Lettország megtiltotta a belorusz rendszámú személyautók belépését az ország területére – számoltak be az illetékes hatóságok.
A kedden életbe lépő tilalmat egy új uniós szankciócsomag részeként ismertették, amely „a Belarusz elleni szankciókat az Oroszország elleni büntetőintézkedések szintjéhez igazította” – közölte a lett adóhatóság.
Norvégia 2023 szeptemberében jelentette be, hogy megtiltja az orosz rendszámú személyautók belépését a területére. A döntést az Európai Unió szeptember 8-i szankciója alapján hozták meg, amelyet Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt rendelt el az unió.
Előtte Finnország és a három balti állam jelentette be, hogy eleget tett a korlátozó intézkedésnek. A rendelet a Lengyelország és Litvánia által határolt orosz exklávét, Kalinyingrádot is érintette, de az ott élő orosz állampolgárok továbbra is átutazhatnak vonattal a legdélebbi balti állam területén. A szabály alól csak a diplomáciai és konzuli képviseletek, a humanitárius céllal közlekedő járművek, valamint azok az európai uniós polgárok és családtagjaik mentesültek, akik állandó tartózkodási engedéllyel rendelkeznek Oroszországban.
Nem tudni, mi okozza a Meta egyik legnagyobb oldalának, a Facebooknak a hibáját.
A Facebook vagy a Messenger sok felhasználót tiltott le azzal az indokkal, hogy túl intenzíven használt egy funkciót – írta a Magyar Nemzet.
Folyamatosan felugrál ez az ablak, de nem tudni, hogy milyen funkcióról van szó, nagyon idegesítő – fogalmazott az egyik érintett. Egyelőre azt sem lehet tudni, hogy mennyi ideig tart a tiltás, ahogy azt sem, hogy mi okozhatja a problémát.
Hogy pontosan mennyi ideig tart a tiltás, nem derült ki.
WATCH: Sunita Williams and Barry Wilmore said they were confident the Boeing Starliner capsule would bring them home, in the first news conference since docking to the International Space Station more than a month ago https://t.co/ECeNXNTRcFpic.twitter.com/1JoCrOk9xA
Egyes uniós országokban a mobilszolgáltatók elkezdték blokkolni a RIA Novosztyi weboldalát, ezeket az adatokat a Német Szövetségi Köztársaság vezető szolgáltatói megerősítették az ügynökségnek. Az egyik ilyen a legnagyobb európai szolgáltató, a Telekom, amelynek székhelye Bonnban van.
Mint a lap írja, Magyarországon és Csehországban a Telekom helyi leányvállalatai, a Magyar Telekom és a T-mobile blokkolta a hozzáférést az oldalhoz, míg a cseh O2 és a Vodafone révén a domain továbbra is elérhető.
Miközben egyre gyakoribb Ausztriában, hogy a diákok az iskolai tanórákon és a szünetben a Koránt olvassák, a keresztény szentírás, a Biblia elfogadottsága egyre csökken. A bécsi gimnáziumokban csendben terjeszkedik az iszlám, a muszlim vallású diákokkal szembeni túlzott tisztelet pedig nem ismer határokat – írja a Kronen Zeitung.
Meghökkentő eset történt a minap Bécs Döbling kerületének egyik gimnáziumában. Az egyik diák, akinek nem volt kedve a Harry Potterből vagy más, a diákok körében népszerű irodalmi műből felolvasni németórán, megkérdezte a tanárnőtől, hogy a változatosság kedvéért felolvashatna-e néhány bekezdést a Bibliából.
A tanárnő azt felelte: „Azt nem lehet, mert nem lenne tisztességes Mohameddel szemben.”
Amikor a diák később elmesélte az esetet a szüleinek, az apja felháborodott. „A fiam szeret a Bibliából olvasgatni, nem értem, miért nem teheti ezt meg az iskolában?” – panaszolta a katolikus férfi a Kronen Zeitungnak.
A lap megkeresésére az osztrák oktatási minisztérium továbbította a kérdést az oktatási igazgatósághoz, amely végül közölte, hogy „nincsenek elfogadott normák a vallásos szövegek németórán való felhasználására.”
A lap szerint a fenti eset arra is rámutat, hogy a szabályozók, illetve az iskolavezetés gyakran magukra hagyja a tanárokat olyan gyakori kérdések, problémák megoldásában, mint például a különböző vallási felekezetekbe tartozó diákok oktatása. Mindezt annak ellenére, hogy a vallási jellegű feszültségek már régóta az iskolai mindennapok részei – írja az osztrák lap.
