Tanzánia egyik körzetében három nap alatt több tucat embernél mutatták ki a kolerát – közölte a helyi hatóság szombaton.
Az északnyugat-tanzániai Sengerema körzetben január 30. és február 1. között 61 embernél diagnosztizálták a kolerát, őket most különlegesen elszigetelt egészégügyi központokban kezelik. Január elején a tanzániai egészségügyi miniszter azt mondta, hogy az ország hat térségéből érkezett bejelentés koleramegbetegedésről.
Hivatalos adatok szerint Tanzániában tavaly 927 kolerás megbetegedés volt, 27-en meghaltak. A szomszédos Zambiában már több mint három hónapja tart a kolerajárvány, legkevesebb 10 ezer ember fertőződött meg és több mint négyszázan vesztették életüket a január közepén ismertetett adatok szerint.
Az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) rámutatott arra, hogy Zambiában aggasztóan magas, körülbelül 4 százalékos a halálozási arány, pedig megfelelő kezelés mellett a kolera halálozási aránya kevesebb mint 1 százalék.
A kolera bakteriális fertőzés okozta betegség, amely általában szennyezett víz vagy élelem útján terjed és akut hasmenést, ennek révén kiszáradást okoz.
Ukrajnában az elmúlt szezonban 5,9 millió influenzás és vírusos megbetegedést regisztráltak (beleértve a Covid–19-et is). Az ország lakosságának 15,5%-a fordult orvoshoz légúti betegségek miatt – számolt be a Közegészségügyi Központ.
2022. február 24-től az intenzív és extenzív mutatók meredek csökkenése volt megfigyelhető, ami egyrészt a járványfolyamat mintázatainak, másrészt a nagyszabású orosz háború kezdetének köszönhető Ukrajna területén.
Ez a háború elakadásokhoz vezetett az influenza és az akut légúti vírusfertőzések lakossági előfordulási gyakoriságára vonatkozó információk megszerzésében és objektív elemzésben. A statisztikai mutatók csökkenése az ország legtöbb közigazgatási régiójának területén volt megfigyelhető.
A 2022–2023-as szezonban az influenzavírusok és a SARS-CoV-2 koronavírus egyidejű terjedése várható, amely meghatározza a járványfolyamat aktivitását.
Az influenzavírus állandó mutálódása miatt a WHO évente frissíti a vakcina összetételére vonatkozó javaslatait.
Az influenza megelőzésére a következő szezonban az Ukrajna területén terjedő influenzavírusok ellen az alábbi négyértékű vakcinákat javasolják:
A/Victoria/2570/2019(H1N1)pdm09-szerű vírus;
A/Darwin/9/2021 (H3N2)-szerű vírus;
a B/Austria/1359417/2021-hez hasonló vírus (B/Victoria származású);
„Az influenza és a Covid–19 (a SARS kategóriába tartozik) legjobb megelőzése a védőoltás. Mindkét oltás az ajánlott oltások közé tartozik” – jegyezte meg a Központi Egészségügyi Szolgálat.
Hangsúlyozták, hogy a vírusos betegségek antibiotikumokkal történő kezelése ellentétes a jóváhagyott kezelési protokollokkal.
I had a wonderful call with President Zelenskyy of Ukraine. I have been moved by the resilience and courage of the Ukrainian people and his inspirational leadership. pic.twitter.com/US8UZBVKbm
Spoke to Crown Prince of Saudi Arabia Mohammed bin Salman. Thanked for supporting Ukraine's territorial integrity, resolution at the UN General Assembly. We agreed to interact in the release of ?? prisoners of war. We agreed on the provision of ?? macro-financial aid to Ukraine.
