„Cél a leromlott termőföldek termelékenységének növelése, a talaj termékenységének javítása, hogy a helyi közösségek új munkahelyeket találjanak” – hangsúlyozta a német külügyminiszter Dubajban.
Kilencmilliárd dolláros további támogatást jelentett be a két évvel ezelőtti klímavédelmi kezdeményezéséhez az Egyesült Államok és az Egyesült Arab Emírségek a dubaji ENSZ-klímakonferencián. A program lényege, hogy a gazdák számára olyan technológiákat, ismereteket és innovációkat biztosítanak, amelyek segítenek a gazdaságokat az új éghajlati valósághoz igazítani. A másik fontos cél a globális éhezés elleni küzdelem.
Németország pedig bejelentette: 100 millió eurót fektet be a brazíliai erdőirtás elleni küzdelembe. „Célunk az erdős tájak helyreállítása. A leromlott termőföldek termelékenységének növelése, a talaj termékenységének javítása, hogy a helyi közösségek új munkahelyeket találjanak” – hangsúlyozta Annalena Baerbock német külügyminiszter.
Nemcsak a meglévő esőerdőtömegek megőrzése a cél, hanem az irtások által hátrahagyott területek minél hatékonyabb fejlesztése is, annak biztosítása, hogy azokon környezetbarát mezőgazdasági erőforrásokat lehessen termeszteni, és hogy a brazil erdőirtások által leginkább érintett helyi lakosság új, fenntartható életmódot találjon.
Unsere Welt in Unordnung und wir mittendrin. Seit dem Terror-Angriff der Hamas auf Israel erleben wir in unserem Land eine neue Dimension des Hasses – auf unsere Werte, die Demokratie, auf Deutschland.
A nagydobronyi székhelyű Papilio Természet- és Környezetvédelmi Egyesület amellett, hogy erdei iskolát, takarítási akciókat szervez a megelőzésre is nagy hangsúlyt fektet. Például néhány éve beindították az „Erdőtündér” óvodásoknak szóló környezeti nevelési programsorozatot. A nagydobronyi bölcsőde és óvoda csöppségei épp egy ismeretterjesztő rajzfilm segítségével a bolygónk növény és állatvilágával ismerkednek. A filmből sok minden kiderül, például az, hogy óvni kell a természetet, az élővilágot, mert a földön minden fajnak megvan a szerepe. Bármelyik kipusztulása felboríthatja a természeti egyensúlyt a bolygónkon. A gyermekek persze nem csak a képernyőn ismerkednek a környezetükkel. A rendszeres kirándulások alkalmával gyűjtött kincsekből sok minden készül. A gesztenyékből most fenyőfát formáznak. Az alkalomhoz illően kis kézügyességgel a toboz is átalakul. Kiss Erika óvodapedagógus több színes füzetet és kifestőt is összeállított, amelyekben az állatok, rovarok búvóhelyével, élőhelyeivel ismerkedhetnek meg a gyermekek játékos formában. Például segítettek hazajutni az eltévedt egyedeknek. Az „Erdőtündér” nevet kapott program során az óvodapedagógusok arra is megtanítják a gyermekeket, hogy a természetnek kárt okoz a szemetelés. Ötleteket is adnak, hogyan lehet a pet palackból repülőt, vagy a szülinapokon használt műanyag poharakból hóembert építeni. Az egyesület azt tervezi, hogy a nagydobronyi bölcsőde és óvoda után az „Erdőtündér” programot a kistérség többi óvodájára is kiterjeszti, valamint az óvodapedagógusok számára környezeti nevelési képzést is szerveznek majd.