A kormány rendeletben tiltotta be útlevelek kiadását a külföldön tartózkodó 18 és 60 év közötti ukrán férfiaknak – közölte az rbc.ua hírportál a kormány április 23-án kiadott 443. számú rendeletére hivatkozva.
A jelentés szerint a kormányhatározat rendelkezése értelmében az ukrán állampolgárok személyigazolványait és útleveleit a 18 és 60 év közötti férfi állampolgára számára az Állami Migrációs Szolgálat területileg illetékes osztályai állítják ki.
„Az ilyen okmányok továbbítása Ukrajna külföldi diplomáciai intézményeihez vagy külön egységeihez kiadás céljából megszűnik” – áll a rendeletben.
Ugyanakkor ezek a követelmények nem vonatkoznak azokra a 18 és 60 év közötti ukrán férfiakra, akiknek joguk van a határátlépésre a hadiállapot idején.
Egyre több országban erősödik az aggodalom a TikTok biztonságossága és a platform Kínához fűződő kapcsolatai miatt. Legutóbb az Amerikai Egyesült Államokban merült fel komolyabban a közösségi oldal betiltásának lehetősége, azonban ezt számos ország már meglépte – számolt be róla az Euronews.
Ausztrália lett a legújabb ország, amely megtiltotta a TikTok használatát a kormányzati eszközökön, a kínai tulajdonú videómegosztó alkalmazást övező kiberbiztonsági aggályok miatt. Az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia és Új-Zéland – amelyek Ausztráliával együtt alkotják az úgynevezett Öt Szem hírszerzési információmegosztó partnerséget – az elmúlt hetekben szintén hasonló lépéseket tett a TikTok ellen.
A szakértők attól tartanak, hogy az alkalmazás letöltésével érzékeny információk kerülhetnek nyilvánosságra, ami kormányzati eszközök esetében különösen kritikus lehet.
A TikTok tagadja azokat a vádakat, amelyek szerint több felhasználói adatot gyűjt, mint más közösségi platformok, és félrevezetőnek nevezte a tiltásokat, mivel szerinte arról bizonyítékok hiányában döntöttek az érintett országok. A platform a kínai technológiai óriás, a ByteDance tulajdonában van, azonban következetesen azt állítja, hogy működése független, és nem oszt meg semmilyen információkat a kínai kormánnyal. Állítása szerint jelenleg is dolgozik azon a projekten, melynek keretében a jövőben az amerikai felhasználói adatokat Texasban tárolja, ezzel teljesen Kína hatókörén kívülre helyezve őket.
Ennek ellenére számos ország továbbra is szkeptikus a platform Pekinghez fűződő viszonyával kapcsolatban. Nem tesz jót ennek a megítélésnek az sem, hogy jó néhány nyugati technológiai cég, köztük az Airbnb, a Yahoo és a LinkedIn is elhagyja Kínát, vagy csökkenti ottani tevékenységét a szigorú helyi adatvédelmi törvény miatt, amely meghatározza, hogy a vállalatok miként gyűjthetnek és tárolhatnak adatokat. A kínai platform mentegetőzése sem tudott meggyőzni sok országot, akik így a TikTok betiltása mellett döntöttek
Észtország távozó informatikai és külkereskedelmi minisztere, Kristjan Jarvan még márciusban úgy nyilatkozott, hogy nem engedik a platform használatát a kormányzati eszközökön. Azt azonban hozzátette, hogy ha egy köztisztviselő a saját, privát eszközein használja a TikTokot, azt nem fogják korlátozni.
Az Egyesült Királyság március 16-án jelentette be, hogy a hivatalos kormányzati eszközökön bevezették a TikTok tiltását. Ezt a brit Nemzeti Kiberbiztonsági Központ jelentése alapján tették meg, amely szerint fennáll a kockázata annak, hogy egyes platformok érzékeny adatokhoz is hozzáférhetnek.
Az Európai Unió intézményei közül több is a TikTok tiltása mellett döntött, a március 20-án életbe lépett szabályozás szerint az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az EU Tanácsa, vagyis a három legfontosabb uniós szerv határozott úgy, hogy a képviselőknek és a személyzetnek egyaránt el kell távolítaniuk az alkalmazást a hivatalos és a privát eszközeikről is.
