Június 17-én ünnepélyes keretek között megkezdődött az aknaszlatinai sóbánya monitoringozására, és a környezetvédelmi katasztrófa elkerülése céljából létrehozott REVITAL 1 környezetvédelmi projekt kivitelezése. A projekt határokon átnyúló európai uniós finanszírozású, melynek első lépéseként egy Miskolci Egyetem által kifejlesztett robottechnikát engedtek le a bánya mélyére, ezzel megkezdve a geológiai kutatásokat.
A REVITAL 1 Magyarország–Szlovákia–Románia és Ukrajna határon átnyúló európai uniós együttműködési projektje. A program fő felelőse a Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás (Tisza ETT), emellett partner a Miskolci Egyetem, Aknaszlatina önkormányzata, Máramarossziget önkormányzata, a Kassai Műszaki Egyetem, Ukrajna Nemzeti Tudományos Akadémia Földtudományi Intézete.
Fő célja, hogy megalapozza az aknaszlatinai sóbánya és a környező területek revitalizációs folyamatának megteremtését a határokon átnyúló együttműködés elmélyítésével.
A mostani esemény során magyarországi fejlesztésű robottechnikát alkalmazva kezdték meg a bánya monitoringozását. Az UNEXMIN GeoRobotics segítségével olyan víz alatti üregeket tudnak felmérni a szakemberek, amely a bányák mélyén helyezkednek el, és pontos háromdimenziós térképet, valamint geológiai adatokat tudnak begyűjteni.
Seszták Oszkár, a Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Közgyűlés elnöke, a TISZA ETT társelnöke elmondta: „Aknaszlatinát egy nagy fokú környezetvédelmi katasztrófa fenyegeti. Pontos képet szeretnénk kapni a projekt keretében arról, hogy milyen a katasztrófa mértéke, milyenek a paraméterei, ezért egy olyan projektet valósítunk meg, amely által meg tudjuk, mi történik a bánya belsejében. Több mint egymillió euró értékű európai uniós pályázati projekt eredményeképpen jött létre a REVITAL 1 program. Biztos vagyok benne, hogy az itt összegyűjtött eredmények által olyan intézkedéseket tudunk majd végezni, amelyek a károkat felszámolják” – fogalmazott Seszták Oszkár.
„A mai napon a Miskolci Egyetem által kifejlesztett robottechnika leengedése történt meg a sóbányába, amelynek több része korábban beomlott. Ez egy hatalmas határon átnyúló eredmény. A robottól azt várjuk, hogy már az első pillanattól kezdve fontos adatokat küld, amely által sikerül majd felszámolni ezt a környezetvédelmi katasztrófát” – fogalmazott Buhajla József ungvári magyar főkonzul.
Balázs Ilma projektvezető, a Geogold Kárpátia Kft. geológusmérnöke vázolva a projektek elmondta: „Jelenleg az első szakaszban vagyunk, ami főleg terepi mérésekből áll, vagyis az alaphelyzet megállapítását jelenti. Az archív adatok régiek, orosz nyelvűek, nagyon titkosak, tehát meg kell állapítanunk, hogy egyáltalán miből induljunk ki. Ha a robotnak sikeres útja lesz – és reméljük, hogy nem akad meg, hiszen nem lehet tudni, hogy a bányajáratokban milyen kábelek, esetleg gépek vannak – abban az esetben feltérképezheti a járatok állapotát, valamint azt is fel lehetne mérni, hogy mennyi víz van benne, mivel mintát is fog tudni venni, akkor azt is meg lehet állapítani, hogy mennyire sós, hogyan változik ez a koncentráció” – mondta Balázs Irma. A szakember szerint a következő lépésként – amikor minden földtani információt sikeresen begyűjtöttek – a hidrodinamikai elemzés indulhat meg, ami olyan szituációkat tud szimulálni, melyek során azt kutatják, mi történik, honnan jön a felszín alatti vízáramlás. „Miután a sok adat megvan, egységesítjük, megszületik egy stratégia, amelyben különböző javaslatok lesznek téve, hogy mit kellene tenni akár a bánya újraindításához, esetleg felszámolásához. Egy végleges monitoringrendszert fogunk tervezni, ez a REVITAL 1. Amennyiben kapunk további támogatást, akkor történik a megvalósítása annak, amit most feltérképeztünk, s az már a REVITAL 2 lenne” – fogalmazott a szakember.
Kocserha János Aknaszlatina alpolgármestere szerint a település lakosai számára ez a pályázat nagyon fontos, mivel felméri az ökológiai helyzetet, a talajviszonyokat, az omlásokat, és kialakít egy olyan monitoringrendszert, amely által talán arra is esély nyílhat, hogy újra megnyitják a bányákat.
A sajtókonferenciát követően megtörtént az ünnepélyes robottechnika leengedése, melynél számos megyei és külföldi tisztviselő is jelen volt.
Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő június 16-án nagyszabású online konferenciát szervezett Határokon átnyúló összefogással a tiszta Tiszáért címmel, melynek legfőbb célja a tiszai szennyeződés hatalmasra duzzadt problémájának nemzetközi és európai uniós szinten való ismertetése, illetve hatékony megoldások keresése közösen.
A rendezvényt Bocskor Andrea nyitotta meg, aki kiemelte: a Tisza öt országot érint, ezért a folyó szennyezettségének megszüntetéséhez szükség van a határokon átívelő nemzetközi összefogásra és az Európai Unió támogatására egyaránt. „A tiszta Tisza és a tiszta Kárpátalja egy olyan erőforrása lehet az Európai Uniónak, Ukrajnának és az egész régiónak, amelyre érdemes nemcsak odafigyelni, hanem tenni is érte” – szögezte le a kárpátaljai származású politikus.
A TV21 Ungvár csatorna Tisz(t)a Víz című riportfilmje – amely világosan szemlélteti a szóban forgó problémát – bemutatását követően az első panelbeszélgetésben rátértek az Európai Unió környezetpolitikájára, valamint azon uniós eszközök és programok bemutatására, amelyek a határokon átnyúló vízszennyezés kezelésére és az érintett folyók ökoszisztémájának védelmére irányulnak. Elsőként Bettina Doeser, az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága Vízminőség Osztályának vezetője érintette az európai zöld megállapodás és vízpolitika kérdéskörét. Elhangzott, hogy a Keleti Partnerség Program keretében az Unió kiemelten támogatja Ukrajnát a környezetvédelem terén felmerülő gondok orvosolása érdekében, azonban bőven van még tennivaló helyi, regionális és kormányzati szinten, illetve a végrehajtás mechanizmusában egyaránt.
Fontos észrevételekkel gazdagította a konferenciát Markku Markkula, a Helsinki Régió és a finn Espoo Városi Tanács elnöke, a Régiók Európai Bizottságának tagja. Kárpátalja tekintetében sokrétű megoldásra van szükség, azonban a Helsinki Régió példáját követve vidékünk is mintarégiójává válhat Ukrajnának és Közép-Európának.
A második panelben a Tisza szennyeződésének veszélyeire és következményeire, a határon átnyúló problémára és vízvédelmi, hulladékkezelési megoldásaira hívták fel a figyelmet. Dr. Kolozsvári István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Fodor István Kutatóközpontjának vezetője A Tisza felső szakaszának élőhelyi sokszínűségét veszélyeztető hatások lehetséges következményei és az értékmegőrzés lehetőségei címmel tartott lényegre törő előadást, amelyben emlékeztetett: a folyó szennyeződése nem napjainkban öltött ilyen hatalmas méreteket, már évekkel ezelőtt találkozhattunk a problémával, amely a Tisza élővilágára is hatást gyakorol.
Olekszandr Bilak, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal Euroregionális Együttműködési Osztályának vezetője előadásában bemutatta, milyen regionális szintű környezeti monitoring, valamint hulladékgazdálkodási stratégia valósul meg Kárpátalján. Elhangzott, hogy fontos feladat hárul a kistérségek önkormányzataira a szemétgazdálkodás megoldása kapcsán, mely által nem kerül a Tiszába és a természetbe a hulladék.
A Tisza és a Szamos folyókon érkező kommunális hulladék eltávolításáról Veres József, a Nyíregyházai Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztályának vezetője osztotta meg tapasztalatait, kiemelve, hogy az igazgatóság milyen erőfeszítéseket tesz a folyókon érkező hulladékok káros hatásainak csökkentése érdekében. Veres József elmondta, 2019-ben adódott a lehetőség arra, hogy megvalósítsanak egy hulladékmentesítő projektet 1,3 milliárd forint összegű magyarországi forrásból. Ennek lényege, hogy két fő elem száll szembe a hulladékok káros hatásaival: egyrészt fontos az érkező hulladékok észlelése, amelyek kihelyezett kamerák segítségével történik, másrészt meghatározók azok a műszaki létesítmények, betonozott felületek, ahol a hulladék felfogható, válogatható és további kezelésre elszállítható.
A Tisza ETT az első olyan európai területi társulás, amely egy uniós (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) és egy nem uniós régiót (Kárpátalja) hozott össze, s amelynek lehetősége van olyan európai uniós pályázatok benyújtására, amelyek a határ menti problémák közös kezelésére szolgálnak. Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés és a Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás (Tisza ETT) elnöke Az aknaszlatinai sóbánya helyzetfeltárása a REVITAL projekt keretében címmel tartott előadást, amelyben aláhúzta, hogy a REVITAL I nevű projekt célkitűzése a sószennyezés csökkentése és a Tisza természeti erőforrásainak megőrzése az aknaszlatinai bánya területének és környezetének revitalizálásával és a környezet fenntartható használatának megerősítésével a határövezetben, ugyanis ezen terület legnagyobb szennyező forrása a só, ami vízben oldódik és a folyóba kerülve eléri az összes érintett országot. Elmondta továbbá, hogy 2021. június 17-én egy sajtókonferenciát követően bevetésre kerül egy nemzetközi kutatók által kifejlesztett speciális robot az UNEXMIN projekt keretében, amely leereszkedve a bányajáratokba összegyűjti és értékeli a szakemberek számára eddig nem hozzáférhető információkat a mélyben zajló veszélyes geológiai folyamatokról.