Finland donates high quality temporary family houses as emergency response to #Ukraine. Houses accommodate around 200 Ukrainians who have lost their home in Russia’s illegal war. Ministers @VilleSkinnari and @MikkonenKrista visited the site in #Irpin. pic.twitter.com/SN8nq6YVNs
Matkustin tänään Ukrainaan osoittaakseni Suomen tuen maan päättäjille ja sen rohkealle kansalle. Sota aiheuttaa Ukrainassa järkyttävää inhimillistä kärsimystä, josta toipuminen tulee kestämään pitkään. Suomi seisoo Ukrainan rinnalla, nyt ja jatkossa. pic.twitter.com/Z7fktVNdT3
Sea King from the UK has arrived in its new kingdom near the Black Sea in Ukraine! It is a strong reinforcement for the Ukrainian Navy. Our cooperation will continue to increase. Thank you to @BWallaceMP Together, we will secure the seas and lands across all of Europe! pic.twitter.com/Qf4mF2vp8L
Az Egészségügyi Világszervezet figyelmeztetése szerint lehet, hogy a több mint 400 igazolt, illetve gyanús majomhimlős eset, amelyeket a vírus megszokott előfordulásától távoli országokban azonosítottak az elmúlt hónapban, csak a jéghegy csúcsa. A WHO szerint előfordulhat, hogy a vírus európai és amerikai felbukkanása csak a kezdete egy súlyosabb járványnak, ahogy az is, hogy a hivatalos adatoknál már most jóval több fertőzött van szerte a világon.
Sylvie Briand, a WHO járványügyi felkészültségért felelős vezetője a szervezet tagországainak tartott pénteki, genfi eligazításon elismerte: keveset tudtak meg a majomhimlő jelenlegi terjedéséről azóta, hogy az első esetet azonosították május 7-én az Egyesült Királyságban. Az EU járványügyi központja szerint az európai országokban a majomhimlő vírus 219 igazolt megbetegedést okozott egy hónapon belül; a WHO szerint a gyanítható esetekkel együtt több mint 400-ra tehető a fertőzöttek száma a Közép- és Kelet-Afrikán kívüli, mintegy 20 országban.
A majomhimlő az Egyesült Államokban, Európában, Ausztráliában és a Közel-Keleten is megjelent az elmúlt időszakban. Halálozást egyetlen esetben sem okozott a megbetegedés május eleje óta.
A WHO szakértői hangsúlyozták: a jelenségnek még az elején járunk, annyit biztosan tudunk, hogy a következő időszakban lesznek új esetek, de pánikra nincs ok.
Azt már korábban is elmondták a szakértők, hogy a majomhimlő nem fog olyan járványt okozni, mint a Covid, de attól még komoly betegség – amelyet komolyan kell vennünk.
A Guardian beszámolója szerint a járványügyi szakértők most azt mondják, a WHO-nak egyértelműbb és részletesebb iránymutatással kellene szolgálnia arra, hogyan kerülhető el a fertőzés, illetve mit kell tennie azoknak, akik elkapták a vírust. A szakemberek szerint csak így kerülhető el, hogy a koronavírus-világjárvány első időszakában tapasztalt hibák ne ismétlődjenek meg.
Van okunk aggódni?
A WHO épp azt mérlegeli, hogy a majomhimlő terjedését mennyire vegye komolyan. Ha a szervezet úgy dönt, hogy nemzetközi aggodalomra okot adó, potenciális közegészségügyi veszélyhelyzetként (angolul potential public health emergency of international concern, azaz PHEIC) értékeli a kór megjelenését, vagy épp globális egészségügyi veszélyhelyzetet hirdet miatta – ahogy tette ezt például az ebola vagy a covid járványok idején – azzal lendületet adna a védekezésnek. A járványügyi szakértők szerint erre lenne szükség.
„Egyelőre nem ült össze a veszélyhelyzeti bizottság” – közölte Mike Ryan, a WHO járványügyi programjának vezetője.
Szakértők valószínűtlennek tartják, hogy a WHO – a szervezeten belül is megfogalmazott aggodalmak ellenére – végül úgy dönt, hogy kihirdeti a nemzetközi veszélyhelyzetet, hiszen a majomkór egy korábbról ismert vírus, jelenlegi is rendelkezésre állnak eszközök a megfékezésére. Épp ezért fontosnak tartják, hogy a közegészségügyi hatóságok országos szinten lépjenek fel, összehangolt és szigorú karantén-eljárásokat vezessenek be, anélkül, hogy megvárnák a WHO figyelmeztetését.