Franciaországban március 24-i hatállyal minden köztisztviselő hivatali eszközeiről kitiltottak számos alkalmazást, köztük a TikTokot, a Netflixet, és az Instagramot is. Ezzel ez lett az első ország, amely a Netflixet is korlátozza. A privát eszközein viszont bármelyik dolgozó használhatja a fenti alkalmazásokat.
Hollandia olyan formában valósította meg a tiltást, hogy a kormányzati eszközökre semmilyen alkalmazást nem lehet telepíteni, csak olyat, amelynek telepítését külön engedélyezték. A kormány nem nevesített egyetlen konkrét platformot, így a TikTokot sem, azonban kiemelte, hogy fokozott óvatossággal kell kezelni minden alkalmazást, amely olyan országokból származik, mint Kína, Oroszország, Észak-Korea vagy Irán.
Belgium március 10-én jelentette be, hogy legalább hat hónapra kitiltja a TikTokot a szövetségi kormány tulajdonában lévő vagy általa fizetett eszközökről a kiberbiztonsággal, a magánélettel és a félretájékoztatással kapcsolatos aggodalmak miatt. Dánia március 6-án lépte meg ugyanezt.
Olaszország még nem tiltotta ki a platformot, azonban jogsértések miatt többmilliós bírságot szabott ki rá.
Az Amerikai Egyesült Államokban a képviselőház március 13-án elsöprő többséggel fogadta el azt a törvényjavaslatot, amely szerint a TikTok pekingi székhelyű anyavállalatát arra kötelezik, hogy teljesen váljon meg amerikai részlegétől, különben országos tilalmat vezetnek be a platform ellen. A javaslatot azonban a szenátusnak is jóvá kell hagynia, amely korábban ellenezte a TikTok betiltását a szólásszabadságra hivatkozva. A kormányzati eszközökről egyébként már mind az 50 tagállam kitiltotta a TikTokot.
Az amerikai elnök, Joe Biden a közelmúltban elindította saját TikTok-csatornáját, ám később ő is a tiltás mellett érvelt.
Kanada február végén tiltotta meg a kormányzati eszközökön a TikTok használatát, Justin Trudeau miniszterelnök akkor további lépéseket is kilátásba helyezett a rövid videókkal népszerűvé váló platformmal kapcsolatban.
Új-Zéland március végétől tiltja meg a TikTokot a kormányzati alkalmazottak egy részénél, azonban a korlátozás első körben alig 500 emberre vonatkozik majd.
India volt az egyik első ország, amely betiltotta a platformot. Az eset még 2020-ban történt, nem sokkal azt követően, hogy a vitatott himalájai határon indiai és kínai csapatok csaptak össze egymással, húsz indiai katona életét vesztette, többtucatnyian megsebesültek. India akkor úgy döntött, hogy több kínai alkalmazást is biztonsági aggályokra hivatkozva betilt, köztük a WeChat üzenetküldő alkalmazást és a TikTokot is.
Tajvan 2022 decemberében döntött a kínai platform tiltása mellett, miután az FBI arra figyelmeztette Tajpejt, hogy az alkalmazás nemzetbiztonsági kockázatot jelent.
Pakisztán 2020 októbere óta már legalább négy alkalommal döntött a TikTok ideiglenes tiltása mellett, arra hivatkozva, hogy az erkölcstelen tartalmakat népszerűsít. Az afganisztáni tálib kormány 2022 végén határozott arról, hogy megvédi a fiatalokat a félrevezetéstől, emiatt a TikTokot, valamint a PUGB nevű, az amerikai Microsoft által fejlesztett battle royale számítógépes játékot is betiltotta.
A parlamenti képviselők úgy vélik, hogy a megszállók a videók alapján meg tudják határozni az ukrán katonák földrajzi elhelyezkedését.
A Legfelső Tanács első olvasatban elfogadta a katonák és rendőrök szociális védelemhez való jogának biztosításáról szóló törvénytervezetet. A jogok kiterjesztése mellett megtiltják bizonyos információk internetes közzétételét, számolt be Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő Telegramon február 22-én.
A 10313-as számú törvénytervezet olyan rendelkezést tartalmaz, amely szerint a katonai személyzetnek nincs joga a sajtóban és az interneten olyan információkat terjeszteni, amelyek lehetővé teszik (többek között feldolgozás, elemzés és speciális szoftver segítségével való összefoglalás révén):
a katonai létesítmények, katonai egységek és a katonai állományra vonatkozó földrajzi adatok közzétételét;
a harci feladatok jellegre és a végrehajtásukban részt vevő erőkre és eszközökre vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatalát.
