Továbbra is folytatja összehangolt támogatását Kárpátalján a kisvárdai székhelyű Tisza Európai Területi Társulás, valamint a Várda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület. Például az Ungvári Művészeti Akadémia kollégiumában, ahol az orosz-ukrán háború kezdete óta szállásolnak el a harci övezetből elmenekült családokat. Jelenleg közel 50-et. Sokuknak már nincs hová visszamenni. Az adományokat rejtő dobozok az alapvető élelmiszerek mellett könyveket, édességeket és játékokat is rejtenek, mivel sok itt a gyermek. A két kisvárdai egyesület ugyanis havonta akár több alkalommal hoz ide adományokat mindig az előzetes egyeztetés alapján azt, amire a legnagyobb szükség van. Ezzel megkönnyítve a vezetőnő munkáját is. Tőlük az ungvári kórházak is rendszeres támogatást kapnak. Ebbe az intézménybe most tolószékeket, asztalokat és persze élelmiszert is hoztak. Az orosz agresszió kezdete óta mindkét szervezet kiemelt hangsúlyt fektet a gyermekotthonok támogatására. Nagydobronyba folyamatosan elkel a segítség, hiszen a befogadottak száma egyre nő. Már elérte a 110-et. Ez alkalommal közel 10 intézménybe juttatott el támogatásokat a két magyarországi segélyszervezet. A hollandiai adományozók egy csoportja is velük tartott. Ez már az ötödik szállítmány, amelyet holland polgárok gyűjtöttek a keresztényi szeretet és segítségnyújtás jegyében. Hollandiában tovább zajlik a gyűjtés az háború miatt bajba került ukrajnai emberek, családok és a gyermekotthonok számára. A két kisvárdai egyesület pedig gondoskodik az adományok célba juttatásáról.
„A fő feladat az erőfeszítéseink megszilárdítása. Ukrajna és Magyarország érdekelt a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében, a határon átnyúló együttműködés elmélyítésében és a sürgető társadalmi és gazdasági problémák megoldásában” – jelentette ki Roman Szaraj, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke, a Tisza ETT társelnöke.
A felek a február 6-i találkozón az Interreg NEXT Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna 2021–2027 Határon Átnyúló Együttműködési Programjába benyújtható projektekről és a 2024-es munkaperspektívákról tárgyaltak.
A TISA ETT alapítói ezenkívül új tagokat választottak a Felügyelő Bizottságba. Ukrán részről a Kárpátaljai Megyei Tanács korábbi elnökei, Mihajlo Rivisz és Volodimir Csubirko képviselőket választották. Emellett az ülésen országonként jóváhagyták a tagdíjak összegét.
A Tisza ETT 2015. évi megalapítása óta 10 kisebb és két nagy projektet valósított meg.
A Makkosjánosi határában, európai uniós és részben magyar állami forrásból épülő szemétfeldolgozó üzem területén folyó munkálatokat tekintették meg közösen Szakács Áron, a HUSKROUA ENI Határon Átnyúló Együttműködési Program Közös Technikai Titkárságának igazgatója és Roman Szaraj, a Kárpátaljai Megyei Tanács új elnöke. A terepbejáráson a kivitelezők képviselőin kívül jelen volt több megyei képviselő, közöttük Barta József, a KMKSZ alelnöke, valamint Rezes Károly, a Beregszászi Járási Tanács elnöke, Babják Zoltán, a Beregszászi kistérség polgármestere és Szabóné Cap Andrea, a Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás igazgatója, illetve munkatársaik is.
Roman Szaraj, aki a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökeként egyben az EU-s fejlesztési támogatásra pályázó Tisza ETT társelnökévé is vált, egyelőre csak ismerkedett Kárpátalja jelenleg legnagyobb költségű beruházásával.