Mykhailo Dankanych, a Kárpátalja Regionális Fejlesztési és Határon Átnyúló Együttműködési Ügynökség vezetője ismertette a Tid(y) Up projektet, a Dunába ömlő folyók mikro- és makroműanyag-szennyezés problémájának elemzését kárpátaljai szemszögből.
A környezettudatosság és a civil szervezetek, aktivisták szerepe a környezetvédelemben című harmadik panelben elsőként Hankó Gergely, a PET Kupa projektvezetője számolt be a Tisza hulladékmentesítésének lehetőségeiről, az eddigi eredményekről és tapasztalatokról. Az előadó tájékoztatott arról, hogy a PET Kupa keretében az elmúlt kilenc év alatt a több száz önkéntes munkájának köszönhetően többek között 171 tonna folyami hulladékot sikerült begyűjteniük, 282 területet tisztítottak ki, létrehoztak három lebegő kikötőt és egy folyami kajakot 100% újrahasznosított hulladékból. Ez csak egy része a munkájuknak, amelyet napjainkban is végeznek.
Ljasuk Dimitrij környezetvédelmi aktivista, A Tisza nevében című dokumentumfilm megalkotója a közelmúltban bemutatott filmjéről tartott előadást. Kifejtette, hogy a fő motivációja az, hogy szerinte a mai ember eltávolodott a természettől, ezért ő filmjeivel újra össze szeretné őket hozni. A filmet elsősorban azért készítette el, mert meg akarta mutatni, hogy az emberek mit tesznek a folyóval, felébreszteni a lakosságot és a döntéshozókat, megoldást keresni és mutatni a problémára, ezáltal elősegíteni a változást. A filmet eddig több mint 1 millióan látták.
A Tiszta Kárpátalja programhoz csatlakozott a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ifjúsági Szervezete is, amelynek elnöke, Dobsa István számolt be az eddigi eredményekről és a jövőbeli tervekről. Először 2017 tavaszán hirdették meg a mozgalmat a környezeti nevelés hangsúlyozása és az önkéntesség fontosságára való felhívás céljából, s ez idáig mintegy 5,3 tonna hulladékot gyűjtöttek össze. Következő akciójukat június 24–26. között szervezik meg a Tisza mentén.
A konferenciát Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője összegezte. Aláhúzta, hogy nagyon sokan tettek azért, hogy felhívják a figyelmet a problémára, ugyanakkor sokan tettekben is mutattak fel megoldási lehetőségeket. A résztvevők előadásaikban rámutattak a legégetőbb problémára, amely a szilárd hulladékok nem megfelelő kezelése Kárpátalján. Rendkívül fontos az emberek tájékoztatása is, amelyek meg kell, hogy változtassák a hozzáállásukat a problémához. A KMKSZ elnöke biztosította a résztvevőket, hogy javasolni fogja egy megyei program kidolgozását a szilárd hulladékok kezelésére, továbbra is szorgalmazni fogja az együttműködést, valamint támogatni fogják a KMKSZ részéről azokat a kezdeményezéseket, amelyek arra irányulnak, hogy a településeken legyenek szemétfeldolgozó udvarok.
A konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadtak el.
A rendezvény valóban égető kérdésekre fókuszált: felhívta a figyelmet a Tisza nagymértékű szennyezettségének problémájára, s megoldást keresve ennek megszüntetésére szakértők számoltak be tervekről, projektekről, amely csak együttműködéssel valósulhat meg hatékonyan.
Áldott Karácsonyt és örömökben, szeretetben gazdag új évet kívánok! ???Bízom abban, hogy idén Karácsonykor határon innen és túl a szívekben megszületik a valódi béke és szeretet! ❤️
Posted by Bocskor Andrea on Wednesday, December 23, 2020
Bocskor Andrea, a Fidesz európai parlamenti képviselője nagyszabású online konferenciát szervez Határokon átnyúló összefogással a tiszta Tiszáért címmel. A konferenciát 2021. június 16-án, szerdán közép-európai idő szerint 10.00 és 12.00 óra között rendezik meg.
Az esemény égető kérdésekre fókuszál: felhívja a figyelmet a Tisza hulladékkal való szennyezettségének problémájára, továbbá keresi a megoldásokat a folyó szennyezettségének megszüntetésére.