Idén november 18-26 között valósult meg az európai hulladékcsökkentési hét. Ehhez kapcsolódva indította el a PAPILIO – Természet- és Környezetvédelmi Egyesület iskolások számára azt a programot, amelynek keretében a fenntartható erőforrás-gazdálkodásra és a hulladékkezelés fontosságára hívják fel a fiatalok figyelmét. Az előadások során Kovács Attila az egyesület munkatársa elmondta, hogy az ember már ősidők óta termel hulladékot. Bár ezek természetes, lebomló anyagok voltak. Az 1870-es években jelent meg a bakelit, a legrégebben használt szintetikus műanyag. Ekkor bizonyára senki sem gondolta, hogy bő száz év elteltével a műanyag teszi majd ki a környezetre különösen káros háztartási szemét nagy részét. A Papilio egyesület munkatársai például úgy, hogy Kárpátalja 20 oktatási intézményében tartanak előadásokat a környezet védelmének jelentőségéről. A tapasztalat mindenhol az, hogy a diákokat érdekli a téma és átérzik ennek fontosságát. A tanár úr arról is beszélt, hogy Ukrajna szerte nincs megoldva a hulladékok kezelésének, újra hasznosításának és tárolásának kérdése. Ezért a Papilió egyesület rendszeresen szervez takarítási és hulladékgyűjtő akciókat.
VIDEO: One of the world's largest rhino conservation farm is going up for auction in South Africa. After a 30-year quest to save the endangered species, owner John Hume has no choice but to throw in the towel. pic.twitter.com/sH3S7UhtSG
Árverésre bocsátották szerdán a világ legnagyobb orrszarvúfarmját a Dél-afrikai Köztársaságban, a kikiáltási ár 10 millió dollár.
A tulajdonos, a 81 éves John Hume 2009-ben nyitotta meg a farmot egy 8500 hektáros területen az ország északnyugati részén. A farmnak, amelyen jelenleg kétezer szélesszájú orrszarvú él – a világállomány 12 százaléka –, mintegy száz alkalmazottja van.
A dúsgazdag üzletember harminc éve tenyészt orrszarvút, és állítása szerint sose volt haszna a farmból, ahol eddig 1800 orrszarvúborjú született. Közlése szerint egy egyed felnevelése négyéves koráig több mint 500 ezer randba (27 400 dollár) is belekerülhet.
A tenyészprojektet irányító szervezet, a Platinum Rhino közleménye szerint John Hume olyan vásárlót keres, aki elkötelezett az orrszarvúk megmentése iránt és van elegendő pénze a tenyésztés folytatásához.
„Eddig John maga finanszírozta a projektet, de elfogyott a pénze” – mondta Tammy Hume szóvivő, hozzátéve, hogy a farm működtetéséhez – főleg a vadorzók elleni védekezéshez – évi több mint hárommillió dollár szükséges.
A projekt nem termel jövedelmet, a jutalom az orrszarvúk védelméhez való hozzájárulás – hangsúlyozta a szóvivő.
A Dél-afrikai Köztársaságban él a világ orrszarvú-populációjának megközelítőleg 80 százaléka. Az országban virágzik az orvvadászat az ázsiai kereslet miatt, Ázsiában ugyanis az úgynevezett hagyományos gyógyászatban gyógyító és vágyserkentő hatást tulajdonítanak a rinocérosztülöknek.
2022-ben 448 orrszarvút pusztítottak el a Dél-afrikai Köztársaságban, valamivel kevesebbet, mint egy évvel korábban. A kormány szerint a csökkenés az orvvadászat ellen a nemzeti parkokban bevezetett intézkedéseknek köszönhető.
Hume 2017-ben az interneten szervezett orrszarvútülök-aukciót, hogy pénzt gyűjtsön farmjához, ami a környezetvédők felháborodását váltotta ki. Hume azzal védekezett, hogy a tülköket állatorvos távolította el altatásban az állatok fejéről, a művelet nem jár fájdalommal és a tülök újból kinő.
A keratinban gazdag orrszarvútülök egy kilogrammja 60 ezer dollárba kerül a feketepiacon.