Szakács Áron a helyszínen nyilatkozott a sajtónak. „Megbizonyosodtunk arról, hogy a terveknek megfelelően halad a beruházás. Azokat a minimális nehézségeket, amelyeket azonosítottunk, a következő három hónap folyamán igyekszünk felszámolni és megoldani, annak érdekében, hogy január elsejétől tökéletesen működőképes legyen ez a beruházás, amely 200 ezer ember által termelt kommunális hulladék feldolgozását oldja majd meg itt, Beregszász térségében” – mondta el a beruházást nagyobb részben finanszírozó európai uniós program közös titkárságának igazgatója, aki a két hete megjelent új pályázati kiírásukra is felhívta a figyelmet: „A pályázat benyújtásánál alapvető elvárás, hogy legyen egy ukrán partner Kárpátaljáról, Ivano-Frankivszk vagy Csernyivci megyékből, illetve a szomszédos európai uniós tagállamok valamelyikéből a másik partner. Hasonló kedvezményezettek közös projekteket nyújthatnak be. A teljes pályázati keret 50 millió euró, ami rendelkezésre áll egészen december 20-ig, kis léptékű beruházási projektek, illetve soft jellegű tevékenységek esetében. Amennyiben nagyobb beruházási pályázatot kívánnak megvalósítani a potenciális kedvezményezettek, akkor március 14-ig van lehetőség pályázatokat beadni. Ezeknek a köre nagyon hasonló a jelenlegi konstrukcióhoz; a zöldítés, az energetikai hasznosítás, a kulturális együttműködés területén, illetve a veszélyhelyzetekre való felkészülés keretében lehet közös együttműködési projektekre pályázni” – foglalta össze Szakács Áron.
Szabóné Cap Andrea, a Tisza ETT igazgatója az épülő hulladékfeldolgozó üzem területén tapasztaltak kapcsán kiemelte: „Azt látom most a helyszíni ellenőrzés során, hogy jó ütemben, a tervek szerint haladunk. Azt gondolom, hogy így is fog menni tovább, a munkások dolgoznak, minden felszerelés és alapanyag biztosítva van.”
Szakács Áron kárpátaljai látogatása során megtekintette a szintén európai uniós forrásokból Tekeháza és Tiszahetény között 9,5 kilométeren megmagasított védőgátat is, amely a Tisza árvizétől védi majd a gát menti településeket. Elmondta: „3,5 millió euró volt a teljes költsége a gátépítési projektnek, ami ahhoz képest, hogy milyen hatása van a környező települések biztonságára, szerintem nem is olyan jelentős. A megerősített gát mellett minden olyan víziközmű és infrastrukturális elem is elkészült, ami szükséges ahhoz, hogy ezt hosszú távon működtetni tudjuk.”
A Tisza ETT társalapítói, Volodimir Csubirko, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke, Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Közgyűlés elnöke, illetve a Beregszászi járás vezetősége találkozót tartottak.
A Helyi Önkormányzatok Szövetségének létrehozásáról volt szó, amely a ZeroWaste projekt keretein belül irányítaná a Jánosiban építendő hulladékválogató üzemet. A megyei tanács elnöke szerint a Szövetséget az egyenlőség és a partnerség elve alapján kell létrehozni. Volodimir Csubirko azt is hangsúlyozta, hogy az Egyesület részt vesz a határon átnyúló programokban is.
A megyei tanács vezetője emellett elmondta, hogy a projekt jelenleg nem tartalmaz berendezéseket és gépeket. Szintén szükség van a hulladéktárolásra szolgáló lerakó bővítésére és további berendezésekre. 4 területtel kell rendelkezni. Eddig csak egy épült meg, ami nagyjából 8 évig bírja. Ezeket a dolgokat már a leendő Egyesület is figyelembe tudja venni. Illetve szükséges olyan vállalkozókat találni, akik elvégezhetik ezeket a munkákat.
Seszták Oszkár elmondta, hogy a magyar kormány mintegy 2,5 millió eurót biztosított a projekt befejezésére. Véleménye szerint az üzem építésével foglalkozó MENTO cég tud listát adni azokról a dolgokról, amelyek szükségesek az üzem beindításához.