A Tisza Közép- és Kelet-Európa egyik fő folyója, mely a Dunába torkollik, és öt országot érint: Ukrajnát, Magyarországot, Romániát, Szerbiát és Szlovákiát. A folyó fokozott veszélyben van, hiszen a Tisza és mellékfolyói olyan mértékű szennyeződést, hulladékot hoznak, mely ellen a védekezés rendkívüli erőfeszítéseket igényel az országoktól és az érintett régióktól. A konferencia a Tiszára koncentrálva elsődlegesen uniós tisztviselők, kárpátaljai és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei helyi és regionális képviselők, közigazgatási és vízügyi szakemberek, civil szervezetek és aktivisták bevonásával környezettudatossági és fenntarthatósági kérdésekre összpontosít.
A konferencia célja a tiszai szennyeződés problémájának nemzetközi és európai uniós szinten való ismertetése; a környezetvédelem, a tudatosság és a fenntarthatóság fókuszba helyezése elsődlegesen a Tisza kapcsán szakemberek, közigazgatási és vízügyi szakértők, illetve hivatalok, civil aktivisták bevonásával. Emellett célul tűzték ki annak feltárását, hogy milyen állami, önkormányzati és társadalmi intézkedések, kezdeményezések történtek és történnek a probléma orvoslására, milyen törvények szabályozzák a környezetvédelmet Ukrajnában és a szomszédos országokban, milyen határon átívelő európai uniós és magyarországi kezdeményezések, projektek segítik és segíthetik hatékonyabban a helyzet megoldását. A konferencia szervezői arra is törekszenek, hogy megismerjék az EU szerepvállalását a vele szomszédos országokban előforduló környezeti problémákat illetően, milyen szintű beavatkozás lehetséges a részükről, milyen szakértői és pénzügyi támogatásra van szükségük a régióknak a környezetvédelmi küzdelmeik során, és milyen szerepe lehet az Európai Uniónak a megelőzés és a helyzet javítása szempontjából. Emellett szeretnék felmérni a környezetszennyezés folyókra, állat- és növényvilágra gyakorolt hatását.
Az eseményre Zoom videokonferencia keretében kerül sor magyar, angol és ukrán nyelven.
A konferenciára való regisztráció linkjeittvagy Bocskor Andrea képviselői Facebook-oldaláról érhető el.
Áldott Karácsonyt és örömökben, szeretetben gazdag új évet kívánok! ???Bízom abban, hogy idén Karácsonykor határon innen és túl a szívekben megszületik a valódi béke és szeretet! ❤️
Posted by Bocskor Andrea on Wednesday, December 23, 2020
A Palackorrú Lebegő Kikötő története - Az összeszerelésEljött ez a nap is...vízre bocsátottuk az első palackorrú kikötőnket :) Tiszai palackokon úszik, a fedélzet pedig tiszai újrahasznosított műanyag. A fiúk egész nap keményen dolgoztak, de nem állnak meg mert a héten 3 kikötőt kell összeszerelniük. Tiszakóródon lesz az első hivatalos megnyitó amit majd Zsurk és Záhony követ :) Tartsatok velünk! vízre fel!#palackorru #lebegokikoto #petkupa #tisza
Ukrajna és Magyarország megbízottjai tárgyalást folytattak a napokban a HUSKROUA 2014–2020 határon átívelő programról, melyen a Tisza és a Túr folyók kiöntésének megakadályozásáról és az árvizek megelőzéséről tanácskoztak.
Az ukrán fél jelentős munkálatokat folytatott a Tisza balparti töltéseinél Tiszahétényen és Tekeházán, ezenkívül megkezdődtek a munkálatok egy árvízellenes központ létrehozása terén Tiszabökényben.
A projekt magyarországi területén a vízgazdálkodási létesítmények rekonstrukciójának munkálatai zajlottak, és megkezdődtek a magyar hidraulikus építmények építési munkálatai is.
A találkozón a felek megtekintették a Tiszahétény–Tekeháza részen végzett munkálatokat, valamint tárgyalást folytattak a további teendőkről.
A Palackorrú Lebegő Kikötő története - Az összeszerelésEljött ez a nap is...vízre bocsátottuk az első palackorrú kikötőnket :) Tiszai palackokon úszik, a fedélzet pedig tiszai újrahasznosított műanyag. A fiúk egész nap keményen dolgoztak, de nem állnak meg mert a héten 3 kikötőt kell összeszerelniük. Tiszakóródon lesz az első hivatalos megnyitó amit majd Zsurk és Záhony követ :) Tartsatok velünk! vízre fel!#palackorru #lebegokikoto #petkupa #tisza
Tíz ívhíd közül választotta ki a közönség a nyertest, a szolnokiak örülhettek a győzelemnek.
A szolnoki Tiszavirág híd lett az év legszebb hídja – derült ki Szalay Ferenc, szolnoki polgármester Facebook-posztjából.