Ha arra várnak, hogy a WHO megkongassa a vészharangot, a közegészségügyi hatóságok azt kockáztatják, hogy túl enyhén lépnek fel a vírussal szemben, ami később problémákat okozhat, pedig néhány országban vakcinák és gyógykezelések is rendelkezésre állnak a himlő ellen.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közlése szerint eddig tizenegy országból jelentettek majomhimlős megbetegedéseket, Svájcban és Izraelben szombaton azonosították az első eseteket.
Az első svájci fertőzött egy Bern kantoni lakos, aki külföldön került kapcsolatba a vírussal – közölte a kanton egészségügyi igazgatósága. A hatóságok közleménye szerint megtörtént a kontaktkövetés, az érintetteket tájékoztatták. A fertőzött ambuláns kezelést kap és otthonában helyezték karantén alá.
Berlinben legalább két fertőzöttet azonosítottak – közölték szombaton a német főváros egészségügyi hatóságai. Egy nappal korábban Münchenben észlelték az első esetet, egy 26 éves brazil férfi a fertőzött.
Hollandiában regisztrációs kötelezettséget vezettek be a majomhimlőgyanús esetekre a megbetegedések nyomon követése érdekében. Hollandiában eddig két fertőzöttet azonosítottak.
A spanyol hatóságok vizsgálatot indítottak annak feltárására, hogy fertőző góc van-e Gran Canaria szigetén – írta szombaton az el País című spanyol napilap egészségügyi illetékesekre hivatkozva. A szigeten mintegy 80 ezer spanyol és külföldi vett részt a Maspalomas melegfesztiválon május 5. és 15. között. Állításuk szerint a fesztiválon részt vett madridi, olasz és tenerifei férfiak vírustesztje lett pozitív.
Spanyolországban eddig 30 fertőzöttet és 23 gyanús esetet észleltek. A szomszédos Portugáliában a Público című napilap szerint 23 megerősített fertőzöttet találtak.
A La Libre Belgique internetes kiadása pénteken számolt be arról, hogy Belgiumban három, úgynevezett majomhimlővel fertőzött embert vettek nyilvántartásba. Mindhárom esetet Flandriában, az ország északi, flamand nyelvű tartományában észlelték.
Ausztráliában is megjelent a vírus, a fertőzött egy Victoria államban élő férfi, aki nemrégiben tért vissza Nagy-Britanniából.
Izraelben szombaton azonosították az első fertőzöttet, a harmincéves férfi Nyugat-Európából tért vissza
közölte a tel-avivi Isilov kórház.
A Közép- és Nyugat-Afrika trópusi esőerdeiben is ritka vírust Európában először 2018-ban, az Egyesült Királyságban azonosították. A tünetek közé a kiütések, a láz, fejfájás, izomfájdalom, hátfájás, duzzadt nyirokcsomók, hidegrázás és fáradtság tartoznak. Az ember és ember között nehezen, de személyes érintkezés során elsősorban testnedvek, köztük a nyál útján terjedő majomhimlő vírusának nincs ellenszere. Az eredetileg feketehimlő ellen készült vakcinák mindazonáltal bizonyos fokú védelmet nyújtanak a csak ritkán halálos majomhimlő ellen.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közlése szerint a nyugati országokban az esetek többségét férfiakkal szexuális kapcsolatban lévő férfiak esetében észlelték. A WHO kutatja a vírus átadásának lehetséges módjait.
Az elmúlt napokban majomhimlős eseteket jelentettek egyebek között az Egyesült Királyságból, Portugáliából, Spanyolországból, Olaszországból, Svédországból, Franciaországból, valamint az Egyesült Államokból és Kanadából is.
A WHO szerint világszerte mintegy nyolcvan fertőzöttet és megközelítőleg ötven gyanús esetet jelentettek tizenegy országból.
Az Egészségügyi Minisztérium nyilvánosságra hozta javaslatait arra vonatkozóan, hogyan előzhetik meg a szülők gyermekeik koronavírus-fertőzését, közölte az Egészségügyi Minisztérium sajtószolgálata. A tárca kihangsúlyozta, 2022 eleje óta csaknem négyszeresére nőtt a kórházi kezelést igénylő koronavírus beteg gyermekek száma.