VIDEO: One of the world's largest rhino conservation farm is going up for auction in South Africa. After a 30-year quest to save the endangered species, owner John Hume has no choice but to throw in the towel. pic.twitter.com/sH3S7UhtSG
Charles Darwin's original hand-written document with rare complete autograph for article published in 'The Autographic Mirror' in 1865 up for auction @Sothebys
Petit tour à Jurassic Park (Zurich), où ce squelette de T-Rex nommé "Trinity" sera vendu mardi prochain. Estimation: entre 5 et 8 millions de francs pic.twitter.com/mfAwQ8NKvU
Száraz ágak, fakéreg, kövek, tobozok és moha. Mindezeket megtalálhatjuk a környezetünkben, majd kis kreativitással új, művészi képet alkothatunk a segítségükkel. Ilyen pályaművek láthatók a „A győzelemért – Boldog karácsonyt!” című újévi és karácsonyi kiállításon a Kárpátaljai Megyei Ökológiai és Természetismereti Diákközpontban. Az Újévi kompozíció elnevezésű vetélkedő megyei szakaszában több mint 450 alkotást mutattak be, az Ukrán szuvenír című kiállítási versenyen pedig a középiskolák, iskolarendszeren kívüli és szakképző intézményeinek 115 munkája vett részt. Volodimir Varga, a vetélkedő egyik résztvevője elmondta, hogy édesanyja segítségével fél óra alatt készítették el a művet. Az alkotás a „Karácsony Kárpátalján” címet kapta. A karácsonyfa díszek természetes anyagokból is készülhetnek. Kira Baranovszka is egyedül gyűjtötte össze az alapanyagokat. Az újévi kiállítás a megyei ökológiai és természettudományi központ sokéves hagyománya. A központ igazgatója úgy fogalmazott, hogy az ünnepi hangulathoz nem szükséges kivágni a fenyőt. Ezt máshogy is el lehet érni. Erre jók az ehhez hasonló kiállítások. A kiállítás a Kelet-Európai Vallásközi és Civil Környezetvédelmi Fórum támogatásával jött létre. A szervezet titkára, Olekszandr Bokotej elmondta, hogy így akarják kialakítani a keresztény környezettudatosságot. A kiállítás pedig, az ünnepek idejére, vándor tárlattá alakul. A Németországba kerülő művek kiválasztása még folyamatban van. De a zsűri által kiemelt 15 legjobb alkotást már Kijevbe küldték, ahol bemutatják az vetélkedőn. : A kiállítás a jó cselekedetekről is szól. A tárgyak között van egy édes karácsonyfa. Az újévi kompozíciók a természet védelmének fontosságára emlékeztetnek, az ajándéktárgyaknak pedig egy másik célja is van: az előző generációk által 50 vagy akár 100 évvel ezelőtt készített dísztárgyak újraértelmezése. A kiállítás január 20-ig tekinthető meg a megyei ökológiai és természettudományi központban.
VIDEO: One of the world's largest rhino conservation farm is going up for auction in South Africa. After a 30-year quest to save the endangered species, owner John Hume has no choice but to throw in the towel. pic.twitter.com/sH3S7UhtSG
316 ötlet a természet világának megmentésére: reflexiós munka, rajz, applikáció, ökotáska, öko kihívás vagy diavetítés formájában. Kreatív megoldásokat osztottak meg az Ukrajna különböző részeiről érkezett gyerekek, akik részt vettek a „Mentsük meg a természetet háború idején” környezetvédelmi vetélkedőn. Roman Szvitlik negyedik osztályos tanuló videó munkát készített. Először szavalt, majd a háborúról osztotta meg gondolatait. A szervezők között szerepel a Kelet-Európa Vallásközi és Polgári Környezetvédelmi Fórum az Egyházak, vallási és közéleti szervezetek a nemzeti kisebbségek öko oktatásáért projekt keretében. Okszana Kreminy, a szervezéssel és tömegmunkával osztály vezetője szerint a verseny célja az, hogy emlékeztesse a társadalmat a természet védelmének és megőrzésének fontosságára, emellett pedig támogassa a kreatív gyerekeket. Környezetünk tisztasága valamennyiünk felelőssége. Háború idején ez még komolyabb törődést igényel. A gyerekek ezeken a versenyeken bizonyítani tudják, hogy a természet jövője a környezettudatos hozzáállástól is függ.