Az idei mezőnyben tíz ívhídra lehetett szavazni, a szolnoki mellett többek közt a Tisza-tónál lévő Eger patak feletti kerékpáros hídra, a Klatsmányi hídra a Mosoni-Duna felett, vagy Mecseknádasdon a Varasdi völgy 30 méteres mélysége felett átívelő Varasdi völgyhídra.
A közönségszavazás nyertesét május 11-én, a Közlekedési Kultúra Napján hirdették ki, az Év Hídja Díjat a szolnoki Tiszavirág híd kapta.”Fantasztikus volt az összefogás, rengetegen szavaztak szolnokiak és nem szolnokiak, szívből köszönünk minden voksot, amely a dobogó első fokára repítette Szolnokot” – írta posztjában a polgármester.
Kedves Maszk, goodbye! Megvan az ötmilliomodik beoltott, közterületen nem kell többé maszkot viselni // Dear Mask, goodbye! We have vaccinated 5 million Hungarians. Mask-wearing is no longer obligatory in public spaces
A Palackorrú Lebegő Kikötő története - Az összeszerelésEljött ez a nap is...vízre bocsátottuk az első palackorrú kikötőnket :) Tiszai palackokon úszik, a fedélzet pedig tiszai újrahasznosított műanyag. A fiúk egész nap keményen dolgoztak, de nem állnak meg mert a héten 3 kikötőt kell összeszerelniük. Tiszakóródon lesz az első hivatalos megnyitó amit majd Zsurk és Záhony követ :) Tartsatok velünk! vízre fel!#palackorru #lebegokikoto #petkupa #tisza
Ezt a Máramaros megyei tanács alelnöke ismerte el, miközben az illetékesek még mindig hulladékmentesítési programokon törik a fejüket.
„Olyanok vagyunk, mint a rossz felső szomszéd egy tömbházban, aki mindig eláztat: mi a magyar szomszédokat folyamatosan elárasztjuk szeméttel” – ezt Radu Trufan, a Máramaros megyei tanács alelnöke foglalta össze egy őszinteségi rohamában, aki úgy tudja, Romániából percenként legalább 50-70 PET-palack úszik át Magyarországra a Tiszán és a Szamoson,
ez pedig „igen nagy szégyen ránk nézve”. A hatóságok megannyi botrány után még mindig hulladékmentesítési programokon törik a fejüket, hatékony megoldás azonban még mindig nem született, a lakosság pedig továbbra is a vízfolyások árterében szokta lerakni a szemetet. Trufan szerint
nem ártana mozgó gátakat létrehozni a két folyón, amelyek legalább fenntartanák a vízbe dobott hulladékok egy részét.
Arról a Főtér korábban is beszámolt, hogy Áder János magyar köztársasági elnök tavaly levélben kérte román kollégáját, Klaus Iohannist és Ukrajna elnökét, Volodimir Zelenszkijt, vessék latba befolyásukat, hogy sikerüljön „megnyugtató megoldást” találni a két ország területéről a folyókon keresztül Magyarországra áradó szemét ügyében.
A hulladékszennyezés már ott tart, hogy a Magyarországon 2019-ben üzembe helyezett hulladékmentesítő rendszer sem bírja már a a határon túlról növekvő mennyiségben érkező szemétáradatot.
Not only does tobacco ? kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
Hétfőn Záhonyból elrajtolt a 8. PET Kupa mezőnye. Az újrahasznosított anyagokból készült hajók legénysége a következő egy hétben a Tisza Záhony és Tokaj közötti szakaszát várhatóan több tonna folyami hulladéktól szabadítja meg.
Helmeczi László polgármester (k) beszédet mond a Tiszai PET Kupa megnyitóján Záhonyban 2020. augusztus 3-án. Mellette Tamás Zsolt, a PET Kupa versenyigazgatója (b) és Hizó Ferenc közszolgáltatási fejlesztésekért felelõs helyettes államtitkár (j). Fotó: MTI/Balázs Attila
Az indulás előtt tartott megnyitón Hizó Ferenc, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közszolgáltatási fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára elmondta: a kezdeményezés azért különösen innovatív, mert környezetszennyező anyagok felhasználásával küzd a környezetszennyezés ellen.
A PET Kupa sikerének kulcsa, hogy a hulladékszedést és újrahasznosítást szórakoztató, inspiráló és csapatépítő tevékenységgé, életre szóló kalanddá teszi – fogalmazott a helyettes államtitkár. Hozzátette, hogy a saját kezűleg megépített, figyelemfelkeltő PET-hajók jó példák arra, hogyan válhat a hulladék hasznos alapanyaggá.
Molnár Attila Dávid, az ötletgazda Természetfilm.hu Egyesület elnöke arról beszélt, hogy az idei rendezvény mintegy 160 résztvevője ott folytatja, ahol tavaly abbahagyta: 2019-ben a Tivadar és Záhony közötti csaknem nyolcvan kilométeres szakaszon szabadították meg a folyót a műanyag és egyéb hulladéktól. A megtisztított folyószakasz a vízügyi hatóság és a rendőrség segítségével tiszta maradt, mivel a külföldről érkező hulladéktömeget már a szakemberek meg tudják állítani, így a partszakaszok ténylegesen hulladékmentessé váltak.