A február 3-i adatok szerint 2084, laboratóriumilag igazolt koronavírus fertőzött és 450 Covid-gyanús gyermek áll kórházi kezelés alatt. Január 2-án az adatok 363 koronavírus beteg gyermekről és 322 Covid-gyanús gyermekről szóltak.
A gyermekek koronavírus fertőzése megelőzése érdekében az Egészségügyi Minisztérium az alábbiakat javasolja a szülőknek: tanítsák meg gyermekeiket a rendszeresen, alapos, szappannal való kézmosásra, a zsebkendőbe való köhögésre és tüsszentésre, valamint arra, hogy 1,5-2 méternél közelebb nem közelítsék meg a beteget; a beteg gyermek maradjon otthon, ne menjen óvodába és iskolába; a gyerekeknek és a szülőknek egyaránt tartózkodniuk kell a zsúfolt helyek látogatásától; a szülők és a 12 évnél idősebb gyermek vegyék fel a koronavírus elleni védőoltást.
For 1.4 billion Chinese citizens that had the government dictate their movements since the pandemic began, the past six weeks have forced them to suddenly figure out how to survive on their own https://t.co/ERgSldpAME
A Peruból indult mutáció megjelent az Egyesült Államokban is, nem tudni, mennyire védenek ellene a vakcinák.
A koronavírus-járvány továbbra sem ért véget és a Delta- után most a Lambda-változat által okozott fertőzések is megjelentek az Egyesült Államokban, többek között Texasban, ahol a múlt hónapban a Houston Methodist Hospital jelentette az első esetet.
A Lambda-változat hivatalosan Peruból indult, de a szakértők eddigi véleménye alapján nem veszélyesebb a delta nevű variánsnál, amely ma már számos országban terjed. (A Delta-mutációt Magyarországon is azonosították.) A Lambda-változat megjelenése ugyanakkor aggodalommal töltötte el az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértőit, mert azt továbbra sem tudni, pontosan milyen mértékben fertőz, és hogyan teljesítenek ellene a különféle vakcinák.
A CNN szerint az eddig elvégzett laboratóriumi vizsgálatok alapján a Lambda tüskefehérjéjében három olyan mutáció is található (RSYLTPGD246-253N, 260 L452Q és a F490S jelzések), amik ellenállóvá teszik a vírust a vakcinák által kiváltott semlegesítő antitestek hatásával szemben. Két másik mutáció pedig (a T76I-nek és az L452Q-nak nevezett) a könnyebb átvitelben segíti a variánst, vagyis fertőzőképesebbnek tűnik. Minderről japán kutatók adtak hírt az első megfigyelések alapján.
A WHO a fentiekre tekintettel „érdeklődésre számot tartó variánsként” hivatkozik a Lambdára, azaz: szerintük is érdemes figyelemmel kísérni a terjedését.
A vírusmutáns a még beoltatlanokra jelenti a legnagyobb veszélyt. Gyorsabban terjed és allergiaszerű tüneteket is okoz a delta vírusmutáns – írta a koronavirus.gov.hu.
Hangsúlyozták: egész Európában már az új koronavírus Delta-vírusvariánsa terjed. Ezt a – korábban indiainak nevezett – mutánst tavaly decemberben azonosították, majd idén márciusban minősítették kiemelt kockázatúnak. A delta vírusmutáns fertőzőbb, gyorsabban terjed és az eddigi jellemző tünetek mellett allergiaszerű tüneteket is okoz, megbetegedés esetén könnyen tűnhet súlyosabb lefolyású náthának is.
A vírusmutáns a még beoltatlanokra jelenti a legnagyobb veszélyt, ezért őket a védőoltás felvételére biztatják a kormányzati oldalon.
Azt is írták, hogy a Delta-vírusvariáns lappangási ideje rövidebb, átlagosan 4 nap, míg a vadvírusé, vagy az Alfa- (korábbi nevén brit) vírusmutánsé átlagosan 6 nap. Emellett a fertőzöttek vírusürítésének mértéke is sokkal magasabb, ez a két tényező is az oka annak, hogy a Delta-variáns a korábbi klasszikus vírussal és annak mutációival szemben 60 százalékkal fertőzőképesebb és gyorsabban terjed.