A kivitelezési munkálatok felét elvégezték már az épülőfélben lévő Makkosjánosi hulladék feldolgozó és válogató üzemben. Erről is szó esett azon a terepszemlén, amelyet tegnap tartott a üzem területén a TISZA Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás vezetése, a fő kivitelező képviseletében Boglár Tamás, a Mentó KFT Budapesti mérnökségének ágazat vezetője, Horváth László, a beregszászi Kistérség polgármester-helyettese, valamint Volodimir Csubirko, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke, a Tisza ETT társelnöke. Az Európai Unió, valamint a magyar kormány által támogatott üzem a tervek szerint több mint 200 ezer ember háztartási hulladékát lesz képes feldolgozni a Beregszászi járás 10 kistérségéből, ami éves szinten több mint 30 ezer tonna szilárd hulladék kezelését jelenti.
Közel 50%-át már elvégezték azoknak a kivitelezési munkálatoknak, amelyek az épülőfélben lévő Makkosjánosi hulladék feldolgozó és válogató üzemben zajlanak. Erről is szó esett azon a terepszemlén, amelyet csütörtökön tartott a üzem területén a TISZA Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás vezetése, a fő kivitelező képviseletében Boglár Tamás a Mentó KFT Budapesti mérnökségének ágazat vezetője, Horvát László a beregszászi Kistérség polgármester helyettese, valamint Volodimir Csubirkó a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke, a Tisza ETT társelnöke. Az építkezés során több problémát is meg kellet oldani, a legfontosabbak között a kivitelező a tározók szigetelését emelte ki, annak érdekében, hogy a hulladék ne mosódhasson a talajvízbe. Az Európai Unió valamint a Magyar Kormány áltál támogatott üzem a tervek szerint több mint 200 ezer ember háztartási hulladékát lesz képes feldolgozni a Beregszászi járás 10 kistérségéből, ami éves szinten több mint 30 ezer tonna szilárdhulladék kezelését jelenti.
A Tisza Európai Területi Társulás tábort szervezett harkivi, kijevi, illetve a főváros környékén élő gyermekek számára. Hétfőn érkeztek Kárpátaljára, szerdán azonban Magyarországon tettek egynapos látogatást, Nyíregyházán felkeresték az állatparkot, illetve a strandfürdőt. A szervezők szerint fontos, hogy a gyerekek kikapcsolódhassanak, a több mint 500 napja tartó háború ugyanis rendkívül megviseli a fiatalokat is. Szabóné Cap Andrea szervező kiemelte: a TISZA ETT számára a háborús helyzet új feladatot teremtett, táborokat szervezni a háborút elszenvedő gyerekeknek. Magyarország és a Tisza ETT is mindaddig segíti a háborút elszenvedő ukrán népet, ameddig szükség van rá, hangsúlyozta Szabóné Cap Andrea.
Az európai uniós beruházásként épülő jánosi szemétválogató üzem befejezése, valamint az Övárok-projekt keretében zajló útépítés és a Vérke-csatorna medrének tisztítása kapcsán érkezett Kárpátaljára Magyar Levente, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának miniszterhelyettese, aki a részben vagy egészben magyar állami forrásokból megvalósuló említett beruházásokat tekintette meg a helyszíneken, majd egy a hulladékgazdálkodás elméletét és gyakorlatát bemutató szakmai konferencián is részt vett Jánosiban.
Magyar Levente, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes Makkosjánosiban a sajtónak elmondta: „Az épülő üzem Kárpátalja első modern hulladékgyűjtője, -feldolgozója, -szelektálója lesz, ezzel részben a Tiszát tehermentesítjük, részben pedig megteremtjük a modern hulladékfeldolgozási gazdálkodás alapjait itt, Kárpátalján. Mintegy 200 ezer ember háztartási hulladékát fogja feldolgozni ez a központ, ami óriási előrelépés ahhoz képest, hogy eddig ilyesmi Kárpátalján egyáltalán nem létezett. Szeretném azt is hangsúlyozni, hogy a magyar kormány 2,5 millió eurót többletforrásként rendelkezésére bocsátott a projekt befejezéséhez, miután az Európai Uniós támogatás nem volt elegendő annak kivitelezésére. Ez is bizonyítja azt, a magyar kormány mind Kárpátalja, mind Ukrajna vonatkozásában hosszú távú befektetésekben, partnerségben és együttműködésben gondolkodik.