A vízitúrázók tehát tiszta helyre jöhetnek vissza, ez az első év a kupa történetben, amikor ezt elmondhatjuk – tette hozzá az egyesület elnöke.
Önkéntesek eveznek a Tiszai PET Kupa megnyitója után Záhonyban 2020. augusztus 3-án. A PET Kupán 160 résztvevő 11 PET-hajóval Záhony és Tokaj között tisztítja meg a műanyag hulladéktól a Tiszát. Fotó: MTI/Balázs Attila
A versenyben induló tizenegy hajó és az őket kísérő vízimentők három egysége a szintén hulladékból készült záhonyi lebegő kikötőből rajtolt el hétfő délelőtt. A napi 10-20 folyamkilométeres vízi távok megtétele után más-más helyszíneken köt ki a flotta. A szárazföldi programokon a Tisza kulturális kincseiről, természetrajzáról és a hulladék újrahasznosításáról tartanak előadásokat, ismeretterjesztő és szórakoztató vetélkedőket, amelyekre az érdeklődőket is várják. Az augusztus 5-i pihenőnapon Cigándra és a Bodrogközbe kirándul a csapat, az eredményhirdetést és zárókoncertet augusztus 8-án tartják meg a rakamazi kempingben.
A mezőnyben az új egységek mellett több visszatérő csapat van: versenyez például az Aztakeservit kalózhajója, a gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztivál hajója, de ismét elindult a PET Kupa alapító hajója, a Tisza2, de ott van a vízen a vízügyi igazgatóságok által kiemelt folyami hulladékból készített Plasztikladik is.
Önkéntesek az egyik PET-hajón a Tiszai PET Kupa megnyitója előtt Záhonyban 2020. augusztus 3-án. Fotó: MTI/Balázs Attila
A résztvevők munkáját magyar nyelvű hulladéktérképező mobilapplikáció és online tiszai hulladéktérkép támogatja. Az összeszedett hulladékokat a kupa önkéntesei átválogatják és tömörítik, majd a még hasznosítható anyagok a hulladékfeldolgozókhoz kerülnek. A verseny idei fővédnöke Áder János köztársasági elnök, fő támogatója pedig az Innovációs és Technológiai Minisztérium.
A PET kupa résztvevői 2019-ben mintegy nyolc-tíz tonna hulladéktól mentesítették a Felső-Tisza Tivadar és Záhony közötti szakaszát.
A Palackorrú Lebegő Kikötő története - Az összeszerelésEljött ez a nap is...vízre bocsátottuk az első palackorrú kikötőnket :) Tiszai palackokon úszik, a fedélzet pedig tiszai újrahasznosított műanyag. A fiúk egész nap keményen dolgoztak, de nem állnak meg mert a héten 3 kikötőt kell összeszerelniük. Tiszakóródon lesz az első hivatalos megnyitó amit majd Zsurk és Záhony követ :) Tartsatok velünk! vízre fel!#palackorru #lebegokikoto #petkupa #tisza
Szerdán Mártélyon a Tiszából gyűjtött, folyami műanyag hulladékból készült ladikot bocsátottak vízre, melyet Szabó László helybéli asztalosmester készített – informálta szerdán az MTI-t Dóra Szilvia, a PET Kupa kommunikációs vezetője.
Szabó László ladikkészítő mester, Molnár Attila Dávid ötletgazda és önkéntesek vízre teszik az első Tiszai Plasztik Ladikot Fotó: Rosta Tibor/MTI
A plasztikladik építésénél a megszokott fa helyett folyami hulladékból préselt műanyag deszkákat használtak. A főleg polipropilénből és polietilénből készült deszka jól megmunkálható, hasonlóan fűrészelhető, fúrható, gyalulható és csavarozható, mint a hagyományos deszka.
A plasztikladik a PET Kupa ötletéből született meg, az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásának köszönhetően. A PET Kupa már több mint 70 tonna hulladéktól mentesítette a Tiszát, melynek több mint fele a különféle hasznosítási módoknak – és az aprólékos válogatásnak – köszönhetően visszajutott a körforgásba.
A ladik készítésének egyik célja, hogy jó példát mutasson a felvízi országoknak a hulladékgyűjtésre, és -hasznosításra, remélve, hogy a közeljövőben megoldódik a tiszai hulladékprobléma, és kiépül a szükséges infrastruktúra a vízgyűjtő teljes területén.
Napjainkban nagyon kevés mester van a Tisza-mentén, aki kellő tapasztalattal rendelkezik a hagyományos ladikok építése terén, és többségük 60 év feletti. A prototípust Szabó László mártélyi mester készítette el, aki fából már több száz ladikot megépített.