VIDEO: One of the world's largest rhino conservation farm is going up for auction in South Africa. After a 30-year quest to save the endangered species, owner John Hume has no choice but to throw in the towel. pic.twitter.com/sH3S7UhtSG
A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) idén ismét megszervezte a Természetismereti és Természetvédelmi Táborát, melynek a nagydobronyi vadvédelmi rezervátum területén a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) erdei iskolája és kutatóbázisa adott otthont.
Amikor ellátogattam az erdő övezte táborba, Kepics Andrea táborvezető, biológus fogadott és kalauzolt végig a területen. Elmondta, hogy a 21. alkalommal megrendezett táborba 10-től 18 éves korig lehetett jelentkezni, viszont most a legidősebb táborlakó 16 éves volt, aki épp aznap ünnepelte a születésnapját.
– Idén hétfőtől péntekig 30 gyerek vesz részt a programban, akik közel tucatnyi településről érkeztek hozzánk. A tábor tematikája a nevéből is kiderül: természetismerettel, természetvédelemmel foglalkozunk. Ezen belül is igyekszünk a természettudományok minél szélesebb körével megismertetni őket, ezért vannak biológiai és földrajzprogramok, csillagászat, s természetesen nagyon sokféle játék. A biológián belül mindig van botanikai és zoológiai program, s játékok. Idén Szanyi Lívia biológus is sokat segített ezek lebonyolításában. Mindig hozzátartozik a táborhoz a fenolftalein-háború és az állat-növény háború. Ezenkívül pedig különböző sportvetélkedőket is szervezünk, van asztalitenisz, röplabda, kő-papír-olló verseny, rajzverseny, tényleg csak a kreativitás szab határt ezeknek az időtöltéseknek.
Miközben mi Andreával beszélgettünk, Kohut Erzsébet, a tábor megálmodója a közelben erdőismereti játékos foglalkozást tartott a három csapatra osztott gyermekseregnek. A résztvevők egy-egy feladat ismertetését követően hol fejüket összedugva halkan tanácskoztak, hol pedig puskagolyóként széledtek szét a területen „trófeákra vadászva”, azaz a kérdésre feleletet adó levelet, termést vagy virágot keresve.
Kohut Erzsébet, a Rákóczi-főiskola Biológia és Kémia Tanszékének vezetője néhány éve átadta a táborvezetést a fiataloknak, de minden évben kilátogat és foglalkozásokat tart.
– Több mint 10 évig vezettem, majd úgy gondoltam, hogy azok körében, akik részt vettek a táborban, felnőtt egy olyan generáció, amely szívesen átvette tőlem az egész tábor szervezését. Néhány évig Molnár Attila, most pedig Kepics Andrea a nagy múltra visszatekintő tábor vezetője. Most már csak vendégként járok vissza egy-egy előadásra, szívesen tartok foglalkozásokat.
Megtudtuk, hogy zömében faluról érkeznek gyerekek, de a falusi-városi kategória egyáltalán nem egy elválasztóvonal. A falusi gyerekek ugyanolyan távol kerültek a természettől, mint a városiak. Nem ez a meghatározó.
– Egy városi gyerek, aki úgy nő fel, hogy rendszeresen jár kirándulni a családdal, az közelinek érzi a természetet és érdeklődik iránta. Nehéz megmondani, mi köti le leginkább a táborlakókat. Úgy állítjuk össze a programokat, és régen is ez volt a szempont, hogy másik oldalról mutassuk meg a természetet, amit biológiaórán nem lehet, hiszen nagyon sok esetben száraz a tanagyag attól függetlenül, hogy ma már vetítéseket is tudunk használni – jegyezte meg Kohut Erzsébet.
A szervezők célja, hogy játékos formában, a művészeteket és a kézművességet is bevigyék a foglalkozásokba, s a gyereknek legyen kézzel fogható természeti élménye.
– Azt szeretnénk, hogy például azt a tölgyfát, amiről sok információt tud, a természetben is felismerje, illetve természetjárás közben lássa a növények közötti összefüggéseket. Arra is törekszünk, hogy a feladatok évről évre változzanak, mert vannak visszajáró gyerekek. Igyekszünk mindent, ami a környezetben nő, él megfogni, játékosan bemutatni.