A mai nap harmadik fontos állomása a Vérke-csatorna rehabilitációs munkálatainak a megtekintése. A Vérkének egy olyan átfogó szennyvíz-rehabilitációs programja zajlik ‒ teljes egészében magyar kormányzati forrásból ‒, amely munka hosszú évtizedek óta várat magára. A megoldandó probléma eddig egész Beregszász életét komolyan megkeserítette, hisz a szennyvíz gyakorlatilag egy felszíni, nyílt csatornán keresztül folyt Kárpátalja egyik fontos városának a központján át. Ez az állapot meg fog szűnni, és a Magyarországra átjutó szennyezést is radikálisan mérsékelni tudjuk így. Ez a munka szintén milliárdos nagyságrendet jelent.
A negyedik fontos projekt, ami miatt ma itt vagyunk, az évekkel ezelőtti, nagy beregszászi árvíz után megrongálódott utak helyreállítására vonatkozik. A magyar kormány akkor is gyorsan a helyiek segítségére sietett és a beregszászi városvezetés kérését meghallgatva, egy jelentős összeget bocsátott a város rendelkezésére, hogy a megrongálódott utakat megcsinálják. Ez is milliós nagyságrendet tesz ki. Mindez mutatja, hogy Magyarország mennyire elkötelezett a kárpátaljai támogatáspolitikájának fenntartása mellett. Mennyire komolyan veszi, hogy a legnehezebb időkben is érdemes Kárpátaljába, Ukrajnába befektetni, támogatások és fejlesztési projektek formájában. Azzal számolunk, hogy Ukrajna úrrá lesz azokon a rendkívüli nehézségeken és megpróbáltatásokon, amiken most keresztül kell mennie…” – fogalmazott Magyar Levente kiegészítve azzal, hogy a háború kitörése óta a hagyományosan Kárpátaljára fókuszáló magyar támogatáspolitika kibővült és immár Ukrajna egész területét érinti.
A Helikon Hotelben megszervezett ZéróHulladék konferencián Volodimir Csubirko, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke, a Tisza ETT társelnöke köszönetet mondott Magyarországnak a projekt anyagi és szakmai támogatásáért. Elmondta, hogy a hulladékgazdálkodási beruházás bizonyíték arra: „Tudunk európai szabályok szerint dolgozni, Európát építeni Ukrajnában. Ez nagyon fontos a számunkra. A beruházás határokon átívelő program keretében történik, a Tisza Európai Területi Társulás (Tisza ETT) segítségével, amelyet mi hoztunk létre.” A megyei tanács elnöke hangsúlyozta, hogy a beruházás több mint 200 ezer embert szolgál majd ki, a mostani nagy Beregszászi járás hulladékgazdálkodási gondjait megoldja. „Harmincezer tonna hulladékot fog befogadni évente, és 25‒30 évig megoldja a járásban termelődő szemét kezelésével kapcsolatos gondokat. A járás mind a tíz kistérsége részt vesz ebben, amely projekt példaértékű lesz az egész ország számára” – jelentette ki Volodimir Csubirko.
Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közgyűlés elnöke, a Tisza ETT elnöke kárpátaljai kollégáját kiegészítve elmondta: „Egy olyan tragikus háborús helyzetben vagyunk, amikor a normalitás képviselete számít kivételnek. Azt gondolom, hogy ennek a projektnek a sikere, a normalitás üzenete Ukrajnának is és Magyarországnak is. Hat évvel ezelőtt alakult meg a Tisza ETT, nagy tervekkel. Leginkább elnöktársam, Volodimir Csubirko kitartásának, szorgalmának köszönhetően jutottunk el idáig. Hiszen ő nem adta fel soha azt az álmot, hogy egy ilyen Európai Uniós intézmény, mint a területfejlesztési társulás, egy még nem uniós országban is be legyen jegyezve. A Legfelső Tanács képviselőinek is köszönöm, hogy hozzájárultak ahhoz, hogy ez az európai jogi forma implementálva lett az ukrán jogrendbe, így el tudtuk kezdeni a munkánkat. Számos projektet valósítottunk meg, amelyek közül kiemelném az aknaszlatinai sóbánya felmérését” – ismertette Seszták Oszkár, hangsúlyozva, hogy a makkosjánosi hulladéküzem Kárpátalja legnagyobb beruházása, amely önkormányzati cégként fogja ellátni a feladatot.
Magyar Levente miniszterhelyettes elmondta, hogy a projekt idén nem valósulhatna meg, ha a magyar kormány a háború időszakában nem mozgósít egy közel 2,5 millió eurós összeget, hisz egy többletigény keletkezett az évek alatt.
Julia Hrisina, Ukrajna Legfelső Tanácsának képviselője hangsúlyozta: „Nekünk mint országnak nagyon fontos barátaink, partnereink támogatása a mostani nehéz körülmények között. Ennek a borzasztó háborúnak az idején a projekt, amit ma bemutatunk, jó példája a segítségnek, együttműködésnek” – fogalmazott Julia Hrisina, emlékeztetve a hallgatóságát arra, hogy a hulladék-feldolgozó üzem hatással lesz a környező országok ökológiai helyzetére is.
Viktor Mikita, a Kárpátaljai Katonai Közigazgatás vezetője megköszönte Volodimir Csubirkónak és Seszták Oszkárnak, hogy pionírként ők tették meg az első lépéseket az ukrajnai decentralizáció terén. Köszönetet mondott Magyar Leventének is a magyar állam által a projekt befejezéséhez adott anyagi támogatásért. Elmondta, hogy a Herszon megyei gátrobbantás következtében újabb menekültek Kárpátaljára érkezése várható, ami miatt nagyobb lesz a kárpátaljai infrastruktúra terhelése. Ők előreláthatóan hosszabb ideig itt maradnak, tehát nemcsak a most a Beregszászi járásban élőket fogja kiszolgálni az év végére elkészülő létesítmény, amely fontos, előremutató beruházás.
A konferencia résztvevői ellátogattak az épülő hulladékgazdálkodási üzembe, majd Magyar Levente miniszterhelyettes és kísérete megtekintette Beregszászban, a Szőlőhegy utcában az Övárok-projekt keretében zajló munkálatokat, valamint a Kinizsi és Vörösmarty utcák kereszteződésénél a Vérke-csatorna kotrásának munkálatait. Ez utóbbi munkát a csatorna torkolatától kezdték, eddig 13 kilométeres mederszakaszt tisztítottak meg. A nehezebb, Beregszász belvárosán is keresztül kanyargó 11,2 kilométeres szakasz még hátra van.
A munkálatokat végző Békés Drén Kft. vezetője, Barkász Sándor elmondta, hogy a Vérke medréből a partra kotort és szivattyúzott szerves iszapot hagyják ott kiszáradni. Majd mintákat vesznek belőle, azt bevizsgáltatják, és ahol az emberi egészségre káros anyagot tartalmaz, onnan elszállítják, ahol nem, ott a felszínét befüvesítik, hisz a szerves anyagokban gazdag iszap talajjá alakul. Az iszapban sok szemetet is találnak, eddig például bicikliváz, konyhai tűzhely és gumiabroncsok kerültek elő a víz alól. Az iszapból kiszedett szemetet természetesen el fogják szállítani. Nehezíti a munkájukat, hogy a város területén a Vérkének vannak olyan szakaszai, ahol a magánkertek mindkét oldalról közvetlenül a Vérke partjáig érnek, ezeknek a szakaszoknak a kotrását egy speciális zagyszivattyúval próbálják megoldani.