A törvényjavaslat ezen túlmenően szabályozni fogja a katonáknak gyermek születése esetén a teljes anyagi támogatás fenntartásával járó egyszeri szabadság megadásának szabályait, valamint a katonák nyugdíjának kérdését.
Az orosz törvényhozók február 12-én terjesztettek elő egy törvényjavaslatot, amely kiterjesztené a meglévő jogszabályok hatályát, amelyek megtiltják az úgynevezett „nemkívánatos” szervezetek működését az országban – írja a The Kyiv Independent.
A „nemkívánatos” szervezetekről szóló törvény 2015 óta létezik, és Vlagyimir Putyin orosz elnök rendszerének vélt ellenfelei, köztük civil szervezetek, független médiumok, emberi jogi csoportok és mások ellen irányul. Jelenleg 137 ilyen szervezet szerepel a „nemkívánatosok” listáján.
A listán szereplő szervezeteknek tilos Oroszországban működniük, és tilos, hogy magánszemélyek vagy más médiumok megosszák a tartalmukat. Az új törvényjavaslat kiterjesztené a listát a külföldi államilag finanszírozott szervezetekre, például az olyan médiumokra, mint a BBC vagy az RFE/RL.
A törvényjavaslat célja a „szankciók, a blokkolt beruházási projektek, a befolyásoló ügynökök képzése, az orosz választásokba való beavatkozás, az etnikai gyűlöletkeltés és még sok minden más elleni küzdelem” – mondta Vaszilij Piszkarev törvényhozó.
Piszkarev hozzátette, hogy a listára nem kerülnek fel olyan ügynökségek, amelyeket közvetlenül külföldi államok irányítanak, és olyan szervezetek sem, amelyeknek Oroszország tagja.
A civil lakosság védelme érdekében Szumi megyében megtiltották a polgári forgalmat az orosz határtól öt kilométeres sávban található útszakaszokon.
A hírt a megyei katonai adminisztráció közölte.
A hivatal közzétette a tilos útszakaszok listáját is, egyes határ menti utakon azonban engedélyezik a közlekedést 7 és 16 óra között májusig, illetve 6 és 19 óra között júniustól októberig.
Ukrajna felfüggesztette a moldáv nyelvű tankönyvek nyomtatását, miután Románia nyilvánosan felháborodását fejezte ki – közölte pénteken az rbc.ua hírportál az ukrán Oktatási és Tudományos Minisztérium közleményére és a Libertatea című román lapra hivatkozva.
A jelentés szerint csütörtökön a román sajtó hívta fel a figyelmet arra, hogy a lembergi Szvit állami kiadó Moldáv nyelv és Moldáv és világirodalom című tankönyveket készít elő kiadásra az Odessza megyei 5. osztályos moldáv tanulók számára. Az Oktatási és Tudományos Minisztérium azonnal bejelentette, hogy jelenleg is folyik a munka annak érdekében, hogy a jelenlegi jogszabályokat összhangba hozzák ezzel azzal a döntéssel, amely a moldáv nyelv kifejezés helyett a román nyelv kifejezést használja Ukrajnában.
„Külön megjegyezzük, hogy a kormány minden további rendeletét a megállapodások figyelembevételével fogadják el. És fegyelmi felelősség terhel minden olyan köztisztviselőt, aki megengedi a kormány határozatának megsértését” – hangsúlyozta az Oktatási és Tudományos Minisztérium.
A tárca tájékoztatása szerint a sajtóban közölt tények a nyomtatott tankönyvekkel kapcsolatban az idén májusban nyomtatásra engedélyezett példányokra vonatkoznak. Ezeknek a tankönyveknek a példányszámát pedig nyáron határozták meg, még a döntés előtt, hogy megszűnik a moldáv nyelv kifejezés használata.
„A mai napon Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériuma leállította ezeknek a tankönyveknek minden további nyomtatását. Kidolgozza azt a mechanizmust is, hogy a korábban nyomtatott példányokat román nyelvű tankönyvekre cseréljék” – hangsúlyozta a tárca.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy a múlt hónapban az ukrán hatóságok a román kormánnyal folytatott megbeszélésen megígérték, hogy felhagynak a mesterségesen kreált moldáv nyelv kifejezés használatával.