A nevelői feladatokat a Rákóczi-főiskola biológia szakos hallgatói látták el. Bíró Renáta, Szilágyi Noémi, Sas Patrik Zsolt, Balogh János, Mezei Attila tábori gyakorlatot teljesítettek.
– Én már több táborban is voltam nevelő, viszont bentlakásosból ez az első. Sok munkát és odafigyelést igényelnek a gyerekek, teljes körű anyáskodás, ápolás, esetenként vigasztalás is a munkánk része – avat be a részletekbe Bíró Renáta, 2. évfolyamos nappali tagozatos hallgató.
Sas Patrik Zsolt úgyszintén 2. évfolyamos biológia szakos diák, ám ő első alkalommal volt nevelő.
– Mivel ez az első komoly nevelői tevékenységem, azt kell, hogy mondjam, fárasztó és nehéz, de igyekszem. Gyakorlatilag 24 órás ügyeletet jelent, mert folyamatosan oda kell figyelni a gyerekekre. Lényegében a gyerekek felügyelete a feladat, azt kell figyelemmel követni, hogy elvégzik-e a rájuk szabott feladatokat, illetve hogy részt vesznek-e a programokban. Ezenkívül hozzánk fordulhatnak bármilyen ügyes-bajos dologgal, megpróbálunk intézkedni és mindent megadni, hogy jól érezzék magukat.
A nagydobronyi Balogh Zsófia második alkalommal vesz részt a Természetismereti és Természetvédelmi Táborban.
– Nagyon jó itt! Azért is jöttem ismét, mert a programok szuperek, a társaság is nagyszerű, szeretek barátkozni is, mindenki kedves és a természetben is nagyon jó lenni.
Nagyon sok program van: voltak terepgyakorlatok, mikroszkópos vizsgálatok, és sok egyéb – mesélte az egyik táborlakó, miközben rövid eligazítás után ismét az erdőbe készültek egy újabb kirándulásra.
Ez az eszközigényes tábor a KMPSZ és Magyarország Kormányának támogatásából valósult meg, a szülők csupán egy jelképes összeggel járultak hozzá a táborhoz.
VIDEO: One of the world's largest rhino conservation farm is going up for auction in South Africa. After a 30-year quest to save the endangered species, owner John Hume has no choice but to throw in the towel. pic.twitter.com/sH3S7UhtSG
Sem térerő, sem internet, csupán az erdei szellő, a madárcsicsergés és a festői környezet – ennél tökéletesebb helyszínt nem is lehetne találni arra a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség által életre hívott természetvédelmi és természetismereti tábor lebonyolítására, mely már több mint 20 éves múltra tekint vissza.
VIDEO: One of the world's largest rhino conservation farm is going up for auction in South Africa. After a 30-year quest to save the endangered species, owner John Hume has no choice but to throw in the towel. pic.twitter.com/sH3S7UhtSG
Királyi kitüntetést kapott David Attenborough a wales-i hercegtől a televíziózás, a műsorkészítés és a természetvédelem területén tett szolgálataiért.
Károly herceg szerdán, a windsori kastélyban tartott ceremónián adta át a kitüntetést a 96 éves természettudósnak – írta a BBC hírportálja.
Sir Davidet a királynő 1985-ben ütötte lovaggá. Legújabb kitüntetése, a Szent Mihály és Szent György Rend nagy lovagkeresztje még rangosabb elismerés, melyet a természet világáról szóló, nemrégiben készült dokumentumfilmjei, valamint a klímaváltozás elleni harca elismeréséül ítélték oda neki.
A népszerű brit televíziós személyiség – többek között a Bolygónk, a Föld vagy Az óceán mélyén készítője – látható volt a Buckingham-palota előtt tartott koncert egy részében, amellyel II. Erzsébet királynő platinajubileumát ünnepelték. Egy Attenborough-ról készült klipet vetítettek a palotára, a cambridge-i herceg pedig felhívta a figyelmet a „látnok környezetvédők” munkájára.
