van bizonyos elszámoltathatóság. Ezért a Telegramról szakértői vitát kell kezdeni.”
Mint a miniszter megjegyezte, a Telegram képes gyorsan eljuttatni az információkat, különösen az ideiglenesen megszállt területeken élő lakosság felé. Ugyanakkor nagy mennyiségű orosz tevékenységet tartalmaz – tette hozzá. „Ráadásul a Telegramban nincs visszajelzés. Bármi legyen is a Facebookon vagy a Google-on, de ott van ilyen, és legalább tudjuk, hogy kihez forduljunk. Hogy kihez forduljunk a Telegramban, ez nem egyszerű kérdés” – mutatott rá.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy Ukrajna a Telegram feletti állami ellenőrzést vagy betiltást tervez-e, a tárcavezető megjegyezte, hogy inkább szabályozásról van szó. „Mivel a Telegram-csatornák pénzt gyűjtenek, és nem tudjuk, hogy fizetnek-e adót, ez az első kérdés. A második kérdés ismét csak az átláthatóság, a tulajdonosi kör, a társadalommal való együttműködés, valamint a kölcsönhatás mikéntjének megértése” – magyarázta.
A miniszter megjegyezte: a szabályozás kérdése még csak a „vitassuk meg” stádiumában van, de itt az ideje, hogy egy szakértői értékelést is beépítsünk, hogy pontosan hogyan kell megvalósulnia a fogadó ország és az üzenetküldő közötti interakciónak. Különösen azt sérelmezte, hogy a közösségi hálózatok képviselői figyelmen kívül hagyták a minisztériummal folytatott párbeszédet. „Nincs rá szükségük, mert teljesen kívül esnek a szabályozási körön. Nem érdekli őket, a saját buborékukban léteznek. Ezzel a lehetőséggel párbeszédre hívjuk őket” – mutatott rá.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy van-e kapcsolat a Telegram és az orosz titkosszolgálatok között, Olekszandr Tkacsenko azt válaszolta, hogy „elég nehéz megbizonyosodni arról, hogy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak (FSZB) vagy valaki másnak befolyása, de az a tény, hogy nincs kommunikáció a Telegrammal, sok kérdést és kétséget felvet.”
IAEA inspectors have completed in-field verification activities at three locations in #Ukraine at the request of the ?? government — found no indications of undeclared nuclear activities and materials. https://t.co/RiY9hdJjSbpic.twitter.com/muPb3jeDOU
— IAEA - International Atomic Energy Agency ⚛️ (@iaeaorg) November 3, 2022
Az ukránok 45,2%-a úgy véli, hogy a Telegram-csatornák csak ellenőrzött információkat tartalmaznak. 28% nem ért egyet ezzel a tézissel. Ezt bizonyítja a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet felmérésének eredménye.
21,3% egyetért azzal, hogy a Telegram-csatornák „mindig ellenőrizetlen információkat tesznek közzé”. A válaszadók 50,1%-a nem ért ezzel egyet. A válaszadók 52,2%-a támogatja azt a véleményt, hogy „Telegram-csatornák időnként közölnek ellenőrizetlen információkat”, míg 20,3% nem ért egyet ezzel.
Ugyanakkor több felhasználó nem ért egyet (37%), mint egyetért (34,5%) azzal a tézissel, hogy „a Telegram-csatornák gyakran közölnek álhíreket”.
A beszélgetések során a válaszadók csak csekély része mondta azt, hogy nagyon értékeli idejét, és nem hajlandó a közvéleményt manipuláló álhírek ellenőrzésére, olvasására fordítani, ezért azonnal kilép az ilyen tartalmat közzétevő csatornák csoportjaiból.
A fókuszcsoport többi résztvevője lojálisabb volt az álhírekhez – állítja a tanulmány.
„Ha helyesbítést tesznek közzé, és az információt ellenőrzik, akkor továbbra is olvassák az ilyen Telegram-csatornákat. Ha ezek a hibák rendszeresek, kilépnek a csoportból. „Egyes válaszadók úgy vélik, hogy a hamis információk nem álhír, amelyeket direkt hoznak nyilvánosságra” – áll a közleményben.
Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet megjegyezte, a fókuszcsoportok résztvevőit nem zavarja az álhírek közzététele, ha annak célja a lakosság háborús moráljának növelése vagy pszichológiai támogatás.
Az ukránok többsége megjegyezte továbbá, hogy nem ellenőrzi a Telegram-csatornák által közzétett információkat. Szerintük „a legjobb teszt az idő, mert minden álhír néhány óra/nap múlva lelepleződik”.
A felmérés 2022. november 21. és december 29. között, telefonos, számítógépes sorsolás módszerével készült és 2005 személyt kérdeztek meg.