Molnár Attila Dávid, a PET Kupa társalapítója, a plasztikladik ötletgazdája kifejtette, azért nem öntik ki, vagy fröccsöntik a ladikot, mert nem szeretnék, ha egy olyan ősi mesterség, mint a tiszai hajóépítés, teljesen veszendőbe menne. Ezt az újszerű, időtálló anyagot, a műanyag deszkát a szakemberek a megszokott eszközeikkel meg tudják munkálni, és a ladiképítés hagyománya ebben a formában is tovább élhet.
Több tonnányi mikroműanyagot sodor a szél az óceánokba egészen az Antarktiszig. A számítások szerint évente akár 140 ezer tonna mikroműanyag kerülhet a szárazföldi közlekedésből a vizekbe. Egy nemzetközi kutatócsoport a Nature Communications című tudományos folyóiratban mutatta be eredményeit.
Az utakon zajló közlekedés a műanyagrészecskék egyik igen jelentős forrása. A gumiabroncsok kopása révén globálisan átlagosan 0,8 kilogramm kerül be fejenként évente a környezetbe, tehát összességében 6,1 millió tonna, vagyis a világszintű műanyagtermelés két százaléka. Ehhez jön még további 500 ezer tonna a fékbetétek kopása miatt.
A szárazföldi közlekedésből származó legkisebb műanyagrészecskék jelentik a teljes globális mikroműanyag-terheltség egyharmadát. Nagy része az Egyesült Államok és Észak-Európa sűrűn lakott régióiból, valamint Délkelet-Ázsia erősen városiasodott területeiről származik.
A sötét részecskék hatására ráadásul a hó- és jégtömegek gyorsabban olvadnak, mivel általuk csökken a felszín által visszavert napfény mennyisége. Hasonló hatása van az Arktisz környékén lerakódó koromnak.
A Palackorrú Lebegő Kikötő története - Az összeszerelésEljött ez a nap is...vízre bocsátottuk az első palackorrú kikötőnket :) Tiszai palackokon úszik, a fedélzet pedig tiszai újrahasznosított műanyag. A fiúk egész nap keményen dolgoztak, de nem állnak meg mert a héten 3 kikötőt kell összeszerelniük. Tiszakóródon lesz az első hivatalos megnyitó amit majd Zsurk és Záhony követ :) Tartsatok velünk! vízre fel!#palackorru #lebegokikoto #petkupa #tisza
A Tiszából gyűjtött hulladéknak találtak új funkciót, ezáltal pedig három partmenti település vált könnyebben elérhetővé.
Az idén is megrendezett PET Kupa szakemberei és önkéntesei az Aktív Magyarország Program támogatásával építettek palackokból kikötőket, hogy egyrészt ezzel hasznosítsák újra a Tiszából gyűjtött hulladékot, másrészt, hogy népszerűsítsék a Tisza és a partmenti települések egyébként nehezen elérhető látnivalóit. A kikötők Tiszakóród, Zsurk és Záhony partján épültek fel.
A tiszai falvakat, látványosságokat gátak és sűrű ártéri erdők választják el a vízitúrázóktól, kikötési hely alig-, információs tábla is elvétve akad, ezért volt szükség a Palackorrú Lebegő Kikötőkre keresztelt mini pontonokra. A műanyagból készült kikötők a vízi utak és a parti látnivalók között nyitnak átjárókat.
A Palackorrú Lebegő Kikötő története – Az összeszerelésEljött ez a nap is…vízre bocsátottuk az első palackorrú kikötőnket :) Tiszai palackokon úszik, a fedélzet pedig tiszai újrahasznosított műanyag. A fiúk egész nap keményen dolgoztak, de nem állnak meg mert a héten 3 kikötőt kell összeszerelniük. Tiszakóródon lesz az első hivatalos megnyitó amit majd Zsurk és Záhony követ :) Tartsatok velünk! vízre fel!#palackorru #lebegokikoto #petkupa #tisza
A kikötők egy speciális eljárással készültek. A Tiszából gyűjtött, szelektált és aprított műanyag hulladékból először préselt hulladéklemezeket gyártottak, majd ezekből méretre vágták a műanyag pallókat. A műanyag palackok kupakjait, a mosószeres flakonokat és az üdítőitalos rekeszeket gyakran vegyes anyagokból gyártják, így ezeket csak megfelelő technológia alkalmazása mellett lehetett szétválasztani. Az eljárás során a propilént és az etilént kellett elkülöníteni, hogy aztán az etilént magas hőmérsékleten megolvasszák, és nagy nyomáson lemezzé préseljék.
A kikötő stabilitását fémszerkezet adja, lebegőképességét pedig a Tiszából kigyűjtött pillepalackok biztosítják. Sok kis PET-palack együtt hatalmas felhajtóerőt tud kifejteni. A PET Kupa zászlóshajója, a pillepalackokon lebegő PETényi, két tonna hulladékot is elbír a fedélzetén. A megépítésekor szerzett tapasztalok alapján készültek el a Palackorrú Lebegő Kikötő tervei.