Szerdán Windsorban Attenborough mellett Gary Lightbody, a Snow Patrol énekese is átvehette a Brit Birodalom Rendje kitüntetést zenei munkásságáért és észak-írországi karitatív tevékenységéért, Toby Jones színész pedig a dráma területén elért eredményeiért kapta meg az elismerést.
President Volodymyr Zelensky visited veterans at a hospital in Lviv, where he arrived on Aug. 18 for a meeting with Turkish President Recep Tayyip Erdogan and the United Nations Secretary-General Antonio Guterres.
VIDEO: One of the world's largest rhino conservation farm is going up for auction in South Africa. After a 30-year quest to save the endangered species, owner John Hume has no choice but to throw in the towel. pic.twitter.com/sH3S7UhtSG
A világ korallzátonyainak 14 százaléka eltűnt egy évtized alatt – derül ki a korallzátonyok egészségét vizsgáló eddigi legnagyobb, átfogó kutatásból.
A tudósok arra jutottak, hogy 2009 és 2018 között a világ mintegy 11 700 négyzetkilométernyi korallzátonyt veszített el. Ez több, mint amennyi korall jelenleg Ausztráliában él – írja a Guardian.
A korallzátonyok monitorozásával foglalkozó szervezet (Global Coral Reef Monitoring Network) kedden bemutatott jelentése szerint ugyanakkor a korallok körül élő algák mennyisége 2010 és 2019 között 20 százalékkal nőtt. Ezek az algák akkor szaporodnak el, amikor a zátonyok stresszhatás alatt vannak.
A jelentéshez az adatokat 73 ország több mint 300 kutatója 40 éven át gyűjtötte. Tíz régiót elemeztek, ennek nyomán arra jutottak, hogy a korallok elvesztésének legfőbb oka a víz felszíni hőmérsékletének emelkedése okozta fehéredés. Az egyik ilyen tömeges korallfehéredés 1998-ban a világ koralljai 8 százalékának, vagyis mintegy 6500 négyzetkilométernyi korallnak a pusztulását okozta. A legnagyobb hatása ennek az Indiai-óceánban, Japánban és a Karib-szigeteknél volt.
A szakértők szerint az elmúlt évtizedben tapasztalt csökkenés a felszíni hőmérséklet folyamatos emelkedése közepette következett be. A tudósok a sürgős cselekvés szükségességére hívják fel a figyelmet, és arra, hogy a klímakrízis jelenti a legnagyobb fenyegetést a világ koralljai számára. Ugyanakkor a jelentés reményre is okot adó jelenséget is feltárt. A tudósok arra jutottak, hogy a stressz ellenére számos korall ellenálló maradt, megfelelő körülmények között képes volt felgyógyulni.
Bár a korallzátonyok az óceánok fenekének csupán 0,2 százalékát borítják, a tengeri fajok legalább egynegyedének nyújtanak otthont. Létfontosságú élőhelyet jelentenek, egyben az emberek számára fontos protein-, gyógyszer- és táplálékforrást, munkahelyeket teremtenek, emellett milliók számára nyújtanak védelmet a viharok és az erózió ellen.
Az elmúlt évtizedben a tömeges korallfehéredések olyan gyakoriak voltak, hogy a koralloknak nem maradt idejük a felgyógyulásra. A tudósok azonban megfigyelték, hogy 2019-ben a korallal borított területek 2 százalékának sikerült regenerálódnia. Ez reményt adhat arra, hogy ha az ezeket az ökoszisztémákat sújtó tényezőket kiiktatják, akár az 1998 előtti szintig is javulhat a korallzátonyok helyzete.
A korallzátonyokra terhet jelentő további tényezők a túlhalászat, a nem fenntartható fejlődés a partvidékeken és a romló vízminőség.
VIDEO: One of the world's largest rhino conservation farm is going up for auction in South Africa. After a 30-year quest to save the endangered species, owner John Hume has no choice but to throw in the towel. pic.twitter.com/sH3S7UhtSG