Kitértek arra is, hogy a Delta-variáns más tüneteket is okozhat, mint a koronavírus eredeti, vuhani változata. A Delta-variánsnál az ízlés- és szaglásvesztés viszonylag ritkább, mint az alfa vírusmutáns okozta fertőzésnél, inkább a légzőszervi, náthaszerű tünetek a jellemzőek.
A korábbi változatokhoz képest a Delta-variánssal történő fertőzés leggyakrabban fejfájást, torokfájást, orrfolyást, tüsszögést, hőemelkedést, bágyadtságot és levertséget okoz. Továbbá a láz is gyakori tünet.
Emésztőszervi panaszok – hányinger, hányás, hasmenés – is gyakrabban jelentkezhetnek, sőt a hallással kapcsolatos panaszok – fülzúgás, fülcsengés, szédülés – sem ritkák.
Jellemző továbbá a szemet érintő irritáció, kipirosodás, duzzanat, esetleg váladékozás megjelenése is.
Ha valaki észleli magán a tüneteket, értesítse a háziorvosát és teszteltesse magát, valamint ne menjen közösségbe! – szögezték le.
Azt írták: azoknál a betegeknél alakul ki gyakrabban súlyos, akár életveszélyes állapot, akik valamilyen krónikus alapbetegségben (magas vérnyomás, szív- és érrendszeri betegség, cukorbetegség, májbetegség, légzőszervi betegség, daganatos betegség) szenvednek.
Az új koronavírus több mint másfél éve életünk része, látható, hogy a vírus gyorsan változik, és egyre veszélyesebb mutációk terjednek el. A vírus és annak mutánsai ellen a megoldás a védőoltás jelenti – hívták fel a figyelmet.
A Covid-19 járvány nem is gondol meghátrálni, és a tudósok már azt vizsgálják, hol kezdődhet egy újabb járvány. Erről írt a jól ismert német Süddeutsche Zeitung kiadvány.
Általánosságban az a vélemény, hogy az állatok „mindeddig” közel 250 kórokozó vírust adtak át az embereknek. Köztük – az Ebola, a majomhimlő, a hepatitis E és a MERS kórokozói. A tudósok úgy vélik, hogy kedvező körülmények esetén (azokon a településeken, ahol nem felelőek a higiéniai feltételek; ahol denevérek élnek; az állatpiacok vannak stb.) mindez megismétlődhet. Mint ismeretes, a következő világjárványt kiváltó állapotok leírását a tudósok már megjelentették a PNAS tudományos folyóiratban.
Tudományos következtetéseik alátámasztására, a virológia, az epidemiológia, az ökológia és az orvostudomány 65 szakértője megkérdezésével a Kaliforniai Egyetem tudósai megállapították, hogy 31 tényező növeli a vírus emberre való átadását. „Ide tartoznak a vírus jellemzői is. Egy újabb járvány kialakulásának veszélye egyre nő, amikor a vírus már egyszer bemutatta, hogy meg tudja támadni az embert és terjedni is tud a lakosság körében… A vírus terjedésének kockázatát a vírushordozó állatok tulajdonságai is meghatározzák. A kockázat jelentősen megnő, ha a vírus olyan állatok testében kering, amelyek gyakran érintkeznek az emberrel. Vagy amikor a vírushordozó állatok nemcsak különböző fajhoz tartoznak, hanem az állatvilág különböző alosztályainak képviselői is, például amikor a kórokozó mind a rágcsálók szervezetében, mind a főemlősökben jelen van, ami a kórokozó nagy alkalmazkodásáról tanúskodik… A környezet tényezői is szerepet játszanak, például amikor sok ember a vírushordozó állatok közelében él vagy az ember avatkozik bele abba a környezetbe, ahol azok élnek. Végül is, ahol az ember kivágja a fákat, az érintetlen területeket (mezőgazdasági) mezőkké alakít át, korábban nem lakott területeken utakat épít, megnő a valószínűsége az ember és vadállat közötti kapcsolatteremtésnek, ami súlyos következményekhez vezethet” – áll a német kiadvány publikációjában.
A tudósok csaknem 900, különböző állatban előforduló vírus kockázati tényezőit vizsgálták, és összeállítottak egy „kockázati listát” a kórokozók emberre való átterjedéséről.