A Palackorrú Lebegő Kikötő története - Az összeszerelésEljött ez a nap is...vízre bocsátottuk az első palackorrú kikötőnket :) Tiszai palackokon úszik, a fedélzet pedig tiszai újrahasznosított műanyag. A fiúk egész nap keményen dolgoztak, de nem állnak meg mert a héten 3 kikötőt kell összeszerelniük. Tiszakóródon lesz az első hivatalos megnyitó amit majd Zsurk és Záhony követ :) Tartsatok velünk! vízre fel!#palackorru #lebegokikoto #petkupa #tisza
A Palackorrú Lebegő Kikötő története - Az összeszerelésEljött ez a nap is...vízre bocsátottuk az első palackorrú kikötőnket :) Tiszai palackokon úszik, a fedélzet pedig tiszai újrahasznosított műanyag. A fiúk egész nap keményen dolgoztak, de nem állnak meg mert a héten 3 kikötőt kell összeszerelniük. Tiszakóródon lesz az első hivatalos megnyitó amit majd Zsurk és Záhony követ :) Tartsatok velünk! vízre fel!#palackorru #lebegokikoto #petkupa #tisza
A műanyagok a világ óceánjainak legmélyebb pontjáról is sértetlen állapotban kerülnek elő, vagyis megdöbbentő távolságokra képes eljutni a hulladék. Idén a Tiszán egy magyarországi projekt a PET-palackok terjedését figyeli.
Két évig követhető Táltos, Villám, Táncos és Pompás
GPS-jeladókkal felszerelt PET palackokat indítottak útjukra a Felső-Tiszán, a Hulladékmentes Tisza projekt keretében. A fejlesztett eszközök akár két éven keresztül is szolgálhatják működésükkel azt a kutatást, amely a folyón terjedő hulladék útját követi nyomon.
A Vásárosnaménynál az áradó Tiszába dobott négy palack a PET Kupa hulladékmonitoring programját segíti. Az elektronikusan jelölt palackok (Táltos, Villám, Táncos és Pompás) internetes névadó kampányban kapták a nevüket. A programban a PET Kupa szakemberei mellett a Felső-Tiszai Búvár és Mentő Egyesület tagjai is részt vettek.
Áradásról áradásra sodródnak
Eddig is tudni lehetett, hogy a műanyag palackok az árral érkeznek és nagy részük hulladékként rakódik ki az ártéri erdőkben, amit azonban máig nem tudnak a szakemberek, hogy milyen gyorsan halad a szennyeződés és mekkora távolságot tesznek meg a pillepalackok.
Az sem világos jelenleg, hogyha a palackok egyszer valahova lerakódtak, mekkora az esély arra, hogy a következő áradás tovább viszi őket.
Palackposta
Tavaly májusban engedtek el pár PET palackot bennük egyszerű, papírra írt üzenetekkel, remélve, hogy még hallanak róluk. Az egyiket 2019 decemberében megtalálták Kiskörén, közvetlenül a duzzasztómű fölött.
Ez volt az első kézzelfogható bizonyíték arra, hogy a műanyag szennyeződés egy éven belül akár folyamkilométerek százait is meg tudja tenni.
Sokkolta a közvéleményt 2019-ben a hulladéksziget
Az is fontos információ, hogy nem jutott tovább Kiskörénél, jelezve, hogy a duzzasztómű tényleg védvonalként védte a folyó alsó szakaszait a szennyezéstől.
A vízen a két helyszín közötti távolság több mint 280 folyamkilométer, amit ez a palack alig pár hónap alatt megtett – idézi a kommüniké Molnár Attila Dávidot, a PET Kupa társalapítóját.
Fél nap alatt 60 kilométer
A pontosabb adatok érdekében a PET Kupa szakemberei úgy döntöttek, hogy a modern technológiához folyamodnak, speciális jeladós palackokat rendeltek, amelyek veszik a GPS műholdak jelét, és rádión keresztül tudatják hollétüket a külvilággal.
Az első jeladások szerint a Vásárosnamény és Záhony közötti szakaszon három palack elakadás nélkül úszott az áradó Tisza hullámain és 11-12 óra alatt tette meg a 60 folyamkilométeres távot.
A Palackorrú Lebegő Kikötő története - Az összeszerelésEljött ez a nap is...vízre bocsátottuk az első palackorrú kikötőnket :) Tiszai palackokon úszik, a fedélzet pedig tiszai újrahasznosított műanyag. A fiúk egész nap keményen dolgoztak, de nem állnak meg mert a héten 3 kikötőt kell összeszerelniük. Tiszakóródon lesz az első hivatalos megnyitó amit majd Zsurk és Záhony követ :) Tartsatok velünk! vízre fel!#palackorru #lebegokikoto #petkupa #tisza