„Az első helyet a Lassa-láz kórokozója foglalta el, ami egy nagyon súlyos, vérzéses lázat okoz. A Lassa-láz vírusa a higiéniai helyzet által könnyen terjed: a patkányok, egerek ürüléke és vizelete vírusrészecskéket tartalmaz, az ezzel szennyeződő élelmiszerek vagy tárgyak révén pedig a vírus könnyen bejut az emberi szervezetbe. Ez után főként testfolyadékkal vagy a fertőzött szervek érintésével lehet átadni a vírust. Ebből következik, hogy az egészségügyi dolgozók különösen ki vannak téve a fertőzés veszélyének. A második helyen a Sars-CoV-2. Ez a vírus, valószínűleg akkor kerül az első helyre, ha több információ jelenik meg tulajdonságairól – állítják a tudósok. Jelenleg nem áll rendelkezésére elegendő adat a vírushordozó állatok kapcsán, mint valószínű terjesztőknek a denevéreket vagy pangolinokat tartják” – tájékoztatott a Süddeutsche Zeitung. A „lista” elején található a Bombali vírus (ebola vírus), amit többször találtak a denevérek testében.
„Összességében a becslések szerint mintegy 1,67 millió vírus van a madarak testében, amelyeknek körülbelül a fele potenciálisan átterjedhet az emberekre, ezzel újabb világjárvány tudna okozni” – összegezte a német kiadvány.
NEWSMAKER
[type] => post
[excerpt] => A Covid-19 járvány nem is gondol meghátrálni, és a tudósok már azt vizsgálják, hol kezdődhet egy újabb járvány. Erről írt a jól ismert német Süddeutsche Zeitung kiadvány.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1618171860
[modified] => 1618140791
)
[title] => Hol és milyen feltételek mellett kezdődhet meg egy újabb járvány?
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=52296&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 52296
[uk] => 52148
)
[trid] => aild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 52154
[image] => Array
(
[id] => 52154
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/0-12.jpg
[original_lng] => 325232
[original_w] => 1400
[original_h] => 808
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/0-12-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/0-12-300x173.jpg
[width] => 300
[height] => 173
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/0-12-768x443.jpg
[width] => 768
[height] => 443
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/0-12-1024x591.jpg
[width] => 1024
[height] => 591
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/0-12.jpg
[width] => 1400
[height] => 808
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/0-12.jpg
[width] => 1400
[height] => 808
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/0-12.jpg
[width] => 1400
[height] => 808
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1618129992:12
[_thumbnail_id] => 52154
[_edit_last] => 12
[views_count] => 4094
[_oembed_bbb316109ce14ea9df10417091861938] =>
[_oembed_time_bbb316109ce14ea9df10417091861938] => 1618129994
[_oembed_d91ef553b0342a71088ad9d1e058ca2b] =>
A win for science: our partners at @Zoetis, a veterinary pharmaceutical company, developed a vaccine for SARS-CoV-2 (the virus that causes COVID-19) that we used to vaccinate great apes at the Zoo. The vaccine was created specifically for animals. @NatGeohttps://t.co/ZpM5QVD4pl
— San Diego Zoo Wildlife Alliance (@sandiegozoo) March 5, 2021
This is what it looks like when you remove the inter-digital flesh from a whale’s flipper. Amazing to see how well the pentadactyl limb is retained! pic.twitter.com/GPu602wXz5
This is that flipper now! Mikkel carefully tied each bone to a lattice so that the precise arrangement is kept through maceration. Look at those articular cartilages! pic.twitter.com/TG7GXikKzQ
A very rare sighting! Marine biologist @jacintashackleton was at the right place at the right time to capture footage of the extremely rare 'rainbow-like' blanket octopus on the Great Barrier Reef. ? by @jacintaskackleton #LovetheReef#EyeontheReef#GreatBarrierReefpic.twitter.com/poDAIdSdhB
— Great Barrier Reef Marine Park Authority (@gbrmarinepark) January 13, 2022
Volume up to hear the first ever recording of the Hill's horseshoe bat (??????????? ?????) echolocation call. This recording was taken during our expedition to find the "lost" species which had only been seen twice, last in 1981.
She’s back! #Melani, who has just turned 10, has once again returned to Akrotiri. She is a black, i.e. melanistic, female Flamingo (Phoenicopterus roseus), presumably the only one in the world! Great to see she is doing well! You can see Melani at #AEEC. pic.twitter.com/Z98Wn58JWK
Morning! It's your final song suggestion game of not just the week...but also the year...and today we're tackling a prickly issue...or maybe not...as I'm after songs to go with this story please... Five new soft-furred hedgehog species discoveredhttps://t.co/dzpoBP90rc
Los gimnuros o ratas lunares son los "otros" erizos. Pertenecen a la familia Erinaceidae pero subfamilia Galericinae, del SE de Asia. Ejemplos: - Gimnuro de orejas largas (Hylomys megalotis, izq Laos) - Gimnuro de orejas cortas (H. suillus, Indochina, Borneo, Java, Sumatra, dcha) pic.twitter.com/UaSqTeHFjr
Minden eddiginél nagyobbra, 18 millió négyzetkilométerre tágult az ózonlyuk a Déli-sark felett decemberben.
Így nagyobb, mint maga az Antarktisz, amely 14 millió négyzetkilométeres – közölte csütörtökön a Német Űrkutató Központ (DLR). Ez az ebben az évszakban mért legnagyobb kiterjedés az adatgyűjtés 41 évvel ezelőtti kezdete óta.
„Az ózonlyuknak a déli félteke felett decemberben szinte teljesen el kellene tűnnie” – olvasható a központ jelentésében. Az Antarktiszon ugyanis most kezdődik a nyár.
A sarkvidéken a napfény hatására normális esetben megváltoznak a nyomás- és szélviszonyok, emiatt legkésőbb november elejére az ózonlyuk összeomlik. Ez azonban idén nem történt meg – állapították meg a DLR-hez tartozó távérzékelési adatközpont (DFD) tudósai.
A légkörkutatók szerint a jelenség oka az lehet, hogy idén a déli féltekén szokatlanul stabil sarki örvény alakult ki, amely 50 kilométer magasságot is elérhet. Ennek hátterében a sarkvidéki területek és a közepes szélességi körök közötti túl gyenge légtömeghullámok állhatnak, amelyeket a Csendes-óceán különösen hideg felszíne okozhatott.
„Ez előnyös az ózonlyuk kialakulása szempontjából” – mondta Lisa Küchelbacher, a DFD munkatársa.
A léghullámok aktivitása december 5-től kezdődően megnövekedett. Ez most megváltoztathatja a déli-sarkvidéki nyári viszonyokat.
Az Egészségügyi Minisztérium azzal számol, hogy a januári karantén-szigorítás után 50%-kal csökken majd a koronavírus-fertőzés terjedése Ukrajnában – jelentette ki Makszim Sztepanov egészségügyi miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján, adta hírül a korrespondent.net hírportál.
A tárcavezető elmondta, hogy a téli ünnepek alatt megugorhat a koronavírusos megbetegedések száma, de a lockdown ezt visszafoghatja. „Arra számítunk, hogy a januári karantén-szogorításnak 40–50%-os lesz a hatékonysága a fertőzés terjedésének a fékezését illetően” – emlékeztetett.
Sztepanov európai országok példáját idézte, ahol az ukrajnainál sokkal szigorúbb karantént vezettek be kijárási tilalommal, amikor az emberek nem mehetnek egy kilométernél nagyobb távolságra a lakásuktól. Elmondása szerint a szigorú korlátozásoktól az európaiak a megbetegedések számának 80%-os csökkenését remélik. Hozzátette: mivel Ukrajnában a januári karantén-szigorítás enyhébb lesz, ezért kisebb hatás várható.
A miniszter arra kérte az állampolgárokat, hogy január 8. és 24. között szigorúan tartsák be a karantén-szabályokat. Mindazonáltal úgy vélte, hogy januárban növekedni fog a fertőzések napi száma, de a terjedés nem lesz orkánszerű. Egyúttal kijelentette, hogy a koronavírus elleni küzdelem stratégiája jól működött Ukrajnában, aminek köszönhetően nem omlott össze az egészségügyi rendszer.
